|

Sz-300 Abháziában – Frissítve

Tbilisziben nem váltott ki osztatlan örömöt Moszkva azon bejelentése, melynek keretén belül (meg nem nevezett mennyiségű) Sz-300-as légvédelmi rendszert telepítenek Abházia területére az abház és a dél-oszét légtér védelmére hivatkozván.

“Sz-300-as rendszert telepítettünk Abháziába. A szárazföldi erők által telepített egyéb légvédelmi megoldásokkal együtt fog gondoskodni Abházia és Dél-Oszétia légterének védelméről” – nyilatkozta szerdán az Orosz Légierő feje, Alexander Zelin vezérezredes.

A grúzok persze egy kicsit másképp fogják fel a dolgot. A grúz újraegyesítési miniszter, Temur Jakobasvili által kommunikált nemtetszés pontjai között szerepel a 2008-as összecsapásokat lezáró tűzszüneti megállapodás oroszok általi megszegése és a térség erőegyensúlyának felborítása is:

“Ez a lépés elsősorban ellentmond a a (2008) augusztus 12-én létrejött tűzszüneti megállapodásnak. … Egy ilyen kaliberű légvédelmi rendszer telepítése nem csupán Grúzia ellen irányul, egyben felborítja a térség erőegyensúlyát is.” – hangoztatta Jakobasvili, aki egyben hozzátette azt is, hogy ezen lépés egyben NATO-val szembeni lépésnek is szánta Moszkva, hovatovább Tbiliszi szembe fog menni az Sz-300 telepítésnek a nemzetközi szervezeteknél.

Az orosz és grúz bejelentéseket a két másik érintett, Abházia és Dél-Oszétia is hallatta hangját a kérdésben.

Az Abházia részéről nyilatkozó külügyminiszter, Maxim Gvindzhia rámutatott arra, hogy az S-300-as légvédelmi rendszerek abház területre telepítése teljes összhangban van Abházia és Oroszország között fennálló védelmi szerződéssel, annak egyik eleme. Gvindzhia nyilatkozatában szerepelt még az is, miszerint Grúzia és támogatói felől folyamatosan fennálló fenyegetettség miatt elengedhetetlen a potens légvédelmi rendszer telepítése és így már készen állnak bármire.

Sz-300

Sz-300 | Forrás ,

Forrás">

A szintén az orosz medve védelmét élvező Dél-Oszétia védelmi minisztere úgy nyilatkozott, hogy bár országa megbízható légvédelmi rendszerrel rendelkezik az Sz-300-as légvédelmi komplexumok területükre történő telepítése ettől még nem lesz felesleges.

Frissítés @ 2010.08.13.
A szerdai nyilatkozatokat követően további 3 vélemény látott napvilágot az Sz-300-asokkal kapcsolatosan.

Míg Washington alapvetően nem ragozta túl a dolgot arra hivatkozván, hogy az oroszok az elmúlt 2 év folyamán is állomásoztattak ilyen légvédelmi rendszereket a régióban, addig a 2008-as békéltető fél szerepét magára vállaló Párizs a grúzokhoz hasonlóan a régió stabilitása miatti aggodalmait fejezte ki a külügyminisztérium szóvivőjén keresztül.

“Aggályaink vannak a légvédelmi rendszerek Abháziába és Dél-Oszétiába telepítése végett. Sértik a régió stabilitását.” – hangzott el a kapcsolódó párizsi sajtótájékoztatón.

A sort Moszkva zárta: a külügyminisztérium szóvivője által elmondottakban szerepel, hogy az Sz-300-as légvédelmi rendszerek telepítésével Oroszország semmilyen nemzetközi vállalásnak nem mond ellent, hovatovább a rendszer defenzív volt végett eleve alkalmatlan a szituáció destabilizálására.

102 hozzászólás “Sz-300 Abháziában – Frissítve”

  1. Természetesen ha józan ésszel átgondolja az ember akkor könyen rájön hogy nem Grúziának szól a telepítés.

    Egyrészt olyan hogy Grúz légierő gyakorlatilag nincs. Ami meg van pár heli mondjuk deszantnak az kontrolálható MANPADs al. Ugyan az Sz-300 mobilitása miatt mndhatjuk hogy csapat oltalmazásra tervezik “action” esetére csak hogy Szuhumi földrajzi helyzete nem teszi lehetővé ennek a nagy hatótávolságú rendszernek az alkalmazását. Ugyanis a part menti sávot leszámítva hegyek veszik körül az országot illetve adják területének nagy részét . Szokták ezt a hegyet Kaukázus néven is emlegetni. A hegyi utakon ilyen nehéztechnika nem tud közlekedni illetve hatékonyan települni. Már pedig a hatékony működéshez minnél kevesebb árnyékoló hegy kéne. Viszont mégis van egy értelmes illetve egyetlen értelmes felhasználási módja a rendszernek még pedig ha a jól járható parti sávban használják akkor tudja kontrolálni a Grúziába tartó tengeri útvonalak légterét. Az az NATO és bármilyen repgépek korlátozására kontroljára jó egyedül.

  2. Ez egyfajta figyelmeztetés Grúziának, hogy még álmában se gondoljon Abházia és Dél Oszétia mgtámadására. Egyébként Grúzia folyamatosan fegyverkezik, A katonai ereje már meghaladja a 2008-as Orosz-grúz háború elotti szintet és nem írta alá azt a szerzodest, se, hogy nem fog alkalmazni katonai erot a jovoben Abbházia és Dél- Oszétia ellen.
    Szerintem idovel az Orosz federáció államai lesznek- ez fogja biztosítani számukra a biztonságot.

    A napokban jelent meg egy tanulmány az orosz-grúz háború-ban (2008)elszenvedett orosz veszteségekrol:

    The Centre for Analysis of Strategies and Technologies released a new book – “The Tanks of August” (pdf(2,3MB) -144 old), akit érdekel :http://periscope2.ru/?digest_id=19540

  3. Ez szimpla PSYOPS, semmi több. Grúzia esetében senki nem erőlteti már a NATO részéről a felvételüket, mert kénytelenek voltak belátni, hogy Moszkva fontosabb és használhatóbb partner (pl. Vigilant Eagle: http://www.kerozingozos.hu/2010/08/10/jo-de-meg-nem-talaltam-ki/), mint ez a miniállam a józan ésszel amúgy is hadilábon álló vezetőivel együtt. Persze, adják alájuk a lovat, de eléggé tessék-lássék tempóban a korábbiakhoz képest.
    Orosz részről meg megtennének bármit, hogy a nyakkendőzabáló vérnyomását az egekbe küldjék, mert más indoka ennek a lépésnek nem igazán volt: grúz légierő nincs, a NATO meg nem fog közbeavatkozni ezután sem a szavakon túl.

  4. Kuruc71:

    Egyetértek, hogy nincs légiereje, de ezek a rendszerek már régóta ott vannak Abbháziában, csak most jelentették be. Ezek politikai nyomást hivatottak gyakorolni. A NAto és Ukrajna fegyverezte fel újból Grúziát a 2008 -as háború után. A grúzok soha nem mondták, hogy nem fogják megpróbálni fegyverrel visszaszerezni a két tartományt.

