|

MiG-21-es klónok jó erőben

Az elmúlt hetekben számtalan hír, cikk, fórum foglalkozott az új kínai J-20-as vadászrepülőgéppel. Érdemes megnézni tehát, hol tart jelenleg a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg Légierejének vadászrepülő ereje, ahol a legelterjedtebb típus napjainkban még mindig a jó öreg MiG-21-es.

A nyolcvanas években indított korszerűsítési folyamatok gyümölcse lassan érik be: az első látványosabb változások az aktív alakulatok történetében a kilencvenes évek végén mutatkoztak meg. Nagyon lassan álltak hadrendbe a korszerűbb J-7E, J-8D és J-11-es típusok és számuk töredéknyi volt a meglévő, korszerűtlen gépállományhoz viszonyítva. Mindezzel párhuzamosan igen jelentős csökkentési hullámot indítottak el: bő tíz év alatt a rendelkezésre álló személyi és technikai állomány nagyobbik felét leszerelték. A megmaradt hadosztályok állománya átlagosan két ezredre csökkent, jellemzően tizenhat vadászrepülőgéppel, plusz néhány trénerrel ezredenként. Gyakorlatilag ezért század erőként lehet számolni velük.

Napjainkra a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg Légierejének mindössze negyven aktív vadászrepülő ezrede maradt hadrendben. Ugyan 2005-re selejtezték a korábban legnagyobb számban üzemeltetett MiG-19/J-6-os repülőgépet a vadász feladatkörben, valamint 2009-ben a korai J-8A elfogókat is, ám ettől még bőven maradt korszerűtlen gép az állományban.

A ma rendelkezésre álló negyven vadászrepülő ezred fele – azaz húsz alakulat – repüli még mindig az öreg MiG-21-es kínai másolatát, a J-7-est! Az eredeti típus fél évszázaddal ezelőtt állt hadrendbe, de a jelenleg használt J-7-esek átlag életkora viszont csak tíz-tizenöt év körül van. Ugyan a kínai fél igyekezett korszerűsíteni ezeket a gépeket, de a nemzetközi színvonaltól még így is nagyon el vannak maradva.

Nyolc ezred használja a legöregebb J-7H változatot, amelyek elsősorban a vietnami határ mentén vannak összpontosítva. Ez a típus gyakorlatilag kevés lényegi különbséget tartalmaz az eredeti szovjet MiG-21F-13-ashoz képest. Legfőbb fejlesztés az izraeli Python-3 légi harc rakéták kínai gyártású változatának, a PL-8-asnak integrálása a fedélzetén. Ezzel a fegyverzettel eddig megfelelő választ tudtak adni a vietnami MiG-21bis típussal szemben.

J-7H

A 42. hadosztály a legnagyobb felhasználója az öreg J-7H változatnak. Két ezrede a vietnami határ térségében települ. ,

A kilencvenes években gyártott, de korszerűbb változatok megjelenése miatt csak kis mennyiségben hadrendbe állított J-7C/D típus (melynek sárkányszerkezete a MiG-21MF-en alapult, de fedélzeti rendszerei modernebbek annál) már csak két ezred kötelékében repül.

A jóval korszerűbb, elsősorban európai és izraeli fedélzeti rendszerek másolataival ellátott J-7E és G dupla delta szárnyú változatot tíz ezred használja elfogó vadászként, szétszórva a hatalmas ország katonai körzeteinek alárendeltségében. Mivel ezek közül az utolsó példányokat 2008 körül vette át a légierő, így várhatóan még sokáig szelheti a levegőt ez a legendás típus.

J-7E

A 14. hadosztály J-7E gépének dupla delta szárnya jobb kissebességű repülési paramétereket és nagyobb üzemanyag mennyiséget biztosít az öreg típusnak. ,

JJ-7A

A koreai határ mentén települő 30. hadosztály elfogó vadász pilótáinak ellenőrzésére, a JJ-7A kétüléses tréner típust használják. A JJ-6-os kivonása óta a nagyobb teljesítményű J-8-as elfogók mellé is ezt a változatot alkalmazzák tréner feladatokra. ,

—–
Szerző: Galcom

51 hozzászólás “MiG-21-es klónok jó erőben”

  1. A cikk szerint, a kínai légierő fele, Mig-21.
    Olyan ez a légierő akkor, mint maga az ország, vegyes a kép.
    Korszerű és korszerűtlen, jelentősen fejlődött és elmaradott, egyszerre.
    Persze, ilyen méretű gazdasági növekedés és haderőfejlesztés folytán, gondolom, cserélik fokozatosan a rég gépeket majd…

