|

Irán fejlesztési tervei

A közelmúltban egy közleményben jelentették be az Iráni Légierő (IRIAF) képviselői, hogy hosszútávon építenek a hazai fejlesztésű technikára.

Még 2004 szeptemberében mutatták be az iráni televíziók a hazai fejlesztésű, korszerű vadászbombázóként beharangozott HESA Saeqeh (Mennydörgés) típust. Persze a gépről egyből lerítt, hogy a Northrop F-5E/F Tiger II némileg átépített változatáról van szó. A gép az F/A-18 Hornethez hasonló aerodinamikát, valamint korszerű(nek mondott) fegyverzetet és radart kapott. 2010 szeptemberében jött az újabb hírverés, ugyanis bejelentették, hogy szolgálatba állt a típus és ekkor mutatták be az első, Saegah gépekből felállított századot is.

2007-ben egy újabb vadászbombázó létrehozását célzó fejlesztési programot indított el az iráni védelmi minisztérium, ám ennek eredményéről máig nem tudni konkrétat, a szokásos iráni titkolózás ezt a projektet is körüllengi. Többször lehetett hallani olyan hírekről, hogy Iránban csökkentett észlelhetőségű típust tesztelnek, de konkrét információk nem kerültek nyilvánosságra.

A minap is csak annyi hangzott el a perzsa állam légierejének magasrangú katonai vezetőjének, Mohammadreza Karshki dandártábornok szájából, hogy hosszútávon saját fejlesztésű típusokra építenek, ezek fejlesztésével kapcsolatban szorosan együttműködnek a védelmi minisztériummal.

27 hozzászólás “Irán fejlesztési tervei”

  1. Valójában nagyon nehéz eldönteni mennyi lehetősége van egy komoly iráni hadsereg fenntartásának…

    Néhány tényezőt beírnék, ahogy én gondolom:

    – Irán elszigetelt a korszerű nyugati technológiától (ugyanakkor nyilvánvalóan láttunk ilyet a COCOM listánál, mennyire kell ezt komolyan venni)
    – Irán olajnagyhatalom, és valószínűleg Kína védelmét élvezi, másként már legyalulták volna (vajon ez technológiai transzfert is jelet titokban a fekete aranyért?)
    – a saját fejlesztések hozhatnak belepő eredményt is (volt iráni kém UAV, ami az anyahajókhoz is közel került)
    – a nép szegény Iránban, azaz a pénz nagy része kis kézben koncentrálódik, azaz a fegyveres erők erejének fenntartása és fejlesztése a hatalom elemi érdeke…
    – sokan szurkolnak Iránnak, amolyan „megmondóembernek” tartják, és valószínűleg sokkal nagyobb támogatótábora van az iszlám világban, mint Iraknak volt, és ezt az előnyét maximálisan ki is használja.
    – a politikusok folyton csökkentik azt az időt, amíg még komolyabb veszteség nélkül le lehetne nyomni őket, de aztán minden határidőből kicsúsznak. (Izrael legutóbb pár hónapon belüli akció fontosságáról beszélt)
    – a mostani arab világban bekövetkezett konfliktus aranyidő Iránnak – van most más baja is a nagyoknak

  2. Szerintem ez az egész amit Irán játszik, maszkirovka a javából. Egyszerűen átépítettek két függőleges vezérsíkúra egy századnyi F-5öt, hogy legyen miről írni a médiának. A ,,modern fegyverek” és radar is max valami kendácsolás a 80as évek technikájára alapozva. Az alapján, amit bennfentes irániak közzétettek pl. militaryphotos.org-on, eléggé házi-manufakturális körülmények között ,,fejlesztenek”…szerintem egyértelműen propaganda célzattal.

  3. Két kezemen nem tudnám megszámolni, hogy hány ember bukott le azzal, hogy F-5E/F Tiger II alkatrészt vagy hajtóművet próbált Iránba csempészni… szóval ennyit a hazai fejlesztésről… hajtómű terén biztos h hozott anyagból dolgoznak.