    MuldR:
    Nézd a kov. linket mit szerzett be Grúzia az lemúlt két év alatt.
    /oroszul van- ha szukséges lefordítom/

  5. A törökök ha jól tudom benne vannak a f-35 programba és rendszeresítenek is vagy 100db .
    És az amik nem félnek hogy a törökök át adnak egy f-35 Ivánéknak csak úgy tanulmányozásra .
    És ha izrael nem vesz f-35-öst f-22 meg nem kaphat senki akkor milyen gépet fog rendszeresíteni? vagy majd kisírják az f-22 ?

  6. Hogy mit is kell pótolni, beszéljenek a képek:
    (Azért jó pár kép 18 -as karikás.)
    Az elesettek pedig tiszteletet érdemelnek, legyenek bármely oldal katonái, civiljei.

    http://www.boston.com/bigpicture/2008/08/war_in_south_ossetia.html

    http://englishrussia.com/index.php/2008/08/14/ossetia/

    U.I: Mondjuk a Kozák alakulatok úgy néznek ki mint egy hippi-csöves keverék galeri, de a kegyetlenségük, harcértékük rettegett.

  7. Azt tudtátok , hogy a GRU speciális egységei a háború alatt Tbilisziben voltak. Szaakasvilit akarták elfogni vagy likvidálni, az utolsó pillanatban jott a parancs az akció leállítására. (kulfoldi nyomásra)Pedig Szaakasvili már célpont volt.

  8. Én anno láttam olyan híradás amelyben a hülye grúz katonák még az elején az ordibálják hogy mennek oroszokat ölni.

    Meg hogy a szakadár tartományokból kiseprik az orosz ajkú embereket.

    Ez a Szaakasvill nagyon állat volt ha katonák ilyenekkel tüzelte fel.

    Orosz söpörni eddig csak Hitler akart ő és a németek meg is kapták utána a magukét.

    Nyugati nyomás ide vagy oda ha nagyon akarnák a Grúzokat régen leseperték volna.

    Grúz légierő megsemmisítése után akár nehéz bombázóikat is bevethették volna.
    Városok romba döntéséhez.

  9. Semmi gond, előfordul, bár a kozákok a mai napig a maguk jellegzetes egyenruhájában szeretnek/szoktak megjelenni az esetek döntő többségében, így ha vannak olyanok, akik kapásból felismerhetőek az orosz- szovjet-orosz csapatok közül, akkor azok ők. :)
    http://www.conflicts.rem33.com/images/Russia/cossack_fm_files/image004.jpg
    http://img.youtube.com/vi/BqzGQKawb4c/0.jpg
    http://russianpatches.com/images/cossack/russian_cossack.jpg

  10. “Ez a Szaakasvill nagyon állat volt ha katonák ilyenekkel tüzelte fel.”
    Most is állat. Kár, hogy a GRU nem fejezte be az akciót. Ez a Szaakasvili nagyon el van szállva, mivel az USA támogatja. De csak azért, mert Grúzia stratégia terulet, biztosítja a Kaszpi térségbol érkezo olaj és gáz szállításokat Európába OO elkerulésével.
    Enélkul le se szarnák Szaakasvilit.

  11. Én olyat is olvastam hogy az amik b-2 bombázókkal akarták volna megállítani az oroszok előrenyomulását .
    Bár nem tudom milyen haderővel rendelkeznek a grúzok de ha amerika mellette áll és el ad pár f-18 vagy valami modern cuccot abba az oroszok bicskája bele fog törni .
    Mert szerintem pár f-16 vagy f-18 ellen nem nagyon tudnának vonulni Ivánék.

  12. Roni

    Ha a grúzoknak lett volna f-16 vagy f-18 akkor most éppen orosz felségjellel repülnének és az oroszok röhögnének az amik hülyeségén.A másik lehetőség hogy még a földön lenullázták volna a teljes állományt a különleges alakulatok.

  13. A grúzok kérték az USA segítségét, a nemzetbiztonsági tanács foglalkozott a kérdéssel, tervezték, hogy lebombázzák az egyetlen alagutat ami osszekoti Dél-oszétiát 0szak-oszétiáv, de Putyin megfenyegette Amerikát, hogy atombomba bevetésére is sor kerulhet….

  14. Ácsi ez nem úgy megy hogy adok a Grúzoknak F-16 meg F-18 és hozzá,fegyver.

    Rá 2-3 hétre már bevethetőek is lesznek.

    1, a pilótákat és kiszolgálókat kiképezni hónapokba kerül

    2, átunna még a telepítés stb időbe kerül.űű

    3, közben az orosz nem tétlenek sőt az új gépek érkezésének hallatára még komolyabb erőket vetnek be Pl:légi deszant hadosztály.

    4, az orosz légvédelemről beszélünk S-300 és egyébb légvédelmi eszközzel.

    5, tengeri blokád

    6, orosz rakéta tüzérség

    Tény az a Grúziába komoly nyugati erő vagy technika érkezik az oroszok úgy is szét csapnák csak nagyobbak lennének a veszteségeik.
    Valamint a Grúz városokat lerombolnák.

    Ott az Oroszok az urak ha tetszik ha nem.

  15. monyok

    “Ott az Oroszok az urak ha tetszik ha nem.”
    Alapvetően hasonló véleményen vagyok,csak azzal nem értek egyet,hogy nagyobbak lennének a veszteséget.Szerintem az Oroszok abban a pillanatban szétlőnének minden nyugati technikát(repülő,hajó,harckocsi stb…)amint megérkeznek,emiatt esély sem lenne őket bevetni.

  16. Azért kezd egy kicsit komikussá válni a világ és a nemzetközi diplomácia, hogy általában azért tiltakoznak az államok, ha mások légvédelmi rakétákat akarnak venni, illetve telepíteni (ami ha valami az akkor tényleg védelmi fegyver) lásd Törökország-Ciprus, Izrael-Irán, Oroszország-Lengyelország, és most Grúzia-Oroszország.

    TG

  17. AMBASA
    Nem tacsko nevű úr írta de még csak nem is hozzá szólásból olvastam.
    Azt nem tudom hogy milyen oldalon olvastam nem jegyzem sose .
    ÉS igen még George Bush idején volt döntés hogy b-2 -sekkel akadályozzák meg az oroszok előrenyomulását de nem lett belőle semmi mert akkor az oroszok megnyomták volna a piros gombot.
    Végül is amerika kiáll a szövetségesei .
    És ha övé a legjobb technológia miért ne tenné meg .

  18. “az sz-300 telepítése sztem válasz a lengyel és román patriot telepítésre. Ebbe az oroszok nem szólhatnak bele abba meg az amik. ennyi. felosztották egymás között a területet. ”

    A fo ok a 2014-es Téli olimpia(Szocsi) “zavartalan” biztosítása a másik stratégiai, mégpedig az Orményországban találhato S-300-as sal egyutt letudja fedni Grúzia légterét.

