A kora reggeli órákban megsemmisült egy MiG-31 ‘Foxhound’ típusú elfogóvadász az oroszországi Urál-hegységben. A hírek szerint a gép mindkét pilótája életét vesztette a balesetben.
A MiG-31-es a Perm tartományban található egyik katonai bázisról szállt fel gyakorlórepülésre, majd emelkedés közben hirtelen tűzgolyóvá változott. A védelmi minisztérium tájékoztatása szerint a gép kétfős személyzete belehalt a robbanásba.
MiG-31 Foxhound | Fotó: RIA Novosztyi ,
Az eset következtében az összes MiG-31-es repülését leállították és elrendelték az esetet okozó műszaki hiba feltárását. A határozat szerint a vizsgálat végeztéig nem repülhetnek a típus példányai.
Egyébként tavaly a közelben egy másik MiG-31-es is lezuhant, akkor a két pilóta sikeres gépelhagyást hajtott végre és megúszta az esetet.
Részvétem a pilóták hozzátartozóinak.
Azért ez durva, hogy esély sem volt katapultálásra! S ilyen hirtelen történt ez a tragédia! Reméljük hamar kiderül hogy mi volt a probléma és ezzel megelőzik az újabb katasztrófákat!
Vajon ez modernizált BM változat?
Részleteket nem tudni, de ha lehet találgatni, szerintem a forszázsrendszer és maga a gép tüzelőanyagrendszere közt kell keresni az okokat. A MiG-31-esen a 16 tonnányi kerozint nem különálló tartályokban, hanem egyetlen hatalmas integrál tartályban tárolják. Illetve a szárnyakban van egy-egy tartálycsoport.
Ha a gépen nincs semleges gázrendszer, akkor is gondoskodni kell arról, hogy a kifogyasztás ütemében a távozó kerozin helyére valamilyen közeget pótoljanak, különben a tartályban vákuum keletkezik.
Pár éve egy Tu-160-as robbant fel a felszállás után, mert a gép négy hajtóműve forszázs üzemmódon egyszerűen összeroppantotta a gép törzsét.
Ez csak találgatás.
Itt a videó, a gépből nem maradt semmi:
http://www.lifenews.ru/news/68745
Alacsony áthúzások MiG-31-essel:
http://www.youtube.com/watch?v=TQBqviCWHa0&feature=player_embedded#!
A Mig 31-esek eléggé elavultak az utolsót 1994-ben gyártották, modernizált változat alig van belole. Nem kellene eroltetni a repulésuket, amig nincsenek modernizálva, így elkerulnék a lezuhanásokat.
@bczozo
Öregebb A-10/F-16/F-15 és gépek is repülnek. A kérdés azt, hogy az oroszos tárolás mekkora eltérést jelent állapotban.
Tudomásom szerint a modernizáció nem terjedt ki az üzemanyag-rendszerre s szerintem is itt kell keresni a robbanás okát.
Az üzemanyag integrált 7 tartályban van elhelyezve, négy a szárnyakban, kettő a vezérsíkokban, egy ponton feltölthető az összes tartály.
A modernizáció valóban nem terjed ki a tüzelőanyag rendszerre, értelme se lenne sok, eddig a gép tüzelőanyag rendszere nem játszott komoly szerepet a típus veszteséglistájának alakulásában, a rendzer meg önmagában pont olyan, amilyennek lennie kell.
Okozhatja a turbinalapátok szétrepülése, mert esetleg egy lapát anyaghiba miatt eltört és vitte a többit.
Ez nem ritka, idehaza legalább két gép zuhant le emiatt (MiG-29-es és egy Szu-22-es).
A szétszálló lapátok megsérthetik a tüzelőanyag tartályokat.
Megint csak spekulálok.
A modernség és az állapot nem összefüggő dolgok. Az, hogy egy gépet 1994-ben gyártottak, az valószínű modernnek tekinthető, ha nyugati, hiszen pl az USAF gépek közül a legtöbb 70-es évek végi, nyolcvanas évek eleji-közepi „keltezésű”.
Az oroszoknál a kilencvenes években már csak a nyolcvanas évekből maradt sorozatokat fejezték be. Kivétel pár típus.
Molnibalage-nak igaza van, nem az a lényeg mikor gyártották a gépet, hanem, hogy milyen állapotban volt? Korróziótól kezdve egy esetleges karbantartási/üzemeltetési hibáig sok minden szóba jöhet.
Abszolute amator fejjel gondolkodva !
A kero nem robban max a gozei de ahoz is mennyiseg kell ami egy felszallo teli gepnel ugye nem valoszinu. Ezen kivul meg tuti az Orosz tervezok azert gondoltak arra hogy felszallasnal vagy repulesnel ez ne okozzon problemat. Raadasul nem valami egesrol hanem robbanasrol beszeltek. Lehet hogy vitt valamit es az mukodott el ?
Új fejlemény, hogy állitólag nem volt robbanás, a gép meredek emelkedést követően egyszerűen lezuhant és a földön robbant fel.
***Spekuláció!***
Átesett? Emberi tényező? Nem katapultáltak, ez statisztikailag a humán faktort feltételezi.
