|

Gall és orosz tengeri settenkedők – FREMM és Sztereguscsij hírek

Következzék egy haditengerészetes híregyveleg, melyben a címben megnevezett francia és orosz csökkentett észlelhetőségű hadihajók kerülnek terítékre.

Haladjunk a címben szereplő sorrendben, így következzék egy kis FREMM update. A francia-olasz kooperációban megszülető és a kifejlesztők mellett Marokkó által is megrendelt fregattokkal kapcsolatban legutóbb szűk másfél hónappal ezelőtt jelentkeztünk hírrel, melyben arról számoltunk be, hogy a francia DCNS vadul készül az első FREMM, a D650 Aquitaine tengeri tesztjeinek idén tavaszra ütemezett megkezdésére.

Nos a munkálatok úgy tűnik igen jó ütemben haladtak, lévén a DCNS által április 18-án kiadott sajtóanyagban az szerepel, hogy az Aquitaine a tervezettnél 1 hónappal korábban futhatott ki első útjára. A híranyag tanúsága szerint az első pár napot a hajóval történő összecsiszolódással tölti a DCNS alkalmazottaiból és a Francia Haditengerészet tagjaiból összeálló legénység, mely szakaszban alapvetően a hajó biztonsági rendszerei és berendezései kerülnek ellenőrzésre.

A következő szakasz a hajó meghajtására fog koncentrálni, melyet a halk, kis sebességű haladástól a csúcsra járatásig számos felállásban fognak nyúzni. A FREMM-ek meghajtásáról egyébként CODLOG (COmbined Diesel eLectric Or Gas) kiépítésű rendszer gondoskodik: kis(ebb) sebességű haladásnál a dízel motorok által táplált villanymotorok hajtják a hajót, míg a nagy sebességű vágtákban a gázturbina veszi át a szerepet.

Az elkövetkező hetekben mindezek mellett terítékre kerül a navigációs és egyéb alapvető rendszerek próbája is. A hajón ezen idő alatt mintegy 200 fő fog megfordulni – ebből 60 a haditengerészettől – akiknek egy részét a kikötőbe történő vissza-visszatérés elkerülése érdekében külön szállítanak majd a tengeren tartózkodó fregatt fedélzetére.

FREMM - a D650 Aquitaine a tengeren

A tengeri tesztjeit a napokban megkezdett D650 Aquitaine 2012-ben áll hadrendbe a tervek szerint | Fotó: DCNS ,

Ezen hírcsokor orosz vonatkozását a legutóbbi hírhalomból kifelejtettük, így most pótoljuk annak megírását, hogy a napokban, konkrétan április 15-én, pénteken, a szentpétervári Szevernaja Verf vízre bocsátotta a szintén csökkentett észlelhetőséggel büszkélkedő Sztereguscsij-osztályú korvettek harmadik tagját, a Boiky-t.

A Boiky és „bátyja” a cirka 1 évvel ezelőtt vízre került Soobrazitelny egyaránt a Project 20380 Sztereguscsij-osztály némiképp módosított tagjai, mely miatt a Project 20381 megjelölést viselik. A módosítás alapvetően az önvédelmi fegyverzetet érintette, lévén a hajóosztály második tagjától kezdve a hajóágyú és a felépítmény között helyet foglaló Kashtan CIWS leköszönt, helyét a Redut-K rendszer vette át 12 VLS cellával. A Furke radarral párosított rendszer az Sz-400 rakétaarzenáljának legkisebb, 40 kilométeres hatótávolságú változatát (9M96E1), vagy a 10 kilométer hatótávolságú 9M100-ast tudja majd rosszakarói felé útnak indítani. Javadalmazás tekintetében 12 db 9M96E1, vagy 48 db 9M100, netán ezek keveréke lesz elvileg megtalálható a légvédelmi vonalon immáron igen jól eleresztett korvettek eszköztárában.