  2. Mondjuk mondjatok egy olyan magyar viszonyok közötti problémahalmazt, aminek a felét ne lehetne egy megfelelő állapotú MIG-21 -es géppel ellátni…

    Egy csomó esetben tök fölösleges hiperszuper gépeket rendszerbe állítani, amikor alapfeladatokról van szó. A mentősöknek több esze van – kézsérüléshez nem az ambuláns májátültetésre is alkalmas rohammentőt küldik:) /értsd jól/

  3. Engem érdekelne.

    http://www.globalsecurity.org/military/world/dprk/air-force-equipment.htm

    Ez egy alap. Ehhez képest ahány forrás, annyi eltérés.

    Az újabb gépeknél a beszerzett mennyiség van, a valóban hadrafogható gépek valszeg ennek töredéke.

    A MiG-21 gépek nagyrészt PF gépek, a ’90-es évek közepén vettek valamennyi ex. kazah bisz-t.

    MiG-23MF gépekből kb. 40-50-et vettek a ’80-as évek elején. Su-25-ből olyan 36-ot ’86 táján és ’88 magasságában egy ezred (?, kb. 20) MiG-29-est. Állítólag a ‘ 90-es években vettek még ehhez valamennyit. (Ebben kételkedek. Akkor voltak nagy éhezések, a SZU már nem volt haver, mert nem létezett, stb.)

    Q-5 gépekből egy forássok 40-et saccolnak egyesek 150-et.

    Nagylépétékű heli beszerzés (Mi-8/24) a ’80-as évek elején-közepén volt.

  4. Sziasztok, volt már róla szó egy féléve:

    Észak-Koreába Mig-21PFM, F-7A és Mig-21bis harcik kerültek az évek folyamán. A hatvanas évek második felében (amíg még tartott a Szovjetunióval a barátság) kerültek az országba a PFM-ek. 120-150 körüli darabszámot és Mig-21F-13, PF, PFM és UTI változatokat találgattak régen.

    Meglepően sok kép és videó van az ÉK-i gépekről, de ezeken csak PFM-ek látszódnak. Közel negyven oldalszámot lehet összegyűjteni és mind PFM. Ezen kívül ha figyelembe vesszük, a PF és az F-13-as gyártási számait és az export adatait, akkor szerintem ÉK nem kapott sem PF-et, sem F-13-ast! (Ha igen akkor nagyon kis mennyiségben, mint pl India hat-hat darabja)

    Aztán jött a szakítás a Szovjetunióval, és a nagy összeborulás Kínával. Így a hetvenes években kaptak jelentős mennyiségű F-6A és C vadászokat, majd a nyolcvanas évek elején korai F-7I-eseket. Az F-7I-esek mennyiségét negyven körülire találgatják. Erről a típusváltozatról is sok fotó és több videó jelent meg. Illetve Q-5-ösöket,de mindössze egy ezrednyi.

    A nyolcvanas években Kínával akaszkodtak össze, és újra a Szovjetunió lett a nagy testvér. De ekkor az oroszok már korszerűbb technikát Mig-23ML (nem MF), Mig-29, Szu-25K típusokat szállítottak számukra. A Szu-25-ösökkel leváltották a Szu-7BMK gépeket.

    Majd a kilencvenes években jött a botrányba fulladt Mig-21bis/UM szállítás Kazahsztánból. Állítólag harmincnégy bis került ÉK-ba, a tervezett negyvenből, mielőtt kiborult az embargó sértésért a bili. Ez reális is, hiszen a Szovjetunió alakulatait vizsgálva a kazah térségben pont egy ilyen mennyiségű technika települt a kilencvenes évek elején.

    Plusz néhány (állítólag részegységekből, helyileg összeszerelt) 9.13-as Mig-29-es. Az US gépeket kísérgető 9.13-asról található videó is némi keresgélés után.

    Az utóbbi években F-7G szállításáról suttognak itt-ott, de erről fotó még nem került elő.

  5. Szerintem a legkevésbé a légicsatáktól tartanak a Déliek. Nem nagyon látok reális esélyt északi légigyőzelemre. Még Mig29 esetén sem.
    De arra látok esélyt , hogy valami féle „gonosz” taktikát kidolgoztak a gépeknek. Szerintem az északiak sem annyira naivak, hogy azt gondolják, hogy van sanszuk a déli légierő ellen. De azt elképzelhetőnek tartom, hogy 4-500 gép le tudja kötni annyira a Déli légierőt, hogy azoknak nem nagyon marad elegendő ereje foglalkozni a szárazföldön meginduló Északiakkal.