A felvételeken erős ködöt is látni, kérdés, hogy az mikor keletkezett és játszott e szerepet a katasztrófában közvetlenül, vagy közvetve.
A MiG-31 elcseszett konstrukció, igazi widow maker gép. Az F-15 Eagle havaria mutatója arányaiban sokkal jobb, még akkor is, ha a Strike Eagle vadászbombázó modifikációt is beleszámítjuk. Akkor járnak el a legjobban, ha az összes Foxhound megy a nyugdíjba. A PAK-FA gyártásának felfutásáig jól ellennének a Flanker változatokkal, Blackbird úgysincs már, az U-2 meg esetleg néhány NATO AWACS ellen a Szuhoj is elég lesz…
A MiG-31 elcseszett konstrukció, igazi widow maker gép. Az F-15 Eagle havaria mutatója arányaiban sokkal jobb, még akkor is, ha a Strike Eagle vadászbombázó modifikációt is beleszámítjuk.
Tudsz bármiféle számot adni a elveszett gép / 100k órára?
Soha nem hallottam róla, hogy elcseszett lenne vagy özvegycsináló.
Miért emeled ki a F-15E-t? Annak mitől üt el a statisztikája az F-15C-től?
(Amúgy az F-15A szolgálatának elején mai szemmel borzalmas statisztikát hozott össze, 8-10 gép / 100k órát. Az akkori gépeket ezzel felülmúlta, de a mai 1-2 gép /100k órával köszönőviszonyban sincs.)
kkor járnak el a legjobban, ha az összes Foxhound megy a nyugdíjba.
Mert? Mivel pótolnák? A MiG-31 nem Blackbird vadásznak készült. A B-1 + manőverező szárnyasbombák ellen.
KC: Ez egy totális tévedés. Ismerd meg a MiG-31-est, a vele történt események hátterét, a harcértékét, a képességeit, a vele szemben támasztott igényeket, az azoknak való megfelelőséget és után alkoss magvas véleményt.
„…és után alkoss magvas véleményt.”
Nem csak a saját vélemény! Emlékszem, hogy egy szakértő, Kővári Gyula is lesújtó véleménnyel írt róla az Aranysas-ban…
„Mert? Mivel pótolnák? A MiG-31 nem Blackbird vadásznak készült. A B-1 + manőverező szárnyasbombák ellen.”
Vazze Molni, ha logikai úton felépíted, akkor könnyen belátható, hogy a B-1, vagy bármely más amerikai bombázó ellen értelmetlen szolgálatban tartani. Ha ugyanis már azok támadnak rájuk, azt úgy hívják, hogy III. Világháború, vagyis totális nukleáris Apokalipszis. Én pont azért írtam, hogy AWACS gépek ellen elég a Flanker is, mert legutóbb, éppen egy NATO AWACS sértette meg az orosz légteret a Barents tenger körzetében, még tavasszal. Amerikai bombázókat mostanában nem küldik olyan szituációba, hogy akár véletlenül is megsérthessék az orosz légteret, a hidegháborúnak már régen vége van…
Az elmúlt 20évben az Orosz légierő ~nem kapott új gépeket. A Mig31et nem lehet kivonni, nincs mivel helyettesíteni. Majd ha PakFa gyártása felpörgött IOC megtrörtént ~2020után történhet ez meg. Ez van, nincsenek eleresztve, nincs mit tenni, marad.
Kővári László nem Gyula, de nem is alkotott lesújtó véleményt a gépről.
Szentesi György írt lesújtó véleményt, de az még a Top Gun volt és nem is volt elég sok alapja.
A MiG-31-es egy mobil rakétatámaszpont. Kiváltja a sűrűn telepítendő bázisokat, négy géppel, datalinkkel egész nagy területet lehet lefedni, ráadásul mindig azt, amerre szükséges.
Na igen, minden hátránya, problémája ellenére Oroszhonban még mindig igencsak modernek számít.
KC:
Azért nem árt, ha a bombázók megjelenésekor nem csak a piros gomb után nyúlhatsz, hanem emelheted az elhárításukra szánt gépeket.
„A MiG-31-es egy mobil rakétatámaszpont.”
Hát, f@sz tudja, de az orosz légiharc-fegyverzet közismerten szar és megbízhatatlan. Including a legújabb „Amraamszkíj” nevű erőlködés. Akkor már inkább az új légvédelmi rakétáik, mert az SZ-300 és az SZ-400 elvileg elég jók. Bár a régi orosz SAM rakéták is rendkívül gyászos találati eredménnyel „dicsekedhetnek”, gondoljunk csak Bagdad vagy Belgrád amerikai bombázására, ahol SAM rakéták százait lőtték ki, gyakorlatilag elhanyagolható eredménnyel. ( Aki most előjön a Lopakodó mázlis lelövésével századszorra is, annak virtuálisan elharapom a torkát! :-)) Visszatérve a 31-esre: azért írtam Molninak, hogy kb. felesleges lett mára a Foxhound, mert a hidegháború vége óta nagyon ritkán sértik meg a nyugatiak az orosz légteret, és ha mégis, akkor is legfeljebb egy AWACS, vagy egy Orion, vagy hasonló. Azoknak az elkergetésére pedig _szerintem_ elég egy Flanker géppárat emelni. Mondom, szerintem. Nem biztos, hogy igazam van…
Kedves KC. Ne haragudj de ez egy marhaság most leírtál.
