|

Muníció? Biztosítva!

Az Amerikai Hadseregnek a General Dynamics képben sikerült egy újabb beszállítót találnia, aki a jövőben ellátja 30 mm-es lőszerrel. Az újabb beszállító megjelenése egyrészt garanciát jelent a US Army számára a fennakadás nélküli lőszerellátásra, másrészt reményeik szerint némi versenyt is generál, lejjebb szorítja a jelenlegi árakat.

Az Amerikai Hadsereg AH-64 Apache típusú helikopterei ugyanis közel félmillió darabot használnak el ezen, darabonkénti mintegy 100 dolláros lőszerből évente, így az ár igencsak érzékeny kérdés.

30 mm-es lőszer az M230-as gépágyúban

30 mm-es (konkrétan: 30 x 113) lőszer az M230-as gépágyúban | Forrás ,

Az iraki és afganisztáni tapasztalatok is bizonyítják, hogy az egyik legpontosabb gépágyú pontosan az említett helikopterekre szerelt M230-as, így igen népszerű tűzfedezet biztosításakor, valamint a lehetséges civil áldozatok számának csökkentése terén – ami persze a muníció gyors apadását is jelenti egyben.

Érdemes megemlíteni, hogy az iraki háború csúcsán (2006 – 2007) megközelítőleg az amerikai AH-64 állomány negyede szolgált vagy Irakban, vagy Afganisztánban. És mivel nem sétarepülésen vettek részt, el lehet képzelni mennyi lőszer fogyott.

A leggyakrabban használt lőszerfajta a HEDP (Kettős Feladatkörű Robbanólövedék), amely nem csupán képes áthatolni akár 50 mm-es páncélzaton is, de a robbanás keltette repeszhatást következtében 4 méteren belül képes semlegesíteni minden személyt.

M230

M230 | Forrás ,

40 hozzászólás “Muníció? Biztosítva!”

  1. Allesmor Obranna

    Nagyon sokszor próbálták már egységesiteni a lőszereket a NATO-ban, de ez nem igazán sikerülhet, ha folyton új prioritások jelentkeznek. Az A-10-es lőszere egy extremitás. bár a svájci Oerlikon fejlesztette ki az alapváltozatot és igy a fő paramétereket is. Igy a Viggenbe is ez a lőszer került. Bár se Svájc, se Svédország nem NATO tag. A franciák DEFA gépágyúi szintén 30mm-esek, jó francia szokás szerint ahány 30mm-es
    DEFA van, annyiféle lőszerméret is adódik, konkrétan a hossz sem azonos.
    Az angolok ADEN 30mm-ese hasonló az M230-asokéhoz, de nem ugyanaz.
    A jenki 25mm-es Bushmaster már nagysebességű tipusokhoz és a Bradley-hez készült, igy elvben nem jelenet kogisztikai problémát az AH-64-eseknél. A 27mm-es Mauser pedig a Tornadokhoz, de ezek eleve anyira izolált tipusok, hogy még az se zavar sok vizet, hogy a svéd Gripen is ezt a gépágyút kapta meg. Meg a Typhoon is, bár ez meg zömmel azoknál üzemel, ahol eleve ott a Tornado.

    Az M230-asnál szempont volt a rövid csőhossz miatt, hogy inkább sok lőszer álljon rendelkezésre, semmint az A-10-esek böhöm nagy PGU-13-asaiból egy kevés, amely eleve nem tudna abban a rövid csőben megfelelően fegyorsulni. Másképp nézve, az M230-as inkább egy preciziós, komoly lőtávval biró 30mm-es gránátvetőnek tekinthető, semmint egy gépágyúnak. Azaz az M230 egy furcsa gépágyú. :)

    Ne feledjük, anno a Cobra helikoptereken is volt 40mm-es gránátvető a többfunkciós toronyban (is).

  2. K0C1

    kis történelmi adalék a linkedhez, lehet, hogy részben válasz is.

    A MK 108-at a németrek repülőgépekre fejleszették ki, úgy, hogy az eredeti fegyvert és lőszert lerövidítették a tömeg és a visszahatő erőt (a korábbi Bf-109 sikeres 20 mm-es ágyujának tapasztalatai alapján). A lényeges az volt, hogy a lassú célok (pl bombázók) nem nagyon ugrálnak félre, a gránát robbanással is (sőt főleg azzal) pusztít. Eddig a történelem.

    Az M230 ugyanezen elven készült, szintén légi alkalmazásra.

