|

Több ezer JDAM-bombát kaphat az Emirátusok

Több amerikai kormányzati forrás is beszámolt róla a napokban, hogy az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusa hamarosan életbe léptet egy nagyobb méretű fegyverszállítást az Egyesült Arab Emírségek számára. Erre washingtoni tisztviselők szerint azért van szükség, hogy ellensúlyozzák Irán ismét fokozódó fegyverkezését, ami a nukleáris fegyverekre is kiterjed. Mint ismeretes, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség az elmúlt héten „hitelt érdemlően” tudta bizonyítani, hogy Teherán nukleáris robbanófejek előállításával kísérletezett és kísérletezik jelenleg is közép-hatótávolságú ballisztikus rakétái számára.

Ezt ellensúlyozandó, az Egyesült Államok szeretné minél jobban felfegyverezni szövetségeseit a térségben. Az Egyesült Arab Emírségek eddig is Washington egyik legfontosabb partnere volt a Perzsa-öbölben. Földrajzi helyzeténél fogva az olajban gazdag ország stratégiai fontossággal bír, és kiváló kiindulópontja lehet egy esetleges Irán elleni támadásnak. Ennek eszközéül a méretéhez képest jelentős potenciállal rendelkező légierejét képzeli el a hadvezetés, melynek fő típusa a három századnyi Lockheed Martin F-16E/F Block 60 Desert Falcon, emellett rendelkeznek körülbelül hasonló mennyiségű Dassault Mirage 2000-el is.

BLU-109 „bunkerromboló” JDAM-bomba |Fotó: USAF ,

Azonban a repülőgépek csak akkor érnek valamit, ha megfelelő minőségű és mennyiségű csapásmérő fegyverzet is párosul hozzájuk. Most ezen a téren szeretné az USA egy kissé megsegíteni szövetségesét: a The Wall Street Journal november 11-én megjelent cikkében kormányzati forrásokra hivatkozva azt állítja, hogy Washington napokon belül engedélyt adhat egy fegyverszállítmányra, ami több ezer precíziós vezérlésű bombát tartalmaz. Utóbbiak mennyiségéről eltérő adatok láttak napvilágot: a The Wall Street Journal 3900 JDAM bombáról tud, de felbukkantak hírek 5000 darabról is. Annyi bizonyos, hogy a fegyverek különböző mérettartományúak lesznek.

Érdekesség, hogy a csomag tartalmaz majd – egyelőre szintén nem ismert mennyiségű – „bunkerromboló” bombát is. Mint ismeretes, ezek az eszközök a mélyen a föld alatt elhelyezkedő, megerősített létesítmények ellen használatosak. Esetünkben nyilvánvalóan az iráni atomprogram földalatti építményei ellen vetnék be őket az Emirátusok vadászbombázói, ha úgy hozná a helyzet. A JDAM-családban a BLU-109 képviseli ezt a kategóriát, mely 2000 fontos (900 kg) robbanófejjel rendelkezik, és képes áttörni a vastag betonépítményeket, alagutakat, rejtekhelyeket is.

19 hozzászólás “Több ezer JDAM-bombát kaphat az Emirátusok”

  1. Teljesen esélytelen marad, hogy önmagában az Emirátusok megtámadja Iránt, bármilyen és bármennyi bombát raktároznak is be. Egy USA-Izrael offenzíva esetén beszurkálhatnának hátulról, de kérdés, hogy megéri-e. Egy felelős emírnek választania kell, hogy a lassan de biztosan fejlődő iráni atomipar jelent-e nagyobb veszélyt, vagy egy atomipartól megfosztott, de korlátlan védekező háborúba kényszerített Irán.

    Mert az USA nem lesz örökre ott, hogy megvédje a beszurkálót, a pici emírségeket meg hagyományos fegyverekkel is könnyen le lehet nullázni. A csillivilli felhőkarcolók meg a műszigetek egy hagyományos bombával is taccsra tehetők. A hormuzi szorost talán még egy jobbfajta ágyú is átlövi.

    Nincs szüksége az Emirátusoknak (se) egy iráni háborúra. Legfeljebb az agresszorok csicskása lehetne, de megéri vajon a létét kockáztatni emiatt a dicső cím miatt?