Project 20381

Project 20381 – a szteroidon nevelt korvett. Van rajta minden, mi szem szájnak ingere: 100 mm-es hajóágyú, 12 cellás, potens SAM, 3M54 Klub, vagy 3M24 Uran rakéták, AK-630 és RPK-9, tengeralattjárók elleni rakéták. Nameg persze a Kamov. Egy cirka 2 000 tonnás korvettől tisztességes. ,

59 hozzászólás “Gall és orosz tengeri settenkedők – FREMM és Sztereguscsij hírek”

  1. „Project 20381 – a szteroidon nevelt korvett.”

    Képességei alapján csak nagyon nagy jóindulattal lehet korvettnek nevezni,de ez egyébként minden orosz hajóra igaz.Az orosz hajók fegyverzetileg általában egyel nagyobb kategóriát képviselnek mint amire a besorolásuk enged következtetni pl Kirov cirkáló,Udaloy I/II romboló és itt van a Sztereguscsij korvett is.

  2. Én már meg sem lepőkdök a kommentéjn. Miért?

    Hónapokkal ezelőtt küldtem neki egy anyagot iráni gépekről, ha már annyit sírt róla a kettővel ezelőtti cikknél. A tárhely statisztikája szerint azóta sem szedte le, és mellesleg azóta sem köszönte meg, Hallgat, mint szar a fűben…

    Sulyid, érdekel még az anyag, vagy törölhetem a francba..? Mert sajnos innen nem vagyok képes törölni ez a valamit…

  3. Nem nagyonteríteném direkben, mert rossz vége lehet. Aki kéri, az megjapja privátban.

    Egyszer tettem ki egy kinti fórumon egy cirka tizenix éves WAPJ cikket fekete fehérben scannelve, hogy a fotóknak ne legyen értéke, úgyis csak a szöveg volt érdekes. Mondjuk úgy, hogy nem lettem érte megdícsérve…

  4. A hajókhoz nem értek, de az a satnya gyanú, hogy naggyon nagy parrasztvakítás a csökkentett észlelhetőség. Persze, valszeg csökken, de mondjuk ammyira, mint egy tonnás hamburderhez képest egy fél tonnás… Igaz, fele akkor a a radarkép, de akkor is olyan messziről látszik, hogy ihaj… Minden rakéta távolságán túlról.

    Talán a nagyhatalmaknak van értelme ilyet fejleszteni, ha a légteret uralják (bár akkor meg minek is), mert fenttről egy radaros gép akkor is kiszúrja, ha csukott szemmel megy.

    Egy repcsit nem tud senki igazán eldugni, egy hajó kissé nagyobb falat – a horizont amúgy is ad védelmet, ha nincs repülő felderítés, azon belül meg egy motorcsónakot is ki lehet bökni.

    Szóval demonstrációnak jó, de a mai műholdas időkben azt is tudják, egy egy hajón mikor nincs a kapitány a hídon.

    Kövezzetek meg, de mennyi egy ilyen hajó? – állítom a töredékéért egy ugyanerre a hajóra ráállított műholdas követő-észlelő rendszer a töredékébe kerül. Ennyit a lopakodásról.

  5. igla

    A hajók lopakodósítsával kapcsolatban én is a véleményed osztom bár a műholdas dologgal nem értek egyet.

    comandante

    A Kashant valószínűleg nem férne el,mert a rendszer nem csak abból áll ami látszik hanem alatta van még a rakétákat újratöltő rendszer és a kezelő helység is.

  6. Nincs 100%-os műhold lefedettség, még a világ legerősebb katonai hatalmának sem, nemhogy másnak.

    A hajó képessége, RCS értéke és ára kompromisszumosan kell, hogy kialakuljon. Azt már látjuk, hogy mi lesz, ha sérül ez az elv. A Zumwalt osztály. Méregdrága és a jelek szerint nem éri meg. 4 db készül belőle. Ez ahhoz képest, hogy az AB osztályból van cirka 50-60 hajó, lényegében egy tesztszériát jelent. „Becsületből” tesztpadnak legyártják őket, de még cirka 1-2 évtizedig az AB osztály lesz a gerint és a Zumwaltból meg lényegében semmi…

