|

Lengyelország is kiképzőgépet keres

Közép-Európa volt szocialista országainak jó része az elmúlt 10 évben azon volt, hogy megszabaduljon az ex-szovjet haditechnikától és azt fejlett nyugatira cserélje. Ezt a legjobban Lengyelországban hajtották végre, ahol volt pénz és kellő elhatározás is egy időben a légierő modernizációjára, így mára már rendszerben állnak az új gyártású, Block 52+ változatú F-16 Fighting Falcon vadászbombázók. Azonban egy légierő működéséhez elengedhetetlen a pilóta-utánpótlás, amit modern kiképzőgépekkel lehet biztosítani.

Ezt a szerepkört NATO-szövetségesünknél jelenleg a hazai gyártású TS-11 Iskra tölti be, erre kerülnek a növendékek a szintén lengyel PZL-130 után. Azonban e repülőgépeket még az 1960-as évek közepén gyártották, így már jóval 40 felett járnak a még repülőképes példányok. A Lengyel Légierő még körülbelül 54-et tart rendszerben a típusból, mellyel a ’normál’ repülőkiképzésen túl gyakorolható a földi csapásmérés is, ugyanis az Iskra rendelkezik egy beépített 23 mm-es gépágyúval és külső felfüggesztési pontokkal is, melyekre 400 kg-nyi fegyverzet függeszthető.

A légierő modernizálásához hozzátartozik a TS-11 flotta cseréje is. A lengyel felső vezetés ezt 16 új, a 21. század igényeinek megfelelő haladó szintű sugárhajtású kiképző-repülőgéppel képzelte el. A cél érdekében szeptember 2-án a Védelmi Minisztérium megkezdte az előkészületeit egy tendernek, mely majd október 4-én indul el. Mostantól kezdve várják az ajánlatokat, amiket első körben megvizsgálnak, hogy megfelelnek-e az alapvető követelményeknek, majd innen lehet továbbjutni a második, immáron ’éles’ fordulóba.

TS-11 Iskra leszálláshoz készülődik a kecskeméti betonra |Fotó: HTKA.hu – Spawn ,

A pályázat egészen pontosan egy Integrált Repülőkiképző Rendszer (Integrated Aviation Personnel Training System) felállítását célozza meg, ennek csak egy részét jelenti majd a 16 repülőgép. A megszokott logisztikai csomag, üzemeltetési és karbantartási dokumentációk és az alkalmazó személyzetek felkészítése mellett magának a kiképzési szisztémának a felépítése is rendkívül fontos, lévén Lengyelország számár kiemelt prioritású a teljes körű NATO-kompatibilitás és világszínvonal. Mivel pedig a légierő új első vonalbéli harci repülőgépe már egészen más kiképzési rendszert követel, mint a régi szovjet típusok, így most ennek a reformját is megejtik a repülőgép-beszerzéssel egyetemben.
Emellett fontos megjegyezni, hogy az F-16-re kerülő hajózókat jelenleg az Egyesült Államokban képzik ki T-38 típuson, ám ez csak 2015-ig tart, ugyanis akkor jár le a lengyelek szerződése az USA-val.

A tenderre pályázók között lesz minden bizonnyal a dél-koreai KAI T-50 Golden Eagle, az olasz Aermacchi M-346 Master, a brit Hawk. A beszerzésre a Védelmi Minisztérium 1,45 milliárd zlotyit (450 millió dollár) különített el. A légierő a gépeket 2013 és 2015 között szeretné kézhez kapni és üzembe állítani, hogy a fent említett szerződés lejártának idejére már működő kiképző rendszerük legyen.

6 hozzászólás “Lengyelország is kiképzőgépet keres”

  1. A T-50 és az M-346-os között fog eldőlni a tender. Az utóbbi kettő a legmodernebb kiképzőgépek jelenleg.
    A T-50 egy F-16-os klón, még a botkormány is a 16-os elrendezését követi…
    Az M-346 pedig az egyik legmodernebb, európai. Ez középkormányos.
    De majd eldöntik, hogy melyik lesz a befutó! Ergonómiailag a Golden Eagle lenne a megfelelőbb, de mivel a gyár Dél-Koreában van, így a logisztika kissé nehézkes lehet, de ez csak szervezés és hozzáállás kérdése. Az M-346 „factory” pedig a kontinensen van, két országgal arrébb, mondhatni szomszédságban, ha már Unióban gondolkodunk…
    Érdekes lesz! S a lengyelek mostanában jó döntéseket hoznak. tanulnunk kellene tőlük!

  2. Annyi megjegyzés, hogy az ilyen témájú cikkekben az Iskrák korát jelentősen eltúlozzák. Pl itt: „Azonban e repülőgépeket még az 1960-as évek közepén gyártották, így már jóval 40 felett járnak a még repülőképes példányok.”

    Valóban a hatvanas években kezdték el gyártani a típust, de a jelenleg használt példányok túlnyomó többsége a hetvenes évek végén és a nyolcvanas évek első felében gördült ki a gyárból.

    Tény, hogy a 25-30 éves kor sem kevés, de azért mégsem a hatvanas években gyártmányai.

  3. Egy visegrádi csúcstalálkozón ezen és hasonló kérdéseken is elgondolkozhatnának a felek. Közösen a pilótaképzést jóval könnyebb és olcsóbb lenne megoldani és ráadásul nem kellene az Egyesült Államokba,Kanadába a világ másik végére küldözgetni a pilótanövendékeket.

  4. Egy ideig volt Kassán pilótaképzés, ha jól emlékszem! Katapultáltak is egyszer a fiúk, de minden rendben volt…
    Vik nem lenne rossz ötlet, de nincs rá tér, hely ahol a folyhatnak a képzés!
    Cold Lake azét megfelelő, mert ott aztán a kutyát sem zavarja a gyakorlatozó gépek hangja! Ott azt látod, hogy nem látsz semmit. Annyira gyéren lakott terület.
    Itt Közép-Európában, pedig ilyen szabad tér nem vagy csak korlátozottan áll rendelkezésre! Tényleg nem lenne rossz, de akkor számolni kell azzal is hogy a NATO-n belül egy bizonyos konkurenciája lenne az NFTC programnak. S ha meg is valósulna, akkor a buzgón unatkozó népség sorra jelentené fel az alacsonyan repülő gépeket a zaj miatt! Emlékezz csak mikor a Németh Gábor alezredest temették és egy géppár húzott el Pest felett, mekkora: Itt a világ vég!- hangulat volt! Helikopter képzés megoldható lenne, sőt azt itt kellene csinálni, elvégre szomszédok vagyunk és ha – bár ne lenne – jönne egy újabb tavaszi vagy őszi árvíz, akkor a visegrádi országok tudnának egymást segíteni! Óriási előny lenne, ha ismernék egymást a pilóták a személyzetek! Az előnyöket még lehetne sorolni…
    De hát nem mi hozzuk a döntéseket….