Az orosz Védelmi Minisztérium szóvivőjének keddi nyilatkozata szerint 2012 folyamán az Orosz Légierő mintegy 90 új merev- és forgószárnyas repülőeszközzel gazdagodik majd. Ezek között egyaránt megtalálhatóak lesznek új gyártású és felújított repülőgépek és helikopterek. Vlagyimir Drik ezredes szerint előbbieket mintegy 10 Szu-34 Fullback bombázó, 10 Szu-25SzM csatarepülőgép, valamint ismeretlen számú Szu-35Sz Flanker-E 4+ generációs vadászbombázó képviseli majd a listán. A forgószárnyasok terén pedig biztosnak tűnik körülbelül 20 harci helikopter átvétele, amik között lesz Mi-28N, Ka-52 Alligator és „alaposan továbbfejlesztett” Mi-35 Hind. De ezekkel együtt érkezik 30 új Mi-17 közepes és öt Mi-26T nehéz szállító helikopter is.
A Szu-35Sz Flanker-E főbb adatai | Forrás: RIA Novosztyi ,
Ezzel egy időben Anatolij Szergyukov védelmi miniszter kijelentette, hogy országa légvédelme képes felderíteni, követni és ha kell, lelőni bármilyen légi célt, beleértve a hiperszonikus repülőeszközöket is. A védelmi miniszter beszámolt róla, hogy 2011. december 1-jén kezdi meg működését az új, integrált légvédelmi rendszer, amiben egyesül a hagyományos légtérvédelem, a rakétavédelem, a korai rakéta-felderítés és az űrvédelem.
”Az integrált légvédelmi rendszer lehetővé teszi, hogy bármilyen sebességű és magasságú célt elpusztítsunk, beleértve a hiperszonikus repülő eszközöket is!” – mondta Szergyukov.
A védelmi miniszter felszólalása egyértelműen annak tudható be, hogy az Amerikai Egyesült Államok nyilvánosságra hozta az AHW (Fejlett Hiperszonikus Fegyver – Advanced Hypersonic Weapon) létezését, mely az Azonnali Globális Csapás (Prompt Global Strike, PGS) program keretében valósult meg. Ennek sebessége a hangsebesség legkevesebb ötszöröse, ami mellett még mindig képes a manőverezésre. Feladata, hogy precíziós csapást mérjen a Föld bármely pontján, hagyományos robbanófejjel ellátva.
Nahát, ezek az oroszok megint ! Ők gerjesztik újra a fegyverkezési versenyt !! D D
”Az integrált légvédelmi rendszer lehetővé teszi, hogy bármilyen sebességű és magasságú célt elpusztítsunk, beleértve a hiperszonikus repülő eszközöket is!”
Nem mondott nagyobb hülyeséget mint azok akik azt állítják,hogy az ami rakétavédelmi rendszer mindent megállít!
Ez tetszik a ruszkikban! Na!
Azt sem tudjak mi az ami szembe johet, de ok arra is felkeszultek! Olyan fegyvereket gyartanak, ami mindenre fel van keszulve! Meg akkor is ha nem! Ok mindenre felkeszultek!
Nekem teljesen szimpatikusak lennenek, ha ezeket az alluroket mar vegre elhagynak…
marcika: Decemberben parlamenti választások lesznek OO-ban. Ha már nem sikerult megegyezni az USa-val a rakétavédelmi pajzsról, a választók megnyugodhatnak, hisz kello biztonságban vannak az egyesített ill. integrált légvédelmi rendszer létrehozása által.
Az Sz-500 kifejlesztése nem ebben a hónapban kezdődött, ahogy az amcsi AHW program sem !
Az orosz elhárító rakéta fejlesztése valószínűleg olcsóbb válasz mint ismét belemenni egy párhuzamos fejlesztési versenybe !
1 Nem az Oroszok gerjesztik a fegyverkezési versenyt Nem ők háborúznak mindenhol Nem ők költik az összes pénzüket fegyverekre Nem ők fejlesztenek ki „csúcs kategóriájú hipper modern csodafegyvereket” Ők max megpróbálnak választ adni a kihívásokra
2 Milyen fegyverük lenne alkalmas ilyen ellenség meg semmisítésére? Én nem halottam még ilyet
3 Tipikus Orosz tábornoki / politikusi megnyilvánulás
És a további 8 db szu-27sm3 el is felejtették amit 2011-re ígértek? mert négyet már át adtak .
Mig-35 beszerzésével mi a pálya ?
Pénz van technika adott gyártás kapacitás meg sehol , ez jellemzi az oroszokat .
Igaza van a tábornoknak. Felkészültek. Ha valami olyat észlelnek, amit nem lehet megállítani, akkor a pályáját visszafejtve salakká változtatják az indítási helyet és környékét. Akkor minek ellenük hiperszonikus izé? Az nem az oroszok ellen készül…..
” Az nem az oroszok ellen készül….”
Hááát, nem. Bárki ellen bevethető. ( jelenleg inkább Iránra irányuló nyomás )
Sima légrakétával igenis leszedhetnek bármit. Akár a hiperszonikus pályán ABM rakétával, akár a sűrűbb légkörben, S-xyz rakétával ahol hiperszonikus bomba Mach 5-je már csak emlék.
tallking
Ez nyilvánvaló butaság!Pl egy BUK rakétájával vagy egy PAC-1-es sem tudnád megcsinálni pedig ezek sima légvédelmi rakéták.Nem véletlen költenek az amik annyit rakétavédelmi rendszerek kifejlesztésére és nem véletlen érnek el csak korlátozott sikereket.
Mindent a helyén kell kezelni.
Oroszkatonai tábornok mit más mondana a civileknek.
Olyan ember aki nem érdekel a haditechnikai tökéletes válasz.
Jelenleg nincs olyan állam amely amely támadását nem tudnák kivédeni.
1. Kategória: USA megvan a erejük hogy az orosz védelmet átörjék de akkor az orosz védekekezése a nukleáris csapás lenne. Amit USA se tud olyan hatékonyan kivédeni hogy ne legyenek értemetlenül nagy veszteségeik.
Kína: sokan vannak de ők is atomot kapnák a képükbe.
A többi állam bele értve az Európai államokat légierőt leszámitva esélyük nem lenne oroszokkal szemben mint agreszorok.
EURO kacsák nem annyival jobbak valamint nincs belőlük annyi hogy össz fegyverzeti szinten megoldhatalan feladatot jelentenének Ivánnak. Hagyományos fegyver nemeket tekintetébe.
A Európán államok így megint ki lehet pipálni.
