Új fejlesztéseket mutatott be a Rheinmetall vállalat nemrégiben egy svájci lőtéren. A német illetőségű cég tesztjének szemlélői egy picikét minden bizonnyal egy tudományos-fantasztikus filmben érezték magukat, ugyanis amit láthattak, az a sci-fi írók fejében már hosszú ideje megszületett. Nem másról van ugyanis szó, mint lézeres fegyverrendszerekről, amik működésének pontosságáról több nemzetközi vendég is megbizonyosodhatott az Ochsenboden lőtéren. Konkrétan két rendszerről van szó, melyek a Rheinmetall jövőbeni, sokkal nagyobb kapacitású fegyvereinek alapját képezik majd.
Az elmúlt tíz év során a világ számos pontján felgyorsult a lézer katonai alkalmazásának kutatása. A vezető szerepet e téren (is) az Amerikai Egyesült Államok tölti be, mely dollár-milliárdokat áldoz a lézerfegyverek fejlesztésére. Annak ellenére, hogy sajnos a technológiai kihívások sokszínűsége és a csökkenő költségvetési pénzmennyiség miatt egyre több program bukik meg, hatalmas áttöréseket értek el a kutatók a közelmúltban. A Rheinmetall eddig nagyrészt csöndben végezte a munkát, amit most egy látványos és érdekes lövészettel mutatott be a nyilvánosságnak.
A Rheinmetall 10 kW-os lézere a Skyshield toronyra szerelve |Fotó: Rheinmetall AG ,
Két rendszer került bemutatásra Svájcban, ezek közül az egyik légvédelemre, a másik pedig aszimmetrikus fenyegetések leküzdésére rendeltetett. Előbbit egy Skyshield fegyvertoronyba építették, irányításáról pedig az Oerlikon cég Skyguard 3 tűzvezető rendszere a felelős. A 10 kW-os összteljesítményű fegyver moduláris felépítésű, és két, egyenként 5 kW-os komponensből áll. Feladata elsősorban a kisméretű pilóta nélküli repülőgépek, rakéták, tüzérségi lövedékek megsemmisítése. Ezek közül az elsőt demonstrálták is: egy Tier 1 kategóriájú (azaz nem túlzottan nagy) UAV bánta a fegyverrel való találkozást Ochsenbodenben.
A másik lézer 1 kW teljesítményű, és egy TM 170 járműre szerelték fel. Feladata az ellenséges rakétagránátok, páncéltörő lövedékek, vagy improvizált robbanószerkezetek (IED-k) megsemmisítése. Utóbbiakat természetesen azok felderítése után pusztíthatja el, de ami fontos, hogy biztonságos távolságból, és viszonylag gyorsan. További erődemonstrációként egy gumitutajt is a másvilágra küldtek vele, bizonyítandó, hogy hajókra szerelve hatékony fegyver a terroristák vagy kalózok ladikjai, motorcsónakjai ellen.
Itt éppen az UAV megsemmisülésének pillanatát láthatjuk |Fotó: Rheinmetall AG ,
Fontos előnye a rendszernek, hogy a magas szintű integrációnak köszönhetően reakcióideje alacsonyabb, mint a hagyományos védelmi eszközöké. Nem kell hozzá sok bizonygatás, hogy belássuk: kisméretű tüzérségi lövedékek vagy rakétagránátok ellen jobban megfelel, mint egy rakéta, ugyanis egyrészt költséghatékonyabb, másrészt előbb végez célpontjával. Az Oerlikon Skyguarddal együttműködve a Rheinmetall lézere képes egymagában felderíteni, követni és megsemmisíteni a célt, külső segítség nélkül.
A cég szerint a cél jelenleg az, hogy három-öt éven belül sikerüljön stabilan működő, megfelelő méretű, 100 kW-os teljesítményű lézerfegyvert létrehozni és kipróbálni hasonló körülmények között.
Nagyszerű! Hiába, Európában a németek az egyedüliek akiknél minden ott van ahol lennie kell. Van erős gazdaságuk van iparuk, van k+f-jük és mindent világszínvonalon csinálnak.
Namost mije 100kW? A bemenő, vagy a kimenő energiája? Merthogy a lézerek elég alacsony hatásfokúak.
