Az iráni védelmi iparnak szentelt napon, Mahmud Ahmadinezsád elnök jelenlétében sor került egy újabb iráni UAV, egy “bombázó” bemutatására. Ahmadinezsád elnök által szimplán a “halál nagykövetének” titulált cirka 4 méter hosszúságú, teljes mértékben hazai fejlesztésű robotrepülőgép a Karrar (~támadó, csapásmérő) megnevezést kapta és állítólag nagy hatótávolságú, mely távot ráadásul nagy sebességgel képes leküzdeni. Csapásmérő arzenáljában meg nem nevezett levegő-föld rakéták kapnak majd helyet.
“Ez a jet elsődleges üzenete a béke és barátság, azon felül, hogy egyben a halál nagykövete az emberiség ellenségeinek számára.” – fogalmazott beszédében az iráni elnök a bemutatón egybegyűltek előtt. Majd hozzátette, hogy ezen védelmi, elrettentő jellegű eszköz elsődleges feladata az ellenségnek a bázisaikon belül tartása.
Egyenes szárny. Szubszónikus sebesség tartomány. Ennyit a nagy sebességről.
Ezek szimplán és továbbra is hülyének nézik a világot. Csak rá ne fázzunk a nagy toleranciánkra.
Újabb példa az időhúzásra…
De nagy kérdés, hgy működik-e vagy csak ez is egy újabb riasztgatás!
Hát elég bizarul néz ki az a bomba a hasa alatt. Az egykori tupoljev “egyszerhasználatos” UAVk-re emlékeztet.
Bár azok legalább deltaszárnyúak voltak még ha nem is szuperszónikusok.
V-1
Ez egy festmény?:o
hehe, a gaz gyaur imperialisták ezentúl kétszer megfontolják, hogy merjék-e bojkottálni iránt.
Érdekes inkább érdekes mint jó ötvözete a UAV és a cirkálórakéta (tudom nem cirkál, és nem rakéta) koncepciónak, nem véletlenül használnak a fejlett országok két külön típust a két különböző célra.
Viszont haditechnikai lufifújás látványos “modernizálások” és nagy számok emlegetése terén az iráni vezetés jelenleg kenterbe veri a mezőnyt, még ÉK és messze elmarad tőle.
V-1
Valahol a V-1 és az elfuserált Snark között van első látásra. Bizonyos szempontból még V-1 szintet sem éri el. Bomba a cucc hasán. Ajvé…
nem néz ki túl veszélyesnek
Javítstok ki, ha tévedek, de a formája alapján nem tűni alacsony észlelhetőségünek, a nagy sebességüt gondolom amiatt mondják, hogy gázturbina van rajta.
Azt viszont el kell ismerni, hogy ha jól tudom Iránon és az USA -n kívül nincs olyan állam, mely gázturbinás, külső fegyverzet hordozására képes UAV -t(vagy inkább UCAV -ot) képes volt kifejleszteni.
Jobb lenne az oroszok mellé állna és abbahagyná az atomépítést .
Még 2006 vagy 2007 aranysasba benne volt hogy irán 250 szu-30 akar rendszeresíteni .
A jövőben orosz ország legerősebb szövetségese lehetne. Mert ha így folytatja pár éven belül majd képezhetik az amik az iráni pilótákat az f-16-ra.
Az oroszok meg majd csak nézhetnek maguk körül.
És amerikának még nagyobb tere lesz a világba .
Roni
Ez fájt….
Nono, azért ez távolról sem közelíti meg a Predatort. Ennek a rendszernek a gyenge pontja nem a hajtómű, vagy a fegyverzet, hanem a kapcsolattartás a irányítóponttal. Hatalmas mennyiségű informáviót kell valós időben átjátszani oda-vissza, mindezt kódoltan és zavarvédetten. Ez pedjg tovább bonyolítja a szitut. Ez a valami fényévekre van ilyen téren az amerikai Predatoroktól. Ez útóbbiakat műholdkapcsolaton keresztúl vezérlig, elméletileg a világ bármely pontjáról. Ezt az iráni gépet meg földi rendszeren keresztül, ami gondolom nagyságrendekkel lecsökkenti a hatósugarát. Egy ilyen adót meg nem lehet olyan nehéz bemérni:)))
Nono, azért ez távolról sem közelíti meg a Predatort.
