|

Mégsem építenek repülőgép-hordozót az oroszok?

Úgy tűnik Roman Trocsenko, a United Shipbulding Corporation feje az IDEX-2011 csütörtöki napján kicsit túlzásokba eshetett a leendő új orosz repülőgép-hordozókkal kapcsolatban. Mint beszámoltunk róla Trocsenko egy finoman szólva is igencsak ambiciózus tervet vázolt fel, melynek keretében 2016-tól kezdődően megterveznék, 2018-2023 között pedig megépítenék Oroszország első nukleáris meghajtású repülőgép hordozóját.

Az orosz védelmi miniszter, Anatolij Szergyukov pénteken ugyanakkor már azt közölte, hogy nem szerepel a tervek közt, hogy 10 éven belül repülőgép-hordozó építésébe kezdjenek. Elmondása szerint csak egy vázlatos tervet rendeltek meg a koncepcionális és technikai megoldások áttekintése érdekében. A terv az, hogy a vezérkar és a haditengerészet ez alapján meg majd jól eldönti, hogy szüksége van-e Oroszországnak egy a vázlatos tervekben felvázolt repülőgép-hordozóra.

Hogy ezen terv mikorra készülne el, és hogy a Trocsnko által a tervezés kapcsán említett 2016-os dátum megállja-e a helyét, arról nem tett említést.

157 hozzászólás “Mégsem építenek repülőgép-hordozót az oroszok?”

  1. „A terv az, hogy a vezérkar és a haditengerészet ez alapján meg majd jól eldönti, hogy szüksége van-e Oroszországnak egy a vázlatos tervekben felvázolt repülőgép-hordozóra.”

    Az szerintem nem kérdés, hogy előbb-utóbb mindenképpen építenek a Kuznyecov mellé, vagy helyett. Egész egyszerűen, manapság még egy középhatalom sem engedheti meg magának, hogy ne legyen legalább egy bevethető hordozós egysége, ezt jól mutatják a mostani trendek, Q. E. osztály, Shi Lang, Admiral Gorskov Indiának, stb. Csak az lehet kérdés, hogy mikor, mennyit, milyen meghajtásút, és mindezt mennyiből… :-))

  2. Nem szükséges nekik annyira rep hordozó .Nem ?
    Véleményem szerint nem az számít hogy hány van belőle hanem az hogy milyen repcsik vannak rajta .
    Inkább a légierőt kéne jobban fejleszteni, már csak a
    Lengyelországba telepített f-16 miatt is .

  3. A hordozó és a rajta üzemelő technika egy komplex egész a kettőt nem lehet külön vizsgálni,éppen ezért egyik sem fontosabb a másiknál.Semmit nem ér a mai világban egy CVN-76 ha a rajta lévő gépek teszem azt F-4B Phantom-II-k vagy fordítva:egy São Paulo F/A-18 E/F gépekkel a fedélzeten.

  4. Puma. Pannon Puma

    Még az oroszok sem tudják mit akarnak ! Hova kellene nekik hordozó?
    Az egyetlen hely a Csendes óceáni távol kelet lenne ahol ki tudnák használni, de miért ?
    Az országot senki sem akarja megtámadni, a távol-keleten meg felesleges is lenne egy támadás azzal nem sokra menne a támadó !

    Azért valószínűnek tartom – presztizs okból – néhány közepes,60.000 tonna körüli hordozót építeni fognak !

    Szerintem is inkább a légierő fejlesztése lenne a fontosabb !

  5. „A Föld kb 65% tenger vagy óceán a mai gépekkel a föld országainak nagy része elérhető a tengerről/óceánról ezért kell nekik hordozó.”

    DUDI
    Az oroszok inkább honvédő háborút töltenék be nem a támadót .
    Arról nem is beszélve hogy most a a fehéroroszok is inkább a NATO és a az EU felé húznak .
    A grúz haderőt meg csak azért tudták odaverni mert nem volt nyugati vadászgépük meg tankjaik ,ha lettek volna nem hinném hogy az oroszok csak úgy oda mertek volna menni .

  6. Roni

    q grúz haderőnek akkor sem lett volna esélye,ha fejen állnak.A Grúz haderő annyira kicsi az oroszhoz képest,hogy nincs az a technológiai fölény ami ezt kompenzálná az ésszerűség keretein belül.Az teljesen nyilvánvaló,hogy F-22-t soha nem kapnának a többi haditechnikai eszközből nem tudtak volna annyit bevetni,hogy az megállítsa az orosz hadsereget max. arra lett volna elég,hogy ne szűk 1 hétig tartson a háború hanem 1 hónapig…

  7. Oroszok eddig szerintem lehetőségeikhez mérten jó írányba haladtak.
    Szerintem is ma ivánék a honvédő háborúba gondolkodnak. 100 millió ember él egy Europa nagyságú vagy azt meghaladó területen. Nyers anyagokkal jól elátva.
    1-2 Milliárd dollár amit egy ilye egység elvisz másra is fordithatják.

    Az oroszok jogosan eddig a nukleáris ütőerejüket fejlesztették. Hiába egy grúzai kapcsán nem lehet bevetni. De egy NATO vagy Kína pont ezen erejük miatt nem meri őket piszkálni.
    Hagyományos fegyverek terén NATO és Kína is lenyomja őket egy fegyverkezési versenybe. Ilyenbe azért se mennek bele.

    Tengeri erejüket most azért fejlesztik ,mert van értelme. Orosz flotát még mindig a jenki flotta súly csoporotjába sorolják. A többi flottának ma nincs esélyük ellenük.

  8. Dudinál van a pont , és kiegészíteném azzal , hogy a grúzok nem éppen remekeltek az orosz hadsereggel szemben , még akkor sem ha ugyanannyian voltak , ugyanolyan felszerelésekkel , s a civilekkel szemben már annál hatékonyabban léptek fel… Ja és még mielőtt elfelejtenénk IRDATLAN SOK haditechnikai eszközt és fegyvert hagytak hátra a grúzok az oroszoknak… gyakorlatilag egész ezredek felfegyverzéséhez elég fegyvert hagytak hátra , köztük sok m4-est amit amerikai hadihajók szállítottak humanitárius segély címén…

  9. „Orosz flotát még mindig a jenki flotta súly csoporotjába sorolják.”

    Kik? Papíron tán 20éve hunyorogva…

    „Az igazat megvallva az Grúz hadsereg fegyverzete általánosságban modernebb volt mint az ellenük bevettet orosz csapatok fegyverzete.A modern eszközök csak akkor értek oda amikor már vége lett az egésznek.”

    Mármint mi…. Kicsit kifejthetnéd ez így nekem nem áll össze.

  10. Fade

    A bevetett orosz egységek fegyverzete 100%-ban a 80-as évek végi 90-es évek eleji technika volt ellenben a Grúz haderő rendelkezett modern nyugati felszereléssel.

    “Orosz flotát még mindig a jenki flotta súly csoporotjába sorolják.”

    Ez így minimum bátor!Úgy lenne helyes,hogy ami flotta fény év szünet orosz flotta majd 1km szünet és a többi flotta köztök max 100m-es szünetekkel.

  11. Puma. Pannon Puma

    A flotta fejlesztésnél is mindig a fő kérdés: Minek, miért, ki ellen ?
    / meg mennyiért D D D /

    Az flotta védi a tengeri határokat, biztosítja a hajózás szabadságát.

    A balti a legkisebb és fenti célja van csupán. Hasonló a Fekete-tengeri flotta is.

    Az Északi flotta áll jelentős fejlesztés előtt a sark környékén lévő hatalmas olaj és gáz lelőhelyek miatt.
    Tehát a távol-keleti flotta az egyetlen ahol helye volna néhány hordozónak,biztosítva a hosszú tengerpartot és a fontos kikötőket.

  12. dudi: pl Anno vki erősen meséltem, hogy egy iskandert sikerült vmi táborra irányítani. Iskander ~2006 után állították hadrendbe. A másik, hogy „ha nem ért oda” akkor az olyan mind ha kb nem is lett volna. Nem én mondtam.

    puma: Azért van még pár szerepe…. Megszünt a „15.000” tankok kora de sokkal fontosabb lett az erőprojekció. Nem szétvágni akarják az egy szem hordozójukat, hanem felújítani. Landing platformot !vesznek! azaz nagyon is fontosnak tartják zt a képességet.
    Amit én látok a szerint a közeljövőben egy Francia féle erőprojekciós képességet szeretnének azaz egy CBG+2-3mistral. (Aztán 10éves távlatban szeretnék ezt 2hordozó 3-6mistralra növelni.)

  13. ez így vmennyire rendben, de ez megint a vmiben ez az oldal volt modernebb a másikban meg az. Ettől még jórészt Szutól megörökölt, Szus állapotban lévő fegyverzet volt a Grúz oldalon (is). Nem „T90” szintre modernizált T72k kocogtak a Grúz oldalon.

  14. „Orosz flotát még mindig a jenki flotta súly csoporotjába sorolják. A többi flottának ma nincs esélyük ellenük.”

    „Kik? Papíron tán 20éve hunyorogva…”

    Pedig akárhogy fáj neked, ez a reális helyzet. Nézd meg például a tengeralattjárókat: a jelenlegi 8+1 orosz boomer csak az amerikai Ohio-khoz hasonlítható, a briteknek, franciáknak csak a fele ennyi van, ( 4-4 ) másoknak még kevesebb, vagy semennyi. SSGN tengó csak az orosz és az amerikai flottánál van hadrendben, ( Oscar-II. vs. 4 db. átalakított Ohio ) mint ahogy az amerikai Ticonderoga osztály mellett, csak az oroszok tartanak hadrendben cirkálókat, ( Kirov + Slava )az összes többi állam flottájának legfeljebb rombolói és fregattjai vannak szolgálatban. A US Navy-hez képest le vannak maradva, ezt senki sem vitatja, de a világ összes többi országához képest még így is brutális előnyben vannak a tengeri erőt nézve…
    Ami pedig a grúzokat illeti, tény, hogy az oroszok nagy önfegyelmet tanúsítottak, hogy csak azt, és annyit vetettek be ellenük, amit. Simán porrá is bombázhatták volna őket, méghozzá kockázat nélkül, mert ugyan mit tudott volna bevetni a grúz hadsereg néhány TU-160 Blackjack hadászati bombázó ellen? Vagy ha már szóba került a flotta témája: amikor kitört a háború, a Moszkva cirkáló árbócára ugyan felhúzták az Andreyevsky Flag hadilobogót, de végül ki sem futott Szevasztopolból. Nem volt rá szükség, mert két bombatámadással pár óra alatt, még a kikötőjükben leírták nullára a grúz „flottát”…

  15. Nem értem tényleg. Egyesek akkor tartanák az oroszokat sokra ha bármilyen téren jelenlegi USA-val egy szinten állna.
    Ez írdatlan erő forrásokat emésztene fel.
    Oroszok éves költség vetése 1/5 tán az jenkikének de már optimista voltam.

    Oroszok komolyan nem számoltak a Grúz katonai akcióval ezért nem is vittét a térségbe a legjobb egységeiket.
    pl: Hol voltak a orosz légi deszantosok?
    Grúzok a hírtelen bevet orosz egységekkel szembe nyugati fegyverzettel papíron tartaniuk kellett volna magukat. Erre látványosan kudarcot vallottak.

  16. Pedig akárhogy fáj neked, ez a reális helyzet. Nézd meg például a tengeralattjárókat: a jelenlegi 8+1 orosz boomer csak az amerikai Ohio-khoz hasonlítható, a briteknek, franciáknak csak a fele ennyi van, ( 4-4 ) másoknak még kevesebb, vagy semennyi.

    És ez kit érdekel, ha érdemben nem bevethető fegyverrendszerekről van szó? Ha valóban eljön az az idő, hogy flottáknak küzdeni kell, azt nem ICBM-kel teszik. Továbbá a mennyiség önmagában semmi. Az szovjet hajókon lehet, hogy LCD képernyők vannak – vagy az sem – de alapvetően a ’80-as évek vége szovjet szinten vannak, kisebb kalapálásokkal.

    A US Navy-hez képest le vannak maradva, ezt senki sem vitatja, de a világ összes többi országához képest még így is brutális előnyben vannak a tengeri erőt nézve…

    Mennyiségben talán. Minőségben rohadtul nem.

    mert ugyan mit tudott volna bevetni a grúz hadsereg néhány TU-160 Blackjack hadászati bombázó ellen?

