A régi rakéta alatt konkrétan egy SS-25 Topol ICBM-re kell gondolni, a hír apropóját ebből kifolyólag meg természetesen alapvetően egy, a kivonás alatt álló típus élettartam ellenőrzést, kitolást szolgáló tesztindítás adja. Melyre még szeptember 3-án került sor, és melynek egyetlen érdekessége, hogy az 1988-ban gyártott és 2011 márciusáig hadrendben állt ballisztikus rakéta nem a típuson rendszeresített visszatérő egységet vitte magával.
A mobil indítóálláson lapító SS-25 Topolok az ilyen tesztekig egyetlen visszatérő egységükben egy 800 kT-ás nukleáris töltetet tudnának Moszkva rosszakaróira ejteni. Értelemszerűen a tesztek során nem a töltettel reppenek el, ez a szóban forgó Topol meg pláne nem a típus töltet nélküli visszatérő egységével szállt el. Hanem valami mással. Ezáltal a Pleszetszk Űrközpontból a kamcsatkai Kura tesztmező felé moszkvai idő szerint szeptember 3-án, 13:46-kor elstartoló RT-2PM Topol azon felül, hogy megerősítette, illetve kitolhatóvá tette a típus 2010-ben 23 évre kitolt élettartamát, más teszteredményeket is szolgáltatott az oroszoknak.
A mostani teszt a hivatalos leírása szerint egyrészt a rakétatípus paramétereinek ellenőrzésére szolgált, valamint az orosz ICBM-ek jövőbeni rakományának tesztelésére. A teszthez használt visszatérő egységet kísérleti példányként jellemezték, mely vélhetően a rakétavédelmi rendszerek kijátszását segítő megoldások tesztelését szolgálta.
RT-2PM / RS-12M / SS-25 Topol a 7 tengelyes hordozó és indítóplatformján ,
A tervezett élettartamán túl lévő és így kivonásáig rendszeres ellenőrzéseket igénylő Topol ilyen két legyet egy csapásra jellegű kísérletekre befogása nem példa nélküli, korábban is került már rá szó. Ilyen célokat szolgált például az a tavaly decemberi teszt is, melyben Kapusztyin Jar területéről indítottak egy SS-25-öst a szovjet lézer és rakétavédelmi rendszerek tesztjeinek egykoron helyszínt adó Sary Shagan területére.
Egyszerre mulatságos és szánalmas az három db. poroltó a tréler elején. Ha komolyan kigyullad egy ilyen montstrum, ráadásul a tetején nukleáris rakétával, megnézném magamnak azt a bátor katonai tűzoltót, aki ezekkel elkezdi fújkálni… :-))
Egy kisebb elektromos vagy motortüzet is el kell tudni oltani.
A nukleáris robbanófej miért lenne veszélyes tűz esetén? Rohadt masszívak. Volt olyan baleset, ahol a jenkiknél berobbant a siló. A robbanófej százméterekre szállt el, de még szivárgás sem volt belőle…
KC:
Egy ekkora monstrum erőátviteli rendszere a hagyományos kuplungszerkezetet nem bírja el, valamit trükközni kell.
Emlékeim szerint a hajtott kerekek (itt éppen 10) hidraulikus erőátvitellel rendelkeznek, de spec. hallottam elektromos átvitelről is.
Egy 10+ bar nyomású rendszerből kiszabaduló folyadék könnyedén meggyújthatja a kiszáradt aljnövényzetet. A kipufogó több száz fokos, az is jelentős veszélyt hordoz.
Az oroszokból kiindulva olyan kaotikus (analóg-digitális, kis és erősáramú) elektromos rendszere lehet, hogy télen a főtést sem kell benne bekapcsolni (ha jól tudom, a gépet a 90-es évek elején tervezték, még szovjet „hagyomány” szerint).
A rakéta hajtóanyaga mennyire viseli el a tüzet?
Az IRIS-T szilárd hajtóanyagjának ki kell bírna egy gépágyú lőszer közvetlen találatát(csak ezért kérdezem).
„A rakéta hajtóanyaga mennyire viseli el a tüzet?
Az IRIS-T szilárd hajtóanyagjának ki kell bírna egy gépágyú lőszer közvetlen találatát(csak ezért kérdezem)”
Én nem tudom a választ a kérdésre, de arra emlékszem, hogy a „Rés a Pajzson” című filmben a renitens B-2 pilótát játszó Travolta nagyon ideges lett, amikor a hegy gyomrában lövöldöztek egymásra az egyik atombomba társaságában. Még külön meg is kérte a másik rosszfiút, hogy mellőzze a lövöldözést, ha egy termonukleáris fegyver mellett csücsül. Pedig azok csak kézifegyver lőszerek voltak, nem gépágyú…
„Egy ekkora monstrum erőátviteli rendszere a hagyományos kuplungszerkezetet nem bírja el, valamit trükközni kell.”