  7. Nem tudod mit vesztesz, de tiszteletben tartom!
    Tudod én is így voltam a MiG-29sel. Jó gép, jó gép, de nem egy Tomcat, Hornet vagy SH.
    Aztán egyszer körbe járhattam, megfoghattam, beleülhettem – nem két percre – papírzsepivel kormot gyűjtöttem a hajtóművéből…S bizony nagyon rosszul éreztem magam mikor kivonták… ahogy kivonták. Bele lehet ám esni ebbe a dologba csúnyán…

  8. vitya

    Nem vagyok köztük.MW2,Medal of Honor és persze a király:CoD4 SP(+ van még van a Red Alert de az stratégiai)én az FPS-t szeretem.

    Hornet102

    Tudom,hogy nem veszítek semmit.Kúsztam már át T-72 alatt ugyan ez a harckocsi ment már át a fejem felett…

  9. „A hajó képessége, RCS értéke és ára kompromisszumosan kell, hogy kialakuljon. Azt már látjuk, hogy mi lesz, ha sérül ez az elv. A Zumwalt osztály. Méregdrága és a jelek szerint nem éri meg. 4 db készül belőle. Ez ahhoz képest, hogy az AB osztályból van cirka 50-60 hajó, lényegében egy tesztszériát jelent. “Becsületből” tesztpadnak legyártják őket, de még cirka 1-2 évtizedig az AB osztály lesz a gerint és a Zumwaltból meg lényegében semmi…”

    Bizony, ráadásul rövid időn belül már másodszor basszák el az adófizetők pénzét a kisded játékaikra. Ugyebár ott van a megahiper drága Seawolf class SSN, amelyből összesen 3 egység épült, majd a költségeket látva ész nélkül leváltották a Virginia osztállyal. Ja, és a slusszpoén: a Virginia tengók darabára manapság alig valamivel jön ki olcsóbbra, mint anno a Seawolf…

  10. Azért, mert az első Seawolf és az utolsó Virginia között van 15 év infláció. Naná…

    A Tomcat flyaway cost értéke volt 20 milla körül 1973 táján. Akkor szörnyűlködtek rajta. Ma egy komoly vadászgép inflációval nézve kb. ennyi vagy drágább, csak többet is tud. A csúcsgép ára nem ment lentett igazából.

    Az árakkal mindig vigyázni kell, mert legtöbbször nem tisztázzák, hogy hogyan számolt ár. Így aztán lehet rugalmasan érvelni vele…

  11. A másik problem az, hogy a Seawolf alól úgymond elfogyott a környezet, mármint a Hidegháború. Nem is biztos, hogy szükség lett volna rá. A több 688-as valszeg olcsóbb lett volna, de a Regagen féle fegyverkezési politikai egészen más irányt jelölt ki.

  12. Killer: Itt egyetértek molnival. Amúgy jópár hasonló/ilyen projekt létezett ott van pl a B2 a maga 21dbjával, de rengeteg mindenből sokkal többet vettek volna ha Szu nem omlik össze. És akkor még a már félkész… programokról nem is beszéltünk, Comanchetól elkezdve…..

    Míg főleg a Reageni időkben a „pénz nenm számított”, 91től igen. Előtérbe került az ár/érték arány, pl. ahol lehetett a hiperdrága off the shelf alkatrészeket, váltotta az on the shelf.

  13. Eddig aludta téli álmát nyelvtantroll…
    Mi az, hogy off the shelf , on the shelf? Magyarul nehéz lenne mondani? Annyira különleges szakszó az egyedi kissériás, é s a kész, sorozatgyártott szó? Másfelől szerintem angolul is off-the-shelf lenne…

    Komolyan, nehéz lenne megpróbálni magyarul írni?
    Egy a minap látott autóreklám jut eszembe, az első 2 szava még magyarul volt:
    „a világ első full hibrid prémium kompaktja” (tekintsünk el a full hubrid képzavartól, és a attól, hogy jövevényszó a hibrid és a prémium)
    Szóval, itt kinyílt a bicska, és erre itt is kezdődik. Az angolszáz marketingagymosók már a spájzban vannak!