Ööö. Ennek mi köze a Preatorhoz? A Predor egy UAV. Egy megy egy elég kezdetleges manőverező szárnysasbomba…
Még 2006 vagy 2007 aranysasba benne volt hogy irán 250 szu-30 akar rendszeresíteni
Én meg randizni Claudia Schifferrel. A vágyak és lehetőségesk sokszor nem találkoznak finoman szólva. (Egyébként soha nem halottam még erről a szándékról.)
Azt viszont el kell ismerni, hogy ha jól tudom Iránon és az USA -n kívül nincs olyan állam, mely gázturbinás, külső fegyverzet hordozására képes UAV -t(vagy inkább UCAV -ot) képes volt kifejleszteni.
Lásd fent. Nem olvastam el a híreket, de ez mindennek néz ki, csak UAV-nak nem…
Több állap is képes egyékbént ilyen UAV-t létrehozni. Pl. Izrael is és egy Rafale-t kiizzadó hadiipar is képes erre. “Csak” megrendelő és pénz kell. A kritikus pont egyébként nem a vas odalent, hanem a commrendszer (műholdak) odafent szerintem.
Én úgy vettem ki a cikkből, hogy ez a valami ledobja azt a bombát, aztán hazarepül, nem semmisül meg a bevetés alkalmával. Sőt, “csapásmérő arzenáljában meg nem nevezett levegő-föld rakéták kapnak majd helyet”, tehát valamilyen Predator/Reaper szerüséggel van dolgunk.
Véleményem szerint arra utalsz hogy eszt én találtam ki?
Azért olyan hülye nem vagyok .
Roni
Ezzel nem arra utaltam hogy hülye lennél csak amit leírtál az okozott már majdnem fizikális fájdalmat…
A fotó pocsék szögből van de nem látok helyet sehol futóműnek.
http://iaro.3dmax.hu/images/2010/08/22/x.jpg
Ez ugyanaz egyébként?
Szerintem ugyanaz. Továbbá elvileg ugyanarról itt akad egy rakat fotó: http://www.irandefence.net/showthread.php?t=60651
de nem látok helyet sehol futóműnek
Az hagyján, de ejtőernyőnek se nagyon látszik hely. Hacsak valahol a seggében nem, de akkor meg orral érkezne + talajfogás tompítására sem látszik semmi. Nagyon egyszer használatosnak tűnik.
Az a gond, hogy van egy hangzatos bejelentés amiből már megint azt gondoljuk, hogy ugyan úgy működik, mint a legfejlettebb nyugati fegyverek. Mi van, ha ez nem több, mint egy viszonylag olcsó robotrepülőgép, amely egyszerű inerciális navigációs rendszer segítségével alacsony repülésben területcélokat támad (egy várost, vagy kikötőt, esetleg egy olajfinomítót megtalál), majd utána ejtőernyővel vízre száll. Egyszerű programvezérlés amelyhez való eszközt ma már a Boeing utasszállító gépekbe is beépítik a műszerfalba és önálló lézergiroszkóp van benne(igaz ezek elvileg nem repülhetnek arra felé, de azért néhány ilyen beszerzése nem jelenthet akkora gondot).
Nem állítom, hogy így működik, de ez is egy lehetőség. Az eszköz szemmel láthatóan nem túl nagy méretben a Chukar és a Firebee között lehet, amelyek ugyan légicélok voltak, de ellátták ejtőernyővel. Mellesleg az utóbbit a kínaiak lemásolták és exportálták is.
Pl valami ilyen csak bombát visz kamera helyett:
http://www.sinodefence.com/airforce/uav/wz5.asp
Molni!
és (ha valóban többször használható) biztos, hogy kell futómű?
Vízre száll ejtőernyővel:
http://en.wikipedia.org/wiki/BQM-74_Chukar
http://en.wikipedia.org/wiki/Ryan_Firebee
Ejtőernyő + légzsák:
http://en.wikipedia.org/wiki/Canadair_CL-89
F1End!
ha valóban alacsony észlelhetésű akkor nem a formája, hanem a mérete és a repülési profilja miatt az.
TG
Ehüne egy videó is: http://www.youtube.com/watch?v=5XxXhsVnIQw
Mondjuk rohadt módon pixeles, szal sokat nem ér, de…
ambasa:
Egyébként az irandefence.-net fórumos topicban van olyan screenshot valami helyi TV-ben leadott anyagból, amin állítólag 1-1 Kowsar hajóelleni roketta (makett gondolom) lóg a szárnyak alatt, szóval a vízre szállás akár még tényleg fedheti a valóságot/terveket.
http://www.irandefence.net/attachment.php?attachmentid=57716&stc=1&d=1282502438
és (ha valóban többször használható) biztos, hogy kell futómű?