Mármint az oroszok nem képesek megoldani technikailag, máshol ez nem akkora probléma. Nyáron láttam a Discovery Channel egyik adásában egy filmet az amerikai extrém autóversenyzés világáról. Ott mutattak be egy Kenworth kamiont, amely kamionversenyeken indul, 1600-1800 lóerőt tud, és mellesleg állórajttal is simán legyorsul egy Corvette C6-ost! Ennek a versenykamionnak mégis bírtak csinálni kuplungszerkezetet, méghozzá szekvenciális váltóval…
Nagyon nem mindegy, hogy annak az erőátviteli rendszernek 1 versenyt kell kibírnia szép sima aszfaltozott pályán, vagy több tonna terhet kell 100%-os biztonsággal átvonszolni vele hegyen-völgyön, bármilyen legyen az időjárás…
KC:
Egy versenykuplung merőben más mint egy harcjárműé.
A versenykuplung szétesése esetén max. bukják a futamot, de a javítószázadtól 300 km-e széteső kuplung miatt akár az egész harcjárművet meg kell semmisíteni.
A harcjárművek gépészeti részei nem a legoptimálisabb teljesítmény, hanem a legoptimálisabb üzemeletetés felé vannak belőve.
Az Index fórumon kell a Maz nevű tagot kérdezni. Neki van ilyenje. Azt hiszem amúgy diesel-hidraulikus. Már kérdeztem tőle, de elfelejtettem.
Örülök, hogy többen ilyen viccesnek látják a cuccot. Én inkább az olvasztókan, feldarabolva látnám szívesebben. Hogy miért? Akinek esetleg újat mondanék vele, akár 11 ezer kilométerre képes 1-3 robbanófejet elszállítani, melyből a kisebb „csak” 550kT robbanóerővel rendelkezik, ami a hirosimai bomba több mint 30-szorosa! Nem hivatalos források 1-30 MT rombolóerőt is megemlítenek. Hogy érzékeltessem, három ilyen rakéta 9-12 robbanófeje Budapestet kb. 1 méter vastag megolvasztott üvegszerű sík korcsolyapályává rombolná. Jelenleg a sebessége miatt az egyetlen védekezés ellene az imádság. Az orosz miniatűrizálást ismervén, aligha feltételezhető, hogy a tévedésből kilőtt várost képes lenne eloltani.
El tudom képzelni az erőátviteli berendezését, mert jómagam is részese voltam, hasonló cuccok gyártásának.
Dolgoztam 9 évet a szentgotthárdi Opelnél, ott az Allison részlegen készültek a nehéz járművekbe sebességváltók, meg készülnek ma is.
http://www.autoevolution.com/news/allison-transmission-building-new-site-in-hungary-24566.html#image1
arniauto:
1. Nem tudom, mit találtál viccesnek?
2. Egy viszonyítási adat: 1 Mt-s bomba körülbelül 2 tonna. Érdekesség képen a valaha épített legnagyobb bomba hatóerejének 60%-a a 30 Mt. A Cár 27 tonna volt (50 Mt), ami a Topol-M + hordozó harcjármű tömegének egyharmada lenne (csak a rakéta 47 tonna)!
3. Az Orosz-USA nukleáris fölény biztosítja, hogy a többi atomhatalom nem is gondolkodik ilyen fegyver bevetésében.
4. NATO tagállamként a NATO alapokmánya deklarálja, hogy ha Magyarországot támadás érné, az a _teljes_ szövetség elleni agresszió. NATO tagok nukleáris képességgel: USA, Egyesült Királyság, Franciaország. Tagok nukleáris fegyverrel a területükön: Németország, Törökország.
5. A Topol nyilvánosan megadott szórása (200 m, nem hivatalos adatok emlegetnek 50m alattit is) biztosítja, hogy _hagyományos_ (értsd: nem tömegpusztító) robbanófejjel is megbízhatóan alkalmazható startégiai célok (repülőtér, vezetési pont, csapatösszevonás, kikötő) ellen.
honvéd:
Itt hidraulikus az erőátvitel.
Te mechanikus átvitellel dolgoztál?