Az orosz fegyveres erők részéről december 10-én közölték, hogy jelenleg nincs megfelelő alap egy új, modern repülőgép-hordozókból álló flotta létrehozására, így az ígéretek ellenére az egységekre a következő évtizedig várni kell.
„A fegyverkezési programban 2011 és 2020 között nem tervezik repülőgép-hordozók létrehozását” – nyilatkozta egy védelmi minisztériumi forrás. Elmondta, hogy a jelenlegi pénzügyi keret lehetővé teszi a hajóosztály megtervezését, de az építés a következő évtizedre tolódik.
„Csak azután vizsgáljuk az egységek építésének lehetőségét, amikor már megalkottunk egy fejlett koncepciót.”
Egyre többet hallani arról, hogy a hadsereg nem tud lépést tartani Dimitrij Medvegyev miniszterelnökkel, aki minden erejével arra törekszik, hogy az elavult szovjet technikával rendelkező haderőt modernizálja, mely elvesztette nyílt tengeri erejét. Az elnök 2008 októberében jelentette be nagyratörő haditengerészeti terveit, majd később Vlagyimir Viszotszkij admirális is nyilatkozott arról, hogy három hordozót szántak az Északi Flotta számára és szintén hárommal gyarapodott volna a Csendes-óceáni Flotta is.
Volt idő, amikor a Szovjetunió öt repülőgép-hordozóval rendelkezett, ám most egyetlen egységgel, az Admiral Kuznyecovval kell beérniük. Ezzel szemben az Amerikai Egyesült Államokban 11 „szuperhordozó” áll hadrendben, további 6 pedig tartalékos állományban várja sorsa jobbra fordulását.
És mire eljutnak odáig,hogy más téren is modernizálni akarnak,addigra más egységek avulnak el…ebből nem lesz egy teljesen modern haderő egy darabig.
Sziasztok!
Azért a cikk által idézet politikai kijelentés „Volt idő, amikor a Szovjetunió öt repülőgép-hordozóval rendelkezett” eléggé a múlt megszépítése. :)
Maga a repülőgép-hordozó meghatározás a Kijev osztályra is erős. De egye fene fogadjuk el. (A Moszkva osztályt pedig végkép ne számítsuk ide.)
Szóval mire az osztály negyedik hajóegysége hadrendbe állt a nyolcvanas évek végére, addigra a Kijev üzemképtelené vált. Többek között ezért sem szerveztek négy Jak-38-as repülő századot a szovjet haditengerészetnél. Össz-visz mindig is csak három aktív század volt. Márpedig repülőgépek nélkül repülőgép-hordozó…
Ráadásul 1989-ben elkezdték a szovjet haditengerészeti ezredeknél a Jak-38-ason repülő századokat átképezni, mezei Su-25-ös csatagépekre. (Itt nem a Su-25UTG-ről írok, az más alakulat, más feladatkör) Papíron ugyan 1992-ig állt hadrendben a Jak-38-as, de gyakorlatilag 1989-től nem bevethető.
Az Admiral Kuznetsov pedig még igen messze volt a bevethetőségtől a Szovjetunió idejében. Illetve repülőgépe sem volt. Ekkoriban állították fel az első teszt repülő ezredet, ami elkezdte a hajófedélzeti üzem lehetőségének vizsgálatát. (Itt nem a gyári, hanem a haditengerészeti tesztekre gondolok.)
Szóval a Szovjetuniónak legjobb esetben is maximum három papíron bevethető Kijev osztályú hajóval rendelkezett egy időben. A többi csak a fényezés.
Az oroszoknak be kéne látniuk hogy már nem a régiek .
Kicsit túlzásba viszik az olaj sem tart örökké.
Inkább abba húzzanak be amit eddig elértek repülés téren .
Az ilyen nagy hajókat 1 f-18 század a tenger fenekére küld.
egy ilyen hajó építése kb 4-5 évet vesz igénybe 4-vagy 6 milliárd dollárt emészt fel.
„Az ilyen nagy hajókat 1 f-18 század a tenger fenekére küld.”
Ezt a minek nekünk úgy is el lehet pusztítani logikát nem értem.Ennyi erővel semmit ne csináljunk mert mindent el lehet pusztítani egy atomrakétával.