    Azt nem tudom, de egy felderítő Tu-22M-et szedtek le. Akkor bizony a Tu-160 elveszteszétse reális lehetőség. Úgy egyébként mi a pékkel vetették volna be? Buta bombákat hajigálni jó volt a Szu-25 is, nukleáris csapásmérésnek semmi értelme, millió dolláros minimális robbanófejes Kh-55 bevetésének szintén zéró értelme lett volna…

    A grúz konflikus bármiféle emlegetése vicces. a ’60-as évek fegyverzetével is győztek volna, olyan létszámfölényben az oroszok…

    Viszont ahhoz képest, hogy mivel néztek szembe, azért ledurrantottak pár gépet a grúzok olyan fegyverzettel, amit elvileg az utolsó csavarig ismertek az oroszok, saját gyártám. Oszt még az ellen sem tudtka védekezni. Na, ilyen szinten vannak az oroszok. Az első komolyabb ellenfél úgy méretre vágná őket, hogy ehaj. És ezt ők is tudják.

    Mondjuk a líbai események tükrében azon kell elgondolkozni, hogy ki tekinthető az „első komoly ellenfélnek”. Az is elég kérdőjeles, hogy vajon az oroszok meddig bírnának egy elhúzódó háborúskodást hasonló mértékben. Nekem van egy tippem…

  17. molni

    Az oroszok ott mindenben voltak , csak létszámfölényben nem… ráadásul minden előny a grúzok oldalán volt. Az oroszok nem vontak össze modern fegyverzetet , de a grúzok nagy mennyiségben szereztek be a háború előtt , amiből a háború után nem sok maradt… Látom megtartottad azt a szokásodat , hogy minden ami orosz az szar , és még a legkisebb afrikai porfészek is elverné az oroszokat olyan szar cuccaik vannak…

  18. molni

    A lelőt 7 gépből minimum 3-at saját erők szedtek le.

    „millió dolláros minimális robbanófejes Kh-55 bevetésének szintén zéró értelme lett volna…”

    Mint ahogyan a Tomahawkok bevetésének is Líbiában?
    H-555 vagy H-65S.
    A TU-160-oknak nem kellett volna berepülni még csak a Kaukázus térségébe sem,hogy ezeket bevessék.

    Szerinted kik lehetnének az orosz flotta ellenfelei az amikon kívül?

    Angolok?Örülnek,ha van annyi hajójuk,hogy Falklandot biztosítsák az anyaországon kívül.
    Törökök?A Fekete-tengeren ami a hajók számára egy temető,mert a mai légierők széltében-hosszában átlövik mindenféle probléma nélkül.
    Talán a Franciák,Ausztrálok vagy a Japánok.Senki más.

    „És ez kit érdekel, ha érdemben nem bevethető fegyverrendszerekről van szó?”

    Ez már rég nem így van!Pontosan itt volt róla cikk,hogy mind az orosz mind az ami nukleáris stratégia mint megelőz csapásmérő eszközként tekint a nukleáris arzenáljára.Azaz nagyon is bevethetőek.

  19. Killer: „“Kik? Papíron tán 20éve hunyorogva…” ”

    Ez természetesen ahogy dudi is értette a US viszonyításban értettem. Itt pedig hszen belül cáfolod magad:
    hszed első felében:
    „Pedig akárhogy fáj neked, ez a reális helyzet.”
    „A US Navy-hez képest le vannak maradva…”

    „…de a világ összes többi országához képest még így is brutális előnyben vannak a tengeri erőt nézve…”
    Számosságban sokszor papíron természetesen. Sokminden maradt Szu idökből. Tény szép amikor ránézek távolról! pl a csendes oceáni felszini erőkre…. de bzki ha jól tudom mind még a Szu idejében készült az elmúlt 20évben egy új felszini vasat nem kaptak. Nemhogy vmi AEGIS szintű vasat… és hamár tengeri erő… a kérdés mindig a mire?
    Ha az erőprojekciós képességüket nézem még ott sincsenek mint pl a lenézett Franciák. Majd ha szli a habokat az egy szem hordozójuk, megjöttek a Mistralok lesznek kb egyszinten. Ennyi a gigantikus de sokmindenre nem használható flottáról.
    Ettől még szép a 8boomer, és jó ránézni a Varyagra. Na és a terveikre meg főleg ld pl http://www.sg.hu/forumkepek/2011_06/winkonkursosk3.jpg sztem hálisten/sajnos tisztában vannak sok mindennel.

  20. Mindne előny a grúzok oldalán? Jah, persze. OMG…

    CBU fejes Iszkander, modernizált Szu-25 és Tu-22 bevetése szerinted mi? Százas nagyságrendben vonultak orosz járművek délre. Hol volt a fentieknek a grúz ellenpárja? Vagy egyáltalán hol volt grúz vadászgép, Szu-24 szintű csapásmérő? Hm…?

    A grúzoknál kiiktattak egy-két nagyobb páncélos összevonást és ezzel vége is volt a dalnak. Ennyi volt az erejük…

    A Grúz légierő lényegében pár modernizált Szu-25-ből állt, amit nem igazán mertek bevetni, mert még a ’80-as évek beli orosz vadászoknak sem lett volna ellenfél, ha összefutnak velük.

    A Pyton-5 (vagy 4) rakétán alapuló SHORAD lévédelemből is csak mutatóban volt. Két alapvetően posztszovjet erő csapott össze, csak az egyik nagyobb volt jóval nagyobb tartalékkal és több modernebb leszármazottal.

    Látom megtartottad azt a szokásodat , hogy minden ami orosz az szar , és még a legkisebb afrikai porfészek is elverné az oroszokat olyan szar cuccaik vannak…

    Nem sikerült értelmezned írásomat sem a minőségről sem a mennyiésgről…

    A legkisebb afrikai porszfészek nem verné el, mert mutatóban is alig van üzemképes nehézfegyverzete az ott levőknek és az is szinte mind posztszovjet üzemképtelen hulladék.

    Komolyan mondom te képes vagy nagyon hamar megelmelni az ember vérnyomását…

  21. 1999 augusztusa óta vívnak egy háborút Csecsenföldön szóval hidd el bírnák azt a “tempót” amit a NATO diktál Líbiában!

    Nem éppen precíziós fegyvereket hajigálnak ottan. 2008-ban is láttuk, hogy meddig terjed ez a képességük. A NATO gépek is hajigálhatnának buta bombákat és kazettás bombákat, csak akkor egy nagyságrenddel több civil halott lenne. Csak az oroszokat nem basztatta senki, mert őket minek. Nem divat…

  22. „Mindne előny a grúzok oldalán? Jah, persze. OMG…”

    Hazai pályán , hegyi terepen rendes doktrinával eléggé nehéz kikapni. Sajnos a doktrína az pont hiányzott a grúzoknak.

    „A Pyton-5 (vagy 4) rakétán alapuló SHORAD lévédelemből is csak mutatóban volt. Két alapvetően posztszovjet erő csapott össze, csak az egyik nagyobb volt jóval nagyobb tartalékkal és több modernebb leszármazottal.”

    A másik hadseregben pedig több modern nyugati felszerelés volt , hazai pálya és kellemes kaukázusi hegyláncok… szerintem ez több mint elég lett volna a háború megnyeréséhez.

    „A grúzoknál kiiktattak egy-két nagyobb páncélos összevonást és ezzel vége is volt a dalnak. Ennyi volt az erejük…”

    A kilőtt páncélosok mellett több mint 70 db hk-t zsákmányoltak az oroszok , főképp modernizált t-72-eseket.

    „Komolyan mondom te képes vagy nagyon hamar megelmelni az ember vérnyomását…”

    [ Meghajlás ] Ezt bóknak veszem! :)

  23. „Csak az oroszokat nem basztatta senki, mert őket minek.”

    Tudod két külön dolog 1 idegen országot bombázni , míg a saját országodon belüli szakadár szervezetek állásait bombázni… Tudod , szezon és fazon esete… ( vajon kit idézhettem most… ) .

  24. sulyid: „Az oroszok ott mindenben voltak , csak létszámfölényben nem… ráadásul minden előny a grúzok oldalán volt.”

    Értem én hogy überelfogult Orosz fan vagy…. de azért ilyet ne. Ha minden előny a Grúzok oldalán lett volna akkor az Oroszok takarodnak haza nagyon gyorsan.

    dudi:
    „Mint ahogyan a Tomahawkok bevetésének is Líbiában?”

    na egen ez kombinálva a lelött gépekkel és mindegy!, hogy abból három frendly fire nem kevés dolgot világít meg. The moment of truth.

    flottas részre: Minden arra jó amennyire használni lehet és célt lehet neki találni. Nem kezdenek el az óceán közepén egymásra lövöldözni mert jó pojén. NB és FR nukleáris (tengo) elrettentő erejét bőven biztosítja a 4+4boomer. uez kb mindenre igaz.

    „Ez már rég nem így van!Pontosan itt volt róla cikk,hogy mind az orosz mind az ami nukleáris stratégia mint megelőz csapásmérő eszközként tekint a nukleáris arzenáljára.”
    Nem attól be vagy nem vethető, hogy engedélyzve van vagy nem a megelöző csapás.

    Ami nekem baromi érdekes, hogy úgy látom, hogy az Orosz vezetés is tisztában van ezen fentibb tényekkel (az egész Orosz honvédelmi reform kb ezt bizonyítja) DE ehez képest az Orosz fanok vmi Szu korabeli Szamuráj fantazmagóriában élnek ahol 10000tank megy szembe 10000tankal és 100romboló 100rombolóval és amúgy is ha aszondjuk 100ICBMünk van meg papucsal verjük az asztalt akkor majd mindenki elhiszi. Ezek az idők szvsz hál isten elmúltak. És a ruszkik szvsz baromira tisztában vannak evvel.

  25. A dél-oszétiai orosz-grúz konfliktusban az oroszok mennyiségi és minőségi hátrányban voltak molnibalage, az egyetlen előnye az ellentámadást megindító sebtében összegereblyézett alakulataiknak a szervezettség volt. Mondjuk a grúzoknak ez már mindegy volt, hiszen a grúz gépesített alakulatokat oszét és orosz békefenntartó és kozák önkéntes könnyűgyalogság állította meg, a bevonuló orosz erőknek már csak annyi maradt, hogy az előlük szélsebesen retiráló grúzok jobbára sértetlenül hátrahagyott felszerelését számba vegyék.

    http://www.kommersant.ru/doc/1011909

  26. Nem az oszéteken és oroszokon múlt, hogy a grúz haderő nem volt képes lerohanni Dél-Oszétiát és elfoglalni a hágókat az orosz ellentámadás előtt Fade. Amit láttunk az tipikus esete annak, amikor egy sebtében toborzott és felszerelt hadseregnek még nem nevezhető embertömeg csődöt mond igazi katonákkal szemben.

  27. Fade

    „Értem én hogy überelfogult Orosz fan vagy…. de azért ilyet ne. Ha minden előny a Grúzok oldalán lett volna akkor az Oroszok takarodnak haza nagyon gyorsan.”

    add 1 : én most pont nem az oroszokat dicsértem , hanem az én álláspontomat fejtettem ki…
    add 2 : márpedig ha tetszik , ha nem , rendes vezetéssel , rendesen kiképzett hadsereggel kitudták volna verni az orosz csapatokat a két szakadár tartományból / országból. Sőt a térség földrajra mindent megadott a sikeres védekezéshez. Csupán a vezetésen , a katonák képzettségén , felszereltségén és ami a legfontosabb a morálján bukott el az ügy…

    blogen

    Köszönöm.

  28. Az orosz haderő valóban totális fölényben volt a grúzzal szemben de nem az egész haderő támadta meg Grúziát hanem csak az 58.hadsereg!
    Ez jelentett összesen kb 150 harckocsit/IFV-t/APC-t és ugyanennyi tüzérségi eszközt azaz közel sem volt meg a nagy könyvekben megírt háromszoros túlerő az oroszok javára.A mi a modernizált SZU-25-ösöket illeti azok ugyan úgy mint a SZU-34/T-90/BMP-3M/kevlársisak stb csak a harcok végére érkeztek meg.

    „Nem éppen precíziós fegyvereket hajigálnak ottan. 2008-ban is láttuk, hogy meddig terjed ez a képességük. A NATO gépek is hajigálhatnának buta bombákat és kazettás bombákat, csak akkor egy nagyságrenddel több civil halott lenne.”

