A HALE típusú (High Altitude Long Endurance – nagy magasságú, hosszú őrjáratozási idővel rendelkező) repülőgépek esetében nem ritka, hogy 20-30 órát is a levegőben töltenek, ám a Northrop Grumman magasra tette a lécet: 7 napon keresztül levegőben kívánnak tartani egy szénhidrogénnel hajtott repülőeszközt.
A non-stop repülésre az RQ-4 ‘Global Hawk’-ot szemelték ki, mely az amerikai ipar legnagyobb teljesítményű HALE kategóriájú típusa, de természetesen ez a gép sem termeli az üzemanyagot, így az valahogy pótolni kell. Itt jön a képbe a légi-utántöltés, azonban ezt pilóta nélküli repülőgéppel még senki sem végezte. Hogy nehezebb legyen a feladat, egy másik Global Hawk fogja megitatni páciensünket. Nos, pont kapóra jön ehhez a DARPA (Defense Advanced Research Projects Agency, azaz Fejlett Védelmi Kutatási Projektek Ügynöksége) és a NASA Dryden Repüléskutató Központja által közösen szponzorált AHR (Autonomous, High-altitude Refuelling) programja, mely a HALE kategóriájú gépek üzemi magasságban történő, automata légi-utántöltésének megvalósítását célozza.
„Az egyik stratégiai követelmény, hogy bebizonyítsuk, lehetséges alacsony kockázattal és költségekkel megvalósítani a HALE gépek őrjáratozási idejének növelését.” – mondta Jeff Summers, A Northrop AHR programjáért felelős menedzser. „Úgy látjuk, hogy a legcélravezetőbb megoldás a jelenleg fellelhető technológiák alkalmazása.”
Summers elmondta, hogy a Northrop inkább a légi-utántöltéssel növelné pilóta nélküli gépek hatótávját, ellentétben a két konkurenssel, mivel a Boeing Phantom Eye és a AeroVironment Global Observer a kisebb fogyasztás érdekében folyékony hidrogénnel üzemel.
Az ARH program finanszírozására a DARPA 33 millió dollárt kap, várhatóan ebből finanszírozzák az ultrahosszú repüléseket is. A Northrop két darab, a NASA tulajdonában álló RQ-4-essel játszadozhat, az AV-1 és AV-6 közül az egyik tartálygépként (KQ-4) funkcionál majd, míg a másik kopogó üzemanyagtankkal érkezik szomjat oltani. A folyamatot hajlékonycsöves rendszerrel tervezik végrehajtani, a KQ-4-es orrészében, a felderítő műszerek helyén alakítják ki a dobot, melyre a tömlőt fel lehet csévélni, míg a fogadó gép fixen felszerelt fogadócsonkot kap.
Már meg is kezdték a munkálatokat, sőt egy komoly mérföldkövet teljesített is a Northrop Grumman. Január 21-én a KQ-4-est tesztelték a Proteus kísérleti gép segítségével. 45 000 láb (13 716 méter) magasságban a pilóta nélküli tankergép mögött 40 lábnyira (12,2 méterre) repült az ember vezette Proteus, ezzel rekordot állítván fel. A teszt során azt vizsgálták, hogyan reagál a sztratoszférában a hajtómű és a repülésvezérlő szoftver.
„Egy ilyen magasságú kötelékrepülés figyelemreméltó teljesítmény, mind legénységgel, mind anélkül.” – mondta Geoffrey Sommer, a KQ-X program vezetője. „Ha meg tudod valósítani, hogy mindkét gép autonóm módon repül, akkor olyan képességet kapsz, amit a légi-utántöltésen túl is fel lehet használni.”