Csúszótalp is felmerült bennem. :)
Ernyő helyét nem látom. Az sem mindegy, hogy hol nyílna, mert stabilan kell földet érni, verődés nélkül, külnöben mindent tönkretsz az odaverődés. (Lásd F-111 cikk és kapszula.)
Azt sem vágom, hogy mitől lebegne a cucc a vízen.
További gond, hogy víz nem felétlen mindenhol, főleg a Közel-keleten…
Kamerát továbbra sem látok. Ha ez teljesen automatán megy, akkor harcértéke a 0-hoz konvergálhat, mert inerciális vezérléssel (+ civil GPS pontossággal is) csak olyan bombaoldási pontosságot tudhat, hogy örülhet, ha egy stadion eltal az egy szem buta bombával. Atomfegyvern nélkül ez semmit sem ér, arra meg van ballisztikus rakéta…
Ejtőernyővel száll le. Az ernyő helye a hajtómű szívónyílás mögött található a hajtómű fölött. Más színű a burkolat. http://www.irandefence.net/showthread.php?t=60651 ezen a linken látni a hátsó nézeten az indító álláson. Valami hibrid program vezérelt valami lehet. Úgy hogy adattömegről szó sem lehet. Az érzékelők tekintetében is nagy a bizonytalanság. Az viszont elképzelhető a mi hír terjed hogy tulajdonképpen két típus van: csapásmérő és felderítő. Minden esetre az indító állás elég ötletes 1 utánfutón is elfér. Azt nem értem minek kell ennek egyáltalán visszatérőnek lenni. Mondjuk a felderítőnél ok. Hajó elleni rakétát eltudom képzelni hogy indít, mert az megkeresi magának a célt, de bombázni?! hát elég érdekes ötlet.
Egyébként hangsebesség körüli lehet max.
http://www.irandefence.net/showthread.php?t=60651&page=6
c: látsz akárhol optikára utaló jelet? az mindig bazi nagy.
taktikai csapásmérőnek megint alap lenne. ráadásul nem nagy és hát nem légcsavaros… ennek ellenére szárnyai alapján nem egy sebességbajnok.
marad a stratégiai. na és itt emgint elakadunk.
én továbbra se értem ez mire jó. protonak, próbálkozni oké. hiradóba bekerülni parádézni paraszt elött szintén. oszt annyi.
mennyi zöld van Iráni forumokon.
Egy jobb videó:
http://www.youtube.com/watch?v=nW0TIqBshs8&feature=search
És egy nagyon figyelemre méltó felvétel. Antenna van így adatkapcsolat is lehet.
http://www.youtube.com/watch?v=fzzMQyfCxtE&feature=search
http://www.youtube.com/watch?v=CwnV40NRJWg&feature=related
Ennek a felvételnek az érdekessége a su25 2 ülésesen kívül a rendszeresített uav:
http://www.youtube.com/watch?v=Ahf8j1yiQPY&feature=search
Ezzel kapcsolatban érdekes kérdés hogy az irakiaktól 2 üléses su25-is átmenekült vagy azokat valahonnét vették?
Amennyiben képesek voltak kifejleszteni egy olyan radart, amely képes nagy távolságból járművek, épületek, egyéb tereptárgyak azonosítására, akkor nem feltétlenül szükséges az optika. Bár nem tűnik túl valószínünek, hogy elő tudnak álítani ilyesmit, de jobb magyarázat nem jut az eszembe.
Úgy tűnik radar nincs benn, talán csak valami hasonló a magasságmérésre. Kíváncsi vagyok ez minek a koppintása. Ez nem jelenti azt hogy nem lehetne bármit beletenni. Olyan uav-juk van ami tud felderíteni lásd előző videó link. Szerintem a kettő kiegészíti egymást. Az 1000 kilométer hatótávolság rakottan erősen megkérdőjelezendő. Szerintem oda és vissza ennyi.(ezt a videókon látható döntött rajzok miatt gondolom – Az üzemanyag a törzs 1/3 -ad) 2 hajó elleni rakétával a szárnyak alatt még ennyi sem. Viszont az eszköz technikailag azért érdekes mert kiindulási alapja lehet 1 nagy hatótávolságú és nagy sebességű eszköznek.
végülis ez egyre inkább mint az F5 koppintás. Lehet vele villogni a parasztnak.