Az R-77-ről némi indiai információn kívül nincs megbízható forrás. Ráadásul több modifikációja is létezik. A gyászos találati jellemzői régi orosz SAM rakéták nem a VSZ egyesített (vagy orosz) rendszerben működtek. Ezek a komplexumok egy rendszer elemei. Az eredeti többrétegű légvédelmi erőny ellen soha senki sem harcolt (egyiptomnak volt utoljára ilyen rendszere izrael ellen.) A szírek a bekaa völgyben már nem manővereztek bár több rakétatípusuk volt, valamint sok egyéb hibát is elkövettek. (azzal kedőddött, hogy a völgyből nem láttak ki a lokátorok megfelelő távolságra.. A többit nem részletezem)
A 31-es nem felesleges repülőgép, mert ha a háborúra gondolsz, akkor a Szu-27/30 stb. sem kell, mert nem akarja az oroszokat megtámadni senki (atomhatalom, tehát aki támad annak halott az országa brutálisan kimondva és sarkítva).
A MiG-31-nek egy ritkán lakott nem sűrű és nem egybefüggő lokátorhálózattal rendelkező térségben igenis még a mai napig is van elrettentő ereje és megfelelő képességei. Persze nem F-22, B-2 ellen, bár nappal és optikai eszközökkel felderíthetőek..
A Sz-300+ légrakokról sincs semmi adat háborús körülmények között, csak annyi, hogy „patriotszkijnak” néznek ki. Mellesleg van Sz-500 is.
Másik, hogyha van fegyvered az még nem elég, mert kell megfelelő karbnatartás, support, kiképzett és szinten tartott személyzet, összekovácsoló gyakorlatok stb.
Erről már írtam nemrég. Tehát sem le és túl nem kell becsülni az orosz fegyverrendszereket, taktikát, stb. mert egyszerűen kevés az adatunk. Ők mindenről jót írnak, mert eladnák. Néha keményen degradálják a sajátot, mert fejlesztést akarnak. A nyugat néha túlbecsüli őket, ha kell hadiipari megrendelés a „vörös veszélyre” (mégha más szine is van már). Néha meg lebecsülik, mikor közös tenderen indulnak. utóbbiban kiütközik az elektornikai stb hátrány. Aerodinamikalilag a repülőgépek különben rendben vannak.. A csökkentett érzékelhetőség, fegyverzet és elektronika viszont a tendereken az összehasonlításokban kijön..
De az oroszok, hogyha ezeket egységes rendszerben tervezték használni akkor veszélyes combo a mai napig..
Kele
Vazze Molni, ha logikai úton felépíted, akkor könnyen belátható, hogy a B-1, vagy bármely más amerikai bombázó ellen értelmetlen szolgálatban tartani.
Ennyi erőven nem értem, hogy a B-1 és B-2 gépek miért vannak még szolgálatban. A gép feladata hosszú időtartamú BARCAP adása jó hosszú kardokkal. Tökmindegy, hogy mi ellen. Akkor az volt a cél. Másra is jó. Jelenleg az egyetlen tömegesen szolgáló orosz gép, aminek normális adatátviteli rendszere van.
Akkor már inkább az új légvédelmi rakétáik, mert az SZ-300 és az SZ-400 elvileg elég jók.
Egy őrjáratozó géphez képest 0 területet lehet velük lefedni. Azokat meg végképp nem, ahol előretoltan kell védekezni vagy kint a nyílt tengeren…
A Hidegháború alatt is ritkán sértegettek szovjet légteret, mert nagyon jól tudták, hogy mivel jár…
Mellesleg van Sz-500 is.
Majd. Lesz. A meglevő légvédelmi rendszereik több, mint elhanyagoladnó fenyegetések. Kinematikailag lényegében nem lehet már semmit tenni ellenük. A régi orosz rendszerek gyászos találati aránya a 4. gen gépek ellen volt igazán. Az F-4 gépek a sorozatban indított rakéták estén bizony hajigálták el rendesen a filléres bombáikat. Annak nem volt tolóerő tartaléka. Egy F-16A/C gép még üres pótossal és 2/4×1000 fontos bomba mellett is 12 ezer lábon 4-5G-s manővert enyhe süllyedésben tud 400 CAS táján, utánégető nélkül. Utánégetővel meg a stukturális limit már a korlát nem a tolóerő. Ezek ellen 100% zavarvédett régi SAM is tehetetlen volt, mert a rakéta egyszerűen nem volt képes lekövetni a célt. Az double digit SAM-ek ellen a kinematikai védekezés olyan nehezen elképzelhető helyzetekben lehetséges, hogy ehaj.
Mire azok odáig lassunlnak, hogy ne legyen kormányerő addigra régen kiégett a hajtómű. Tehát hiába lenne elvben lehetséges kimanőverezni őket, ha a pilóta nem látja. Ott kezdődik, hogy a TVM-es rávezetés miatt elvben az indítás ténye elektronikailag rejtve marad…
A PAK-FA se fog minden gépet kiváltani a rendszerből. Továbbra is lesz létjogosultsága még a MIG-31-nem kis, mert bizonyos specifikált feladatkörre kiválóan alkalmazható.