    Mindenki azzal harcol amije van!
    Oroszok:buta bombák és megfelelő politikai kart=Grúzia leradírozva 1 hét alatt.
    Nyugatnak:okos bombák tökéletesen impotens politikai vezetés=3 hónapos szarakodás tökéletes eredménytelenséggel!

    „Csak az oroszokat nem basztatta senki, mert őket minek. Nem divat…”

    A franciákat divat basztatni azért mert megszegték az általuk kierőszakolt ENSZ fegyverzet embargót?Ne legyél már álszent!

  29. sulyid te tényleg annyira elborult vagy, hogy azt mondod, hogy ha Grúzoknak megfelelő doktrinájuk lett volna akkor megverhették volna ruszkikat? :DDD

    Ennyire lenézed ruszkikat? hehehe…. :D

    Amúgy pedig hol kezdjem a szerinted fejletteb, erősebb, számosabb Grúz hadsereget… legyen mondjuk légierő.

    Grúz oldalon volt pár su amiket felküldeni se mertek. Orosz oldalon? hm?
    legyen következő mondjuk a navy…. Grúz oldalon még annyi sincs mint légierőnél. Ruszkiknál inkább ne is soroljuk.

    Számosság? ~20.000Orosz katonát (akinek fele alapból abháziában+SOban volt) támgatott ~5000-10.000 Oszét, Abház milicia. Grúz oldalon?

    Nem sorolom tovább, egyszerűen abszurd az amit mondasz és vadul állítasz.

  30. Fade

    ” te tényleg annyira elborult vagy, hogy azt mondod, hogy ha Grúzoknak megfelelő doktrinájuk lett volna akkor megverhették volna ruszkikat? :DDD”

    Nem vagyok elborult , de a világtörténelem során már nem egyszer kiderült , hogy a megfelelő doktrína sokat számít ( pl: arab-izraeli háborúk ) . :)
    Amúgy én nem azt állítom , hogy győzhettek volna , hanem azt hogy 8 nap helyett 30 nap is lehetett volna a háború , és sokkal nagyobb veszteséget okozhattak volna. Persze itt megint előjön , a nem megfelelő kiképzés és a morál teljes hiánya… ha lett volna morál , akkor most nem rohangálna US Marines egyenruhában a kezében m4-essel a fél orosz hadsereg… ( itt irónia lenne elrejtve , ha leesne ) :)

    „Amúgy pedig hol kezdjem a szerinted fejletteb, erősebb, számosabb Grúz hadsereget… legyen mondjuk légierő.”

    Én 1 szóval sem mondtam , hogy számosabb lenne. Én azt állítottam , hogy több modern eszközük volt.Megfelelő légvédelem mellet bevethették volna a su-25-ösöket , és ha mázlijuk lett volna egész hk hadoszlopokat semmisíthettek volna meg + a mi-24 esek is rendet tudnak vágni a harcmezőn.

    Ha eléggé nagy veszteségeket tudtak volna okozni az oroszoknak , és beásták volna magukat a hegyekbe úgy , hogy ne tudjanak átkelni azokon akkor lehet , hogy győzhettek volna. ITT NEM ARRÓL VAN SZÓ , HOGY KIÍRTJÁK A FÉL OROSZ HADSEREGET , HANEM ARRÓL , HOGY AZ OROSZOK BELE MENNEK 1 EGYESSÉGBE!

  31. Fade

    A Grúz hadsereg 21900 Főből állt akkoriban ezenkívül kb 180 T-72 SIM-1 harckocsival amik a T-72 Izrael által modernizált változata többek között rendelkeztek modern éjjellátókkal és Falcon tűzvezető rendszerrel ezt egészítette ki 120-130 BMP-1/2 amiknek jelentős részét ugyan csak modernizálták.Ezzel szemben fentebb leírtam az 58.hadsereg fegyverzetét.Ebből nagyon jól látszik,hogy az orosz csapatok nem,hogy túlerőben voltak hanem számbeli és minőségbeli hátrányban szóval ahogy sulyid írta illett volna megállítani az 58.hadsereg csapatait(ez nem azt jelenti,hogy le kellett volna győzni Oroszországot!!!!)

    Most nézzük a légierős vonalat

    A gépparkot most kihagyom mert nem rendelkeztek vadászerővel emiatt tök fölösleges lett volna felküldeni a gépeket.Nem is nagyon tették.
    Rendelkeztek 6db BUK-M1,8db Osza-AK és ugyanennyi korszerűsített Osza-AKM rendszerrel.A légtérellenőrzést 2db 36D6M lokátor,4 Kolcsuga-M passzív felderítő rendszer és ugyan ennyi Mandat elektronikai zavaró rendszer tette lehetőv.
    (ez utóbbi célpontokra azt hiszem nem lett volna pocséklás a millió dolláros H-555 hisz a vak ellenfél nem ellenfél)

  32. dudi:
    „Ez jelentett összesen kb 150 harckocsit/IFV-t/APC-t és ugyanennyi tüzérségi eszközt azaz közel sem volt meg a nagy könyvekben megírt háromszoros túlerő az oroszok javára.”

    Igen ez alap ha nincs légtérkontrol. De volt. Egyszerűen ha van légtérkontrol(vagy vmi preciziós rakéta)+intel nemhogy 1:1 de még ha támadó fél van hátrányban is simán nyerhet. Egyszerűen nem lehet megfelelő mennyiségben, mértékben erőt koncentrálni.

    „A franciákat divat basztatni azért mert megszegték az általuk kierőszakolt ENSZ fegyverzet embargót?Ne legyél már álszent!”

    Ez pont ma jött elő egy másik topikban és válaszoltam is rá. Mit is szegtek meg? Ha pedig nem akkor nem kéne már…

    Érdekes amúgy a Grúzia, Libia párhuzam.

    sulyid:
    „márpedig ha tetszik , ha nem , rendes vezetéssel , rendesen kiképzett hadsereggel kitudták volna verni az orosz csapatokat a két szakadár tartományból / országból.”

    12h (se) kellett, hogy az első adag (~10.000fő) +Orosz katona (a már ottlévőkön felűl) megérkezzen Dél Oszétiába. A Grúz támadás után 7hval már repültek az Orosz gépek és ha úgy jött potyogtak az SS-21ek…

    Egyszerűen egy nonszensznek tartom a „minden előny a grúzok oldalán volt.” kijelentésed, de ahogy tetszik.

  33. „Amúgy én nem azt állítom , hogy győzhettek volna , hanem azt hogy 8 nap helyett 30 nap is lehetett volna a háború , és sokkal nagyobb veszteséget okozhattak volna.”

    Pedig amikor olyat írsz, hogy minden előny a Grúzoknál volt akkor nem nehéz ilyet kihozni belölle.

    „Én azt állítottam , hogy több modern eszközük volt.”
    Mármint hol? Kvázi haderőnemek hiányoztak a Grúz oldalon. Pont a 21.sz legfontosabbja ami miatt úgy néz ki, hogy az évszázadokig élő 3:1 már akár nem is él kvázi nem is létezett a Grúz oldalon.

    „Ha eléggé nagy veszteségeket tudtak volna okozni az oroszoknak , és beásták volna magukat a hegyekbe úgy , hogy ne tudjanak átkelni azokon akkor lehet , hogy győzhettek volna. ITT NEM ARRÓL VAN SZÓ , HOGY KIÍRTJÁK A FÉL OROSZ HADSEREGET , HANEM ARRÓL , HOGY AZ OROSZOK BELE MENNEK 1 EGYESSÉGBE!”
    Ez nekem eléggé ellent mond az első pontnak. Aztán a nagybetüs részről pedig egyrészt annyit, hogy ha Putyin erő fölényben van és van nehéz vele egyezkedni másrészt és ezt nem akartam eröltetni, de ez a háború erről szólt:
    http://spanring.eu/blog/wp-content/uploads/2008/08/major-oil-pipeline-projects.png
    Olvasd el a jobb oldalon lévő részt.

    na most viszont lefeküdtem. :)

  34. „Amennyire én tudom tilos fegyvert szállítani Líbiába.AFranciák megtették.Akkor miről beszélünk?”

    dudi te elolvasod azt amit írok? Ugyan ezt a témát ma feldobtad és válaszoltam is rá. Vagy már elfelejtetted?

  35. „Ez természetesen ahogy dudi is értette a US viszonyításban értettem. Itt pedig hszen belül cáfolod magad:
    hszed első felében:
    “Pedig akárhogy fáj neked, ez a reális helyzet.”
    “A US Navy-hez képest le vannak maradva…”

    Nem cáfolom magam, mert amiben kell – SLBM hadászati csapásmérő képesség – abban pariban vannak az USA-val, amiben pedig le vannak maradva, abban MINDIG, tehát a Szovjetunió hatalma csúcsán is le voltak maradva, ez pedig a felszíni flotta mérete. Csakhogy nekik eleve nem is volt létszükséglet egy ekkora hajómennyiség, mivel nem tartottak fent soha globális támaszpont hálózatot, mint az USA. A vietnami Cam-Ranh öblöt, és a szíriai Tartus kikötőjét leszámítva, sehol nem voltak külföldi bázisaik, még a VSZ tagországokban, – NDK, Bulgária, Lengyelország, stb. – sem…

    „“…de a világ összes többi országához képest még így is brutális előnyben vannak a tengeri erőt nézve…”

    „Számosságban sokszor papíron természetesen.”

    Mindig ezt írjátok Molnival együtt, hogy darabra igen, na de minőségben nem múlnak felül a világon mindenki mást, az USA-t leszámítva. Basszus dehogynem, vagy szerinted létezik bármi, ami a vízfelszínen marad egy salvo Basalt vagy Sunburn rakéta becsapódása után? 1-2 Exocet becsapódást még túl lehet élni, volt is rá példa. De ezek az orosz cuccok a hangsebesség többszörösével érkeznek meg, és maximum egy USN CVBG AEGIS hajóinak összehangolt (!!!) védelme esetén volna esély megúszni a dolgot, de szerintem még ők sem szívesen próbálnák ki élesben. Az a kevés ország, amely az USA-n kívül egyáltalán az AEGIS birtokában van, ( japán, holland, spanyol, stb. ) csak néhány ilyen hajóval rendelkezik, és azok sincsenek együtt, mint a CVBG Tico-i és Burke rombolói. Ezért a fent említett rakéták miatt, egy orosz rombolóval vagy cirkálóval történő randit nem könnyű túlélni. Mint ahogy egy Shkval rakétatorpedót sem, és a példákat még lehetne sorolni…
    Egyébként érdekes, de néha kiderül, hogy már az amerikaiak sem a régiek: tavaly olvastam a Jane’s egyik cikkében, hogy bizony a SOSUS már nem igazán működik, legalábbis nem olyan megbízhatóan, mint 20 vagy 30 éve, mivel az USA takarékossági okokból b@szott költeni a folyamatos karbantartására. A cikk mellesleg arról szólt, hogy 2009 nyarán két esetben is feltűnt az amerikai partok előtt 1-1 Akula SSN tengó, egyszer a Monterey Öbölnél, egyszer pedig Boston közelében. Óriási balhé volt belőle, a Pentagon nem győzte nyugtatni a sajtót. Nem az volt a gond, hogy megijedtek tőle, hiszen egy magányos orosz vadásztengó önmagában még nem akkora veszélyforrás, viszont az a tény, hogy pár hét alatt kétszer is meg tudták közelíteni az USA partjait, anélkül, hogy a Navy erről tudott volna, elgondolkodtató!

    „de bzki ha jól tudom mind még a Szu idejében készült az elmúlt 20évben egy új felszini vasat nem kaptak.”

    Ez is tárgyi tévedés, pl. a Sovremenny és testvérhajója, a Yaroslav Mudry a kilencvenes évek végén, illetve a kétezres évek közepén lett átadva a flottának. Ezek orosz terminológia szerint fregattok, de máshol inkább rombolónak hívnák őket. Emellett már a 4. Stereguschy osztályú rakétás korvettet fogják átadni, és hamarosan érkezik az új Admiral Gorskov fregatt osztály első egysége is. Mellesleg, a Nagy Péter ( Kirov-4. ) nevű „apróság” is 1998-ban állt szolgálatba, tehát jócskán belül az általad említett 20 éven…

  36. sulyid

    Szerinted az Arab-Izraeli háborúkat azonos vagy közel azonos képességű felek vívták???Mert ha igen akkor el vagy tévedve.Az arab katonák képzettsége és morálja meg sem közelítette a legszarabb zsidó katona ezen tulajdonságait,emiatt a hasonló kaliberű technika a számbeli fölénnyel együtt szart sem ért.

