|

Itt a kínai 5. generációs vadászbombázó – Képekkel frissítve

Sok helyről sok féle-fajta információ és nyilatkozat került nyilvánosságra az elmúlt években, nem beszélve a neten keringő rengeteg, többé-kevésbé hihető PS-munkáról. Ám a napokban…

A napokban egymás után jelentek meg a kínai 5. generációs repülőgépről készült képek. Először a gyengébb felvételek, majd ahogy egyre jobb minőségű fotókat publikáltak a J-XX, J-14 és J-20 néven is emlegetett gépről, annál inkább kezdett eloszlani az a félelem, hogy újabb montázsmunkákban gyönyörködünk.

Íme néhány kép a nagysebességű gurulópróbán járt gépről:

349 hozzászólás “Itt a kínai 5. generációs vadászbombázó – Képekkel frissítve”

  1. Puma. Pannon Puma

    hm..homályos..hm…hát ha nem a Raptor akkor tán’ kínai….. Ha pedig kínai és nem makett, akkor Putyin úr idegeskedhet. Hm….hm…… Meg az Obama elvtárs is ……….homályos….miért is kellett nyilvánosságra hozni ….hm….

  2. Na tessék akkor az oroszok kicsit elgondolkodhatnak hogy modernizálják e azt a több száz 4 generációs gépet .
    Még ha nem is f-22 vagy pakfa azért nem ártana felkötni a gatyát .
    Főleg az oroszoknak .
    Talán nem ártana abból a pakfa-ból inkább 140 db 2020 és nem 70 db.

    Meg az Obama elvtárs is

    Elég azoknak 180 raptor úgy se múlja felül senki .

  3. Na tessék akkor az oroszok kicsit elgondolkodhatnak hogy modernizálják e azt a több száz 4 generációs gépet .

    Szerintem ők nem gondolkoznak ezen.

    A Szu-25 vonalat tovább viszi a Szu-25T/TM.

    A Szu-24 váltótípusa a Szu-34.

    A Szu-27 és egyéb csapásmérő vonalat átveszi majd Szu-35BM, az első igazi orosz multirole gép. Részben a MiG-31 feladatkörét is átveheti. (Volt anno PVO számára kétülséses Szu-27 verzió, de nem kellett nekik.)

    Szu-33 helyett MiG-29K.

    A PAK-FA részben kiváltja a Szu-27, MiG-29 és MiG-31 flottát is elvben.

    Tu-22M3 és Tu-160 meg marad, mert ehelyett tényleg nincs új.

  4. Na ők nem fognak eddig se tették .

    Oroszok és az amcsik háttérbe jó játszó társak 1920-1930 született egy paktum köztük. Azóta is hűek e gondolathoz.

    Oroszok a fővárosuk felé közeledő kínai gépek csak azt mondják Topol-M vagy valamelyik típus társa és a Kínaiak elkezdenek gondolkozni.

    Ha valaha is lenne olyan hülye Kína hogy át mennyen a szomszédba előtte 24 órával az oroszok megkapják a műholdas felvételeket az amiktól.

    Fő a környezet védelem pár B-2 szét kapja a kínai nuki arzenált.
    Egy oldalú atom háború estén Kína nem győzhet oroszok nem veszthetnek.

    Határok maradnak csak az orosz és Kínai gazdaság rokkan bele és kevesebb Kínai lesz a földön.
    USA meg elfelejti hogy Kínának tartozott.

  5. Nos ami azt illeti ezek a képek bejárták a világot. Mindenki mindent mond, de leginkább azt hogy a képek jó része F22-es fotókból van össze szerkesztve, viszont a többi ki tudja talán igazi. A felülről a 4. egészen gyanús. Viszont ha valaki karácsonyi tréfát csinált akkor az eredeti f22 képeknek (donor) ilyen állásban fent kell lenni a neten.

  6. Nem becsülöm le a kínai hadiipar fejlődését, de VALÓDI gép nem lehet. Szerintem:
    1. SZU-gépre raktak egy kísérleti kasznit, ami ugyan nagy teljesítmény, de parasztvakítás.
    2. Ez a gép nem is igazán kínai. Ez lehet a válasza Izraelnek az őt ért bírálatokért. Izraeli segítséggel LEHETSÉGES.
    3. A kínai elektronika elég feljett, AESA-radat vehetnek is bele. Hajtóművet is vehetnek a piacon, de lehet, hogy van nekik fejlesztett saját.
    Ergo: ha ebből Kína 20 éven belül 1000 db-ot legyárt, még akkor is csak helyi hatalom marad. 20 év múlva Amerika és szövetségesei antigrav gépeket gyártanak kb. Nincs para. Üzlet van.

  7. Ez lehet a válasza Izraelnek az őt ért bírálatokért

    Na persze miközben olyan kijelentéseket tesznek hogy az orruknál fogva vezetik Amerikát.
    Mikor az izraeli miniszter elnök kiutazott Obamához a tárgyalás után azt közölte az egyik Ami politikus hogy teljesen mindegy lett volna ha a fehér zászló lett volna kitéve a amerikai zászló helyett.
    A tárgyaláson ha jól tudom a a közel kelteti béke volt a téma de gondolom mindenki tudja.

  8. Egyetértek Littlejohn-nal.Elől Raptor, középütt ill. hátul Berkut (su-47);de az egészben van egy Mig-I44-es utóérzés is.Külsőleg a 90-es évek „első” ötödik generációs vadászainak másolata.Elektronikáról, radarról még fölösleges beszélni.

  9. Keresgéltem kicsit a neten de olyan képet ahol repül nem találtam.
    Mi van ha ez egy trükk: olyan mint am,it a németek csináltak a HE-100-asokkkal. Azok is bűnrossz gépek voltak, de a külföldieknek úgy adták elő mintha valami szupervadász lenne.
    Persze meglehet hogy hamisítvány: aki lejjeb görgeti a képernyőt láthatja: http://www.militaryphotos.net/forums/showthread.php?191690-Mysterious-Photos-of-Possible-Chinese-Next-Generation-Fighter

  10. de miért hozták volna ilyen hamar nyilvánosságra? amúgy is valószínű a kínaiak jobban őrzik az új technikát mint hogy lefényképezni hagyják. lehet az egész óriási kamu vagy épp ellenkezőleg: meg kell várni az első köz szereplést, majd akkor kiderül.
    http://www.youtube.com/watch?v=EdWRF4dUMIM
    (itt vannak fotók pl a pilótafülkéről)
    Egy tény van ami elég valószínű: ha a képek igaziak akkor nem hinném hogy lopakodó tulajdonságokkal bír.

  11. Minden esetre ha ez igaz, akkor tényleg miért nem rejtve csinálták a próbát. Esetleg üzenetnek szánták? Most hogy kinek szánták az is érdekes lehet. Mert 1 részt szánhatták az USA-nak hogy, lássátok hol tartunk, 2 rész szánhatták az Oroszoknak is, hogy lám lám szép az a t50, de hát vagy adjátok nekünk is olcsón, vagy beleköpünk a levesetekbe, úgy sem tudtok semmit időben rendesen leszállítani. A másik dolog hogy kíváncsi lennék hány kínai repülőgép tervező iratkozott be USA egyetemre. Hát ha elég sok akkor mára már kialakulhatott valami szürkeállomány. A hajtómű miért olyan fontos az 5. generációnál? Hiszen mindenki temette a nagy fordulékonyság fontosságát? A radarteszteket az F117 esetében is a földön végezték. Másrészt meg kiül a vigyor az arcomra attól a gondolattól, hogy az orra az F22-tol a hátulja az T50-tol a közepe az F23-tol a motor az oroszoktól, vagy a Európából, az összes maradék meg Izraelből lett összeszedve.

  12. comandante

    azért fontos a hajtómű a repülőben mert az mobilizálja anélkül csak egy jól kinéző(vagy nem)használhatatlan gép.Az erős és megbízható hajtómű azért kell,hogy ki lehessen aknázni a gépben rejlő lehetőségeket.Kicsit túlzás de képzeld el a raptort egy F-18 hajtóművel…

  13. >Kicsit túlzás de képzeld el a raptort egy F-18 hajtóművel…

    Nem szupercirkálna, ezért nem repülne olyan messzire az Amraam, nem tudna olyan gyorsan elmenekülni, nem manőverezne olyan jól?

    100 és ~30 km-es távolág között azért még lezúzná az összes többi gépet. De ha ennél közelebb jönnének akkor már komoly problémái lennének?

  14. Terminator

    A fegyverterhelése is kicsi lenne,felszállóút hossz stb.
    Nem csak a manőverező képessége és a sebessége lenne vicces hanem minden repülési jellemzője,minden amit az a szó,hogy repülési jellemző takar.

  15. dalost: Még azt is el tudom képzelni hogy a MiG eladta a terveket a kínaiaknak, amikor kiderült hogy az ő gépéből nem lesz semmi. De nekem továbbra is úgy tűnik hogy a kínaiak összeszedték az összes létező 5. generációs gépről (F-22, F-35, PAK-FA) a jónak gondolt megoldásokat, megnézték a dél-koreai és japán formaterveket és ezt mind felhasználva összeraktak (?) egy gépet.

  16. kétlem, hogy a PAK-FA technológiáját használták volna fel. Az orosz gépet még egy éve sem mutatták be, a kínaiak elég régóta csiszolgathatják a madárkát. Azt azonban nem vitatom, hogy amerikai részről az F-22/YF-23 páros és az F-35/X-32 páros, valamint orosz részről a MiG 1.44 és Szu-47 remek alapot szolgáltatott. Nem szabad elfelejteni a saját gépekkel szerzett tapasztalatot sem, pl. J-10 (már amennyiben az saját…)
    Viszont az, hogy háromnézeti rajzok alapján pakolták volna össze a madárkát, meglehetősen komikus gondolat, ez nem szépségverseny, hanem egy jól elgondolt tervezés eredménye.

  17. Egyébként érdekes megfigyelni, hogy szemből micsoda tömzsi gép érzetét kelti. Hasonló érzést a Szu-24-es vált ki belőlem. Minden valószínűség szerint a belső fegyvertér miatt függőleges irányba megnyújtott törzs (és szívócsatorna) az oka.

  18. Képek emberek alapján elég nagy gép, teljesen egykategória méretben az F22/PakFa/Su35 mérettel.

    beömlők is vmi irgalmatlan nagyok fogalmam sincs mért és jó nagy radar is elfér majd benne, mármár vicces a pilotafülke az egészen. (szemböl pl)

    Még mindig mindha egy oldalra rakott beömlős mig 144et látnék, aminek az elejét F22sítették vmennyire. Amúgy nagy kérdés mért rakták ki „közszemlére” azért el lehetett volna ezt ennél sokkal jobban dugni, minthogy már az első taxizást is végignézetjük.

  19. Ha ez valós gép akkor erről a Kínai állam szándéka szerint láttak nap világ a képek.

    Ez mindenkinek jelzés.

    Egy olyan országról beszélünk amelynek média törvénye csak a miénkkel vetekedik. Nálunk naranccsal kapcsolatos dolgokat színezik ki neten nem soká.
    Kínába mindent. Kínai kimenő jelet biztos vagy 100 elhárító ellenerőzi egy műszakba

  20. Allesmor Obranna

    Nem csak a PAK-FA gépnek mozog egyben a függőlegs vezérsíkja, hanem a Tu-160-asnak, az F-117-esnek, YF-23-asnak és az SR-71-esnek is. Hacsak nem a most futó úgynevezett 5. generációs gépekre érted.
    Ez a sárkány egyátalán nem hasonlít a MiG 1.44-re. Csak annyira, pl. mint a MiG-29-es vagy a Szu-27-es az F-15-ösre.
    Ezen a gépen minden teljesen máshol van.

    http://paralay.com/mfi.html

  21. >Olyan mintha mi csinálnánk egy autót és azt mondanánk:ez a kocsi >egyenrangú bármelyik BMW-vel…mindenki csak nevetne,pedig nem >vadászgépről beszélünk,csak egy autóról.

    Pontosan ez van a mindenféle magyar tanulmányautókkal. Nagyon szép, de szériagyártásra egy sem kerül.

  22. „Olyan mintha mi csinálnánk egy autót és azt mondanánk:ez a kocsi >egyenrangú bármelyik BMW-vel…”

    Lényegében ez a kínai autógyártás.
    De visszatérve a repiparhoz, komolytalannak a kínai repülőipart csak nagyon komolytalan emberek képzelhetik. Itt a fórumon is már többen elsimerték, hogy az ilyen techdemo géépeknek az ilyen lesajnált társaságok részéről pont az a lényege, hogy alapját képezik sokkal komolyabb rendszerek létrejöttének.
    A kilencvenes évek közepén a Time magazinban olvastam az akkori kínai haderőről egy elemzést és annak konklúziójáról, azaz a zömmel ötvenes évek szintű tömeghadseregről 15 év alatt eljutottak oda, hogy itt elemezgetjük a leendő ötödik generációs kínai valamit.
    15 éve még egy jóval komolyabb hadserege volt hazánknak.
    És a makrogazdasági mutatók se áltak ilyen rosszul mint most.
    Próbáljuk már végre nagyobb alázattal tekinteni a feltörekvő ázsiai országok (birodalmak?) fejlődését.

    „Pontosan ez van a mindenféle magyar tanulmányautókkal. Nagyon szép, de szériagyártásra egy sem kerül.”

    Ez a kijelentés valóban megállja a helyét. De nem jó hasonlat, ha olyanról beszélünk, mint pl. a kínai haditechnológiai forradalom, mely mögött – ellenben a gyakran emlegetett orosszal – komoly pénzek is állnak.

  23. Fade:
    „Sarkítottam de legalább érthető. Amúgy pedig még ha a Kínai történelmet is lapozzuk fel ott is van rá példa mi is történik amikor Kína azt mondja, hogy NEM a brit flotta meg azt, hogy: DE.”

    A történelemben szinte semmi sem örök. És láss csodát, hasonlatodat ha a mai állapotokra alkalmaznánk, bizony lehet, másképp lenne.

  24. A kínai légierő saját szabványai, feladatkörei, haditechnikájával szembeni elvásárások, a személyi állomáy felkészültségével szembeni elvárások nem azonosak egy NATO országéval, pl. az USA haderejével.
    És az ilyen jelenségek, mint ez a mostani új gép, vagy a korábbi masinák is ebben a közegben jöttek világra, ebben a közegben kell alkalmazni őket. Azt kell nekünk, külföldi megfigyelőknek nézni inkább, hogy ezen a belső rendszeren túl, Kína mely egyéb frontokon kívánja megfeleltetni a tachnikáját, felszerelését.

  25. „A történelemben szinte semmi sem örök. És láss csodát, hasonlatodat ha a mai állapotokra alkalmaznánk, bizony lehet, másképp lenne.”

    Ezzel egyetértek.
    Egy buddhista mondás szerint egyetlen állandó dolog van a világon a változás.

    Egyébként tényleg azt kellene nézni, hogy hol volt kína 15 éve milyen eszközei voltak, most milyen eszközei vannak és könnyen le lehet vonni a következtetést, hogy 10-15 év múlva milyen eszközei lesznek.

    Ezeket a képeket, ha hivatalos forrás is megerősíti akkor üzenet a világnak, hogy a kínai haderővel igen is komolyan kell számolni az elkövetkezendő 15-20 évben. Ha tényleg úgy itélik meg kína ellenfelei, hogy komoly a szitu. Könnyen kiválthatnak a térségben egy fegyverkezési versenyt. (Japán, korea esetleg usa ázsiai haderejének növelése) csak figyelni kell a következő 1-2 év beszerzéseit. Hamar lesz rá válasz sztem.

  26. Kína fejlődése valóban nagy dolog de mint említették itt 15 éve az 50-es évek színvonalán volt lemarad a világtól 40 évvel,innen nem nehéz nagyot fejlődni.

    Hol tart a Kína hadsereg?Vannak 4.gen repülőik,de rengeteg még a 60-as években rendszerben lévő Szovjet Légierő gépeinek másolata azoknak n-dik továbbfejlesztése és ezek nem csak a légierőre igazak hanem az egész kínai Hadseregre.

    Kínai ipar?Az is le volt maradva a világtól ha nem is annyira mint a hadsereg de jelentősen.Ezen a téren is óriásit fejlődtek de ezt nem a saját kutatásaiknak/fejlesztéseiknek köszönhetően tették hanem beengedtek magukhoz egy BMW-t vagy Audit majd valamilyen szinten lemásolták a teljes gyártósor és ezekkel a másolt gyárakkal azonnal ugrottak előre vagy 20 évet(ez nem csak az autóiparra igaz hanem minden iparágra).

    Most hol tart Kína?Ott tartanak,hogy nem tudnak kifejleszteni egy olyan hajtóművet ami kielégítene egy 4.gen gépet sőt egy 30 éves Orosz hajtómű másolása is gondot okoz,szerintetek ez a Kínai ipar képes megalkotni egy 5.gen repülőt tök egyedül szinte az Oroszokkal egy időben?

  27. Reggelt!

    Belekotyognék. Szerintem pénz beszél, kutya ugat, és az elsőből kínában elég sok van. Valószínűleg komplett gépet / tudósgárdát venni nem tudtak (eddig), de annyit igen, hogy egy koncepciót össze tudjanak hozni.

    Lehet, hogy a gép kamu, de én inkább egy korai tanulmányra szavaznék. Azaz valóban „összeollózták” a gépet, de a „valóságban” és nem PS-al.

    Ott van pénz ilyenek megépítésére. A hajtómű valószínűleg egy-egy szu-ból esett ki, elektronika (még) nincs benne.

  28. Azt azért el kell ismerni, hogy másolni egyre ügyesebben tudnak, DE amíg egy Pakisztán se veszi meg a JF-17-es kínai radarját addig ez is csak egy MIG-1.44, amivel a ruszkik is rohangásztak a földön meg kétszer-háromszor a levegőben! Majd akkor kell szerintem komolyan aggódni, ha maguktól olyat fejlesztenek, ami hatásos és nem innen-onnan ollóznak mindent…

  29. Ugy tudom, hogy a pakik sajat maguk akarjak gyartani a radart. Ez meg ugy fog megvalosulni, hogy a kinaiak felepitik nekik a gyarat es atadjak a radar teljes dokumentaciojat. Tehat vegul is csak kinai radar lessz benne.
    Ami a Mig-1.44 illeti a kacsa vezersikoktol eltekinte semmi hasonlosag a ket gep kozott. Az egesz inkabb F-22-re hasonlit leszamitva a kacsa elrendezest es a hagyomanyos fuvocsoveket.

  30. Azt hogy a gép nem vagy csak korlátozottan lopakodó arra alapozom hogy kacsa elrendezéses!
    Egyre azért kíváncsi lennék: a hajtómű fúvócsövei elfordíthatóak e?
    Ja és a felirat rajta kell hogy legyen valahol: Made in China
    Ha a gép valós akkor szerintem jeletős exportja lesz, mert olcsó lesz.
    Szerintem az Afrikai államok, Irán, Pakisztán ezek lennének a potenciális vásárlók (ez jót tenne az amúgy is olajozottan működő kínai gazdaságnak)

  31. @adam: a kacsa elrendezés nem jelent egyből pocsék radarkeresztmetszetet! Az amerikaiak mondták azt, hogy inkább az F-15-öshöz hasonló elrendezést preferálják, így lett az X-35-ös is hagyományos elrendezésű. De azt nem mondták, hogy mennyivel generál kisebb radarjelet. Ha drasztikus lenne a különbség, akkor a NG/BAe/MD JSF-koncepciója sem lett volna kacsaszárnyas, és a Dél-Koreaiak sem akarnának olyat építeni. Pontos adatokat nem tudunk a két elrendezés RCS-értékéről, így ezt az eszmefuttatást le is zárhatjuk.
    Más kérdés, hogy az RCS-érték mitől függ még. (Illesztések megoldása, szegecselés eltüntetése, kabintető, borítás és nem utolsósorban belső fegyvertér és a hajtóművek „eldugása”.
    Amíg nem repül a gép és nem lesznek róla komolyabb képek, addig felesleges is arról vitatkozni, hogy mennyire is „lopakodó” avagy sem. Látva a futómű-akna borításának farkasfogazását én mindenesetre bizakodó vagyok.

