|

Franciaország rábólintott a Mistral-osztály eladására

Oroszország évek óta szemezik a francia Mistral-osztállyal és egyre közelebb az üzlet, mely hozzásegíti a fejlett európai technológiához.

Nicolas Sarkozy francia elnök a héten a Saint-Nazaire-i STX hajógyárba látogatott, ahol tájékoztatta a munkásokat, hogy két hajóegység legyártására kell felkészülniük.

„Franciaország legalább két fejlett technológiájú partraszállást támogató és helikopter-hordozó hajót épít az Orosz Haditengerészetnek” – nyilatkozta Sarkozy. „Orosz barátainkkal még dolgozunk a szerződés pontosításán, de a döntés már megszületett.”

Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök is szót ejtett a közelmúltban a Mistral-megrendelésről:
„Hazánk csak nyer az üzlettel és Franciaországnak sem jön rosszul a megrendelés a nehéz gazdasági helyzet idején.” – mondta Putyin, aki egy hajó darabárát 388 millió dollárra saccolta.

Franciaország NATO-szövetségesei nem túlzottan örülnek a hidegháborús ellenséggel kötendő üzletnek, az Amerikai Egyesült Államokban és a Balti-tenger menti országokban sem fogadták kitörő örömmel a hírt, hogy a fejlett technikának köszönhetően Oroszország hamarabb zárkózhat fel egyes NATO-tagok szintjére.

48 hozzászólás “Franciaország rábólintott a Mistral-osztály eladására”

  1. hát azért nekem a Tarawák jobban tetszenek
    kicsit potensebbek is mint ezek, szerintem
    Főleg mikor már az F-35B-k is ott ringatóznak majd rajtuk! :)
    igaz már a Av-8B-k is óriási előnyt jelentenek ezekkel a Mistrálokkal szemben, és az is igaz, hogy a Tarawák ritkán církálnak hordozó fedezet nélkül! :)

  2. tarawa már kifut americaval inkább akkor wasp. Persze nem csoda potensebb hisz nem kicsit nagyobb… (28.000 vs 42.000 (45.000 america) stonna)

    Na hát igen Mistralra is pár F35B kéne ruszkiknak…. :)

  3. Mik lesznek rajta ?

    Szerintem a Fekete tengeri meg a Balti hajókra csak kopterek mennek mert a légifedezet repterekről megoldható viszont tuti kerül valami kaliber csapásmérő a CSendes óceániaikra.

    Kérdés hogy mi ?

    Szerintem a Jak 130 izmosabb változata esélyes lehet vagy pedig ha meg tudják oldani akkor a Szu-25 egyik kisöccse.

  4. Valami csapásmérő egység kell rá mert nélküle az erőszakos partraszállás vagy a partraszált egységek előre nyomulása nem megoldható.

    Vagy konstruálnak valamit az oroszok vagy vesznek vagy pedig valami egyedivel állnak elő, mint pl pótrakétás start.

    Valami kell és lesz is az tuti.

    Nállunk is e körül megy a vita éppen hogy fedélzeti csapásmérő erő nélkül az egész értelmetlen ha kimozdúlsz a saját reptereid hatótávjából.

  5. UCAV + Kamovok + cirkáló rakéta / rakéta sorozatvető?
    Mert merev szárnyas nem nagyon fog elférni ezen.

    Kuruc: a tieiteken vagy a Villám II, vagy a fenti kombő csak persze nem kamovval, de ezt már írtam is.

  6. sulyid: mutatsz vmit a helyböl felszálló su25re?

    kuruc: Nehézkes. Kuznyecov 310m. Egy F35Bs JC 240m (ilyet akar aus is). Egy mistral 200m.
    Amúgy igazad van anélkül kimerészkedni öngyilkosság HA a másik félnek van.

    jut eszembe kiváncsi vagyok milyen aew lesz JCn, QEn…. A V22 ideális platformnak tűnik erre. (Oroszoknak ezt is meg kéne oldani, helikopteres megoldás ugye enyhén köhögős.)

  7. A JAK -141-es sokkal jobb gép volt a 38-tól. ossz. 2 prototípus készult, majd 1990-es években leállt a fejlesztés pénzhiány miatt.
    Szerintem biztos lesznek a Mistralon Ka-60-sok. Az 52-sek, hogy elférjenek, átkell tervezni a hangárokat, mivel alacsonyak .