  14. @yozsi88

    Az általad használt fordítás pontatlan véleményem szerint. A HT szaknyelve főleg az angol és sokmindent nem érdemes lefordítani, mert elég hülyén hangzana és hosszú lenne. Mondjuk az „off the…” kifejezéssel még életemben nem találkoztam, de attól még létezhet, mint terminológia.

    BTW nem igazán vágom, hogy a terminológia használatnak mi köze a marketinghez és az agymosáshoz…

  15. „Kashtan hiánya nagyon érdekes. Látom hogy ott van az AK-630. De a csuda tudja de helyette a kashtan is elfért volna.És még is csak nagyobb a tűzerő.”

    Az Orosz csoves lerak rendszerek ( CIWS ) hajo elleni raketak ellen nem eleg hatasos. De mondhatnank azt is hogy csak lutri ra epiteni az utolso vedelmi vonalat. Ennek oka hogy a gyartasi kulturajuk, minosegbiztositasuk, es sok kis apro ok miatt sem a fegyvereknek nincs egy standard minoseguk, de ami fontosabb hogy a loszereiknek is hatalmas a szorasa ami egy nagy sebesseggel kozeledo kevesebb mint fel negyzetmeteres celnal ami nem ad masodik eselyt, nagyon keves.

    Ezen kivul meg ott van a stabilizalas es kompenzalas problemaja melyet a mai napig nem tudtak a kor szinvonalanak megfeleloen megoldani. Mar pedig ezek a hajon alapfeltetelek.

  16. ” Az angolszáz marketingagymosók már a spájzban vannak!”
    Basszus a komplett iroda ezen röhög :D Molni utolsó komentje pedig hab a tortán. Egyébként az egyik beszerzőnk szeretné közölni a szittyaöntudattól duzzadó turbómagyar elvtárssal, hogy off-the-shelf, abban a formában, úgy ahogy Fade használta arra amire használta, nincs magyar megfelelője. Mindenki ezt használja, még a csehek, sőt a törökök is.

  17. igla

    A műholdas idők pont elmúltak. Szerintem feleannyi tengeri felderítő műhold sincs fenn, mint 25 éve. Az oroszoknak pont 1 sincs. Ezért is kellett az amúgy nagyon is potens Gránit rakétarendszereket leszerelni. Nincs meg a legjobb irányító rendszerük.

  18. „Azért, mert az első Seawolf és az utolsó Virginia között van 15 év infláció. Naná…”

    Na, azért az amerikai infláció nem olyan rettenetes. Nem véletlen, hogy a világgazdaság motorja a mai napig is inkább a dollár, és nem az euro. Jellemző a pénzügyi stabilitásukra, amit elég kevés ország mondhat még el magáról, hogy az ÖSSZES valaha kiadott dollár bankjegy, és érme a mai napig valid fizetőeszköz! Tehát ha valaki nem sajnálja, akkor egy Lincoln idejéből származó ezüstdolláral ugyanúgy tud fizetni a Mekiben, mint egy 2011-ben kiadott bankjeggyel…
    Egyébként a Seawolf versus Virginia ügyet nem csak a költségek miatt hoztam fel példának. Hanem technológiai értelemben sem sikerült az eredeti elképzelést végigvinni, ami persze nem von le semmit a Virginia értékéből. Az eredeti terv ugyanis nemcsak a költségek csökkentése volt, amit nem nagyon sikerült összehozni, hanem az is, hogy egy kisebb, műszaki szempontból egyszerűbb, és a szinte kizárólag bluewater feladatokra alkalmas Seawolf osztállyal szemben egy partmenti vizekben is jól elboldoguló SSN tengót hozzanak létre. Mint tudjuk, alig lett kisebb és olcsóbb, plusz egyáltalán nem lett műszakilag kevésbé bonyolult. Állítólag javult a bevethetősége a „barna vizekben” a Seawolf-hoz képest, de hogy ebben mennyi a marketing, azt ki tudja…

  19. Off:

    „Az angolszáz marketingagymosók már a spájzban vannak!”

