„Ami elromolhat az el is romlik, és mindig az romlik el ami a legnagyobb kárt okozza.” – tartja a mondás, és sajnos ez a mai napon sem történt máshogy.
De ne szaladjunk ennyire előre. Történt ugyanis, hogy kis szerkesztőségünk meghívást kapott július 13.-ára a szolnoki Ittebei Kis József helikopterbázisra ahol aznap a sikeresen újjáélesztett MiG-15-ös berepülésének egyik szakaszát tekinthettük volna meg több újságíró, és sok meghívott egykori pilóta és kiszolgáló társaságában.
Mivel magam is szolnoki vagyok ezért már korán a kapuhoz értem. Egy kis várakozás után, és egy gyors névellenőrzést követően 2 kollégával azonnal útnak is indultunk a hangárok felé ahol a MiG pihent. Ekkor még nem voltak sokan, de ahogy telt az idő úgy lettünk egyre többen és többen a hangárban. Jó volt látni az embereket amikor újra találkozhattak azzal a géppel amivel repültek vagy éppen karbantartották. Mentek a sztorizgatások felelevenedtek a régi történetek, majd felcsendült a Himnusz és elkezdődött az esemény amelynek a végén repülnie kellett volna a MiG-15-ösnek, ám Lamos Imre dandártábornok a szolnoki bázis parancsnoka nyitóbeszédében sajnos rossz hírt közölt.
A gépben meghibásodott egy alkatrész, és mint tudjuk első a repülésbiztonság így a a gép repülését törölték. Beszédében köszönetet mondott mindenkinek aki segített abban, hogy ez a gép újjászülessen. Őt Magó Károly zászlós követte aki a gép hazai történetéről tartott egy kis előadást, majd a JET AGE Alapítvány elnökén volt a sor. Miután vége lett az előadásoknak a gépet az emberek gyűrűjében kivontatták az állóhelyre ahol majd később a hajtómű „túráztatása” történik. De előbb még ugye a kötelező ellenőrzések, a gép feltöltése üzemanyaggal ami alatt az emberek és a sajtó munkatársai (beleértve engem is) vadul kattintgatták fényképezőgépeiket, mikor is derült égből villámcsapásként berobbant alacsonyan 2 Gripen és gyors lassú/gyors áthúzásokkal szórakoztatták az összegyűlteket – a földön pedig Farkas Bertalan fotózkodott a MiG mellett.
Ezután következett a hajtómű beindítása. El kell mondanom, hogy gyönyörű hangja van. Bár videón már hallottam, de mindenki tudja, hogy élőben teljesen más az érzés. Fantasztikus 5-10 méterre lenni a gép járó hajtóművétől. Miután leállították a hajtőművet jöhettek a riportok a még a gépben ülő pilótákkal, még több kép készítése és a tömeg oszlása, hiszen vége a programnak. Bár a legfőbb látványosság elmaradt mégis megérte kimenni hiszen repülőnapon nem biztos, hogy ilyen közelről látja az ember ezt a masinát.
Ennyi szöveg után következzen egy kis válogatás a mai nap képeiből.