  2. Üdv mindenki!
    szép mennyiség a szent igaz!
    Az USA politikáját ismerve a rengeteg dodó mellet sem puszira adta a cuccot.
    Bár szerintem ha van egy kis esze USA-nak nem bonyolódik bele még egy Irak/Afganisztán féle akcióba. Bár az olaj nagy úr… ja nem a demokrácia védelme:) / na ja:) /

  3. Az öböl mellett Irán, és az EAE költi a legkevesebbet hadicuccokra (/kop.).

    És most mi lessz? Feláll az ENSzben az amerikai külügyér, és bizonygatni kezdi, hogy, de igen, Irán nuki fegyvert készít? Vagy a brit miniszterelnök jelenti be drámai hangon a parlamentben, hogy ezek a piszkos perzsák…, és már nincs más út, mint a háború?

  4. Kérdés, hogy ha mindenki tud a „bunkerromboló” bombák létezéséről már vagy 10 éve, sőt a GBU28-ról már 20 éve akkor vajon annyira hülyék az irániak (meg talán mások is) hogy nem készítették bunkereiket a szokásos 6…7 méteres csúcsvastagságnál 4szer vastagabbra? Technikailag már nagyon rég ki van dolgozva ilyen vastag betonszerkezetek készítése, a beton és a vasalás pedig olcsó.

  5. Azt szeretném csak megjegyezni hogy az eddigi háborúkban (és ez Líbia, Szerbia, Irak, stb.) Teljesen mindegy hogy mit mondanak úgy is mindent bombáznak amit felépítettek. Had fájjon a gaznak. Tehát Irán esetében senkinek ne legyenek illúziói. Van ott mindenféle üzem, adótorony , gát épület. Nekem ez is csak azt bizonyítja hogy úgy gondolják hogy jelenleg nincs Iránnak atom fegyvere, mert ha lenne, ennek a bevásárlásnak semmi értelme nem lenne. Én a teheráni kormány helyében gyorsan összeraknák párat bombát, aztán eldurrantanám valahol jó látványosan. Eztán ugyan lennének diplomáciai villogások, de aztán a szomszédok kétszer is meggondolnák mit és hogy csinálnak.

  6. Hiszen éppen ezt csinálják a perzsák. Jugó ellen is baszhatták a bunkerrombolóikat. Ott hegyek természetes barlangjai voltak kibővítve, mélyebben, mint amit bárhogy el lehet érni. Szaddam bunkere ugyan 65m mély volt, de németek építették, így megvolt a hely, és a tervrajzok.
    A zsidók Osiraknál csak a reaktort bombázták le.

  7. Puma. Pannon Puma

    Sharky !
    Akkor Izrael éppen Iránt támogatta !
    Egyébként két iráni gép támadott, kevés eredménnyel.
    Ja, előtte 8 nappal iraki gépek támadták a belső iráni repülőtereket !

    A támadó izraeli gépek meg átrepültek Husszein király jachtja felett, de a király ” nem tudta ” az irakiakat értesíteni !
    A támadó gépek átrepültek a jordániai és a szaúdi légtéren is, amit az országok légvédelme ” szótlanul tűrt ” .

    Kevesen ismerik: a 40 MW-os reaktort franciák építették, a támadás a NAÜ és Nagy Britannia szerint is felesleges volt, kellően ellenőrizték és nem volt alkalmas atomfegyver előállítására !

  8. Igen úgy gondolom, és annak első lépése a középkorig való visszabombázás. Az irániak szerint, megint elnyomtak olyan fegyvereket amit a célország semmire sem tud használni. Kétlem mert Izraelnek is csak többszöri kérésre szállították le igaz ingyen.

  9. Azt mondjuk soha nem értettem, hogy miért ennyire meglepően alacsony a robbanóanyag aránya. Hova kell ennyi vas a bombába? A légerőkön kívül sok behatás nem éri. A pct változatnak ok, hogy „keménynek” kell lennie, node a HE változatnak…?

    A póttank tömege és a bele tölthető kerozin tömegaránya egészen más. Pedig azt is pontosan ott cipelik, mint a bombát…

  10. Lehet az optimális repeszhatás miatt. Minnél kevesebb a robbanóanyag egy löveddékben/bombában, annál kevesebb repesz képződik, de a fordítottja is igaz. Minnél több a robbanóanyag annál több a repesz de annál kisebbek is. El lehet érni, hogy akár homokszem nagyságú repeszekre szaggasa szé a bombatestet, ami már senkinek sem kell.