  37. dudi

    Ha úgy nézzünk akkor a létszámbeli fölény bőven megvolt , talán még a minőségi fölény is megvolt 73-ig (itt a szárazföldiekre gondolok). Gyakorlatilag 73 után borult fel az egyensúly amikor már tényleg elkezdték tolni beléjük a cuccokat az amik , mert nem akartak 1 esetleges nukleáris sivatagot látni a negev sivatag helyén.

  38. Pedig a grúz hadsereg képzettségével komoly voltak Dudi. Az alábbi videón látható, hogy a grúz hadsereg legjobban képzett alakulatába tartozó harckocsizók Csinvali városában mint éppen a gatyájukba élevő militarista k****gök vadul kurjongatva veretik a lakóházakat különösebb cél nélkül. Az is jól látható, hogy semmilyen gyalogsági támogatásuk nincs:
    http://www.youtube.com/watch?v=2ncA_s_JHzQ

    Mit mutat ez? Ezek a katonák eufórikus állapotba kerültek attól a ténytől, hogy egy csatában vesznek részt, amely csatában éppen az ellenséges területen randallírozhatnak, mert erre nincs más szó, és ez az, amit sikerként élnek meg. Tényként megállapítható, hogy ezek a katonák már tudnak tankot vezetni és géppuskát kezelni, de semmi több. A gyalogság se jobb, ők meg a levegőbe lövöldözve üdvözlik őket kicsit délebbre:
    http://www.youtube.com/watch?v=VMDQozu1LRQ

    Hasonlítsuk össze ezt az amerikai tanácsadók hazai viszonyaival! Látható, hogy a grúz szituációhoz hasonlóan már városi területen offenzívában lévő harckocsi személyzete rezignáltan teljesíti feladatát. Az öröm megnyilvánulásai csak valódi ellenséges célok, megsemmisítését, vagy éppen közvetlen RPG találat megúszását követik, jelezve, hogy tisztában vannak vele hol vannak, miért vannak ott, mi a céljuk és mi jelenti a sikert e célhoz vezető úton:
    http://www.youtube.com/watch?v=kFUQAuuBGy0

    Ezen a videón pedig látható, hogy a harckocsik a városi területen szorosan együttműködnek a gyalogsággal:
    http://www.youtube.com/watch?v=zmidb92Hi-c&

    Tömören a grúz hadsereg sebtiben kiképzett és felfegyverzett civilekből állt, akik igen messze voltak még attól, hogy katonának lehessen nevezni őket.

  39. Ha eléggé nagy veszteségeket tudtak volna okozni az oroszoknak , és beásták volna magukat a hegyekbe úgy , hogy ne tudjanak átkelni azokon akkor lehet

    Úgy látom lövésed nincs arról, hogy merre folytak hadműveletek. Beáshatod magad a hegyekbe csak akkor a nagyvárosaid és egyéb kulcs objektumaid elvesznek. A hegyekben ugyyanis a nagy büdös semmi van…

  40. Nem cáfolom magam, mert amiben kell – SLBM hadászati csapásmérő képesség – abban pariban vannak az USA-val, amiben pedig le vannak maradva, abban MINDIG, tehát a Szovjetunió hatalma csúcsán is le voltak maradva, ez pedig a felszíni flotta mérete.

    Miért korlátozod a megállapítást hajókra? A mérete alatt darabszámot, összes vzkiszorítást érted vagy az általuk adott kapacitást?

    BTW amennyire tumod a ’80-as években a szovjet nyíltengeri flotta darabszámban felülmúlta a jenkikét fregatt szinttől felfele számolva. A tengó flotta meg aztán simán. A szovjet ipar onotta a különféle dízel-elektromos és atomtengókat amik elavultak, de mégsem vágták ki őket jó sokáig.

    A légierő is olyan csotrogányokat üzemeltett a SZU összeomlásáig, hogy ehaj. Totálisan elavult gépeket igen nagy mennyiségben. Szu-15, Jak-28 felderítő, Tu-22 felderítő, Tu-16 stb. Az ilyesfajta hülyeségbe is rokkant bele a SZU. Még Jacky Fisher húzását sem tudták lemásolni aki lényegében leselejtezte a flota csotrogányait, hogy a modernebbekre jusson pénz…

    Csakhogy nekik eleve nem is volt létszükséglet egy ekkora hajómennyiség, mivel nem tartottak fent soha globális támaszpont hálózatot, mint az USA. A vietnami Cam-Ranh öblöt, és a szíriai Tartus kikötőjét leszámítva, sehol nem voltak külföldi bázisaik, még a VSZ tagországokban, – NDK, Bulgária, Lengyelország, stb. – sem…

    Ettől függetlenül a szovjet flotta gigantikus volt. Nem ártana megnézni a legyártott hajóegységek számát. Otthon van egy 1984 vagy 86-os könyvem. Felsorolta az akkor aktív egységéket. Darabszámra SZU fölény volt. Csak éppen 14 vagy CV és CVN volt aktív, bár nem mind szuperhordozó. Az átalakított Midway és haverja, azért egy számmal kisebbek voltak és volt még pár régebbi hordozó is.

    Basszus dehogynem, vagy szerinted létezik bármi, ami a vízfelszínen marad egy salvo Basalt vagy Sunburn rakéta becsapódása után?

    Igen. Egy Tico, egy Arleigh Bruke simán ki kell hogy bírjon ennyit. Egy CVN meg aztán tényleg. Egyébként ma a módi az, hogy ne találjanak el és nem a páncélozás…

    Nem csak AEGIS létezik, mint fejlett légvédelem. Ellenben az orosz anti-ship kapacitás finoman szólva korlátos azokból, amit írsz…

    Egyébként érdekes, de néha kiderül, hogy már az amerikaiak sem a régiek: tavaly olvastam a Jane’s egyik cikkében, hogy bizony a SOSUS már nem igazán működik, legalábbis nem olyan megbízhatóan, mint 20 vagy 30 éve, mivel az USA takarékossági okokból b@szott költeni a folyamatos karbantartására.

    Ismert tény. Oroszoknak meg sosem volt, ergo csak egy előnyt vesztettek el. BTW ennek mi köze a darabszámokoz…?

    viszont az a tény, hogy pár hét alatt kétszer is meg tudták közelíteni az USA partjait, anélkül, hogy a Navy erről tudott volna, elgondolkodtató!

    A nagy semmi fújod fel. Ha szerinted lehetséges ellenőrizni több ezer km-es partvonalat, akkor naív vagy. A Hidegháború alatt tenger alatti távközlési kábelre kapcsolódtak rá a jenkik. Szerinted a HH vége után a szovjet partok közelében mit csinált az USA? Lényegében azt, amit akart…

    Az átadott hajók mennyisége még a puszulást sem fedezi. Ne szó szerint vedd azt, hogy nem kaptak új vasat. Elvesztettek +100 hajót. Kaptak egy kézen megszámolható újat. Húúúúúúúúúúúúúúúúúha….

  41. A légierő is olyan csotrogányokat üzemeltett a SZU összeomlásáig, hogy ehaj. Totálisan elavult gépeket igen nagy mennyiségben. Szu-15, Jak-28 felderítő, Tu-22 felderítő, Tu-16 stb. Az ilyesfajta hülyeségbe is rokkant bele a SZU.

    Szia molnibalage,
    fogalmad sincs a szovjet erőkről, ha ilyeneket mondasz. Pedig a NATO erőit csak az alapján lehet megítélni, ha a VSZ erőit is ismered. A kettő együtt ismerete nélkül, csak butaságokat lehet nyilatkozni.

    Ráadásul az USA erőinek erős fele, ugyanilyen korú A-4, A-6, A-7, F-4, stb.. típusokat üzemletett a Hidegháború végén. Akkor mindenki csotrogány volt. :)

  42. @Galcom

    fogalmad sincs a szovjet erőkről, ha ilyeneket mondasz

    A nap megalol kommentje.

    A VSZ filozófia az volt, hogy gyak. semmiféle moderinzálás nem folyt a meglevő gépeken. A Szu-15 gépek 25 évesen is pont abban az állapotban repültek, ahogy legyártották őket. Integrálták az R-60-at, oszt kb. ennyi. Ez igaz volt a MiG-21 PF és MF gépektől kezdve mindenre. Ha új képességet akartak, akkor új változatot gyárottak.
    Mibe került volna a MiG-23 ML vagy MF gépekre csalikat tenni? Mégsem tették. Pedig az MLD-n volt.

    Ja, és ezt nem én találtam ki, más már ismertette ezt a filozófiát. Egyébként elég ránézni a mai orosz gépekre. Mai napig igaz ez, bár iknább pénzügyi okokbó, mint technikai oldalról, bár ez sem feltétlen így van.

    Az A-7 mengnevezés önmagában röhejes. Az A-7E gépek képességei egészen mások voltak, mint az első A-7 változatok képességei 20 évvel azelőtt. Volt ARM, AIM-9M önvédelmi fegyverzet, új RWR, stb.
    A-4 gépek régesrég nem repültek első vonalban már a ’80-as évek közepén sem sem az USAF sem a US Navy állományában. A legutolsó Skyhawk változat is pöttyes más volt, mint az első.

    Az A-6E TRAM gépeknek precíziós csapásmérő képessége volt. Hol volt az első A-6 változatokon GBU-10/24 vagy Shirke…?

    Mutass egykkora képesség fejlődést a szovjet / orosz filozófiánál 1960 és 1991 között egy fő típus esetén.

  43. Az F-4E gépek először Vietnám egén jelentek meg. 1991-ben AIM-9M és AIM-7M rakétákkal repkedtek, igen ütős képeségeket adott egy 20 évvel azelőtti géppel. A 1970-ben és 1990-ben repülő MiG-21MF semmivel sem tudott többet lényegében. Semmiféle újgenerációs fegyverzetet, új radart, RWR-t, stb. nem kaptak.

    Röviden, tömény hülyeség az, amit fent írtál.

  44. Még további kiegészítés. A régebbi gépeket folyamatosan cserélték újakra. Az F-4N gépeket F-14A és F-14B gépek váltották, 1982 táján eltűnt az F-4N. Az F-4S gépeket a F/A-18 Hornet váltotta. Az F-4N és S is kettős feladatot látott el, tehát ezen a téren az F-14 gépek részben visszalépést jelentettek. Az F-4N és S gépek elvileg Shrike alkalmazására is képesek voltak.

    1991-re A-7E és A-6E gépekből alig pár TFS volt hordozókon.

    A Szu-15 feladatkörét tölötte be a MiG-25 és MiG-31 is, bár a MiG-31 feladatköre bővebb volt. Ehhez képest kis mennyiségben repült Szu-15 mikor már volt 15 éve MiG-31 is. Minek…?

  45. Kedves molnibalage,
    továbbra olyanról beszélsz butaságot, amiről a jelek szerint elég kevés ismereted van.

    Azt mondod a régi típusok az Amiknál második vonalban voltak. Mert szerinted az általad pocskondiázott szovjet típusok az első vonalban?

    Hogy nem korszerűsítettek orosz gépeket? Itt sincs fogalmad róla:
    Mig-27 – Mig-27D
    Mig-23ML – Mig-23MLD
    Mig-25P – Mig-25PDS
    Tu-128 – Tu-128M
    és ezek csak a nagy hírt kapott korszerűsítések.

    Hogy az USA légierőinek fele, ugyan úgy régi típusokból állt mint az orosz.: vettem a fáradságot és hasonlóan nagyképű beszólásod után összeadtam a századokat 1988-as időpont szerint, így nem a levegőbe beszélek. Te összeszámoltad, vagy csak általánosságokat puffogtatsz? :)

    A megalomán kommentek pedig itt rád jellemzőek inkább, ennek számtalan példája olvasható itt.

  46. molni

    Szerinted egy egy-két Tico vagy egy Arleigh Bruke vezette harccsoport képes lenne megbirkózni 8-16db SS-N-22-vel?Mert ha igen akkor komoly kételyeim vannak.

    A realitás az,hogy az amikon kívül nem nagyon tudna más állam ennél több AEGI-es hajót összevonni úgy,hogy ne használná fel az összes hajóját(a japánoknak van kb 10 AEGIS hajójuk amiket valószínűleg nem fognak egyszerre egy kötelékben bevetni).

  47. Igen, első vonalban. A KAL 007-re is Szu-15 és nem MiG-25 vagy MiG-31-et emeltek másodszorra. Első próbálkozók is MiG-23 gépek voltak…

    Az MLD gépek tudtommal nem korszerűsített, hanem újépítésű gépek voltak nagyrészt. Persze én is tévedhetek.

