India 120 darab SEPECAT Jaguar típusú harcigépében cserélné ki az erőforrásokat, az új hajtóműveket a Honeywell vagy a Rolls-Royce szállítja majd.A gépek a modernizációs programok során túlsúlyossá vált, tolóerő/tömeg-aránya romlott, így a korosodó Rolls-Royce motorok helyett új erőforrásra van szükség. Az hajtóműcserének köszönhetően a típus további 25 évig szolgálatban maradhat.
A Honeywell állítása szerint az F125IN jelzésű hajtóművük 23%-kal rövidebb felszállási úthosszt, akár 40%-kal nagyon tolóerőt biztosít és kedvezőbb fogyasztásának köszönhetően akár 36%-kal növekedhet a típus hatótávja. A kedvezőbb karbantartási költségeknek és a kisebb fogyasztásnak köszönhetően az Indiai Légierő 1.5 milliárd dollárt takaríthat meg.
Azért a konkurens Rolls-Royce sem tétlenkedik, aktívan protestál a saját terméke mellett. Az angol vállalat szerint az Adour típuscsalád bevált, a folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően ezen hajtómű modernebb verziójának beszerzése a leggyorsabb, a legkisebb kockázattal járó és a leginkább költséghatékony megoldás. Továbbá az sem elhanyagolható szempont, hogy az Indiában készülő BAe Hawk AJT meghajtásáról is az Adour erőforrás egyik legújabb verziója gondoskodik.
A Honeywell ajánlata ellen komoly érv, hogy az erőforrás integrációja miatt jelentősen bele kellene nyúlni a Jaguar sárkányszerkezetébe, míg a Rolls-Royce esetében ilyesmi nem fenyeget.
Jó indiai szokás szerint mindkét hajtóművet letesztelik, a próbákat a Hindustan Aeronautics Ltd. (HAL) bengalurui létesítményében végzik majd.
Engem mindíg megdöbbent hogy az indiaiak mennyirevelszántak és képesek áldozatot hozni hogy pl csak a légierejük mennyi különböző tipusú gépből áll de ők akkor is akarják csinálják üzemeltetik.
Tudom, hogy logisztikai rémálom ennyi típussal üzemeltetni egy légierőt, de azért valljuk be ettől is szebb és érdekesebb a dolog.
A Jaguar az egyik legszebb cspásmérő. Örülök, ha rendszerbe tartják, hátha kijutok egy indiai repnapra… :-))
Kicsit a témáról. Kíváncsi vagyok egy korszerűsített Adour vagy egy új Honeywell igényelne több áttervezést. Méret, segédrendszerek, hozzáférés, szerelhetőség és a teljesítmény növekedés okozta nagyonn „levegő igény”. Utóbbi miatt a teljes sárkányt, levegőbeömlőt át kellene tervezni.
Ha jól emlékszem hasonló okok miatt nem egyszerű a régebbi A/C Gripenek esetében is a hajtómű csere más típusra.
:Digen szép vas,az már igaz.A britek miért vonták ki,vagyis úgy tudom volt nekik.Ha India fenntartja őket ők miért nem?
A Tornado, a Harrier és a Eurofighter bőségesen ellátja a Tornadok feladatát, Indiában a MiG-27 és Jaguar típusok vannak rendszeresítve erre a szerepkörre.
akartad mondani a jaguraok feladatát :D
öööö igen :D szóval a Jaguárokét ;)
Hát igen, kedvenc csapásmérő, de a legszebb akkor is a jó öreg Su25, bár ez csak az én véleményem.
Éljen az orosz technika.Éppenhogy nem esik szét,de a dolgát elvégzi:)
A Szu-25 és Jaguár feladatköre picit azért eltér. :)
mondjuk a szu-25-ben én még nem fedeztem fel a szépség legapróbb nyomát sem
maradjunk annyiban h amikor a szépséget osztogatták kilökték a sorból a szu-27-ek :D
Sziasztok!
Sokszor hallom itt , hogy „logisztikai rémálom” , és erre szeretnék reagálni. Ezelőtt talán az Ah64, és a többféle 30 milis lőszerrel kapcsolatban olvastam. És talán egyszerűbb is példálóznom velük, mint a fenti cikkel. Ha a logisztikai folyamatokat végigkisérjük, akkor látni fogjuk, hogy köze nincs „rémálomhoz”, de még nehézséghez sem annak, hogy 1 – vagy pl 5 féle lőszert , alkatrészt kell rendelni egy hangárban álló géphez.
Szóval: kifogy a lőszer. A baka jelenti. A raktáros a számitógépeén kiválasztja a lőszerhez passzoló rendelési számot. Klikkel egyet, és megrendelte a lőszert. Innentől fogva egy kód tartozik csak a lőszerekhez. A megrendelés megérkezik a gyártóhoz. Ők elküldik a sereg logisztikai központjába, ahol az összes többi lőszerrel együtt egy bizonyos ideig együtt pihenget. Majd jön valaki, aki fog egy vonalkódolvasót, és a rengeteg megrendelt egységet kódok alapján összeválogatják. A cimzettekhez rendelik a csomagokat! Itt telljesen mindegy , hogy mi van a raklapon, ládában , dobozokban. 30-as lőszer vagy csavarhózó. Minden egység minden esetben külön kódot kap. Akkor is ha 10 ládában 10x ugyanaz a termék van. Felpakolják a teherautóra/repülőre , és már utazik is az éhes Ah64.hez a lőszer. Egészen addig a pillanatig , amig a gép mellet fel nem nyitják a ládát, teljesen lényegtelen , hogy milyen fajta lőszer volt a ládában. A folyamat ugyan az! A logisztikusnak annyi a plusz munkája, hogy nem egy gyárhoz küld megrendelőt, hanem kettőhöz, háromhoz! A különbség PERCEKBEN mérhető csak!!!