A föld többi államának meg tényleg nincs olyan eszköze amit orosz légvédelem gondot okozna.
Így az orosz hozzá állás érthető.
Orszok ilyen jellegű nyilatkozata tömör és jogos a civil világ felé.
Aki meg jobban benne van az meg mögéjelátja a részleteket.
OFF
Egy újabb adalék az USA-EU-RUS rakétavédelmi adok-kapokhoz
http://www.gepnarancs.hu/2011/11/oroszorszag-raketa/
Üdvözlet.
A történet nem ilyen egyszerű, javaslom nézzük kicsit más szemszögből az ügyet.
A PGS program lényege abban rejlik, hogy egyesítve a kiépülő USA rakétavédelemmel gyakorlatilag létrehoznak egy első csapásmérésre alkalmas katonai rendszert. Ha jól emlékszem, talán Fade jegyezte ezt meg korábban.
De nem is az első csapásmérő képesség maga a lényeg – hiszen bármelyik nagyhatalom elindíthat egy első csapást – hanem az, hogy valóban működőképesnek tűnik a dolog. A működőképesség alatt azt értem, hogy képesség az első csapásra úgy, hogy maximum „csak elhanyagolható mértékű” ellencsapást kelljen ezért elszenvedni.
Egy működő – az orosz vagy kínai ballisztikus rakétákat még az emelkedési fázisban be- és elfogni képes – előretolt rakétavédelem párosítva egy hiperszonikus sebességű, manőverező irányított bombával gyakorlatilag olyan katonai képességekre tehet szert az USA, amely – pusztán a vélt nyereség iránti kísértés miatt – nagyon veszélyes jövőt ígér.
Ez a képesség pedig azt jelenti, hogy az USA képessé válik arra, hogy megelőző csapások sorozatával kiiktassa az orosz és/vagy kínai irányítási központok, előrejelző radarok és lokátorok, elsőlépcsős támaszpontok döntő többségét, miközben az ellenfelek megmaradt ICBM rakétáinak egy jelentős részét még az emelkedés fázisában megsemmisíti.
A visszatérő ICBM egységek átlagosan 7-9 km/sec sebességgel és eléggé „lapos szögben” érkeznek, amelyek önmagukban is kihívást jelentenek a mai legmodernebb védelmi rakétának is. Ha netán ez a visszatérő egység esetleg „fürtös” (MiRV) fejekkel van felszerelve (Pl. Trident-D5), akkor hatványozottan csökken az elfogás esélye. Ha pedig ezek a pimasz fejek még manőverezni is tudnak (MaRV), akkor nagyon nincs is miről beszélni (pl. az újgenerációs Topol).
Emiatt fontos az európai rakétavédelmi rendszer az USA-nak: minél közelebb kell telepíteni ezt a védelmi rendszert a lehetséges ellenfelek határaihoz azért, hogy esély legyen az emelkedő fázisban elkapni majd a válaszcsapásra induló maradékot… miután tömeges első csapást mért a szuperpontos hiperszonikus bombáival.
Az USA egyik agytrösztje környezetéből szivárgott már ki olyan információ, amely szerint kívánatos egy olyan új doktrína, amely az elrettentés helyett a kényszerítő képesség kiépítésének az irányába mozdítja el Amerikát.
Jelen pillanatban ismereteim szerint Oroszország és Kína nem rendelkezik olyan rendszerrel, amely az általam az előzőekben felvázolt támadó rendszerrel szemben hatékony lenne. Kísérletek és fejlesztések persze folynak – folytak eddig is – és vannak eredmények is. Az is tény, hogy jelenleg az USA sem rendelkezik még a kiépített rakétavédelmi kerítéssel és a hadrendbe állított szuperbombák tömegével.
Kérdéses az is, hogy a kísérletben résztvevő rendszer milyen szinten áll valójában. Mennyire jelent reális veszélyt a rivális hatalmakra a belátható jövőben, mennyi ebből a blöff? Én még emlékszem Reagan elnökre és az SDI programra.
Adott három, azaz kettő plusz egy lehetőség:
Az első, ha sikerül Kínát és/vagy az oroszokat belevonni egy párhuzamos fejlesztéseket igénylő fegyverkezési versenybe, ez jelentős erőforrásokat szívna el az amúgy nem annyira instabil kínai és orosz gazdaságtól. Még akkor is, ha az USA igaziból még nem is akarja ezt a rendszert készre gyártani, – gondolván azt, hogy elegendő technológiai fölénnyel bírnak ahhoz, hogy erre akár még évekig ne is kelljen költeni, miközben a túloldal milliárdokat öl a saját fejlesztéseibe.
A második lehetőség az, hogy erre a hírre Kína és az oroszok vadul fejleszteni kezdik a saját rakétavédelmi rendszereiket, amely így már elegendő diplomáciai alapot ad az USA-nak a saját rendszerének továbbépítésére – akkor már nem 10 elfogó lesz egy európai bázison, hanem 100. És közben lehet mutogatni Kínára és az oroszokra, valamint utalgatni a homályos céljaikra a saját rakétavédelmi rendszerük miatt. Véleményem szerint ez fog történni.
A plusz egy lehetőség pedig a második lehetőség egyenes következménye: a saját kiépülő rakétavédelem mögé bújva aktiválják az új fegyverrendszert az amerikaiak.
Ezzel szemben a másik oldal jelentősen többet fog költeni a saját rakétavédelmi rendszerekre, miközben a hasonló paraméterekkel bíró, de iszonyatosan drága fegyverzet helyet a jóval olcsóbb, közeli csapásmérésre alkalmas rakétafegyverek fejlesztésével és tömeges hadrendbe állításával válaszol (újabb Iszkander fejlesztések, BrahMos továbbfejlesztése, akármi…).
Azt látni kell, hogy Kína és az oroszok sokkal hamarabb képesek kiépíteni egy saját rakétavédelmet közeli csapásmérő képességgel, mint az USA egy előretolt rakétavédelmi kerítést a váratlan távoli csapásmérő képességgel egyetemben.
Ebből pedig az következik, hogy könnyen eljöhet az a pont, amikor az oroszoknak, Kínának, (és könnyen lehet, hogy Indiának is) döntenie kell. Vagy lép, vagy kifut az időből és az USA valóban képessé válik egy olyan összehangolt és nem első, hanem szó szerint végső csapás elindítására, amely hosszú időre eldönti a kérdést a bolygó feletti uralomért folyó harcban.
Ha lépnek, akkor egyetlen esélyük van: megsemmisítő erejű megelőző csapást mérni az amerikai előretolt rakétavédelmi rendszer elemeire addig, ameddig az amerikai hiperszonikus támadó rendszer még nem épül ki.