Nem kell feltétlen kihajigálni a régebbi technikát, főleg ha van lehetőség modernizálni. – ilyen hülyeségeket csak mi magyarok szoktunk elkövetni (főleg ha megy egy kis csúszópénz is néhány zsebbe)
MIG-31-nek is
„Az R-77-ről némi indiai információn kívül nincs megbízható forrás.”
Azért az is nem kicsit sokatmondó amit a Kínaiak csináltak az R77eikkel. Gondolom nem véletlenül.
A bekaa völgynél adott volt a terep. Nagyon jól rámutat, hogy mennyire is kijátszhatóak a földi telepítésű rendszerek. S500meg ugye nincs.
Fade
A Bekaa-völgyben valami hihetetlen ostobaság folytán a völgybe rakták az összes radart és rakétát ami ellent mond a szabályzatok mellett a józan észnek is.
Kedves kelepisti!
Csak megerősíteni szeretném, amit az orosz pr-ről írtál. Naponta szemlézem az orosz nyelvű oldalakat (is), beleértve a szakblogokat és a hivatalos csatornákat.Például a hivatalos hírügynökség, a Ria Novosztyi csaknem minden nap közöl elemzést -a hireken kívül- a katonai-hadiipari szféráról, no meg a legújabb fejlesztésekről. Ha jól tudom a HTKA is sok anyagában a Riá-ra hivatkozik. Csak a legutóbbi időkben találkoztam én már olyan tábornoki elemzéssel is, amely szerint Oroszország a NATO-hoz képest 40 – azaz negyven – évvel lemaradt, már ami a technológiát illeti, de egy másik,a vezérkarra hivatkozó forrástól azt tudhattuk meg, hogy az orosz stratégiai tervezés célja bármely lehetséges ellenfél leverése max.két hét alatt.A ködösítés, maszatolás, elkenés, eltitkolás és maszkirovka Oroszországban mindig is mesterfokon működött, pláne ami hadiipart, a hadsereget és a haditechnikát illeti, valós adatok soha semmilyen rendszerről nem láttak napvilágot, pl a SIPRI is csak becsült adatok alapján tesz közzé statisztikákat és elemzéseket. (Csak megjegyzem, ez ugyanígy működik a túloldalon is).A polgári szektorok folyamataiból persze a hadiiparra és a technológia fejlettségére (fejletlenségére) nézve is le lehet vonni következtetéseket,pl. azt, hogy elektronikában az utóbbi 3-4 évben jelentősen előreléphettek. Talán. Ezért tartom gyakran illuzórikusnak, ha az orosz vs. külföldi rendszerek kényszerű összehasonlításából messzemenő következtetéseket vonunk le.További jó vitát!
Igen az Sz-500 fejlesztés alatt áll, de hamarosan az oroszok rendszeresíteni fogják. Más kérdés, hogy mennyit és mit tud majd. Ahogy olvastam a THAAD rendszerhez hasonlítják, de hát az Sz-300 óta mindent, mindennel hasonlítanak, pedig az első Sz-300 meg a utolsó változatok között akkora a különbség, mint az F-16A és A Block50 között..
Fenntartom a véleményem, hogy teljesen felesleges leírni még a 31-est, bár sokan szerintem a Tornado F.3-hoz hasonlíthatnák, amiben közel járnának az igazsághoz. A különbség a harcászati alkalmazás. Az F-3 a Bear, Badger, Backfire és Blackjack ellen volt kifejlesztve, meg, hogy lelőjék a robotrepülőiket. Aztán megjelentek az F.3 gépek irakban, bosznia felett stb. Itt rájöttek (pld. hazánkban is a 111.szd.) hogy közelharcban minden orosz vadászgép simán leszedi még akkor is ha ASRAAM-mal repülnek. Ezért kiváltották a EF-el. Az oroszok viszont védik a saját kissé nagyobb országukat és hasonló alkalmazásra számítanak mint F.3 gépekkel a britek. Különbség, hogy ők is a BVR harcot eröltetnék, egy gép sugároz többi digiten átadja az adatokat. Persze kérdés mit tudnak az légiharc rakétáikkal. És ki ellen. Mindenesetre amíg nem lesz megfelelő radarlánc, légrakvédelem és elég vadászgép (márpedig nem lesz) addig szükség van rájuk. Mégha atomhatalom akkor is, mert van nemzeti büszkeségük. Nekik a MiG-31 ilyen. Másrészt ne felejtsük el a Vadmenyét változatot radargyilkos rakétákkal..
Kele
A MiG-31-et eszembe nem jutott volna a vadász Tornadohoz hasonlítani. Annak a kardja jó minőségű (AMRAAM), de úgy nagyjából semmi köze nincs a MiG-31-hez.
