|

Új önjáró löveget kapnak az orosz ejtőernyősök

A HTKA hasábjain már többször foglalkoztunk az Orosz Ejtőernyős Csapatokkal (továbbiakban: VDV – Vozdushno-Desantnye Voiska), elsősorban a folyamatos eszközpark-modernizáció kapcsán. 2009 végén esett szó a BMD-4M AIFV rendszeresítéséről, majd következett a BMD-3-on alapuló 2S25 / Sprut-SD önjáró páncélelhárító löveg első „éles” bemutatkozása. Utóbbi hír esetében szóba került, hogy tervbe vették az önjáró lövegek modernizációját-gyarapítását. Nos, jelen esetben erről számolhatunk be, ugyanis minden jel arra utal, hogy hamarosan új típus gyártása kezdődhet meg.

Nyikolaj Ignatov altábornagy, a VDV parancsnoka a napokban arról számolt be a nyilvánosságnak, hogy mostanra sikeresen befejezték egy új, deszantolható önjáró löveg (self propelled gun – SPG) fejlesztését és tesztelését, gyártása hamarosan beindulhat. A rejtélyes, egyelőre típusjelzés nélküli jármű várhatóan 2013-tól állhat szolgálatba nagy példányszámban, leváltván a kiöregedő 2S9 Nona-S és SVK lövegeket. Ezeket még az 1980-as években rendszeresítették, alapjukat a BTR-80 képezte. Mára feladataik egy részét átvették a modernebb 2S31 Vena-k, ám szükségessé vált egy másik löveg rendszeresítése is.

2S31 Vena önjáró löveg |Forrás: Defense Update ,

A Vena a BMD-3 alvázára épült, és 120 mm-es huzagolt csövű ágyújából képes orosz és NATO-szabvány lövedékek tüzelésére – ezzel egyértelműen nyitva az exportpiacok felé. Az Ignatov által beharangozott új típus valószínűleg vagy a Vena még tovább modernizált verziója lesz, vagy pedig a BMD-4-ből került átalakításra. Utóbbi egyébként valószínűbb, hiszen ezzel logisztikailag is előnyössé válna a rendszeresítése, lévén a két jármű sok hasonlóságot mutatna üzemeltetési szempontból.

Egyelőre tehát nem tudunk túl sokat, azonban a projektnek már a léte is sokatmondó. Eszerint az orosz hadvezetés nem csak a száját jártatta, mikor a VDV nagyarányú modernizációját és bővítését hirdette, tehát tényleg fontosnak tartják a haderőnemet. Ennek oka lehet a grúziai háború és annak tapasztalatai, mely során a légi mozgékonyságú csapatok bevetése sok hasznot hozott, küldetéseik sikeresnek bizonyultak. Ignatov szerint az új SPG fejlesztésénél is figyelembe vették ezeket a tapasztalatokat, felkészülvén a jövő hasonló konfliktusaira.

39 hozzászólás “Új önjáró löveget kapnak az orosz ejtőernyősök”

  1. Ha jól látom ez egy önjáró aknavető, amivel a régebbi önjáró aknavetőket (Nona, Vena) fogják leváltani. Ha sikerülne összehozniuk egy önjáró 122 mm löveget is, akkor teljes lenne kép.
    Amúgy érdekelne, hogy ezeknél a járműveknél (beleértve a BMP3) miért hátul helyezkedik el a motor? A legtöbb országban előre teszik, hogy hátul kialakíthassanak egy desszantajtót.

  2. A Vena aknavető nem löveg.

    Mackensen

    „Amúgy érdekelne, hogy ezeknél a járműveknél (beleértve a BMP3) miért hátul helyezkedik el a motor? A legtöbb országban előre teszik, hogy hátul kialakíthassanak egy desszantajtót.”

    Ez engem is érdekel mert a BMP-3-nak hátul van a deszant ajtaja :)
    http://www.jovonk.info/sites/default/files/kepek/hir/tronkovetelo-bmp-3-2.jpg
    A motor pedig a padlóban van igaz hátul.
    A BMD-4-nek is hátul felül van a deszantajtó.

  3. Igen, tudom, hol van a desszantajtó. Engem személy szerint érdekelne az indok, amiért emellett a kialakítás mellett döntöttek. A BMP 1 és 2 esetében úgymond hagyományos irányvonalat követtek ezzel párhuzamosan a BMD 1/2 esetében található meg először ez a kialakítás, amit más a BMD-3-ban át is vettek. Valamiért nagyon megtetszhetett nekik a BMD kialakítása amiért a nehezebb kategóriát képviselő BMP-nél is áttértek rá.

  4. Puma. Pannon Puma

    Szerintem is inkább aknavető, ilyen vékony csövű ágyú nagyon alacsony nyomáson és ebből eredően kicsi kezdősebességgel indítja a lövedéket.
    Ja, meg a csőfar kialakítása is nagyon alacsony nyomásra utal, inkább aknavető !

    Miért nincs elöl a motor ? A homloklemezek nagyon alacsony szögben találkoznak, szerintem nem férne el !

    Oszt’ miért így alakították ki, arra csak a tervezők tudnának választ adni…..

  5. Nem hinném, hogy ez lenne a válasz. Túl sokat nem javít a jármű túlélőképességén, sőt. A jármű tornya tele van lőszerrel. Gyakorlatilag lehetettlen úgy eltalálni szemből, hogy nem érje a lőszert is találat. Ha valami átütné a páncélt, nem hinném, hogy a vezető teste + az a pár méter számítana valamit.

    http://www.youtube.com/watch?v=92vuLLOuCTg

    http://www.hudi2.republika.pl/Bmp-3/BMP-3cut.jpg

    Szerintem inkább összefügg a taktikai elképzelésekkel amibe ezt az eszközt beleillesztették. Azzal, hogy hátratették a motort elől, a vezető mellett, még kialakítottak két tüzelési pontot. Valószínüleg az ússzóképpeség terén is előnyösebb ez a kialakítás. Nekem az a benyomásom, hogy ez inkább egy könnyű harckocsi gyalogsági harcjármű képességekke, mit egy „standard” gyalogsági harcjármű.

  6. Ami a könnyü hk jelleget illeti, rengeteg második világháború beli hk megirigyelné azt a tüzerőt, amit ez a jármű képvisel. Itt gyakorlatilag mindent a maximális tűzerő és mozgékonyság érdekében áldoztak fel. A deszant minha mellékes lenne.

  7. Puma. Pannon Puma

    ” Puma, a homloklemezeket más szögben is össze lehet hegeszteni:) ”

    Igen, ez tény. Egy harcjármű tervezésénél is fontos a tapasztalaton kívül az alkalmazás helye,módja stb.

    Ahol kevés az ember – Izrael – ott jobban védik a képzett katonát !

    Ahol még a tömeghadsereg dominál, ott a gyakorlatlan újonc nem olyan értékes …….

  8. A páncélzata sem gyenge.Szemből 30mm-es páncéltörő lőszernek ellenáll 300-méternél nagyobb távolságból,oldalról pedig a 12,7mm-es lőszernek 50 méternél nagyobb távolságból és erre szoktak pakolni még reaktív páncélzatot ami megsokszorozza ezeket a értékeket.

  9. Ez a kombináció szerintem a harc eszköz max tulélését garantálja.

    Ez deszant eszköz meg van a max töge.
    Tökéletes védelem nincs.
    Ennek a masinának a sebessége és tűz erejébe rejlik a védelme.

    Motor meg fontos elem. Ha vonalaidtól messze terékenykedel akkor meg pláne egy döglött harcjármű akár mennyire jó. Hasztalan.