Aztán meg én semmi előnyt sem látok a hagyományos fegyverekkel szemben. Sőt inkább csak hátrányokat. Esőben pl. nem működik.
Jócskán le is vannak maradva. Malajziának működő lézeres harckocsijai vannak, az oroszok meg 20 éve selejtezték a sokkal komolyabb cuccukat az alacsony tűzgyorsaság miatt.
http://malaysiamilitarypower.blogspot.com/2010/02/pt-91m-hell-td-laser-tank-variant.html
http://englishrussia.com/2010/12/18/unveiling-top-secret-military-technologies/
http://englishrussia.com/2011/11/08/secret-laser-devices-of-the-soviet-union/
Azért a gumitutajnál keményebb célokkal kell számolni ! Egy tüzérségi gránát megsemmisítése lenne a bizonyíták arra,hogy komoly fegyver !
Légvédelmi fegyverként még elképzelhető – a rakéta test vékony anyag, a kereső érzékeny – de egy acélfalú gránát ellen…….
Gacsat:
Ne haragudj, de muszáj, hogy kijavítsalak.
http://malaysiamilitarypower.blogspot.com/2010/02/pt-91m-hell-td-laser-tank-variant.html
Ez nem valódi. Photoshop. Egyrészt látszik a képeken. Másrészt a hozzászólók mind csak röhögnek rajta.
Az oroszra nem mondok semmit, arról én is hallottam. Ahogy azt is amit írtál, hogy kivonták őket. Gyakorlatilag mindegy miért: most nincs hadrendben, mert nem tartották hadra foghatónak.
A rheinmetall fenti két fegyvere nem azért nagy dolog, mert „úúú lézer”, hanem mert működik. Továbbá: benne van a szövegben, hogy ők sem ezt adnák el, hanem egy 10x ilyen erős változatot. Csak most jutottak el oda, hogy 10KW-os erősséggel üzembiztos legyen.
Ami pedig a hátrányait illeti a lézernek… még azért az elején vagyunk ezen technológia kiaknázásának, az USA is messze van még a lézer tanktól és a lézer légvédelemtől stb. (mármint hogy mindennapos jelenség legyen). A lényeg, hogy a hátrányokkal mindenki tisztában van. A lézer mellett szól viszont (szerintem) a gyorsasága, pontossága, valamint, hogy tudtommal áramon kívül nem nagyon kell más a működtetéséhez (pl no lőszer, nyilván operátor, karbantartó, alkatrész igen).
Ha hülyeség amit írtam, sorry.
Üdv
Strlv
Nesztek orosz lézer!
http://www.youtube.com/watch?v=QbfaADhkvq8&feature=related
@gacsat
Tényleg van aki benyel ilyen képeket…? Az USA és a Szovjetek is erőlködtek lézerekkel, majd pont Malajzia fejleszt ki saját erőből ilyet. Ha meg vették, akkot kitől…?
Nem találok szavakat. Ha legközelebb magyar ékfelségjeles stealth gépet PS-elek össze, azt is benyeled? :)
DrStrangelove ! Azért az áram is igen komoly eszközigényű !
Emlékezetem szerint az USA rakéta elleni lézere is vegyi alapon működik !
Azt gondolom a lézerfegyvereknek van jövőjük, az hogy régen kisérleteztek de nem eredményesen az a lézerek teljesitménye és az irányító rendszerek teljesítménye miatt lehetett, hiszen eggyeltalán nem mindeggy hogy a lézer teljesítménye miatt 5 percig vagy 5 másodpercig kell megvilágitani a célt, és a vezérlő rendszer képes ennyi ideig pontosan célozni. Ahogy fejlődik a technika lassan elérik azt a teljesitmény amivel nagyon is érdemes lessz lézerekkel foglalkozni, hiszen egy megfelelő áramforrás esetén gyakorlatilak végtelen lövést lelehet adni.
Ami viszont a lézer fegyver ellen szól, legalábbis ahogy én elképzelem hogy a céltárgyat elég bevonni valamijen tükröző felülettel és akkor nem elégeti hanem tovább veri a lézert, erről mit gondoltok?