Ha sikerül kiiktatni a rendszert, akkor szabad az út az összes orosz és kínai ICBM számára az USA felé – ez pedig bármilyen paradoxon, de könnyen lehet, hogy az egyetlen lehetőség egy globális atomháború megelőzésére.
Rizikó van benne, hiszen az USA egy ilyen lépésre nagy eséllyel keményen válaszolna. De ha nem lépik meg, akkor a végeredmény garantálja az amerikaiak korlátlan érdekérvényesítését mindenkivel szemben bármilyen kérdésben. És többé az ellenfelek atomfegyverzete már nem jelenti akadályát egy háború megindításnak. Az elrettentés biztosította erőegyensúly felborul, azaz vagy mindenki behódol, vagy kinyiffan.
Remélem, hogy az új amerikai rendszer inkább csak blöff, semmint valós szándék. De ezt sajnos csak remélni tudom.
Üdv: M
„megsemmisítő erejű megelőző csapást mérni az amerikai előretolt rakétavédelmi rendszer elemeire addig, ameddig az amerikai hiperszonikus támadó rendszer még nem épül ki.”
Ezzel azt akarod mondani hogy Oroszországnak csapást kell mérnie európára 2018-ig?
„Ezzel azt akarod mondani hogy Oroszországnak csapást kell mérnie európára 2018-ig?”
Nem Roni, azt akartam mondani, hogy remélem azt, hogy a világ nem indul ebbe az irányba Amerikával az élen.
Nem arról beszéltem, hogy agyon kell csapni Európát, hanem egy olyan stratégiai helyzetről, amely orosz vagy kínai szempontból erre az eredményre is vezethet: talán még rémlik, két választási lehetőségről írtam az előbb.
Az amerikai rakétavédelem Kelet-Ázsia körül is épül.
http://mno.hu/kulfold/komoly-a-helyzet-orosz-raketak-vs-amerikai-raketapajzs-1033547
http://mno.hu/kulfold/kinai-hadihajok-jelentek-meg-a-del-japan-teruleteken-1033552
;)
M
Montezuma
Az elméleteddel csak az a baj,hogy jelenleg és még valószínűleg nagyon hosszú ideig senki nem képes sem a kínai sem pedig az orosz ICBM-ek/SLBM-ek emelkedési fázisban történő megsemmisítésére.Innentől kezdve bukott az egész mutatvány amit leírtál ezzel kapcsolatban.
Montezuma
Érdekes scenariokat vezetsz fel, ez úttal azomban nem értek veled egyet.
A tengeralattjáró bázisú manőverező robotrepülőgépek ellen lehet pontvédelmet kiépíteni, de valahogy nagyon sok ciws kell ahhoz, hogy egy kontinenst megvédjenek.
Egy ilyen háborús helyzetben a szimpla kihullás (fallout) akkor is hazavágja az egész amerikai kontinenst, ha teljesen értéktelen (éppen ezért védtelenebb) területeket szórnak meg vele, párhuzamosan a slbm + icbm cuccal.
P-700 granit: 500 kT, 1 oscar 24 granit, van 6 oscar, 144 robbanófej.
Bulava: 6-12 * 150 kT, 1 borej 16 bulava, van 1 borej minimum 96 robbanófej.
P-36M2 (SS-18 Satan): 10*800 kT, elviekben van 58(?) (Majd Tcat kijavít, ha nem jól tudom :-D). 580 robbanófej.
összesen: 555 900 kT
A „nyírfácskákat” már nem is számolom, pedig azok aztán tényleg nehezen elkaphatóak kilövés előtt.
A deltákat szintén nem számolom, mert nem tudom, pontosan mennyi a bevethető a 12 „aktív”-ból. De ez maximum 12*16(sineva)*(10*100 kT)
Az oniks 300 kg-os harci részében olyan 200 kT-s robbanótöltetet lehetne integrálni (hál istennek egyenlőre nincs ilyen).
Ha ennek csak töredéke átjut (1 %, ~ 8 robbanófej, ami azért jó esély, még védett célpontok ellen is) akkor is „nyugaton kel fel a nap”.
Azaz a fenti scenario Oroszországgal szemben (és szerintem Kínával szemben sem) kivitelezhető, de India, Pakisztán, Észak-Korea, Izrael(?), Irán(?) már felkötheti a gatyát (mellesleg az Egyesült Királyság és Franciaország is, de ők elviekben szövetségesek).
„Igaza van a tábornoknak. Felkészültek. Ha valami olyat észlelnek, amit nem lehet megállítani, akkor a pályáját visszafejtve salakká változtatják az indítási helyet és környékét. Akkor minek ellenük hiperszonikus izé? Az nem az oroszok ellen készül……”
Hát, ja… Rögtön mordult is egyet a Maci:
http://news.yahoo.com/medvedev-russia-may-target-missile-defense-sites-123047622.html
„2012 folyamán az Orosz Légierő mintegy 90 új merev- és forgószárnyas repülőeszközzel gazdagodik majd. Ezek között egyaránt megtalálhatóak lesznek új gyártású és felújított repülőgépek és helikopterek.”
Nem szerepel a felsorolásban a 2012 február végén, vagy március elején átadásra kerülő TU-160 Blackjack hadászati bombázó, pedig a pópa lassan készítheti a füstölgő retiküljét a névadáshoz. Ezután a következő Blackjack előreláthatólag 2013 nyarán kerül átadásra…
Monte, az egész elmélkedésnek semmi értelme. Olyan mennyiségű SLBM és ICBM van rendszerben, hogy semmiféle rakétavédelmi rendszer nem fogja fenyegetni a MAD felállást. Semmilyen. Pont. Ugyanis az a szárazföldi rendszer tehetetlen az SLBM ellen…
Egyetlen sikeres indító platform is annyi nukleáris töltetet jutathat az USA vagy Európa területére, hogy az lényegében elpusztítja a nemzetgazdaságot…
molni:
+1
dudi
Márpedig nagyon is veszélyes, az SM-3 meg jóval túltesz a fejlesztés alatt álló sz-500 is .
Alap 500 km hatótávolság és 160 km magasság .
Az új amit elvileg 2015-1016 -ra állítanak hadrendbe az SM-3 block 2 még ennél is tovább megy, megnövelt hatótávolság magasság és további manőverező képesség javítás .