  32. @adam: a MiG 1.44 esetében is ott látható ez a pótvezérsík, sőt számos 4. generációs típuson is használták/használják. Ez sem a legszerencsésebb RCS szempontjából, azonban még ez sem ad okot az aggodalomra.

    A hajtóműves kérdést Allesmorra hagyom, ő a szaki ebben :)

  33. Nos, az egyre tosztább képek alapján ez egy sima, tehát nem mozgó fúvócsöves Al-31F, legalábbis ami a fúvócsövet illeti. Ha jól rémlik, a kínai WS-10-es egy kicsit másképp néz ki,

    http://i988.photobucket.com/albums/af8/My-Military-Photos/PRC/Engines/WS-10A/FSW10_1.jpg

    igaz azt az eltérést ezek alapjá a képek alapján nem lehetne egyértelműen kimutatni.

    http://www.abovetopsecret.com/forum/thread171025/pg1

    Ez itt egy WS-10-essel szerelt kínai Szu-27-es, a lap közepetáján.

    http://china-pla.blogspot.com/2009/04/j-11bs-finally.html

    Itt is WS-10 kontra Al-31FN

    Nézzük logikai oldalról.
    Van a kínaiaknak egy rakás Al-31F-jük a Szu-27-esekhez és a Szu-30-asokhoz.
    Van még jópár Al-31FN-jük

    http://image2.sina.com.cn/jc/2004-11-04/U28P27T1D240037F3DT20041104103626.jpg

    (ez szintén az MMPP Szaljut produktuma, de figyelem! ez „FN” és nem összetévesztendő a Szu-34/33/27SzM gépekhez tervezett Al-31FM-1, vagy a belőlük továbbvitt FM-2 és FM-3 családdal. Továbbmegyek, a jövőre széria szinten is megjelenő 13,5 tonnás fékpadi tolóerőt leadó Al-31FM-1 hivatalos légierős jelzése „Al-31F, 42-es széria” lesz.)
    Ezek a kifejezetten a kínai J-10-es sárkányához készített és csak oroszhonban gyártott Al-31FN-ek több szempontból is eltérnek a többi Al-31F családtól. A komplett segédberedezésház felülről átkerült alulra és a kisnyomású forgórész is eltérő. A tolóerő állítólag
    magasabb.

    Felmerült, hogy megszerezték az időközben szükségtelenné vált Al-41F-et. Nincs kizárva, végül is ez egy nagy gép, ehhez kell majd a 17-18 tonnás tolóerő, igaz a gép még, ha minden igaz nem emelkedett a levegőbe. Ha az itt már sokat emlegetett Raptoros hasonlatot használjuk (ami szerintem korrektül úgy hangozna, hogy milyen lenne az F-22-es az F-16-os vagy 15-ös hajtóművével, lévén ezek mérete passzol inkább az F-119-eshez, nem a GE F404/414-esé) úgy itt is azt mondanám, az első felszállások szempontjából tökmindegy, hogy megvan-e a kívánt tolóerő/tömeg arány, vagy a szupercirkálási képesség.
    Ne feledjük, anno az X-35-ös hajtóműve is egy átbuherált F-100PW229-es volt.
    Az oroszok elvben valóban odaadhatták az Al-41F-et, mely először 1983 ban repült egy MiG-25LL-en és mely az első orosz FADEC vezérléses katonai hajtómű is volt egyben, de ezzel szemben meg az áll, hogy a mostani 117Sz program és a majd belőle kifejlődő PAK-FA hajtómű alapja pont az Al-41F. Nem hinném, hogy pont most adnák el a vélt vagy valós fölényüket a konkurenciának.

    Mindent egybevetve nekem úgy fest: ez egy Al-31FN a J-10-esből, ami jelenleg a legmodernebb hajtómű kínában és pont jó a program beindításához.

  34. Fura gépezet. Egy F-35 orr összedrótozva egy Pak-Fa/Mig-1.44 hátsóval. Kb. mint a J-8, amin Mig-19/21 szerű gépre rácsavaroztak egy Mig-23 orrot.

    Viszont lemezeket hajlítgatni kis túlzással bárki tud bármilyen formára, az amerikaiaknál sem a lemezmunka tartott évtizedekig. Csináljanak világszínvonalú elektronikát is hozzá… Kérdés, az Lavi/J-10 izraeli kapcsolat most is működik-e ehhez, nem lepődnék meg, ha igen.

  35. Aztán véletlenül találtam 1 JF-17 képet úgy igazán szemből. Nos ezután ugy tűnik Pakisztán és Kína szépen együtt dolgozik. És lépésről lépésre más típusokon kikísérleteztek dolgokat.
    http://www.defence.pk/forums/jf-17-thunder/32359-jf-17-thunder-multirole-fighter-thread-3-a-231.html
    Aztán van ilyen hogy J-10B utólag látni az előzményeket.
    http://china-pla.blogspot.com/2009/07/new-j-10b-photos-out.html

  36. Kínának tudtommal elég elhanyagolható a tudományos múltja (puskaport leszámítva xd), ezért is harapnak fűbe, pld mikor egy igazán jól működő hajtóművet kéne összerakni. Ez még az oroszoknak sem megy mai napig igazán (kicsi élettartam), pedig az ő ölükbe hatalmas tudás / tehetség pottyant a németek részéről. Lényeg, hogy rengeteg tudományágban kell igazán pengének lenni az ilyen összetett gépek minőségi megalkotásához. Kérdés, hogy hol van ettől Kína?

  37. Hát vegyes vágottnak tűnik a madárka, de ha stílszerűek akarunk lenne, akkor inkább édessavanyút kellene mondani.
    A képek alapján van benne: MiG-1.44, S-37 Berkut, F-35, méret alapján F-22, valamint Pak-Fa-ra is hajaz egy kicsit.
    Szemből kicsit olyan, mint egy „meghízott” F-35. A függőleges vezérsík mérete egyből kérdésesé teszi, hogy akkor tolóerővektor kormányzás lesz +/vagy „sima” fly by wire.
    Érdekes. Annyi viszont bejött a találgatásokból, – mikor a J-14-ről keringtek fényképek neten – hogy kacsavezérsíkja van/lesz.
    Lehet, hogy ezt is csak annyira fogják használni, mint anno Berkutot.
    De ha még se, akkor csak a többieket ismétlem, hogy milyen hajtóműve, radarja, zavaró berendezése és fegyverzete lesz? Nekem túl hosszúnak néz ki, de ez csak az én véleményem. A Pak-Fa szebb, de a hatékonyság dönt, nem a külalak… Igaz ami jól néz ki az jól is repül.
    Ha produkállja azt amit a Paki, hogy röviddel a gurulóprobák után levegőbe emelkedik, akkor ígéretes lehet. De túl kevés az info a gépről ahhoz, hogy holtbiztos következtetéseket vonjuk le…
    Info kell, anélkül az egész olyan, mint egy torpedó játék.

  38. Így van, van ebben minden, de jó lenne ezt az áltudmányos, műszakiatlan zagyvaságot hanyagolni. Ennyi erővel az F-15-ös is egy összeollózott fércmű, mert van benne MiG-25, F-14, Focke-Wulf, de még a Wright fivérek repülőjéből is.

    „Ez még az oroszoknak sem megy mai napig igazán (kicsi élettartam), pedig az ő ölükbe hatalmas tudás / tehetség pottyant a németek részéről.”

    Ez se fedi a valóságot. Gondolod, hogy az oroszok csak azért képesek ma hajtóművet építeni, mert anno pár évig foglalkoztatott néhány szerencsétlen német hadifogoly átadta nekik az übermensch bölcsességet? És az amerikaiaknak kik segítettek a háború után?
    De ha már itt tartunk, tegyünk is rendet. Sugárhajtóművek, illetve rakétatechnológia terén a szovjetek közelebb álltak a németekhez, mint az amerikaiak. Sugárhajtóműves kutatásaik azonban háttérbe szorultak a háború alatt, de az elméleti bázis megvolt. Ezt támogatta meg jelentősen az a pár, gyakorlattal is rendelkező német szakember, aki a háború után mint hadifogoly dolgozott a szovjetek keze alá.
    Az első, szériában is rendszeresített sugárhajtómű azonban brit licensz volt. Ennyi erővel őket is megemlíthetted volna. Továbbmegyek, a brit Rolls Royce „Nene” hajtómű az USA-ba is kikerült, nekik is nagy lökést adva ezzel, független attól, hogy Kelly Johnsonék Lockheed P-80 Shooting Star-ja idején már dolgoztak önálló sugárhajtóművön, amihez se az angoloknak, se a németeknek még nem volt semmi közük.

    Ne kössük össze a rémrossz gyártásszervezés miatti szovjet valóság eredményezte csapnivaló hajtóműélettartamot az elméleti tudással.
    Az orosz sugárhajtóművel aero és gázdinamikai kialakításai mindvégig egálban voltak az amerikaiak épp legújabb hajtóműveivel. Azaz a tudományos háttér végig megvolt, illetve meg is van. Gyártani?
    Ja, az már egy másik kérdés. Nem árt, ha így tekintünk a kínaiakra is.

  39. Köszönöm Caps!
    Lehet, hogy ezzel darázsfészekbe nyúlok, de remélem nem…
    Ha ez a méret marad – induljunk ki ebből – akkor kérdés, hogy mennyi fegyverzet és mennyi üzemanyag fér el benne. Lehet, hogy a harcban a „kifárasztásra” fognak játszani, kinek fogy el hamarabb el az üzemanyaga és aki hamarabb vállik ki a harcból az bizony vesztes helyzetbe kerül…
    Jó ennyire ne rohanjunk előre, de ezt nem szabad figyelmen kivül hagyni. Ez a madárka még erősen a jövő zenéje.

  40. Allesmor Obranna ! Bizony,bizony a hajtómű nagy dolog ! A kínaiak szépen lemásolták a Mig-21 hajtóművét, aztán a 23-ét is. Aztán a Szu-27 motorját próbálták utánozni. Gyártottak is ilyent, de silány minőségben ! A technológia egyre bonyolultabb, az oroszok sem tudtak nyugati szerszámgépek nélkül csendes hajócsavarokat gyártani !

  41. Nos, a WS-10-es ennél érdekesebb. Nem az AL-31-es másolása. Hiszitek vagy sem, de sokkal közelebbi rokona a GE F101GE100-as hajtóműnek a B-1B-ből, mint az Al-31-esnek. Erre utal pár elem is, pl. a kisnyomású forgórész kialakítsa, vagy az első fokozat, illetve az az előtti állólapátsor dizájnja. Érdekes, hogy a stratégiai bombázó hajtóművéből valamit, terveket, talán mást is megkaphattak, de a 89-es Tienament téri események után a projekt megzuhant és végül az Al-31-es alapján módosult tovább. Érdemes megfigyelni, hogy a WS-10-es kialakítása, befogalló méretei (pl a 950mm-es belépő keresztmetszet) is inkább az F101-esre hajaz, semmint az oroszok hajtóművére. Ne feledjük azt se, hogy az F101-es core része (gázgenerátor) közel azonos a CF-6-oséval, ami pl a B-767-eseken is megtalálható. És még egy sor GE hajtóművvel is.

    Amit én a WS-10-es képeken nem értek az a fúvócső. Úgy fest, a minimális és maximális kilépő kerszetmetszet között csak szerény eltérés van, ez nem utal komolyabb Laval-os profilra. Ez utóbbira utal a fúvócsőről készült közeli kép, ahol vagy szerény a bővülő rész, vagy a kilépő keresztmetszetnél a bővülő rész tovább vezérelhető. Ilyet akkor alkalmaznak, ha nagyobb magasságokban finomabb fúvócsővezérlést kívánnak alkalmazni.
    Sajnos a fúvócsőről készült képek nem a megfelelő szögből látszanak, ami meg olyan volt, azt a kínaiak törölték az internetről!

  42. Obranna

    Nem állítottam, hogy az a néhány szerencsétlen német kutató sz**ta a spanyol viaszt a sugárhajtóművek terén. Nyilván mások is eljutottak volna előbb-utóbb maguktól is arra a szintre, amit akkor a németek képviseltek.(angolok vetekedtek is) Csupán annyit mondok, hogy a németek által felhalmozott kevéske sugárhajtóműves tapasztalat elősegítette mind a szovjetek, mind az amerikaiak ilyen téren való fejlődését. Mellesleg nem hinném, hogy az oroszok korlátainak okát (ezen a téren) tisztán az adminisztrációs/szervezési trehányságban, elmaradottságban kéne keresni, bár vitathatatlanul hozzátartozik ez is.

  43. A jelenleg fellelhető adatok alapján a kínaiak fő célja nem az Al-31F másolása, hanem a GE F110-esé, a történetbe az F101-es úgy jön be, hogy anno a kínaiak mindenáron meg szerették volna kaparintani a CFM-56-os (ez viszont a B-737-eseken meglévő hajtómű) licenszét és ezt nem szerették volna az amerikaiak. (A CF-6-os szálat kéretik elfelejteni, mert annak gázgenerátora a TF-39-esből ered).
    Az amerikaiak ettől elálltak, de a kínaiak nem. Időközben az F101-esből az F101DFE-n keresztül F110GE100 lett és ez már a 16-osok, 14-esek és most már a 15-ösök hajtánya.
    A WS-10-es méretei továbbra is inkább a jenki hajtóműre emlékeztetnek, semmint az oroszra. Sőt a konfiguráció is azonos, 3 kisnyomású és 9 nagynyomású kompresszorfokozat is erre utal.

  44. „Mellesleg nem hinném, hogy az oroszok korlátainak okát (ezen a téren) tisztán az adminisztrációs/szervezési trehányságban, elmaradottságban kéne keresni”

    Szerintem meg igen. Gyakorlatilag minden nyűgük a személyes intrikáktól kezdve a gyártástechnológia elmaradottságáik erre vezethető vissza. Az elméleti tudás terén, az aktuálisan felvázolt koncepciók terén mindig naprakészek voltak. Csak ez kevés.

  45. „Majd a pakik adnak nekik kolcson.”

    nem hülyeség, bár nekik nincs GE hajtóműves gépük. A most leszállított F-16C/D block 52+ gépek Pratt&Wittney F100PW229EPE hajtóművekkel szereltek. Ezek a 229-esek legújab és talán legutolsó verziói, tolóerőben, fajlagos tüzelőanyagfogyasztásban nem jobbak, de élettartamban már igen. De ne feledjük, a PW nemrég jelenette be, hogy végleg befejezi az F100-as hajtóműcsalád fejlesztését és csa az F119-es és F135-ösre fog innentől koncentrálni.
    Azt se feledjük, hogy a kínaiak a GE F110-esére fenik a fogukat. Hogy is volt tavaly? Kínában leszállt a hazafelé tartó két emirátusi F-16E Block 60-as? Hajtóművük a legmodernebb F110GE132-es?

  46. White

    Az Orosz kutató/fejlesztő kapacitás világszínvonalú,sosem azzal volt bajuk,hogy nem tudtak kitalálni valami újat ami működik,ott kezdődtek a bajok amikor sorozatban kellett gyártani.Erre nagyon jó példa a hajtómű vagy titán tengeralattjáró,amiket nagyon hamar ki kellett őket vonni mert nem tudták megfelelő minőségben hegeszteni a titánt(megjegyzem még ma sem tud senki rendesen titánt hegeszteni) és repedések jelentek meg.

  47. Obranna:

    S még valamit ne feledjünk, a kínaiak a saját utasszállítójukhoz (Comac C919) CFM56 LeapX hajtóművel szeretnék reptetni.
    http://www.flightglobal.com/articles/2009/12/21/336414/cfm-international-to-provide-engines-for-comacs-c919.html

    GE meg a LeapX nagynyomású részét szeretné felhasználni az F110 továbbfejlesztéséhez. Ez a nagynyomású rész pedig a GEnx-ből ered, amelynek ha jól emlékszem 10 fokozata van és 23:1 a nyomásviszonya.

  48. Obranna:
    sinodefence-en találtam FWS-10 fúvócsöve:
    http://img814.imageshack.us/img814/8108/147zp.jpg

    WS-10A láthatóan su-27 és leszármazottaiba valók, WS-10B1-nél lent vannak a segédberendezések, gondolom J-10be és J-XX protoba mehet.

    A WS-10 igazi nagy problémája, hogy későn készült el. Hosszú volt a fejlesztési program és az elején volt, hogy alulfinanszírozott. Kaptak némi orosz assistot, amivel végül sikerült összehozni egy viszonylag modern hajtóművet, de sajnos az összteljesítménye semmivel sem előnyösebb egy most használt AL-31F vagy FN-nél.
    Az öröm az egészben ha a kínaiak szemszögéből nézzük, hogy sokat tanultak belőle és kaptak egy olyan saját hajtóművet amit szép továbbtudnak fejleszteni. A szerzett tapasztalatok alapján egy következő generációs hajtómű talán már gyorsabban elkészül és sorozatgyártásra kerül, mint a WS-10.

  49. Obranna:
    „Ilyen befelé nyíló ajtókat lehet találni a MiG-31-es D-30F6-os hajtóműveinek fúvócsövében is.”
    Ezek az ajtók mire szolgálnak pontosan?

    Na, hogy egy kicsit ON is legyek:
    A képeken látható gép szemből valóban egy F-35re hasonlít, a kabintető az F-22-ére, de maga a pilótakabin lentebb van mint az F-22-nél. Hátulról Su-47 és Mig 1.44 hasonlóságokat véltem felismerni, de a függőleges vezérsíkok megoldását én inkább a F-117 vezérsíkjaihoz hasonlítanám.

  50. molnibalage!
    1. te már láttál lopakodót kacsavezérsíkkal? ugye a lopakodás lényege hogfy nincsenek olyan vonalak amik 90 fokot zárnak be.
    2. a kiömlőnyílásai nem olyanok mint egy F-22-esnek (nem fogazott) ez nagy hibája pl a Pak Fa nak is gogy hátulról könnyen érzékelhető a fogazott kiömlőnyílás:
    http://www.freerepublic.com/focus/f-news/1403808/posts
    (egy kicsit tekerjétek lejjebb és ott van kép)

  51. adam0925:” te már láttál lopakodót kacsavezérsíkkal? ugye a lopakodás lényege hofy nincsenek olyan vonalak amik 90 fokot zárnak be.”

    >ja és ha kitéríti a kacsavezérsíkot azonnal visszaveri a radarsugarat

    Mi zár be mivel 90 fokot egy kacsaszárnyon?
    És amikor más vezérsík tér ki?

    Ez kb olyan lehet mint a bombatér ajtó nyitása, csak egy rövid időre nagyobb a reflexió.

    Minden amerikai „lopakdót” (B-2 kivételével) a Lockheed tervezett, ők nem szeretik a kacsaszárnyat. A JSF tervek között volt kacsaszárnyas, a dél-koreai projekt is kacsaszárnyas, de ezt már írta valaki.

  52. Az utolsó kép gondolkodtatott el kicsit. Az passzol, hogy az egész függővezsik fordítható. De milyen logika szerint építették úgy, hogy ekkora kitéríthetősége legyen. Nagyobb sebességnél szerintem azonnal leszakadna, olyan kis sebességnél pedig ahol már elbírná , mi értelme?
    Persze lehet , hogy nem használják így, de nem hiszem, hogy feleslegesen
    ráterveznek plusz 30-40fok kitéríthetőséget…

  53. Én isten igazából sosem értettem ezt a mindenféle szögben döntött felületek/kis RCS érték dolgot (legjobb pld. F-117), hiszen a rep. gép egy 3D környezetben 3D-ben mozgó tárgy, tehát mindig lehet olyan felülete, aminek beesési merőlegese egybeesik a felderítő lokátor jelének irányával, szóval abban a pozícióban lesz visszavert jel a radar tányérjára (leszámítva a radarabszorbens anyagokat). Egy ellenséges terület felett a radar (ha még ki nem iktatta a SEAD) meg bárhol lehet a géphez képest, előtte, mellette, jobbra, ballra, a háta mögött… Ezt én csak úgy tudom elképzelni, hogy a lopakodó fedélzeti számítógépe elemzi a besugárzásjelzőtől kapott információt, és a gép geometriájának (visszaverő szögeinek) ismeretében nem enged olyan pozíciójú mozgást a 3D térben a gépnek, hogy legyen visszaverődés abba az irányba. Szép, szép a Pak-fa meg az a kínai 5. gen. csemete, de az 5. generáció jellemzői szerintem – a fentiekből – szenzorok, elektronika, hardver és szoftver + a generációhoz illő fegyverrendeszer és fegyverek. Ezen a téren vajon hol állnak orosz és kínai barátaink? Ami pld. a Pak-Fa-nál nekem egyből szemet szúrt, azok a kiálló szegecsek. Kérem, azok mm-es hullámhosszon mind visszaverő felületek!

