Amikor az iraki és afganisztáni háborúk elsői éveinek keserű tapasztalatai nyomán a nyugati hadseregek, főleg az Egyesült Államok és Nagy-Britannia kifejlesztették és szolgálatba állították MRAP (Mine Resistant Ambush Protected – aknabiztos, orvtámadásoktól védett) járműveiket, senki sem kérdőjelezte meg azok értelmét és hasznát. Később többen követték példájukat, többek között hazánk is, mivel előbb-utóbb mindenki felismerte e típusok szükségességét. Azonban kérdés, hogy mennyire van szüksége MRAP-re egy olyan országnak, melynek katonái nem sokszor kerülnek az afganisztánihoz hasonló helyzetekbe?
Jelen esetben Kínáról beszélünk, mely a közelmúltban erőteljesen belekezdett MRAP állományának bővítésébe. Konkrétan a Mobil Land Systems dél-afrikai gyártótól rendeltek meg 11 MRAP-t, valamint nagyfokú együttműködésről állapodtak meg. Utóbbi keretében már több kínai mérnök járt Dél-Afrikában, ahol tanulmányozták a járművek gyártósorát és elkészülésük menetét. A hírek szerint az első kapcsolatfelvételre 2009-ben került sor, jelenleg a teljes technológiai transzfernél és a gyártás Kínába helyezésénél tartanak. További kilenc MRAP épül még meg az MLS üzemében, ahol bedobozolják és hajóra rakják őket, végső összeszerelésük pedig a kínai Changan Industries üzemében történik majd.
A Mobile Land Systems prospektusa szerint a CAPRIVI Mk1 névre hallgató, 14 főnyi katona szállítására képes MRAP kerül a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg állományába. Kínai nyilatkozatok szerint 289 példány legyártására kaptak engedélyt, de a távlati tervek 10 000 MRAP rendszerbe állításáról szólnak. Erre szerintük azért van szükség, mivel annak ellenére, hogy közel 8500 harckocsijuk van, az egyéb, könnyebben páncélozott harcjárművekből gyéren állnak: mindössze 1000 gyalogsági harcjárművel és 3500 páncélozott szállítóval gazdálkodhatnak – pedig a hadsereg állandó állományát 2,5 millió főre becsülik.

Így nézhet majd ki a kínai MRAP |Forrás: Chinese Defense Blog ,
Kérdéses azonban, hogy mi szüksége van Kínának MRAP járművekre, melyek kifejezetten az IED-k, azaz improvizált robbanószerkezetek ellen lettek tervezve? A beszerzés oka lehet a külföldi missziókban szolgáló katonák védelme, azonban erre nem kell 10 000 jármű, ráadásul kínai békefenntartók csak néhány helyen (Libanon, Kongó, Szudán, Elefántcsontpart, Haiti) tevékenykednek a nemzetközi erők kötelékében. Találgatások szerint Peking talán az ország nyugati felében egyre jobban lázadozó muszlim népesség felkelése miatt aggódik, ami reális félelem lehet, de még mindig nem indokol ilyen mértékű képességfejlesztést. Egy másik lehetőség, hogy Kína hosszú távon az irakihoz vagy afganisztánihoz hasonló méretű beavatkozásra készül Ázsiában vagy Afrikában, ami már sokkal inkább megkívánná az MRAP-k használatát.
Az egyik legéletképesebb választ a kérdésre Steve Zaloga biztonságpolitikai elemző adta meg. Szerinte Kína pusztán a trendet szeretné követni, mivel a nyugati országok fejlesztései láttán felmerült benne a vágy egy saját MRAP iránt. Ezt megerősíthette, hogy Oroszország is alkalmaz hasonló járműveket a Kaukázusban. Peking kétségtelenül érdekelt abban, hogy tartsa magát a jelenlegi technológiai trendekhez, függetlenül attól, hogy van-e belső igény rájuk. Hovatovább Kína mindig is exportorientált ország volt, ezért komoly bevételekhez juthat, ha előáll egy piacképes, de a konkurenseknél olcsóbb MRAP-vel – vagyis alkalmazza bevált taktikáját a védelmi piacon. Azt, hogy ez mennyire válik be, illetve logikus döntésnek bizonyul-e, csak a jövőben tudhatjuk meg, egyelőre csak a találgatások maradnak.
Érdekes egyébként a másik fél véleménye is: az Egyesült Államok törvényhozásában az utóbbi időben elkezdtek erősödni azok a hangok, melyek szerint jelentősen csökkenteni kellene az MRAP-kre költött összegeket, helyettük a csúcstechnológiájú fegyverekre kellene több pénzt fordítani, melyekkel ellensúlyozni lehetne Kína erősödését.