Hány rakéta kellene ahhoz hogy biztos védelmet nyújtson? Szerintem 3x annyi mint ahány robbanó fejel támad az ellenség És most nem csak az Orosz rakétákkal kel számolni Minimum még a Kínaiakéval is Az rengeted És rengeted pénzbe kerül Megoldhatatlan dolog létrehozni olyan védelmi pajzsot ami 100 % os védelmet nyújt 1-2 rakétát ki lehet védeni De több száz- ezer rakétát nem És egy atom robbanófejnél még ha egy -kettő is át csúszik hatalmas pusztítást végez Már ennyivel is térdre lehet kényszeríteni egy országot Nem is fizikailag De morálisan politikailag gazdaságilag igen És ez talán rosszabb következményekkel jár mintha szét lenne bombázva
@jancsiga
Ma, amikor az 7 év alatt 5000 ezer halotton siránkozik egy ország egy „háborúban” – a kurszki halottak ezen mosolyognának, ott a fél napi veszteség lehetett kb. ennyi – akkor egyetlen robbanófej becsapódása is tolerálhatatlan. Ja, és az civilieket mészárolna halomra…
Akkor mennyi? Végtelen sok. Éppen ezért bukott el a SDI és éppen ezért bukik el ez is. A kulcsfontosságú létesítményeket, amik a válaszcsapáshoz kellenek még csak csak meg lehet védeni rövid időre, de azokat sem túl sokáig. A tengók is nem véletlen rejtőznek. Amit nem látnak és hallanak, az túélél és visszaüt. Bárhonnan. Emiatt a lehetséges megközelítési irány és a robbanófejek száma olyan magas, hogy képtelen vagy védeni a területet, mert mindenféle irányból jöhet a fenyegetés. Ugyanis nem lehet a rakétát / robbanófejet a pálya tetszőleges pontján elfogni.
Bármennyi ellenrakétát is telepít valaki, az ellenfél szimlán emeli a robbanófejek számát és egyes robbanófejek meg akár ECM-ezhetnek is és további csalikat dobálhatnak ki. Nincs az a védelmi rendszer, amit ne lehetne túlterhelni. Csak éppen egy hagyományos fegyver estén a sikertelen védekezés nem egyenlő azzal, hogy romba dől a civilizáció…
Ebből pedig az következik, hogy könnyen eljöhet az a pont, amikor az oroszoknak, Kínának, (és könnyen lehet, hogy Indiának is) döntenie kell. Vagy lép, vagy kifut az időből és az USA valóban képessé válik egy olyan összehangolt és nem első, hanem szó szerint végső csapás elindítására, amely hosszú időre eldönti a kérdést a bolygó feletti uralomért folyó harcba
Ezen a részen röhögök a legnagobbat. Ha romba dönti az USA-t mondjuk Kína, akkor kinek ad el és mit? Ja, és az atomháború miatti éghajlatváltozást meg leszarjuk ugye…?
OMG…
Mi most csak arról beszélgetünk hogy mi értelme van egy védelmi ernyőnek
Szép estét Mindenkinek!
Köszönet az ellenvetésekért. Csak néhány gondolat nagy általánosságban:
Mivel – szerencsére vagy sajnos – nem vagyok jós, így nem a tuti jövőt írtam le, hanem egy olyan lehetséges helyzetet, amely eleve kizárása illetve tabuként kezelése nem visz előre a helyzet reális értékelésében.
Egy orosz-amerikai vagy kínai-amerikai közvetlen katonai összeütközés senki számára nem kívánatos, de a valós lehetőségeket és a vélt szándékokat figyelembe véve nem is zárható ki.
Az én gondolat menetemnek is van annyi értelme és létjogosultsága ezen a helyen, mint pl. a PAK-FA-ról folyó hipotetikus vitának.
Én nem kapaszkodom pillanatnyi technikai-statisztikai adatokba, hanem a folyamatot figyelve előre próbálok nézni és a potenciálisan veszélyes helyzeteket próbálom felismerni.
Mivel nem akarom túlmagyarázni amit az előzőekben írtam – szerintem első olvasásra is mindenki érti a logikáját – így végezetül egy apró – az embert és az emberi társadalmat érintő – elvi hibára felhívnám a figyelmet:
Kezdetben vala egy-két néhány atomhatalom, akik között a hidegnek nevezett háború – több-kevesebb haszonnal párosulva – remekül működött. Mindenki megtanulta, hogy akinek atomfegyvere van, azt nem lehet megtámadni. Ergo aki atomhatalom, az sok mindent megengedhet magának, aki nem, annak kuss a neve.
Emiatt egyre többen akartak és akarnak atomhatalommá válni. Egyre bővülhet azok klubja, akik úgy gondolják majd, hogy igen messze is mehetnek, hiszen úgysem meri őket senki megtámadni.
A rossz hírem annyi, ha az atomhatalmak száma elér egy „kritikus tömeget”, egyszerűen túl sokan gondolhatják azt magukról, amiről az előbb írtam – és előbb utóbb elcsattanhat az első nukleáris maflás valahol.
Ez nagyjából olyan, mintha száz ember ülne egy úszómedencében, és az egyik azt gondolja: Nyugodtan belepisálhatok a vízbe, hiszen a maradék 99 úgysem teszi meg. De mivel a maradék 99 is ugyanígy gondolja, így a nap végére mind a száz koma egy húggyal telt medencében ücsörög. Nos, az emberiség eddigi tapasztalataim alapján nagyjából így viselkedik.
Üdv: M
Montezuma
Amit leírsz az logikus de azt nem hagyhatod ki,hogy nem egy Kínát Oroszországot vagy az USA-t fognak leatomozni hanem egymást pl Tanzánia
Mozambikot.
És ki az az egyre több? Iránon kívül kinek van valós programja, ami talán egyszer vezet valaholva? Észak-K. Ennyi. Ellenben Líbia felhagyott programjával, Dél-Afrika meg felszámolta. Brazília és Argentína elvben képes lenne rá talán, de valahogy még a szándékot sem látom.
Szóval, hol az a kritikus tömeg? A világ komoly atomhatalmainak száma 1967 óta kb. kettővel nőtt, India és Pakisztán. Ennyi.
Az úszómdenecés hasonlat nagyon fals, mert a cselekedetek outputja nem vethető össze sem a felekre gyakorolt hatással sem semmi mással egy atomháborúban.
Üdv Dudi!
Nem hagytam figyelmen kívül azt, amit írsz.
A példádból kiindulva ÉK nyilván nem csap oda az USA-nak, Irán se csapna oda néhány bombával Izraelnek, akinek több száz van. De „lefelé” bármikor beindulhat a láncreakció – és sokkal hamarabb fog egy „nagy” atomhatalom megcsapni adott esetben egy „kicsi” atomhatalmat, mint fordítva.
