A hányatott sorsú Antonov An-70 teherszállító-repülőgép története végre pozitív irányt vett fel az utóbbi időben. Ezt főleg az orosz megrendelés jelképezte, idén nyáron jelentette be a RIA Novosti, hogy az Orosz Légierő számára 40 An-70-est rendeltek meg, melyeket a tervek szerint 2012-től szállíthat le a nagy múltú ukrán repülőgépgyár. Azonban a majdan vörös csillagos felségjellel repülő gépek már jócskán fejlettebbek lesznek, mint az eddig repülő prototípusok.
Az ITAR-TASS hírügynökség jelentése szerint Oroszország és Ukrajna sikeres szerződést kötött 13 továbbfejlesztett An-70 STOL (Short Take-Off and Landing – Röviden Fel- és Leszálló) katonai teherszállító repülőgép legyártásáról. Ez gyakorlatilag a nullszériát jelenti, és előrevetíti a sorozatgyártás nem túl távoli jövőben történő beindítását is, ami egyértelmű jele annak, hogy az Orosz Légierő tényleg komolyan gondolta a típus rendszeresítését. A hírt az Antonov részéről is megerősítették, így nem beszélhetünk ’kacsáról’.
Dimitrij Kiva, a cég elnöke és vezető mérnöke 2010. október 2-án, szombaton tett nyilatkozata szerint a berepülési program hamarosan a végéhez ér, a statikus próbák is sikerrel lezárultak, az Antonov pedig felkészül a tömeggyártás beindítására, ami Kijevben folyik majd. Kiva szerint az An-70 rendkívül sikeres lehet a piacon: a vállalat elemzői szerint mintegy 700 példány értékesítésére van esély világszinten. A konkurenciával szembeni versengést illetően pedig ismét az A-400M-el példálóztak: nem meglepő módon jobbnak minősítették gépüket az összeurópai teherszállítónál.
A most leszerződött 13 példány már jelentősen modernebb lesz, mint az eddig megépült An-70-esek. Kiva elmondása szerint nagyobb teljesítményű és megbízhatóbb hajtómű kerül beléjük, új generációs másodlagos erőforrással és digitális hajtómű-vezérléssel. A pilótafülkébe több multifunkciós digitális kijelző kerül, a repülőgépek irányítását fly-by-wire rendszer segítségével végzik majd, valamint új fedélzeti lokátor is kerül a nullszériás példányokba.
Jelenleg két An-70 áll építés alatt, ezek az Ukrán Védelmi Minisztérium megrendelésére készülnek. Az egyik 2011-ben, a másik 2012-ben készülhet el, s 2013-tól várható a tényleges sorozatgyártás beindítása.
Üdv!
Akkor most mi az ábra a hajtóművel?
Énse tudok mást, minthogy nagyon küszködnek vele…
Se pénzük, se semmilyük nem volt ehez a géphez idáig. A Progressz D-27 jó keleti szokás szerint messze progresszívebb, mint ami nyugaton szokás, csak épp több vele a gond, mint ami az előnye. De ezek a gondok orvosolhatók lennének, ha nem egy ilyen legatyásodott társaság állna mögöttük.
Most, hogy erősebb hajtóművet készítenek, örvendetes tény, de, hogy ez miképp fog viselkedni, már végképp nem tudni. Anno ugyan létezett egy Il-76-os, ami repülő próbapadként szolgált, de külön probléma volt, hogy mindent egy lapra feltéve nagyon hamar épült meg a minden eresztékében új, ezáltal ismeretlen gép. Most pedig ezt fejlesztik tovább. Nulla sorozatgyártási és eléggé egysíkú üzemeltetési tapasztalat mellett.
Egy dolog mondható el a papíron ismert jellemzőkről, mégpedig az, hogy ez a gép messze jobb lesz, mint az A400M.
Az a böhönye a szerény 30 tonnás kapacitásával elég gyönge egy monstrum. A C-17 alig nagyobb, de ugyanolyan fürge és 70 tonnát visz. Az Il-76-os meg 40-50 tonnát cipel, de az Il-76MF is elvisz 60-at.
És jóval olcsóbb.
Az An70-es is többet bír majd el, ha lesz belőle egyátalán valami, mint az európai gép.
Üdv!
„Az An70-es is többet bír majd el, ha lesz belőle egyátalán valami, mint az európai gép”
Soha nem értettem az összehasonlítás alapját. A két gép már a tervező asztalon külön kategória volt.
Épp ideje. 15 éves lessz, mire gyártani kezdik.