  4. Ó nem csak alkatrészekre van szüksége a fiúknak Irában…
    Egyszer elcsíptem egy híradót az egyik kereskedelmi adón, – direkt nem írom hogy melyken, mert hát az olyan is – szóval ott a bemondó azt közölte a nézőkkel, hogy lekapcsoltak egy emberkét, aki pilótaruhát, sisakokat, térképeket és – kapaszkodjatok, mert EZT mondta – egy F-15-öst(!), akart Iránba csempészni. Na ennél az utolsónál szóltam vissza a TV-nek, ami nem szokásom. Vagy egy tizest -F-5 – vagy csak egy számot – F-14 – néztek be a fiúk…
    Ezt a „vadiúj potens technikát” is csak időhúzásra használják fel. Nagyjából annyit érnek el, hogy az ami elemzők talán egy-két napot – max. egy hetet és mikor ezt írom, akkor nagyobb lelkű vagyok, mint Óz a nagy varázsló – vakarják a fejüket, aztán csapják is a bélyegzőt a dossziéra, hogy „NEM PÁLYA”.
    Az iráni gép állomány elég sok színű, s még mindig az ami gépek a gerince az egész rendszernek. Jó, újjítgatnak fel MiG-29-ket, nem is olyan rég adtak át egyet, ami – ha jól emlékszem – 9 évig állt. Megismerik a technikájukat tövriől hegyire, de egy-egy típust – F-4/F-5/F-14 – sem lehet a végtelenségig üzemidő hosszabbítással vagy nagyjavításokkal rendszerben tartani. A Tomcatek és a Phantomok sem repülnek már sokáig. S ha az ami technikát kivesszük, akkor marad néhány tucat 29-es, F-7-es és csapásmérésre Szu-22/24/25. A Mirage F1-ket nem említem, mert ki tudja milyen állapotban is vannak… Szóval Iránnak a közel jövőben újjítani kellene, mert a manufaktúra gyengén muzsikál. A kérdés, hogy ez a mostani állomány kihúzza e addig, amíg meg nem érekzik a saját fejlesztésű gép, vagy esetleg vesznek valami keleti gépet, esetleg J-10, JF-17-et? A saját fejlesztéssel együtt jár az idő nyúlássa, még a közössel is lásd. F-35. A nem várt problémák, hajtómű gondok pl. Tejas Kaveri hajtóműve. Feltéve, ha az utóbbi – nagyon is lényeges komponenst – maguk fejlesztik. Míg áthídaló megoldásnak ott vannak a már említett kínai gépek. Jó kérdés, hogy Irán mit is fog lépni.

  5. „Két kezemen nem tudnám megszámolni, hogy hány ember bukott le azzal, hogy F-5E/F Tiger II alkatrészt vagy hajtóművet próbált Iránba csempészni… szóval ennyit a hazai fejlesztésről… hajtómű terén biztos h hozott anyagból dolgoznak.”
    Ezek azok az esetek, amikről tudunk…
    Lehet vannak tranzakciók, „amik” simán zajlanak az iráni fél nagy-nagy örömére.

  6. Az Irániak érdekes módon az F14 jobbnak tartják az F15-nél. A hajtómű gondok kb. 2-3 éven belül megoldódnak. Irán jelenleg is gyárt gázturbinát erőművi célra úgy hogy technológiai alap megvan. Viszont arról olvastam hogy 3 különböző teljesítmény kategóriában fejlesztenek repülőgép hajtóművet. Shafaq-ról nem tudni semmit. Hol azt mondják leállt, hol azt hogy technikai demó. Én azon a véleményen vagyok, hogy a tanulás fázisában vannak, és 2 UAV kiinduló alap lehet a lopakodó technikájú gépek felé is. A COCOM ról itt van 1 videó ami számomra érdekes: A katonai szállítók termékei megjelennek a polgári felhasználásban.
    http://www.youtube.com/watch?v=c6D-Tw3r6WI
    http://www.youtube.com/watch?v=8JV45ddA0Ps&feature=related
    http://www.kvh.com/tracvision/

  7. A kínai gépek Iránba való eladásáról én is olvastam kínai oldalakon.
    A J-10 eladását az izraeliek nem néznék jó szemmel a Lavi alapok miatt.
    A JF-17 eladását az Oroszok a hajtómű miatt. Valamint a Mig-29 exportesélyeit csökkenti a gép szerintük. :)
    Egyébként az Iráni légierő a nyugati gépek nélkül tényleg elég karcsúnak mondható!

  8. Mindig kontexusába kell nézni. Akkor pedig NYi gépekel is „elég karcsúak”. Tessék közeli/szomszédos országokéval összevetni mint UAE, Omán, SzaudA, Pakisztán, Kuwait, Izrael, Töröko… mind lényegesen nagyobb harcértékű ráadásul amraam shoter gépekkel rendselkezik.

  9. Hát mert a túlnyomó többsége az, vagy onnét ered. A hajtómű kérdésében igen érdekes ötletre találtam iráni fórumon. Állítólag (kínaiak is így csináltak egy darabig)A SU22 hatóművét (mig21-is) kiválóan felhasználható gép építésre, addig míg jobb nincs. Ezekből a gépekből rengeteg hever a környéken szinte semmi pénzen be lehet szerezni, és ha nem az orrkúpon át szív, a leendő gépben tisztességes radar is elfér.

  10. Azért hozzátenném, hogy a földhöz verhetnénk a seggünket örömünkben, ha ott tartanánk ahol Irán. Az elért eredmények se lebecsülendők, az Irány meg kitünő. A matek és fizika diákolimpián összességében talán Irán a legjobb, miközben nálunk kihalnak a fizikatanárok.

  11. Elvileg volt róla szó, hogy Brazília is az F-5-ön kezdi meg a tanulási folyamatot, de mostanában semmi hír erről, pedig érdekelne az ottani technológiai haladás is.
    Argentínok is biztos még az évtizedben kijönnek valami hazai hasonló tanulópéldánnyal, mert ők is jönnek fel a válságukból újjáéledve.
    Most készítik a hazai fejlesztésű mini-reaktort, amit tengókba és hajókba fognak építeni, a brazilok is profitálni fognak ebből, mert béke és együttműködés van már a két ország közt manapság.