|

Spartan Ománnak?

A közel-keleti régió hatalmas piacot jelent, ezzel haditechnikai eszközöket gyártó cégek is tisztában vannak. A Finmeccanica vállalatcsoport ezúttal Ománt vette célba.

Az arab ország 8 darab többfunkciós teherszállító repülőgépet kíván beszerezni légiereje számára, így nem meglepő, hogy az olaszok által kínált termék a C-27J Spartan.

„Hisszük, hogy jó helyzetben vagyunk a tendert illetően, melynek győztesét még idén kihirdethetik.” – mondta Massimo Ghione, a Finmeccanica marketingért felelős igazgatója. Az olasz típus versenytársa az EADS és az Alenia által gyártott ATR 72-600-as lesz. Utóbbi vállalat a Spartan gyártójaként is ismert, így tehát előállt az a furcsa helyzet, hogy egy gyártó két típusa küzd meg a győzelemért.

Ghione elárulta még, hogy vállalatuk aktív tevékenységet folytat Szaúd-Arábiában, Katarban és az Egyesült Arab Emírségekben.

11 hozzászólás “Spartan Ománnak?”

  1. Ma már minden ami katonai színekben repül 10 millió dolláros, eurós áron kapható. Nem tudom, hogy mitől annyival jobbak a mai szállítógépek a jó öreg Ju 52nél, DC3nál stb, míg azokat dollártízezres vagy százezres áron árulhatták és több ezer példányban gyártották.

  2. Nem tudom, hogy mitől annyival jobbak a mai szállítógépek a jó öreg Ju 52nél, DC3nál stb, míg azokat dollártízezres vagy százezres áron árulhatták és több ezer példányban gyártották.

    Azóta volt némi infláció. A ’30-as évek közepi dollár ~16-szor ért többet. Így öt perc alatt az találtam, hogy a gépek ára 80 és 110 ezer dollár között volt Tehát az akkor átlagosan 90 ezer dolláros gép az olyan 1,5 millió dollár ma…

    Miben több. Nézd már meg a sebeséget, az átrepülési távolságot és azt, hogy ezt mekkora tömeggel és milyen baleseti rátával teszik, milyen időjárási körülmények között.

    A DC-3/Ju-52 bírt hermetizált utastérrel…?

    Komolyan mondom nem értelek. Az, meg hogy 1 milla alatt akarsz te gépet gyártani, egyenesen röhejes. A hajtómű ennél többe kerül…

  3. Akkor is 52 millió dollár csak arra jó a mi igényeinkhez képest, hogy taccsra vágjuk a költségvetés azon részét amelyet a jelenleg 18 ágyús és 15 harckocsis haderőnk itthoni, harcoló, nehézfegyverzet részét fejleszthetnénk.

  4. Kétlem, hogy a nagyhatalmaknak ne lenne egy áthidaló típus és gyártási tervük bármilyen harci eszköz kategóriájában, ha esetleg nagyobb veszteség érne valamilyen képességet hirtelen.
    Pl. szállítók,vadászok, esetleg bombázók. Itt gondolok egy rövid idő alatt, nagy tömegben gyártható típusra, ami jelentős visszalépés lehet a „fronteszközhöz” viszonyítva, de amivel vissza lehet billenteni a harctéri mérleg serpenyőjét az oldalukra.