Na ja, mondjuk mi akiknek 1 tisztességes uav-juk sincs. Pedig lehet hogy Afganisztánban emberéletet mentett volna.
És egy nagyon figyelemre méltó felvétel. Antenna van így adatkapcsolat is lehet.
Horizonton túl? Hogyan?
Nem tudom de ott van a tetején. Olyan mint egy telefon antenna, vagy mint egy nagyobb műholdas telefon antennája, vagy egy router antenna. Nem tudom mivel kommunikál. Ha nem használnák valamire nyilván nem lenne ott.
GPS vevőantanna?
c: képet. azok nem kicsik. meglep, hogy nem vettem észre egy müholdas antennat.
trau írt róla:
http://karosszek.blog.hirszerzo.hu/?todo=entry&vid=19551
Nyilvánvaló az ami elsőre is látható. Ez nem uav. Ez valami hordozó eszköz (cirkáló rakéta szerű azt sem irányítják uav-ként) , ami elviszi a célig amit ráaggatnak. Lehet ez bomba kamera rakéta bármi amit aztán a célban útjára indít, működtet. Nyilván azért kell a viszonylag nagyobb sebesség mert korlátozott irányíthatósága miatt nem tud úgy alkalmazkodni a változó körülményekhez ezért gyorsan el kell érni a célt, ha útvonal pontokat adnak meg neki, ami műhold nélkül is lehetséges, elég csak egy vevő nem kell nagy sávszélesség, mégis egy darabig lehet módosítani az útvonalat, utána pedig autonóm módon dolgozik. Ez az eddigi technikák összessége. (végy egy hajó elleni robotrepülőgépet, vedd a robotpilótáját (ott is tartják a magasságot) és programozd az útvonalakat szabadon, adj hozzá egy kioldót old meg a visszatérést ernyővel és kész ez a cucc.)
A videón nézd az elejét van 1 kicsi antenna fehér tartója van nagyon kicsi: http://www.youtube.com/watch?v=fzzMQyfCxtE&feature=search
A képre nézve nekem is egyből a V-1 jutott eszembe :)
Ez ugye az iráni köztévé „Ki mit tud”-ja a humor kategóriában? Gondolom a Pentagonban és az IDF vezérkaránál nem kellett soron kívüli gatya-tisztacserét elrendelni e megrázó bejelentés hallatára (esetleg a röhögéstől sz…tak be páran) :)
Érdekes hogy ezeket a képeket nézve sokan morognak hogy minek ez, miért nem rakétát és egyebet küldenek ehelyett a vacak helyett, addig figyeljük csak mi ez:
http://www.spike.com/video/remote-controlled/2893592
Tudjuk hogy nem ugyan az, csak az elv hasonló.
Pedig nekik van választékuk.
Mondjuk azért nem kéne annyit becsmérelni.
1. Úgy tűnik, hogy kiküszöbölték a Predatorok eggyik gyenge pontját, a fel és leszállást. Úgy tudom, itt szoktak géptörések előfordúlni. Ez a gép nem igényel repülőteret, vagyis bárhonnan indítható, és elvileg bárhol leszállhat. Megnő ezzel az eszköz túlélőképessége mivel széttelepíthatő.
2. A fénykép alapján elég nagy a teherbírása, egy nagyobb bombát is képes célbajuttatni.
Ismétlem, ha képesek megoldani a biztos és zavarmentes adatátvitelt, viszonylag nagyobb távra, akkor nem olyan rossz dolog.
Hogy szemléltessem: mi van akkor, ha az amerikai kódfejtők sikeresen megfejtik az eszköz irányításának a jeleit és átveszik felette az irányítást:)))) Vagy bemérik a földi irányító állomás jelei és szétlövik azt???
Azért a Predator nem pont ez a méret. :-)
Mackensen,
Ugyan mitől lenne már nagy a teherbírása, kis hajtómű, keskeny törzs, kicsi szárnyfelület; a Gripen-é 30 négyzetméter, ez meg a kép alapján alig 4-5 Ahmadizsenád-nyi :)
…vagy 2-3 mellette álló tányérsapkás tábornoknyi :)
4-5 Ahmadizsenád-nyi :)
Standard iráni mértékegység! Laza. :)
Egy Raptor akkor hány Ahmendizsenád:)?
A Grippen teljesen más kategória.