  19. roni ez nemjön össze. b2 20éve nem az volt ami most. nem megállított volna akármit hanem jött volna a nukleáris holokauszt.

    bcozo:
    “de Putyin megfenyegette Amerikát, hogy atombomba bevetésére is sor kerulhet…”
    persze egy gruziáért kockáztatnák a teljes megsemmisülést vagy akár a direkt konfliktust. Ilyen nincs. Grúziánál messze sokkal nagyobb dolgok se érik meg még a kockázatot se.

  20. Bár nem tudom milyen haderővel rendelkeznek a grúzok de ha amerika mellette áll és el ad pár f-18 vagy valami modern cuccot abba az oroszok bicskája bele fog törni .
    Mert szerintem pár f-16 vagy f-18 ellen nem nagyon tudnának vonulni Ivánék.

    Ez nem így működik. Attól, hogy rögtönd adsz valamit, attól az még nem bevehető más állam kezében főleg, ha légierőről van szó. A Hornet és más gép üzemeltetése nem egy Kalesnyikov betárazása éppenséggel…

    A hadrafoghatóság elérése az minimum egy év, de csak abban a sci-fi esetben, ha a hajózó mondjuk 500 órát repülne egy évben vagy többet és lényegében minden kérdést óhaj sóhajt teljesítenek, a pénz nem számít. Ezen felül már kiképzett pilótával csinálod ezt és csak átképzed másra. Na így összejöhet az egy év…

    Eddig egy ilyen helyzet volt kb. egyszer. Izrael, ’70-es évek vége. A F-15 és F-16 típusra kerülők közül a legendák szerinten egyesek elérték a rendszeresítés utáni évben a 600 repült órát egy naptári éven belül. 1973 nagyon nagy pofon volt nekik. Esélyt sem akartak hagyni arra, hogy mégegyszer előforuljon az, ami akkor történt.

  21. A grúzok kérték az USA segítségét, a nemzetbiztonsági tanács foglalkozott a kérdéssel, tervezték, hogy lebombázzák az egyetlen alagutat ami osszekoti Dél-oszétiát 0szak-oszétiáv, de Putyin megfenyegette Amerikát, hogy atombomba bevetésére is sor kerulhet….

    Ez nekem városi legendának tűnik. Mi ellen és hol vetettek volna be atomfegyvert? Értelmét nem látom ennek. Egy nevetséges Abháziáért vagy miért atomháborút kockáztatni? Pf… Viccnek is rossz. Ennyira a Kremlben sem hülyék és Washingtonban sem.

  22. Mert szerintem pár f-16 vagy f-18 ellen nem nagyon tudnának vonulni Ivánék.

    Tegyük fel, hogy vannak Hornetek és Falconok a grúzoknál, minden ideális: ám a a gépeket üzemeltetni is kell valahol. Ha fel tudnak szállni még időben, leszállniuk már nem lenne hova és ehhez még csak atom vagy SF sem kell.
    Nem úgy van az, hogy van pár jobb géped és akkor már garantált a siker…

  23. Fade,molni:

    Amirol írtam az a diplomáciai kommunikációs csatornákból szivárgott ki (háttérbol) nem volt soha nyilvánosan kijelentve. Mert nem titok, hogy Bush kormánya fontolgatta a beavatkozást, az oroszok beakartak vonulni Tbiliszibe és megdonteni Szaakasvili rendszerét..stb. Persze mindenki észnél van -“mit engedhet meg és mit nem”

  24. Fade,molni:

    Amirol írtam az a diplomáciai kommunikációs csatornákból szivárgott ki (háttérbol) nem volt soha nyilvánosan kijelentve. Mert nem titok, hogy Bush kormánya fontolgatta a beavatkozást, az oroszok beakartak vonulni Tbiliszibe és megdonteni Szaakasvili rendszerét..stb. Persze mindenki észnél volt -“mit engedhet meg és mit nem”

  25. Ha fel tudnak szállni még időben, leszállniuk már nem lenne hova és ehhez még csak atom vagy SF sem kell.

    Leírtál valamit, amit semmivel sem támasztottál alá. Pár apró megjegyzés.

    – CAP őrjárat adására sem voltak képesek vagy hajlandóak az oroszok 2008-ban.

    – A grúz légvédelem olyan eszközökkel, amit az oroszok az utolsó csavarig ismernek szedett le egy elvben elektronikailag – orosz szemmel – jól védett gépet.

    – Szz-24 gépeket tudtommal nem vetettek be, csak Szu-25 különféle vezióit.

    Ezek után úgy szeretném tudni, hogy miért is ne lenne hova leszállni?

  26. molni

    Ne csak a légierőig láss,van más is azonkívül.De hogy konkrét dolgot is említsek Iskander-M(egész Grúziát lefedi úgy,hogy ki sem teszi a lábát Oroszországból)vagy KH-555 a hordozónak tökéletes biztonságból indíthatja fegyvert.Legvégső esetben a rakétatüzérség Smerch komplexumai is bevethetők,habár csak akkor ha a célpont 70km(megnövelt hatótávú változat esetén 90km)belül helyezkedik el.

  27. És ezek miért is számítanak? Asszem Iszkander maradványt lehetett látni, légvédelem ellen próbálták használni. Sikertetelenül…

    Kh-555-öt meg kétlem, hogy beveténk, mert Tu-160 tudja csak vinni és igen korlátozott számban áll rendelkezésre.

    És igen, azért gondolkozok főleg légierőben, mert úgy könnyű volt izmozni, hogy nem volt vadászvédelem. Már egy 20 gépes komoly légvédelem ellen is olyan masszív vadászátcsoportosítás kellett volna, hogy kis helyi háborúcsának nehéz lett volna eladni a dolgot…

  28. “molnibalage:
    Szu-24 gépeket tudtommal nem vetettek be, csak Szu-25 különféle verzióit.”

    De vetettek be Szu-24 -.est, sőt… le is szedtek kettőt a Grúzok.
    Fentebb mellékeltem egy linket, most akkor megteszem még egyszer.
    Minden főbb hadmozdulat, egység, célpont, támadási körzet, veszteség szerepel rajta:
    http://en.rian.ru/infographics/20100811/160162134.html

    Az orosz gépveszteség elég jelentős mind technikában, mind személyzetben. A Grúz csapatlégvédelem igen jól teljesített, mint látható a Dél-Oszét területeken. (Így mindenféleképpen csapatlégvédelemnek kellett lennie.)
    Ebből az oroszoknak komoly tanúságokat kell levonniuk, hisz a gépveszteség a következő:

    Szu-25BM 2008.08.08.
    Tu-22M3 2008.08.09.
    Szu-24M 2008.08.09.
    Szu-25SM 2008.08.09.
    Szu-25BM 2008.08.09.
    Szu-24M 2008.08.11.