  8. A Jak-38 / Jak-141 konstrukciót felejtsétek el, abból ma már nem lesz semmi. 1992-ben befagyott a fejlesztése.

    https://htka.hu/2008/03/19/jak-38-szovjet-vadaszbombazo-repulogep/

    Ezekre a hajókra támadó és szállító helikoptereket tudok elképzelni reálisan a mai orosz lehetőségeket figyelembe véve. Lehet, hogy kevés, de mondjuk a franciák mit használnak a saját Mistral hajóikon. Egyáltalán alkalmas-e a fedélzet kialakítása függőleges felszállásra alkalmas gépek üzemeltetésére?

    A tapasztalatok alapján hosszú távon el tudok képzelni egy új orosz gép kifejlesztését, de minimum egy évtized és nem a mai gépekből indulna ki. Még így is fantazi kategória…

  9. Gondolom az esetleges bevetési területek ( pl.Baltikum )nem is követelik meg a merevszárnyúak meglétét.Ezek a területek elérhetőek a szárazföldi telepítésű gépekkel és így megoldható a légi fedezet problémája.

  10. nem kell rá merevszárnyú gép mert ez a hajó sosem fog önállóan tevékenykedni mindig lesz légifedezet vagy szárazföldi bázisokról vagy anyahajóról az ami lhd sem mennek sehova cvn nélkül pedig van rajtuk harrier…

  11. A kommenteket olvasva halkan kérdezem, biztos, hogy minden állam minden fegyverét úgy vásárolja, hogy az önmagában is képes legyen megvívni egy totális háborút? Nem lehet, hogy ez csak egy eleme egy rendszernek. Biztos, hogy minden eszköznek önálló csapásmérő képességgel kell rendelkeznie?

    Szerintem, ezeket az eszközöket azért vásárolják az államok amire alkalmasak és amire tervezték őket, ennél többet belelátni botorság.

    Szerintem Oroszország, ugyan úgy, mint az USA megalkotta a maga Monroe-elvét, és ehhez keres megfelelő eszközöket, ilyen pl a Mistral osztály, amely alkalmas arra, hogy egy flotta csoport részeként segítse az orosz érdekek érvényesítését az ex-szovjet térségben, illetve pont francia példára hivatkozva védje a jövőben megjelenő afrikai esetleg latin-amerikai érdekeltségeket. Nem kell itt nagy dolgokra gondolni, mint pl az orosz állampolgárok kimenekítése egy esetleges válságövezetből (előbb-utóbb erre mind kül-, mind belpolitikai okokból fel kell készülni az orosz vezetésnek, lásd a kurszk ügy, vagy a csecsen háború), vagy esetleg a kalózok elleni harc, hiszen azok megléte sérti az orosz hajózási érdekeket. Ezekhez a feladatokhoz a helikopterek bőven megfelelnek, nem szükségesek, sőt bizonyos esetekben alkalmatlanok is.

    Ausztrália esete szerintem hasonló, és Kuruccal egyet nem értve, ha az ausztrálok csapásmérő repülőgép-hordozót akarnának, akkor azt vennének és nem deszanthajót. Ausztrália, ha meg akar akadályozni egy esetleges kínai/indonéz/maláj stb támadást, az sokkal nagyobb hatásfokkal tudja megtenni, a saját partjainál, ahol tömeges csapásokat tud mérni egy olyan ellenfélre, amelyik pont súlyt a saját támaszpontjaitól való távolság, távolsági védelemként sokkal alkalmasabbak a tengeralattjárók, mint ezek a nagy, ugyan akkor csak pár merevszárnyú repülőgépet üzemeltetni tudó egész más célra készült monstrumok.
    Egyszerűen Ausztrália esetében is arról van szó, hogy az ausztrál kormányzat nagyobb nemzetközi szerepvállalásban gondolkodik, illetve szükségét érzi a távolabbi érdekei és állampolgárai védelmét. Szerintem erre volt jó példa a kelet-timori szerepvállalása, és ezek a hajók pont erre a célra a legalkalmasabbak.

