|

Hódítanak a kínai haditechnikai termékek

Az AirShow China 2010 kiállítás és vásár kapcsán eddig felmerült üzletek mindegyike egy külföldi termék Kína számára való eladásáról szólt. Azonban a Zhuhaiban lebonyolított rendezvényen (mely egyébként 1996-óta létezik, s a Kínai Népköztársaság egyetlen ilyen jellegű eseménye) a kínai cégek is jelen vannak saját termékeikkel, melyeket természetesen szeretnének minél több helyre eladni. Nyilvánvalóan a célcsoportot ez esetben nem a fejlett országok képezik, hanem sokkal inkább azok az államok, melyek olcsón szeretnének hozzájutni viszonylag modern fegyverzethez.

Az egyik népszerű árucikk a Harbin Z-9W volt, mely az Eurocopter AS365 Dauphin kínai változatának harci változata. A normál Z-9 az alaptípushoz hasonlóan egy közepes kategóriájú, többfunkciós helikopter, mely a kínai fegyveres erők egyik legfontosabb forgószárnyasa, ugyanis gyakorlatilag bármire alkalmas: használják a szárazföldi hadsereg és a haditengerészet is, valamint számos polgári felhasználója is akad. A Z-9W megtartotta elődje multifunkcionalitását, de szerepköre inkább a támadó feladatokra tevődött át. Ehhez pilonokra függeszthető fegyverzettel rendelkezik, melyet elsősorban 12,7 mm-es nehéz géppuskák, 23 mm-es gépágyúk és nem irányított rakéták tesznek ki, de az újabb változatok már alkalmazhatják a HJ-8 harckocsi-elhárító és TY-90 kis hatótávolságú levegő-levegő rakétákat, valamint az ET52 torpedót is.

A 10 fő szállítására képes, 4100 kg-os maximális felszálló tömegű helikopter elsősorban a szegényebb afrikai országok számára lehet vonzó. A kiszivárgott hírek szerint pedig az AirShow 2010-en sor is került a típus több példányának eladására. Zeng Wen, a kínai fegyverexportért felelős állami szerv, a CATIC alelnöke elmondta: több Z-9W is eladásra került, ám az ügyfelek nevét nem árulhatta el. Bizonyos iparági források azonban nagy biztossággal állítják, hogy a helikopterek afrikai országokba kerülnek majd. A Z-9 alapverziója eddig is népszerű volt a fekete kontinensen, rendszeresítette többek között Kenya és Mauritánia is.

Közben a kínai-pakisztáni közös fejlesztésű FC-1 / JF-17 is új megrendelők után nézett, a gyártó Chengdu Aircraft Wen elmondása alapján összesen nyolc potenciális partnert környékezett meg, ám egyelőre róluk sem árulhatott el többet. Gyaníthatóan itt sem magasan fejlett ipari országokra kell gondolni, hanem sokkal inkább némely ázsiai vagy afrikai nemzetekre. Az FC-1 elsősorban azok számára lehet vonzó, akiknél már korábban is üzemeltek koppintott kínai típusok, például az F-7, mely a MiG-21 alapján jött létre.

Z-9W (Forrás) ,

Végezetül pedig szót kell ejtenünk a Hongdu L-15-ről is, melynek most mutatták be legújabb verzióját. A ’Lift’ néven emlegetett, jócskán továbbfejlesztett változat utánégetős hajtóművet, fejlettebb pilótafülkét és radar kapott. Az AirShow China 2010 keretében a nagyérdemű elé tárt L-15 Lift a gyártó szerint már méltó ellenfele lehet a többi modern harci-kiképző repülőgépnek, például a dél-koreai T-50-nek vagy az olasz M-346-nak. Az első példány október 20-án repült először.