    Yozsi88 kissé túllőtt ugyan a célon, de néha valóban elszalad a ló a hazai marketingesekkel és reklámszakemberekkel. A klasszikus példa rá az emlékezetes diétás Pepsi cola reklám a tévében: „Maximum íz, no cukor”. No cukor, mi? Anyád… :-))

    On.

  20. „Killer Clown ”

    A Virginia osztalynak van egy erdekessege. Az Ausztral haderonek fel lett ajanlva a kovetkezo generacios tengohoz. Azert „hoz” mert a jelenlegi ( de valtozoban levo ) allaspont szerint Au csak hagyomanyos meghajtasban gondolkodik. Igy a fegyverrrendszer, szonar es a kismillio egyebb rendszer maradna csak a test lenne kissebb es a meghajtas „hagyomanyos”

    De jelenleg egyre jobban kezdi a tarsadalom elfogadni es igy a politikai is hogy nuki tengora szukseg van.

    Keves olyan orszag van amelyiknek annyira fekudne illetve szuksege lenne nuki tengora mint Au.

  21. „Az Orosz csoves lerak rendszerek ( CIWS ) hajo elleni raketak ellen nem eleg hatasos. De mondhatnank azt is hogy csak lutri ra epiteni az utolso vedelmi vonalat. Ennek oka hogy a gyartasi kulturajuk, minosegbiztositasuk, es sok kis apro ok miatt sem a fegyvereknek nincs egy standard minoseguk, de ami fontosabb hogy a loszereiknek is hatalmas a szorasa ami egy nagy sebesseggel kozeledo kevesebb mint fel negyzetmeteres celnal ami nem ad masodik eselyt, nagyon keves.”

    Azért nézzél szét egy kicsit a YouTube-on, találhatsz jónéhány videót, amely orosz flottagyakorlatokon készült, és a Kashtan működését mutatja imitált légi célpont ellen. Jól látni, hogy a gépágyú lőszerek mind egy ponton csapódnak be, szinte semmi szórásuk sincs! Hogy ha most erre azt mondod, hogy a gyakorlatra szánt lőszert egyenként válogatták ki erre a célra a Putyilov gyárban, akkor körberöhöglek… :-))

  22. „De jelenleg egyre jobban kezdi a tarsadalom elfogadni es igy a politikai is hogy nuki tengora szukseg van.
    Keves olyan orszag van amelyiknek annyira fekudne illetve szuksege lenne nuki tengora mint Au.”

    Azért csak várd ki a végét! A hagyományosan eddig is atomtengót használó országokon kívül India lesz az első, amely belekezd ebbe a project-be, ha végre megkapja a lízingelt Akula-II. tengóját, a Nerpát. Már most előre aggodalmas nyilatkozatok hangzottak el indiai és orosz részről egyaránt, a biztonságos üzemeltethetőség ügyében. Nem véletlen, hogy a tengó átadása után 70 fős(!) orosz csapat megy majd ki Indiába, mérnökök, technikusok, karbantartók, stb. Ez alig kevesebb, mint egy Akula komplett legénysége! Úgyhogy nem egyszerű játék ez…

  23. „A műholdas idők pont elmúltak. Szerintem feleannyi tengeri felderítő műhold sincs fenn, mint 25 éve. Az oroszoknak pont 1 sincs. Ezért is kellett az amúgy nagyon is potens Gránit rakétarendszereket leszerelni. Nincs meg a legjobb irányító rendszerük.”