    Más:
    nagyon jó ez az álmodozás a Jak-130 hajóüzemeltetéséről, csak ennek van pár akadálya, egy a hajót nem erre tervezték (persze lehetne rá rámpát építeni), kettő a Jak még ha tegyük fel fel is tud szállni a hajóról (nem tartom lehetetlenek, az argentin Skyhawkok felszálltak 1982-ben katapult nélkül, igaz minimális hatótávval és egy 500lbs-s bombával, ami ma már lássuk be nem épp elégséges fegyverzet, nagyjából a Jak-38 két UB-57-16-osának a szintje), kérdem én és hova száll le, mert arra hajóra szerintem nem (a gépet nem erre tervezték, ugyan akkor a hajó gyakorlatilag minden más funkciója megszűnne, hisze a teljes fedélzetet gyakorlatilag állandóan szabadon kellene tartani, plusz el kellene látni valamilyen leszállást segítő berendezéssel). Az egyszer használatos XXI. századi repülő meg egy kicsit drága mulatság.

    Tudom hogy a kalapács mindenben szöget lát, de nem kellene túlzásokba esni. 8)

    TG

  12. Szia Ambasa

    „Ausztrália esete szerintem hasonló, és Kuruccal egyet nem értve, ha az ausztrálok csapásmérő repülőgép-hordozót akarnának, akkor azt vennének és nem deszanthajót. Ausztrália, ha meg akar akadályozni egy esetleges kínai/indonéz/maláj stb támadást, az sokkal nagyobb hatásfokkal tudja megtenni, a saját partjainál, ahol tömeges csapásokat tud mérni egy olyan ellenfélre, amelyik pont súlyt a saját támaszpontjaitól való távolság, távolsági védelemként sokkal alkalmasabbak a tengeralattjárók, mint ezek a nagy, ugyan akkor csak pár merevszárnyú repülőgépet üzemeltetni tudó egész más célra készült monstrumok.”

    Ahol tévedsz az a következő. Ausztráliát jelentős tengeri ( deszant ) erőkkel lehet csak elfoglalni. Azonban ezen erőknek légidezet kell. Ehez vagy jelentős CVBG kapacitásra van szükség ( ami kínai oldalon még nincs ) vagy pedig szrazföldi bázisú légifedezettel. Ez utóbbi azon kívül hogy adja magát indonéz szigetvilág által, még elsűlyeszthetetlen is. Éppen ezért van szükség valós csapásmérő anyahajókra amelyek partraszálló erőkkel is rendelkeznek mert ezen reptereket semélegesíteni kell.

    Az LHD ink még iányzó csapásmérő képességeinek okát én abban látom hogy anno mikor még a terv elindult még ezt óvatosan kezelték ne hogy kína fenyegetésnek vegye. Közben viszont az idő ezt a fajta óvatoskodást túlhaladta az USA gyengülésével és kína rohamos fejlődésével. Az idő mivel ezek még nincsenek itt, nem sűrget és az egyetlen szóba jöhető típus sincs kész F-35B de a közvélemény megdolgozása már tart.

    Ui : Nem véletlen maradt az első pillanattól a síugró sánc a hajók része és nem lett teljesen lapos fedélzetű ami a tisztán helis üzemnek jobban megfelel.

  13. Kuruc71

    te nem érzel egy lhd-t kicsit gyengének ahhoz h megfelelő csapásmérőerőt tudjon hordozni??
    mert szerintem nem valami sok az a pár f-35 ami elfér rajta ha ott vannak a helikopterek is(azok nélkül sem valami nagy potenciál hisz ez mégsem egy anyahajó hanem egy lhd amiről lehet merevszárnyú gépet üzemeltetni) szemben egy szigetre települt légibázissal amire a kínaiak tuti rengeteg vadászt és egyéb gépet pakolnak h meg tudják védeni
    nem lenne jobb venni egy közepes méretű anyahajót mondjuk olyan cdg/qe/kuznyecov méretben??

  14. Üdv Kuruc!

    ezek a hajók, szerintem maximum 8 merevszárnyú gép üzemeltetésére lesznek alkalmasak, ezek maximum békekikényszerítésre, illetve önvédelemre alkalmasak, nem csapásmérésre. Ha Ausztrália csapásmérő képességet akarna, akkor azt venne.

    Nem akartam belemenni ebbe az állandóan felmerülő kínai kérdésbe, de:

    Komolyan kérdezem, Kína miért is akarná megtámadni Ausztráliát, vagy Oroszországot? Mivel Ausztrália az USA egyik legszorosabb szövetségese, ez minimum harcászati atomfegyver bevetésével járna, Oroszország dettó, ráadásul még az USA és India és Japán is őt támogatná, mivel egyiknek sem érdeke egy ennél jóval erősebb Kína.