  54. Hátulról felderítendő gépeknél a következőkre kell gondolni:

    – Távolodó gépnél a felderítési távolság mindig kisebb. (közelebbről lehet mérni)
    – Távolodó gépre az indítási távolság is mindig kisebb.(közelebbről lehet csak indítani)
    – Mire épkézláb indítási távolságba ér az üldöző gép, addigra már a forszírozott, netán utánégetővel repülő gépet hőpellengátorral is fel lehet deríteni
    – Nem szögletes, de nagy minimális/maximális átmérőkülönbséggel bíró fúvócsövek esetén (mint amilyen a PW F135-ösé is) a kompozit burkolólamellák, vagy a farkasfogas kialakítás is relatív nagy felületet takar ki a forgó turbinalapárokból és a forzsázskamra lángstabilizátoraiból, forszázskollektoraiból, ha a hajtómű maximál üzemmódon van. Ez utóbbi azonban a mai (a nevezett is) hajtóműveknél, pláne hangsebesség felett nem biztos, hogy ugyanúgy a minimális kilépő keresztmetszetet jelenti. Teljesen mindegy is, mivel ezen hajtóművek elég forró konstrukciók, bár IR árnyékolásuk a különféle bypass körökkel elő van segítve.

    Egy szó mint száz, a fúvócsövek kialakításánál az IR felderíthetőség csökkentése a szempont, nem az RCS értéké. Az IR felderíthetőség csökkentését pedig csak nem utánégető üzemmódra szabad érteni, mert akkor minden borul. A hajtóművekből kilépő hő elfedése még szemből várható fenyegetés esetén is fontos. Arra kell tehát ügyelni, hogy:

    – A kilépő gázokat a szívócsatornából elvezetett bypass levegőkörön érkező környezeti levegővel fedjék, amennyir elehetséges
    – A hajtómű utánégetőjét csak meghatározott esetben kelljen igénybe venni
    – A gép szerkezeti elemei lehető legjobban takarják a kilépő gázok hőképét, amennyire erre mód van
    – Hátsó féllégtérből várható fenyegetést a bevetés tervezése során minimalizálni kell (légvédelemi egységek, elfogó vadászgépek)
    – Manőverező légiharcnál legyen mód minél hamarabb nagy szögeltéréssel veszélyes zónából kitérni

  55. Nem értsetek félre! Nem cinizmusból kérdem! De minek hasonlítgatni bármihez is? (A Bmw is hasonlít a Mercire) Van pár szárnya , hajtóműve, kereki, kabinja, stb… Ennyi erővel bármihez lehet hasonlítani. Valószínűleg a mai technikával kb ez a forma adja a legjobb kompromisszumot a lopakodás, manőverezés, légellenállás terén. Úgy néz ki, hogy az összes 5.gen elég sok hasonlóságot mutat. Ha pedig nem számítógépes tervezés alakította erre a formát, hanem koppintás , akkor nem több az egész mint egy új számítógépház, a régi procival.

  56. A PAK-FA szegecsei nem állnak ki. Kiálló szegecseket utoljára a Góbén láttam, a nagysebességű repiparban süllyesztett fejű szegecseket használnak.

    Raptoron is van belőlük:

    http://www.airliners.net/photo/USA—Air/Lockheed-Martin-F-22A/1810014/L/&sid=1678423a35245b19a5b4eeb57e9d8294

    http://www.airliners.net/photo/USA—Air/Lockheed-Martin-F-22A/1794601/L/&sid=1678423a35245b19a5b4eeb57e9d8294

    Ez természetes, ami azonban az igazán lényeges, az a panelok alakja, éleinek szöge és gép bevonata az ilyen helyeken. Az első képen látható, hogy a kabin előtti panelnél az utólagos felületkezelés üzemeltetői szinten nem sikerült épp a legprecízebbre, de valószínüleg átmehetett a rostán.

  57. Ez kimaradt
    „5. generáció jellemzői szerintem – a fentiekből – …”
    … + ember-gép kapcsolat, és ergonómia, a pilóta „tehermentesítése”, hogy a harci tevékenységre koncentrálhasson, ne a gép vezetésével vacakoljon.
    És ami már egyszer elhangzott – azt hiszem Allesmor részéről az F-22-vel kapcsolatban -, hogy a szupercirkálás jelentősége nem csak az utánégető nélküli hangsebbesség feletti repülésben van (fogyasztás, tolóerő, hatótáv, stb.), hanem csökkentett észlelhetőséget jelent az infravörös tartományban is.

  58. Kösz Obranna, én is az orosz ahjtóműre tippeltem. A WS-10(A)/WS-15 majd ráér később is.
    Valaki kérdezte fennebb, hogy a pakik francia radart akartak venni az FJ-17hez. Így is, volt, csak az indiaiak megfúrták a dolgott és maradtak a kínaival. Amit ha minden igaz most már gyártani szeretnének.
    A méretével kapcsolatban a sinodefenceforumon azt okoskodják, hogy a hatósugara elérheti a 2000 km is. Ezzel légvonalban akár Szingapúrig is elrepülhetnek, de a Dél Kínai tenger problémás részeit mindenképpen lefedi. Ez egy lehetséges magyarázat a nagy méretre.

  59. molni

    Ha meg akarja érteni az ember akkor meg is érti.Ellenben nem úgy kéne olvasni,hogy mibe köthetek bele…Ami a tanárodat illeti ő azért választotta ezt a szemlélet módot mert szakembereket képzett akitől elvárás az,hogy tökéletesen egyértelműen beszéljen,de itt nem szakemberek vannak(haditechnika keretein belül)mint ahogyan te sem vagy az csak amatőrök akik hobbi szinten saját szabadidejükben foglalkoznak a témával.

  60. dudi,

    Mint leírtam, a radar bárhol lehet a térben a géphez képest, itt nem csak rep.gép fedélzeti radarra kell gondolni. A műholdas adatkapcsolatok korában elég ha felderít valami, átküldi az adatokat egy kedvezőbb pozícióban lévő lopakodó vagy csökkentett észlelhetőségű gépnek, és bármilyen szögből jöhet a rakéta. Ne feledd, a lopakodó nem használhatja a saját radarját, igaz légi helyzetképet kaphat AWACS-től, szintén adatkapcsolaton át.

  61. „Mi zár be mivel 90 fokot…?”

    A válasz egyszerű:a beérkező radarhullám azzal a felülettel amire beesik.

    AstarothZ

    Nincs végtelen számú radar.A radarhoz képest a repülő mozog azaz egy időpillanatot leszámítva nem fog a kibocsájtott radarhullámokra merőlegesen állni a gép.

  62. Az F-22-esről nyilvánosságra hozott adatok szerint a Raptor képes hangsebesség felett tartósan repülni már 80%-os fordulatszámon is, azonban a szupercírkáláshoz megadott érték, vagyis az 1.78 Mach fenntartásához már a 100%-os fordulaszám kell.
    Más gépeken, mint pl. az F-35-ös, vagy a Szu-35, EF Typhoon, a hangsebesség feletti repüléshez a maximális fordulatszámú rezsim mindenképpen kell, az elérhető sebesség viszont még így is szerényebb, csupán 1,2-1,3 Mach.
    De!
    A Raptor hajtóművei a nevezett 100%-os üzemmódon (tehát nem forszázson) egy nagyságrenddel(!) magasabb fajlagos tüzelőanyagfogyasztást produkálnak, mint 80%-on és ez lényegében annyi, mintha menne az utánégető. Nem is csoda, hogy olyan gyér az F-22-es hatótávja szupercirkáláskor, így pont a hatótáv az amire nincs kedvező hatással a megoldás.

    Miért? Azért, mert egy sugárhajtómű (különösen az F119-es) fajlagos tüzelőanyagfogyasztása a sebsség arányosan változhat. Van az úgynevezett tolóteljesítmény, ami sebességfüggő. Minél nagyobb sebességet érünk el, annál komoyabb ez az érték. Ez tehá nem tolóerő, hanem teljesítmény, így nyilván mikor áll a gép, és megszólal a fáklya, akkor száll el az egekbe a tüzelőanyagfogyasztás, mivel a hajtómű álló gépen nem fejt ki teljesítményt (nem mozgatja a gépet), csak tolóerőt ad.
    A tolóerő – állandó magasságon – azonban a sebességgel szintén növekedhet, lévén egyre több levegő áramlik be, azonban ehhez egyre több tüzelőanyagot is lehet elégetni. Ez már a szabályzó és nem a vezérlőrendszer dolga, mint ahogy az is, hogy ez a tolóerő sem szállhat el a végtelenségig. Pl. limitáva van a gép sárkányára ható nyomásmaximumnál, azaz a legkisebb magasságon elérhető legmagasabb sebességnél, ami általában az úgynevezett „földközelben 1,2-1,4 Mach”.
    A Raptornál tehát annyi van, hogy készítettek egy hajtóművet, melynek lényegében két forszázsrendszere van. Van a hagyományos, ami a turbina után, a diffúzor részben található, forszázskollektorokkal, lángstabilizátorokkal. Az itt elérhető hőmérséklet az kb annyi mint másutt, ~1600-2000 fok. És létezik egy másik lehetőség, ami elég drasztikusan hangzik. Mégpedig a turbina előtt, ott, ahol a normál tüzelőtér van. Annyi az egész, hogy bizonyos magasságon, bizonyos sebességnél az adott gázkarállásnál a tüzelőanyagbetáplálás jelentps mértékben megugorhat, olyan hőmennyiséget közölve a beáramló nagymennyiségű levegővel, hogy az így léterjövő tolóerő még a szinte szédítő mach 1,78 elérését is lehetővé teszi. Ez becslések szerint ugyanúgy 1800-2000 fokot jelent. Csak tájékoztatásul, egy Al-31F-nél a turbina előtt 1350 fok van, míg utánégetéskor a forszázskamrában 1680 fok.
    Az F-119-esnél tehát a nagy kunszt az, hogy ezen a szupercirkáló üzemmódon a hajtómű nem köpködi ki a cseppfolyóssá olvadt turbinalapátokat. De a tüzelőanyagfogyasztás ettől még igencsak nagy lesz. Annó a PW mondta is, hogy a GE-vel szemben pont, hogy nem a változó kétáramúsági fokot, mint techniaki hókuszpókuszt választotta a feladvány megoldásához, hanem egy végtelenül primitív, de részleteiben nagyon is kifinomult, extrém módon terhelhető konstrukciót választott.

  63. És akkor mindjárt eszembe is jut a szerbek taktikája az AF idején. Ide-oda telepítették a felderítő lokátoraikat és a SAM ütegeket, csak 10-20 másodpercre kapcsolták be a radart, aztán pakolás és irány a másik előkészített állás. (A rakétaindításra is csak ennyi idő volt, ha detektáltak célt)

  64. Más gépeken, mint pl. az F-35-ös, vagy a Szu-35, EF Typhoon, a hangsebesség feletti repüléshez a maximális fordulatszámú rezsim mindenképpen kell, az elérhető sebesség viszont még így is szerényebb, csupán 1,2-1,3 Mach.

    Meg az az „apróság” maradt ki, hogy max. két törővégi IR rakétával, 8-10 km magasan és 1/3 üzemanyaggal. Röviden szólva, egy csak marketing duma, nem valós harcászati képesség. Az F-22 fullra megpakolva is vígan hasít.

  65. dudi,

    „(olyan mint a harckocsi páncél az is úgy van kialakítva,hogy a szemből érkező lövedék ne 90fokos szögben csapódjon be).”

    A harckocsi csak 2D-ben mozog, sokkal könnyebb kiszámítani, hogy a frontpáncél a veszély irányába nézzen, a támadó vadász/elfogó vadász/felderítő radar esetébe egész másról van szó

  66. molni

    „Meg az az “apróság” maradt ki, hogy max. két törővégi IR rakétával, 8-10 km magasan és 1/3 üzemanyaggal. Röviden szólva, egy csak marketing duma, nem valós harcászati képesség. Az F-22 fullra megpakolva is vígan hasít.”

    Ennek mi köze van ahhoz,hogy mi módon képes szupercirkálni a Raptor?

  67. „Meg az az “apróság” maradt ki, hogy max. két törővégi IR rakétával, 8-10 km magasan és 1/3 üzemanyaggal. Röviden szólva, egy csak marketing duma, nem valós harcászati képesség. Az F-22 fullra megpakolva is vígan hasít.”

    Két dolog. Az ilyen nagysebességű útvonalazások amúgy se kis magasságon történnek, szóval a 8-10km (a Szu-35-ösnél inkább 11-12000m) magasan repülés teljesen természetes. Mint, ahogy abba se lennék biztos, hogy a Raptor képes lenne földközelben ilyen vígan hasítani. Illetve képes lehet, de az már tényleg nagyon szerény hatótávot feltételezne. A rakétafegyverzetét viszont tényleg elviheti magával,ez nem kétséges.
    Engem azonban jobban érdekelne a másik dolog, hogy a Szu-35-ösnél valóban csak a két törővégi rakéta a maximum amivel ilyenkor a gép elérheti ezt a tempót? Kíváncsi lennék meddig juottak el a berepülések során.

  68. Még egy dolog. A Szu-35-sönél az 1/3-ad üzemanyag nem olyan kevés, illetve a gép levegőben is utántölthető. Nem biztos, hogy ez csak marketing duma, bár tény, hogy a szuperszonikus repülés utánégető nélkül most nagy sláger a harcirepülő piacon.

  69. Allesmor Obranna

    „Az ilyen nagysebességű útvonalazások amúgy se kis magasságon történnek, szóval a 8-10km (a Szu-35-ösnél inkább 11-12000m)”

    A Szu-35-ek is megy szerintem 8-10000 méteren,annak ellenére,hogy az üres tömege 17,5 tonna de a gépnek nagyon kicsi a légellenállása és a gép az össz. fékpadi tolóereje forszázs nélkül 17,6 tonna.

  70. Amit még találtam a Raptor szupercirkáló képességéről, az csupán egy becslés. Eszerint a Raptor csak maximum 100 tengeri mérföldes útvonalon képes fenntartani a szupercirkálást és ebben az esetben a harci hatósugara 450 tengeri mérföldre csökken. Azt lehet tudni, hogy egy F-22-es ilyen üzemmódon 1,7 mach-ot ért el, 12000 méteren.
    Nem hinném, hogy sokkal alacsonyabban érdemes lenne ezt a szupercirkálást erőltetni, hacsak valami különleges helyzet nem indokolja.

  71. „A Szu-35-ek is megy szerintem 8-10000 méteren,annak ellenére,hogy az üres tömege 17,5 tonna de a gépnek nagyon kicsi a légellenállása és a gép az össz. fékpadi tolóereje forszázs nélkül 17,6 tonna.”

    Ezt nem tartom jó összevetésnek. A légellenállás egyrészt a sárkányra értendő, függesztményre nem, másrészt sebesség és magasságfüggő. Csakúgy mint a tolóerő. Így a nagyon kicsihez mint spekulált „értékhez” a 17.6 tonna fékpadi tolóerőt nem érdemes hozzárendelni.

  72. Jó oké ebben elismerem igazatok volt valószínű hogy lopakodó. De én egy kicsit kombinálgattam: mi van ha ezt az Izraeli viszonyt megtartották? Ugye náluk (mármint Izraelben) pénz is van meg szakértelem is. Pl.: Mig 21 korszerűsítés. A műszereket vagy szárnyat lehet ők adták ugyanis volt olyan feltételezés hogy az F35-sökből 800 darabhoz ők gyártják a szárnyat.

  73. No ne keverjük a dolgokat. Az F-35 szárnyakat az izraeliek (is) készítik majd, de ez még jövő idő.
    A gyártás meg egyes adatok kiszivárogtatása két különböző dolog. Az izraeliek nem mennek bele egy akkora blamába, hogy szárnyat szállítanak Kínának. Titokban meg nem lehet tartani egy ilyen méretű részegység sorozatgyártásának tényét. Amúgy meg nem a sárkányszerkezet az, ami Kínának nem megy, hanem az elektronika és a hajtómű. Előbbiben egyre előrébb törnek, utóbbiban is, csak jóval lassabban…

  74. Ja és azt elfelejtettem hogy a J10-esre Pakisztánon kívül még Irán is feni a fogát. Szerintem elég olcsóra tervezték (mármint ezt a J20-ast) és olcsón is fogják eladni, ezzel komoly pénzügyi (ha nem is minőségi) vetélytársat jelenthet az F35 exportjának, ugyanis a fejlődő országoknak sokkal ki8fizetődőbb lesz egy olcsó gép. Ezzel az F35 exportot megakaszthatják. (vagy már lehet paranoiás vagyok :) )

  75. harckocsi csak 2D-ben mozog, sokkal könnyebb kiszámítani, hogy a frontpáncél a veszély irányába nézzen, a támadó vadász/elfogó vadász/felderítő radar esetébe egész másról van szó

    Valójában nem. Középiskolai geomatria. A Stealh képesség lényege, hogy a stand off fegyverek indítási zónájáig és az ellenséges légiharc rakéták NEZ-jéig bizonytalanul vagy ne észleljenek. Ez jellemzően mondjuk 40km. Számold ki, hogy milyen szögben látja a radar modjul 6,8, 10 és 12 km magasan. Igen, van eltérés, de egyáltalán nem annyira „3D-s” probléma. Nagyon szűk tartományra kell kihegyezni a stelth működését. Ha ennél közelebb van az ellen, akkor annyira már úgy sem számít.

  76. A légellenállás a sebesség négyzetével változik. Minél gyorsabban mész, annál nagyobb tolóerőre van szükséged, mert annál nagyobb mennyiségű levegő torlódik össze előtted. És arra is ügyelned kell, hogy a géped körül áramló sebesség ne haladja meg a kilépő gáz sebességét. Ahol ez megtörténik, ott lesz az egyik végsebesség értéked.

  77. Mint, ahogy abba se lennék biztos, hogy a Raptor képes lenne földközelben ilyen vígan hasítani.

    Naná, hogy nem. A strukturális korlátot hamarabb érné el, mint a tolóerőben levőt. Tudommal a hagyományos vadászok csúcssebességét is nem a tolóerő korlátozza le alacsonyan, hanem a gigantikus erők a sárkányon.

    Szerintet a Raptornál ez azt jelenti, hogy alacsonyabban is szuperszónikus, de utánégető nélkül. Erre már a teljesen tisze F-111F is képes volt, pedig annak t/w aránya szánalmas a Raptoréhoz mérve.

    Engem azonban jobban érdekelne a másik dolog, hogy a Szu-35-ösnél valóban csak a két törővégi rakéta a maximum amivel ilyenkor a gép elérheti ezt a tempót?

    8 légiharc rakéta mellett a Szu-27-es hatótávja kb. 35%-ot zuhan. Akkor el lehet képezlni, hogy pár légiharc rakéta mekkora légellenállást csinál a szárny alatt. Még lehet, hogy a törővéggel is túloztam, de az az egyetlen hely, ahol pozítív hatása is lehet a légiharc rakétának. (winglet elv)

    Viszont vannak olyan gépek, ahol nincs ott rakéta. Pl. MiG-29.