    A MiG-25PDsz típusok újépítésűek voltak Belenko megpattanása után. A meglevő gépeket kényszerből építették át és nem egyfajta tradícionális lépésként. A meglevő n+1 faja Tu-95/142 változatokat is újabb építésű gépekkel elégítették ki és a levegő-föld rakétás Tu-16 gépek is újabbak voltak.

    A meglevő műszaki tartalom változást vázold fel, hogy milyen ÚJ képességeket kaptak a gépek, amik minimum félgenerációs ugrás jelentettek. Pl. mint az, hogy a vacak hátsó féllégteres AIM-9J-t váltotta az all aspect L és M, és hulladék AIM-7E(-2) helyett a végén már monopulzusos Mike változat volt.

    Hol vannak ekkora urgások a szovjet oldalon? Sehol. Én legalábbis nem látom. Az, hogya Bisz kapott új pion antennát és Bisz AP vagy AP2 lett attól nem esem hasra.

    Hogy az USA légierőinek fele, ugyan úgy régi típusokból állt mint az orosz

    Már bocsánat, de túrót.
    http://www.scribd.com/doc/37695/NATO-Order-of-Battle-1989

    Olvasgasd.

    Az USAF taktikai vadászainál az F-4E volt a legrégebbi gép és az F-111F. Csak koruk ellenére is nagyobb harcértéket képviseltek gyak. minden szovjet gépnél az adott kategóriában. Egy F-4E is ütősebb volt BVR-ben mint egy MiG-29. Egyébént meg F-16A és C, meg F-15A/C dominált az USAF-nál. Ezek a másodvonalas taktikai vadászok? Nálunk még PF is repült talán a ’80-as években, ami már ’70-ben is hulladék volt.

  48. Szerinted egy egy-két Tico vagy egy Arleigh Bruke vezette harccsoport képes lenne megbirkózni 8-16db SS-N-22-vel?Mert ha igen akkor komoly kételyeim vannak.

    Simán. Az AEGIS rendszert a ’80-as években ennél masszívabb fenyegetésre tervezték. Maga a scenario is roppant idióta amit leírsz.

    1. Ezek a hajók mindig egy kötelék részei. Szólóban nem hajókáznak.

    2. Jenkiknél egy egy CSG / CBG.

    3. A második pontból követekzik, hogy indítási távolságba ninc esélye kerülni senkinek aki ilyen fegyverzetet indít, mert nagy magasságú profil esetén sem megy 180-200 km-mnél messzebbre. Felkészülni tengernyi idő van a leszedésükre. Alacsonyan 80 km-ről, ha lehet indítani egy ilyet. A BARCAP zóna olyan +250-es távolságban van egy csoporttól…

  49. Puma. Pannon Puma

    ” 3. A második pontból követekzik, hogy indítási távolságba ninc esélye kerülni senkinek aki ilyen fegyverzetet indít, mert nagy magasságú profil esetén sem megy 180-200 km-mnél messzebbre. Felkészülni tengernyi idő van a leszedésükre. Alacsonyan 80 km-ről, ha lehet indítani egy ilyet. A BARCAP zóna olyan +250-es távolságban van egy csoporttól… ”

    Mert az ellenség – főleg ha orosz – mindig hülye ?

    Oszt’ a körülmények sem számítanak – háború vagy béke, szélcsend vagy vihar, rádióelektronikai harc vagy atomrobbanás zavarása, vagy egyéb nem ismert ármány ?

    A békeidős gyakorló lövészetek is mindig nagyon sikeresek ……..

  50. molnibalage,
    sajnos a témáról, csak általánosságokat tudsz. Ezek olyan adatok, amik a nyolcvanas években elterjedtek és csak akik nem néznek utána, azok hangoztatják manapság. (Sajnos sokan)

    Belinkelsz külső adatokat, amik valóság tartalmáról nincs infód, csak jól hangzik. Te magad utánanéztél bármelyik fél hadrendjének is? Vagy csak mások kétes valóságtartamú linkjeire támaszkodsz? Ráadásul ezek csak egy-egy konkrét időpontot mutatnak anélkül, hogy az egész képet vázolnák.

    Nézd meg, mennyi ideig volt és hol volt hadrendben a F-106A, majd utána szidd a Su-15-öst. Vagy ugyanígy beszélhetnénk, az F-105D, a Cessna A-37-es támadó gépekről, és párhuzamosan véleményt mondani a hasonló szovjet típusokról.

    A Mig-ekre tett (MLD, PF) megjegyzéseidet nem méltatom szóra. :)

    Tudod, hogy mik álltak hadrendbe a két oldalon? Tudod mik voltak a taktikák? Milyen bevetéseket terveztek? Sajnos a hozzászólásaid a F-15 korszerűbb, mint a Mig-21-es, ezért az előbbi győz színvonalat képviselik. Ez az egyszerűbb emberek számára jól hangzik, csak a valóság teljesen másról szólt.

    Nézzük a korszerűb típust. Tudod mivel kellet volna szembeszállnia az USA F-15-ösöeinek a nyolcvanas években Európában? Ismered a közép-európában települt tizenöt szovjet Szu-24-es típussal felszerelt ezred hadrendjét, technikáját, tervezett bevetési profilját? Ismered a velük együtt bevetésre induló öt hadosztálynyi Tupoljev bombázóról ugyanezt?

    Amíg ilyen adatokkal nem vagy tisztában, csak a régi nagy írók, húsz-huszonöt évvel ezelőtti jól hangzó találgatásait ismételgetheted, addig nem mérvadó a hozzászólásod a témában.

  51. Mert az ellenség – főleg ha orosz – mindig hülye ?

    A fegyverek kinematikai hatótávolságának mi köze ehhez a mondathoz? A Moskit nem indítható soha semmilyen körülmények között 250 km-ről. Ehhez +10 km-es indítási magasság kell. Az AEGIS rendszer a legnagyobb indítási távolságú rakéta esetén magára a célgépre is indíthatna, ha folyamatosan közeledik. (De nem kell, mert a Moskit fire and forget fegyver.)

    A rakétára viszont percekig lehet rádolgozni…

    A békeidős gyakorló lövészetek is mindig nagyon sikeresek ……..

    Ezt a támadófegyverekre is jegyezd meg. A hajón is lehet aktív / passzív ECM…

  52. molnibalage,
    sajnos a témáról, csak általánosságokat tudsz.

    Itt azt látom, hogy blablabla. Kértem valamit. Nem válaszolták. Pont.

    Belinkelsz külső adatokat, amik valóság tartalmáról nincs infód, csak jól hangzik.

    Mutasd a forrásaidat. Ja, hogy nem linkeltél semmit.

    Te magad utánanéztél bármelyik fél hadrendjének is?

    Igen.

    Vagy csak mások kétes valóságtartamú linkjeire támaszkodsz?

    Te mire?

    Nézd meg, mennyi ideig volt és hol volt hadrendben a F-106A, majd utána szidd a Su-15-öst.

    Az F-106 gépek egy része agresszorként funkcionált a DACT alatt és amúgy is igen kevés épült korszak más gépeihez képest. A ’80-as évek végéig repült, de a végén már igen kevés. Mellesleg a MiG-25 és MiG-31 a Szu-15 feladatkörét is birtokolta. A légtérvédelmet a jenkinél egy európai háború estén az F-16 ANG, levitézletebb F-15A és ezek a gépek látták volna el.

    A Mig-ekre tett (MLD, PF) megjegyzéseidet nem méltatom szóra. :)

    Mert?

    i>Nézzük a korszerűb típust. Tudod mivel kellet volna szembeszállnia az USA F-15-ösöeinek a nyolcvanas években Európában?

    1986 előtt lényegében MiG-21/23 vadászváltozatok és akkori csapásmérők. Szu-24, Szu-17, MiG-23BN és MiG-27.

    Tudod, hogy mik álltak hadrendbe a két oldalon? Tudod mik voltak a taktikák? Milyen bevetéseket terveztek? Sajnos a hozzászólásaid a F-15 korszerűbb, mint a Mig-21-es, ezért az előbbi győz színvonalat képviselik. Ez az egyszerűbb emberek számára jól hangzik, csak a valóság teljesen másról szólt.

    A cikkeim fényében minimum pofátlanság ez a rész. Nem kicsit. Nagyon. Támdasz alá állításaidat hasnolóval kérlek. (Halkan jegyzem meg, hogy a HT megint felkért cikket írni. Hát téged?

  53. molni

    Egy SS-N-22 hatótávolsága alacsonyan 120km nem pedig jó ha 80km.
    Ma is csak úgy tudnak leszedni rakétát az AEGIS rendszerrel,hogy az indítás pillanatában minden ideális és mindent tudnak a beérkező rakétáról azaz labor körülmények közt lövöldöznek de egy háború nem ilyen.

  54. Ma is csak úgy tudnak leszedni rakétát az AEGIS rendszerrel,hogy az indítás pillanatában minden ideális és mindent tudnak a beérkező rakétáról azaz labor körülmények közt lövöldöznek de egy háború nem ilyen.

    Kérlek töltsd már fel valami konkrét műszaki tartalommal ezt a részt.

    Mi az, hogy tudnak mindent? Mit a péket jelent ez?

    A radar a hajó levő radar kb. 15 méter magasan van. Egy 10 méter magasan közeledő célnak a horizontja kb. 25 km. 20/20 méter esetén már 32 km. Alacsonyan kb. M2.0-M2.2-át tud a Moskit. Ez olyan 700 m/s. Több, mint fél perc. Az orosz Tor rendszer reakciódeje a papír szerint 8-10 sec, ha élnek a rendszerei. Ugye nem kell magyarázni az AEGIS és Tor közötti eltérést „vas” oldalról?

    Úgy mellesleg, ha a rakéta fejének ennyi idő alatt kell ráállni a célra, akkor miért nem képes erre egy hajóra telepített légvédelmi rendszer? Kicsit több „vas” van egy hajón, mint egy szutyok rakétán.

  55. molni

    A rakéta 10-15 méter magasan közlekedik tehát számolhatunk egy középértéket 28 km-et.Ez nem azt jelenti,hogy 28 km-nyi idő áll rendelkezésre a megsemmisítéshez hanem kevesebb hisz a befogás is másodperceket vesz igénybe+ van egy minimum távolság amin belül nem lehet rakétát indítani a cél ellen és ez 2,2Mach sebességgel közeledő cél esetén nem 4-5 km.Emiatt marad kb 20-25 másodperced az ellen tevékenységre.Hány rakétát indítasz ennyi idő alatt 15db-ot kb.
    Ha kilőnek rád 8 SS-N-22-t akkor nagyon nagy valószínűséggel lesz találat márpedig egy Sunburn simán harcképtelenné tesz egy rombolót.

  56. „Basszus dehogynem, vagy szerinted létezik bármi, ami a vízfelszínen marad egy salvo Basalt vagy Sunburn rakéta becsapódása után?

    Igen. Egy Tico, egy Arleigh Bruke simán ki kell hogy bírjon ennyit. Egy CVN meg aztán tényleg.”

    Bocs, de úgy látszik, néha fingod nincs arról, hogy mit írsz. A légierő témában valóban járatos vagy, ezt nem lehet kétségbe vonni. Viszont a haditengerészeti dolgokhoz lövésed sincs! Eleve a kiindulási pont az volt, hogy nincs semmi a világon egy amerikai CVBG-n _KÍVÜL_, amelyet pillanatok alatt ne küldene a tenger fenekére egy orosz cirkáló vagy romboló által indított rakéta salvo. Dudi is elmagyarázta, hogy hiába van AEGIS képességű hajója néhány másik országnak is, ha egyszer kevés van belőlük, és az a pár spanyol, holland, japán, stb. AEGIS hajó sem falkában jár, mint az amerikai CVBG. De te még abban sem legyél biztos, hogy 1-1 Tico vagy Burke érinthetetlen. Próbáld meg felfogni, hogy ez nem Harpoon vagy Exocet kategória. Ezek az orosz anti-ship rakéták, mint pl. a Sunburn, sea-skimmer üzemmódban közelednek, 2.7 Mach sebességgel (!) és a harci fej tömege is jóval nagyobb, mint a nyugati kategória társaiké! Ebből (is) következik, hogy az imádott USA-dat leszámítva, senkinek esélye sincs ellenük, abszolút megkérdőjelezhetetlen a státuszuk, mint kettes számú tengeri hatalom…

    „Ismert tény. Oroszoknak meg sosem volt, ergo csak egy előnyt vesztettek el.”