Lehet, hogy bennem van a hiba, de nekem a mig-31-esről mindig a Tomcat jut eszembe…
Molni:
„A MiG-31-et eszembe nem jutott volna a vadász Tornadohoz hasonlítani. Annak a kardja jó minőségű (AMRAAM)…”
No offense, de azon kívül, hogy a többi szovjet rakéta egy rakás sz*r, tudsz konkrétumokat az R-33 gyakorlati alkalmazásáról és ennek eredményéről? (Nem linkre gondolok.)
kele: S500t azért hasonlítgatják THAADhoz mert hát egyértelműem hasonló a dekralált cél. THAAD se légvédelemre lett kitalálva. Tán közelebb van a Mig31 a Tornadohoz mint…
Mig31meg akármilyen is marad amíg nincs rendes számban PakFa+Su35+Su27SM3…
„No offense, de azon kívül, hogy a többi szovjet rakéta egy rakás sz*r, tudsz konkrétumokat az R-33 gyakorlati alkalmazásáról és ennek eredményéről? (Nem linkre gondolok.)…”
Nem nekem címezted, de előre szólnék, a kérdés/kérés értelmetlen.
Gyakorlati alkalmazás? Éleslövészet. A közelségi gyújtója van annyira jó, hogy különféle sebességű és méretű célgépek esetén is komoly megsemmisítési rátával dolgozik. Úgy kb. ennyi. Kb. ezért is fejlesztették ki. Kisméretű, de az előre betápláltakon kívül nemigen manőverező, földháttérben megvilágítható robotrepülőgépek mellett (bár ezekre ott volt az R-60-as és a GS-6-23-as gépágyú is) kis magasságon, nagy sebességgel behatoló bombázókon túl, a nagy magasságon repülő nagy sebességű célokig minden szerepel az alkalmazási listán.
Nos ezekből ember vezette célpontra egyszer se indítottak.
Ebből még nem következik, hogy az R-33-as egy amolyan rakás sz*r lenne.
„Kinematikailag lényegében nem lehet már semmit tenni ellenük.” Hát ezt meg honnan veszed? A hajtómű kiégését követően a sebességgel együtt csökken a rakéták manőver lehetősége. Égésidő alatt is léteznek manőver korlátaik, pláne az Sz300-as rendszer böhöm nagy rakétáinak. A sebességkülönbség miatt a repülőgépnek kb. egyharmad mértékű túlterheléssel kell fordulnia, mint a rakétának ahhoz, hogy megússza.
Itt olvasható Kővári „Gyula” László cikke a MiG-31-esről:http://jets.hu/news?id=130
Egyáltalán nem volt értelmetlen a kérdés: megválaszoltad és pont azt írtad, amit olvasni akartam. Köszi. :)
Ha már tippelni kell akkor, ha felszálláskor szállt el a gép, akkor arra gondoltam, hogy a turbina lapátok elszáltak és szétvágták belülről a gépet. Ha teljesítményt vesztettek felszálláskor, akkor üzemanyag adagolási hiba vagy pompázs lehet az ok.
Remélem kapunk majd tájékoztatást. A szomorú az, hogy ez már nem változtat a dolgokon…
@cinikus
Félre értetted az, amit mondani akartam. Mindkét gépen elvben jó minőségű kard van. Annak ellenére a MiG-31 egészen más dimenzió több szempontból is. Az első Tornado vadászokkal meg főleg. Őszintén szólva kevés feleslegesebb és drágább gép van / volt annál…
aerophyl
Hiba: „Nagyon úgy tűnik, hogy egyedüli alkalmazóként marad az orosz légierő, bár váratlan külföldi igény bármikor felmerülhet valamelyik fejlődő ország részéről.”
Hát a Kazah légierő hol marad???
Meglehet, hogy benéztem valamit, bocsi. Hogy a Foxhound más dimenzió, az számomra sem volt kérdés, arra kívántam mindössze kilyukadni, hogy gőzünk sincs, hogyan muzsikál az Amos „nem steril” körülmények között. A többi rakéta kifogásolható minőségéből nem feltétlenül bölcs dolog messzemenő következtetéseket levonni, bár azt sem állítom, hogy tökéletesen alaptalan: ám ténylegesen és biztosan nem tudunk róla semmit.
Hát ezt meg honnan veszed? A hajtómű kiégését követően a sebességgel együtt csökken a rakéták manőver lehetősége.
Ezt írtam is.
A sebességkülönbség miatt a repülőgépnek kb. egyharmad mértékű túlterheléssel kell fordulnia, mint a rakétának ahhoz, hogy megússza.
Na ez az, ami nem igaz. Bármelyik szimulátorban letesztelhető. A modell nem 100%-ig pontos, de a mechanika akkor is mechanika marad…
Egyébként függ az előtartás mikéntjétől is – mintha már a régebbi szovjet/orosz rendszereknél is választható lett volna, hogy a célpont felé repüljön a rakéta vagy bizonyos mértékű előre tartással – de ha 6 óra felől jön a rakéta, akkor bizony ez a háromszoros érték minden, csak nem igaz.
Egyébként meg a két cél között relatív, de az aboszlút sebességtől is függ. Minden szimulátorban egyformán kijött eddig a következő dolog, nem lehet véletlen. A fizika tudja a dolgát és a matematikai modellek is. (Szó se róla Bagdad feletti F-16 + SA-6 kerülgetésen is ezt látni.)