    “bczozo
    Amiről írtam az a diplomáciai kommunikációs csatornákból szivárgott ki (háttérből) nem volt soha nyilvánosan kijelentve. Mert nem titok, hogy Bush kormánya fontolgatta a beavatkozást, az oroszok beakartak vonulni Tbiliszibe és megdönteni Szaakasvili rendszerét..stb. Persze mindenki észnél van -”mit engedhet meg és mit nem” ”

    Voltak a Szaakasvili rendszer megdöntésére irányuló lépések, de végül a háttérben kiegyeztek a nagyok, hisz oszd meg, és uralkodj.
    De a mellékelt térképen jól látható az azeri olajat szállító Baku-Supsa vasútvonal, hisz a meglévő olajvezetékek szállítókapacitása korlátozott volt. A villámháborúban ezeket Poti felé sikeresen rongálták, a Poti kikötőjében lévő olajipari és átfejtő komplexum szinte 100% -ban nullázva lett. Tbiliszi környezetében pedig a Baku-Supsa vasútvonal infrastruktúráját redukálták zéró közelire. A Törökország felé vezető új (kőolaj v. földgáz, most meg nem mondom) vezeték akkora még nem készült el, azóta sem erőltetik, hisz Azerbajdzsán 2009 -ben az időközben korlátozottá vált szállítókapacitásra hivatkozva Moszkva felé fordult, és szépen Oroszország felé szállítja az energiahordozókat.

    Ennek a háborúnak is, mint oly sok másiknak a nyersanyagok, energiahordozók a fő okai.
    És ez csak fokozódni fog, sajnos:

    A jobb megérthetőség miatt, tudományos alapokkal alátámasztva:
    http://ffek.hu/blog/hetesi_zsolt/vilag_helyzete_eghajlat_eroforrasok_gazdasag_elso_elemzes_bovitese

  29. Valóban nem támasztottam alá, bocsi. Dudinál a pont, van rakétatüzérség is a világon… :) A Kh-555-ön kívül meg vannak más robotrepülőgépeik is a muszkáknak.
    Orosz források két Szu-24 elvesztéséről is írnak újabban, egyébiránt, ráadásul kettőről. Nem mellékesen pedig – állítólag – voltak a térségbe Foxhoundok vezényelve és egy Mainstay is. Más kérdés, hogy semmi dolguk nem volt. :)
    Ráadásul vedd figyelembe, hogy Grúzia – főleg orosz szemszögből :D – nagyon kicsi. Nincs túl sok helye a grúzoknak eldugnia vagy olyan helyre vinnie a technikát, ahol az oroszok nem érik el könnyűszerrel.

  30. molni

    Az lehet,hogy lelőtt pár Iskandert a légvédelem,de jó pár becsapódott sikeresen eltalálva a célt.

    “Kh-555-öt meg kétlem, hogy beveténk, mert Tu-160 tudja csak vinni és igen korlátozott számban áll rendelkezésre.”

    Azt nem tudom,hogy mennyi áll rendelkezésre belőle,de ha ellőnek belőlük vagy 10-20-at akkor újragyártaná őket(honnan tudod,hogy mennyi van az oroszoknak belőle?).

    “Kh-555-öt meg kétlem, hogy beveténk, mert Tu-160 tudja csak vinni”

    Miből gondolod ezt?Mert a KH-555 hatótávolsága 2000-3500km ezek után mondj egy okot ami meggátolná az alkalmazást.Ha a legkisebb feltételezett hatótávolságot veszem alapul(2000km)akkor is Moszkvától északra lehetne indítani a KH-555-t…

  31. “bczozo
    Egyetértek, ez így lesz Irán esetében is…. ”

    Így van, az iráni kőolaj, de még inkább a földgázkészletek nagyon is potenciális célponttá teszik, ha csak nem állnak a vezető hatalmak mellé. De a Mollah -ok teokratikus rendszere miért is tenné ezt…?!

    A közelmúltban is számtalan példa volt az energiahordozók miatt eszkalálódott konfliktusokra. Lásd az iraki háború, és a kőolaj. Ez már egy agyonrágott csont, úgyhogy élek más példákkal.

    A gázai konfliktus, nem csak Irán-Izrael közvetett párbaja volt, és nem csak a Hamász készleteit, élő és fegyverarzenálját, továbbá az infrastruktúrát rombolták, a Kasszám rakétavadászat jegyében.
    Igen jól kidolgozott stratégia volt ez, ami a földgázról is szólt. Több legyet egy csapásra, című történet…

    http://www.globalresearch.ca/index.php?context=va&aid=11680

    http://www.globalresearch.ca/index.php?context=va&aid=11787

    De ide sorolható jó példa az Arab-izraeli háborúk közül jó néhány, amelyek propagált vallási, etnikai, és területszerző mivolta mögött számos esetben a területszerzés vertikumán belül, az erőforrások (jelen esetben az édesvíz készletek) totális ellenőrzésének kérdése állt. Ez mindkét oldal szereplőire igaz, hisz a háborúban nincs jó és, rossz fél. De mindig a győztesek írják a történelmet!

  32. “Szu-25BM 2008.08.08.
    Tu-22M3 2008.08.09.
    Szu-24M 2008.08.09.
    Szu-25SM 2008.08.09.
    Szu-25BM 2008.08.09.
    Szu-24M 2008.08.11.”

    azért ez nagyon kemény pofon lehetett….

    python: számolj. Ha az Iraqi kaland 2000milliárd$ba fáj (nem számolva ebbe teljesen bele, hogy akinek elötték az akármilyét az hadirokkant és nem termel hanem kapja a havi pénzt) akkor ha az utolsó csepp olaj amit Iraq kitermel US tulajdonba kerülne (nem kerül ~50%ba kerülhet de rengeteg az orosz, kínai, EUs cég fur.) akkor hány év alatt térül meg az Iraqi kaland?

  33. “Fade:
    számolj. Ha az Iraqi kaland 2000milliárd$ba fáj (nem számolva ebbe teljesen bele, hogy akinek elötték az akármilyét az hadirokkant és nem termel hanem kapja a havi pénzt) akkor ha az utolsó csepp olaj amit Iraq kitermel US tulajdonba kerülne (nem kerül ~50%ba kerülhet de rengeteg az orosz, kínai, EUs cég fur.) akkor hány év alatt térül meg az Iraqi kaland?”

    Nyugi Fade, már rég megtérült…
    Hisz a háborúval a korábbi Tatal (EU -s Francia) és Kínai koncessziók szépen mentek a kukába. Az iraki olaj kitermelése azóta amerikai cégek kezében van. Ha jó “szövetséges” voltál akkor csurranhattak-cseppenhettek morzsák ebből. Továbbá az északi olajmezők az iraki kurdok ellenőrzik és az onnan származó bevételek döntő hányada a kurdoké. (Török o. nem véletlenül erőlteti újból a kurd kérdést.)
    A háború és az átmeneti irányítás időszaka alatt az amerikai cégek (mert más labdába sem rúghatott) 150-300% -os haszonkulccsal dolgoztak. Mert tehették, hisz kell v. nem! És háborúban kvázi minden kell, így az ára nem számít. Ez ment jó 4-5 évig.
    Nem hiába mondják; hogy a háború, a legnagyobb biznisz…!