  78. Kisebb sebességnél (M0,4 alatt) a levegő összenyomhatatlan közegként viselkedik, így ott ilyen szempontból nincs baj. A számunkra lényeges tartományokban (transzszonikus és szuperszonikus) a sebesség növelésével folyamatosan változik a szárnyprofil és a törzs körüli áramlás sebessége és nyomása, és akkor a turbulens vagy lamináris voltáról még nem is beszéltünk. Szóval bonyolult. :D

  79. „Szerintet a Raptornál ez azt jelenti, hogy alacsonyabban is szuperszónikus, de utánégető nélkül. Erre már a teljesen tisze F-111F is képes volt, pedig annak t/w aránya szánalmas a Raptoréhoz mérve.”

    A különféle végsebességértékeknek ritkán volt közük szédítő t/w arányokhoz, lásd SR-71, F-111, MiG-25, vagy MiG-31.

    „A strukturális korlátot hamarabb érné el, mint a tolóerőben levőt. Tudommal a hagyományos vadászok csúcssebességét is nem a tolóerő korlátozza le alacsonyan, hanem a gigantikus erők a sárkányon.”

    Ezt írtam le én is, csak sokkal bonyolultabban.

    „8 légiharc rakéta mellett a Szu-27-es hatótávja kb. 35%-ot zuhan. Akkor el lehet képezlni, hogy pár légiharc rakéta mekkora légellenállást csinál a szárny alatt.”

    A Szu-35-ösnél még nem tudjuk, milyen légiharcrakéták jelennek meg a szárny alatt és mi lesz a készültségbe állított gépek szabvány javadalmazása. Mint ahogy azt se, hogy az egyébként furcsamód nem túl kimagasló tolóerőkarakterisztikájú Al-31F-et váltó Al-41F1-Sz mit fog tudni ezen a téren.
    Itt van pl. az igazán szépen muzsikáló F100PW229-es, vagy a mégjobb F110GE129C az F-15E/I/S illetve F-15K/SG/S gépekben.
    A PW hajtómű tolóerőmaximuma 15 tonna, a GE-é 16 tonna, pedig mind a kettő fékpadon 13 tonnát ad le. persze utánégetővel. Mégis, az F-15E család max sebessége csupán 1,7 Mach forszázzsal, ha a szokásos függesztmények (még a békeidős konfig csak CFT+elektronikai konténer kombó esetén is) rajta vannak. A szokásos függesztényekre pedig még egy normál kiképzési repülésnél is szükség van.

  80. Köszi!Szóval egyes üljek le :D

    Tanulni mindig lehet. Első körben csak nézegess teljesítmény görbéket gépekről. A HT összegfoglalóban is találsz ilyen. Angolul ezek envelope curve vagy preformance curve néven futnak többnnyire. Ezek paraméteres görbeseregek. Ezek a gép működési tarományát mutatják.

    Több komplett F-16 kézikönyvet is találhatsz a neten, de régebbi orosz gépekről is vannak fent ilyenk. Abban is vannak ilyen diagramok.

    Hajtóművekről is van néha ilyen, paraméteres görbeseregek.

    A repülőgép végsebessége egy nagyon érdkes dolog. Alacsonyan a modern vadászoknál többnyire nem a tolóerő, hanem a gép strukturális igénybevétele a határ. A gépre 12 km magasságban 2 Mach felett kisebb torlónyáms hathat, mint tengerszinten 0.95 táján. A magassággal csökken a levegő sűrűsége és ezzel a légellenállás is, de a hajtómá teljesítménye is. Összességében az arányuk mégis úgy alakul, hogy magasabban jobb a fajlagos fogyasztás.

    Csak éppen ez egyenes repülésnél ilyen szép, mert 8-9 km magasan vagy afelett még egy pár légiharc rakétával repülő gép is úgy veszti a sebességét egy 4-4.5G-s fordulóba a tolóerő híján, hogy ehaj…

    Igazából nem is értelek, mert a HT összefoglalóban és a légi harcászatban elég jól leírtam….

  81. Az F35-nek és a J20-nak nem ugyanaz a potenciális vevői köre.

    Mondjatok egy olyan országot amelyikről el tudjátok képzelni hogy vehetne F-35öt, de nem vesz mert túl drága és vesz helyette J-20-at.

    Az USA nem adja el „bizonytalan” országoknak a gépet. Nem gondolom hogy Pakisztán F-35öst kapna belátható időn belül és azt sem hogy pl. Ausztrália J-20ast venne. Azonnal utaznának Ausztráliába az amerikaiak tanulmányozni a gépet…

  82. A légellenállás a sebesség négyzetével változik. Minél gyorsabban mész, annál nagyobb tolóerőre van szükséged, mert annál nagyobb mennyiségű levegő torlódik össze előtted.

    Hm… A torlódik össze előtted rész nekem elég furának tűnik. Nem igazán tol levegőt maga előtt a gép, mármint mérhetően vagy érhezhetően. Ennek alapvető oka van. Kicsi a megzavarás és baromi nagy a tér. Mintha azt mondanád, hogy a tükörsima Balaton közepébe dovba egy kavics miatt nagy hullámverés lesz a szélén.

    Vegyünk egy másik példát. A metró alagútban tényleg maga előtt tolja a levegőt, ezt bőven érzi az ember. Ez azért van, mert a teret elég rendesen kitölti az alagútban a metró és mert a fal és a szerelvény között igen sajátos HR alakul ki, tudtommal részben együttmozgot előre a szerelvénnyel. Viszont a nagy szabad térben inkább úgy kell elképzelni, hogy a gép halad előre és körüláramolja a közeg a gépet.

    Hangsebesség felett meg már előrahatás sincs, mert pont az a gond, hogy információ a közegben a hullámsebességnél gyorsabban nem képes terjedni.

  83. molni

    Az alap kérdésem az volt miért nő a sebességgel a légellenállás.
    Ez a dolog engem ilyen sekélyes szinten érdekel.Lehet cifrázni a dolgot azokkal amiket leírtál a hesszben vagy a cikkedben,erre szüksége is van azoknak akik mélyebben érdeklődnek a téma iránt,de engem nem érdekel mélyebben az aerodinamika,csak egy egyszerű kérdésre szerettem volna egy egyszerű választ kapni(ami ezek szerint nem létezik).

  84. A Szu-35-ösnél még nem tudjuk, milyen légiharcrakéták jelennek meg a szárny alatt és mi lesz a készültségbe állított gépek szabvány javadalmazása.

    Szerintem tejesen mindegy, hogy R-27, R-77, AMRAAM vagy tökminegy, hogy mi van a szárny alatt. Nem tudok elképzelni olyan méretű légiharc rakétát ami radikálisan kisebb lenne a maiaknál úgy, hogy azok minimumparamétereit is hozza. A tisze szárny szép áramképét hazavágja és a homlokellenállást elvarázsolni nem lehet.

  85. egy egyszerű kérdésre szerettem volna egy egyszerű választ kapni(ami ezek szerint nem létezik).

    Középiskolás szinten még ez belefér.

    http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%B6zegellen%C3%A1ll%C3%A1s

    Ha a tényezőt állandónak veszed, akkor egy másodfokú egyenlet.

    Viszont már egy gömb esetén sem állandó az ellenállás tényező. Sebességfüggő.

    http://www.aerospaceweb.org/question/aerodynamics/q0215.shtml

    Tehát, ha az ellenállástényező a sebességgel csökken valamilyen szinten, akkor a tisze másodfokú összefüggést hazavágja.

    Ezzel a viszonylag egyszerű modellel is elég messzire lehet eljutni gondolatkísérletek terén.

  86. Ez biztos? Nem pont fordítva? Nem pont emiatt vezet el a klasszikus aerodinamika a lökéshullámok elméletéhez és minden kellemetlenséggel, ami ezzel jár?

    Kissé elbizonytalanítottál, emiatt előkerestem a főiskolai jegyzeteimet, melyek engem igazoltak. De ha rákeresel egy áramlástan jegyzetre a neten, abban is ezt találod. Am nem áramlástechnikus a végzettséged?

    Szóval, mint mondottam, a levegő M0,4 alatt összenyomhatatlan közegként viselkedik. Szubszonikus tartományban már jelentkezik a levegő összenyomhatósága, megváltoznak az aerodinamikai jellemzők. Transzszonikus sebességtartományban megjelenik a szárnyon a lökéshullám. Az aerodinamikai jellemzők erősen változnak, hullámellenállás is keletkezik. A szárny jelentős részén még hangsebesség alatti, más részén hangsebesség feletti az áramlás. Szuperszonikus sebességtartományban már mindenütt hangsebesség feletti a körüláramlás. Hiperszonikus tartományban igen magas a súrlódás okozta hőmérséklet, emiatt ionizálódik a levegő, tulajdonságai erősen megváltoznak.

  87. >Nagyon szélsőséges esetben törökök vagy görögök.

    És Kína el is adná egy NATO tag országnak?

    Hogy a görögök vennének a törökök ellen ha lenne pénzük az lehet, de a törökök nyakig benne vannak az F-35 programban.

    Nekem még Albánia is eszembe jutott :D

  88. A hangsebesség alatti aerodinamika nem számol a levegő összenyomhatóságával, így összenyomhatatlannak tekinti. Ebből erednek olyan hétköznapi dolgok, mint pl. a szűkülő keresztmetszettel a z áramló közeg sebessége nő, nyomása csökken.
    Hangsebesség feletti aerodinamikánál a helyzet megfordul. Egész egyszerűen számolni kell a mindekori belépőél torlópontja előtt összetorlódó (tehát a felületet egyik vagy másik oldaláról megkerülni már nem tudó) levegőmolekulák nyomásával. Hangsebesség felett tehát a sebesség növekedésével a nyomás is növekszik, így az áramló közeg belső energiája is nő. Ez azt jelenti, hogy a gép körül az áramlás a saját belső energia növekedése miatt egyszer csak expandál, sebessége tehát tovább növekszik.
    Alkalmazzuk ezt a helyzetet egy fúvócsőre, vagy áramcsőre.
    Van egy kilépő kerszetmetszetünk. Ha ez egy henger végén található, akkor ha csak a súrlódással nem számolunk, a henger be és kilépő keresztmetszete közötti sebeség nem fog változni. Ahhoz hogy ez pl. növekedjen, szűkíteni kell a keresztmetszetet. Ezt a végtelenségig nem tehetjük meg és nem is lenne érdemes. Nem az a cél, hogy minösszesen csak egy levegőmolekula férjen át, hanem, hogy a lehető legmagasabb áramlási sebességet érjük el. Ez pedig, a kerszetmetszetváltozás mértékétől függetlenül szigorúan az adott közegre értendő helyi hangsebesség, az „a” lesz. Ennél több sosem. Ez az „a” érték függ a közeg jellemzőitől, sűrűség, hőmérséklet.
    Ha tehát mi ennél az „a” értéknél tovább szeretnénk gyorsítani a közegünket, akkor figyelembe kell vennünk a közeg összenyomhatóságát hangsebesség felett. Azaz újra bővítenünk kell az áramló kerszetmetszetet. Az így létrejött Laval-os profil legkisebb keresztmetszete lesz a kritikus kerszetmetszet, a benne elérhető maximum érték pedig az említett „a”. Ha mégtöbb energiát közlök a közeggel, akkor annak sebessége a kritikus keresztmetszetben tovább már nem nő, de belső energiája, így nyomása igen. Azaz a közegünk az elért maximális „a” érték mellett egyre növekvő belsőenergia potenciállal fog rendelkezni. Ez pedig a kritikus keresztmetszet után úgynevezett sugárrobbanást idéz elő, azaz a közeg irányvektora nem a hosztengellyel párhuzamos, hanem közel gömbszimmetrikus lesz. Látható tehát, hogy a bevitt extra energia nagy része így feleslegesen, járulékos irány és így erővektorokat generál.

    Ennek a belsőenergia potenciálnövekedésnek a kiaknázáshához tehát, a keresztmetszetet egy bizonyos kúpszög mentén ismét bővíteni kell.

    Képzeljük el, hogy van egy rakat ember, meg egy szűk kapu. Egy bizonyos létszám felett teljesen mindegy hányan préselik az előttük levőket a kapun át, azok kapun áthaladási sebessége nem fog egy maximumon túl növekedni. Legfeljebb az emberek a kapu után mindenfelé szétvágódnak, kiperdülnek, elesnek (sugárrobbanás).
    Legyen a sugárrobbanást elkerülendő egy folyosó a kapu után, de csak a kapuval azonos keresztmetszetű. Itt se fog tovább gyorsulni senki, mert a létszám egy idő után telítve lesz. Csak a feszültség nő feleslegesen. Tehát a kap után kell egy bővülő folyosó, de meghatározott kúpszöggel. Így a kapun áthaladó emberek a bővülést látva egyre nagyobb iramban fognak tovább haladni, hoygf túl legyenek már az egész tortúrán, független attól, hogy mi volt a kapun átlépéskor a tempójuk.
    Így változik meg a hangsebesség felett az áramlás képe is.

  89. De ha rákeresel egy áramlástan jegyzetre a neten, abban is ezt találod. Am nem áramlástechnikus a végzettséged?

    De, csak az iparban a szuperszonikus áramlásokkal nem nagyon foglalkoztunk. :)

    Ventilátoroknál 1,1-es nyomászviszonyig kezeljük úgy, hogy a levegő sűrűsége nem változik. Lehet, hogy te értetted úgy ezt, hogy összenyomhatatlan, de én soha nem így kezelem ezt. Nem összenyomhatatlan, hanem nem nyómódik össze. Ez nem jelenti ugyanazt szerinem. :)

  90. „Hm… A torlódik össze előtted rész nekem elég furának tűnik. Nem igazán tol levegőt maga előtt a gép, mármint mérhetően vagy érhezhetően. Ennek alapvető oka van. Kicsi a megzavarás és baromi nagy a tér. Mintha azt mondanád, hogy a tükörsima Balaton közepébe dovba egy kavics miatt nagy hullámverés lesz a szélén.”

    Végül is mit csinálunk? Szegény nyugodt, álló levegőt arra kényszerítjük, hogy gyorsuljon hangsebesség fölé és holmi lökéshullámok mentén lassuljon csak vissza. Azok a lökéshullámok nincsenek ingyen, az azok előállításához szükséges energiát nekünk kell előállítani a hajtóművünk segítségével. Vagy zuhannunk kel, és akkor a gravitáció lesz a „hajtóművünk”. Az ellenállás növekedése a sebességgel az úgynevezett homlokfelületek előtt összetorlódó, a különféle felületeken súrlódó, az egymással derék, vagy hegyeszsöget bezáró felületpároknál, illetve a szárnyvégnél a nyomáskiegyenlítődés miatt örvénylő levegő energiaigénye miatt jön létre.

    Gépünk áramrendszere nem izolált, hanem egy nyugvó közegben helyezkedik el, amely úgy öleli körbe a gép komplett áramképét, mint az említett metrószerelvényt az alagút fala.

  91. Minden esetre az a lényeg hogy ha ez igaz, akkor mit tud kezdeni, egy ilyen gép ellen pl. az USA. Mert ha ez működik akkor a lokátoros rakéták nagy részét el lehet felejteni, és marad a közelharc. Egyszer említettem itt hogy a technológiák kiegyenlítődése setén marad a régi módszer csak magasabb szinten. Talán a csillagok háborúja (film) inspirált amikor ezt említettem, onnan jutott eszembe. Most akkor két lopakodó fogy egymással fordulóharcba bonyolódni? Tehát már most, meg kéne jelenni valami technikai jelnek új fegyverekről, amik alkalmasak ilyen gépek ellen. (nem a lézerfegyverre gondolok, de ki tudja)És gondolom ezen fegyverek fejlesztésében az USA-nek kell élen járnia, hiszen őnekik vannak tapasztalataik ebben.
    Egyébként itt többször elhangzottak olyanok hogy kommunikáció F22 és a többi rendszer között. Nos pont ez ami szerintem nem igaz. Egy lopakodó nem adhat kimenő jelet szerintem, ezért alapvetően nem lehet hálózat alapú eszköz. Arról nem is beszélve hogy az adatait nem frissítheti nagy sebességgel. (eddig)

  92. „Miért nő a légellenállás a sebességgel?Csak olyan egyszerűen ahogy azt az iménti hesszed második felében tetted tetted ha lehet.”

    Ok. Látsz egy rakat embert a Hősök terén. Épp tüntetés van, vagy csak egy szónokot hallgatnak. Azaz, egyhelyben állnak. Senki se mozdul. Te elkezdesz közöttük haladni előre. Talán, hogy jobban halld/lásd a szónokot. Itt maximum annyi energiára van szükséged, hogy folyamatosan mondogassd ez „Elnézést, szabd lesz?”-t.
    Ha a tempódat növeled, egyre nagyobb energiára lesz szükséged. Egyrészt mert az ott áldogálók egyátalán nem szeretik, ha zavarják őket nyugalmi helyzetükben, amire mindig és minduntalan törkszenek és amihez mindenáron vissza is akarnak térni. Ha neked ez a tempó sem elég, méggyorsabban akarsz tülekedni, használnod kell olyan légellenálláscsökkentő eszközöket, mint a két öklöd. Na ez a tempó már nem lesz ingyen, hamar ki fogsz fáradni. Ehhez már nagyon erősnek kell lenni. Kb. Itt lesz majd a te végsebességed.

    Láthatod, hogy az ellenállás veled szemben a sebességeddel egyre csak növekedni fog.

  93. Talán az egyik Aranysasban volt szó vagy a Gripen vagy a Finn F-18-as(ők saját adatátviteli rendszert használnak nem amit) adatátviteli rendszeréről ami nagyon leegyszerűsítve úgy működik,hogy az adó nem minden irányban sugároz hanem csak a vevőnek ezért ha le akarjuk hallgatni akkor az adó és a vevő közé kell „állnunk”.

  94. Itt egy kis érdekesség, különféle elnyelő anyagok, melyek ipari gyártósorokhoz laboratóriumok számára használatosak.kereskedelmi forgalomban beszerezhetők. Elnyelik a sugárzást.Rákattintva elég sok információhoz lehet jutni.
    Fel szeretném hívni a figyelmet a ferrites anyagú csempékre:(első,de a többiben is van!
    http://www.ets-lindgren.com/page/?i=FT-1500
    http://www.rainsun.com/Products/EMI/Products-EMI.html
    http://www.djmelectronics.com/rf-absorber.html
    http://www.ets-lindgren.com/page/?i=EMCAbsorbers
    http://www.ets-lindgren.com/page/?i=3165-01

  95. @comandante

    Előtérbe fog kerülni a nem radar alapú célazonosítás és keresés. Maranak az automatikusan pásztázó IR kamerák – a felbontással ma sincs gond jó idő esetén. Kb. 7-8 éve volt egy kép az AS-ban. 70 km-ről egy TGP képén kivehető volt a gép sőt, még a típusa is azonosítható volt. Persze a TGP kamerája nagy, de nem feltétlen kell 70 km-re ellátni.

    A gond az időjárás függőség az a cél megtalálása. Minél nagyobb a zoom, annál kisebb területet látsz.

  96. Gépünk áramrendszere nem izolált, hanem egy nyugvó közegben helyezkedik el, amely úgy öleli körbe a gép komplett áramképét, mint az említett metrószerelvényt az alagút fala.

    Igen, ez a gép közvetlen áramlási tere. Viszont mennyire kicsi az? Nagyon. Nem rémlik az a felvétel ahol egy Mirage (?) gép kb. 4-5 méter magasan húz el egy embet felett? Meg sem érzi azt, hogy elvben tolja felé a levegőt a gép. Tehát természettudományosan nézve lehet, hogy igaz ez, de műszaki és a környezetre nézve a jelenség nem jelentős mondjuk a metró hatásával összemérve.

    Vagy most elbeszélnük egymás mellett és nem ugyanarról dumálunk?