  6. A 400-500 géppel a „lekötéses játék” kb. fél napig tarhat, vagy addig sem. A lekötés csak úgy valósulhat meg, ha nekimennek az RoKAF gépeinek és légvédelmének. Az északi gépek 90%-án semmiféle passzív védelem nics, nemhogy aktív.

    Körülbelül akkora fenyegetést jelentenek azok a gépek a KF-16C/D és F-15K gépeknek, mint a fegyvertelen dórnok. Az AMRAAM-os gépek 90% feletti indítás / lelövés aránnyal mészárolnák őket, ha a NEZ-en belül indul a rakéta. Márpedig simán mehetnek ilyen közel, mert MiG-23/29 gépeket leszámítve semmiféle BVR fegyverzet nincs. A ’23-asé ma már semmit sem ér és a gépenként két R-27R-től sem szarja magát össze egy komoly gép. Szemből indítható IR rakéta szintén csak a maroknyi 29-es gépen van.

    Az északi légierő gépei múzeumok számára értékesek, mert annyira régi gépek repkednek benne…

  7. Úgy tudom, hogy az An-2-esek miatt a mai napig nagyon fáj a Déliek feje….

    Ezt sem szoktam vágni, hogy miért. Egy modern AAA vagy SHORAD-nak milyen fenyegetés ez?

    Régen elmúltak azok az idők, amikor egy lassú és alacsonyan repülő cél kihívás egy dopller radarnak. Még a kézifegyverek is veszélyesek rá nézve. Éjszaka nem repülhetnek a géppel alacsonyan, ergo fényes nappal repkedve mi védi meg őket?

    A belőle kiugráló 8-10 fegyveres katona milyen komoly kárt okozhat?

  8. molni

    Nem maguk a gépek jelentik a veszélyt hanem a belőlük ugráló 12 (nem 8-10)”kommandós”.Az Észak-Koreai különleges erők katonái a világ egyik legjobban képzett katonái közé tartoznak szóval tudnának kárt okozni.az más kérdés.hogy 10 gépből mondjuk csak 2 nagyon jó esetben 3 tudná célba juttatni az embereket.

  9. Igen, az északi légierő semmilyen jelentősebb ellenállásra nem lenne képes a délivel szemben, lásd 1991-es Öböl háború. De mint sokszor meg lett beszélve, egyrészt, egyik Korea vezetésének sem érdeke a háború. Másrészt ha lesz, akkor nem egyedül fognak harcolni.

  10. „A 400-500 géppel a “lekötéses játék” kb. fél napig tarhat, vagy addig sem.”

    Én még fél napra sem gondoltam. Viszont azt nem lehet kijelenteni, hogy az az 5-6 óra nem jelent semmit!
    Azért a Hk-nak és a menetoszlopoknak nagyon nem mindegy az első fél napban, hogy kell -e tartaniuk számottevő légierőtől. Lehet, hogy ennyin múlik , hogy át tudják-e törni a határt…. Persze minden ilyen felvetés csak vízió!

  11. Amúgy ha csak egy órára is le tudják kötni a légvédelem nagy részét, a lombok felett berepülő An2-esek elég nagy valószínűséggel ugrózónába tudnának érni. Már csak azért is mert nem azokkal kezdenék a galambvadászatot. Azt aztán már nem hiszem, hogy a visszatérésükkel bárki is számolna. Az pedig már egy másik történet, hogy a 12 kommandós utána mit csinál….

  12. Az Észak-Koreai különleges erők katonái a világ egyik legjobban képzett katonái közé tartoznak

    Ezt ők állítják. Alapja nem nagyon van. A különleges erők azér különlegesek, mert kicsi az állomány. Miért? Mert a képzés kurva drága. Szóval az a 70 ezer (!) különlegesnek titulált katona lehet, hogy máshol ez mezei ejése sem lehetne…

    BTW Koreának semmiféle tapasztalata nincs hadiviselés terén, ergo max. szájkarata jellgű a kijelentés, hogy milyen faszán képzettek. Nincs mögötte bizonyítás. A propagandavideóknak nem kellene bedőlni…

  13. Az Észak-Koreai különleges erők katonái a világ egyik legjobban képzett katonái közé tartoznak

    Akár igaz is lehet, sajnos a gyakran inkább mókás propagandavideókon felül bizonyíték nincs rá. Komoly harci tapasztalataik legjobb tudomásom szerint nincsen. De fixme ha tévedek..