  34. És mivel így az USA kvázi ellenőrzi az iraki olajkészlet többségét, kisebb mértékben függ a szaúdi olajtól. Ez egy globális stratégiában gondolkodó országnak, kvázi egy mai modern “birodalomnak” megéri.

    A stratégia kérdések fontosságát, és “értékét” nem feltétlenül kell dollárosítani. Hiába ez a tipikus, a “modern” emberre jellemző közgazdász gondolkodásmód…

    Így születik meg az, hogy a “modern” ember, politikus, döntéshozó akkor értette meg az erdőirtás problémájának fontosságát amikor neves kutatók (botanikusok, biológusok, zoológusok, geográfusok, stb.) eléjük rakták, hogy az erdők haszna, kvázi nominális értéke 1500 mrd USD -t tesz ki hosszútávon, ha épségben hagyjuk a környezetet.

    Szóval ne így álljunk neki, és hidd el, hogy megérte az utolsó centig azoknak, akik ebből profitáltak…

  35. Most pedig önkritikát gyakorlok. Poti kikötője nem is annyira volt stratégiai fontosságú, ha az olaj szempontjából vizsgáljuk.
    Supsa kikötője sokkal fontosabb volt, van, lesz…!

    Pár érdekes térkép, hogy tudjuk kötni a konfliktust energiahordozókhoz…, és hogy az Oroszok milyen ügyesen kártyáztak. Hisz beugratták Szaakasvili -t a háborúba, mint kezdeményező, tehát kvázi agresszor felet. Így rendcsinálóként léphettek fel, miközben a térségre applikált középtávú moszkvai érdekek szinte maradéktalanul érvényre jutottak.

    Ábrák, térképek:

    http://www.energyinsights.net/cgi-script/csArticles/uploads/4207/Gas%20Map%20Europe.gif

    http://ec.europa.eu/ten/energy/studies/doc/2004_brochure/natural_gas_network_03_en.jpg

    Főleg ezek érdekesek:
    http://www.eia.doe.gov/cabs/Russia/Maps.html

  36. Irán esetében már így van. A pártfordulás pont azért következett be mert Irán Törökországon keresztül Európába nyomja át a gázt és lehet hogy később az olajat is. A gézai gázról mér régebben is írtam ide linket ugyan úgy ahogy az iráni gázról. A másik ehhez kapcsolódó hír, hogy a szaudiak hirtelen aktívak lettek Libanon-nal kapcsolatban. Ehhez kapcsolódó hajmeresztő kiszivárogtatás a heszbollaktól, hogy a volt libanoni elnököt az Izraeliek ölték meg,(klasszikus false flag minta fénykorban) és rákenték a szíriaiakra, (hogy kizavarják őket az országból,már tudjuk miért) ráadásul erről bizonyítékaik is vannak amit maguk az izraeliek szolgáltattak. Nos mindezek + az egyéb hírek érdekes változásokat hozhatnak a jövöben. (Libanoni fegyverszállítások, szaúdi fegyvervétel izraeli blokkolási kísérlete,stb)

  37. Üdv a lelkes olvasótábornak!

    Azerbajdzsán területén amerikai támaszpontok vannak, de teljesen hiteltelen források homályos látomásaikban izraeliekről is írtak.
    Teljesen véletlenül Grúzia területéről is hasonló hírek érkeznek – ezek valóságalapját természetesen nem tudjuk ellenőrizni, de semmi sem kizárt – főleg, hogy a grúz védelmi miniszter grúz-izraeli kettős állampolgár. :)

    Grúzia és Azerbajdzsán “felett” északra látható Oroszország, “alattuk” délre pedig ki más, mint Irán.

    A múlt hónapban Irán jelentős csapatösszevonásokat hajtott végre az Azerbajdzsánhoz közeli régiókban, ezzel egy időben az oroszok is kissé közelebb vezényeltek még némi haderőt a Kaukázushoz.

    A törökök katonai segítsége Grúziának annyi volt, hogy néhány non- upgrade lövészpáncélost odaszállítottak anno, de sajna Erdogan és kormánya 2008. augusztusában azonnal Moszkva pártjára állt abban a háborúban, amelyet az oroszok alig-alig bírtak megnyerni… :) …48 óra alatt. A hat gépből állítólag kettőt saját légvédelem szedett le, de hát ki tudja?

    Bczozo igazat írt, a nyugati média több helyen lehozta, hogy Bush néhány tanácsadója 2008 nyarán felvetette, hogy az USA indítson légitámadásokat a bevonuló orosz katonai konvojok ellen. Végül elvetették ezt a remek ötletet. Apropó, nem elhanyagolható mennyiségű orosz taktikai nukleáris fegyverzet van a Kaukázusi régiótól nem túl messze telepítve.

    Sajna az a helyzet, hogy a történet nem Grúziáról szól, hanem sokkal nagyobb tétek vannak az asztalon, de ezek egy részéről már olvastam néhány hozzászólásban, így nem ismételgetném – maximum kiegészítem még egy aprósággal: a Közel-Keletre és a melegvízű tengerekre való kijutás korridorja a Kaukázus az oroszoknak. Márpedig az orosz politika egy ideje nem éppen a csigaház-effektust mutatja, ha jól látom.

    Végezetül pedig egy apróság: Python írásai nem rosszak, alapvetően nincs ellenvéleményem. De Python az Python, Montezuma pedig mz. :) Nincs szükségem tucatnyi nicknévre, ez az egy is bőven sok.

    M

  38. Kösz Montezuma! :)
    Ez így van, Python az Python, Montezuma pedig Montezuma (mz)!

    Egy másik poszt, hozzászólásában viccesen utaltam már én is erre, hogy anno jobban csíptem az Jawa -t, mint az Mz -t. :)

    Végezetül pedig köszönöm a bátorítóan ható elismerő szavakat, továbbá a hasznos kiegészítéseket. Hiába, több szem többet lát, több fül többet hall. A csapatmunka mindig eredményesebb, mint a magánzás…!

    És így van, sokkal nagyobb tétek forognak az asztalon, mint maga Grúzia! Lehet egysíkúan is nézni, elemezni dolgokat, de nem célszerű.
    Hisz a nagy Globális Pókerasztal több szereplős, több “játéktérrel”, ahol változók, szereplők tucatjait kell figyelembe venni, így több “síkon” (layer – réteg találóbb kifejezés) kell egyszerre gondolkodni, melyek végül kiadnak egy komplex egészet, és még ezt tudnunk kell beilleszteni az adott és a globális térbe is.

    Na ez a szép. és cseppet sem egyszerű játék, továbbá alapja a hadműveleti és stratégiai tervezésnek!
    Szándékosan írtam mindkettőt, mert ha a stratégiai tervek valóra válnak, akkor szerencsés esetben nem kell alkalmazni a hadműveletieket.
    Igaz az 1960 -as évek elejéig a politika határozta meg a stratégiai, gazdasági irányvonalakat; de azóta nagyot fordult a világ. Hisz a vietnami konfliktus óta már a gazdasági érdekek, erőközpontok szabják meg a politika irányvonalait, és ezáltal a stratégiaiakat is!