DrStrangelove
Pont azok az előnyei, amiket hiszel, a hátrányai.
Power supply: 1 csomó bonyolult cucc a harctéren, vagy a harcjárműben, míg 1 tüzérségi gránát erőforrása ott figyel a hüvelyben, és elvan, mint a befőtt.
Tűzgyorsaság: meg kell termeld a helyszinen azt a nagy energiát, majd el kell tárold, majd ki kell süsd. Ez utóbbi már tényleg gyors. A gázrobbantós lézerek is macerásak a trotilhoz képest.
A fény meg mindig szóródni fog, meg elnyelődni. Ami Izráelben esetleg beválik, nálunk, így novemberben nem fog.
Ismét: mije a 10kw?, mije a 100kw? a bemenő, vagy a kijövő energia?
Tudjátok, hol lessz a lézerfegyvereknek az 1etlen valós alkalmazása? A műholdak tönkretételénél. Lehetséges még a katonák megvakítása, de azt tiltják az 1ezmények. A soxemű szovjet harckocsi célja az ellenséges tankok optikáinak és érzékelőinek a tönkretétele volt, de nem vált be. Működött ugyan, de 2 motor kellett bele, az 1ik a dinamót hajtotta a lézerhez, és több perc volt a tűzismétlési ideje. Míg 1 tankkal foglalkozott, a másik kilőtte (volna).
A technikai akadalyok elobb vagy utobb, ilyen vagy olyan aron legyozhetok, de van egy megkerulhetetlen problema , es pedig az idojaras. Kod, eso, ho, porfelho , akarmi nagyban, drasztikusan csokkenti a hatotavjat , hatasfokat , vagy egyszeruen redukalja nullara a rendszert. Az ellenseget meg nem lehet megkerni hogy csak szepidoben tamadjon. Az az csak parhuzamosan a hagyomanyos rendszerekkel kiegeszito szerepben alkalmazhatok.
Viszont vannak szituk amikor nagyon jok .
Nah, ha majd Rheinmetall és a Victorinox fúzióra lép, és beépítik valamelyik bicskájukba, akkor veszek egyet :)
amin mi nem látunk át, azon megfelelő hullámhosszú sugárzás átmegy. A lézer nem a látható tartománybeliséget jelölni, hanem a párhuzamos, koherens „fényt”. Lásd mézer. Mellesleg a héten jelentettek be nano lézerdiódákat, amikkel sokszorosára nő a szilárdtestlézerek teljesítménye, hatásfoka.
gázrobbantásos lézerről nem tudok, a gáz lézerek gázkisüléseken alapulnak. kémiai lézerhez sem önteni kell bele az üzemanyagot, hanem kémiai reakciókkal tárolják az energiát a lézerben mielőtt kiengedik.
szabadelektron lézerrel lágyröntgenben lehetne küldeni az áldást. Na annak aztán az eső/köd nem sokat számít. Még egyszer: a lézer != zseblámpa szteroidon.
@Veér István: de remélem a párhuzamosságot nem téveszted össze a koherenciával.
A koherencia arról szól, hogy a gerjesztett elektronok egyszerre térnek alacsonyabb energiaállapotba és így egyszerre bocsátanak ki egy-egy fotont. Illetve ezt a gerjesztődés-kisülés dolgot ritmikusan teszik egyszerre.
a röntgenlézerrel pedig az a baj, hogy nem tudjuk, hogyan nyelődik el a megsemmisítendő tárgy anyagában. Ha azon is átmegy akkor legfeljebb az elektronikáját zavarja meg de nem tesz kárt benne.
Szóval ami igaz arra, hogy átmegy a ködön, poron stb. annál viszont felmerülhet hogy átmegy a céltárgyon is, ahelyett, hogy elnyelődne benne.
akkor nem , hanem () lenne ott.
Az a baj hogy egyszerre említenek a tisztelt urak mindenféle lézert mindenféle feladatra.
Az ABL-re rakott lézer kémiai volt, és nem „tárolják benne” az energiát kémiailag, hanem a lézeraktív közeg a két komponens össze”öntésével” (nem tudom igazából hogy történik) jön létre. (Jó egész végső soron nyilván így tárolva van benne az energia, de nem olyan, mint egy akku.)