Ja, hogy ez pepitában is megválaszolható lesz: cserébe a másik oldal „nagyja” majd viszontvág az ellenérdekű szövetségébe tartozó másik „kicsinek”.
Miután egyenlőre az atomhatalmak lehetséges jövőbeni száma nem éppen csökkenő tendenciát mutat, így kérdéses az, hogy egy ilyen esetleges helyzetben mikor jut el az adok-kapok a nagyok közötti balhéig.
Pláne, ha erre a szkenárióra épp az orrunk előtt kezdték meg a felkészülést – nyíltan deklarálva ilyen irányú új fegyverkezési programokat.
Egyszer egy filmben azt mondták, hogy nem attól kell félni, akinek ezer bombája van, hanem attól, akinek csak egy.
Egy frászt! Én attól félek, akinek ezer bombája van.
M
dudi
Igazából szerintem nem is az a lényeg, hogy ki támad meg majd kit, hanem hogy a környező atomhatalmak mit szólnak hozzá. Pl. tegyük fel, hogy Mexikót szénné atomozzák, az USA vajon mit cselekedne (már akár akkor, amikor a NORAD-ban látják a kontinens felé tartó rakettát), vagy Nepált megkínálják némi termonukleáris ínyencséggel és Nepál Kínával meg Indiával is határos. Már a „nagyok” lépései is kétségesek egy ilyen helyzetbe, pedig ők még a nyugodtabb atomhatalmak közé tartoznak.
Medvegyev orosz elnok mai, a nemzethez intézett beszéde az európai (amerikai ) rakétavédelmi pajzs kapcsán.
http://www.jovonk.info/2011/11/23/dmitrij-medvegyev-valasza-az-oroszorszag-elleni-nato-agresszio-elokeszuleteire
Molni:
Minden hasonlat fals, de félreértetted a medencés sztorit. Én az emberi magatartás és gondolkodásmód alapvető törvényszerűségéről írtam, amit napi szinten mindenhol látok. Cáfold meg.
Az, hogy ki deklarálja magát atomhatalomnak és kik azok, akik készülnek lépést tenni a kérdésben – ezt Te honnan tudod?
Az, hogy például Dél-Afrika összeszerelt egy bombát majd látványosan szétszerelte, nagyon szép. És? Ki ellenőrzi őket árgus szemmel?
Vagy gondolod, hogy a németek, japánok, a dél-koreaiak, a törökök vagy Irán nem tudna atomhatalommá válni rövid időn belül, ha akarna? Ki mondta, hogy nem akar majd adott esetben?
Sajnos a vita elkanyarodott a témától kicsit – még mindig nem vagyok meggyőzve arról, hogy az eredeti monológom logikailag megbukott.
Üdv: M
A jövönk.info ez valami náci kommunista oldal?
dudi
Jobb oldalt fent ott van, hogy hungarista hírportál.
GrGLy
Fúú és valaki ezt addig nem jutottam…
Szerintem van ráció abban, amit Montezuma ír.
Bár úgy gondolom, hogy az oroszok ellen ez nem sokat ér, de nagyjából mindenki más, például, Kína ellen hatékony lehet a rendszer.
Ha a wikipédiás becslések pontosak, Kína jelenleg 66 olyan szárazföldi (ebből 36 mobil telepítés) és 24 tengeralattjáró telepítésű ballisztikus rakétával rendelkezik, melyek képesek elérni az Egyesült Államok kontinentális területeit.
Egy légi támadás során (hiperszónikus fegyverek, és B-2 esetleg, illetve a végén atom) elméletileg a szárazföldi telepítésű rendszerek nagy részét el lehetne pusztítani(persze csak a megfelelő hírszerzési információk birtokában) és a támadást esetleg túlélt, elsősorban tengeri rakétákkal kéne csak szembenézni, melyek egy részét a rakétavédelem képes lenne elhárítani.
Bár a veszteségek még így is viszonylag jelentősek lennének, de ha figyelembe vesszük, hogy szinte egész államokat megbénító természeti katasztrófák (pl: földrengés, hurrikánok, áradások) alatt is működőképes marad az amerikai gazdaság, szerintem ez a veszteség még elfogadható lenne, szemben a nagyságrendekkel nagyobb többet kapó Kínával.
Persze jelenleg egy ilyen konfliktusnak elég kicsi az esélye, de ez egy fajta biztosíték is lehet, egyfajta „ha rendkívül szarul állunk, akkor is ők fogják húzni a rövidebbet” alapon.
„1 Nem az Oroszok gerjesztik a fegyverkezési versenyt Nem ők háborúznak mindenhol Nem ők költik az összes pénzüket fegyverekre Nem ők fejlesztenek ki “csúcs kategóriájú hipper modern csodafegyvereket” Ők max megpróbálnak választ adni a kihívásokra”
Azért azt tegyük hozzá, hogy GDP alapon kb ugyanannyit költ az USA, mint Oroszország, emellett, az oroszok kvázi „házon bellül” vívnak háborút Csecsenföldön és Dagesztánban, meg persze néha Grúziában is. (és akkor a T-50, Sz-500 stb. fejlesztéseket meg sem említettem)
Ha van ráció, akkor gondolkozznuk már el, hogy ki ellen van ABM rendszer? Az ellen, aki ezrével indíthat ilyet vagy az ellen, akinek lesz néhány ilyen eszköze talán az elkövetkező 10 évben és nagyjából egyetlen irányból indíthat? Mert Iránnak nem lesz sem ICBM-je, sem SLBM-je sem interkontinentális bombázója..
„Mindenki megtanulta, hogy akinek atomfegyvere van, azt nem lehet megtámadni.”
Ezen azért még dolgozzál egy kicsit! Például 1973-ban, a Yom Kippur ( Suyid, jól írtam? :-D ) háború idején Izraelnek már voltak nukleáris fegyverei a franciák jóvoltából, az arab országok ettől függetlenül mégis önként beleszaladtak a késbe. Azután mintha két atomhatalom, Kína és a Szovjetunió is lőtte volna egymást egy szaros zátonyért a határfolyó közepén. Jogosan, hiszen mindkét ország olyan aprócska, hogy talán meg sem lehetett volna találni őket a térképen ennélkül a sziget nélkül. De a legegyszerűbb példa Falkland, azaz Malvinas, amely hivatalosan is brit külbirtok, ergo ha megtámadják, az olyan, mintha Londont bombáznák. Na most az argentin tábornokok elfelejtettek megkérdezni téged, így aztán nem tudták, hogy akinek atomfegyvere van, azt nem lehet megtámadni! :-)) Ezért aztán csak Thatcher asszony jófejségén múlott, hogy pl. az argentin fővárost nem változtatta át egy kis rakás termonukleáris hamuvá. Akkor lett volna aztán Buenos Aires, azaz Jó Levegő arrafelé… :-))
Montezuma,
az indiai-pakisztáni atommal szemben minden bizonnyal működne a felvázolt forgatókönyv.