  97. Ha láthatóvá válik a hozzászólásom, akkor látni fogjátok hogy az általam megadott anyagok az X sávban jelenőset csillapítanak kis vastagság és súly mellett. De a sávszélesség elég nagy tartományai lefedhetők viszonylag kis vastagsággal (0,5-2 cm 10-20 db csillapítással)

  98. Allesmor Obranna

    Ilyenkor a levegőt már nem maga előtt tolja a gép, hanem az összenyomódott közeg ráfekszik a gép körül keletkező lökéshullámkúpra.
    Azért nem tudja a gép maga elé tolni a levegőt, mert már gyorsabban halad, mint az adott légkörben elérhető nyomásváltozás terjedésének nagysága. (A detonáció, azaz a hang terjedésének nagysága, vagyis a hangsebesség) Így a gép körüli nyomásváltozás elmarad a gép mögött. Így hagyja le a repülőgép a saját hangját. Ami ettől még megvan. Azt a detonációt gerjesztette valami. Akkora energiaigényt kell elképzelni, ammekkora ahhoz a detonációhoz kell, amit egy ilyen repülő gerjeszt. És ez nem kevés. Ez az energiaigény lesz a gép ellenállása, ezt kell a hajtóművekkel leküzdeni.

  99. Allesmor Obranna

    De amiről én beszélek, az a hangsebeség feletti aerodinamika, ahol a levegő összenyomhatónak tekintendő és a történent ott kezdődik, hogy a gép felületeinek belépőélénél, az úgynevezett torlópontban a levegő molekulái már nem képesek egyik, vagy másik irányban kikerülni azt. Torlódni kezdenek. Energiájuk, a gép felületével szembeni ellenállásuk növekszik.
    Hangsebesség alatt ez a jelenség nem lép fel. Ennek ellenére mégis számolni kell valamekkora homlokellenállást. De annak jelentősége jóval kisebb, mint hangsebesség felett.

  100. Jó reggelt!

    Kissé elkanyarodtunk a cikktől, de sebaj, így legalább eljutottam a b-ig a repülés abc-ben :-)

    Az eredeti témára visszakanyarodva lennék kíváncsi a véleményetekre:
    Szerintem ez a repülő nem a képességektől, hanem a lehetőségektől és a _határidőről_ szól.

    Magyaráznám:
    – A Raptorral baromira rá értek, el is vacakoltak vele egy darabig
    – A PAKFA egyszerre indult az előzővel, de kikopott alóla a pénz (lehetőség)
    – A Lighting II már komoly gondban van, mert már látszik, hogy nem sokáig lesz egyedül, mert a szuhoj itt van a kertek alatt.
    – India rendelkezni fog 5-gen géppel
    – Dél-Korea, Japán erősen tervezi.

    A következtetésem: Kínának max. 1-2 évvel az indiai után _de_ mindenképpen az ázsiai 5-genesek előtt kell a vas. Azaz lesz, legfeljebb nagyon sokba (pénzben és emberben) fog kerülni. Tehát igencsak valósnak sejtem ezt a gépet (legalábbis sárkányban).

    Tisztelettel Boldog Új Évet Kívánnék Mindenkinek!
    W

  101. – A Lighting II már komoly gondban van, mert már látszik, hogy nem sokáig lesz egyedül, mert a szuhoj itt van a kertek alatt.

    Az a keretek alatt minimum 10 év szerintem. Ahogy már Allesmor írta, egy Szu-34-nel összességében 5-10 évet elvacakoltak a végfázisban. Akkor el lehet képzelni, hogy PAK-FA-val mi lesz.

  102. dudi,

    „Csak akkor mozog 2D-ben ha diliárd asztalon tologatom a Leopard 2A6 makettemet és brümmögök mellé :)
    A viccet félretéve a terep nem két dimenziós hanem három mert tudsz előre-hátra jobbra-balra és föl-le mozogni.”

    A terepen a 3. dimenzió (a magasság-szintkülönbség) nyilván nem tekinthető olyan értelemben mint egy repülő eszköz esetén, hiszen a talajtól nem tudsz „elszakadni”, ha csak nem a Knight Ridert tologatod…
    Ezért elég pld. az autóvezetéshez a B kategóriás jogsi, és nem kell pilóta képesítés. Az ilyen értelmetlen szőrszálhasogatásba kár belemenned!

  103. Nos, a reggeli keresgélésnek ez lett az eredménye. Fogalmam sincs menyire használható, de megosztom, legyen min rágódni.
    Az első képsorozat egy tanúlány a kacsa vezérsík radarkereszmetszetének csökkentéséről kínai nyelven. A jó dolog, hogy vannak benne ábrák és a végén egy nagol nyelvű összefoglaló:

    http://img31.imageshack.us/img31/2849/62132124.jpg

    http://img534.imageshack.us/img534/3999/47034333.jpg

    http://img689.imageshack.us/img689/3691/96518142.jpg

    http://img833.imageshack.us/img833/6639/10148490.jpg

    Képek a ws-15 hajtóműről és a fejlesztőjéről:

    http://img17.imageshack.us/img17/3540/ws151z.jpg

    http://img132.imageshack.us/img132/7191/ws152.jpg

    http://img695.imageshack.us/img695/3734/jiang.jpg

    Itt, meg a legújjabb kép a gépről:

    http://img690.imageshack.us/img690/6212/gepr.jpg

  104. Allesmor Obranna

    Úgy fest ők is képesek blisk foozat előállítására, a képen a legelső a háromfokozatú kisnyomású forgórészből annak tűnik. A lapátok bonyolult alakja meg a MMPP Szaljut KND-924-esen látottra emlékeztet. Nyilván, mert ez a kívánt forma.

  105. @Molni:

    Ne haragudj, de ez nem vélemény, ez kötözködés.

    És miután a F-35 átadási dátuma 2011-2015 között van „belőve” (Elvileg az A jövőre jön, de nyugtával…, ráadásul még sokáig nem kerül külföldre), így a szuhoj esetében (mivel pénz már van) az eltérés 2-5 év körül lehet majd. Egy rendszeresítési eljárás fél-két év. Azaz tényleg itt van a kertek alatt. Igaz, hogy a rakéta-fegyverzetről nem tudok nyilatkozni.

    Történelem: az első „rendesen” működő jet hajtómű (ez lehetett hasonló áttörés) 1940-ben készült el. A Feketerigó ’42-ban repült, elvileg rendszeresíthető lett volna, de a földi csapásmérés igénye miatt visszatették a tervasztalra.

  106. molni,

    „Valójában nem. Középiskolai geomatria. A Stealh képesség lényege, hogy a stand off fegyverek indítási zónájáig és az ellenséges légiharc rakéták NEZ-jéig bizonytalanul vagy ne észleljenek. Ez jellemzően mondjuk 40km. Számold ki, hogy milyen szögben látja a radar modjul 6,8, 10 és 12 km magasan. Igen, van eltérés, de egyáltalán nem annyira “3D-s” probléma. Nagyon szűk tartományra kell kihegyezni a stelth működését. Ha ennél közelebb van az ellen, akkor annyira már úgy sem számít.”

    Ezt te most kizárólag a szemből történő észlelésre érted? Mert arra talán igaz lehet. De tegyük fel, hogy vízszintesen repül 10000m magasságban az F-22 és tőle 40 km távolságra éppen balra bekapcsolnak egy m-es (VHF) hullámhosszon működő – P-14 radart. A Raptor levegőbeömlő-oldalának (alsó) és a függőleges vezérsíkjának (külső) síkja a vízszintessel kb. 65 fokos szöget zár be, így a beesési merőlegese a radar „látószöge” alatt lesz 10,5 fokkal (a jelet a radar és a gép közé, a földre veri vissza). A pilóta pedig ekkor 10,5 fokkal jobbra dönti a gépet, és a két egyenes máris egy vonalba esik, és lesz visszaverődés a lokátor irányába (ha a bevonatoktól és egyebektől eltekintünk)… Ha egy „kimerevített” időpillanatot nézünk, és csak egy síkban lévő felületet (a valóságban a gépen ugye sok van) akkor tényleg középiskolás geometria, de folyamatos mozgás közben ez már szerintem nem ilyen egyszerű. Én biztos vagyok abban, hogy a szenzorok figyelése, és a számítógép folyamatos kiértékelése (a gép visszaverő szögeinek ismeretében) ill. beavatkozása nélkül ez nem lenne lehetséges.

  107. Allesmor Obranna

    „Egy rendszeresítési eljárás fél-két év.”

    Ez sajnos nem igaz. Egy rendszeresítési eljárás napjainban közel egy évtized. így hírtelen a két szélsőérték talán a Boeing F/A-18E/F Super Hornet és a Szuhoj Szu-34-es. Míg az előbbi még McDonnell színekben 1997 ben repült először, 2001-ben már rendszeresítésre került, addig az utóbbinál még Szu-27IB-ként a 1989-ben repült a prototípus és csak jövőre kezdődik a gép valódi rendszeresítése. Ez 22 év!

    A Rafale, Raptor, Eurofighter is közel másfél évtizedig formálódott, ha pl. a Raptor esetében elhagyjuk az YF-22-est mint előzményt és csak az 1997-ben levegőbe emelkedett Raptor 001-et vesszük alapul, akkor is közel egy évtizedről beszélünk, hiszen az F-22A a kétezres évek második felétől lett hadrafogható.
    És ezek csak az első repülésektől vett isőtartamok, hol van akkor még a tervezés fázisa?

  108. Én sem gondolom,hogy 2-3 évnél tovább fog tartani míg rendszerbe áll a Szu-35-Sz(persze ez függ a gyártás ütemétől is) mert ez nem egy új típus mint a Szu-34 ez csak egy modernizált gép még annyira sem különbözik a Szu-27-től mint az SH az F-18-tól,ezzel azt akarom mondani,hogy a gép berepülése csak a rendszerek tesztelésére fog korlátozódni mert a gép repülési paraméterei gyakorlatilag ugyan azok maradtak(javultak persze az erőseb hajtóműnek és a kisebb gerinctartálynak köszönhetően)ezért nincs szükség hosszú tesztrepülési programra mint ahogyan a harceljárások kidolgozása sem lesz túl hosszú hisz csapásmérő és légi harc képessége az integrált fegyverek okán azonos lesz egy Szu-30 MKI/MK2-vel amihez már kész van minden,csak a jobb teljesítményű rendszerekhez kell igazítani az eljárásokat ami klasszisokkal gyorsabb mint egy újat kitalálni.

  109. Astaroth:

    Ha bekapcsolnak egy radart azt a gép besugárzásjelzője is észreveszi. Valamint elég ritkán utaznak 10,5 fokos bedöntéssel. Néhány másodperc míg egy bedöntéses manővert elvégez a gép, ez elég kevés a pontos detektáláshoz, rakétaindítás meg kb esélytelen. Arra lehet jó, hogy egy IR keresőt oda fordíts, hogy arra pásztázzon(márha rendelkezel ilyen eszközzel)

  110. Egyébként meg tudja valaki mondani, hogy a B2 mellett az F117 még rendszerben lehet? Vagy a B2 kiegészítésére fejlesztettek -e ki valami kisebb járművet, vagy pont annak kiegészítésére jött (jön) létre az X45A.
    Mert akkor ezt a trendet kell figyelni. Ugyan is a továbbiakban már tovább kell csökkenteni a méreteket illetve helyet kell csinálni az elnyelő anyagoknak. Ezt csak ügy lehet megcsinálni ha kiszedjük a pilótákat és a hozzájuk kapcsolódó rendszereket. Meggyőződésem hogy a figyelmet az X45 felé kell irányítani mert az a fő csapás iránya. Ugyanis az X45 lesz a közeljövőben amely a behatoló gép szerepét át fogja venni a valamikori F117-től. Ugyan is a arra sem a F-22, sem pedig a F-35 nem alkalmas a valamikori F117 szerepének átvételére, a B2 meg túl nagy és túl értékes erre a feladatra.

  111. Ne haragudj, de ez nem vélemény, ez kötözködés.

    Miért? A valóság engem támaszt alá. Egy n+1-ik Szuhoj inkarnációval sem boldogulnak és az első 6 átvett gép már eltér attól, ami később jön.

    Az, hogy pár gépet átvesz a légierő, az egy első lépés egy távlati cél felé. A harcászati eljárások és kiképzési terv kidolgozása kb. itt veszi kezdetét. A jenki szemmel történő hadrendbe állítás – legalább egy wing combat ready – is még kb. 2 év attól a ponottól, hogy ez MÁR megvan. Hol van ettől a Szu-34? Sehol. Van 6 átvett gép 3 év (!) után.

    Ha az első PAK-FA gépet átadják 2016 táján – ez szerintem maga az isteni csoda kategória – akkor is 2019-2020 táján lesz kb. egy ezrednyi / századnyi gép, ha optimistán ítélem megy a gyártást és átvételt. Az elvben jóval primitívebb és ismert alapokon nyugvó Szu-34-gyel sem megy a dolog flottul. Sem az átvétel, de maga a gyártás sem.

    Viszonyításképpen, az YF-22 és F-22A között bő 12 év volt…

    (mivel pénz már van) az eltérés 2-5 év körül lehet majd. Egy rendszeresítési eljárás fél-két év.

    Igen, az USA-ban, ahol nem utoljára nem 30 éve (!!) állítottak szolgálatba nagy számban új gépeket. Az oroszok a Szu-27 / MiG-29 óta nem csináltak ilyet. Ez cirka 30 éve volt. Döbbenetes ugye?

    A „pénz van” meg egy igen realtív fogalom. Az F-22 43 milliárd dolláros költségéhez képest véleményem szerint a „nincs pénz” oldaról beszélnük. Eddig 5-6 milliárd ment el, legalábbis ennyit írt valaki.

  112. @AstarothZ

    Az F-117 is meghatározott profillel közelítette meg a célokat. Tudják, hogy a stealth képesség nem mindne irányból azonos. A legnagyobb fenyegetés felé orientálod megad. Értelemszerűen, ha mondjuk a Raptor egy J-7E gépet érzékel az RWR-on és mondjuk egy Sz-400-at, akkor nem a J-7 felé fogja mutatni a legkisebb visszaverő felületet.

    Én alapvetően a 3D-s hatásról beszéltem, az „alulról / felülről” rálátás problémájára a BVR szakaszban.

  113. Míg az előbbi még McDonnell színekben 1997 ben repült először,

    A wiki és talált sajtóhírek szerint az első felszállás 1995 november végén volt. A rendszeresítés kb. stimmel, 2002-ben az AS-ben már több – az első rész még A Top Flightban – részes típususmertető volt asszem Kőváritól.

    2001-ben már rendszeresítésre került, addig az utóbbinál még Szu-27IB-ként a 1989-ben repült a prototípus és csak jövőre kezdődik a gép valódi rendszeresítése. Ez 22 év!

    Ezt picit igazságtalannak érzem, mert kb. 1990-99 között lényegében tetszhalott volt az orosz ezen a téren.

    csak az 1997-ben levegőbe emelkedett Raptor 001-et vesszük alapul, akkor is közel egy évtizedről beszélünk, hiszen az F-22A a kétezres évek második felétől lett hadrafogható.

    2005 december végén lett combat ready az első egység, asszem a Langley-ben. Utána nem sokkal meg az alaszkaiak (?) kapták meg.

    Nem kötözködésnek, csak hogy pontosabban látszódjon az, hogy mennyi pénzzel és több tapasztalattal is meddig tartanak ezek a dolgok.

    Enyén szólva naív feltételezés, hogy ilyen flottul megy a PAK-FA is. Ott kezdőik, hogy a 2010 eleji első felszállás is kb. hány évet is késett…? 4-5?

  114. Egyébként meg tudja valaki mondani, hogy a B2 mellett az F117 még rendszerben lehet?

    2007 magasságában a flottál deaktiválták, pár gépet be is zúztak asszem. Pár hónapja felmerült, hogy reaktiválnak néhányat, de azóta nem hallottam róla semmit.

    Lehetséges, hogy a modernebb SAM rendszerek vártnál gyorsabb terjedése miatt kerülhetett ez szóba.

    Ugyan is a arra sem a F-22, sem pedig a F-35 nem alkalmas a valamikori F117 szerepének átvételére, a B2 meg túl nagy és túl értékes erre a feladatra.

    Nem vágom, hogy miért ne lennének képesek rá. Az F-117 egy szubszonikus gép, max. fegyverzete két 1000 – nem tudom, hogy ez csak elméleti vagy használták is -e így – vagy két 2000 fontos LGB vagy JDAM.

    Ennyit az F-22A és az F-35 is elvisz – mármint 1000 fontosokat tutira, a 2000-est azt nem tudom fejből – csak éppen szuperszonikusan az F-22 meg elvben kisebb RCS mellett, de mindemellett még légiharc raktétát is vihetnek.

    Ehhez add még hozzá, hogy az F-117-nek kell egy célközelben levő bázis is, mert nem hordozófedélzeti. Az F-35C meg az lesz.

  115. molni,

    Helyben vagyunk, kb. erre gondolok. Én arra lennék kíváncsi, hogy mondjuk az F-117 és a Raptor esetében (nyilván két teljesen eltérő feladatkörről beszélünk, és van generációs különbség is a kettő között), ez az optimális stealth repülési profil egy fix, előre eltervezett dolog, vagy a gép fedélzeti számítógépe, a folyamatosan változó körülményeket figyelembe véve beavatkozik-e a gép mozgásába, hogy fenntartsa, vagy visszaállítsa az ideális helyzetet, vagy esetleg tesz-e erre vonatkozó javaslatot a pilótának (esetleg üzemmódtól függően ez is, az is?). És az egész dolog, ugye onnan indult ki, hogy a (leendő) ellenfelek vajon hogy állnak e téren, mert az 5. gen.-re jellemző forma az csak egy dolog. Vajon lesz benne „tartalom” is? (Anélkül persze, hogy lebecsülném bármelyik nemzet (kooperáció) eredményeit, ők még nagyon az elején tartanak.)

  116. „z az optimális stealth repülési profil egy fix, előre eltervezett dolog, vagy a gép fedélzeti számítógépe, a folyamatosan változó körülményeket figyelembe véve beavatkozik-e a gép mozgásába, hogy fenntartsa, vagy visszaállítsa az ideális helyzetet, vagy esetleg tesz-e erre vonatkozó javaslatot a pilótának”

    Én 100%ig biztos vagyok benne, hogy a rendszer nem csak jelzi a lehetséges fenyegetéseket hanem akár automatikusan reagálhat is rá. Kérdés a határ, mikor mit tehet meg.
    A rendszerben való gondolkodás meg itt se kis előny én szinte biztos vagyok abban, hogy F22 úgy vezethetnek célra ellenséges gépekre…. rakétát, hogy nem kell a radarjukat aktiv modra kapcsolni. Hallgatóznak, fülelnek, háromszögelnek…

  117. @AstarothZ

    Az F-117-nél amennyire tudom nagyon problematikus lehet egy ismeretlen fenyegtés, ha nem sikerült felderíteni, mert a gépen állítólag még RWR antennák sem voltak, hogy ne rontsák el a kis RCS értéket. Csak az ismert fenyegetések tükrében és feltételezések alapján lehetett kidolgozni a támadási profilt, ha ez igaz. Az F-22 esténben meg data linktől kezdve minden van.

  118. Valakinek a radarjának működni kell.Olyan nincs,hogy egy AMRAAM-ot csupán passzív eszközöket használva pályakorrekciós jelekkel láss el.

    Azt, hogy az AMRAAM-be mit terveztek be, azt nem tudom. Elméleti akadálya nincs annak, hogy cébefogás nélkül indíts el egy AMRAAM-ot egy irányba. A radar majd bekapcsolt, azt talál amit talál. Persze ezen alkalmazás több hátránnyal járna, mint előnnyel.

    Az új ausztrál AWACS gépes lesz MCG jelet adni hajóról indított légvédelmi rakétának. Ezek után véleményem szerint pusztán technikai probléma és akarat kérdése az, hogy egy bemérő rendszer által nyert információból adj egy pontot egy légharc rakétának, ahonnan a saját feje után menjen.

  119. Az a gond az oroszokkal hogy hiába kifejlesztenek valami jót ha nincs gyártás akkor elmehetnek a csúnyán mondva a picsába .
    2040 -re 200 pakfa? ezek viccelnek ?. 2025-re le kéne gyártani.
    Remélem majd Kína észhez téríti őket.

