Részben haditengerészetének „kékvízi” szintre fejlesztésének ambiciózus programját segítendő, India vezetése úgy döntött, hogy 2011 januárjától kezdődően az Indiai Haditengerészet jövőbeni hajóinak megépítésének lehetőségéért az állami tulajdonú hajógyárak mellett a privát hajóépítők is ringbe szállhatnak, az állami vállalatoknak pedig tenderen kell majd megküzdeniük velük.
Mindettől természetesen a pár éve már komoly felszálló ágban lévő szektor szempontjából kívánatos külhoni pénzügyi és technológiai befektetések megugrását is várják, mely segítségével India a jelenleginél jóval kövérebb szeletet hasíthatna ki a hajóépítés hatalmas, főleg Dél-Korea, Japán és Kína által sütögetett tortájából.
„A kormányzat arra jutott, hogy 2011 januárjától a Védelmi Beszerzési Tanács (Defence Acquisition Council, DAC) nem fog kijelölést végezni a hadihajók építésével foglalkozó hajógyárak között, hanem azoknak tenderen kell versenyezniük a privát szektor hajógyáraival.” – nyilatkozta A K Antony indiai védelmi miniszter még csütörtökön.
Indiában 8 állami hajógyár és mintegy 25 privát szektorba tartozó hajógyár tevékenykedik. A védelmi minisztérium megrendeléseit 3 állami, a minisztérium alá tartozó hajógyár – Mazagon Dock, Goa Shipyard, Garden Raech Shipyard – teljesítette eddig.
A 2010 áprilisában vízre bocsátott, ASW feladatkörű korvett, az INS Kamorta a Garden Reach hajógyárban, vízrebocsátása előtt | Forrás ,
Elmondása szerint India a jövőben már csak hazai fejlesztésű és építésű hadihajókat szerez be, melyek megépítésének jogáért tenderen versenyeznek majd az állami és privát hajógyárak. És bár ezen versenyt kezdetben csak a haditengerészet kapcsán vezetik be, ám a tervek szerint azt a későbbiekben fokozatosan szeretnék kiterjeszteni a légierő és a szárazföldi erők beszerzéseire is.
„Elmondása szerint India a jövőben már csak hazai fejlesztésű és építésű hadihajókat szerez be…”
Vicces… A különböző hadihajók gyártásának területén sok évszázados tapasztalattal rendelkező Oroszországnak „belefér” az egójába, hogy külföldi tervezésű és építésű hadihajókat rendeljen a hadiflottája részére, mint pl. a francia Mistral osztályú helikopter-hordozók, vagy régebben jónéhány Lengyelországban ( a Poznan-i hajógyárban ) készített katonai dokkhajó, stb. Az indiánok 20 éve még a tehénszart taposták, de mára akkora lett az öntudat, hogy nem kell a külföldi hajóépítő tapasztalat. Majd rá fognak jönni, hogy a pénz nem minden, lásd a horror összegért kifejlesztett indiai tank esetét is, amely olyan szar lett, hogy még a saját tábornokaik is inkább a T-90 tank helyi licenszgyártása mellett érvelnek…
T-90-es infód egy picit elavult. A legutóbbi tesztes során az eddig leszólt Arjun elég jól szerepelt.
Amit az oroszok művelnek a hordozó átalakítás körül nos, szerintem úgy látják, hogy ennyi elkúrást ők is össze tudnak hozni, ehhez nem kell orosz segítség. Akkor inkább a saját és nem más hibájból tanulnak…
Nem is értem miért az oroszokkal csináltatták az átalakítást szerintem ment volna nekik is,viszont egy új hajót a nulláról megépíteni az már teljesen más dolog,oda kell a tapasztalat.
Hát akkor mutatok valamit. Irán ugyanis éppen az hajóépítését akarja erősíteni a régióban.A 12. másodperc környékén tessék el gondolkodni, hogy ha beruházunk akkor hova lehet eljutni. Nem lehet nem észrevenni a korszerű berendezéseket,
http://www.youtube.com/watch?v=z65BpyGEpsg
„Amit az oroszok művelnek a hordozó átalakítás körül nos, szerintem úgy látják, hogy ennyi elkúrást ők is össze tudnak hozni, ehhez nem kell orosz segítség.”
Nem vagyok én abban annyira biztos, hogy ez tényleg szakmai elkúrás, és nem inkább szándékos időhúzás, további pénzek lenyúlása céljából. Hogy ez mennyire etikus, az már más kérdés, de szerintem inkább erről van szó. Ugyanígy húzzák az időt az indiánok által megvásárolt SSN Improved Akula esetében is…
Igen mindenhol ezt csinálják, úgy hogy lassan minden nagyobb dologból kihagyják őket.
India meg fogja kapni a hordozóját, utána következő hordozóit saját maga fogja elkészíteni ezt már rég kijelentették. Oroszok kicsit húzzák is az időt, de lehet, hogy tényleg ez a valós építési sebességük, nem tudom pontosan, hogy mennyire más egy orosz gyár felszereltsége és körülményei, mint mondjuk egy brit hadiipari hajóépítő vállalatnak.
Így is hamarabb lesz komolyabb hordozója, mint Kínának és náluk most ez a szempont, ráadásul az Indiai-óceánon még egy darabig ők lesznek fórban. Valószínűsíthető kínai haditengerészeti támaszpont a jövőben Burmában és Pakisztánban, akkor már kicsit forróbb lesz a talaj, főleg ha lesz elég kínai hordozó ebbe a térségbe is.
Nem véletlen vásárolnak be az indiaiak P-8-ból , mert egy darabig még tengeralattjáró jelenlét lesz még csak a szubkontinens környékén.
még a teheráni konferencián le lett osztva az orosz hadiipar exportjának India, mint háborús jutalék, oroszokon kívül más meg se kaphatta volna egy indiai anyahajó építését vagy javítását.
Érdekes gondolat, szerintem a licenc alapú építést kéne inkább itt is követniük, mint a Szu-30mki-k esetében.
Apropó, mikor döntenek már végre valahára az mmrca-n…