Szerintem a világ biztonságát legjobban fenyegető veszélyek közül az egyik az India-Pakisztán közötti atomháború, mivel ~100 atomtöltet felrobbantása katasztrofális hatással lenne a Föld teljes felületére.
Ez egyben azt is jelzi, hogy bármilyen más konfliktusban sem robbanhat ennyi töltet; ha akarunk jövőt a földfelszín fölött, valószínűleg olyan 20 körül lehet a rövid időn belül tolerálható robbanások száma.
Az elmélkedésedből kimaradt, hogy az első lehetőségből koránt sem biztos, hogy az AEÁ kerülne ki győztesen, sőt!
Ezt az elsőcsapás mérési doktrínát simán elhiszem, hogy megtapsolták az amerikai keményvonalas politikai körök. Vannak olyan befolyásos csoportok, amelyek számára nem lenne túl nagy ár az elhárító rendszeren átcsúszó néhány robbanófej célba érkezése. Üres propaganda, hogy nem viselné el a közvélemény. Nyilván nem hirdetnék meg előre nyíltan, amikor meg helyzet van, már úgysem lenne lényeges.
A probléma megint csak azzal van, hogy atom használata nélkül a hiperszonikus fegyverek nem valószínű, hogy elég hatékonyak lennének és ugye, lásd fent a robbantások távoli hatásairól…
Kicsit hasonló, mint amikor a szovjetek kacérkodtak a gondolattal, hogy a lecsúszásuk megakadályozása érdekében háborút robbantsanak ki Európában. Lásd Belovai István esetét az atomaknazárral.
Ez a gondolkodásmód láthatóan egyes amerikai/globalita körökben újjászületett (felszínre került), a veszély tehát létezik, noha a bekövetkezés valószínűsége nehezen becsülhető.
A pénzügyi válság azonban lehetetlenné fogja tenni a rendszer kifejlesztését, gyártását és telepítését. Várhatóan a szóba került szereplők közül éppen az AEÁ fogja elsőnek bedobni a törülközőt, ami sok más mellett éppen a kutatás-fejlesztést veti vissza alaposan.
Kétségtelen az is, hogy éppen a válság miatt az egész világra kiterjedő hatású atomháború veszélye folyamatosan növekszik.
Killer Clown
Szerintem az argentinok számoltak azzal, hogy az angolok két szigetért nem fogják bevetni az atomot, mert szimplán túl nagy nemzetközi visszhangja lett volna.
Az izraeli-arab háborút leszámítva egyiket sem nevezném totális háborúnak (anyaföldön vívott, az egész nemzetet érintő harcnak) és én az atomfegyverek bevetését (az akkori felfogás szerint, tehát az atom, mint végső lehetőség) csak ilyen esetben tudnám elképzelni.
„országa légvédelme képes felderíteni, követni és ha kell, lelőni bármilyen légi célt, beleértve a hiperszonikus repülőeszközöket is”
úgy érzem elérkezett a pillanat arra, hogy valaki megint leszálljon a vörös térre egy cessnával.
Ez egyben azt is jelzi, hogy bármilyen más konfliktusban sem robbanhat ennyi töltet; ha akarunk jövőt a földfelszín fölött, valószínűleg olyan 20 körül lehet a rövid időn belül tolerálható robbanások száma.
Ez csak hatóerő függvénye. Mit értesz rövid idő alatt?
http://www.youtube.com/watch?v=I9lquok4Pdk
Ezen néz meg, hogy volt igen sűrű időszak. Volt, hogy egy hónap alatt +20 robbant. Persze nem mind légkörben, de akkor is. Viszont a robbantások nagy része kis hatóerővel történt.
A hatásai globálisan gyak. detektálhatatlanok voltak a magasabb háttérsugárzást leszámítva, de azt is csak azért tudták kimutatni, mert a radioaktivitásnál olyan kis mennyiségeket is tudunk mérni, hogy ehaj….
A japán nagyvárosokat egymás után égették hamuvá a II. Vh alatt, iszonyatosan mennyiségű füstöt termelve. A gyújtóbombás támadások pusztítobbak voltak a két atombombánál. Tehát ott is az atomfegyverrel egyenértékű hatások voltak a sugárzást leszámítva, de annak klimatikius hatása nincs…
Montezuma, Molni, Batka és még sokan mások: :-D
Ömlesztem az észrevételeimet, bocs, hogy nem mindig címzem valakinek.
A „nagy” atomhatalmak közötti konfliktus gyakorlatilag elképzelhetetlen, mert a válaszcsapásnál nem néhány, hanem 100-as nagyságrendű robbanófej juthat célba (még mindig 1-2 %-os átjutásról beszélek).
Természetesen folyamatosan vizsgálni kell az ilyen lehetőségeket.
A környezeti hatások:
A nukleáris kihullás (fallout) élettani hatása jelentős de (sajnos) van néhány terület, ahol erős vegetáción „tesztelhetjük” a hatását. A legjellemzőbb a majaki különleges zárt körzet. A normális háttérsugárzás 1000(!)-szerese az, ami felett a vegetáció észrevehetően ritkul.
Az alacsonyabb rendű állatoknál a mutáció mértéke itt jelentkezik, a gerinceseknél a mutálódott egyedek nagy része meg sem születik, vagy életképtelen.
A természet védekező reakciója „megoldja” az emberi hülyeséget. A globális hatásoknál nem a sugárzás a legjelentősebb, hanem a felvert por éghajlat változtató hatása. A vegetáció jobban bírja a sugárzást, mint a napfény hiányát.
Wolfrick, pontosan erre gondolok, a ~100 földfelszíni vagy felszín közeli robbantásnál fölvert és a légkör felsőbb rétegeibe föllökött porra.
molnibalege, természetesen nem lehetünk biztosak benne, hogy pontosan mennyi és milyen méretű robbantást visel el az ökoszisztéma – tekintettel a fönt említett porszennyezésre. Valószínűleg egy India-Pakisztán atomháborút nem.