  120. „Az új ausztrál AWACS gépes lesz MCG jelet adni hajóról indított légvédelmi rakétának. Ezek után véleményem szerint pusztán technikai probléma és akarat kérdése az, hogy egy bemérő rendszer által nyert információból adj egy pontot egy légharc rakétának, ahonnan a saját feje után menjen.”

    Jeleket küld a rakétának szóval így ez már nem passzív célravezetés.

  121. Fade. Amikor valaki valamit úgy mond,hogy 100%-ig biztos vagyok benne, meg elenged egy két nagyobb arcú hozzászólást,az ne lepődjön meg,ha lehülyézik. Ez egy fórum,itt megesik az ilyen. Engem is hülyéztek le,meg sok más embert is aki ide néha beír. De ettől még tudok nyugodtan aludni este.Nem kell úgy lélekre venni az ilyet:)

  122. Olyan infraérzékelő mint az orosz gépeken van nincs a Raptoron.

    Ez a meglétre vagy a minőségre vonatkozik?

    Az AN/AAR 56 Infra-Red and Ultra-Violet MAWS szerited az micsoda…?

    http://www.youtube.com/watch?v=rUj3JTe1nVI&feature=related
    http://www.youtube.com/watch?v=wVrdQhYQI1M&feature=related

    Ha jól látom, még a csillagok is kivehetőek. Elég jó kis felbontás.
    Az orosz rendszerről milyen referenciád van?

    Melyikről beszélsz?
    Melyik gépen van?
    Milyen tartományban dolgozik?
    Lefedettség?

    Megint egy egysoros, „jól megmondom” komment, de mögöttes tartalom az sehol…

    Még az A-10A gépekbe is elkezdék ezeket anno beépíteni, 1 vagy 2 éve volt kép is erről az AP blogon.

    A jenki gépekbe folyamatosan építenek be ilyen rendszereket.

  123. dudi:
    „Olyan infraérzékelő mint az orosz gépeken van nincs a Raptoron.”

    Nem is mondtam, hogy van. Azt írtam „mint az infra ~100%ban passzív”.
    A „mint” tudod mit jelent?

    side:
    „Amikor valaki valamit úgy mond,hogy 100%-ig biztos vagyok benne, meg elenged egy két nagyobb arcú hozzászólást,az ne lepődjön meg,ha lehülyézik.”

    Akár leíhatom mégegyszer is:
    „Én 100%ig biztos vagyok benne, hogy a rendszer nem csak jelzi a lehetséges fenyegetéseket hanem akár automatikusan reagálhat is rá.”
    Nem hiszem vmi nagy újdonságot mondtam, ez így van már 4+os gépeknél is nemhogy 5+nál. Nemhogy 4+nál csillió helyen nemscak repülő meg helikopter….

    A másik „nagyarc” kijelentésemben pedig semmi konkrétum nem volt, illetve annyi, hogy több gép/eszköz „rendszerben” való munka kell ahoz, hogy müködjön és én szinte teljesen biztos vagyok benne, hogy müködik is. Igen ha iylet leirok akkor a megkérdezik mi, hogy akkor válaszolok és nem a levegőbe beszélek.
    Erre kapom a lehülyézést…. igen felkaptam a vizet. B*ok egyedül.

  124. A MAWS az rakéta indításra figyelmeztető rendszer(+ felderítésre is lehet használni)ellenben az orosz gépeken ezt nem tudják a pilótafülke elé épített berendezések azok csak célmegjelölésre és távolság mérésre vannak(az új típusokon már a képüket meg lehet jeleníteni a kijelzőkön).

  125. Fade

    „Nem is mondtam, hogy van. Azt írtam “mint az infra ~100%ban passzív”.”

    Én sem mondtam,hogy te azt mondtad,hogy van.
    Csak annyit írtam,hogy a Raptoron nincs olyan infravörös rendszer ami lehetővé teszi a passzív rávezetést mit az orosz gépeken.

  126. (+ felderítésre is lehet használni)

    Nem hiszem, mert alapvetően ezt nem várja el senk és amúgy is csak kis távolságon hatásosak. Gyorsan mozgó / közeledő IR források azonsoítása és kiszúrása a cél, hogy ne preventíven kelljen szórni az infracsapdákat.

    Tudtommal a pilóta nem is látja a képet amit kap a rendszer, ergo hogyan derít fel velük?

  127. Év végi hírek Oroszországból: A Torzsoki alakulat (ahol a magyar pilótákat is kiképezték 2 éve NVG-re) dec 28-án megkapta az első szériagyártású Kamov Ka-52-es harci helikoptereket
    . A gépen már az új felségjel látható a vörös csillag helyett és igen korszerű kabinbelsővel bír. A gépen a korábban látottakhoz képest nekem újdonságnak számít a középső kezezőpulton lévő joystick amiből jobb oldalt is van egy közvetlenül a kabin fala mellett. Ez vélhetőleg fegyverek vagy szenzorok irányítását szolgálja. Nem pedig kollektív kar,hisz az ott van a jobb ülés mellett is(a középső pulton lévő joy-tól jobbra le nézve látható a kar teteje amin szintén van egy és más). Valamint ezen kívül a kabintetőn is található újdonság,ami alapján úgy néz ki,hogy vész esetén a katapultálás a tető ledobása nélkül is megtörténhet.A gépet a szentelt vízzel való megáldás után vehették birtokba a pilóták:
    http://pilot.strizhi.info/wp-content/uploads/2010/12/IMG_8279_521.jpg
    http://pilot.strizhi.info/wp-content/uploads/2010/12/IMG_8280_52.jpg
    http://pilot.strizhi.info/wp-content/uploads/2010/12/IMG_8282_52.jpg
    http://pilot.strizhi.info/wp-content/uploads/2010/12/IMG_8288_52.jpg
    http://pilot.strizhi.info/wp-content/uploads/2010/12/IMG_8302_52.jpg
    http://pilot.strizhi.info/wp-content/uploads/2010/12/IMG_8340_52.jpg
    http://pilot.strizhi.info/wp-content/uploads/2010/12/IMG_8347_52.jpg
    http://pilot.strizhi.info/wp-content/uploads/2010/12/IMG_8332_52.jpg

    A koaxiális rotor.Megérteni sem valami könnyű,hát még megtervezni:
    http://pilot.strizhi.info/wp-content/uploads/2010/12/IMG_8363_52.jpg

    A torzsokiak kaptak még új Kazany Anszat kiképzőhelikoptereket is.

    Végül egy rosszabb hír. Ha jól vettem ki,akkor bezárják Kubinkát??.De szerintem félreértettem,lehet,hogy csak átnevezik vagy átszervezik.Valaki aki esetleg normálisan tud oroszul,biztos jobban megérti.
    http://pilot.strizhi.info/2010/12/27/9162

  128. „Nem hiszem, mert alapvetően ezt nem várja el senk és amúgy is csak kis távolságon hatásosak. Gyorsan mozgó / közeledő IR források azonsoítása és kiszúrása a cél, hogy ne preventíven kelljen szórni az infracsapdákat.

    Tudtommal a pilóta nem is látja a képet amit kap a rendszer, ergo hogyan derít fel velük?”

    Én azt hittem ez egy egyszerű rakéta indítás jelzőnél azért komolyabb dolog.

  129. Szerintem ez önmagában nagyon komoly dolog. Melgepő módon a gépek nagy többéségén ma sincs túl sok infracsapda – pl. a Super Horeneten is alig 60-90 infracsapda és diplólköteg van összesen – vagy konénereket kell cipelni, hogy sok legyen. A moder rakéták ellen 1-2 sec alatt akár több tucatot is ki kell vetni. Preventíven ez lehetetlen.

    Amíg nem volt MAWS addig volt a pilóta, operátora vagy köteléktárs két szép szeme. Most már ennél jóval megbízhatóbb rendszer van ami elvben terhermentesíti a személyzetet, de ha megfelelően működik, akkor alapvetően jobb képességeket ad azon a téren, amire ki van hegyezve.

    A jól működő MAWS egy nagyon komoly dolog.

  130. Nos!
    off
    A troll olyasvalaki, aki előre megfontoltan, rosszindulatból próbálja zavarni a Wikipédia működését. A tudatlan szerkesztő nem troll. Az eltérő véleményen lévő sem az. Az elfogult szerkesztő sem — még akkor sem, ha a véleményét agresszíven védelmezi. Attól, hogy valaki elhibázott és kártékony módon jelöl, szavaz, vagy próbál változtatni az irányelveken, még nem biztos, hogy troll. Akkor válik trollá, ha nem a tudatlanság vagy az elfogultság mozgatja, hanem a rosszindulat. Ennek eldöntéséhez az illető szerkesztő szándékait kell megítélni. Egy ilyen ítéletben még megközelítőleg sem lehetünk biztosak: ezt mindig észben kell tartanunk, ha kísértést érzünk arra, hogy trollnak nevezzünk valakit.
    Mivel nem vagyok ilyen megkérlek ne nevezz így!
    Tételezz fel jóindulatot!

    Ha megpróbálod eldönteni, troll-e valaki, próbáld feltételezni azt, hogy nem az! Magyarázd el neki a hibáit értelmesen és udvariasan, mutasd meg neki az irányelveket, az útmutató és segítő oldalakat, a releváns korábbi vitákat! Ne következtess arra, hogy troll, amíg nem bizonyosodott be, hogy a legkevésbé sem képes vagy hajlandó az észérvekre hallgatni, mások reakciói alapján az álláspontját finomítani. Még ha ez is a helyzet, általában jobb csöndben maradni és hagyni, hogy mások maguktól állapítsák meg a nyilvánvalót, mint trollnak nevezni az illetőt, és ezzel még nagyobb felfordulást okozni. Inkább kelljen sokáig elviselnünk egy trollt, mint hogy elveszítsünk egy őszinte, de megtévedt felhasználót. Tartsd fejben és alkalmazd a Wikipédia:Ne harapd le az újoncok fejét elvét!
    Hol itt a jóindulat?
    A tudást felelősséggel kell alkalmazni, ezt javaslom neked is.
    Olvasd el a mimóza tulajdonságait,ha van valami amit alkalmazhatsz belőle alkalmazd ,csak a javadra válhat.
    on!
    Amúgy a videóval volt a problémám,a te műszaki szintedhez viszonyítva számomra ez kevés volt.

  131. deze75

    Dudi egy ilyet linkelt volna azonnali kereszthalál.

    Nem rémlik ez a sor tőled? Szerintem kifejetten gusztustalan az, hogy te megmondod, hogy szerinted én – és esetleg más – mit mondana. Majd mi megmondjuk, nincs szükség arra, hogy más beszéljem helyettem…

    Amúgy a videóval volt a problémám,a te műszaki szintedhez viszonyítva számomra ez kevés volt.

    A videó a létezést szeritem kielégítően bizonyítja. Némileg képet lehet alkotni a képességekről is.

    Milyen mélységet akarsz? Szerinted minden fent van a neten…?

  132. Amerika úgy is szét fogja rúgni Kínát előbb vagy utóbb .
    Kína nem szabhat határt Amerikának.
    Ha Kínába olaj lenne már rég jenki tankok dübörögnének ott.
    És ha Amerikának túl nagy falat lenne Kína a jövőben akkor ott lesznek az oroszok akikkel együtt elintézték Hitlert is.

  133. Roni ezt komolyan is gondolod?
    Egy ekkora országot nem tudna megszállni és ellenőrizni se az usa se a ruszkik még együttes erővel sem. Ráadásul nem érdeke senkinek. a világ termelésének jelentős része kínában van. ha ott hábrú lenne a világ jelentős részén igencsk üresek lennének a boltok. Az árak a csillagászati egekbe szökne minden területen. megkockáztatom azt mondani, hogy a teljes világgazdaság összeomlana egy ilyen konfliktus kirobbanása után. Sztem nem érdeke senkinek, hogy a világ két legnagyobb hatalma csihi-puhiba kezdjen. Majd megegyznek valahogy a színfalak mögött.

  134. De nem túl jó úgy menni egyezkedni, hogy eleve rosszul fogunk járni! Viszont, talán ez felnyitja egy kicsit az „okos” politikusok szemét, hogy a hazai drágább termék a végén olcsóbb lesz! És ez igaz az EF-re, a Grippenre, stb stb

  135. „Naelolvastam. A következtetés F-35/F-18 esélytelen Su-35/T-50/J-xx ellen, gyorsan F-22 kell gyártani minnél többet.”
    Kissé elhamarkodott kijelentés, főleg hogy a jövőben az ausztráloknak SH és F-35 gépeik vannak/lesznek…
    Igaz, hogy az F-35-ös csúszik, de az Super Hornetekről eddig egy rossz szót még annyit sem hallottunk, legalábbis az ausztráloktól nem.
    Ja, hogy Ausztrália is szeretne F-22-est? Az egy dolog, csak sem ő sem Japán nem kapott, s lehet nem is fog…
    Lehet, hogy az F-35B-vel akadnak gondok, de az A és C variánsok ígéretesek. Csak hát ki tudja mikor lesz már belőlük olyan széria gép, ami külföldi partnereknek készül?

  136. Mi lehet a Raptorban olyan titok ami miatt sem Ausztrália sem Japán nem kaphatja meg??? Valószínűleg nem egy kiemelt egység, hanem maga a rendszer lehet annyira fejlett, hogy nem merik még megmutatni sem . Ellenkező esetben egy kis butítással, vagy egy programmal ami csak csak egy Usa-ból érkező kód bepötyögése után engedi 100%-ban működni a rendszereket, meg lehetne oldani , hogy biztonságban exportálhassák.
    Kár, hogy az elkövetkező 15-20 évben nem tudjuk meg…

  137. Lehet ezután az amik felülvizsgálják majd ezt ez elhatározásukat ami az F-22 illeti. Az már többször elhangzott, hogy kína kb 15-20 évvel vannak lemaradva az amiktól és ebbe a képbe a J-xx is beleillik. Az YF-22 pont 20 évvel ezelött emelkedett a magasba tehát nem kéne meglepjen senkit ez a gép.

  138. Ellenkező esetben egy kis butítással, vagy egy programmal ami csak csak egy Usa-ból érkező kód bepötyögése után engedi 100%-ban működni a rendszereket, meg lehetne oldani , hogy biztonságban exportálhassák.

    Zskat blogra jellemző ötlet. A fegyverrendszerek azok nem így működnek…

  139. Én megvárom amíg elfogadható minőségű videó kerül ki az első felszállásáról. Mivel nekik egy épkézláb negyedik generációsat se sikerült egyelőre összetákolniuk, erősen szkeptikus vagyok.
    Viszont ha ez valóban már guruló próba volt, akkor már jövőre várhatjuk a felszállást, szóval hamarosan úgy is kiderül.

  140. Allesmor Obranna

    Szerintem a Raptor esetében nem egetrengető startégiai fontosságú ipari titok az ami miatt nem adják ki a kezük közül a bringát. lehet, hogy korábban ez is esetleg szerepet játszhatott, de ugye ott az ellenpélda az F-35-ös képében.
    Inkább a Raptor képessége az, amivel nem szeretnének szembetalálkozni. És, ugye se Japán, se Izrael, se Ausztrália nem az a kimondott ellenség, de a mi van, ha mégse tudnak úgy vigyázni a portékára, mint azt Washington szeretné? Ilyenkor a szóbajöhető összes rizikó végigvétele helyett, inkább a mindenre jó vétó a megoldás, gondolhatták korábban. Persze ennek anyagi vonzatát már ismerjük, Lockheed Martinék örültek is nagyon, hogy menetközben odalett a gyártandó kontingnes jelentős része.

  141. Mivel nekik egy épkézláb negyedik generációsat se sikerült egyelőre összetákolniuk, erősen szkeptikus vagyok.

    Ezt mire alapozod? Az lehet, hogy a J-10 fejlesztésénél kaptak némi izraeli segítséget, de nem álltak mellettük végig az izraeli mesterek, hogy megmondják mit és hogyan.

    jövőre várhatjuk a felszállást

    gondolom 2011-re, azaz idénre gondoltál:)

  142. Lockheed Martinék örültek is nagyon, hogy menetközben odalett a gyártandó kontingnes jelentős része

    Sőt, mivelhogy a jenkiknél is van exportválozat nem csak a gyártás, de ennek fejlesztési költségeit is bukták. Egy időben felmerült, hogy egy teljesen exportizált változatért japán akár 250 millió dollár / gép árat is leszurkolna. Még ez a gigantikus pénzmennyiség sem hatotta meg őket.

  143. Allesmor Obranna

    Nem kellemes, mikor egy folymatosan fenn- és eltartott beszállítói hálozatot minduntalan arról kell értesíteni, hogy elnézést, de mégse kell majd annyi, amennyi. Végül meg lehet mindenkit elküldeni a búsba.
    És akkor a saját alkalmazottakról nem is beszélve. Okés, hogy ott a mindenre gyógyír F-35, valószínüleg zömmel ugyanazokkal a szerződött partnerekkel, de egész más egy korlátozott ütemű gyártás, mint a már fennálló korábbi.
    És az előbb említett anyagi buktáról nem is beszélve.

  144. Ezt mire alapozod? Az lehet, hogy a J-10 fejlesztésénél kaptak némi izraeli segítséget, de nem álltak mellettük végig az izraeli mesterek, hogy megmondják mit és hogyan.

    Pl.:
    -Nincs saját megbízhatóan működő hajtóművük, és egyelőre nem utal semmi arra, hogy idén már lesz.
    -Izrealiek eladták nekik a Lavi terveket, bár tény, hogy nem egyezik teljesen a két gép.
    -Jane’s idéz orosz forrásokat, akik részt is vettek a fejlesztésben, és megerősítik egy Lavi prototípus jelenlétét.
    -Radarban idén jutottak el egyáltalán a J-10-el a PESA szintre, ami azért máshol már eléggé minimumnak számít.
    -Minimális a hatótáv, inkább a 3. generációsokhoz hasonlítható.
    -Alacsony T/W
    -Alacsony terhelhetőség

    De igaz, a negyedik generáció alapkövetelményeit teljesíti, van benne fbw is, bár ki tudja az mennyire kínai. Csak maga a gép nem egyértelműen főleg saját erőből lett kifejlesztve, és adatai sem különösebben meggyőzőek.
    De ezt már ezerszer megbeszéltük itt, a lényeg, hogy ez után már egy 4.5-ös gép megtervezése és legyártása is jelentős előrelépés lenne, az 5. pedig reálisan nézve szinte lehetetlennek tűnik.

  145. Már több mint egy éve volt, amikor bejelentették, hogy a J-11B gépek saját fejlesztésű erőforrással repülnek. Az más kérdés, hogy a légierő visszaküldte a gyártónak a gépeket, mert tesztelés alatt vibrációt észleltek, de a hajtómű igenis kínai volt. Tehát teljesíti a minimális követelményeket. Hogy ez náluk mit takar, azt nem tudhatjuk.

    Az alacsony T/W-ről és fegyverterhelésről meg a Gripen jut eszembe. De AESA radar is csak a Demoban van még. Mégsem kételkedik senki a svédek tudásában. A Gripen egy bizonyos kritériumok alapján készült. Nem tudjuk, hogy a J-10-est pontosan milyen elvárások szerint tervezték.

  146. Mint említettem vibrációs problémák léptek fel.

    Ezek szerint a Boeing is sz@r gépet alkotott a 747-8-assal, mert bizonyos sebességnél a gép főfutóinak ajtaja és a fékszárnyak által létrehozott örvények interferáltak. Módosították az akna borítását és már minden ok.

  147. „Már több mint egy éve volt, amikor bejelentették, hogy a J-11B gépek saját fejlesztésű erőforrással repülnek. Az más kérdés, hogy a légierő visszaküldte a gyártónak a gépeket, mert tesztelés alatt vibrációt észleltek, de a hajtómű igenis kínai volt. Tehát teljesíti a minimális követelményeket.”

