Az elmúlt hetekben számtalan hír, cikk, fórum foglalkozott az új kínai J-20-as vadászrepülőgéppel. Érdemes megnézni tehát, hol tart jelenleg a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg Légierejének vadászrepülő ereje, ahol a legelterjedtebb típus napjainkban még mindig a jó öreg MiG-21-es.
A nyolcvanas években indított korszerűsítési folyamatok gyümölcse lassan érik be: az első látványosabb változások az aktív alakulatok történetében a kilencvenes évek végén mutatkoztak meg. Nagyon lassan álltak hadrendbe a korszerűbb J-7E, J-8D és J-11-es típusok és számuk töredéknyi volt a meglévő, korszerűtlen gépállományhoz viszonyítva. Mindezzel párhuzamosan igen jelentős csökkentési hullámot indítottak el: bő tíz év alatt a rendelkezésre álló személyi és technikai állomány nagyobbik felét leszerelték. A megmaradt hadosztályok állománya átlagosan két ezredre csökkent, jellemzően tizenhat vadászrepülőgéppel, plusz néhány trénerrel ezredenként. Gyakorlatilag ezért század erőként lehet számolni velük.
Napjainkra a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg Légierejének mindössze negyven aktív vadászrepülő ezrede maradt hadrendben. Ugyan 2005-re selejtezték a korábban legnagyobb számban üzemeltetett MiG-19/J-6-os repülőgépet a vadász feladatkörben, valamint 2009-ben a korai J-8A elfogókat is, ám ettől még bőven maradt korszerűtlen gép az állományban.
A ma rendelkezésre álló negyven vadászrepülő ezred fele – azaz húsz alakulat – repüli még mindig az öreg MiG-21-es kínai másolatát, a J-7-est! Az eredeti típus fél évszázaddal ezelőtt állt hadrendbe, de a jelenleg használt J-7-esek átlag életkora viszont csak tíz-tizenöt év körül van. Ugyan a kínai fél igyekezett korszerűsíteni ezeket a gépeket, de a nemzetközi színvonaltól még így is nagyon el vannak maradva.
Nyolc ezred használja a legöregebb J-7H változatot, amelyek elsősorban a vietnami határ mentén vannak összpontosítva. Ez a típus gyakorlatilag kevés lényegi különbséget tartalmaz az eredeti szovjet MiG-21F-13-ashoz képest. Legfőbb fejlesztés az izraeli Python-3 légi harc rakéták kínai gyártású változatának, a PL-8-asnak integrálása a fedélzetén. Ezzel a fegyverzettel eddig megfelelő választ tudtak adni a vietnami MiG-21bis típussal szemben.
A 42. hadosztály a legnagyobb felhasználója az öreg J-7H változatnak. Két ezrede a vietnami határ térségében települ. ,
A kilencvenes években gyártott, de korszerűbb változatok megjelenése miatt csak kis mennyiségben hadrendbe állított J-7C/D típus (melynek sárkányszerkezete a MiG-21MF-en alapult, de fedélzeti rendszerei modernebbek annál) már csak két ezred kötelékében repül.
A jóval korszerűbb, elsősorban európai és izraeli fedélzeti rendszerek másolataival ellátott J-7E és G dupla delta szárnyú változatot tíz ezred használja elfogó vadászként, szétszórva a hatalmas ország katonai körzeteinek alárendeltségében. Mivel ezek közül az utolsó példányokat 2008 körül vette át a légierő, így várhatóan még sokáig szelheti a levegőt ez a legendás típus.
A 14. hadosztály J-7E gépének dupla delta szárnya jobb kissebességű repülési paramétereket és nagyobb üzemanyag mennyiséget biztosít az öreg típusnak. ,
A koreai határ mentén települő 30. hadosztály elfogó vadász pilótáinak ellenőrzésére, a JJ-7A kétüléses tréner típust használják. A JJ-6-os kivonása óta a nagyobb teljesítményű J-8-as elfogók mellé is ezt a változatot alkalmazzák tréner feladatokra. ,
—–
Szerző: Galcom