A kérdés rossz. Hány Chuck Norris egy Ahme? :)
talán két Ahmendizsenád tömegü bombát is elvihet… amivel kb nem talál el semmit de nem fontos. :)
Ez “sajnos” mindenre igaz. Ha írányítás van van input. De még innen is egy külön világ az egész. Persze NSA meg ruszkik már akkor egymást szivatták amikor Iránba még ki se tört a forradalom szóval a difi nagy. Ezen a különbségen akár ez is lehet.
amik mondjuk mindig az emberen füstölnek el… ld a legujabb balhét is.
Mackensen,
Igazad van, a Gripen itt tényleg nem lehet összehasonlítási alap (csak hirtelen annak az adatai jutottak eszembe). De a felfegyverezhetőséghez az eredeti Predator méreteit is jelentősen meg kellett növelni (Reaper, hossz: 11m, fesztáv: 20m, sajnos a szárnyfelület nem tudom mennyi lehet Ahmadizsenád-ban, Chuck Norrisban meg pláne :)), a motorteljesítményét pedig kb. 6-szorosára növelni a valóban jelentős max. felszállótömeg, azon belül pedig a komoly (1700kg-os) hasznos teher eléréséhez. Ez a szerkentyű a képen geometriai méreteiben ennek láthatóan csak töredéke. Egy 250kg-os (talán 500kg-os) hagyományos gravitációs bombát lehet hogy elcipel, de azt erősen kétlem, hogy egy irányított fegyver célzásához és célravezetéséhez szükséges műszerezettség az üzemanyag és az avionika mellett elfér ebben a törzsben, vagy + függesztményként. (Tudtommal az avionika fogalmába nem tartoznak bele a fegyverrendszerek elektromos/elektronikus összetevői, de légyszi javítsatok ki ha tévedek.)
Szűklátókörű lehetek, de nekem ez a cucc is jól befér az aszimmetrikus vonalba. Olyat vagy jobbat versenyképes mennyiségben (semmilyen mennyiségben) nem tud előállítani, ami az ellenségeinek van.
Ez pediglen megteszi, mert:
-olcsó
-nem igényel túl sok tudás és egyéb feltételt az alkalmazása
-üzemeltetés dettó
-könnyen rejthető és gyorsan könnyen indítható
– és ami a legfontosabb, nagy számban alkalmazva simán leszedhet 1 nagy úszó célpontot
Ha be nem is csináltak, de az ellenségeik, de ismét egy szempont amit nem hanyagolhatnak el. Minél több ilyet mutatsz fel, annál kisebb a valószínűsége, hogy..
Mitől lenne ez olcsó? Nézzük egy manőverzeő szárnyasbombával összevetve.
– Ugyanúgy kell bele gázturbia, mint egy BGM-109-be.
– A BGM-109 sem igényleg nagy emberi tudást. Össze kell rakni, a többit megoldja maga.
– Pontossága 0, mert TERCOM az nincs hozzá és katonai GPS sem.
– A vadászgépek CCIP bombaoldási pontossága kb. 10 méteres CEP 3000 méter táján és 60 méteres dupla magasságból. Ez egyáltalán hogyan találja meg a célt?
UAV-val összevetve?
– Ey buta bomba. Kevés.
– Buta, mert ez sem irányított. Egy Predator 4 (6?) Hellifire rakétával összehasonlíthatatan ezzel.
– A jenki UAV már GBU-t is használhat, de még másnak is jelölhez meg cél asszem.
Mindenhonnan nézve egy akkora médiablöffnek tűnik ez, hogy ehaj…
molni
Szorgos népünk mindent megold!:)
Megismételném az előző kérdésemet:
Tudtommal az avionika fogalmába nem tartoznak bele a FEGYVERRENDSZEREK elektromos/elektronikus összetevői (csak az energiaellátás, világítás, kormányvezérlés, hajtóművezérlés, navigáció, kommunikáció, (stb.), szóval a REPÜLÉS elsődleges ás járulékos elektromos berendezései), de légyszi javítsatok ki ha tévedek. (?)
Tévedek? :)
A magyar wiki pld. ezt írja:
„Az avionika a légi járművek elektromos és elektronikus rendszereivel, berendezéseivel foglalkozó szakterület. Az aviatika (repülés) és elektronika összevonásával létrejött szó, az angol avionics megfelelője, Magyarországon az 1990-es évek elején kezdett elterjedni.