A legnagyobb G igénybevétel jellemzően akkor van, mikor 2/10 óra irányból jön a fenyegetés és rakéta felé fordulva – lehetőleg magasságot nyerve egy részleges palást orsóval – egy „keresztezést” csinálsz. A dolog szépséghibája az, hogy nagyon precíz időzítés kell és látni kell hozzá a rakétát…
http://www.youtube.com/watch?v=V0N8BsgN6GM
2:00-tól. A többi videóban is bemutatom. A jobb oldal levő felsorolásban ott van az iraki videó is.
Ezen felül még számtalan tényezőt fel tudnék sorolni, ami tutira számít. Pl. jó lenne tudni, hogy milyen állásszög korlátozása van egyes rakétáknak és azt, hogy adott CAS sebességgel valójában hány G-s manőverhet van elegendő aerodinamikai erő egyáltalán a kormászerveken…
Nekem van egy kis problémám az AMRAAM és az R-33 összehasonlításával.
Az a gondom,hogy a két fegyver annak ellenére,hogy légiharc rakéták teljesen más feladatkörűek.Az AMRAAM amolyan minden ellen bevethető cucc az R-33 viszont NEM manőverező(egy B-52 vagy Tomahawk fordulóját ne nevezzük manővernek )célok ellen van kitalálva és optimalizálva ami nagy különbség.
Lezuhant gep:
http://forums.airforce.ru/attachment.php?attachmentid=33247&d=1315246119
(bar nem BM valtozat volt, de szokatlan modon 4 felfuggeszto van a szarny alatt)
Столпянский parancsnok, Горбачев navigator
Pilotahibara gyanakodnak a legkevesbe, reszvetem a hozzatartozoknak.
Ez az „alapváltozat”, ennek is négy függesztője van. Arról van szó, hogy a két külsőt póttartályokhoz használják, ami nem túl gyakori eset, ezért általában nélkülük repülnek a gépek.
OFF
Ezt magyarázza el nekem valaki legyen olyan kedves!!!!
http://i641.photobucket.com/albums/uu131/huyphongssi/PAK%20FA/HuyP-PAKFA-Ploskiexoplo.jpg
Molni, felsoroltál egy sor változót, amitől függ a találkozás. Ezek éppen úgy vonatkoznak a rakétára is. 6-óra felől a legritkább a dolog. Ezen felül a manőverezéssel párhuzamosan egy sor egyéb dolgot is végez a védekező gép, ALE-50, chaff, aktív ECM pl. hallottál a „Cross Eye” módszerről? Egyezzünk meg abban, hogy ezen a téren is komplex dologról van szó, nem lehet kiragadni egyetlen gépet és egyetlen légvédelmi rakétát. Rendszerek csapnak össze, nem magányos hősök. Hogy mennyire igaz ez, arról lesz majd egy érdekes cikk a novemberi sasban.
Az első vektorálós hajtómű fúvócsöve egy Szu-27UB-n, a kék 08-ason.
A gép az LL-UV PSz, innen kapta a gép is átmenetileg az Szu-27UB-PSz jelölést.
A rövidítés a „Repülő Laboratórium-Tolóerő Vektorálás Sík Fúvőcsővel”-t jelenti.
A programban a főtervező Mihail Pogoszjan volt.
A McDonnel Douglas F-15S/MTD-jét próbálták megvizsgálni, hátha van értelme orosz viszonylatban. Ahogy az is egy zsákutca volt (abból lett a sokkal sikeresebb ACTIVE program) úgy ez a projekt se volt hosszú életű.
A gép ezzel az egyetlen átépített fúvócsővel 20 felszállást teljesített.
A fúvócsövön egyszerre alkalmazták kiterjedten a titánt, a szénszálas kompozitokat és a kerámiaelemeket, holott ezekkel az anyagokkal, ebben a formában még nagyon az elején jártak.
Allesmor Obranna
Köszönöm!
Mit lehet tudni a T-50 következő hajtóművéről(ugye amit eleve bele szánnak) ilyenre gondolok,hogy szögletes vagy hagyományos fúvócsöve lesz,drasztikusan csökkenni fog-e a lapátsorok száma mint a nyugati társaknál stb
Semmit se lehet tudni. Az MMPP Szaljut szerint a hajtómű az AL-31FM3-2-es lesz, ez az Al-31F család legprogresszívabb változata, elvben semmi köze nem lesz az Al-31F-hez.
Al-31FM-X.
Ez a sorozat arról szól, hogy az MMPP Szaljut, az Arhip Ljulka kizárólagos szellemi örököse elkezdte az Al-31F-ek továbbfejlesztését.
Először új tüzelőtérrel és turbinával, de a 905mm-es belépőkeresztmetszettel és a négy fokozatú kisnyomású, 9 fokozatú nagynyomású kompresszorral elérték a 135kN- fékpadi tolóerőt és növelték az élettartamot. Lehet, hogy van FADEC is.
Ez az Al-31FM-1, ez jelenleg gyártás alatt van, ez van a légierőnek átadott Szu-27SzM-3-asokban, az öt darab Szu-30MK-2-esben, elvben a 18 darab Szu-33SzM-ben és a 10-es oldalszámú géptól kezdve(?) a Szu-34-esekben is. Ez utóbbi is teljesen bizonytalan.