    A GAU-8 Avenger egy külön kategória, fogtak egy ágyút és építettek köré egy repülőgépet. :-D

    Ezek lőszerei mind-mind más és más elvároknak kell, hogy megfeleljenek, így akár még ugyannannál a méretnél is fennáll a logisztikai probléma: uránmagvas, páncéltörő-gyújtó, kettős célú stb.

    A repülő eszközök mindíg is egy logisztikai rémálom voltak, ezen ez már nem nagyon változtatna az egységesítés, végül is nem mindegy, hogy 3-4000 vagy éppen 5-tel többféle cuccot kell biztosítani? Egyébként nem azok a problémásak, amiből sok kell (pl lőszer), hanem amiből 1-1 db.

    Ráadásul a légi eszközök száma jóval elmarad a szárazföldi, légelhárító és tengeri alkalmazás mellett. Ott jóval nagyobb mennyiséget kell készletezni, biztosítani, stb.

    A Rheinmetall RMK30 és verziói pedig inkább automata ágyúk, mint gépágyúk. A megnövelt lőportöltet a “visszarúgás” csökkentésére a fegyver végén elvezetésre kerül, így ez már inkább egy automata hátrasiklás nélküli löveg (mintha Iván nagyon gyorsan töltené az SzPG-9-est). Később ezt “ráállítoták” az álltalánosabb lőszerekre is. A lövedék jóval lassabb a “hagyományos” gépágyúkénál.

    Tehát ha a repülő eszközöket leveszed a listából (merthogy azok többnyire még azonos lövedékhossz mellet sem használhatóak más fegyverből), nem sok lőszerféle marad. És ezek azok, amelyeket a legnagyobb mennyiségben gyártanak.

  3. Azért szerintem a nemzeti fegyveriparok lebbija is hibás lehet valamilyen szinten. A Szovjet tömb gyakorlatilag 23X115 mm használta, ez után meg megjelent az új 30X165 mm ami szintén nagyob fokú elterjedésnek örvend BMP-2 től MIG-29 át SU-25 mind ezt használja.

  4. Nem vagyok benne annyira biztos, lehet igazad van. Ha jól tudom ezeket az ágyúkat építették a lőszer köré: GSh-30-2, GSh-301, GSh-6-30, 2A42, 2A72, 2A38. A GSh-6-30 legfőbb hordozója a MIG-27 volt és eredetileg azt szerették volna a su-25-be is, de végül mégis a GSh-30-2 mellet döntöttek. Aztán a GSh-6-30, hogy mégse vesszen kárbe beépítették Kasthan rendszerbe. A MIG-29 az egycsöves GSh-301 kapta, amit még jó pár SU sjpus is hord 27/30/33/35.
    Szóval, ha van valami használható irodalmad, megköszönném a linket.

  5. Nos én értem, hogy mért van ez, de ahogy Mackensen is írta van aki megtudta oldani a dolgot, szal inkább ezt a Franciás makacskodást (különcködést) érzem én a háttérben mindenkinél, mint sem valódi katonai szempontokat (mert katonai szempontból mindenképpen baromság fél tucat lőszert kikísérletezni eltérő célokra, pláne h mással is lehet variálni nem csak a lövedék hosszával).
    Az olyan nyalánkságokra meg nem is mertem kitérni mint az RMK30 a korai német lőszert pedig nem számoltam bele tekintve, h már nincs szolgálatban. Az én véleményem az, hogy kb. a francia 30x150es lenne az köztes ami tökéletesen megfelelne bármilyen célra.
    Amúgy a nyugat már rég elhagyta a praktikus katonai gondolkodást, de ez már csak az én véleményem.

  6. Mac:

    Utánanézek majd, csak időm kevés, nem igérem biztosra. De ha a Gsh-ra és a 2A-kra rákeresel, a lövedék sebessége, tömege, a fegyver tűzgyorsasága sokat elmond.

    KOC1:

    A lövedék hossza (azaz tömege) befolyásolja az alkalmazhatóságot. A lőportöltet variálása nagyobb lehetőségeket ad a gyártás egyszerűsítésére. Gyártástechnológiailag a lövedék a kihívás, a többi “aprópénz”.

    Egy ennyire köztes űrmméretnél, mint a 30-as, szerintem reménytelen az egységesítés. Ez az, aminél a lövedék már kellően variálható, és még nem (annyira :-D) nehéz.