    Kína a flottáját egyszerűen a folyamatos taiwani fenyegetés fentartására (belpolitika), a Paracel-sziget kérdése és az egyre bővülő afriki érdekeltségeik védelmében fejleszti (lásd szomáliai kalózok), illetve mint nagyhatalom úgy gondolja, hogy ehhez a státuszhoz hozzá tartozik a nyílt tengeri flotta fenntartása, a saját hajózási útvonalainak védelme (főleg az öböltől). Ma Kína amit akar azt megveszi, vagy benépesíti, nem kell háborúznia, ha meg mégis arra kényszerülne akkor sokkal egyszerűbb utat is választhat, mint a fentebb említett öngyíkosság hiszen határos Mongóliával és legalább három közép-ázsiai volt szovjet köztársasággal (köztük Kazahsztánnal, amelyekért senki sem fog atomháborút megkockáztatni.

    Nézd, szerintem a kínai vezetés nem hülye, nem hiszem, hogy a nehezebb utat választaná, ha van könnyebb is. Szerintem, Ausztráliát sokkal inkább fenyegetheti egy a jövőben esetleg megjelenő indonéz iszlám terjeszkedés, amely nem is biztos, hogy közvetlenül Ausztrália felé, de annak érdekei ellenében történhetne meg.

    TG

  15. Azért az F-35B, pont az alacsony észlelhetősége miatt, okozna némi nehézséget a kitelepült kínai szükségreptereknek!
    Igaz, hogy stealth üzemben nem túl nagy a hordozható fegyvermennyiség, de azért lenne meglepetés amikor elkezdene hullani a manna a kicsi ferdeszemüek közé!

  16. kína ide vagy oda aszt sem lehet tudni mennyi géppel rendelkeznek légierőben bisztos nem úgy álnak mint az oroszok
    de szerintem már a tengeri erejük is jobb kivéve a tengókat
    ha megkapják az sz-400 akkor amerika után ők lesznek a legerőssebbek
    remélem az idén átadják a repülőgép hordozót az aranysasba olvastam hogy kína 2016-ban 3 anyahajóval fog rendelkezni de szerintem 2020-ban

  17. valaki árulja már el honnan van ez a kínának s-400-at
    az a fegyver exporttilalom alatt van addig amíg az oroszok nem rendszeresítenek belőle annyit amennyi nekik kell és utána is csak butított változatban lesz elérhető mint az iskander

    én is olvastam az aranysast csak nem érte mire ez a szám kína még sosem tervezett anyahajót nem fognak tudni legyártani 6 év alatt hármat úgy h még el sem kezdték őket

  18. „de szerintem már a tengeri erejük is jobb kivéve a tengókat
    ha megkapják az sz-400 akkor amerika után ők lesznek a legerőssebbek”

    Egyenlore a kínai hadiflotta gyengébb az orosznál, az orosz TA flotta a második legerosebb a világon, remélhetoleg ez így is marad.
    AZ S-400-ast nem fogja Kína megkapni, az exportja nem aktuális, másik dolog, ha el tudja lopni a technológiát.

  19. akkor megmondom az aranysas szerkesztőjének hogy ne írjon ilyen hülyeségeket .
    kicsit túlzásnak is találtam de leírtam .
    most olvastam hogy 2020 három atom meghajtásu rombolót állítanak szolgálatba az oroszok.
    valaki tud orosz anyahajó építéséről annyit tudok hogy felujítsák a kuznyecovot 2017-re
    pedig olvastam hogy 2015-re rendszerbe állítanak egy újat
    valaki világosítson fel mert nem sokat tudok erről

  20. @Kuruc71

    Egy LHD árából baromi sok tanker és csapásmérő géo jön ki. Minek teszel a vízre egy elsüllyesztehető hajót, ha az elsüllyeszthetetlen Ausztrál földről is operálhatnak a gépek és olyan távolsából, amit az általad odaképzelt erőnek a leghalványabb esélyse sincs elérnie az égvilágon semmivel…

  21. @Roni

    A jenkik gyártanak le 4,5 év – ez a rekord – de inkább 6 év alatt egy nukleáris meghajtású szuperhordozót. Ja, és azok működnek. Miért? Mert ezt csinálják kb. 60 (!) éve.