Második fázis, az Al-31FM-2-es, itt további finomításokal 140 kN-ra tornásszák fel a fékpadi tolóerőt, ezt szánják a későbbi Szu-34-esekbe, de ezt csak a hajtóművesek képzelik így, a Szuhoj maga nem nyilatkozott ilyesmiről. Opcionális.
Harmadik fázis, az Al-31FM-3. Ez megkapja a KSzD-924-es, három fokozatú kisnyomású kompresszort, aminél a belépő keresztmetszet is megnőtt, 924mm-re. Itt a tolóerő 145-150kN. Ezt szánják a Szu-35Sz-be, tengelyszimmetrikus fúvócsővel, de egyelőre szó nincs arról, hogy a 35-ösbe Szaljut hajtómű kerülne.
Negyedik fázis. Al-31FM3-2. Ez egy hárm fokozatú kisnyomású és hat fokozatú nagynyomású kompresszorral, új tüzelőtérrel, új turbinával, hosszú idő után először, új forszázskamrával és új fúvócsővel tervezett vadonatúj terv. Tolóerő az egekben, a PAK-FA hajtóműve lesz, ha a Szuhoj is így akarja. Totál nincs semmi infó arról, hol tart ez az ügy.
http://s016.radikal.ru/i335/1101/12/1138a71237b8.jpg
Nade.
Itt van ugye Viktor Csepkin és az NPO Szaturn. Szerinte/szerintük az NPO Szaturn az Arhip Ljulka kizárólagos szellemi örököse, az MMPP Szaljut csak egy sarlatán, dilettáns bagázs, így ha valaki komoly hajtóművekről akar diskurálni, forduljon hozzájuk. Viktor Csepkin érdekessége, hogy ő tervezte a MiG-31-esek D-30F-6-osát, majd innen igazolt át Ljulkához és be kell látni, ő alkotta meg az Al-31F-et is.
Először a Szu-27-esbe egy olyasmit képzelt, mint a D-30F-6-os,
de ezt hamar átdolgozták és ebből lett az amit ma Al-31F-ként ismerünk.
Ő vezetésével jött létre az Al-41F is, ez a hajtómű eléggé előremutató volt, de sokat nem tudni róla. Kompozit fúvócsőborítás, csökkentett fokozatszám, nagy fajlagos tolóerő, nagy abszolút tolóerő, miegyéb.
Magával rántotta a Szovjatúnió.
Mivel az NPO Szaturn magába olvasztotta a Ribinszk-et is, sok kiváló szakemberrel bővült a gárda. Kétségtelen tény, hogy az első jól működő vektorálós fúvócsövet is Csepkinék csinálták, ez lett az Al-37FU, a Szu-37-eshez. Ezen alapszik az Al-31FP, de sokkal kifinomultabb módon.
Ez van a kizárólag exportra gyártott Szu-30MKI/MKM/MKA gépekben is. (angol wikipediában elírás van)
Azaz, orosz szolgálatban nincs NPO Szaturn által gyártott Al-31-es.
Ezen változtat majd a Szu-35Sz-ekbe szánt 117Sz, vagyis az Al-41F1-Sz, ami csak névleg Al-41, azért, mert a 117Sz-t az a Viktor Csepkin tervezte, aki anno az eredeti Al-41F-et is és a 117Sz is az Al41F-en alapszik. A lényeg, hogy ez bizony még mindig egy Al-31F, vagy ha úgy tetszik, egy Al-31FP, azaz 4 fokozatú kisnyomású és 9 fokozatú nagynyomású kompresszora van és 32 fokos síkban elforgatott 2D-s vektorálós Al-100-as fúvócsöve, de a belépő keresztmetszet 905mm-ről 932mm-re nőtt, kapott egy komoly FADEC vezérlést (az Al-31FP-n is van) és új turbinát meg tüzelőteret.
Ezért ez a hajtómű jelentősen nagyobb teljesítményű, tolóereje 140kN, plusz extra üzemmódon 145kN, fékpadon.
Ez van most a Szu-35BM proto gépek közül a 901-esben, (a 902-esben ha jól tudom, csak egy Al-31FP van) a 01-es Szu-35Sz-1-ben és a két repülőképes T50-esben is.
Amin Csepkinék dolgoznak az a 127Sz, vagy 129Sz. Egyelőre úgy fest (legalábbis a konkurens Szaljut így mutatja) a blisk technológia kizárólag az MMPP Szaljutnál van meg, az NPO Szaturn mintha nem foglalkozna ilyesmivel. Ez nyilván hülyeség, de tény, hogy maga Csepkin mondta, hogy a 117Sz-nél nem látta értelmét a bonyolultabb blisk-nek, maradt inkább a hagyományos önálló lapátozású, bandázsgyűrűs technológiánál. Elmondása szerint a bandázsgyűrű csak mintegy 2-2.5%-os veszteséget okoz. De mégse itt tart ma már a világ, szóval valamit kéne alkotni.