A légvédelmi célokra szánt lézereknél is lehetséges ez a megoldás, ahogy egy tanárom mondta, olyan ez katonáéknál, mint a kézigránát: kihúzod a szeget (=összeöntöd a két komponenst) és eldobod, és kész.
De feladattól meg lézerfajtától függ a dolog, nem feltétlen kell egy erőművet vontatnia pl. egy járműnekjárműnek. Másrészt lehet helyhez kötött a dolog, pl. rakétavédelem, akkor is megoldható az energia biztosítása (erre a feladatra lásd: THEL).
Megint más az, ha pl. egy hajón van egy lézer. Ott megint nem nagy gond se a méret, se az energia. Repülőgépen viszont mindez gond lehet, bár egyfolytában hallani róla, hogy póttartályokba, az F-35-ösnél a csőlégcsavar helyére, a B-1-nél a bombatérbe illeszthető lézereket építenének.
És hogy miért? Mert univerzális. Egy lézerrel ellátott repülőgép hatalmas térrészben tud megsemmisíteni bármit, manőverezés nélkül, a sugár irányzásával. (Gépágyúsorozatot valószínű nem…) Rakétát, bombát (akár), másik repülőgépet. Hajóknál hasonló a helyzet, a hangolható szabadelektron-lézerek valamennyire még az időjárást is kiküszöbölik. Minden bejövő fenyegetést képesek lehetnek hárítani.
Az előnyök/hátrányokról. Valóban van az az időjárás, aminél meghal a dolog, ez kétségtelen. Viszont vélelmezhető, hogy még ekkor is van elég hatótávunk ahhoz, hogy legalább magunkat megvédjük a lézerrel, még ha támadni nem is tudunk. Ugyanakkor, ez az extrém időjárás lehetetlenné teszi az infravörös érzékelők használatát is, az ellenfélnek is. A radarvezérlés persze megmarad, de nem lehetetlen feltevés, hogy akik a jövőben lézereket fognak használni, azok az elektronikai hadviselésben sem lesznek rosszak. Ergo, bár mi sem tudunk sokat tenni, de az ellenfél is ugyanolyan vak, mint mi. (Persze ekkora szarban a lézert se lehet mivel célozni, de akkor megint csak az ellenfél se tud mivel célba venni minket.) Valószínű az is elég necces lesz, hogy egy tankot kilőjenek egy lézerrel, mert átégetni a páncélzatot, ahhoz egyelőre nem látszik a megfelelő energiaforrás, ha szintén harckocsi-méretekben gondolkodunk, mint a lézerfegyver hordozója.
Előnyök: nem kell előretartás, mivel a fény fénysebességgel, kvázi azonnal a célnál van. Gyakorlatilag egyaránt jó mindenféle anyag ellen. (Biztos nem minden ellen azért.) Nem mellékes előny az sem, hogy valószínű nem látható tartományú a sugár, ergo a megtámadott fél egyszer csak azt látja, hogy kigyullad, amiben ül, minden látható behatás nélkül. És végül csakis a tűzvezetést lehet zavarni, maga a sugár elháríthatatlan, ha egyszer kilőttük. (Ez ellentétben van azzal, hogy pl. egy IR rakétát IRcsapdákkal el lehet téríteni, pedig közben az indító gépen a radarunkkal mondjuk befogtuk a célt – de hiába, mert a fegyverünk nem találta el. Ha meg ugye be se fogtuk, akkor meg amúgy se tudunk rálőni se rakétával, se lézerrel.)