Nagyon érdekes hipotetikus vita. Oroszoszág már „beárazta” a jövő évi amerikai elnökválasztást, tudja, hogy Obama el,jönnek a neokonok és a „RESET” politikájának vége. Egyelőre az látszik, hogy a két ország diplomáciája – az elmaradhatatlan szájkaratén kívül – még fenntartja a párbeszéd és a konstruktív hozzáállás látszatát, de hamarosan befagynak a kapcsolatok. Moszka komolyan gondolja, hogy kilép a hadászati és konvencionális fegyverzetkorlátozási egyezményekből, miközben évről-évre drasztikusan növeli katonai költségvetését, amely már most is a kiadások több mint 20 százalékára rúg és a következő években elsősorban a szociális szféra kárára tovább növekszik. Az oroszokat felkészítik a sanyarú évekre, mert a Kreml úgy gondolja -helyesen -, hogy lesz visszatérés a hidegháborúhoz, amely könnyen forróvá válhat.Ami az egzotikus katonai technológiákat illeti: a hiperszónikus rendszerekkel való fenyegetés esete erősen hajaz a Hadászati Védelmi Kezdeményezés (SDI)programjára, amikor is Washington a már-már térdre hulló Szovjetúnióba még bevitt egy erős ütést, mert elhitette vele, hogy ami papíron, számítógépes grafikákon és laborkísérleteken olyan jól mutat, száz százalékben meg is valósítható. Persze valójában nem tudjuk, mi fortyog az amerikai és az orosz kísérleti fazekakban, de az amerikai lépes is jó okot ad Moszkvának, hogy feladja a SALT megállapodást és akkor ellenőrizetlenül lehet majd például növelni például a nukleáris töltetek hatóerejét és az eddig tiltott eszközöket is rendszeresíteni. Egy eljövendő konfliktusban az lesz a szabály, hogy nincsenek szabályok.
bocsánat, az utolsó mondatban az egyik „például” felejtős.
A hozzáértőktől még megkérdezném, hogy kb. hány amerikai, illetve orosz un. kemény célpont lehet? No és mennyi, amiről egyik fél sem tud?
ssbn:
mit értesz „kemény célpont” alatt?
Wolfrick:
Katonai és politikai vezetési pontok, katonai infrastruktura, mobil- és telepített indítók, légi támaszpontok,és ABM rendszerek, hadsereg csoportosítások stb…Mindazt, amit a katonai szakirodalom kemény célpontnak nevez.Az utolsó kérdésem – mármint mennyi lehet, amiről egyik fél sem tud -,természetesen költői.
A védelem mértéke miatt nem volt egyértelmű nekem. Az erősen védett objektumot is szokás kemény célpontnak nevezni (bár a kettő természetesen gyakran fedi egymást).
Közvetett becsléssel tudok szolgálni:
Lényegesek a prioritások. Egy helyőrségi laktanya nem biztos, hogy célpont, míg akár egy jó helyen lévő szükségrepülőtér az lehet. A rendelkezésre állt/álló robbanófejekből száma alapján lehet következtetni amit a két állam vezetése fontosnak tart megsemmisíteni.
A hidegháború többszörös megsemmisítés doktrinája, és a robbanófejek 30%-ra tett működésképtelenség alapján olyan 8-10 ezer körüli Orosz célpont lehet, és kb. ugyanennyi vagy valamivel (10-15%) kevesebb USA. Az oroszok nagyfokú decentralizálásra hajlamosak.
https://htka.hu/2011/06/02/megtort-a-jeg-az-uj-start-kapcsan-aktualis-nuke-szamok/
https://htka.hu/2010/05/05/a-pentagon-megadta-az-egyesult-allamok-nuklearis-tolteteinek-pontos-mennyiseget/
molnibalege, természetesen nem lehetünk biztosak benne, hogy pontosan mennyi és milyen méretű robbantást visel el az ökoszisztéma – tekintettel a fönt említett porszennyezésre. Valószínűleg egy India-Pakisztán atomháborút nem.
A háborús pusztításokból és a kísérleti robbantásokból lemérhető és saccolható hogy meddig nem. A legintenzívebb robbantásnak sem volt semmiféle globális és hosszútávú hatása. Még rövidtávú sem nagyon…
Azért azt ne felejtsétek el hogy a kísérleti atom robbantások jelentős része kis vagy csökkentet hatóerejű robbanó eszközzel hajtották végre A nagyobb Jelentőseb hatóerejű robbantások nagy része felszín alatti volt Ahol nem volt jelentős por és kihullási szennyeződés A legnagyobb felszíni atom robbantás az a Cár bomba volt És annak volt érzékelhető globális környezeti hatása hatása Ha 10-20 ilyen nukleáris fegyver felrobban a légkörben annak már globális hatásai vannak Nem végzetes De nem is elhanyagolható Nem a sci-fi filmekbe szereplő apokaliptikus nukleáris télre kel gondolni A legg súlyosabb veszély a légkörbe kerülő sugárzó részecskék amik beterítik az egész bolygót És a nukleáris fegyverek által gerjesztet elektromágnese kisülése globális katasztrófát okozna Minden ami elektromos az nem működne A mai számítógépesített világunkban hatalmas gondokat okozna
A kisebb atomhatalmak sem Mt-ás hatóerővel rontanának egymásra sanszosan.
A klimatikus következményei egy regionális atomháborúnak minimálisak lennének: http://climate.envsci.rutgers.edu/pdf/acp-7-2003-2007.pdf
Ezzel szemben egy globálisba akkor is belepusztulna az emberiség 99%-a, ha maga a háború (bombázás, sugárzás, etc.) csak tíz százalékát érintené. A többiek éhenhalnának, mivel megfelelő tenyészidő hijján a mezőgazdaság összeomlana, és maga a földi növényzet java is kipusztulna, ahol meg nem, mint a trópusokon, ott is ellátási zavarok lépénének fel, ami e térségre olyannyira nem jellemző szilárd kormányzatok hijján a termelőerőket elpusztító lokális konfliktusokhoz, afrikai típusú „kiirtunk és felélünk mindent” háborúkhoz vezetne, aminek pusztítását békefenntartók és élelmiszersegélyek hijján immár semmi se korlátozná:
http://www.envsci.rutgers.edu/~gera/nwinter/nw6accepted.pdf
Ugyanakkor még a totális atomháború sem reménytelen az emberiség jövője szempontjából, hiszen végül a ultimate survivor kalasos-bozótvágós bedrogozott trópusi gyerekkatonák és a mérsékelt égöv mindenevő kannibáljainak leszármazottai újra benépesítenék a bolygót! :D
molni, jancsiga és még sokan mások :-D
1. A cár nem okozott globális hatást, lévén kevesebb port vert fel, mint a hiroshimai.
2. A nukleáris tél feltétele, hogy erősen urbanizált környezetet érjen csapás, mert a felvert por mellett a fűst is hozzájárul. Ezt néhányan vitatják, mivel a városi tüzek füstje (eddig) soha nem jutott fel a sztratoszférába.
