A vadászpilóták foglalkozása az egyik legirigyeltebb szakma a világon, ám ezzel együtt az egyik legnehezebb is. Elképesztő mentális és fizikális teljesítményt követel az embertől egy nagy sebességű, bonyolult harci repülőgép irányítása, főleg, ha a harctevékenységre is figyelmet kell fordítania. A tudósokat már egy ideje foglalkoztatja, hogy milyen változásokat követel és idéz elő az emberi agyban ez a megterhelés. Brit kutatók nemrég felkérték a Királyi Légierő 11 pilótáját, akik hangsebesség feletti harci repülőgéppel repülnek, hogy vegyenek részt egy vizsgálaton, mely az agyuk változásait és teljesítményét tanulmányozza – természetesen a hajózók örömmel belementek a dologba.

A University College London neurológusai 11 olyan hajózót választottak ki, akik Panavia Tornado harci repülőgépen szolgálnak, jó egészségi állapotban vannak, és körülbelül szolgálati idejük felénél járnak. Velük szemben 11 hasonló korú és kondíciójú átlagembert vonultattak fel, akikkel ugyanazokat a teszteket és vizsgálatokat végeztették el, melyeket a pilótákkal is. A kérdés az volt, hogy a repülők agyának kapacitása és szerkezete mennyiben különbözik azokétól, akik hétköznapibb foglalkozást űznek?
A Tornado-hajózók egyébként elsősorban csapásmérő feladatokra specializálódott egységektől kerültek ki, mivel ők sokszor repülnek a földfelszín közelében, ahol a nagy sebesség és a kis magasság miatt a legkisebb hiba is keményen megbosszulja magát, így elképesztő mértékű koncentrációra van szükség.

Az első lépés az Eriksen Flanker teszt volt, melynek során a reakciósebességet értékelték úgy, hogy a feladat megoldása közben több zavaró tényező is fellépett. A végeredmény az lett, hogy az első kört még fölényesen nyerték a Tornado-hajózók, ám a másodikban, mely más típusú feladatokat adott, már éppen ugyanúgy teljesítettek, mint a ’normál’ emberek. Ez arra utalt, hogy reakcióik gyorsabbak és pontosabbak ugyan, de csak kifejezetten egy területen képesek kihozni magukból többet, mint az átlagemberek.

A sokak által irigyelt munkahely – képünket éppen egy A-10-esé (Forrás) ,

A kognitív képességek felmérésén túl az agyuk fizikai állapotára is kíváncsiak voltak a kutatók. Az MRI tesztek során szintén sikerült eltéréseket felfedezni: Masud Husain, professzor, a tanulmány szerzője az UCL december 14-i sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a reakciók sebességének növekedésével, valamint a releváns és irreleváns információk továbbítási és feldolgozási képességének emelkedésével strukturális változások is láthatóak voltak az agyon.

’Nem egyszerűen arról van szó, hogy a pilóták agya különbözik a többiekétől – fontos kiemelni, hogy itt elsősorban az információk továbbításának sebessége jobb, tehát az egyes szakosodott agyi területek közötti kapcsolat minősége magasabb a tesztalanyoknál. Egyelőre nem tudjuk, hogy ez velük született tulajdonság (ez esetben kijelenthető, hogy vadászpilótának születni kell), vagy tudatosan fejleszthető terület.’ – mondta Husain.