|

Jön a többször használható, hiperszonikus BrahMos?

A. P. J. Abdul Kalam egykori indiai államfő felkérte a BrahMos Aerospace vállalatot a jelenleg hadrendben álló BrahMos robotrepülőgép továbbfejlesztett változatának fejlesztésére, ezáltal biztosítva India vezető szerepét e területen.

“Ki kell fejleszteni egy hiperszonikus sebességű változatát a BrahMos robotrepülőgép, aminek újrafelhasználhatónak kell lennie… ezalatt azt értem, hogy a robotrepülőgépnek képesnek kell lennie célba juttatnia szállítmányát majd vissza kell tudnia térnie a bázisra. Az új rakétával biztosíthatjuk vezető szerepünket ebben az arénában.” – hangoztatta az indiai rakétaprogramban kulcsfontosságú szerepet játszó, 2002-2007 között az államfői posztot is betöltő Dr. Kalam az első BrahMos szuperszonikus robotrepülőgép indításának 10. évfordulója alkalmából tartott rendezvényen. (Ami nem most volt, hanem a múlt hónap közepén, csak elsikkadt a hír valahogy…)

A 2,8 – 3 Mach sebesség elérésre képes, orosz – indiai koprodukcióban megvalósult robotrepülő első kilövésére nagyjából egy évtizede, 2001. június 12-én került sor. A rendezvényen természetesen megfutották az ilyenkor szokásos termékfényező köröket, mely kapcsán A Sivathanu Pillai, a BrahMos Aerospace ügyvezető igazgatója természetesen kiemelte, hogy a BrahMos egy egyedi termék, amit számos platformról – szárazföldi, vízi, víz alatti és légi – lehet bevetni a legkülönfélébb tengeri és szárazföldi célok ellen. A robotrepülőgép levegőből, illetve víz alól indítható változatait jelenleg is fejlesztik.

33 hozzászólás “Jön a többször használható, hiperszonikus BrahMos?”

  1. “A 2,8 – 3 Mach sebesség elérésre képes, orosz – indiai koprodukcióban megvalósult robotrepülő első kilövésére nagyjából egy évtizede, 2011. június 12-én került sor.”

    Akkor ma nagyjából 2021.07.26. van :)

  2. Puma. Pannon Puma

    A terv grandiózus, tudomásom szerint hiperszonikus fegyver még nincs szolgálatban és ilyent bizony csak kevesek engedhetnek meg – és tudnak – maguknak.

    Azért érdekes,hogy India lesz a fejlesztő…..Szóval fokozódik egy India vs. Kína fegyverkezési verseny.

  3. A terv grandiózus, tudomásom szerint hiperszonikus fegyver még nincs szolgálatban és ilyent bizony csak kevesek engedhetnek meg – és tudnak – maguknak.

    Öööö, hiperszónukis fegyver már a hetvenes évek óta eleje létezett. A KSR-5 és a Kh-22 nagy magassában bőven 4 Mach felett szaladgáltak.

    Egyébként meg nincs igazán egyezményes határ, hogy hol kezdődik a hiperszónikus sebesség tartomány.

    Az ötletet egyébkét baromságnak tartom.

  4. Kapcsolódó hír:
    a Magyar Honvédség Lenyúlászati Parancsnoksága bejelentette, hogy a NATO-ban egyedüli képességű repülőgép-szerelőt fejlesztettek ki. Egy hónapig dolgozik huszadannyiból mint nyugati társa, miközben terhelhetősége a duplája. Dolgoznak a multifunkciós lövész és a gyalog páncélos fejlesztésén is. A sajtótájékoztatóra A8-as szolgálati Audival érkező tisztviselő bejelentette, hogy a következő költségvetési évben a Gripen új funkcióját használják ki. A gép ezentúl felszállás nélkül, a közutakról lesz bevethető.

  5. Azért itt azt is hozzátenném hogy az amik is segíthetnek a
    fejlesztésekbe.
    És ha valóban 150 km lenne ha hatótávja akkor azt rendesen benéznék mert a 2013-tól épülő type 052d romboló új hajó elleni rakétát is kap aminek a hatótávja Kínai forrás szerint 400 vagy 500 km lesz.
    Egyébként meg elég érdekes hogy Kína nem dolgozik ilyen hiperszonikus rakétákon, vagy nem is tud?

  6. Az ausszik ezt már nagyon régen megoldották. A bumeráng végére biggyesztenek egy felfüggesztést, ráteszik a cuccost, elhajítják, a cucc leold, a bumcsi visszatér. Lehet újra… Mit szólsz Kuruc71 kolléga úr?