3. 1 Mt-s robbanás maximum 10^11 – 10^12 g port ver fel a sztratoszférába.
4. Az atomhatalmak jellemzően a mérsékelt égövben találhatóak, ahol egy tanulmány szerint (TTAPS) a nukleáris tél 2,25*10^14 g por hatására következne be (20-40 fok csökkenés). Egyes kutatók a csökkenés mértékét vitatják, a jelenséget nem (lásd városok tüze fentebb; egyébként ők 12 fok körüli csökkenést számítanak, azaz Magyarországon 0 környékére csökkenne az éves középhőmérséklet)
5. A fentiek következtében az atomhatalmak mezőgazdasága, majd ipara összeomlik, a lakosság _éhen hal_.
6. Egy kis számolás után: 225-2250 Mt hatóerő kell a világvégéhez.
7. 1 db satan 80 Mt, 1 db Minuteman III 510 Kt.
A 7. pontnál valami elírást látok. 80 Mt?
Molni:
igaz, elírtam egy nullával. 8 Mt helyesen
pontosabban 10*800 kt
1 Cár bomba http://hu.wikipedia.org/wiki/C%C3%A1r-bomba
2, 4 Nukláris tél http://hu.wikipedia.org/wiki/Nukle%C3%A1ris_t%C3%A9l
5 atomháboru következményei http://www.origo.hu/tudomany/20110518-nuklearis-tel-kisebb-atomhaborunak-is-sulyos-kovetkezmenyei-lennenek.html
7 Minuteman III Fegyveres W62 robbanófej, amelynek hozama csak 170 kilotonna TNT, hanem a korábbi W56 ‘s hozama 1,2 megatonna
Ez volt az első [ idézettségi szükség ] rakéta a világon, amely foglalkoztatottak több önállóan megcélozható reentry jármű (független célra irányítható). A Minuteman III eredetileg a képessége során három különböző robbanófejek, 330 kt [ idézettségi szükség ] minden. Egy rakéta volt, így tud célzott 3 külön helyen. Ez javulás a Minuteman I és II modellek, amelyek csak képes az egyetlen nagy robbanófej.
Nukleáris tél! Hát csak van megoldás a globális felmelegedésre. :)
Jancsiga:
A cárt jégmező felett robbantották. Nincs por, tűz, füst, hiába a közel 50 Mt.
Ez egy sziget Nem jégmezö http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=F%C3%A1jl:NovajaZemlja.jpg&filetimestamp=20060124224710
http://hu.wikipedia.org/wiki/Novaja_Zemlja
Itt robantoták fel (73.85° N 54.50° E) http://maps.google.com/maps?ll=73.85,54.5&spn=0.3,0.3&t=k
A robbanás tűzgömbje elérte a földfelszínt, és kis híján a bombát kioldó repülőgépet is. A fényhatás még 1000 km távolságból, így Finnországból is látható volt. A hőhatás akkora volt, hogy még 100 km-es távolságban is harmadfokú égési sérüléseket okozott volna. A robbanáskor kialakult gombafelhő 64 km magasra emelkedett, és 30–40 km széles volt. A szeizmikus lökéshullámok háromszor kerülték meg a Földet
Pontosítanék. 1945 júliusa óta végrehajtott több mint 2000 nukleáris robbantásból a 5 MT hatóerő felett minden a légkörben zajlott.
Vagyis a legnagyobb robbantások pont, hogy a légkörben, nem pedig a föld alatt kerültek végrehajtásra.
Azonban az 5 Mt-s teszt is egyedi volt, Alaszkában, a föld alatti atomrobbantások zöme kalibrációs teszt volt és elég kis hatóerővel.
5 Mt alatt is rengeteg robbantás légköri volt, azonban az is látszik, hogy lokálisan a leginkább az úgynevezett felszín közeli tesztek voltak szennyezőek.
Ezek közül a legnagyobbak az amerikai 104 és az orosz 140 kt-s tesztek.
November végén, amikor a kísérleti robbantás történt, az új föld már vastagon be volt fagyva, lévén kicsit északabbra van mint a sarkkör.
A területen jóformán nincs vegetáció, tehát sem tűz, sem füst nincs, hacsak nem visznek oda. A jég eróziójának köszönhetően föld sincs, az egész terület sziklás. Azaz por sem sok verődhet fel.
Egyébként ez egy kicsit reálisabb kép:
http://www.globalsecurity.org/wmd/world/russia/novaya_zemlya_nuc.htm
Némiképpen több rajta a fehér.
A robbanás tűzgömbje elérte a földfelszínt, és kis híján a bombát kioldó repülőgépet is.
Ha a tűzgömb elérte volna a gépet, akkor az régen rossz lett volna. Az oldás után az ejtőernyő annyira fékezte a bombát, hogy a detonáció pillanatában a gép az epicentrumtól kb. 45 km-re volt. Ha ekkora lett volna a tűzgöm, az nem ~50 Mt-ás bomba lett volna… A tűzgöm átmérője asszem 8 km táján volt.
Ha nem volt por akor ez hogy lehetséges „A robbanáskor kialakult gombafelhő 64 km magasra emelkedett, és 30–40 km széles volt. A szeizmikus lökéshullámok háromszor kerülték meg a Földet”
Storno Bocsánat Igazad van Nem por hanem a gomba felhő Már késö van Fáradt a szemem és félre olvastam
Én egy kicsit másik oldalról közelítenék :)
Ebből a hírből nekem az jön le hogy az oroszok már a spájzban vannak :) az amerikaiaknál, erős a kémkedés, hiszen nem cak azt kellett tudniuk hogy USA szónikus fegyvert készít ráadásul még ezt elhárító rendszert is össze kellett hozniuk és a bónusz hogy nem maradtak el sokkal időben…
vajon lesznek még hasonló „meglepik”? :D
Egy meglepetés lehet, de az hamar lesz, kb 5 percig.
Ennyi erővel a fejlesztés alatt álló dong-feng 21 is lehet ilyen szuper fegyver .
http://translate.google.hu/translate?hl=hu&langpair=en|hu&u=http://www.network54.com/Forum/211833/
Ezek szerint mégis megkapták az évente modernizált 12 db szu-27sm3 gépeket.