Magába foglalja a villamosenergia-ellátás, a világítás, a hírközlés, a navigáció eszközeit a légijármű fedélzetén, a többi légijármű-rendszer (például hajtóművek, repülésvezérlés, futómű) elektronikus és villamos összetevőit. Egyfelől a légiutas-kísérő egyszerű kézilámpája, másfelől egy harci repülőgép bonyolult célravezető rendszere is avionikai eszköz.
Tágabb értelemben még ide sorolják a felsorolt fedélzeti eszközök ellenőrzéséhez, karbantartásához, javításához a földön szükséges műszereket, készülékeket is. A számítógépek széles körű elterjedésével a légi járműveken ezek szoftvere is az avionika körébe tartozik.
Valamely légi jármű szóban forgó rendszereinek összességét tömören a gép avionikájának hívják (pl.: „Az F-117A modern navigációs- és támadórendszerrel rendelkezik, amelyet egy digitális avionika rendszerbe integráltak.” – olvasható a F–117 Nighthawk cikkben.).
Az avionika a közlekedéstudomány egyik részterülete, egyetemi tantárgy.”
Olcsó mert, nincs rá 20-30 évük és pénzük, de legfőképpen tudományos potenciáljuk (társadalmi hátterük).
Nem az egy darab legyártási ára az, ami számít.
A többi kérdésedre nem tudom a választ, én csak ugatom a haditechnikát. Ellenben voltam botor és ide piszkoltam. Így meg kell kérnem a többieket, hogy válaszoljanak neked :)
Inkább azon lehetne agyalni, hogy mi is maradt ki akkor a sajtós hírből? Valamiért megtervezték és valamire használni is akarják, ha a sor úgy hozza. Márpedig jó esély van rá, hogy hozza és ez nekem laikusnak nem tetszik :(
Igen, az avionika kb. az, ami leírsz.
Molni!
megint csúcstechnikában gondolkodsz, de mi van ha eszköz éjszaka párszáz méteren repülve, inerciális programvezérléssel, (esetleg GPS/Glonassz helyesbítéssel) nem csinál mást, mint valahol egy kikötő, vagy egy olajfinomító felett kiold egy 227kg-ost. Teljesen mindegy hogy milyen hatásfokkal akkor is erőket fog lekötni az ellene való védekezés, az indítóállások megtalálása és megsemmisítése, és esetleg nagy szerencsével akár még valami komoly kárt is okozhat egy olajipari létesítményben.
Irán szerintem a saját szintjén gondolkodik, neki nem COIN-ra (precíziós csapásmérés géppuskás pickupra) hanem ellenkezőjére kell készülnie és ez az eszköz lehet egy ilyen légi “partizán”.
Tehát viszonylag kis költséggel nálánál nagyobb erőket fog lekötni, miközben azokra máshol lenne szükség.
Tudod ez olyan mint a vietnámi légvédelmi rakéták, viszonylag kevés gépet lőttek le velük, de hány volt ami miattuk kényszeroldott, és hány bevetés volt amely ahelyett, hogy bombázott volna ezek lefogását, volt kénytelen végezni (abba ne menjünk bele, hogy aztán végösszeg tekintetében a rakéták, vagy a repülők jöttek ki jobban, mert nem tudom, és nem is akarok állást foglalni benne).
Mondjuk (ha csak véletlen nem történik) és nem hiszem, hogy ezzel akármilyen pontcélt (hajót) el lehet találni. Nem gondolom, hogy (még ha propaganda okokból ezt sugallják illetve néhányan ezt látják benne) az USA ellen vetnék be egy háború esetén, de azt igen, hogy az USA érdekeltségei ellen lehet.
Más
Egyébként számomra kicsit visszás ez az irán fóbia (ez nem rád vonatkozik, ne vedd magadra), mert ha megnézzük a modern Irán történelmét 1906-tól akkor idáig kétszer támadták meg idegen hatalmak, egyszer megbuktatták a törvényes kormányát, miközben ő az elmúlt 100 (de lehet, hogy 200) évben nem kezdeményezett háborút. Amit Ahmadinedzsad mond az színház, nincs akkor jelentősége, mint hogy mit határoznak az ország tényleges urai a papok tanácsa. Nem gondolom, hogy Irán ha eljut az atomfegver birtoklásáig, akkor azt azonnal bárki ellen is beveti, nem tette se Észak-Korea se Pakisztán (pedig ott a belső hatalom stabilitása sokkal ingatagabb, mégsem aggódik senki), egyszerűen más súlycsoportba kerül és emiatt aggódik a nyugat, hogy majd még kevésbé lehet neki diktálni (nem mintha most lehetne nagyon neki, mert eléggé ügyesen manőverezik).
