Az Egyesült Államok Légierejének két, Lockheed Martin által gyártott 5. generációs, csökkentett észlelhetőségű vadászbombázójával mindig is volt egy nagy probléma: iszonyatosan drágák. Ez főleg az F-22 Raptor esetében fontos, hiszen ebből kevesebb, mint 200 darabot gyártanak, így az egyes példányokra jutó költségek is nagyok. Ez nemcsak a gyártásnál, de a mostanra már esedékes modernizációs programoknál is igaz, ami a USAF vezetésének nem igazán tetszik, ezért a Lockheed kitalált valamit, ami hosszú távon jelentős megtakarítást jelenthet.
Tulajdonképpen az ötlet nem mai, de az aktuális problémák miatt felszínre került, és lehet, hogy sikerül véghezvinni. Arról van szó ugyanis, hogy az F-35 Lightning II és az F-22 Raptor architektúráját egységessé tenné a Lockheed Martin, így a jövőben párhuzamosan lehetne végezni a korszerűsítéseket a két típusnál. Ez értelemszerűen a fedélzeti rendszereket érintené, mint például az elektronikus hadviselést, a radart és a CNI (communication, navigation and identification – kommunikáció, navigáció és azonosítás) rendszert. További előnye lenne ennek a megoldásnak az is, hogy az egyik típusnál létrehozott új fejlesztéseket szinte azonnal alkalmazhatnák a másikon is.
A gyártó szerint elsőre ugyan jelentős befektetésre lenne szükség a rendszer felépítéséhez, ám hosszú távon ez megtérülne. A hosszú táv jelen esetben évtizedeket jelent, e két típus ugyanis várhatóan még 2040-2050 körül is szolgálatban áll majd. Most a helyzet úgy áll, hogy a tíz évvel ezelőtt kifejlesztett F-22 és a csak most szolgálatba álló F-35 között, bár mindkettő a Lockheed terméke és 5. generációs, alig van egyezés az architektúra terén. Így ha például a Lightning II számára létrehoznak egy új elektronikus hadviselési rendszert, azt nem tudnák hasznosítani a Raptor-flottán, mert nem lenne kompatibilis a típussal.
’Tegyük fel, hogy megjelenik egy új rendszer az F-22 CNI-jében. Mivel ez a legmodernebb, így előnyös lenne, ha az F-35 is megkaphatná. Ezen a ponton pedig irtózatosan hasznos, ha nem kell dollármilliókat és több száz munkaórát rááldozni a konvertálásra, hanem egyszerűen csak fel kell tölteni a szoftvert a Lightning II rendszerébe. Ez a játék pedig oda-vissza működik: az F-35 újításait megkaphatná az F-22, az F-22 újításait pedig szintén alkalmazhatnánk az F-35-ön.’ – mondta Jeff Babione, az F-22 program alelnöke.
E fenti megoldás előnyös lehet egy aktuális probléma, a MADL (keskenysávú, többfunkciós repülőgép-fedélzeti adattovábbító rendszer a csökkentett észelhetőségű típusok – F-22, F-35, B-2 – számára) elterjesztésénél is. A 3.2-es fejlettségi szintű F-22-esek modernizációs programjából a USAF vezetése ugyanis a magas költségek miatt kihagyta a MADL integrációját, így azt a jelenlegi körülmények között csak a 2014-es költségvetési évben kaphatják meg a Raptorok. Babione szerint egy közös architektúra jelentősen csökkentené a MADL integrációjának költségeit az F-22-n.
A Raptor-flotta számára tényleg fontos lenne ez az újítás, ugyanis nagy volumenű modernizációra szorul. Mintegy 63 F-22 fejlődhet tovább 3.1-es szintre, ez elsősorban a levegő-föld képességeket érinti. Az APG-77 szintetikus apertúrájú fedélzeti lokátor térképező üzemmódja magasabb szintre lép, gyorsabban és pontosabban lesz képes információkat szolgáltatni a gép alatti tájról. Továbbá sor került a Boeing GBU-39 SDB bomba integrációjára is.
Ezen kívül 87 Raptor válhat 3.2-essé, ez a Raytheon AIM-9X Block II és AIM-120D AMRAAM légiharc-rakéták integrációjával jár.
A legfrissebb hírek szerint pedig a USAF tárgyalásokat folytat a Lockheeddal az F-22-esek strukturális megerősítéséről is, mely élettartam-hosszabbodással jár.