Na persze a lézer se csodaszer, nyilván nem egymaga oldja meg minden gondunkat, ez teljesen világos, de épp ezért felesleges arról beszélni, hogy milyen időben nem működik. Egy normális állapotú haderő nem építhet egyetlen fegyverrendszerre. (Persze ilyen hol van manapság…)
Ja és ez a „bevonjuk tükröző anyaggal”. Elvileg lehet, gyakorlatilag kevéssé. Ez max. egy (ICBM) rakétánál működhet, de még ott is az a gond, hogy elég durva hatások érik ezt a legkülső réteget, aminek szintén ellen kell állnia, plusz valójában ez ellen annyi a teendő, hogy elég sokat sugározzuk be az adott felületet. (Hasonlóan a rakéták megforgatása ellen is ez ugyanez a megoldás. Igen, ez persze gond – na de egy elfogórakétának meg gond hogy egy több Mach sebességű célt kell eltalálni, és még zavarni is lehet a rakétát.) Egy felszíni jármű külső felületét is nehéz megbízhatóan védeni ilyen tükrözéses megoldással. És végül, épp ezért remek a szabade.-lézer, mert a változtatható hullámhossz, bár a határokat nem ismerem igazán, de valószínűleg elég tág ahhoz, hogy egyetlen anyag már ne legyen elég a tükrös bevonat készítéséhez, ergo nincs védelem minden hullámhossz ellen.
Más szavakkal, lesz itt még lézerezés, én arra szavazok.
a megsemmisítendő dolgok pedig többnyire fémet tartalmaznak, azon jobban elnyelődik. ami a ködön átmegy, az a poron nem szükségszerűen, de a port meg simán elpárolja. vagy nem. mindegy. a köd az semmi akadály a (megfelelő)lézernek, ám por az lehet gond.
Az elektromos energiatermelést sokan említették itt mint komoly nehézséget pedig nem az. Másfél méter hosszú, méter x méter keresztmetszetű motorgenerátorok vannak 300…500 kW teljesítménnyel kereskedelmi forgalomban. Simán beférnek egy harcjárműbe, teherkocsiba.
Gacsat
Én gyakorlatilag csak a malajziás oldalra reagáltam, a hozzászólás többi része egy hangsúlyozottan laikus valakinek az egyéni véleménye volt.
Én nem értek hozzá, se a fizikához, se a műszaki dolgokhoz, ezért nem is vitatkozom véled ilyen tekintetben.
Viszont: meglátásom szerint azért lesz a jövő igenis a lézeré, mert nem nagyon van más olyan eszköz, ami:
-Ha ma nem is, de idővel bőven mobil méretű
-Villámgyors
-Alkalmazását csak a karbantartás és az állandó energia ellátás korlátozza egy adott pillanatban
-Hatótávolsága óriási.
Ami a két aggályodat illeti:
-Időjárás: ehhez nem értek, de van aki igen, és van aki a tudásával képes volt arra, hogy egy iparmágnásból euró-milliárdokat sajtoljon ki a kis ötletéhez. Szerintem, bár sok kétes intelligenciájú nagykutya van, kétlem, hogy sokan adnak több millió eurót egy fegyver projectbe, ami tök jó, csak esőben nem működik. Kizárt, hogy ez nincs rajta a megoldandó problémák listáján.
-Power supply (Puma is említette): Egyrészt ma minden erről szól, hogyan tároljunk minél több energiát minél kisebb tömegű, hosszabb élettartamú akkumulátorban, a lehető legolcsóbban. A csapból is ez folyik. Noch dazu: ma minden az energia éhségről szól, ergo ezen is dolgoznak. Másrészt: már MA is jelentős az áram felhasználás a modern hadviselés minden területén (már lassan a sorkatonáknál is látni 1-2 laptop akkumulátort). Az igény nő – a fejlesztést ez pedig katalizálja. Mindketten elfelejtitek, milyen messze van még ez az egész a bevezetéstől. Szerintem még legalább 10 év. Addig meg ki tudja?
-Egy tüzérségi lövedékhez kell: Egy gyár ahol legyártják, méregdrága nyersanyag, egy eszköz amivel célba juttatják – ezt szintén gyártani kell (hogy csak a hardware-t mondjam). + 1x használod, majd soha többé. Kétségtelen, hogy olcsó. De lassabb is. És van hibaszázalék (pl becsapódáskor nem robban fel – bár ma már ez minimális szerintem).
Ez nem személyeskedés, csak egy laikus vélemény, sry ha félreérthető. Jó hétvégét mindenkinek,
Strlv
Az amik is 10 éve próbálnak eladni Izraelnek valami működő lézeres légvédelmi cuccot. az Iron Domenak is úgy tudom 3 összetevője van, 2 lézeres, és 1 hagyományos. A sikeres kisérleteken évekkel ezelőtt túl voltak, úgyhogy szerintem politikai okból nem rendszeresítették őket. (Hogy legyen miért visszalőni.)