    Sok minden olvasható. direkte idézek nehogy megent kapjak.
    wikiről: „On 2 April 2009, the director of AVIC (Aviation Industry Corporation of China) Lin Zuoming (林左鸣), stated that there were problems with the quality control procedures on the WS-10A production line, meaning the Taihang turbofan was still of unsatisfactory quality. He said that solving these problems would be a key step.[7] The Chinese engines have been lasting 30 hours at a time vs 400 for the Russian originals.[8]”

    pról:
    „An engine China made for its Su-27 knock-off would routinely conk out after 30 hours whereas the Russian engines would need refurbishing after 400, Russian and Chinese experts said.

    „Engine systems are the heart disease of our whole military industry,” a Chinese defense publication quoted Wang Tianmin, a military engine designer, as saying in its March issue. „From aircraft production to shipbuilding and the armored vehicles industry, there are no exceptions.” ”

    Nagy dicsőség, hogy saját hajtoművel repülnek, de ha tényleg igazak amiket olvasunk még mindig igencsak más szinvonalon járnak mint a ruszkik.

    A J10fejlesztésébe pedig nem csak Izrael hanem ruszkik is besegítettek. Nem csak hajtóművel. Ezek után egy 5gen igencsak nagy ugrás.

    más: Kína mindig titkolta a dolgait. Most, hogy a fenébe lehet, hogy teli vagyunk spotter képekkel?

  148. Hát kicsit kétkedve fogadom ezt a hatalmas különbséget, biztos van még különbség az oroszok javára, de nem hinném, hogy ekkora. Mindenesetre hivatalos adat nincs. Az idézet szöveg pedig lassan két éves, de nagy áttörést nem valószínű h sikerült elérni. Bár a berepülés alatt nem gáz a hajtóműcsere (legalábbis Kínánál, nyugaton, mondjuk az F-35-ös esetében hatalmas közfelháborodást keltene…), de azért az erőforrás hibája miatt bekövetkezett gépveszteség a kínaiaknak is fájna rendesen…

  149. -Radarban idén jutottak el egyáltalán a J-10-el a PESA szintre, ami azért máshol már eléggé minimumnak számít.

    Khöm, gyakorlatialg a európai NATO flotta túlnyomó részén hagyományos mechanikus pásztázású radar van. Képtelen vagyok felfogni, hogy egyesen miért tekintik csodaszernek a PESA és AESA radarokat. Az csak egy technológia a pásztázásra és egyebekre. Ebből is lehet ócskát csinálni, ami még egy mechanikus pásztázású radar paramétereit sem éri el.

    -Minimális a hatótáv, inkább a 3. generációsokhoz hasonlítható.

    Erről honnan van adatod? HI-LO-Hi profilban milyen fegyverzettel mennyi ez?

    -Alacsony T/W

    Az infók szerint F-16A-hoz közeli t/w aránya van. Mellesleg csekkold már le mondjuk a Gripenét…

    -Alacsony terhelhetőség

    Egy C-5 Galaxihoz vagy F-15E-hez képest tényleg az. Egy F-5E-hez képest jó, egy F-16A-val összevetve kb. azonos.

  150. De igaz, a negyedik generáció alapkövetelményeit teljesíti, van benne fbw is, bár ki tudja az mennyire kínai.

    Meint egy érdekes szemlélet. Miért lenne követelmény a fbw? Az is csak egy módszer, semmi több. A ’80-as években a MiG-29-en nem volt ilyen, ahogy tudtommal a Szu-27-ben sem. Mégis gyak. mindenki 4. gen gépeknek hívja / hívta őket.

  151. Újra itt, üdv mindenkinek!

    BUÉK ismét.

    @Molni:
    Azért tartom kötekedésnek amit írtál, mert nem a bejegyzésem témájához szóltál hozzá, csak egy – általad – kifogásolható részéhez.

    Egyébként felhívnám a figyelmedet egy apróságra:
    a rendszeresítési eljárás és a rendszeresítés két dolog.

    Az eljárás alatt a megrendelő csapatpróbára teszi a technikát (ez gyakorlatilag fél év majdnem minden esetben) és a tapasztalatok alapján dönt: kell, módosítva kell, nem kell. Így jön kia a fél-két év.

    Maradva a Me-262-nél: ’42-re lefutott az első rendszeresítési eljárás
    Vadász), ’43-ra a teljes (vadászbombázó), de gyakorlatilag ’44-re érkeztek meg az első gépek.

    A hozzászólásom arról szólt, hogy van egy kényszer, ami miatt a kínaiaknak 2025-30 között 5. genes gép kell. Azaz szerintem lesz (lásd: Manhattan project, ha _kell_, akkor _kell_ :-D).

    Másik: szerintem 2020-ra lesz orosz 5. gen gép rendszeresítve. A kommunikációja nem lesz a raptoré (szerintem a – rakéta – fegyverzete sem).
    Valamint szerintem 2011-ben nem lesz rendszeresítve az F-35 (max nov.-dec., még a csapatpróbáknál sem tartanak, lsd.: https://htka.hu/2011/01/03/ujabb-villam-cikazik-a-texasi-egen/ ), és 2012-13 előtt nem kerül sorozatgyártásba.

  152. Azért tartom kötekedésnek amit írtál, mert nem a bejegyzésem témájához szóltál hozzá, csak egy – általad – kifogásolható részéhez.

    Te mihez szóltál hozzá? Végig a J-10-ről vakerálsz, mikor a poszt az új gépről szól.

    Ezek szerint bármilyen baromság cáfolatlanul maradhat azétr, mert szeritned OFF mikor te kezdted? Megáll az eszem…

    Egyébként felhívnám a figyelmedet egy apróságra:
    a rendszeresítési eljárás és a rendszeresítés két dolog.

    Ezt pont nekem mondod? Egyébként hogyan jön a kommentemhez ez…?

  153. Mi lenne, ha visszaolvasnád azt a bejegyzést (2010.december 30.) amiről szól a dolog? Egy szót sem szóltam a j-10-ről (márha az a j-10 a kínai-pakisztáni csoda, fene sem tudja követni ezeknél) :-D

    egyébként nem off, csak nem a hozzászólásomhoz kapcsolódik.
    Próbálom érthetőbben:
    Beszélek(nék) a kényszerről, ami miatt a kínaiaknak lesz 5-gen gépük.

    A felsorolás egy részébe (megjegyzem, pontatlanul, értsd. F-35 és szuhoj _rendszeresítési eljárásának_ várható időpontja) belekötsz.

    Én arra a véleményedre lennék kíváncsi, hogy a kínaiakban meg van e az „akarat” egy manhattan project szintű dologra.

  154. Phoenix:

    vettem, értettem. :-D

    És a te véleményed? Van-e kényszer Kína részére, hogy Korea és/vagy Japán előtt legyen lopakodó gépe, és ha igen, képesek e megcsinálni, „mindent” erre a célra koncentrálva?

  155. Kína a dinamikus fejlődéssel egyrészt saját maga elé állít olyan követelményeket, hogy presztízsből kell nekik az ötödik generáció. „Ha az amerikaiak és az oroszok képesek megcsinálni, akkor ők is” alapon.

    De nem hinném, hogy konkrét ellenséget kell keresnünk a gépnek. Legfőképp a nagyvilágnak szól, hogy számolni kell velük.

    Mivel nem látjuk a kínai stratégiai politikát, így nem tudjuk, hogy kivel rúghatja össze a port a közeljövőben. Nem vagyok elemző és nem is ástam bele ebbe a témába magam, így mindenki egy laikus véleményét lássa a leírtakban.

    Ha a koreai fronton nagy galiba lesz akkor vagy beszáll Kína és az USA is, vagy egyik sem. Mivel mind Dél-Korea, mind Japán, mind az ausztrálok mögött ott áll az Egyesült Államok, így szvsz Kína egyikkel sem rúgja össze a port. Tajvannal szintén ez a helyzet. Oroszországgal sem fordulnak szembe, onnan jön a haditechnika meg a tudásanyag. India kérdéses, de ott is csak fegyverkezési verseny lesz a dologból szerintem.

    Megint más kérdés az export. Szinte biztos, hogy piacra dobják, az viszont nagyon megkavarhatja az erőviszonyokat mind Ázsiában, mind Afrikában, mind Dél-Amerikában, de nincs kizárva, hogy Európába is kerül. De mindez még a jövő zenéje, először repüljön végre, majd végezzék el a berepülést és álljon szolgálatba.

  156. Ha a koreai fronton nagy galiba lesz akkor vagy beszáll Kína és az USA is, vagy egyik sem. Mivel mind Dél-Korea, mind Japán, mind az ausztrálok mögött ott áll az Egyesült Államok, így szvsz Kína egyikkel sem rúgja össze a port. Tajvannal szintén ez a helyzet. Oroszországgal sem fordulnak szembe, onnan jön a haditechnika meg a tudásanyag. India kérdéses, de ott is csak fegyverkezési verseny lesz a dologból szerintem.

    EZek után halkan kérdezem meg, hogy mi értelme az esztelen fegyverkezésnek Indiában és Kínában…? Szerntem szinte semmi…

    A mai világban nehéz elképzelni olyan totális háborút ami azt eredményezné, hogy egyik a másiktól komoly területet szerezzen, több okból is.

    – Egyszerűen iszonyatosan sokba kezd kerülni a háború és a legtöbb ország olyan nevetségesen alacsony veszteségeket sem tolerál éves szinen, ami a II. Vh alatt a jelentésen utolsó oldalán vagy margóján kapott helyett vagy modern kifejezéssel élve, max. kerekítési hiba lenne az Excel táblában…

    – India, oroszok és Kína is atomhatalom. Két atomhatalom komolyan nem ment még egymásnak nyíltan. Kis léptékű háború is egy volt eddig. (Paki vs. India.)

    – India és Kína között ott van egy akkora hegylánc, hogy nem azt kell számolgatni, hogy hány harckocsi ezredet tudna átdobni egyik vagy másik, hanemhogy hány száz vagy esetleg 1-2 ezer katonát. Semmiféle kínai nehézfegyverzet nem fog eljutni Indiába – ahogy fordíva sem – max. deszantos könnyű harcjárművek. Azok még egy 40 éves T-72-nek sem lenne kihívás. Persze modern pct. fegyverzettel kiőhető a T-72, de a deszentjárműnek papírvényok páncélzata van. Ergo akkor mire gyúrnak annyira?

    – Megszállni egy országot? Az irkai példa mutatja, hogy ha nem befogadó kulturális szempontból a megszállt orszég és szétesik a vezetés, akkro egy pár tízmilliós ország megszállása sem megy. Ki és hogyan szállna meg egy olyan iszonytosan nagy országot, mint Kína Oroszország vagy India? Erre jönnek még a vallási ellentétek, vagy annak üldözése és a népesség igen változatos etnikai és vallási összetétele. Egyáltalán minek?

    – Rám nem jellemző erősen konetós hátszéllel nézve pl. az Iraki háborúra elköltött pénzből kilóra meg lehetett volna venni az egész felső vezetést vagy találni kellő számú árulót. Ez talán egy igatag feltételezés, de belengeted, hogy bárki aki elteszi Husszeint láb alól, azt kiskirállyá teszed elég ösztönző lehet minimum egy frakcióharchoz. Igen, ez nagyon elszáltl feltételezés, de 2003-ban Husszein nem volt már erős.

    Khadafi is kivásárolta magát a fenti háború tized %-ért és egyéb üzleti nyitással. Irak esetében ez olyan nehéz lett volna? Összevigyorogni és eljátszani az amnéziást nehéz lett volna? Szaddamhoz hozzávágni „újjápítési segély” címen 100 milliárdot ő meg szépen kocnessziókat adhatott volna.

    A teljesen elszállt gondolat meg az lenne, hogy szimplán felbéreled az összes környező országot, hogy támadja meg Irakot. Iránnak még oka is van / volt a revensra és egyik sem túl nagy bartája neki…

    Szerintem egyedül a flottafejlesztésnek van értelme, mert a kereskedelem 90% a tengeren zajlik, az védeni kell.

  157. Gondolom ezt már más is látta:

    http://www.defence.pk/forums/china-defence/58547-u-s-intelligence-chinas-stealth-fighter-deployment-2018-a.html

    Azaz rendszeresítve ’20 körül lesz.
    Ja, a PAK-FA meg ’13-ban, gyártva 15-ben. Ha ehhez hozzáadom az „oroszokat”, akkor az olyan +2 év.
    https://htka.hu/2010/02/10/csuszik-a-pak-fa-csak-2015-tol-indul-a-hadrendbeallitas/

    Phenix, Molni:

    Köszi a meglátást.

    Phoenix: egyet értek egyrészt presztízs, de szerintem vannak más okok is:

    Az én véleményem:

    India vs. Kína: nem hagyományos (vagy nukleáris)háború várható, hanem a hadsereggel egyenesen arányos „érdekérvényesítő képességről” szól a mese.

    India jelenleg az ázsiai térség nagy stabilizátora. Elég nagy ahhoz, hogy komolyan vegyék, de elég sok problémával küzd, hogy ne legyen fenyegetés. Ez napról napra a szemünk előtt változik. (egyébként még Brazíliát látom hasonlónak a saját környékén).

    Korea/Japán lopakodó: a jelenleg erős gazdasági hatalmak katonai érdekérvényesítő ereje (ez japán esetében még alkotmányos probléma is, de legfeljebb importálnak eljárást valahonnan… :-/ ) sérti a kínai érdekeket. Pláne, hogy Japán most meresztget(get)i a karmait (kínai halászhajó, Kuril-szigetek).

    Kína vs. Usa: Na itt nem várható konfrontáció, túlságosan sok tojáson járnak manapság.

    Kína vs. Oroszok: Az oroszok érdekeiket elsősorban Európában akarják érvényesíteni, úgyhogy ez nem zavarja a köreiket.

  158. India vs. Kína: nem hagyományos (vagy nukleáris)háború várható, hanem a hadsereggel egyenesen arányos “érdekérvényesítő képességről” szól a mese.

    Nem éretem.Hogyan érdekérvényesítesz egy olyan sereggel, ami nem képes elhagyni az anyaországot? Mintha otthon lenne egy 300 kilüs kilós géppiszolyod. Elvben képes ölni, csak sehova nem mész vele…

    A jenki ereje viszont valós. A CBG oda megy, ahova füttenytik és van partasszálló képesség és is. Nem, nem Kína ellen, de a világ államainak elég nagy részét képes vele valamilyen szinten megdádázni. Ilyen nincs se Kínának se Indiának és egy ideig nem is lesz.

  159. @Molni:

    Kína nem is nagyon akar odébb menni, viszont azt szeretné, ha kelet-ázsiában ő dirigálna.

    Egyébként mivel megyek odébb? A type 072-es partraszálló dokkhajókkal, aminek a legujjab III-as verziójából van nekik vagy 6, a kettesből meg 10. Ez Persze egy Indiához kevés, de ezzel már lehetne mondjuk Taiwan-ra kirándulni. Van hozzá Varjag, meg még egy két nagyobb vas.

  160. Kínával határos.

    Afganisztán, Bhután, India, Kazahsztán, Észak-Korea, Kirgizisztán, Laosz, Mongólia, Mianmar, Nepál, Pakisztán, Oroszország, Tádzsikisztán, Vietnam

    Ezek közül egy része nem tétel, vagy áthatolhatatlan hegyek vagy dzsungelek vannak arra. Melyik az, ahova masszív hagyományos erő átruccanhat a szárazföldön?

    Ezek mekkora hajók? Mert a link alapján nézve kb. ez a kategória.

    http://en.wikipedia.org/wiki/Landing_Ship,_Tank

    A II. Vh alatt ebből 1000-es nagyságrend készült. 16 hajó Tajvan ellen = 0. A támadás első hullámát sem élnék túl Majd, ha lesz 160 akkor esetleg lehet valamiről beszélni.

  161. Nu, kicsit utánanézve:
    a 072-es sorozatból van 83 db. Ez 830 hk összesen (10 HK/db) – igaz, a nagyja I-es, azaz nincs komoly védelmi fegyverzete.
    a 071-ből 1 (egy épül(t?)) az 150 hk/hajó.
    Ezek mellett van kis hatótávolságú (1hk v 50 katona/db) minimum 390 (van ahol 450-et
    írnak). Ez úgy meggyőző (~1300 harcjármű). Legalábbis nekem.

    Ne felejtsd el, hogy manapság nem lesz még egy normanndia. Ráadásul kína nem is akar messzire menni. Itt nem a lehetőségekről, hanem a képességekről beszélgetünk (legalábbis remélem).

    Egyébként Taiwan kb 2800 harcjárművel rendelkezik, ebből kb 450 M60A3, a többi rosszabb. APC főleg M113 verziói. Azaz egy hídfőre elég ez a csoport. Az persze igaz, hogy egy partraszállás után már nem nagyon kéne Kínának a sziget, ugyanis „kissé” leamortizálódna.

    A nehéz terepen a jellemzően még mindig nem gépesített kínai néphadsereg szerintem nem boldogul rosszul, pláne, hogy az ellennek sincs nehéz fegyverzete. A légi fölény pedig (Oroszok, India kivételével) garantáltan Kínáé.

  162. http://www.technet.hu/telefon/20110103/ez_lenne_az_orosz_iphone_4_vero/

    Bár ez a cikk egy telefonról szól, de szerintem nagyon nagyon siralmas képet fest az orosz elektronikai iparról! És bár ezt sokan meg fogják itt cáfolni, de szerintem lehet párhuzamokat vonni. És arról is , hogy mit minek az ellenfelének lehet nevezni. Érdemes csemegézni , hogy az „orosz” csodamasina alkatrészei honnan származnak… Plussz csak ránézni!!

  163. nani1980

    Ez a jelen de oroszok a Putyin érába eddig a jövőbe nekitettek.
    Olyan lépéseik vannak ami a ma hátrányukat lecsökkenti vagy el is tünteti.

    Ma az orosz ipar ilyen Kína ipar milyen volt 90 és most ?

  164. Sajnos az oroszoknál én a szándékot sem látom, arra, hogy utolérjek elektronikában a nyugatot, vagy most már mondhatom, hogy keletet.
    Lehet én érzem rosszul, de szvsz még mindig él Oroszországban az a mentalitás, ami annyira jellemző volt mindig is rájuk, hogy mennyiséggel és „anyagvastagsággal” akarják pótolni a kifinomultságot!
    Viszont a mennyiségi koncepcióra pénzük nincs, az „anyagvastagságos” meg az előző nélkül halott!

  165. mennyiséggel és “anyagvastagsággal” akarják pótolni a kifinomultságot!

    Ez attól függ mire érted .

    Haditechnikába azért már elértek valamit a szu-óta .
    sz-400 , jön az sz-500 minek hatótávja 600 km és 50 km magasságban ér el én ennyit tudok róla.
    szu-35 is egy jó gép igaz későn jött de hosszú évig rendszerbe maradnak a 4-generáció gépek .
    A pakfa új generációs rakétája se lehet majd rossz .
    A t-90 típusok sokak szerint egyenlő a nyugatival francia segítséggel .
    Pénz van csak kicsi a gyártás kapacitás.

  166. Ne felejtsd el, hogy manapság nem lesz még egy normanndia.

    A Tajvan elleni partaszállás azt felülmúló dolog lenne. Anno egy partszakasz volt gáz, az Omaha. Tajvan ellen az egész az lenne. Nem 1 év és nem szűkös erőforrások álltak rendelkezésre a felkészülséhez.

    Az 1 nagy hajónak akkor van értelme, ha már totális légi és tengeri fölény magvan. Addig csak kecsegtető célpont. A 160 db-os LST kategória az már a komoly mennyiség. Ha a 2/3-a elveszik az invázió első szakaszában a fennmaradó akkor is viheti ingaháratban a többit a nagy 150-sel. Arra viszon úgy kell vigyázni, mint as hímes tojásra..

    Az persze igaz, hogy egy partraszállás után már nem nagyon kéne Kínának a sziget, ugyanis “kissé” leamortizálódna.