Azt értsük már meg,hogy az oroszok nem az amik ellen fegyverkeznek nem Hidegháború!!A mai 12:15 perckor bevethető flottájuk is erősebb mint a föld flottáinak 90%(talán az Angol,Francia,Ausztrál,Japán flott erősebb csak meg az ami de ez egyértelmű)
@Roni
A te kommentjeiddel az a bajom, hogy minden véleményt nagyon determinisztikusan fogalmazol meg. Ez még ok lenne, de hol az indoklás és bizonyítás?
Ha az oroszok annyira belejöttek a vásárlásba inkább kuncsorogják ki az amiktól azt a 6 konzervhajót.
„Azt értsük már meg,hogy az oroszok nem az amik ellen fegyverkeznek nem Hidegháború!!A mai 12:15 perckor bevethető flottájuk is erősebb mint a föld flottáinak 90%…”
Pontosan így van! Ez a Oroszország elvesztette a nyílt tengeri erejét” szöveg egy bullshit… Ha valaki figyelte a híreket, volt egy nagyon komoly haditengerészeti gyakorlat idén nyáron. A Nagy Péter nukleáris meghajtású csatacirkáló, az Északi Flotta zászlóshajója, és a „Moskva” rakétás cirkáló, a Fekete-tengeri Flotta zászlóshajója együtt szépen megkerülte a fél világot, majd befutottak Vlagyivosztok kikötőjébe és csatlakoztak a Csendes-Óceáni Flotta zászlóshajójához, a „Varjag” nevű rakétás cirkálóhoz. A 3 hatalmas hajó együtt vett részt egy nagyszabású hadgyakorlaton, kiegészülve 6 rombolóval, és alájuk vágtak 2-2 SSN Improved Akulát, és Oscar-II. SSGN tengeralattjárót. Na például, amikor ez a kötelék hajókázott fel-alá a Csendes-Óceánon, nem túl sok olyan tengeri erő lett volna a világon, amely szívesen kekeckedett volna velük… :-))
Killer Clown
Improved Akua alatt az Akul II-t érted?
Nem. Akula-II. tengóból csak egy van az oroszoknak, a neve „Gepard”. A második elkészült egység az SSN „Nerpa”, amit viszont tavasszal átadnak az indiánoknak. Az első 8 Akula egység elkészülte után nagyon jelentős változásokat eszközöltek: új hajócsavarok, módosított reaktorok, szonár és harcvezető elektronika. Az új sorozatból 6 egység épült, és ezeket nevezik Improved Akula néven. „Morzh”, „Vipr”, „Leopard”, „Samara”, és még kettő, a nevük most nem ugrik be. Az Akula-II. még ehhez képest is fejlesztve lett, de pénzhiány miatt csak a Gepard és a Nerpa épült meg, illetve később már inkább az új Severodvinsk osztályra koncentráltak…
Köszönöm!
szerintem addig spórolnak a dolgon, míg nincs 5. gen hordozóra alkalmas repülőjük
Szvsz elég lenne 2-3 hordozó. Ésszerűbb lenne, fölösleges olyan költséges hordozó köteléket létrehozni mint ami US Navynak van. Ha valakivel baj van távol a nagyvilágban, arra elég lenne mondjuk 2 hordozóból álló kötelék megtámogatva a Nagy Péterrel és társaival. És a Csendes-óceáni Flotta lenne fontosabb ez ügyben. Pl: Japán + Kína miatt.
mumin87
A 6 hordozó azért kell mert abból 2 szinte mindig a dokkban van időszakos javításokon és így bevethető egységed csak 4 db marad.
nem értem ezt a Kína vs. Orosz dolgot, kereskedni akarnak a kínaiak is meg az oroszok is, jelenleg nincs startégiai érdekütközésük, oroszoknak csak DK vagy Japán okohzhat fejtörést ideig óráig, mert velük nincsenek egy platformon, de oroszok is egyre inkább kapitalizálódni akarnak és nem vassal csörtetni.
Persze én sem gondolom hogy holnap összekötik a bajszukat az oroszok és a kínaiak. De mit lehet tudni. És már csak ezért is mert mit lehet tudni kell a csendes óceánra (akkor J meg DK miatt).