Nyugi Strlv, nem veszem személyeskedésnek. Ha eltöltesz itt 1 kis időt, látsz te még itt hardkoros ügyet is e témában. A maláj cuccot meg komolyan vettem, mert ennek itt van az ideje. Mondjuk abban nagyjából biztos voltam, hogy nem működik, mint ahogy most is, a Rheinmetál cuccánál. Nézd meg az amikat, akik qúrwa komolyan benne vannak a YAL ügyben, ráadásul a légkör 90 %a fölött, és nem jutnak 1ről a 2re.
VI
A mézer nem lézer, és egész más hardver kell hozzá. Minden lézer fény. A LASERben a L betű jelenti a „light”ot. A fény pedig szóródik, és elnyelődik. Ahogy Kuruc is megmondta, ezek megoldhatatlan problémák, mert fizikai alapelvekbe ütköznek. Erővel lehet valamit tenni ellene, na de ágyúval verébre?
Röngenlézerrel az a legnagyobb baj, hogy nincs.
Nahát, itt minden le van írva, amiről itt okoskodunk:
http://en.wikipedia.org/wiki/Tactical_High_Energy_Laser
http://www.youtube.com/watch?v=LThD0FMvTFU
A videó nem volt meggyőző.
Ettől függetlenül, a sokszor lehurrogott németek megmutatták, hogy ott vannak az élvonalban.
gacsat: az alapelv azonos, és régen volt csak egy javaslat, hogy legyen laser, maser, xazer, razer, etc… A mézer gyk egy mikrohullámú lézer. A rádió hullámok is csak elektromágnese sugárzás, ahogy a fény is. Fotonok.
A németek sosem voltak lehurrogva. Az amerikaiak csak a nagyobb lakosság okán vannak pl. exportban előttük. Vagy bármiben.
VI
Csak az alapelvek azonosak. A felszerelés egész más. Most a Wikipédia több órás cikkeit olvasom a témában:
http://en.wikipedia.org/wiki/Laser
Haha, kissé le vannak maradva, az amik már harctéren is használnak ilyesféle IED „irtót”:
http://en.wikipedia.org/wiki/ZEUS-HLONS_%28HMMWV_Laser_Ordnance_Neutralization_System%29
gacsat
Ilyenkor általában a lézersugár teljesítményét szokták megadni.
A hatásfok pedig FEL-nél, tudomásom szerint, jelenleg olyan 5% körüli, DPSS lézernél (a dióda utáni, konkrét lézerkristály hatásfoka) akár 60% is lehet.
Veér István
Légkörön belüli nagyobb távolságokra nem biztos, hogy előnyös a röntgentartomány, mert minél kisebb a hullámhossz, annál nagyobb a Rayleigh-szórás, vagyis a légkör és a légkörben lévő egyéb anyagok molekulái jobban szórják a nyalábot és ez akár komoly energiaveszteséget is jelenthet.
Videó is van a ZEUS-ról:
http://www.youtube.com/watch?v=ZxcwlJ30uAw
Gacsat, nálad a pont. Kicsit sokan el vannak ájulva az ami ez az amaztól (tegyük hozzá jogosan), ámbár nem mintha ők tojták volna a spanyolt. a 20. század európai szellemi tőkéje nélkül ők bizony…csakhát a pénz, pénz, pénz…
1 kilowatt? Az egy hajszárító teljesítménye kb.
Nem tudom mennyi idő kéne neki, hogy megolvasszon vmi komolyabbat.
Kolumbusz:
egy elektromos kézi fúrógép 300…500Watt teljesítményfelvétellel pillanatok alatt átfúrja a rakétagránát vagy aknavetőgránát odalát. Szóval 1kW meglehetősen tiszteletreméltó teljesítmény bármilyen formában jelentkezik. Pl. az iparban használatos lemezkivágó lézerek 2kW alattiak és az acéllemezeket másodpercek alatt felszabdalják.