    Ez nem kis előny volt, a SOSUS legalább annyit ért, mint a komplett műhold hálózat, csak ez nem fentről figyelt, hanem a tenger alól. Szerintem jelzésértékű, hogy az évről évre növekvő Pentagon büdzsé ellenére sem fért bele a költségvetésbe egy ilyen fontos rendszer karbantartása. Kicsit olyan, mint amikor a Római Birodalom elkezdte kiüríteni a távoli provinciák helyőrségeit, mert már nem volt képes biztosítani anyagilag a légiók állomásoztatását mindenhol. Innentől ugyan még rengeteg idő telt el a Birodalom katonai összeomlásáig, de a végeredmény közismert…

    „viszont az a tény, hogy pár hét alatt kétszer is meg tudták közelíteni az USA partjait, anélkül, hogy a Navy erről tudott volna, elgondolkodtató!

    A nagy semmi fújod fel. Ha szerinted lehetséges ellenőrizni több ezer km-es partvonalat, akkor naív vagy.”

    Én nem fújok fel semmit, az _amerikai_ sajtó verte ki a balhét ebben az ügyben, és a Pentagon kényszerült magyarázkodásra. Ebben az volt a lényeg, hogy ők _IS_ sebezhetők. Ráadásul észre sem vették volna, hogy ott jártak az Akulák, csak az egyik demonstratívan kidugta a tornyát néhány amerikai halászhajó meglepődött legénységének szeme láttára. Nyilván ezzel nem azt akarom mondani, hogy egy amerikai tengeralattjáró ne tudná ugyanezt megtenni Szibéria partjainál. A probléma ott van, és emiatt döbbent le az amerikai média is, hogy annyira beléjük súlykolták az „egyetlen és sebezhetehetetlen globális szuperhatalom” hamis illúzióját, hogy el sem tudták képzelni, hogy az amerikai partokat gyakorlatilag bármikor, észrevétlenül meg tudja közelíteni néhány orosz tengeralattjáró. Figyeld meg, 20 éven belül már kínai atomtengók is fel fognak tűnni az amerikai partoknál… :-))

    „Elvesztettek +100 hajót. Kaptak egy kézen megszámolható újat.”

    Ne felejtsd el, hogy volt közben egy Jelcin féle összeomlás, amikor olyan szintre zuhantak vissza, hogy pl. a távoli helyőrségekben a katonák szó szerint éheztek! Bejárták a világsajtót például a kolduló katonaTISZTEK (!) fotói. Innen nézve az is csoda, hogy a hadászati elrettentést végig fenn tudták tartani. Azért a száz hajóért, amelyet VÉGLEG leírtak, kivontak, nem is kár, mert amúgyis korszerűtlen, régi egységek voltak. Amelyek értek valamit, azokat csak „naftalinba” tették, és most szépen sorban visszakerülnek a flottákhoz, felújítva, korszerűsítve, mint pl. a 3 atommeghajtású Kirov csatacirkáló, a 2 nagy Ivan Rogov osztályú LPD, vagy legutóbb a Vice-Admiral Kulakov rakétás romboló. A kisebb egységek, fregattok és korvettek építése pedig egyre jobban felpörög, úgyhogy hamarosan tisztes mennyiségű korszerű hadihajót kap mind a négy flottájuk…

  57. Szerintem ennyi idő alatt egy RIM-116 RAM az összes rakétáját képes kilőni, akár célonként kettőt is. Mivel 2M eléréséhez akkora hőkibocsátás járul, hogy infrával hamarabb észlelni őket, mint radarral, emiatt a célbefogás sem jelent gondot.
    Annyira azért ne ájuljunk el a 2M+ rakétáktól.

  58. Allesmor Obranna

    Minden katonapolitikai fórum két leggyakrabban újrafelálló vitatémája a „min múlott a németek győzelme? avagy a Tigris tank és más egyéb csodafegyverek” és a „mi lett volna ha? avagy elemrengések a különféle hidegháborús hadszinterekről” vonulatok.
    Most ez utóbbi zajlik. Most épp nem az európai síkságok a téma, hanem a világtengerek. De a lényeg a lényeg, az egykor volt iszonyat nagy Szovjet/VSz flotta kontra NATO. Természetesen ezek a viták valahogy rendre nélkülözik azt az ez időtájt ipari mennyiségben rendelkezésre álló harcászati nukleáris kapacitást (robotrepülők, torpedók robbanófejei) amelyek eleve szétzilálnak bármiféle forgatókönyvet. És akkor még nem beszéltünk a hadászati nukleáris erőkről…

  59. Nem kell megvárnod míg hatótávolságon belülre érnek. Közeledő légicélok esetében ha befogod őket jóval távolabbról is indíthatod, úgy, hogy 9 km távolságon belül történjen meg az elfogás. És mivel egy Moskit 4,5 t (kb mint egy MIG-15) és süt, mitn a nap, ez nem jelent komolyabb kihívást. És nincs szükséged feltétlenül AEGIS rendszerre sem a fent említett okok miatt. Az AEGIS inkább tulterheléses támadások hárítására lett kifejlesztve amit 2M+ rakétákkal kicsit bonyolúlt, mert rohadtúl nehezek és ez jelentősen beszűkiti az hordozó platformokat és az egyszerre indítható rakéták számát.

  60. Obrana, nem feltétlenül. Ez inkább 0,9M vagy 2M+ vita újboli kiújulása, ezt pedjg magán az orosz haderőn belül is megfigyelheted. Ha mindenképpen nem akarunk USA vs. CCCP vitát ebből, akkor hasonlítsunk őssze két orosz fegyvert e két eltérő kategóriában.

    http://en.wikipedia.org/wiki/P-800_Oniks

    http://en.wikipedia.org/wiki/3M-54_Klub

    Én személy szerint az útóbbira szavaznék, már csak azért is, mert ha nagyon eröltetjük magában hordozza a szuperszónikus sebességet az is.

  61. Mackensen

    A 9km közeledő célok ellen van megadva.Ez a 9km a megsemmisítési zónája amiben a Sunburn kínosan kevés ideig tartózkodik.

    Az oroszok még őrhajóra is pakoltak 4 darabot+az orosz rombolók fregattok 8db tűz kész szuperszonikus rakétával járkálnak a cirkálók meg 16-20 darabbal.

  62. Boldog július 4!
    Nem mintha valami nagy USA fan lennék, csak a függetlenség kihirdetését is hasonlóan parázs viták előzték meg, mint itt az utóbbi 15-20 komment…
    Amúgy egy-két atom robbanó fej, gyökeresen változtatta volna meg a további ütközeteket. Itt most csak a hajókat sorakoztatottatok fel, DE hány Oscar és már rakétás tengó is készült a hidegháborúban, s egyéb rakétahordozó tengó! Ezeket is figyelembe kell vennünk, ha egy amerikai flotta ellen induló támadásról beszélünk! A „mi lett volna ha” kategória szerintem nem ér meg ilyen mértékű ölre menést!
    Azt hogy egy rakéta mit tenne, egy cirkálóval vagy egy hordozóval, az attól függ, hogy milyen töltet is van benne, ez már közhely. A szovjet flotta, egy-egy hordozóra nagy valószínűséggel atommal támadott volna. A „sima” töltetek elleni védelem is kérdésesé vált, az utóbbi időkben. Gondolok itt az Oriskany elsüllyesztésére, mivel ott a vártnál hamarabb buggyant el…

  63. Igen dudi, de a Sunburn lehet 50 km+ is (most nincs kedvem kiszámolni, hogy hány km kell legyen a sunburn, hogy a találkozási pont 9 km legyen), mikor a rakétát indítják. Nem kell megvárd, míg pont 9 km ér, hogy aztán indítsd.

    „Az oroszok még őrhajóra is pakoltak 4 darabot+az orosz rombolók fregattok 8db tűz kész szuperszonikus rakétával járkálnak a cirkálók meg 16-20 darabbal.”

    Tudod, mit? Add, még hozzá azt a mennyiséget amit esetleg levegőből tudsz indítani és csak így kapásból anélkül, hogy utánanéznék a számoknak kételkedek benne, hogy összejönne egy 150-200 rakétás sortűz. Talán 100, de az is neccesen.

  64. Eleve a kiindulási pont az volt, hogy nincs semmi a világon egy amerikai CVBG-n _KÍVÜL_, amelyet pillanatok alatt ne küldene a tenger fenekére egy orosz cirkáló vagy romboló által indított rakéta salvo.

    Hol volt ez a kiindulási alap?

    Dudi is elmagyarázta, hogy hiába van AEGIS képességű hajója néhány másik országnak is, ha egyszer kevés van belőlük, és az a pár spanyol, holland, japán, stb. AEGIS hajó sem falkában jár, mint az amerikai CVBG.

    Miétr? Modern anti-ship rakétás orosz hajó mennyi van…?

    De te még abban sem legyél biztos, hogy 1-1 Tico vagy Burke érinthetetlen.

    Soha nem mondtam, hogy azok. Viszont ezek a rendszereket már a ’80-as években semi 6-8 rakétás fenyegetésekre méretezték…

    Próbáld meg felfogni, hogy ez nem Harpoon vagy Exocet kategória.

    Te meg próbálb már felfogni, hogy a Sunburn fenyegetés a ’80-as évek ópimua és azóta az AEGIS-nél eltel 20 év. Az orosz meg szinte a ’80-as évek cuccait kalapálja csak újra…

    Ez nem kis előny volt, a SOSUS legalább annyit ért, mint a komplett műhold hálózat, csak ez nem fentről figyelt, hanem a tenger alól.

    A műholdak lefedettsége szép nagy. A SOSUS rendszer nem érzékel semmit több száz mérföld távolságról, azonosításról meg végképp nincs szó. Inkább egyfajta kerítés volt.

    Szerintem jelzésértékű, hogy az évről évre növekvő Pentagon büdzsé ellenére sem fért bele a költségvetésbe egy ilyen fontos rendszer karbantartása.

    Miért fontos? A szovjet tengóflotta 90%-a a roncstelepre került 1990 óta. Ma a jenki tengók mennyiségi fölényben vannak, régen többszörös mennyiségi hátrányban voltak. Miért van az, hogy szerinte da jenki kőhülye és nem méri fel, hogy megéri -e fenntartani egy képességet hosszútávon, ha másol egész jól lövik be?

    Én nem fújok fel semmit, az _amerikai_ sajtó verte ki a balhét ebben az ügyben, és a Pentagon kényszerült magyarázkodásra.

    A sajtó 99%-a ma nettó hülyeség vagy bulvár. Nem mérnökök és HT affinitásúak az újságírók. Nagyon nem.

    Ebben az volt a lényeg, hogy ők _IS_ sebezhetők.

    Jééééé, tényleg? Ezt hívják MAD-nek..

    A probléma ott van, és emiatt döbbent le az amerikai média is

    Lásd fent. Nem tudok elképzelni egy olyan rendszert ma sem, ami képes lenne 100%-ban nyomon követni mindent. Magyarán a tudatlan lepődik meg azon, hogy a 2×2=4…

    A hajógyártás fefuttatása tényleg látványos, ha 0-ról indul. Azt nézd meg, hogy a jenkik félgőzzel mit cseréltek le 1991 óta. Fél gőzzel. Van egy Seawolf, modernizált 688, átalakított Ohiok, Virgina osztály, egy rakás AB romboló, amik igazából rakétás cirkláók. A kb. 10 legújabb AB-k tűzereje felülmúlja egész szovjet romboló és talán cirkálóflotta légvédelmi kapacitását. És ott van még a ~ 20 Tico és még egy rakás AB…

  65. Egy Ticonderogán 64 tűz kész rakéta van ennyit soha a büdös életben nem lő ki 25 sec alatt

    Miért kellene mind a 64-et ennyi idő alatt elindítani…? Egyébként asszem 3-4 másodpercenként lehet indítani. Még a régi sínes rendszer is 8 másodpercenkét indított a 8-as években. a VLS egészen más dienzió.

    RIM-116 RAM hatótávolságán belül(9km) csak pár másodpercig van a rakéta.

    És kit érdekel, ha fire and forget az IR vezérlés miatt…? No persze esősebb időben nem tudom, hogy mi van. Vagy kombinált vezérlése van?

  66. Gondolok itt az Oriskany elsüllyesztésére, mivel ott a vártnál hamarabb buggyant el…

    Mihez képest? Az Oriskany egy II.Vh-es tervező hordozó volt minden mósodítás ellenére. Ez olyan, mintha az M4 Sherman hiányosságival jönnél azzal, hogy milyen ócska az M1 Abrams.