    Ezzel szemben a déliek tengerészgyalogosai elég brutálisan jó eredményekkel szerepeltek Vietnamban.
    Most ezzel nem azt akarom mondani, hogy az északi spec. erők nem tudnának akár komoly kellemetlenségeket is okozni, de a déliek sem azok a tipikus kiscserkészek, akik tétlenül várják, hogy az északi pajtások elnyiszálják a torkukat egy tigrisugrással összekötött vetődés közben. :) Ráadásul biztosan tudhatóan toppon vannak képzés, felszerelés, stb. terén.

    És gondolom azért az átlag dél-koreai katona is megfelelően jól képzett érthető okokból kifolyólag.

  14. molni

    Én nem arra 70000 emberre gondoltam hanem a 60-as évek óta létező Kétéltű Könnyűgyalogsági Dandárra(a haditengerészethez tartoznak).

    Tcat

    „Akár igaz is lehet, sajnos a gyakran inkább mókás propagandavideókon felül bizonyíték nincs rá. Komoly harci tapasztalataik legjobb tudomásom szerint nincsen. De fixme ha tévedek..”

    1996-ban megfeneklett egy tengeralattjárójuk és Dél-Koreába menekültek „fél” Dél-Korea őket kereste.

  15. Puma. Pannon Puma

    Az AS szakírója szerint – legutóbbi szám – ÉK pontosan tisztában van légi ereje lehetőségeivel. Az általa valószinűsített terv szerint rakétazáporral – minden déli repteret elérnek rakétáik – semlegesítik a déli légierőt.
    A saját gépeik csak a támadóknak nyújtanának közvetlen támogatást. A repülőterek tönkretétele azért volna fontos, mert így nem tudnának fogadni utánpótlást.

  16. Puma. Pannon Puma

    Igen, igazad van, erről is írt.
    Sőt, biológiai fegyvert is említett.

    Katona koromból tudom – kiképzőnk mesélte – a főiskolán vegyi gyakorlat volt, és a megmaradt kevés anyagot a megsemmisítéssel megbízott hallgató egyszerűen a WC-be öntötte. Az ülőkére egy pici csepp esett, és a ráülő hallgatót hónapokig kezelték miatta a honvéd kórházban.
    Én csak olvastam I. világháborús dolgokat a gáz támadásokról,hát szörnyű lehetett.
    Azóta ez is sokat fejlődött. ÉK meg van tapasztalata a biológiai háborúról, mert ellenük alkalmaztak ilyent az amcsik

  17. Puma. Pannon Puma

    ” ???? ”

    Ne kérj linket mert én nem linkelek! Olvastam. Könyvben. Amire emlékszem: fertőzött rovarokat szórtak le repülőkről. Akkor pestissel meg hasonlóval voltak fertőzve. Persze az oroszok segítettek felszámolni a fertőzést, de ennek aztán nagy irodalma nem volt, mostanában meg nem olvastam erről a témáról.

    Ja, nem arról van szó,hogy ÉK alkalmazta volna. Ők voltak a szenvedők. Ez talán nagyobb tapasztalat mint a támadóé, és ez is oka lehet az információ hiánynak.

  18. „1996-ban megfeneklett egy tengeralattjárójuk és Dél-Koreába menekültek “fél” Dél-Korea őket kereste.”

    Nem erről beszélek.De mert volt egy elbaszott akciójuk még nem szarok,vagy akkor az SAS,SEAL,Delta Force,GRU SPECNAZ stb is egy rakat fostalicsak mert volt olyan akciójuk ami kudarccal végződött.

  19. Ha jól sejtem keveritek Vietnámmal a vegyi/biológiai fegyver alkalmazást!Vietnámban valóban bevetett az USA biológiai fegyvert pl a dzsungel kiirtására főleg a Ho Si Minh ösvény környékén.
    Az ÉK-i különleges erők meg ha jól emlékszem a Szpecnaz-nál tanultak emiatt olyan rossz nem lehet.Na meg sok idejük volt felkészülni a saját hazájuk védelmére…..