TG
molnibalage,
Köszi!
Emlékszem egyszer olvastam az Aranysasban a wikinél sokkal szakszerűbb és részletesebb meghatározását, és azóta az maradt meg bennem, hogy a fegyverzet elektromos és elektronikus dolgai nem tartoznak bele, csak ami magával a repüléssel kapcsolatos. Ha lesz időm majd visszakeresem a cikket. Ismétlés a…
ambasa:
Én már leírtam mi az Iráni atom legnagyobb baja. Hogy a térség arab államai pl a legföbb ideologiai ellenféllel (aki dugig is van pénzel) szintén akarni fogja. Aztán boruljanak el a vahabiták, legyen vmi igaz abból amit az Iráni elnök mutat, legyen pakisztánban egy tálib fordulat (Ezek elképzelhetetlen dolgok?) és repül az ősellenségre az atom. Hogy az ősellenség most iszlám/keresztény/zsidó most tök8.
És akkor megy is vissza. És még nem pedzegettem mi van akkor ha Moszkvában robban, vagy ha mégtöbben akarják. És fogják.
Fade!
akarni és megcsinálni az atomfegyvert két nagyon különböző dolog (ha olyan egyszerű lenne akkor ma 50-60 állam lenne az atomklubban, de legalább kétszer ennyien, mint most). Ha meg is csinálják ami sok idő és még több pénz (Iránnal kapcsolatban mióta is emlegetik aztán még csak ott tart, hogy be fog üzemelni egy olyan atomerőművet, amely a világ más részein teljesen természetes), akkor is annak bevethető méretűnek kell lenni és kell hozzá egy hordozó eszköz is. Ezt idáig elég kevesen tudták az elmúlt 65 évben megoldani.
Egyébként én n(s)em Irán miatt aggódok (akár van atomfegyvere, akár nincs) sokkal inkább gond Pakisztán (atomfegyver) és Szaud-Arábia (olaj) belső ingatag helyzete. Irán hosszabb távon pont stabilizáló ellensúly lehetne.
TG
megint csúcstechnikában gondolkodsz, de mi van ha eszköz éjszaka párszáz méteren repülve, inerciális programvezérléssel, (esetleg GPS/Glonassz helyesbítéssel) nem csinál mást, mint valahol egy kikötő, vagy egy olajfinomító felett kiold egy 227kg-ost.
Reálisan gondolkodva max. a környező országokat tudja ezzel támadni, akik haditechnikailag hozzá képest fényévekkel előrébb vannak. A startégialilag fontos iparuk támadására valószínűleg úgy fognak válaszolni, hogy hasonló iráni létesítményeket támadnak meg. Csak nem éppen ilyen vackokkal, mint ez…
Egyébként meglepődnél, hogy egy tisztességes finomítóban milyen kis kárt okozna egy ekkora bomba. A telibe találna egy tartályt lényegéban csak azt az egyet vinné magával. Ha valami nagyon fontosat telibe találnia, da a kár akkor is csak lokális lenne. Eszméletlen tűzoltókapacitások vannak a finomítókban és a technológiákat és különböző üzemrészeket okkal különítik el egymástól.
Teljesen mindegy hogy milyen hatásfokkal akkor is erőket fog lekötni az ellene való védekezés, az indítóállások megtalálása és megsemmisítése, és esetleg nagy szerencsével akár még valami komoly kárt is okozhat egy olajipari létesítményben.
Ezekra a vackokra vadászni sem érdemes. Akkor inkább AWACS + CAP a kulcsfontosságú objektumok körül.
Minden esetre a dél afrikai szál nyomon követhető: http://www.deneldynamics.co.za/brochures/Broc0270_Skua%20External.pdf
Minden esetre a dél afrikai cucc adatai azért figyelemre méltó 10m-10000 m valamint a sebesség is megfelelő és a vezérlés is feltűnően hasonló. Az iráni nagyobb valamivel, így a hatótáv is nagyobb lehet. A kialakításbeli különbség azzal magyarázható hogy abból építették a mi rendelkezésre állt. A hajtómű hazai az biztos. De ha jól megnézzük sokat nem kellett hozzá tenni.