Köszönhetően az ukrán gyártmányú, számítógépes vezérlésű, utánégetővel ellátott hajtóművének és 1:1-es tolóerő-tömeg arányának, az L-15 Lift képes szuperszonikus sebesség elérésére is. A Hongdu szerint a gép repülési jellemzői nemcsak, hogy elérik a harmadik generációs vadászokét, hanem még jócskán túl is lépik azokat, így a típust már negyedik generációs harckiképzőként reklámozzák. Ehhez hozzájárul az is, hogy szerkezeti elemeinek egy része már modern kompozit anyagokból készült. Az L-15 Lift képességeit tovább javítja a fázisvezérelt radar is. A pilótafülkében is találkozhatunk újdonságokkal: az oktató és a növendék is rendelkezik három-három többfunkciós kijelzővel és HUD-al is.

A Hongdu szerint az L-15 ára jóval kedvezőbb, mint versenytársaié, de ez nem jelenti azt, hogy minőségileg és képességileg rosszabb lenne náluk. Elmondásuk szerint az első sorozatban gyártott példányokat már két év múlva le tudnák szállítani egy megrendelés esetén.

18 hozzászólás “Hódítanak a kínai haditechnikai termékek”

  1. Sziasztok! Üdítő cikk, hogy nem csak F-16 van a világban. A pakisztáni AWACS kalandokkal még ki lehetne egészíteni.

    Azért kíváncsi vagyok, mennyire lesz sláger export cikk az kínai-pakisztáni FC-1. Mennyire fér bele a katonai fejlesztések világképébe ez a típus a jövőben. Gondolok itt nagyobb mennyiségre, esetleg több százra. Mert az, hogy egy-két harmadik világbeli ország vesz (pontosabban kiárusítja az ásványkincsinek bányajogát) tíz-húsz darabot, az még messze nem siker.

    Mert ugye mindenhol elhangzik, hogy majd a Mig-21-est jelenleg használó országok… Ez teljesen logikusnak hangzik, de a gyakorlatban a Kínaiaknak az elmúlt tizenöt éveben (amióta létezik az új generációs J-7), alig 150 darabot sikerült exportálniuk.

  2. A J-7 (mig21) mar 15 evvel ezelott is elvault konstrukcio volt. Akik vasaroltak azokat a kb 7 millios ar motivalt. A FC-1/JF-17 van nehany elonye a modernizalt F-16 ellen: lehet, hogy meg igy is olcsobb (15 millio); lehetseges a teljes tehnologiai transzfer (Egyiptomnak esetleg Torokorszagnak ez eleg fontos lehet); nem kell mindenfele emberjogi normaknak megfelelni, hogy tovabbra is kaphass alkatreszeket (harmadik vilag orszagai eseteben elsodleges szempont) stb. stb.
    Akik ezt vasaroljak azok valszeg nem amerikaval vagy egyebb fejlett hadseregek ellen akarnak harcolni, hanem az ehenkorasz szomszedjukkal, oda meg ez eleg lehet.

  3. Sajnos nem jelent meg még a cikkem a HT-ban a Farnborough-i kiállításról. Az ott bemutatott JF-17 melletti fegyverarzenal, nem buta bombákból és nem irányított rakétákból állt, hanem precíziós fegyverzettből. Igaz ezek általában makettek voltak, de célmegjelölő pod, precíziós lézerirányítású bomba, rövid és BVR L-L rakéta (utóbbi integrációja még nem fejeződött be) hajó elleni rakéta is ki volt állítva a gépekhez. A szegény ember F-16-osaként is lehtne kezelni a gépet, de a Törökök vagy Egyiptom szvsz nem fogja rendszeresíteni,mivel a TUSAS Törökországban gyártja exportra is a Falcon/Vipert Egyiptom pedig inkább veszi meg az amerikai vadász, mint a kínait. Elsősorba Ázsia, Afrika esetleg Dél-Amerika több tucat országa azonban potenciális vásárló lehet.