  20. Több tízezer emberből álló katonai erőre nem szokták azt mondani hogy „különleges erők”.
    Már a II. világháborúban felvetődött a németeknél, miként alkalmazzák hatékonyan ejtőernyős vadászaikat.
    Egyik nézet szerint, nagy létszámban, hadműveleti bevetésre, mélységben a frontvonal mögött.
    Másik elgondolás szerint, kis létszámban,hatékonyabban, konkrét célok elfoglalására, megsemmisítésére.
    Mindkét elképzelésre volt gyakorlati példa is.
    A kisebb egységek esetében, az 1940-es bevetések,Norvégiában, Nyugat Európában,teljes sikerrel.
    Nagyobb akcióra a Merkúr hadművelet alkalmával, Kréta ellen 1941-ben.
    A Német tapasztalatok alapján, Kréta után már nem vetették be az ejtőernyőseiket nagyobb létszámot igénylő küldetésekbe, a jelentős krétai veszteségek okán.
    Inkább hagyományos gyalogságként alkalmazták a továbbra is nagy létszámmal bíró alakulatokat.
    Később már csak kisebb légideszant akciókat hajtottak végre, igaz azokat többnyire sikerrel. ( Mussolíni kiszabadítása,egy Görög sziget visszafoglalása 43-as év végén. stb. )
    Az Ardenneki ellentámadást segítendő ejtőernyős akció, viszont már kudarc volt 44 decemberében.
    Tehát vegyes a kép, nem hinném hogy ÉK komolyan gondolja nagy létszámú alakulatáról, hogy „különleges”.
    Szájkaratében viszont elmegy, hogy nekik ilyen is van és ekkora nagy csapat. :)
    Talán egész haderejük azért akkora, amekkora, mert tökéletesen tisztában vannak, minőségbeli korlátaikkal.
    Próbálják ezt ellensúlyozni a mennyiségi mutatókkal.

  21. Üdv Mindenki!

    sajnos az elmúlt 2 napban nem tudtam gépközelbe kerülni.
    A cikk témájához visszatérve, igyekszem kínai forrást találni hozzá és azt belinkelem nektek. Én ahogy emlékszem más cikkekből a kínaiak a régi gépeket csak a 2.vonalas alakulatoknál reptetik már.

  22. dudi:
    A Griff helyett maradhatott volna akár a Mig-21-es légirendészeti feladatra. Sőt, már a Mig-29-es helyett is.
    Akkoriban persze mindenki bízott a fényesebb jövőben, aztán ez lett…

    Összességében arra a feladatra amire mi légierőt tartunk, a Mig-21-es bőven elegendő!

  23. Puma. Pannon Puma

    Néhány új adat:
    ” Nem szabad megfeledkezni arról, hogy Dél-Koreát jelenleg is mintegy 28 500 amerikai katona védi. A Fehér Ház többször megígérte idén is, hogy nem szándékozik kivonni a csapatokat az ázsiai országból. Ráadásul a szöuli katonai jelentés szerint az Egyesült Államok a háború kitörése esetén újabb 690 000 katonát, 160 hadihajót és 2000 vadászgépet vezényelne a félszigetre.

    Észak-Korea ma (a jelentés szerint) összesen 200 000 különleges műveleti erővel rendelkezik (e szám 2008-ban 180 000 volt). E csapatok arra lettek kiképezve, hogy merényleteket hajtsanak végre, illetve beszivárogjanak fontos déli létesítményekbe és szabotálják azokat. Az utóbbi évek hadseregfejlesztésének része azon új fajta tankoknak a kifejlesztése, melyeket már ki is vezényeltek a határ közelébe. E harci járművek jóval erősebbek és könnyebben mozognak, mint elődeik.”

  24. Kínai légierőről: http://www.plaaf.net/Air-Force-News/

    A friss hírek közül:

    – Oroszország és Kína között feszült a viszony a kínai klóngépek miatt. az oroszok embargót vezetnek be amennyiben nem sikerül megegyezniük a kínaiakkal az orosz szellemi termékek védelméről. Magyarán mondva a másolás már nagyon betett az oroszoknak. :(

    – A bangladesi kormányal tárgyalnak J-10 és JF-17 eladásról.

    – az oroszok aggódnak a JF-17 miatt. sztük az orosz Mig-29 nagy ellenfele a gép az exportpiacon.

    – A kínaiak ürbe telepített előrejelző radarokat fejlesztenek, valamint űrsiklótat amelyeket az ellenséges műholdak megsemmisítését szolgálják majd! (dél-koreai hír)

    – kína S-400 rendszereket szeretne vásárolni 2-3 éen belül…

    Egyenlőre ennyit találtam, majd még keresgélek.