  67. molni

    Miétr? Modern anti-ship rakétás orosz hajó mennyi van…?

    A fregattok jó része ezen kívül minden romboló és cirkáló.

    „Egyébként asszem 3-4 másodpercenként lehet indítani.”

    Ha ez igaz akkor egy Ticonak nem sok esélye van 8 Sunburn ellen.Azt az előbb tisztáztuk,hogy kb 20-25 másodperce van a rakéták indítására a Ticonak(pl)ez azt jelenti,hogy nem is tud annyi rakétát indítani amennyi célpont van és azt se feledjük el,hogy még az AEGIS is messze van a 100% találati valószínűségtől.

    CIWS

    Arra már az amik is rájöttek,hogy gyakorlatilag hatástalanok egy szuperszonikus rakéta ellen nem véletlen csináltak RIM-160-at.

    Hol volt ez a kiindulási alap?

    dudi szerint:
    2011. július 4. hétfő @ 11:06

    Itt.

  68. Igen és kisebb is volt! Kis túlzással harmad annyi, mint egy Nimitz osztályba tartozó hajó. De ezek ellenére mégis meglepte a szakértőket, akik az elsüllyesztést végezték… Biztos NEM CSAK mesterséges korallzátonynak süllyesztették el. A kapott adatokat, – ha csak számítások útján is tudják a nagyobb hajókra rávetíteni – szerint hamarabb süllyedt el. Lehet csak elöregedett az egész szerkezet, de a másik oldallal is számolni kell, hogy a hordozók nem bírnak ki annyit, mint amit korábban feltételeztek róluk, s most itt nem csak a külső behatástól származó sérülésekre kell gondolni. S ha ez így van, akkor egy esetleges baleset során a mentésnél, talán kevesebb idő áll majd rendelkezésre vagy egy támadásnál nagyobb károkat szenvedhet a hordozó. A Forrestal esete példázza azt, hogy valójában nagyon is sérülékenyek a hordozók. Igaz az baleset volt, s később számtalan hibát orvosoltak utána.
    Egy kérdést azért had tegyek fel: az oldalsó liftek, amikor a hangár szintre érnek, s rátolják a gépeket, akkor ott hangároknak nincs külön ajtajuk? Mert elég cinkes lenne, ha pont ott hatolna be azaz egyetlen rakéta, ami átjutott a védelmi hálón…

  69. De miért dudi? Miér ne lenne esélye? Még ha ezt az elméleti etetet is vesszük, hogy valakinek sikerül 8 Sunburnt indítania. Mármint egy az egy kiállásban harcolnak légifedezet és egyébb nyalánkságok nélkül.
    Standard rakéta+RAM+aktív zavarás+chaff,zavaróbóják stb.
    ja és végül a Phallanx is leszedhet eggyet

  70. Azóta már a USS America ey-hordozót is elsűllyesztették, és ott is volt valami apró gixer. Valahogy nem úgy érkezett le a mederfenékre, ahogy arra a művelet tervezői számítottak, vagy valami ilyesmi volt…

  71. Mackensen: CIWS bevetésével próbálkozni egy olyan rakéta ellen, amely a hangsebesség több mint két és félszeresével jön? Ez már vicc kategória, kb. olyan, mint amikor a Lucky Luke a fogával kapja el a Daltonok által kilőtt pisztolygolyókat… :-))

  72. Nem mondtam, hogy a Phallanx a megoldás, csak azt, hogy végszükségben még az is besegíthet. De inkább idézem magam.

    „Standard rakéta+RAM+aktív zavarás+chaff,zavaróbóják stb.
    ja és végül a Phallanx is leszedhet eggyet”

  73. Azért valahol röhejes, hogy a sok „fotelHT szakértő” lerántja a leplet arról, hogy mekkora hülye a US Navy a légvédelmi rakéta fejlesztéseben… :)

    Tényleg nem esik le, hogy az oroszok ültek majd 20 éves a seggükön K+F terén? Melyik részen nem jött át annak, hogy a Sunburn lényegében egy 30 éves (!) rendszer? Tényleg azt hiszitek, hogy 30 év alatt nem volt képes a US Navy felkészülni rá?

    Tényleg nem esik le, hogy a jenki hajókon pár éves légvédelmi rendszer van és az új rendszereket az alapján tervezék, amit a HH vége után tudtak meg? Az infók nagy részét kilóra megvették. Lásd H-31 teszt.

    A tesz után 10 évvel ezek a marhák biztosan dollármilliárdokért olyan rendszert vesznek, amit megesz egy 8 salvos rakétasorozt? Uram az egekben. Ki az, aki ez a marhaságot elhiszi…?

  74. „Azért valahol röhejes, hogy a sok “fotelHT szakértő” lerántja a leplet arról, hogy mekkora hülye a US Navy a légvédelmi rakéta fejlesztéseben… :)”

    Olyan asztal HT szakértők mint te???

    „Tényleg nem esik le, hogy az oroszok ültek majd 20 éves a seggükön K+F terén?”

    P-800,BrahMos,Klub család…Tényleg csak ültek a seggükön.

  75. P-800,BrahMos

    ’80-as évek elején kezdték fejleszteni, 1990-re nem készült el. Aztán jött a csipkerózsika álom… Attól, mert átnevezték a P-800-at export miatt, attól még az alapjai nem változtak.

    A Klubot a ’80-as évek végén kezdték el. Úgy mennyit is gyártottak eddig belőle?

    Azért nem igaz, hogy nem képesek megnézni az élettörténetüket a fegyvereknek…

    Lehet, hogy én is fotelszakértő vagyok, csak azért képes vagyok logikusan gonolkodni és nem vágyálami alapján hinni valamit. Pl. nem hiszem azt, hogy minden a jenki a bajnok, de nem merném azt mondani, hogy 15 év seggvakarás után lenyom lényegében két generációval későbbi védelmi rendszert egy olyan cucc, amit 20 év késéssel fejeztek be és alig van belőle…

  76. És ki beszélt itt elektronikáról? A vita során végig a kinematikia képességekről volt szó. Lényegében 20-25 éve tudják, hogy jönnen a kisebb méretű szuperszonikus cuccok. Ebből 15 évig – minium – az alkalmazás felé 0 előrelépés történt.

    Továbbra sem látok olyan forgatókönyvet, ami lehetővé tenné a tömeges indítását ezeknek az orosz rendszereknek mikor az AEGIS lassan minden komolyabb jenki szöevetségesnél megjelenik, aki komolyan veszi magát. Ha nem AEGIS, akkor saját fejlesztés. Lásd franciák. 20 éve ezen államok légvédelmét elég keményen megfektették volna ezek, ha akkor terjednek el és nagy számba. De nem terjedtek el és a túloldal nem ült 20 évig a seggén. Ennyi. A RAM már vagy egy étizede terjed a jenki hajójon. Az általad felsorolt hordozóplatformokat egy kezemen meg tudom számolni…

  77. 20 hajó, két óceán. Elég ritka tűzerő. Konkértan melyik ez a húsz hajó és milyen osztályon? Csak azért, hogy ténylegesen összeszámolhassam a valóban „blue navy” kategóriás hajókat.

    Van +20 Tico – ennek mondjuk legyen a fele VLS-es, +25 AB, ha csak Flight IIA változatot számolod. Ha a kicsit régebbieket is, akkor +30.
    Az erők aránytalansága teljesen nyilvánvaló még CVN és AWACS nélkül is.

  78. Valószínűleg nem volt priortiás, de fizikai oka lehet. A HARM mérete korlátos, így a benne levő antenná is. Adott hullámhossz felett lehet, hogy olyan pontatlan lenne, hogy maga a fegyer lenne használhatlan, pontatlan mérési adatokat adna.

    A mai stand-off fegyverek korában meg végképp nem fontos egy ilyen alkalmazás. A jelenleg rendszerben levő deciméteres és méteres hullámhosszon dolgozó radarok még telepíthetőnek is alig nevezhetőek. Ha egyszer kiszűrja őket bármi, akkor Tomahawk, JSOW vagy egyéb siklóbomba tesz be nekik, ha nincsenek CIWS képességgel bíró SHORAD / AAA rendszerrel megtámogatva.

    A modern besugárzás jelző rendszerek kezdnek jóval túllépni a puszta fenyegetés jelzésen. Data link + GPS + matematikau hókuszpókusszal lehet, hogy bemérhetőek elég jó pontossággal ezek. Azt monjuk nem vágom hogyan, hiszen a gépen levő RWR antennák mérete sem túl nagy. Viszont, ha az RWR belövi egy adott térségba, akkor RCS szűrés alapján a gép saját radarjával képes lehet észlelni egy ilyen hullamhosszon dolgozó rendszert. Elég szép fémtömeg.

    Továbbá lehet, hogy a távolfederítő radarok működnek, de ha tűzvezető radarok az elmúlt 30 évben mind X sávban mennek, akkor max. az öklödet rázhatod a jó irányba, ha van még ilyen radarod. Akinek jellemzően ilyen radarja még van, annak amúgy sincs olyan mozgatható passzív módon dologozó SAM rendszere, ami képes lenne kihasználni egy ilyen radar infóit.

    Passzív elven mehet az IR, kamera vagy lézeres SACLOS. Mind időjárás és erősen távolsággfüggő. Lényegében SHORAD mind. A lézeres módszer az RSz-2Usz infravörös beam riding változata nagyon durva analógiával élve. (asszem). Ne kérdezd, hogy hogyan működik, soha nem értettem. Fura, hogy ami régen rádióval sem ment, az megy ma lézerrel, bár finoman szólva nem elterjded.

  79. A Slava osztály,Kirov mind az (1db aktív),az összes Udaly romboló,az összes Sovremenny romboló.

    Most akkor válasszuk szét? És azt kérdeztem, hogy milyen anti ship platformok és milyen AEGIS-hez mérhető platform van.

    Az Udaloy nem az, mert navalizált Tor és Tunguzka van rajta. Az egyik inkább CIWS kategóira hajón a másik meg a SHORAD határán egyensúlyozik.

    Slava az OK, elvileg 3 aktív. Apró hiba, hogy 1-1-1 hajó van három különböző ponján a világnak…

    Kirov meg 1 db. Tehát ha jól számolom, akkor kettő olyan orosz hajó van, amin valamiféle Sz-300 navailizált verzió van? Nehogy már… Ennél még én is többet feltételeztem.

    Anti ship platform mennyi? Továbbra sem vágom, hogy hogyan mennek indítási távba anélkül, hogy ízekre szedné őket légierő vagy más.

  80. Attól függetlenül nem tenném fel az összes pénzemet arra 1 hogy 1 kínai dízeles tengó eltudja kapni a megerősített harckészültségben lévő CVBG-t , és el is tudja süllyeszteni a hordozót…

  81. @dudi

    A RIMPAC sem képes sok dolgot szimulálni. Hasznos dolog, de nem szentítás, amit ott kapsz eredménynek. Lásd ACEVAL / AIMVAL. Picit felülmodellezte az ellenfél lehetőségeit és alul a védekezé lehetőségeit, mert egyes dolgokat nem tudtak szimulálni a gyakorlaton.

    Olyan államok tengói is részt vesznek ott, akik 60 éve űzik a tengóhadviselést. Van tapasztalat. Kína a totál noob kategória ma.

  82. El lehet e sulyeszteni egy US NAVY nuki repgephordozot ?

    Hat persze ! Es ezzt nem csak elviekben mondom.

    Arrol szokas elfelejtkezni hogy annak aki kezdemenyez annak nagy elonye van.

    Az ellenseg meg bekebeli „hangulatban” van
    Tudottak a fobb flottak hajok tartozkodasi helyei.
    A tamado hatarozza meg a harc felteteleit.

    Amenyiben kina tamadastra szanna el magat akkor nem csak a repgephordozokde a csendes es india oceani tamaszpontok is celponta valnanak mint a valaszcsapas kiindulohelyei. Anno a japok jol lattak hogy az USA-t targyalasra lehet kesztetni ha megfosztjak a haditengerezszeti erejetol. Azota az USa meg erzekenyebb lett gazdasagilag politikailag is. Legyozni, elfoglalni az USA-t ma nem lehet mert ahoz nuki kell az meg nem alternativa. Nincs gyoztes. Sot tulelo sem.