  7. illetve a mi-24p a gs-30-2 gépágyúhoz
    hogy ennek miért nem tudtak olyan nevet adni mint a többinek h elöl a csövek száma hátul az űrméret az ész megáll!!!
    a nato lőszerfajtáinak kaotikussága köszönő viszonyban sincs az orosz megnevezésekhez képest….

  8. Wolfrick

    a 30mm-es nem köztes lőszer
    köztes lőszereknek a 23/25/27mm-es lőszereket hívják
    azért jöttek világra mert:

    a 30mm-es gépágyúnál:nagyobb tűzgyorsaság kisebb tömeg helyigény és reakcióerő hátránya viszont a kisebb rombolóerő

    a 20mm-es gépágyúnál:kisebb tűzgyorsaság de nagyobb helyigény tömeg torkolati energia és romboló erő

    jellemzően a köztes lőszereket repülőknek fejlesztették ki azért mert máig folyik a vita h mi a hatásosabb egy légi cél ellen sok kis sérülés(20mm)vagy kevés nagy sérülés(30mm) és mivel nyugaton arra a következtetésre jutottak h egyik sem optimális megalkották a köztes lőszereket amik megfelelően nagy tűzgyorsasággal és rombolóerővel rendelkeznek

    amúgy szerintem a sok nagy sérülés a legjobb(meg a tervezők szerint is)csak ezzel az a baj h azok a fegyverek amit nagy sérülést okoznak és nagy a tűzgyorsaságuk(gs-6-30 gau-8) nem férnek el egy vadászgépben mert túl nagyok és a reakció erejük is óriási

  9. A köztes lőszer alapvetően azt jelenti, hogy valamilyen két alkalmazás közötti. Elhiszem, hogy a HTKA.hu főleg repüléssel foglalkozik, de azért gondolkodjunk más környezetben is.

    Ugyanakkor elfogadom, hogy nem fejtettem ki kellőképpen:
    A 30-as lövedék jól használható mérete miatt a különbféle alkalmazásokra: elég vastag lehet a köpenye ahhoz, hogy repeszként használható legyen, elég gyors, és nehéz, hogyha páncéltörőnek kell lennie. Elég könnyű, hogy gépi segítség nélül mozgatható legyen. Elég nagy, hogy közelségi gyújtó, vagy rádiós, magasságmérő detonátor beleférjen.

    Ezekért alkalmazzák szárazföldi (főleg könnyen pácélozott/erődített célok ellen), tengeri (főleg pontvédelem), légvédelmi (csapatlégvédelem), légiharc, légi páncélelhárítás céljára. A tengeri, légi automata fegyverek közül az egyik legnagyobb (na jó, Ivánnak van 130 mm-es automata ágyuja is :-D), páncélelhárító csöves fegyverek között meg eléggé kicsinek számít.

    Erre gondoltam köztes ürméretként.

  10. Wolfrick:

    Természetes, hogy befolyásolja, nyílván maximálja a lövedéktömeget, de kevesebb attól még lehet és így máris kihoztunk egy nagyobb kezdősebességet ugyanabból a méretből, plusz a fegyver maga is sokat változtathat a kezdősebességen (csőhossz) míg a tűzgyorsaság kizárólag a fegyvertől függ. Nem hiszem hogy ne lehetne egységesíteni.
    Ez a rövidebb lőszer a 29-eshez engem is érdekel. Elméletben a 29-es és a szu-27 család uazt a gépágyút használja, ha az egyik rövidebb hüvelyű lőszert használ az eltérő méretű töltényűrt feltételez. 2A-k nagyobb kezdősebessége pont a fegyver nagyobb csőhosszából ered, de (szerintem) uazt a lőszert tüzelik.
    Amit mondasz, hogy a gyártásilag a lövedék a kihívás pont azt igazolja, hogy drága több ugyanolyan kaliberű lőszert kifejleszteni.

    Dudi:

    A Pantsir a 2A38M-t használja, ami a Gs-ből ered:
    http://kbptula.ru/eng/str/cannons/2a38m.htm

  11. “Tányleg ír valamit, hogy bizonyos fajták nem csereszabatosak.”

    azonos méret mellett (pl:30×165) azért nem lehet behevederezni mindent mindenbe(hiába alkalmas a fegyver a lőszer kilövésére) mert tönkretenné a fegyvert
    pl van a 7,62×54 lőszernek nehéz acélmagvas változata amit pkm géppuskából tilos kilőni de pkt-ből már lehet vele tüzelni azért mert a pkt-nek vastagabb a csöve ezért nem rongálja a lőszer