    Népszerű urban legend, de nem igaz! A Jane’s Defense Weekly is foglalkozott a témával, és szerintük szó sincs róla, hogy a Granit rakéták leszerelésre kerültek volna. A mai napig ott vannak a Nagy Péter cirkáló, az Admiral Kuznyecov hordozó, és az Oscar-II. SSGN tengók fedélzetén. Még a felszíni hajók esetében lehetne szó arról, hogy már nem alkalmazhatóak, de ha belegondolsz, az SSGN tengók szinte egyetlen fegyvere a Granit, ezen kívül csak torpedói vannak. Tehát, ha a Granit nem lenne működőképes, akkor nem lenne értelme őrjáratba küldeni baszott sok pénzért az Oscar-okat sem. Ami tény: újakat nem gyártanak belőle, a régi rakéták üzemideje lassan lejár, és némileg megritkult a satellite hálózat is, bár egy részét azóta pótolták. Nem szerelték ki egyik hordozó plattformból sem, jelenleg is harcképes, de hamarosan mindenütt felváltják az Onyx rakétákkal. Ez ugyan kisebb hatótávolságú, és műszakilag is egyszerűbb, viszont pont kétszer annyit lehet belőle betárazni a kis mérete miatt, mint a Granit-okból, márpedig ez elég ütős szempont manapság, az Aegis rendszerek korában…

  24. Nem mondtam, hogy a Gránit használhatatlan lett, csak azt, hogy a legjobb bevetési mód, tudniilik a műholdas kifújt. Most a céltól kevesebb mint 450 km-re kell lennie egy Tu142esnek, ami a vége felderíti a célt. Különben hova küldi az Oszi a csomagot? Ez azért elég macerás. Jelzem a fénykorban sem volt elég műhold, még a főbb hadszinterek állandó lefedéséhez sem. Radaros műholdnál a geostaci ugye kizárt, ezért sok alacsony pályás kellene. Az oroszok talán mostanra kalapálták ki a Glonass, és a korai előrejelző rendszert. A tengeri felderítőre 20 éve 1 fitying se jutott.

  25. Az ide berakott videón faszén látszik,hogy a kórvasok Kashtan skuló egy 5méteres korön belül repül. Nem is repült át rajta a cél.
    A Tunguzkán pedig minden skuló kilépési sebességét mérik(kopik a cső), és eszerint helyesbítik a célzást. Ennek nem sok értelme lenne risszrossz skulókkal.

  26. KC

    Szerintem ne a YOUTUBE-rol tajekozodj mert ertelem szeruen oda mindenki azt rakja fel amivel buszkelkedni lehet vagy tud. Amugy ha megnezed az altalad emlitett felveteleket akkor lathatod hogy

    1. Nem kozeledo celra lonek hanem egy keresztbe repulo celra. Igy a celfelulet meg rogton nagysagrendeket ugrik. Nekem a sebesseg is gyanus hogy meg csak a HARPOON kivenhed talyiga sebessegetol is messze van de ez csak velemeny. Viszont ami a szorast illeti hat nekem ezekbol is az jott le hogy egy hatalmas lovedek felhobol egy ha talal. Adott esetben eleg lehet ez az egy de ahogy mondtam egy keresztbe repulo nem manoverezo alacsony sebessegu cel ellen erik el ezt a talalatot.

    2. A cel semilyen zavarast nem vegez es a tenger is nyugodt a stabilizatoraiknak alig alig kell dolgozni.

    Szoval tartom amit mondtam :-)

  27. A muholdas felderites meg jelenleg ott tart hogy mar nem is a hajokat keresik alapbol hanem a sodorvonalukat mivel az ( ha az idojaras engedi ) onmagaban tobb kilo vagy tobb tiz kilometer hosszusagu es igy konyeben detektalhato. Ha megvan a sodorvonal a vegen ott lesz egy hajo amit igy mar konyebb azonositani, sot ha a hajo „erdekes” akkor kovetni is.

    Ezzel az Amik jottek ki a nyilvanossagra cca ket evvel ezelott. Hogy mi van az oroszoknak jo kerdes.

    A satelitek ma meg fontosabbak mint valaha. Tobbet tudnak mint valaha. Rajtuk all az alapveto szarazfoldi tengeri hadmuveleti harcaszati struktura.

  28. KC

    Az hogy a Tunguzka meri a lovedek sebesseget meg onmagaban sokat nem jelent. Ugyanis nem tudjuk hogy ez alapjan milyen algoritmust hasznal. Szerintem atlagol, mivel a lovedekeinek a sebessege viszonylag ( !!! ) nagy szorassal hagyja el a csovet. Ennek nem csak a minosegi szoras hanem a cso hotagulasa szenyezettsege is az oka.