  39. Monti

    Egy felvetés.

    Nem lehet az hogy az egész egy közjáték.

    Szerintem az tény hogy az oroszok setében nem a legjobb csapataikat küldték.

    Abháziáb és Oszétiába.

    Hanem azokat amelyeket leggyorsabban tudtak mozgósítani.

    Oroszok lehet hogy úgy taktikáznak hogy Grúzát egy következő támadásba bedarálják.

    Csak akkor már a potens új felszerelésüket fogják le tesztelni.
    Pl: A franciáktól vett deszant hajókat.

    Így most várnak had mennyen a Grúzokhoz a nyugati felszerelés így jobb tapasztalatokra tehetnek szert.

    Ha már Irán közvetlen szomszédjai lesznek jobban tudják őket zsarolni.

    Grúzia bekebelezésével a térségbe egyértelművé válna ki az úr.
    Első orosz-grúz háború inkább a környező országoknak bizony gatták hogy tudnak vissza fogottak lenni.
    De ha kell gyorsan közbe tudnak lépni és az általánosságban az orosz haderő erős még úgy is ha nem a legjobb eszközeiket vetik be .

    Irán kapcsán Grúzia után lehet egy Orosz-Izraeli közös vállalkozás is .

    Amit háttérből USA is támogatna.

    NATO-ba csak a Törökök az egyik legerősebb tag.
    Akit már nem érdekel az EU.

  40. Így ha Irán eleszik az törököknek is figyelmeztetés.

    A törökök újra elkezdenek félni az oroszoktól és beállak USA mögé.

    Így Izraelnek nem kell tartani törököktől.

    Oroszok viszont befolyásra tesznek szert Iránba, megfingatva Kínát.
    Úgy hogy az USA felteheti a kezét hogy ő nem tehet semmiről

    Atom háborút senki nem akar, USA legnagyobb hitelezője meg Kína.

  41. Üdv Python és Monyok!

    Kezdjük visszafelé – Monyok Úr: :)

    Amit írtál, lehetséges az is.
    A Bush-éra a neokonoknak csúfolt lobby érdekeit szolgálta, akik nem titkoltan Izrael stratégiai érdekeit tartották szem előtt! Az USA jutalma “cserébe” a lenyúlt iraki kőolaj biznisz és a fegyvergyártók bevétele volt.

    A grúz támadásról az oroszok tudtak előre, kicsit rákészültek a dologra. A Kaukázus környékén lévő katonai/haditechnikai erőket dobták át, eleve úgy számolták, hogy nagyobb erő nem kell – Tbiliszit eleve nem is akarták elfoglalni, mert nem volt céljuk az, hogy a grúz lakosság esetleg Szakasvili mögé sorakozzon. Így elérték azt, hogy a grúzok nagy része nem igazán kedveli a saját elnökét, akinek a hatalomba jutásához az USA és Izrael nem kevés áldozatot hozott! Moszkva vissza akarja nyerni a befolyását Grúzia felett, ebbe nem fér bele az, hogy elsöprik a grúz államot, sokkal inkább oroszbarát vezetést segítenek majd hatalomba jutni. Ha be akarták volna Grúziát darálni, akkor a háború legfeljebb pár nappal tartott volna tovább, Mistralok nélkül is.
    De ez a győzelem vereség lett volna: az oroszok ugyanis elvesztették volna az alapvetően becsületes és normális grúz lakosság döntő részének a szimpátiáját. Néhány fórumozó kicsit más szemüvegen át nézi a történetet, nekik még nem esett le, hogy egy rendkívül kifinomult stratégiai érzékkel és profin lejátszott történetet láttak.

    Szakasvili jó az oroszoknak, mivel jó eséllyel lesz annyira hülye, hogy tovább élezze a helyzetet, így voltaképpen “legalizálja” az orosz katonai felvonulást a térségben. Néha az az érzésem, hogy Szakasvili voltaképpen egyfolytában szívességet tesz Moszkvának, lassan meg kell kérdőjelezni a valós elkötelezettségét. :)

    A török-orosz viszonyban szó sincs ellenérdekekről, sőt! A hagyományos orosz-török rivalizálás a múlté, nyugodtan el is lehet felejteni. A Közel-kelet stabilizálása ugyanúgy érdeke Ankarának, mint Moszkvának, persze más-más okokból. A térségben Ankara vissza akarja szerezni a történelmi befolyását, ehhez pedig Moszkva segítsége is kell. Az ellenérdekelt oldal (USA-Izrael-Szaúd-Arábia) pedig mindent megtesz azért, hogy Ankara ne növelje a hatalmát arrafelé.

    A kulcsállam ebben a történetben mára Irán lett, cseppet sem mellékes, hogy Irán esetleg atomhatalommá válik, így Izraellel és az USA térségbeli csatlósaival szemben egy újabb regionális katonai hatalom születik, aki nem mellesleg a világ földgáz készleteinek igen jelentős részét is birtokolja. Ha ez bekövetkezik, akkor a túloldal mozgástere minden szempontból tovább csökken, amely pozitív visszacsatolásként értelemszerűen emeli Ankara súlyát is!
    A Stratfor múlt havi elemzése már egyenesen arról beszélt, hogy az USA iraki kivonulása esetén a térség egyik domináns katonai ereje Irán lesz! Szerény véleményem szerint jelen pillanatban már létezik egy török-iráni szövetség (évek óta vígan együtt lövik – konkrétan van infócsere a két állam tüzérségi erői között – az izraeliek által pénzelt kurd szeparatisták területeit), de elég, ha a török-brazil összehangolt fellépésre utalok Irán érdekében.

    Ebbe a regionális játszmába kapcsolódnak be az oroszok, az ő törekvéseik kicsit nagyobb léptékűek, de a török-iráni mozgásokkal szinkronban vannak. Oroszország szintén befolyást kér a térségből (is), de ugyanígy nyomulnak Európa, a Távol-keleti régiók és Dél-Amerika felé is. Az orosz mozgás pedig rásegít Kína gazdasági terjeszkedésére a világban.

    Gyakorlatilag az USA – köszönhetően eddigi politikájának – elérte azt, hogy az egykori riválisok kezdenek több síkon (Python után szabadon: layeren :D ) összezárni a gyengülő szuperhatalom ellenében, kihasználva a több területen meggyengült befolyását és hatalmát.

    Python:

    Nos, néhány jószándékú és nyájas fórumozó részére van egy jó és egy rossz hírem. Mz és Python nem ugyanaz a személy! Ez volt a jó és a rossz hírem is. ;)
    Egyébként szívesen, alapvetően én is így látom a dolgok alakulását. Persze megértem, hogy sokaknál nehéz lenyelni ezt a békát, de ez van.
    Annak, hogy belemenjek olyan felesleges és parttalan vitákba, amelyek során mindenki fújja a magáét, értelmét nem látom. Ez maximum verbális önkielégítésre jó, arra meg sajnálom az időt. Értelmes eszmecserére viszont mindig ráérek.