    Ezek után elővéve a kínai termékek színvonalát és a saját kútfőböl jövő fegyvereik minőségét – ami igazából nincs, mert A J-5/6/7/8/10/11/15 és az összes fő fegyvreük alapja vagy szinte 1:1 másolat, vagy igen komoly külföldi import eredménye és annak n+1 inkarnációja, de semmi új ötlet egyedül lényegében.

    Nos, ezt nézve nagyon érdekelne, hogy a kínaiak mitől tudnának 3 hajót összerakni kb. ennyi idő alatt, mikor soha semmiféle hordozót nem építettek, még egy kisebb franciához hasonlót sem. A szovjet flottafejlesztés elképesztően feszített volt, gigantikus források álltak rendelkezésre és 40 év gürcélésének eredménye volt a Kuznyecov és társa ami finoman szólva messze nem egy jenki szuperhordozó. Még gőzkatapultot sem tudtak rá tenni és még a franciák is jenki importból tettek olyat az új hordozóra. Még az ősrégi és átszabott USS Midaway képességei is leverik a Kuziét – a hajó elleni fegyverzetet és légvédelmet nézve, de véleményem szerint egy hordozón semmi keresnivalója anti-ship kategóriájú fegyverzetnek – pedig az egy második Vh-s alapokon nyugvó és erősen átépített teknő…

    A légvédelme is erősebb a Kuzinak az igaz, na de könyörgöm, az 40 évvel későbbi teknő és a CBG kísérőhajói sem dísznek épültek… :)

    Szóval csak a szokásos vélemény tőlem. Mire az a fenenagy hurráoptimizmus?

  22. na ja minek háborúzni ha megveszik kilóra…

    Shenhua gondolom ismerős név ausban és ugye nem aus cég. De aktívan érdeklődnek a Biliton irányába is és hát tözsdén forog, ami ott forog az meg megvehető.

    Debilek k* anyáznak. Az értelmesebbje meg elgondolkodik Simon Perez szavain…

  23. AZ S-400-ast nem fogja Kína megkapni, az exportja nem aktuális, másik dolog, ha el tudja lopni a technológiát.

    Még a dokumentáció ellopása sem jelent semmit, ha nem tudod értelmezni és legyártani. A mögöttes szemléletről és a létrehozásról sem mindent árul el.

    Én is láttam már sokminden terveit azon a területen ahol dolgozok és egy csak egy basic tervet olvasva is tonnányi kérdést lehet feltenni velük kapcsolatban. Egy kiviteli tervél meg aztán ehaj… Másolni sem egyszerű, de valamit megcsináni ami nincs is úgy, hogy soha nem csináltad és elsőre jót?

    Mert szuperhordozó technikát pl. nincs kitől lopni. Ez nem olyan ellopható dolog. Ez olyan lenne, mint „ellopni” azt, hogy hogyan teniszezik Federer vagy Nadal. Midenki láthatja élőben, hogy hogyan, a végeredményt, de mégsem képes őket szinte senki komoly versenyeken megverni pedig az ellenfeleik sem nyeretlen kétévesek…

  24. A hordozó még mindig egyike a legösszetettebb ht.eszközöknek egy megfelelően felépített ilyenfajta teknő összehozása nagyon nagy kihívás (lásd a franciákat,pedig nekik még volt is velük tapasztalatuk és mégis mennyire nem jött össze az első „komolyabb”hajó).Ezt nem lehet csak pénzből megoldani.Kell majd hozzá sok-sok gyakorlati tapasztalat,mert gondolom az amik nem fognak segíteni:)

  25. Allesmor Obranna

    Apró pontositás:

    Jak-141-esből 3 prototipus készült. Egy van Monyinóban, hajtóművek nélkül, egy van Zsukovszkijban leponyvázva, egy pedig összetört és elégett 19989-90-ben, egy hajófedélzeti demonstráció alkalmával.

    Jak-38-as egy elcseszett konstrukció volt, érdemes megnézni az echte orosz dokumentumfilmeket, milyen anyagot mutatnak róla és milyen hangnemben emlegetik. Különlegesen magas volt a baleseti statisztikája a gépnek. Afganisztánbn ennek ellenére kipróbálták, de kb egy hónap után hazavitték őket. A gép harcértéke közelitett a nullához.