jano
itt logisztika alatt azt értjük h ha 6 repülőd van és azoknak nem egyezik meg a gépágyúja akkor 6 fajta lőszert kell legyártani az 6 gyártósor(6 fajta lőporkeverék 6 fajta csappantyú stb) ez a sok nem pedig az h be kell pötyögni a számítógépbe h mi kell
@Jano
Csak, hogy folytassam, amit dudi elkezdett. Mi van akkor, ha totális háborúban állsz és az összeköttetés akadozik és zavarják, és valami xar rádiókapcsolaton kérsz lőszert, amin aljg lehet érteni egymást. A kiszolgálószemélyzet fele meg elpusztúlt az első hetekben és te filozófusokkal és zenetörténészekkel töltötted fel kiszolgálószemélyzetet, akik nem tudnak különbséget tenni 30 mm és 30 mm között.
Nos, mi történik akkor, ha a zenetörténész növendék úr téved?
@jano
Azt sem veszed számításba, hogy mindehova szét kell szórni a lőszer, ahol a technika felbukkanhat. Ergo sokkal többet kell venni mindenből. Leszáll egy heli egy ideiglenes táborhelyen, aztán közlik, hogy bocs, de lőszer az nincs. Gáz. Nem kicsit, nagyon.
Aztán ahány helyen gyártják, annyi helyről kell összeszedni. A szállítógépek rakománya sem tetszés szerint variálható és attól, hogy X a kapacitása azért egyészen más tészte Z + Y + W + U + … = X mennyiséget több helyre szétdobni, mert ez itt ez meg ott van…
apropó logisztikai rémálom
a nyugati és keleti gépek azonos üzemanyagot(kenőanyagok hidraulika folyadék stb)és tüzelőanyagot(ami beletartozik az üzemanyag kategóriába) használnak???
Dudi!
alapból nem, de nyugaton gyártanak olyan kenőanyagokat és hidraulika folyadékokat, amelyek jók a szovjet/orosz típusokba. A kerozinok (néhány speciális gép kivételével) felcserélhetőek. 1990 után a Magyar Honvédségnek sem okozott gondot, hogy a régebbi ex-szovjet kenőanyagokat és üzemi folyadékokat nyugatira váltsa.
Én alapvető különbséget a hidraulika folyadékok között találtam, a nyugati igen stabil, ugyanakkor nagyon agresszív és mérgező, de találtam rá anno utalást, amiből arra következtetek, hogy viszont a MiG-29 is valami hasonló hidraulika folyadékkal működne (minden esetre ott is meg említik a mérgező voltát). A zsíroknál nem volt probléma, bár szerintem a szovjet jobb volt, mint a francia, ugyan akkor a szovjet kenőolajok nem tűrték olyan jól az időjárás változást, illetve szerintem nem voltak olyan stabilak mivel a téli-nyári átálláskor más típusúra cserélni kellet őket, illetve az keverékük arányát meg kellett változtatni.
TG
Logisztika:
Dudi, Jano, Molni (és még sokan mások :-D):
Ha a lőszert akkor rendelik meg, amikor elfogyott, régen rossz. A probléma az, hogy bizonyos mennyiségű lőszert, alkatrészt, üzemanyagot, stb. (együtt: cucc :-D) kell raktározni a teknika közelében, valamennyi cuccot egy kicsit hátrébb, és valamennyit a hátországban. Minden lerakatnak van egy raktárosa (továbbiakban hadtápos), akinek figyelnie kell a 1000+ féle tétel mennyiségére. Ritkán rendelnek 1 db akármit, ezért van egy teljes készlet és egy minimum mennyiség. A Hadtápos figyeli a készletfogyást, és annak függvényében rendeli a felettes raktárból. A legfelettesebb raktár rendeli a beszállítóktól.
A logisztikai rémálom: miután a lőszert nem célszerű a ruhával, az oxigént az üzemanyaggal együtt tárolni, ezért minden csoport (szakanyag) külön raktárat kap. Na ezeknek a felhasználási területre _időre_ való összetalicskázása a logisztikai rémálom 1! típusnál is, nem hogy 20+ :-D
@Wolfrick
Pont ezt írtam én is. :)
Na akkor a logisztikai rémálomhoz még egy kör…
India esetében nem csak a sokféle típus okoz gondot, hanem azok származási helyei is. Ex-szovjet, orosz, francia, angol és hazai gyártású gépek is repülnek. Egyrészt mndegyik gyártója felé tartani kell a kapcsolatot és pl. az oroszoknál gakran előfordul, hogy késnek a szállítások. Másrészt a gépeket is alapvetően más üzemeltetési kultúrára tervezték. Naptári, repült óraszám alapján, állapot szerinti üzemeltetés…
A raktár számítógépe előtt ülő szaki az utolsó lépcsőfok ebben a rendszerben. Hányszor adhat fel egy rendelést, amire az a válasz, hogy most nincs, rendel újra a jövő héten. Ráadásul ez feltételez egy nagyon korszerű és jól is működtetett logisztikai informatikai rendszert. Ez az amerikai haderőben természetes, de Indiában, vagy más hátrányosabb helyzetű országban nem annyira.