    Miért? Ez csak az alkalmazott taktikán múlna. Nem kell minden szart halomra lőni. Ennyi. Ha stabil lenne a kínai hídfő, akkor Tajvannak bölcsebb dolog megadnia megát, mert a felesleges ellenállással csak egy Berlin 2.0 lesz a vége. Senki nem nyer vele…

    Azért azt se felejtsük el, hogy a szőnyegbombázás a múlté. Kína célzottan miért romolna feleslegesen? A precíziós csapásmérőképesség valóságos parzalsára lenne.

    Németországra több millió tonna bombát kellett ledobni, hogy az ipara úgy ahogy megbénuljon, de az is inkább az olajhiány és a szétrombolt infrastrktúra miatt volt. Gyár volt, csak nyersanyag nem ért el oda.

  167. Lehet én érzem rosszul, de szvsz még mindig él Oroszországban az a mentalitás, ami annyira jellemző volt mindig is rájuk, hogy mennyiséggel és “anyagvastagsággal” akarják pótolni a kifinomultságot!

    Aha. Biztosan ezért könnyebb vagy 1,5 tonnával a Szu-35 az ős Szu-27-nél miközben minden téren lealázza elvben az elődöt…

  168. nani1980

    Putyinék 2000 évek elejétől írányitanak.

    előtte az Sz.U és a kommunista felfogás, 10 évig erre jött egy még komolyabb hanyatlás.

    Nálunk se sikerült a komcsikat kisöpörni akkor az oroszoknak mért menne ez könnyebben?

    Egy sokkal komolyabb kommunista szellemi mosásba részesült népet kell ki kezelni ebből a kórságból.
    Át kell venni egy új minőségi és hatékonysági szemléletet. Az alap gyártás szintjén.

    Putyinék mit tesznek:

    Nem próbálnak meg erőből politizálni.
    Óvatosan elkezdtek egy gazdasági modernizációt aminek az elején tartanak.

    Nyitnak az Eu felél úgy hogy közben a kölcsönös gáz és olaj függésből csinálnak egy, egy irányút.

    Oroszok ha az EU-val keménykednek olaj és gáz téren már nem azt jelenti hogy nem tudják eladni a készleteiket.
    Ezzel Irán jelentőségét is csökkentették Kína szemében.

    Nyugati termelő cégeket engednek be.

    Elkezdik építeni saját Szilícium-völgyüket.

    Közben olajból évente több pénzük van mint a Szaúdiaknak.
    Szaúdiakhoz viszonyítva van gyár iparuk.
    Valamint hatalmas érc tartalékaik vannak.

  169. Wolf: Kína Tajvan felett leghamarabb 2020-2025 környékén érne el totális légi fölényt. (már ha ez itt tényleg 5gen gép;-) )

    Ha meg nincs légi fölényed, akkor a hídfő egy jól felhizlalt vágómalaccá válik, és csak küldöd bele az embereidet… Igaz emberek?

  170. sz-400 , jön az sz-500 minek hatótávja 600 km és 50 km magasságban ér el én ennyit tudok róla.

    Hánszor kell még leírni, hogy ezek az adatok annyira marketing és ferdítettek, hogy sírni kell?

    Ott kezdődik, hogy az átlagos magasságon operáló harci gép (6-7 ezer méter) ekkora már régen a horizont alatt van ilyen távon és nincs olyan kompakt métetű tűzvezető radar amit látná a célt…

    A 600 km táv az indítási táv lehet mondjuk 10 Mach sebességgel közeleő ballisztikus rakétára lehet talál igaz, vagy még arra sem….

    Tehát az indítás pillanatában ekkroa a táv. Egy távolodó céllal valszeg akkor sem tud mit kezdeni, ha ‘csak’ 150 km-re van és közepes magasságon repül hacsak nem lesz akkora a rakéta, mint a Bomarc, de az meg nem lesz mobil…

    A rakéta égésvégi sebessége nem lehe több 4-5 Mach-nál. Tehát az indítás után a táv nagy részét a cél és nem a rakéta teszi meg…

  171. molni

    „Miért? Ez csak az alkalmazott taktikán múlna. Nem kell minden szart halomra lőni. Ennyi. Ha stabil lenne a kínai hídfő, akkor Tajvannak bölcsebb dolog megadnia megát, mert a felesleges ellenállással csak egy Berlin 2.0 lesz a vége. Senki nem nyer vele…”

    Szerintem nem lenne bölcsebb.Gondolj bele te feladnád a mostani szabadságodat egy diktatúráért cserébe?
    Abban teljesen biztosak lehetünk,hogy ha Kína fegyverrel foglalja vissza Tajvant akkor olyan tisztogatásba kezdene amihez képest a 30-as évek Sztálini tömeggyilkosságai csak egy gyenge majális lenne.

  172. Közben olajból évente több pénzük van mint a Szaúdiaknak.
    Szaúdiakhoz viszonyítva van gyár iparuk.
    Valamint hatalmas érc tartalékaik vannak.

    Hozzá adott érték nélkél nyersanyagok eladásából nem lehet örökké élni…

    Sokféle gépegysgét specifikáltam már pályafutásom alatt, belefutottam pár beszállítóba, de egyik sem orosz volt…

  173. Abban teljesen biztosak lehetünk,hogy ha Kína fegyverrel foglalja vissza Tajvant akkor olyan tisztogatásba kezdene amihez képest a 30-as évek Sztálini tömeggyilkosságai csak egy gyenge majális lenne.

    Mikor már a tajvaniak egy komoly része szimpatizál az újraegyesítéssel? Kína szárnyal még gazdaságilag. Most kell meglovagolni. Ha egy ország, de két politika itt is mehet, akkor elfogyhatnak a racionális érvek, hogy miért ne legyen meg az egyesítést. Minek költsön tajvan iszonyatosan sok fegyverre feleslegsen? Persze az egyesíés előtt a fejlett HT-t valahogy el kell tüntetni. :)

  174. Egy esetleges partraszállás esetén nem kellene az egész sziget fölötti légi uralom elég csak a csatorna fölött és a hídfő biztosításához kellő légteret uralni(azért nem csak a hídfő fölött mert ma már vannak nagy hatótávú fegyverek).

  175. vitya

    Nem mondtam,hogy tudja(Habár én nem vagyok biztos abban,hogy nem tudná.Persze csak akkor van értelme bármiről is beszélni,ha az amik kimaradnak a dologból),csak azt,hogy egy invázióhoz nem kell az egész sziget légterét ellenőrizni.

  176. Kína tuti a békés egyesülésre törekszik. Hongkongal is jól jártak. Ott is mindenk be volt szarva mi lesz, és nem volt semmi. Nincs akkora bűnözés mert nagyobb szigor van. És még hong kongot is megvédték a kínai bevándorlók tömegétől. Kínából iszonyat nehéz oda beutazni.
    Tajwannal se lenne más, ha békésen egyesülne.

    Az 5. gen gép pedig inkább a világnak szól. Megmutatják, hogy ők is a nagyok közé tartoznak. ennyi. Amúgy 2018-2020 közé teszik a rendszeresítés időpontját ők is. szóval van még idő bőven.

  177. Tajvan 1/3-a Magyarországnak. Ekkora pici területnél a modern légierőket figyelembe véve, nem lehet arról beszélni, hogy a hídfő fölött uralja az eget. Ez olyan, mintha az Alföldet támadnánk meg, és csak Szeged felett tudnánk megvalósítani a levegő uralmát. Hogyan?

    Nem repülővel, az biztos, mivel azt a Ceglédről kilőtt rakéta már rég leparancsolta az égről.

    Az meg elég gyenge uralom, ha mondjuk a kitett szárazföldi erők csapat-légvédelmét vesszük.

    Értem mit te mondasz, de ebben az esetben az egész sziget fölötti uralom, és a hídfő fölötti uralom szinte egy és ugyanaz.

  178. Jellemzően erre a liberális fogyasztó kultúrára úgy gondolkodunk hogy mint ide azonnal.

    Kínának jó a béke ő épül Európa és az USA leépül.
    Az USA és Európa hanyatlása nem holnap de bekövetkezik.

    Kínaiak ezt jól tudják. Ők valószínűleg a demográfiai adatokat jobban elemzik vagy, mert ősi nép aki látott egy mást.

    Liberalizmus jó ha 80-as évektől él.
    De látjuk következményeit ahogyan ezt mást népek is látják.

    Intő példa Dél-Afrika legyen.

    Európába olyan generációk nőnek fel amelyek a könnyű élethez vannak szokva és semmi fegyelmet nem tanultak nem becsülik a munkát.
    Fizikailag a fiatalság egyre alkalmatlanabb katonai szolgálatra.

    Restrepo én is megnézetem. Az jött le Vietnamba a sorkatonának rosszabb volt a helyzete még is nagyobb méltósággal tette a dolgát.

    Erre itt egy hivatásos hadsereg amely állománya a kamerának álladóan panaszkodik, nem akar harcolni, nem törekszik arra hogy a harcteret minél jobban uralja.

    Nem akarja az ellenségét megérteni.

  179. @Molni:

    Normandia felemlegetésével arra céloztam, hogy a támadás hatótávját korlátozni nem kell az egységek harci készsége érdekében.
    A „lamortizálódást” pedig az utcai harcok okozzák (na meg a tüzérségi előkészítés). Abból meg lenne bőven.

    Egyébként egy invázió nem úgy van, hogy nosza rajta gépre-csónakra. Előbb _garantált_ légi és tengeri fölény kell. Ekkor jó, egyébként meg felejthető. A légifölény is csak hatalmas anyagi és ember áldozatok árán és relative hosszú idő alatt biztosítható. Miután az idő a nemzetközi reakcióknak is kedvez, ezért (mint ahogy más sokszor kitárgyaltuk) szerintem nincs és nem is lesz napirenden az esetleges támadás.

    Vitya: Taiwan nem határos Kínával, ő maga Kína része :-D. Ezért is nem említettem. itt jegyzem meg, hogy Kína képes kivívni a légifölényt már _ma_. Elsősorban a repüléshez elengedhetetlen logisztika megsemmisítésével (lásd: Angliai légi csata stratégiai hibái).

  180. Az USA hanyatlását már jósolják egy ideje, pl Pelikán elvtárs meg Hruscsov elvtárs is, de valahogy hiába várták. Lehet, hogy a gazdasági súlypontja a világnak átvándorol Ázsiába, de ettől még az amik nem kell katonai diktatúrába fordúljanak. Az USA katonai vezető szerepe még jóval utána is megmarad, akkora az előny a világ többi részéhez képest.
    De ha a gazdasági és a katonai világelsőbséget el is vesztik, akkor is megmaradhatnak egy jelentős tényezőnek a világpolitikában, mint pl a németek.
    A hasonlat, onnan jöhet, hogy ha a demokráciák bebuknak, akkor általában véres diktatúrákba szokták csinálni.

  181. Roni

    Néz meg kis hazánkat mi is egy kis Amerika vagyunk.

    Van ott egy iskolázatlan segélyekből tengődő réteg. Ha a gazdaság hanyatlik akkor nem jut segélyre.

    Akkor a tömegek mint afrikában csinálni fogják a fesztivált.
    Ekkor bekell vetni a nemzeti gárdákat a belső indulatok elfojtására.

    Mackensen

    Németek máig viszonylag homogén etnikai és társadalmi kultúrális közös a gyökerek a hagyományok.
    USA-ba ha rosszul megy akkor rasztok feszülnek egymásnak.
    Valamint a demográfiai adatok szerint a fehér lakosság aránya ott is csökken.

    Az a fajta emberek száma aki nagy filmekbe dél bugrisnak neveznek.
    Akinek érték az amerikai lobogó és sokszor önkén állnak katonának.

  182. Remélem nincs igazam, de az általam olvasott előrejelzések szerint az idén újabb gazdasági válság lesz ami főleg az élelmiszeripart fogja érinteni.
    Egy amerikai forrás szerint az amerikai hadsereget USA-n belüli rendfenttartásra, lázadásleverésére és internálásokra képzik ki.
    http://ffek.hu/blog/hetesi_zsolt/usa_hadserege_gazdasagi_osszeomlasra_keszul
    az eredeti link angolul:
    http://www.thenewamerican.com/index.php/usnews/politics/5418-us-military-prepares-for-economic-collapse

    szóval már ők is érzik, hogy omladozik a plafon, de még kifelé vigyorognak, hogy nincs baj.

  183. de még kifelé vigyorognak, hogy nincs baj.

    hát ha 1700 db f-35 van pénz akkor miért ne vigyorogjanak.

    És ha a jövőben gazdasági szét esés lesz akkor felelősség elé vonják a zsidókat vagy mi?
    sokak szerint Amerikát a zsidók irányítják vagy nem ?

  184. Majd, ha megint 700 milliárd dodót kell a bankok megmentésére költeni nem lesz pénz az F-35-sökre. Kedves Roni.
    a szélsőjobbos dolgokat meg hagyjuk. Mert ott inkább az afróamerikai és latin lakosság a fehérek ellen téma lenne és nem a mindenki a zsidók ellen banzáj. Bár tény ami tény a legjelentősebb gazdasági és penzügyi poziciókban zsidok ülnek ott is.

  185. Mert ott inkább az afróamerikai és latin lakosság a fehérek ellen téma lenne

    Én ebbe európát sorolnám .
    A feketék ott beilleszkednek nem úgy mint itt.
    Hány pilótát mentőst látsz romát na? egyet se! és ott feketét ?

  186. Egyébként egy invázió nem úgy van, hogy nosza rajta gépre-csónakra. Előbb _garantált_ légi és tengeri fölény kell

    Ez kevés. Iszonyatos mennyiségű szárazföldi telepítésű anti ship fegyver van és Tajvannak van önjáró tüzérsége is. Lényegében semmi más feladat nincs, mint megállítani az első hullámot és annyi csapatszállítót elsüllyeszteni, hogy ne legyen esély több erős hullámra. Aztán lehet bármilyen légfölény, ha csak úszva megy át katona nehézfegyverzet meg sehogy.

    A tajvani telepített légvédelem se piskóta.

  187. Remélem nincs igazam, de az általam olvasott előrejelzések szerint az idén újabb gazdasági válság lesz ami főleg az élelmiszeripart fogja érinteni.

    És ezt mi támasztja alá?

    Hirtelen elfogy minden üzemanyag és egyik napról a másikra megszűnik a teljes gépesítés?

    Elfogyott a termőtalaj?

    Meghal minden haszonállat?

    A fejlett nyugati világban mesterségesen kell fékezni a termelést, mert jóval többet tudnának termelni, mint ami lehetséges most.

    A hír kiváló annak elleplezésére, hogy ez a kiképzés valójában arra is alkalmas, hogy MÁS országokban tartsanak rendet és nem otton.

    A bulvársajtó meg mindenből szeret elefántot csinálni. Lásd a ritkaföldfémes mizériát.

  188. Hát ha nézted évközben a termésátlagokról a cikkeket. Az usában, oroszoknál, nálunk, ausztráliában és a világon mindenhol kevesebb termett mint szokott. köszönhetően a természeti katasztrófáknak. szárazság, árvíz,stb… a világ élelmiszer tartaléka 10%-kal csökkent.
    Utoljára ekkora gubanc pont a 2008-as válság idején volt. akkoriben elég komoly hiszti volt a fejlődő országokban az élelmiszer hiány miatt, ja meg az usában is megrohanták a boltokat a konzervekért.

  189. Allesmor Obranna

    Pár aprócska pontosítás:

    – A Szu-27-esnek a magassági kormánya FbW rendszerű. Analóg, feszültségimpulzusokkal operáló rendszer. Tehát a vízszintes vezérsíkok magassági vezérlése adaptív FbW, csűrőként azonban hagyományos hidromechanikus mozgatása van.

    – Az oroszoknál már létezik mikroelektronikai ipar, az egyik ezt firtató hozzászólása a 90-es évek elejéről rekedt itt, mára már nem időszerű. A katonai projektekhez saját processzorfejlesztésük is van, nem csak gyártásuk. Az évtizedekkel korábban is volt.

    – A Szu-35Sz üres tömege kb. 1,5 tonnával nehezebb és nem pedig könyebb, mint a 27-esé. Kb 18 tonnás a vas, szemben a 27-es 16,5 tonnájával. Hogy tudjuk ezt hova tenni, az F-15-ös 13-14 tonnás üresen, míg egy Raptor a 2009-ben kiadott specifikációk alapján közel 20 tonna. Hogy ez utóbbit is tudjuk hova tenni, egy böhönye MiG-31-es üresen valamivel több mint 21 tonnát nyom. Hogy méginkább meglepődjük, a fenti sorokat vesük össze a P-42-esnek nevezett rekorder Szu-27-es mindösszesen 14,1 tonnás(!) felszállótömegével. Igen, ennek a gépnek ez a felszállótömege volt, a hajtóművei pedig jóval egy-egy tonnával többet toltak fékpadon, mint egy szériagépé.
    Raptorra megint visszatérve, a gép papíron jegyzett tolóerő/tömeg aránya kisebb, mint az F-15C-é.

    – Nincs kizárva, hogy nagy magasságú és sebességű elfogások az évtized végére ismét reneszánszukat fogják élni, hiszen a légi harcászat folyamatosan az ellenfél leggyengébb pontjainál történő támadásokról szól. A Raptor szolgálati csúcsmagassága már így is figyelemre méltó, pláne, ha még hozzávesszük, hogy ugyan a megadott csúcsmagasság 19 valahányszáz méter, a géppel az egyik alaszkai Red Flag-en „20000 méter fölé” hajtottak végre emelkedést. Orosz fórumok rendre azt állítják, hogy a géphez tartozó dezinformáció része Paul Metz emlékezetes nyilatkozata, hogy a gép – lévén nem rendelkezik szabályozható szívócsatornával – Mach 2.0-ná többel nemigen repülhet. Nos, ez egy jó gumicsont egyesek szerint, ugyanis a gépnél megoldhatták a megfelelő szívócsatornaprofil és a komplex kialakítású első álló és járólapátok aerodinamikájával, hogy a gép képes legyen a Mach 2,4 elérésére is. Bárhogy is van, a gép maximális sebessége a 2009-es nagy kinyilatkozás után is titkos maradt.

    Mi értelme ennek? Hát nincs is jobb egy olyan vadászgépnél, mely jóval a többiek felett szállva ellát jó messzire/ellő jó messzire. Egy 20000 méteren indított D-AMRAAM hatótáva komolyra sikerülhet.

  190. Allesmor Obranna

    Nem egészen. Az AIM-120D rendszeresítése napirenden van, de ilyen magasságból a korábbi verziókkal is nagymértékbennőhet a rakéta hatótávja.
    Amúgy azt is látni kell, hogy a fent vázolt modell, csak egy speciális eset. De a lehetőség már megvan rá.

  191. @Hornet102: Igen, valóban ez a hír gyűjtötte be az eddig legtöbb hozzászólást. Így önmagában is, de ha a Mackensen által említetteket is hozzácsapjuk, akkor toronymagasan. Nem is beszélve arról, hogy a sok kommentnek köszönhetően egyelőre messze ez a legtöbbször megnyitott hír is :)

  192. Tcat!
    Hát akkor csak így tovább!:)
    Amúgy meg őszintén valljuk meg valahol már vártuk, hogy az orosz PAK-FA után mit lépnek a kínaiak válaszul az egyre „szaporodó” 5. generációra.
    Mondjuk azt, hogy EZT?
    Erre majd a jövő választ adhat, meg természetesen a kínai fiúk!

  193. A napokban olvastam pont, hogy a D verzió és a side-X még nincs integrálva a raptorokon. Csak 2011-12-ben történik meg az integráció.
    Egyébként, ha a raptor hordozna is ilyet tuti nem látod, mert belül viszi.

  194. Az AIM-9X azért, mert a csökkentett észlelhetőség megtartása miatt a hagyományos JHMCS nem jöhet számításba.

    A D tudtommal kifejezetten Raptorhoz és flottavédelmi célokra lett kitalálva. Ergo, ha F-22-höz nincs integrálva, akkor semmihez…

    Szerintem nem az összes szériához lenne a pontosabb kifejezés. Az SDB is ilyen asszem. Egyes Raptorok már tudják használni.