Akkor Dudi legyen 4 hordozó, mert 2 van szárazdokkban esetleg és nem egy mint ahogy én gondoltam. De szerintem 6 akkor is felesleges. ÉS azt hiszem abból nem is lesz semmi.
Egyébként, az amerikai hordozó tevékenység jelentősebb a Csendes-óceáni térségben?
„Egyébként, az amerikai hordozó tevékenység jelentősebb a Csendes-óceáni térségben?”
Folyamatosan van legalább 4 hordozó a Csendes-óceánon.
A 6db úgy néz ki,hogy 3-3 az Atlanti-és Csendes-óceáni flottánál,1-1 van szárazdokkban 1-1 van éppen valahol a nyílt óceánon valamilyen okból(gyakorlat,hadművelet stb)1-1 pedig épp jön vissza valahonnan vagy megy leváltani a kint lévőt
szerintem most Japán környékén lehetnek meg az Indiai-óceán,Arab-tenger,Perzsa-öböl fele amelyek szolgálatot adnak.
Egy biztosan ott van Irán miatt.
„Folyamatosan van legalább 4 hordozó a Csendes-óceánon.”
Ha nem tévedek az SSGN -eket is főként ezért szánták anno oda.
„A 6db úgy néz ki,hogy 3-3 az Atlanti-és Csendes-óceáni flottánál,1-1 van szárazdokkban 1-1 van éppen valahol a nyílt óceánon valamilyen okból(gyakorlat,hadművelet stb)1-1 pedig épp jön vissza valahonnan vagy megy leváltani a kint lévőt”
De az Atlanti vizekre (Északi flottához)szerintem nem fontos hordozó.
Vagyis ha választani kell én a Csendes óceáni flottát preferálom.
Ha kitörne a háború Észak- és Dél-Korea között(egy totálisra gondolok, a déliek mondjuk elérkezettnek látnák az időt a rezsim eltávolítására és az újraegyesítésre), akkor az amcsik mit küldenének Koreába, gondolok itt arra, hogy hány repüléghordozót küldenének(kettőt vagy többet?), gondolom B-2-esek majd később B-52-esek is mennének Guamról, de lehet át is települnének Japánba, de szárazföldi erőket bevetnének vajon az ott állomásozókon kívül, lenne-e mondjuk partraszállás valahol, az északi hadiflottát kapásból teljesen lebombáznák?
A hordozók mozgásáról jutott ez eszembe, mert szerintem benne van nagyon a pakliban, hogy a következő provokációra Dél nekimegy Északnak, az USA lebeszélése ellenére is, abból kiindulva, hogy úgyis beszálnak majd az amcsik.
@rooivalk
Szerintem az ezirányú lépések nem túl publikusak, mert alapvető startégiai kérdéseket feszegetnek. A légierő valószínűleg elég komolyan beavatkozna. Hogy mekkora szárazföldi erő van ott a jenkiktől perpillanat, azt nem tudom. Lehet, hogy már semekkora.
Ahogy azt már sokan és sokszor kifejtették, a legnagyobb – sőt szinte megoldhatatlan – probléma a déli főváros, Szöul. Egy totális háború esetén az északiak veresége ugyan elég nyilvánvaló, csakhogy Szöul szinte csak egy köpésre van az északi határtól, bőven a ráirányított több ezer északi ágyú és föld-föld rakéta hatótávján belül. Márpedig logisztikailag képtelenség 8-10 millió embert evakuálni, pláne ennyi hatékony óvóhelyet biztosítani. Ez rettenetes mészárlással járna a polgári lakosság körében, úgyhogy ez a fő ok, amiért Dél kétszer is meggondolja, hogy belevágjon egy ilyen, egyébként könnyen megnyerhető háborúba az északiak ellen…
Már tisztázva lett, hogy nem sok északi ágyú éri el Szöult, ahol a lakások jó része erődként is funkcionál és van óvóhely. Inkább szöul „külvárosai” amik igazából más városok. Itt található a világ második legnagyobb megalopolisza. Szöulban csak 10 millió, de az egész városegyüttesben 20 millió ember él, ez kb a lakosság fele. Inkább egy esetleges atomcsapástól félnek, már ha van északnak ilyen fegyvere.