Az orosz nukleáris elrettentő erő tengeri ágát alapvetően továbbra is a Delta IV-osztályú ballisztikus rakétahordozók és telepített fegyverzetük képviselik, lévén az ősöreg Delta III-asok már réges-régen nem az igaziak, a Borej/Bulava páros meg még közismerten gyerekbetegségeivel szenved – alapvetően a páros második, lassan hírhedt tagja miatt.
Nos, hasonlóan a Delta III-asokhoz kapcsolódó közelmúltbeli hírhez, ezúttal is osztályának legöregebb aktív tagja kerül terítékre, ám a Delta III-as K-506 Zelenograddal ellentétben a K-51 Verhoturje nem lángvágós kezelés célzattal érkezett meg a Zvezdocska hajógyárba augusztus 23-án.
A K-51 úgymond új kört indít, hiszen az 1984-ben hadrendbe állított, legöregebb Project 667BDRM típusú egység volt az első, mely felújításon esett át. Az első, alapos felújításra 1999-ben került sor, azóta pedig a K-407 Novomoszkovszk kivételével – melyen folynak még a munkálatok – az összes Delta IV-esen befejeződött a felújítás.
A K-51 részére beütemezett hajógyári látogatás az 1999-esnél kisebb feladatot jelent majd a hajógyári munkásoknak, lévén alapvetően javítások elvégzéséről és apróbb felújításról van szó. Mindemellett elképzelhető, hogy egyben megtörténik majd a Verhoturje Szinyevára történő átfegyverzése is. Lévén az 1999-es felújításkor még bőven nem volt a telepíthetőség állapotában az azóta egyébként igen megbízhatónak bizonyult R-29RMU Szinyeva, így a K-51 az SLBM korábbi változatával, az R-29RM-mel lubickolt eddig.
végülis mért eröltetik ennyire a bulavat?
Elvileg a Szinyeva után ez a köv generáció, mindenképpen fejleszteni kell vmit.
Jobb a védelme. Elvileg az újabb ami disznóságokon is át tud hatolni.
Két tengeri hír.
Az első a Royal Australian Navy tervezett 24 db hajófedélzeti helikopter beszerzéssel kapcsolatos.
Két versenyző van még talpon a MH-60Romeo és a NH-90NFH. Az utóbbi az elmúlt pár hónapban jó néhány torpedót benyelt ami nem tett neki igazán jót. Talán a legnagyobb fricskát az európai heli nemis a tengeren túlról hanem éppen európáből kapta, pontosabban a német beszerzési hivataltól akik a sereggel együtt tesztelték és jó pár oldalt teleírtak annak okán hogy a gép miért ALKALMATLAN katonai szerepre, külön értékelve a NAVY feladatoka.
No most a negatív kampány után egy pozitív hír is megjelent csaképpen a másik Romeo versenyzővel kapcsolatban. A Sikorsky művek vállata hogy 2014 re az az a szállítási határidőre integrálva lesz és megrendelhető hozzá a legujabb ALMDS konténer is ( Airborn Laser Minde Detection System ) Ilyen haalmas parttal rendelkező országnak mint Au ez igen igen lényeges.
Más !
A R.A.N tervezési részlege bejelentette hogy az állandó melegvizi hadműveletek gyakorlatok miatt a flotta elvesztette a jártásságát az arktikus sub arktikus vizeken. ( az az a befagy a segged régióban ) Mivel a közeljövőben várhatóak ilyen irányú feladatok is így egy tervet dolgoznak ki ezen képességek , és tapsztalat visszaszerzésére.
Hogy jön ez ide ? Emlékeztek hogy írtam korábban hogy két Ausztrál bányaóriás is talált gázt Falklandnál és mint ebből kikövetkeztethető Austrália tuti erőt fog demontstrálni mivel az Argentínok nem igen ismernek el semilyen egyébb kutatási kitermelési ogot mint a sajátjukat.
Az USA-ban egy új „dili” ütötte fel a fejét. Úgy hívják légvédelmi tengeralattjáró. Korábban úgy szóltak a tervek hogy a robotrepülőgép hordozásra átalakított OHIO-kat előbb utóbb utód nélkül vonják kost kiderült hogy US Naval Surface Center és a Naval Sea System Command elvégzett egy kisérlet sorozatot azzal kapcsolatban hogy az OHIO-k fegverzetét modulárissá tegyék és így gyakorlatilag és akár légvédelmi rakétákkal isfelszereljék.
A kísérlet során két problémával találkoztak ami tényleges megizzasztotta a fejlesztőket. Az első hogy a sokkal „finomabb” felépítésű légvédelmi rakétát hogyan indítsák víz alól ( mivel az hogy a ladik felszínre emelkedjen szóba sem jöhet ) illetve a másik az irányítás.
A problémát úgy néz ki sikeresen megoldották ( ezt be is jelentették söt még egy képriportot is közöltek egy kísérleti vízalatti rakétaindításról is. Szűkszavúan annyit árultak el hogy ha a terveik szeriont alakulnak a dolgok akkor forradalomfog lezajlani a tengeri hadviselésben.
Azt el is tudom képzelni hogy milyen meglepett arcot vág a pilcsi amikor a óceán közepén repülve ( 1000 km re sehol semmi ) és egyszer csak megszólal a besugárzásjelző.
Sehol nem lesznek biztonságban a járőrgépek és a vadászból könnyen vad lehet.
Sok értelmét nem látom a légvédelmi tengónak. A nyílt vizeken a semmi közepén gyakorlatilag csak átrepülés közben grasszálnak gépek vagy a US Navy gépei gyakorlatoznak.
BARCAP gépek párszáz km-re lehetnek a partoktól, amik mondjuk interkontintentális bombázókat várnak. A légvédelem indítási zónája viszont továbbra is hangyafasznyi mondjuk a Csendes-óceán méreteihez kepest, de még csak a Bering-szoros környékének felügyeletére is.
Az indítással a tengó azonnal leleplezi magát. 1-2 óra alatt (400-800 km-es parttól való távolsággal számolva) ott terem az ellen ASW gépekkel, oszt lehet szívni a fogukat. Mondjuk azt is meg lehet próbálni lelőni, az tény.
Csak éppen az nem fér a fejembe, hogy milyen rakéta van a tangóba? A jelenleg szolgálatban álló összes nagy hatótátvolságú rakéta félaktív, TVM vagy TVM + aktív radaros. A tengó nem fogja a célt megvilágítani.
Nekem nagyn elborult ötletnek tűnik. Ha lebukik a tengó, akkor kilövése esetén iszonyatosan nagy a veszteség. Egy SAM üteg esetén ez jóval kisebb.
Akkora erőkoncentrációa meg nincs szükség, amit egy tengó tud…
Én is csak találgatok de szerintem a dolog kapcsolatban van az új generációs AEW&C gépekkl. Pl kerek perec kijelentették nállunk hogy a Wedgetail-ek nem csak légiharc rányító szerepet fognak ellátni hanem szárazföldi felderítő ELINT, EW és még másokat is. No ez a „mások” lehet pl hogy ha egy SM-6 al megpakolt Hobart class vagy éppen egy tengó cirkál a pocak alatt és a cca 300-400 km re felfedezett ellenre indítják a rakétákat úgy hogy a vezérlést a repgép végzi. A levegőböl megközelíthetetlen és hajórol is.