    Kele

  4. Az egyiptomiak hivatalosan érdeklődtek a gép iránt, persze ez még nem jel semmit, de vannak tapasztalataik a kínaiakkal a K-8 gép kapcsán. Törökország esetében csak pletykák keringenek, aminek lehet valamennyi alapja a kínai licenszü rakétáik. Bár szerintem is inkább így üzengetnek a NATO/USA-nak, hogy vannak egyébb alternatíváik is.

    http://china-defense.blogspot.com/2009/09/speaking-of-military-parade.html

    Amit azt hiszem, már említettem párszor előbbi hozzászólások alkalmával, akit érdekel a típus sorsa az a K-8 eladásait figyelje. Nagyon valószínünek tartom, hogy a rendszeresítő országok azok köréből kerülnek ki, melyek a K-8at már rendszeresítették.

    http://en.wikipedia.org/wiki/Hongdu_JL-8

  5. Izrael esetében tudnál példat mondani?

    Litening TGP. Konkrtéan a világ top légiereje, az USAF is tőlük vette. Elég jó ajánlólevél szerintem.

    Számtalan vadászgépbe építettek már be korszerű és élesben is bizonyított elektronikát. A Phalcon radaros Il-76 AWACS modifikáció? Orosz gépe integráltak cuccot. Nem is akármilyet.

    Python 5 légiharc rakéta és LoAL képessége?

    Ennyi elég lesz, vagy kell több példa?

  6. Sajna nem.
    Én egy saját fejlesztésű többcélú vadászgépet szeretnék, ami konkurense lehetne a FC-1/JF-17 / használt F-16 nak (asszem az utolsó a LAVI volt de amit gyártottak is az a Kfir). De most már kiterjesztem a qweez játékot az Oroszokra is. Jó lenne ebben a kategóriába egy orosz típust is felsorolni.

  7. Izrael valószínűleg képes lenne önálló vadszgép gyártásra, csak náluk a nemzetni büszkedésnél fontosabb a költséghatékonyság.

    Az F-15I egy bevált alapvason nyugszik, de a harcászati hatékonyságát a hazai elektronika és fegyverzet adja nagyon komoly mértékben, ahogy a Sufa estén is.

    Mellesleg az nem fényes bizonyíték az, hogy annak ellenére, hogy nem gyárt magát gépet mégis félelemetesen potens dolgokat integrálnak gyakorlatilag bármibe?

    Nagyon kétbitesen számolsz a dolgokkal.

  8. Ezzel csak azt akarom mondani, hogy egy jó platform kel, erős túlzással „semmi más”. A gép hozza az elvárt manőverező képességet, hatótávot, t/w arányt, és legyen benne elég hely és teljesítmény tartalék, hogy elvigye a később belerakott elektronikát. A többit meg összelapátolja az Elbit, MDBA, stb. Radar, TGP, infravörös szenzor lehet izraeli, ha lesz Meteor, akkor az lehet az BVR fegyverzet, Python-5 + HOBS kéepsség megint csak izraeli, de lehet IRIS-T. A-G fegyverzet terén is van választék. Ezek összelapátolásának ára a kérdéses.

  9. Ne érts félre, egy percig sem kételkedtem az izraeli hadiipar képességeibe, de jelen pillanatban sem nekik, sem az oroszoknan nics a kinálatukban egy ilyen kategóriáju gép. Hogy az izraeliek képesek lennének egy ilyesmit összehozni az több, mint valószínű. Ez részükről inkább elhatározás mintsem pénz és tehnológia kérdeése, de jelen pillanatban nincs ilyesmi.

  10. A pénz szerintem nem olyan egyértelmű mert az ok,hogy nagy ,modern ezzel együtt költséges hadseregük van de ennek a hadseregnek a felét sem tudnák fenntartani ha nem lenne az USA(azaz csak saját gazdaságukra alapozva) aki évente töménytelen mennyiségű pénzt ad (vagy fejleszt saját pénzen eszközöket pl Iron Dome Izrael számára)katonai segély címén.

  11. Izrael részére a pénzügyi dolgok egyértelműek. Az amerikaiak a Lavi kapcsán rájöttek, hogy nem engednek olyan izraeli fejlesztést, amely amerikai segélypénzből éppen amerikai fegyverrendszerek eladását nehezítené. A Litening stb. más tészta, hiszen azokat amerikai és amerikai baráti (NATO) fegyveres erők rendszeresítik elsősorban. (Igaz már láttam olyan Szu-27 modernizációt is, amelyhez integrálták az egyik közép ázsiai köztársaságban..

    Kele