  7. “Brahmos hatótávolsága kb 300 km. Ha azt akarjuk, hogy vissza is térjen a bázisra, akkor kb 150 km lesz.” Ez így nem igaz, mert mi a fenének menne hazafelé is ugyan annyival. Egyébként pedig sokan becsmérelték az Iráni fórumokon, mig nekik is nem lett hasonló eszközük. Egyik legfőbb érvük az volt hogy gyorsan manőverező célok ellen nem biztos hogy megfelel, mert ilyen tempónál nem biztos hogy képes követni. Én mondjuk nem hallottam arról hogy élesben mondjuk egy fregatt ellen kipróbálták volna.

  8. Azért…. komolyra fordítva… mi értelme van a visszatérő Brahmosnak? Harchelyzetben, állandó manőverezés közben hogyan halásszák ki? Több értelme volna egy olyan Brahmosnak, amely több részre váló, külön manőverező fejjel rendelkezik, amelyek közül néhány csali lenne. Mint a MIRV-nél…

  9. “Egyik legfőbb érvük az volt hogy gyorsan manőverező célok ellen nem biztos hogy megfelel, mert ilyen tempónál nem biztos hogy képes követni.”

    Ezt soha sem értettem!Mi az,hogy nem tudja követni???Mennyi idő alatt fordul 360 fokot egy fregatt 1perc???Ne vicceljünk már ez a rakéta kb 850 étert tesz meg másodpercenként ideje nem lenen manőverezni a hajónak.

  10. Honvédelem : Múltkor hallgattam a rádióban Hende urat: Kedves elképzelés a katonák felé hogy korai nyugdíj helyett menjenek dolgozni az iparba. Mondjuk ha erről azt hiszik menni fog, akkor megrémülök mit tudhatna más ügyben. Egyáltalán dolgoztak a mai vezetők valamikor cégnél alkalmazottként. Én ezt kétlem.

  11. Kedves Commandante…..
    Nem érted a miniszter urat. Így hát lefordítom: nincs pénz, nem is lesz. Se fizetésre, se technikára, se nyugdíjra. Valamit viszont nyilatkozni kell. Nesze vazze’.
    Kovács János Hende-díjas mesterpilóta Gripenjével kukacbombáz a határban. Felderítőink a kínai piacon hamis árukra vadásznak. Megmaradt páncélosaink az útépítéseknél hasznosíthatók. Katonaorvosaink háziorvosként lakás helyett sátorban fogadják a betegeket, minden nap más kerületben. Az egyedüli NATO-erőként megmaradt vízellátó alaakulat Afganisztánban marad.

  12. Várjunk csak egy kicsit. Ha ezt megcsinálják gyakorlatilag csak a szárazföldi indítású változat jöhet szóba. A légi indítású eleve kizárt, ugyanis, hova térne vissza? A hajoról indjtott is necces. Ezen kívül, hogy ér földet? Valszeg ejtőernyővel, amit végig magával kell vinnie. Emellett feltételezem, hogy a harci fej is valamilyen irányítással kell rendelkezzen, mert nem feltételezem, hogy bombavetést fog produkálni a cucc, ami méginkább lecsökkenti a robbanófej erejét.
    Szóval egyrém…
    Nem csak Kína nem gyúr ilyesmire, hanem az amik sem.

  13. Az egyetlen hasznos információ ami ebből a hírből kinyerhető, hogy a látványosnak tűnő pénzszórás mögött valójában nincs pénzük megfelelő mennyiségű fegyverre, ezért próbálnak ócsítani, mint például a többször használatos cirkálórakéta, aminél talán csak a 7,62-es bumeránglőszer kifejlesztése lehetne agyamentebb!

  14. Erről nekem a Tűz a víz alá c. vígjáték eleje jut eszembe: a feltaláló egy új torpedó terveivel megy a hadügyminiszterhez, ami ha nem találja el a célt, visszatér a hajóhoz, ami indította. A tervekkel együtt egy köteg pénzt is átad és már ütik is rá az Elfogadva pecsétet.

    15 évvel ezelőtti film, látta valaki rajtam kívül? Ha nem, akkor
    sem maradtatok le semmiről :)

    http://www.port.hu/tuz_a_viz_ala_down_periscope/pls/fi/films.film_page?i_film_id=2532

  15. Ha 300 km körüli a hatótávolsága, akkor sem 150 annak a fele. Ugyanis ez a hatótávolság használhatatlan repülési profilon valósulna meg. Harci profilon a rakéta leereszkedik vízszintre. Ha valami trükkel onnan vetné be a harci részt (amit ugye valahogy le is kéne választani), akkor is vissza kéne kapaszkodnia utazómagasságra, aztán hazarepülni. De hova is? Hiszen hajóról indították! Futóműve nincs is. Stb.