    Üdv: M

  42. Ui: A lényeg lemaradt!
    Az SZ-300-ok térségbe telepítése egyértelmű figyelmeztetés messze nem csak Grúziának, hanem mindenkinek, aki támogatja őket. Ha véletlenül egy izraeli vagy amerikai kémgép repülne arrafelé, talán még le is lövik!
    Apropó: Mit telepítenek még a térségbe, amely miatt ilyen komoly légvédelem kell? Hiszen a grúz légierő nem tétel.
    A Grúzia – Örményország – Azerbajdzsán háromszöget körbeveszi Törökország – Oroszország – Irán.

    Ötlet? :)

  43. Montezuma:
    A grúz támadásról az oroszok tudtak előre, kicsit rákészültek a dologra. A Kaukázus környékén lévő katonai/haditechnikai erőket dobták át, eleve úgy számolták, hogy nagyobb erő nem kell.

    Sőt, nemhogy tudtak, de egyenesen ők “provokálták”, terelgették Szaakasvili vezette kormányzatot a “megfelelő” irányba. És ez a jó jogász ember (1994-ben jogi mesterfokozatot szerzett a Columbia Law School-ban, előtte pedig a Kijevi Állami Egyetemen szerzett 1992 -ben Nemzetközi Kapcsolatok diplomát. Elméletileg tipikus diplomata, vagy beszervezendő külföldi hírszerző jelölt volt.
    Pszt., de mint tudjuk a nemzetközi kapcsolatok szakon végző friss diplomásokat előszeretettel keresik meg az adott állam hírszerző ügynökségei, ilyen-olyan ajánlatokkal.)
    igen szépen rávetődött a mesterien kidolgozott orosz csalira, a konfliktust magát megelőző pár hónapnyi macska-egér játszma következtében. Hiába, a rutinosabb öreg rókák ezt észreveszik, vagy jobban bírják idegekkel a “ki rántja el előbb a kormányt, miközben frontálisan hajtunk egymás felé” játszmát.
    Az Oroszok “mesterien” kidolgozták ezt a klasszikus stratégiai elemet (mert csak egy része a teljes stratégiának), de a sikerhez azért erőteljesen kellett a fiatal (és ezek szerint elég tapasztalatlan v. forrófejű) Grúz elnök is.

    “Apropó: Mit telepítenek még a térségbe, amely miatt ilyen komoly légvédelem kell? Hiszen a grúz légierő nem tétel.”

    Nem egy ütőképes légierő, mint itt is látható: http://www.globalsecurity.org/military/world/georgia/af-equipment.htm

    Inkább nevezném őket a hadsereg kisegítő repülő alakulatainak.

    Viszont a korábban telepített, és most telepítendő Sz-300 rendszer 64N6 felderítő radarjának 300 km a hatótávolsága. De ha az Sz-400 -as kompatibilis 96L6felderítő radarját telepítik, az 300-500 km hatótávolságú.

    Azért ezekkel a radarokkal igen szépen lefedhető a távolsági felderítés spektruma.
    De ez csak egy tipp…!

  44. A végéről lemarad a lényeg, mindkét radar hozza a kb. 1000 km -es felderítési hatótáv maximumot ballisztikus rakéták esetében.
    Abháziából kiindulva ez egy elég szépen lefedett félkör, a Kaukázus árnyékoló hatását figyelembe véve, az orosz érdekszféra mentén.

  45. Üdv Python!

    Bármi is az igazság Szakasvilivel kapcsolatban, egy biztos: egy szép napon a mór mehet majd…

    Mindenesetre érdekes, amit az 1000 km-es felderítési hatótávról írtál. Ez gyakorlatilag akár az izraeli légtérig is elláthat, ami igen kényessé tehet egy esetleges meglepetésszerű izraeli légitámadás megindítását Irán ellen.
    Egyébként voltak hírek arról is, hogy Szíriába telepítettek az irániak igen komoly légtérfelderítő lokátorokat.

    No mindegy, zajlik az élet arrafelé.

    Üdv: M

  46. Üdv Montezuma!

    Zajlik az élet, az biztos…!
    De az 1000 km Irán esetében is érdekes, hisz így az északi területeikre is belátnak, ha ballisztikus rakéta érzékelésről van szó. De feltételezem ekkora távolságnál még csak érzékelésről, észlelésről beszélünk; nem pontos koordinátákról.
    Mindenesetre szépen lefedik a kaukázusi régiót, belátnak a törökhöz, szírekhez, és a Fekete – tengert jelentős részét is.

    Nem véletlenül nem akarják az oroszok átadni az új ENSZ embargóra hivatkozva az Sz-300 rendszereket(ezekre nem is vonatkozik) az Iránnak. Igaz 4 db rakétát beszereztek kerülőúton, de a lényegi elemek egyenlőre hiányoznak.

    Persze ez az egész egy igen bonyolult sakkjátszma, amit nem csak két szín figuráival játszanak…

    Üdv: Python

  47. python: “Nyugi Fade, már rég megtérült…”

    Elolvastad amit írtam? Nehéz pár számot összeszorozni?

    Hamár “kiütötték” mit keresnek ott Orosz, Kínai, EUs söött még a Magyar MOL is? hmm?

    btw a szibériai Iráni lokátorok meg az abháziában lévő “zsidó” támaszpontok tényleg szuperek.

  48. Fade, miért ne olvastam volna el? Hisz nekem címezted.
    Én nem állítottam, hogy napjainkban nincsenek Irakban USA cégeken kívül mások, de azok zömében a Kurd területeken találhatóak. (Valószínű nem voltam túl pontos a megfogalmazásban.)

    “dudi:
    Szerintem az egy hosszútávú befektetés,+ kihagytad azt a rengeteg megrendelést,amit Iraknak teljesítenek az amik(nem csak haditechnikaira gondolok hanem polgárira is).”

    Ezt nem ismételtem volna, hisz dudi gondolatai, egyetértek vele.
    Ha én is megismételtem volna, csak ismétlés lenne.

    És igen, megtérült. Hogy miért? Vannak olyan stratégiai közép, és hosszútávú döntések, amelyeknél nem a bekerülési költségek az elsődlegesek, még az amerikaiknál sem. (Sajnos a magyarok zöméből ezt kinevelték az elmúlt 20 évben, és csak azt tudja a többség nézni, hogy mit is ér x,y.z.)
    Jobban mondva vannak olyan döntések, tervezett lépések sorozatai, akciók, amelyre azt mondják: minden pénzt megér.
    És jelenleg az USA, mint modern “világbirodalom” számára a nem ellenőrzött, és nem megbízhatóan elellenőrizhető kőolajforrásoktól függetlenedni elsődleges nemzetbiztonsági prioritás. Hisz nincs a világon még egy olyan állam, aki annyira függ, az olajtól, mint az USA. Lásd itt: http://www.nationmaster.com/graph/ene_oil_con-energy-oil-consumption
    (Igaz 2007 -es adatok, azóta ez nőtt, de jól szemlélteti a helyzetet.)
    A legfőbb olajexportáló az USA -ba pedig Szaúd-Arábia, amely a látszat ellenére instabil államként van kezelve az USA részéről, hisz bármikor a vahabita szélsőségesek kezébe kerülhet “A Királyság” amint csak legkisebb hajszálnyi repedés megjelenik az uralkodócsaládon belül. Továbbá a szaúdi készletek is csökkenésnek indultak, bármennyire sem propagálják.
    Ilyen helyzetben bármennyi pénzt megér, még csak a részleges függőség csökkentés is, hisz ezáltal is növelhető az USA számára a mozgástér. Ez pedig egy mindenkori “birodalom” számára kulcskérdés.