    Azonban amit en lattam Tunguzka videot ( igen youtube-st ) azon is eleg nagy teruleten szortak a lovedekek. Ez egy repulogep ellen eleg. Plane egy kopter ellen de egy raketa mar teljesen mas kategoria.

  29. Meg egy apro adat hogy erzekeltessem a ket rendszer , felfogas, kultura kozotti kulonbseget.

    Az orosz rendszerek egy felhot kepesek kiloni es arra epitve hogy a gaz ellen majd ebben a felhoben talalkozni fog egy ket harom lovedekkel.

    A PHALANX rendszer egyik fejlesztese pedig a 82 mm es akneveto granatokat lovoldozi mind Izraelben mind pedig Afg ban. Raadasul nem a lovedek tetopontjan ahol kicsi a sebessege mert az tul messze magasan van, hanem a leszallo agban. A sebessege igy is relative kicsi de a fegyver szorasat lehet erzekelni ha egy ekkora kis biz basz a celpont es el is talaljak.

  30. Hogy ha most erre azt mondod, hogy a gyakorlatra szánt lőszert egyenként válogatták ki erre a célra a Putyilov gyárban, akkor körberöhöglek

    Nem egyenként, de az olasz flotta anno a tesztlövészetekre külön gránátokat kapott. Aztán mikor a nagyszériás grántokat használták élesben néha akkora szórásuk volt, hogy egy sortűz annyira szétment, hogy az angolok azt hitték, hogy egyszerre két hajóra lőnek…

  31. Kuruc71

    Minden 5. lőszer fényjelzős azaz mi a videókon csak 10-ből 2 lőszert látunk…
    Lehet,hogy nem olyan pontos mint egy Phalanx de több mint duplája a tűzgyorsaság(2×5000 szemben az 1×4500-al)és a lőszer is nagyságrendekkel hatásosabb.Egy vadász méretű cél max 2-3 de inkább 2 találattól kuka.

  32. „Az hogy a Tunguzka meri a lovedek sebesseget meg onmagaban sokat nem jelent. Ugyanis nem tudjuk hogy ez alapjan milyen algoritmust hasznal. Szerintem atlagol, mivel a lovedekeinek a sebessege viszonylag ( !!! ) nagy szorassal hagyja el a csovet. Ennek nem csak a minosegi szoras hanem a cso hotagulasa szenyezettsege is az oka.”

    Az ilyen rendszerek(Panchir,Tonguska,Lora G stb)minden lövedék után helyesbítenek pontosan az általad említett okok miatt.Átlagolni nem lenne értelme mert akkor csak a sorozatok közt tudna helyesbíteni ami szarra sem elég.

  33. Qualit:
    „Egyébként az egyik beszerzőnk szeretné közölni a szittyaöntudattól duzzadó turbómagyar elvtárssal, hogy off-the-shelf, abban a formában, úgy ahogy Fade használta arra amire használta, nincs magyar megfelelője. Mindenki ezt használja, még a csehek, sőt a törökök is.”

    Amúgy gondolkodtam, hogy vhogy átfordítom, de annyira hülyeség lett belőle, hogy inkább töröltem. :)

    SSYozsi: A CIWS miatt nem akarsz leb*ni? Kezdésnek átfordíthanád azonnal Magyarra…

    Killer: Oroszok rengeteg mindent nem dobhatnak ki amíg nincs meg a váltótipusa. Kényszermegoldás és szar de amíg nem jönnek sorban „brahmossal” a tengók, nem lehet minden oscart kukázni. Akkor sem ha jelenleg egy P700 a valóságban nem ér többet mint egy „brahmos”. Jópár ilyen érdekesség van most arrafele, de mit tudnának tenni?
    Ehez érdemes hozzáadni, hogy rengetegszer játszották el, hogy „800”darab istenverésével rendelkezünk aztán volt nekik 3db. Márha volt… hagyománya is van. :)