  12. a mig és a szu ugyan azt a gs-301 fegyvert használja ezért a lőszerük is ugyan az ha kisebb lenne a lőszer akkor a fegyvert is át kéne alakítani és mint tudjuk az oroszoknál azt jelenti h tök más neve lenne 8)

  13. Nem csak a lövedék tömege változik, hanem rövidebbek is lettek a légierő változatai, azt nem tudom, hogy a hüvely hossza is változot-e.
    A lényeg, hogy a VSZ sokkal nagyob kompatibilitást ért el fegyverek terén mint a NATO. AK mindenkinek, max művészkedhettek kicsit az előagyon, váltámaszon, T-55/72 úgyszintén, Mig-21 stb.
    A NATO boldog volt, hogy néhány kalibert szabványosítani tudott, a fegyverek szabványosítása csak vágyálom maradt.

  14. A 2A-k azok hosszú csövű, hosszú hüvelyes lőszerek, már amennyire emlékszem (pl ezért nem lehet ezeket tornyba tenni helikopterel, fel is borítaná :-D). A csőhossz csak egy összetevője a torkolati sebességnek (a “majdnem teljes” lista: gázmennyiség tömege, lövedék tömege, maximális gáznyomás, csőhhossz).

    29/szu-27: ha ua. a fegyver, ua a lőszer is.

    Gyártás: a különbféle célok ellen ígyis, úgyis sokféle lövedéket kell gyártani. A többi meg má “mindegy”…

    De ha megnézed a Mackensen 2010. július 5. hétfő @ 12:47 linkjét, látható hogy a légvédelmi lőszerek sebessége azonos a tűzvezetés miatt (több, mint valószínű, hogy a lőporral “játszanak”), pedig a lövedékek tömege eltérő. Nagyon sokat befolyásol az alkalmazás.

  15. “A 2A-k azok hosszú csövű, hosszú hüvelyes lőszerek, már amennyire emlékszem (pl ezért nem lehet ezeket tornyba tenni helikopterel, fel is borítaná :-D).”

    nem a2-n van a hangsúly a csőhosszt illetően hanem a 42/72-n ugyanis ez jelöli h mekkora a csőhossz tudtommal(az űrméret 72 vagy 42 szerese)
    amúgy a mi-28 helikopteren toronyban a gép elején van beépítve a 2a42 gépágyú

  16. A 2A-k mind hosszú csövűek, na nem a 2A miatt, hanem mer így van. Az orosz elnevezés nekem olyan, mint a kínai nyelv. :-D

    A 2a42 tényleg forgatható :-D Mekkora böszme dög a 28-as, ha azt kibírja…
    Mondtam már, hogy a repüléshez hülye vagyok. :-D Mondjuk kiváncsi lennék egy 90 fokos tüzelésnél a stabilitásra :-D

  17. Íme a belinkelt cikkből a perdöntő bizonyíték:

    HEI shells for the aircraft cannons use the shorter AG-30 nose fuze, all ammuniton types for the aircraft cannons have a shorter overall length, not to mix them up with the 2A42 types ammo which is not interchangable.

    Tehát valóban eltérő a gs-ek és a 2a-k hüvelye.

    Amellett viszont kitartok (:D), hogy ez még mindig jobb és praktikusabb, mint amit a NATO művel a lőszereivel.

  18. Nos, ez az amin fennakadtam, hogy nem fogalmaz pontosan. Az írja, hogy a gyújtó rövidebb (AG-30). És aztán, hogy az “overall length” kisebb amiből nem derül ki, hogy a hüvely is rövidebb. Vagyis elképzelhető, hogy az űrméret és a hüvely standard, a lövedék, lőportöltet stb változik.

  19. Engem inkább az foglalkoztat, hogy egyes lőszertípusok (BT) ugyanakkora tömeg rövidebb cső és mint kiderült rövidebb hüvely (tehát kevesebb lőpor) esetén, hogy képesek uazt a kezdősebességet produkálni?

  20. Mert ami jobb az általában drágább is. Nem lehet mindenhez ugyanazt a lőport használni. Pl. egy harckocsiágyú-lövedék sokkal durvább minőségű töltetet használ, finom lőporral elég harmatos lenne az ereje.
    A spanyol armada annak is köszönheti pusztulását, hogy az ágyúkhoz túl finom lőport készleteztek, így a lőtáv leromlott.