    A fentebb idézett dudiu gondolataihoz kapcsolódva, nemzetgazdasági szinten vizsgálva jóval több GNP -t termelt a háború, mint amennyibe került. (Szándékosan nem GDP -t írtam.)
    Ilyen szempontból volt jó 4-5 jó éve az amerikai gazdasaságnak, hisz az olajkitermelési csúcsérték 2003-2004 -re várt maximumát kitudták tolni 2008 nyara-ősze időszakra. Azóta a napi kitermelt olajmennyiség fokozatosan csökken, és ez megállíthatatlan. (2012-14 között érjük majd el azt a szintet, ahol 10% -al fogja az emberiség folyamatosan növekvő napi igénye meghaladni, a napi kitermelt kőolaj mennyiségét.)
    Ekkortól várhatóak drasztikus változások nem csak a mindennapjainkban, hanem a Globális játszótér szereplőinek viselkedésében. Most még kardcsörtetés fázisa van, de mindegyik “nagy játékos” már erre az időszakra készül. Mely jelenség mellett párhuzamosan a globális felmelegedés (inkább lehűlés, de mint tudjuk, minden glaciálist, felmelegedés előz meg) és a “modern” globális termelői kapitalizmus válsága is. Ezek a folyamatok párhuzamosan, összefonódva, egymást erősítve haladnak előre.
    Nem véletlen, hogy a Pentagon stratégiáit nagyon is foglalkoztatja az alternatív üzemanyagok, és a felmelegedés kérdése.

    Visszatérve, a háborútól a 2009 -es “válságig” jóval többszörösét hozta nemzetgazdasági szintem az iraki konfliktus, mint amennyibe került. Persze abban igazad van, hogy ez nem a költségvetés keretszámaiban jelenik meg, hisz hazánkhoz hasonló eladósodottsági mutatókkal még egy vezető és gazdasági hatalom rendelkezik, és maga az USA. De ez már más kérdéskör, és nem ennek a topiknak a szakterülete, és témája.
    De hogy mindenki jobban tudja értelmezni, hogy a nagyhatalmak mely időszakra is készülnek, és amely folyamat előjátékainak részesei vagyunk, íme egy hasznos olvasmány:
    http://hu.wikipedia.org/wiki/Olajcs%C3%BAcs

    Üdv: Python

  49. python: De kiszámoltad, hogy ha 20%nyi tiszta profitot rak zsebre a xom… akkor hány évtized kell, hogy megtérüljön az iraqi kaland?

    US pedig iraq elött is agyon volt biztosítva olaj terén. Maga SzA és Kuvait messze sokkal többet hoz fel mint amire USnek szüksége lenne az öböl felöl. Sehol nincs a kiszogáltatottásguk 73al összehasonlítva.

    “A fentebb idézett dudiu gondolataihoz kapcsolódva, nemzetgazdasági szinten vizsgálva jóval több GNP -t termelt a háború, mint amennyibe került.”
    Alapvető tévhit. A fegyver eladások hozzák a sok pénzt. és nem az, hogy megtermelem a bombat amit utána ledobok. Akkor már bomba helyett lehet csinálni utat, vasutat, egyetemet, “nasa”t, “tokomak”ot aminek tippre több értelme van mint a vak/süket/béna veterannak fizetni élete végéig a zsoldot.

    Az oil peakot elöször 1987re majd 1995re várták. A 2008as visszaesés meg nem a kitermelés miatt van, hanem mert majd összeomlott a világgazdaság és csökkent a fogyasztás. Jelenleg meg ott tartunk, hogy sorba találják az olaj mezőket amiket 50$ felett bőven megéri kitermelni. A 10éve még massziv földgáz importra szoruló US, lassan már exportálhatna is. Legyen egy ilyen “forradalom” az olajnál is oszt megint eltolodott a “peak oil”. LD 1973

    (Amúgy sztem 2010ben a kitermeés már meg fogja haladi a 2008as szintet. Azaz már idén megdöl a 2008as év volt a “csúcs”.)

  50. A hezbollah története. Szerintem hihető. Nagyon érdekes az információ szerzés forrása. (uav-ról illetve személyek elfogása.) Szerintem ül a történet mert az izraeli kémek letartóztatása is attól az időktől datálódnak. Szerintem ezt nem fogják nagydobra verni.Mindenki ellenérdekelt.

    http://www.tehrantimes.com/index_View.asp?code=224603

    Ezek után azok robbantások is gyanúsak amiket az alkaida vagy a tálibok mecsetekben végeznek. (lehet hogy nem is ők hanem 3 betűs szervezetek)
    Az orosz iráni gázügy:keresem a linket.

  51. A radarokkal kapcsolatban: az irániak szerint Van Nebo suv radarjuk. Azonban ez csak fizikailag a katonai felvonuláson volt látható videón és képeken. Az óta viszont telepítve OBORONA 14 hez hasonlító radart látni arról viszont képek is vannak igy biztos:
    http://translate.googleusercontent.com/translate_c?hl=hu&langpair=en|hu&u=http://www.tehrantimes.com/Index_view.asp%3Fcode%3D222865&rurl=translate.google.hu&twu=1&usg=ALkJrhiuCVOHz53W9KB9QpdmsrHNRrl3Gw
    Így is néz ki mint a fenti katalógus 41. oldalán látszik.
    Az általuk NEBO nak nevezett radart telepítve sehol sem látni legalább is a fenti katalógus 40-42 oldala szerintit.
    Viszont érdekesség hogy Iránba próbálnak nyomulni olyan cégek akik termékei valamilyen szinten mellékvágányon vannak:
    http://www.kbtochmash.ru/products/products_6.html
    Pedig vannak ígéretesek köztük. Ezek a termékek egy része számomra teljesen, így ebben az összeállításban nem volt ismert.

  52. “A sort Moszkva zárta: a külügyminisztérium szóvivője által elmondottakban szerepel, hogy az Sz-300-as légvédelmi rendszerek telepítésével Oroszország semmilyen nemzetközi vállalásnak nem mond ellent, hovatovább a rendszer defenzív volt végett eleve alkalmatlan a szituáció destabilizálására.”

    Milyen érdekes, hogy ugyanekkor az európai rakétavédelmi rendszer deffenzív volta ellenére felborítja a térség stabilitását – Moszkva szerint. Mindig is bírtam ezt az orosz logikát.

Fórum hozzászólások

There are no comments in the forum topic that is associated with this post.