  26. Allesmor Obranna

    Jak-141 esetében kettőről tudtam, de a te véleménydet elfogadom az orosz típusok tekintetében. A típusismertető végér beszúrtam róla két mondatot.

    Jak-38 esetében egyezik a véleményünk, a harci alkalmazásról amit tudtam bele is írtam a cikkbe. Egy gyalázatosan rossz, ugyanakkor érdekes típus volt ez a gép. Zsákutcák nélkül nincs fejlődés! :-)

  27. S-400 vs Kína

    Az Ausztrál védelmi ipar elemzője írt egy cikket mostanság ahol a kínai lérak rendszereket és felderítő lokátorokat taglalja. Az illető teljes meggyőződéssel állítja hogy az S-400 rendszert az Oroszok :

    a . ) Az S-300 PMU 1-2 ből fejlesztették
    b . ) A fejlesztést nagyrészt a kínaiak finanszírozták.
    c . ) Ebből kifolyólag azt a kínaiak meguk fogják gyártani technológiai transzfer után.

    Az az hamarosan megjelennek tömegesen a kínai arzenálban leváltva a régi HQ-2 sek tömkelegét.

  28. Csak annyit a jenkik a jak141 tanulmányozták mikor nekiálltak az F35 tervezésének.(múzeumi példányt tanulmányozták) A hajtómű és emelőhajtómű megoldása is hasonló. Természetesen az eltelt időkben történt változások segítették a munkájukat. Pl a jak141-es hajtóműve helyből felszálláskor eléggé perzselte a talajt. És ma a komputerek is segítik a lebegésből le és felszállásnál. Ha működnek a régi reflexek az oroszoknál, akkor az F35 nagy sorozatú gyártása idején, ha már nem most, elkezdik a saját hasonló típusuk fejlesztését. Egyébként a Boeing ( ha jól emlékszem, csináltak függőlegesen lógó helyzetből induló és oda is érkező gépet! ) Nagy bravúr volt, mégsem lett belőle semmi!

  29. A Mistral eladás kapcsán ma olvastam Nyikolaj Makarov nyilatkozatát a rossijskaja gazetaban, mely szerint OO teljes felszereltséggel(navigáció, fegyverrendszerek) akarja megvásárolni a hajókat. Ez válasz volt Sarkozy kijelentésére, hogy már megegyezés szuletett a haják megépítésérol. Makarov hangsúlyozta, hogy csak most kezdodnek a konkrét tárgyalások.
    Szerintem, lesznek még itt fordulatok. OO engedett abban, hogy 2 hajót építsenek FO. (eredetileg csak egyet akrtak – 3-at OO). Kíváncsi vagyok , hogy a franciák eladják-e a hajókat komplett felszereltséggel( ott az USA nyomása).

  30. Allesmor Obranna

    A Jak-141-es megemlítésekor gyakran elhangzik, hogy nélküle nem lett volna a Lockheed X-35/F-35 se. Ez annyiban igaz, hogy a Jakovlev a 90-es években párszázezer dollárért eladta a dokumentációkat a Lockheednak, ami jól jött a Jak-130-as programhoz. Ne feledjük, a Jakovlev a 90-es években már tényleg nem volt sehol. A Jak-141-es projekt nagyon „mainstream”-en kívüli volt, hamar meg is halt, segítették is ebben a bizánci intrika szabályai szerint eljáró MiG és Szuhoj megfelelő emberei. Jómagam láttam a Jak-141-es monyinói prototipusát közelről (a Zsukovszkijban tároltat csak messziről), nos, azt a gépet elnézegetve a berepülőpilótának, Szinyicin-nek járó Szovjetúnió Hőse kitüntetés teljesen jogos volt. És ez most nem holmi cinizmus.
    No, de nem is ez a lényeg, hanem amit úton-útfélen emlegetnek, hogy a Prat&Whitney F-135-ösének (és a GE F-136-osának) a helyből felszálló verziója bizony orosz terveken alapuló fúvócsővel bír.
    Ez annyiban igaz, hogy az oroszok építettek, járattak és raktak repülőbe, mitöbb reptettek meg először ilyen 3 Bearing Swivel Nozzle konstrukciót. De ez egy Rolls-Royce által kitalált dolog volt, ilyet kapott volna a szuperszonikus Harrier, ha 1969-ben a Munkáspárt nem törli többek közt a TSR-2-esekkel egyetemben.