    Azonban egfy Pearle Harbour i tamadashoz hasonlo ma is elkepzelheto. Ebben sokat segit a kinai kissebbseg jelenlete szinte minden orszagban.

    Hangosan gondolkodva.

    Robotrepulogepeket telepiteni kontenerszallito hajokra ( civil de majd felhuzza a hadilobogot a tamadas elott ) es azokkal egyszerre egy idoben megkozeliteni a celpontokat. A fobb hajozasi utvonalak forgalma miatt egy ilyen megkozelites fel sem tunne, illetve naponta tobb is van. A kikotoket, reptereket igy egyszerre, egyidoben tudjak tamadas ala venni ami komoly veszteseget okozna. A meg kifutni tudo tengeri tengeralati egysegfeket meg varhatjak a tengok. Nekik van az a nagy elonyuk hogy ok mar ott vannak a felvonulasi utvonalon es ok fognak eloszor loni.

    Ha titikosszolgalatok nem jelzik idoben a dolgot akkor csunya doldog tudnanak muvelni a MA MEGLEVO technikaval.

  83. A RIMPAC egyszerre konyu es nehez mind a CVBG nek mind a tengonak.

    A CVBG tudja biztosan hogy vadasznak ra, hogy capa van a vizben. Nagyjabol azt is tudjak hogy merre mert hat a gyakorlat terulete adott.

    A tengonak meg az a nagy elonye hogy tudja merre keresse a celpontot es azt is tudja hogy mar vadassznak ra.

    A tengo dolgat neheziti hogy neki mindenkeppen tamadni kell, tehat neki kockazatot az atlagnal nagyobb kockazatot is vallani kell.

    Atlagosan 15% os hatekonysaggal tamadnak ebben a felallasban a tengok, azonban ebben benne van az olyan tengo nagyhatalom orszagok tevekenysege is mint Csile vagy eppen DelKorea.

  84. Kuruc

    Jelenleg LEHETETLENSÉG legyőzni az amerikai hadiflották , mert gyakorlatilag az a legnagyobb és a legmodernebb. Abban meg igaza van molninak , hogy PH-i támadás az 1 totál felesleges volt. Csupa olyan egység sérült meg a támadás során amikre már semmi szükség nem volt. Ráadásul olyan hangulatba hozta az amerikaiakat , hogy az életbe nem lehetett volna őket rávenni bármilyen megalkuvásra az ellenséggel…

  85. Killer Clown

    „Talán Kína a partmenti sávjában. Van annyi indítóplatformjuk és rakétájuk, hogy túlterheljék az AEGIS rendszert. A nyílt óceánon senki.”

    Na persze, de a sok hülye orosz ezt nem tudja, és ezért hoztak létre egy külön kategóriát( Oscar-I. majd Oscar-II. SSGN ) egységenként több százmillió dollárért! Ezek a tengók ugyanis az égvilágon kívül semmi másra nem alkalmasak, csak az amerikai CVBG-k követésére, és szükség esetén megtámadására. Boomer-nek nem jók, mert az SLBM rakéták nem férnek el rajtuk, vadásztengónak viszont túl nagyok és nehézkesek. Földi célpontok elleni fegyverzet szintén nincs hozzájuk integrálva. Tehát finoman szólva, erősen specializáltak a fenti célra, de mint írtam, ezek az oroszok mind hülyék, csak mi vagyunk helikopterek! :-))
    Mellesleg, ha sikerül valahogy indítási távolságba kerülnie, akkor egy magányos SSN tengó is elintézheti az egész harccsoportot, mivel minden Akula fedélzetén van 2-2 darab atomfejű torpedó is. Ráadásul itt még közvetlen találat sem szükséges, csak úgy nagyjából a CVBG közepére lövik és az egész harccsoport mehet a levesbe, hordozóstól, cirkálóstól. Nyilván, a szűk keresztmetszet a lőtávolságba jutás, pláne háborús helyzetben, a sok ASW cucc miatt. De ha mégis sikerül, akkor harangoztak a Popeye-eknek…

  86. Azért ez eléggé nagy marhaság, még hogy semmi szükség nem volt, meg felesleges volt a dec 7-i támadás, arról nem is beszélve, hogy fanatikus amcsik ‘ráhangolódtak’ a háborúra. Hogy lehet ekkora sületlenségeket összehordani?

    Először is akkor még még marhára nem voltak feleslegesek a csatahajók, volt még feladat számukra a Csendes-óceánon, és csak lassan váltak idejétmúlttá.

    Másodszor a támadás célja a a hordozók voltak, innen nézve egy balul sikerült akció volt. Midwaynél nagyobbat hibáztak a japók.

    Harmadszor: mi az már hogy feltüzelte az amerikaiakat, mert kik már ők pokol kutyájának veszett kölykei. Jó hogy lelkesen mentek a háborúba PH után hisz a bosszú hajtotta őket, aztán meg a sikereik. Ha kaptak volna 2-3 atomot a nagyvárosaikra vagy partra szálltak volna a japók/németek lehet nem lettek volna annyira lelkesek.

  87. Killer igazad van, és mielőtt valaki belekötne, hogy -hát atomháborúhoz vezetne- azt ne márt figyelembe venni, hogy egy ilyen CVBG csoport nem sétahajókázós civilekböl áll ezért marhára nem ugyan az min ha egy városra dobnának atomot. vagyis amcsi részről nem igazán lehet megtorló atomcsapásról beszélni, hisz mire indítanák a a nukifejes rakétákat.

  88. Molni ha tetszik ha nem a hordozón rombolón katonák szolgálnak akik meghallhatnak, most hogy taktikai nukitorpedótól vagy egy 500kilós bombátót teljesen mindegy, de viszont az igazságos,bölcs, jóságos istenek gyermekei pár 1000 katona életéért nem fognak millió civilt leatomozni. Mert hát azt eléggé nehéz lenne lenyomni az ENSZ torkán.

  89. Azért ez eléggé nagy marhaság, még hogy semmi szükség nem volt, meg felesleges volt a dec 7-i támadás, arról nem is beszélve, hogy fanatikus amcsik ‘ráhangolódtak’ a háborúra. Hogy lehet ekkora sületlenségeket összehordani?

    A japánok A nagyrészt nem jenki gyarmatokat foglaltak el. Elég nehéz lett volna megmagyarázni egy hadüzenetet, hogy a holland, francia és egyéb gyarmatok elfoglalásakor miért is kell USA-nak háborúzni Japánnal.

    A két brit csatahajót erőlködés nélkül küldték tengerfenékra. A jenki flotta több ezer km hajózás után ugyanúgy a tenger fenekén végezte volna, még a japán szárazföldi báziusú gépek is beavatkozhattak volna. A jenkik minőségi és mennyiségi hátrányban is lettek volna.

    Először is akkor még még marhára nem voltak feleslegesek a csatahajók, volt még feladat számukra a Csendes-óceánon, és csak lassan váltak idejétmúlttá.

    Midway előtt és után szintte soha süllyesztett el komoly hajót egy csatahajó sem a Surigao-szorost leszámítva éa a Guadalcanal körüli pár éjszakai harcot.

    Másodszor a támadás célja a a hordozók voltak, innen nézve egy balul sikerült akció volt. Midwaynél nagyobbat hibáztak a japók.

    Túrót. Az votl a cél, ami éppen ott volt. Nagy hiba volt a 3. hullám törélése, mert a hajójavító üzemek, nyeranyagraktárak, kőolaj és hajtóanyag tároló tartályok nagyrészt sértetlenek maradtak.

    Ha kaptak volna 2-3 atomot a nagyvárosaikra vagy partra szálltak volna a japók/németek lehet nem lettek volna annyira lelkesek.

    Mivel? A Japánok a szigetek közt ugrálva alig tudtak pár ezer vagy tízer embert parta tenni. Semmiféle relitása nem volt egy USA-ban történő partaszállásnak. Atomfegyver kifejlesztésére is csak a jenkinek volt reális esélye.

  90. Killer Clown

    „N+1-szer el lett mondva, hogy az atomfegyverek minden szájkarate ellenére nem bevethetőek olyan ellen, akinek van. Kettőt taláhatsz, hogy miért.”

    Annyi logikát azért feltételeztem rólad – bár ezek szerint hiába! – hogy ha egy olyan scenario kerül szóba, ahol egy orosz tengeralattjáró támad meg egy amerikai hordozócsoportot, az már javából a deathmatch kategória, amikor nyilván már az atom is játszik. Vagy értelmetlen az egész teoretikus játék, mert úgysem támadnak egymásra, vagy ha igen, akkor pedig már tutti, hogy nem vízipisztollyal és paintball puskával veszik célba egymást. Annál is inkább, mert azt a nálad kisebb amerika-rajongóknak is el kell ismernie, hogy más esélye a CVBG kinyuffantására nincs az orosz SSN-nek, mint a nuki torpedók bevetése…

  91. Annyi logikát azért feltételeztem rólad – bár ezek szerint hiába! – hogy ha egy olyan scenario kerül szóba, ahol egy orosz tengeralattjáró támad meg egy amerikai hordozócsoportot, az már javából a deathmatch kategória, amikor nyilván már az atom is játszik

    Nem feltétlen. Amíg a résztvevő felek tudják, hogy mit lehet veszíteni, addig a dolog nagyonis egyértelmű.

    Nem kell a teljes CVBG-t elsüllyeszteni. A csoport lényege a CVN. A többi csak a kíséret. Az erőkivetétítést a gépek adják.

  92. Killer Clown

    „Nem kell a teljes CVBG-t elsüllyeszteni. A csoport lényege a CVN. A többi csak a kíséret. Az erőkivetétítést a gépek adják.”

    Ja, ilyen alapon akkor még a CVN-t sem kell elsüllyeszteni, elég ha a fedélzetet annyira sikerül megrongálni, hogy ne tudjon gépeket fogadni és indítani! Onnantól a hordozó csak egy béna kacsa…

  93. Nem csak a hajófedélzer rongálása tehet harcképtelenné egy hordozót.

    Ha megsérül az üzemanyagellátó rendszer és a kerozintartályok egy része, akkor a gépek kiszolgálása csigalassú. Ha a liftek a hajó alatti robbanástól nem működnek, akkor dettó meghal elég sokminden. Ha a hajó nem képes elérni a 30 csomós sebességet, akkor a gépek csak korlátozott terheléssel szállhatnak fel. Ha egy tűztől kiég a fél hajó, akkor nem tudsz repüzemet fenntartani.

    Sorolajm még? Vannak ötleteim…

  94. Puma. Pannon Puma

    ” Akkor nincs mese, mindent el lehet adni Iránnak az sz-300-tól az sz-400 ig mert minden szar ”

    Ez sem igaz. Medvegyev is azt mondta,hogy csak azt vegyék ami jó !

    Mert azé’ van ám kiváló orosz fegyver is !

    A fegyverek meg gondolom azért drágulnak mert Oroszországban elég komoly a korrupció, ezt talán az elnök úr is tudja !

  95. A fegyverek meg gondolom azért drágulnak mert Oroszországban elég komoly a korrupció, ezt talán az elnök úr is tudja !

    Vagy mert ott is piacgazdaság van. Az orosz mérnök és képzett munkaerő szépen lelép, ha nem fizetnek neki. Meg most derülnek ki talán, hogy valójában mennyirbe kerülnek és nem is olcsók az oroszok…

  96. „Az orosz mérnök és képzett munkaerő szépen lelép,”

    Talán akkor érthető hogy Kína haditechnikailag mért fejlődik gyorsan .
    Ja tényleg Kínába biztos nem mennek mert ott megkínozzák őket meg levágják a lábujjaikat meg embertelen körülmények között élnek .

  97. Roni már megint szélsőséges és gondolkodást is szám űzted.

    Kína az olyan állam amilyen. Mérnököket és egyébb szakemberet főleg ha külfőldiek nem fognak megkinozni. Mivel ha egyszer is érdemileg híre megy akkor a legjobbak nem fognak oda menni.

    Valóság Kinának van pénze dögivel. Ezzel jó szakembereket tud megvenni.
    Évi 200 000-300 000 dollár ért sok mérnök szivesen oda megy.
    Ez a nagy titok :D

  98. Ez egy koncepció volt, ami bezony igencsak előremutató ha tetszik generációs ugrásnak is nevezhető. Evvel szemben amit te az „korunk” tankja.

    „A kínai védelmi miniszter még 2010 vagy 2009 -ben bejelentette hogy az 5 generációs tankot csak két személlyel fogják el látni .”

    Roni ha nem értesz hozzá mért szólsz bele? hm?