Be kell látnunk, hogy a Szaturn 2D-s, de ferdén működő vektoros rendszere ha primitívebb is, de bevált, a két hajtómű együttesen komoly 3D-s vektorálásra képes, exportnál bizonyított. A Raptor-nál még ilyen mértékű vektorálás sincs, hiszen ott csak egyszerre, fel és lefelé mozoghat a fúvócső.
A 117Sz annyiban ad többet az Al-31FP-hez képest, hogy itt van mód a vektorálás közben az aszimmetrius tolóerővezérlésre is, ami mégtovább finomítja a rendszert.
A konkurens Szaljut ezzel szemben a teljeskörű tengelyszimmetrikus, azaz a valós 3D-s megoldásra esküszik, de nem egyedül. Ők nem csináltak mást, mint a szentpétervári Klimov és a Csernyisev gépgyár KLIVT fúvőcsövének elvi megoldását megvették és adoptálták a saját Al-31FM-X sorozatukhoz. Ez is repült már, de a Szaturn megoldásához képest egyfelöl komolyabb sárkányátalakítást igényel, másfelöl sok tapasztalat nincs vele.
Videó:
http://www.youtube.com/watch?v=c4lqNnkeQYI&feature=player_embedded
Ez igen! Némely kommentjeid önálló cikkekként megállnák a helyüket!
(Nesze neked maszkirovka… :))
Évi 800 légtérsértést tartottak számon az oroszok. A KAL 007es lelövése utáni évben volt csak 270. Lehet csak véletlen, de amikor megjelent a MiG31es, az SR 71 ment nyugdijjba.
Поздравляю господин Obranna ! Ez nem semmi. Vmennyire én is tudok oroszul de még soha nem tudtam végigrágni magam ilyen alaposan egy témán. Nem akarsz írni egy összefoglaló művet nekünk laikusoknak ? :))
Ehez a hszhez mondjuk hozzá lehetne csapni mégegy videot egy képet és kész is a cikk.
Nem lehetne cikkesíteni? :)
Jelentem magam, felfigyeljen a hszre egy mod. :)
ja már nincs jelentem „ikon”.
Megvan az oka a furcsasagnak a 31-es keppel kapcsolatban:
Nemreg modernizaltak N.Novgorod-ban BM szintre.
Ha erre (http://forums.airforce.ru/attachment.php?attachmentid=33247&d=1315246119) a képre gondolsz, akkor ez nem BM.
Allesmor Obranna
Köszönöm a választ!
Bocs,hogy csak most válaszolok de volt egy kis dolgom.
Nem rossz halál. Nekem tetszik. Látatlanban elcserélném az enyémet erre.
Amúgy csak katapultált az 1ik, ha ott lóg az esernyője a fán.
http://i641.photobucket.com/albums/uu131/huyphongssi/PAK%20FA/HuyP-PAKFA-Ploskiexoplo.jpg
Na jó, a hajtóművet már értjük, de mi ez a csomagtartó?
AO
Na most ezt a bandázsgyűrű ügyet magyarázd el lécci!
бандажкольцо
így kéne keresni? Hol kellene ennek lenni? Most akkor mi van helyette?
Bandázsgyűrű, vagy shroud-ra talán most ez a legszemléletesebb példa:
http://www.enginehistory.org/GasTurbines/Blades/blades.shtml
Első sor, balrol az 5. kép. A nagy kompresszorlapárokon, ez általában a kisnyomású szekció, a lapátok felső 1/3-adánál egy „kinővés” található melynek célja, hogy a szomszédos lapátnak feszülve, azzal a beépítési távot tartva vibrációmentesen foroghasson a szerkezet.
A blisk technológia nagy előnye, hogy az egybe kimunkált fokozatnál a lapátoknak egymáshoz képest nincs a vibrációt előidéző holtjátéka.
A bandázsgyűrű másik nagy hátránya, hogy az áramlásban ellenállásként jelentkezik, másképp szólva a kompresszorlapát hatásos felületéből vesz el.
Ma már nem „divatos” magoldás, de még szinte az összes korszerűnek mondott (80-as években tervezett) hajtóművön megtalálható:
GE F110-es egészen a 129-es szériáig:
http://it.wikipedia.org/wiki/File:F110-GE_Turbofan_Engine.jpg
P&W F100PW229:
http://www.pw.utc.com/media_center/images_library/images/f100_cutaway_high.jpg
stb stb.
F414-esen, EJ200-ason, M88-ason a kisebb méretük, míg az F119-esen, F135-ösön a blisk miatt nem jelentkezik ez a módi.
Köszi. Villanymotorokban van babdázsgyűrű, de az egész más. Kéne írjál 1 pár sort a wikipédiába. Szox oda írni, nem? Különben is, gépészetben és kohászatban a wiki elég gyenge.
Szox? Ember, beszéljünk meg írjunk már normálisan magyarul…
Bocs, ha nagyon zavar, írok majd rendesen is.
Annak szerintem mások is örülnének (én legalábbis biztos :) )
Végülis magyarok vagyunk, nem kell mindenkinek Petőfiként írni, de legalább helyesen és normálisan közölje mondandóját :)
http://index.hu/bulvar/2012/01/01/nem_tartjak_be_az_uj_francia_helyesirast/
Nem akarom,hogy végül mi is így járjunk. Úgy írják: zongora, és úgy mondják: kefe.