  21. Rommel28

    még mindig azt használnak többek közt és nincs olyan amibe ne lenne acélmag

    KOC1

    a lőpor minősége a szemcseméret az ami nagyon befolyásol nem a csőhossz

    jó példa az ak-nál rendszeresített csökkentet lőportöltetű lőszer a nevével ellentétben nincs benne kevesebb lőpor csak más minőségű és emiatt kisebb a lövedék kezdősebessége

    ami a lőszerek méretét illeti egy fegyverből nem lehet alkalmazni különböző hosszúságú lőszereket azaz ha pl egy gs-301-be való lőszer 10cm(az egyszerűség kedvéért írtam 10cm-t nem azért mert valóban ilyen hosszú a lőszer) hosszú akkor nem lehet olyat használni ami csak 9mm hosszú a lövedék méretének fajtától függetlenül meg kell egyeznie

    egy kis magyarázat

    lőszer: a hüvely és a lövedék egyben http://m.blog.hu/ku/kundk/image/grendel/DSC02477.jpg

    lövedék:amit kilő a fegyver http://www.netlabor.hu/roncskutatas/uploads/photos/21844.jpg

    hüvely:ebben van az indítótöltet(lőpor)és a csappantyú(ere üt rá az ütőszeg és ez gyújtja be a lőport) http://www.netlabor.hu/roncskutatas/uploads/photos/15194.jpg

  22. K0C1

    “Na, de ha van jobb lőpor, azt mért nem alkalmazzák a nagyobb fegyverben (mellesleg a 2A-k erősebbek és modernebbek is a gs-nél)?”

    a nem nagyon lehet őket összehasonlítani mert más feladatra készültek a gs-ek repülőpéfedélzeti(légi célok ellen lettek kitalálva) fegyverek a 2a-k meg szárazföldi járművekhez lettek tervezve igaz harcihelikopterek is használják de csak azért mert a célok amiket támadnak ugyan azok(földi célok)

    miért nem a jobb lőporosat használják egy 7,62-es gpu lőszer max 20 forint egy ugyan ilyen lapua(hagyományosan kiváló minőségű lőszert gyárt főként vadászoknak de a mesterlövészek is ilyeneket használnak) lőszer meg több 100 forint

  23. Ja még egy kérdés: az 5,56*45 mm Nato lövedéke is acélmagvas?

    Azt írtad, hogy a PKM nem használhat acélmagvasat, ezek szerint nincs is hozzá páncéltörő lőszer? A 7,62*51 mm NATO is ólommagvasat használ, de létezik hozzá páncéltörő is, ami gondolom vmilyen keményfémet tartalmaz.

    http://www.firearms.com.pl/5.56.html

    A képen balról a harmadik lőszer mire jó?(dummy, rovátkolt oldalú)

  24. Rommel28

    7,62x54r-nek 2 fajta páncéltörő lőszere van az egyik sima acélmagvas(ezt használhatja a pkm)és a nehéz acélmagvas(ezt nem használhatja a pkm) de alapból a pkm is ólommagvasat használ

    dalról 3.

    az egy oktató lőszer nincs benne lőpor a rovátkolás azért van h fel lehessen ismerni

    ha megy az angol katonai szleng akkor http://www.armystudyguide.com/content/army_board_study_guide_topics/m16a2/ammunition-types-and-char.shtml

    dum-dum lőszer

    sokan azt hiszik h ez azt jelenti h a lövedékben robbanóanyag van ami becsapódáskor robban pedig nem!! azért dum-dum mert a lövedéket megreszelik és emiatt sokkal nagyobb kárt okoz a szövetekben a katonai alkalmazása tiltott ha valakinél ilyet találnak egy háború során az háborús bűnnek minősül

    a rendőrök használnak dum-dum lőszereket hollow-point néven

    ez egy dum-dum lőszer http://www.hipowersandhandguns.com/P220ammo_files/image010.jpg

  25. Magyarul ez a lőszer csak nehezéknek jó?

    Az a poén, hogy Mo-n a rendőrök sem használhatnak JHP lőszert. Ezt csak sportcélokra engedélyezik itthon, ahol semmi értelme nincs. Önvédelmi fegvyerben csak FMJ és SP használható.

  26. Bocsánat uraim, hogy belekotyogok, de van itt egy kis félreértés szerintem. Keverednek a GRAU kódok és a katonai elnevezések. A 2Astb elnevezésnek is van gyári elnevezése is (meg még vagy kettő a a NATO és a Pentagon kódon kívül). Pl az itt sokszor emlegetett GS-301, a 9A-4071K. A GRAU kódba lehet belemagyarázni sok dolgot de azon kívül, hogy a az első szám/betű kombináció megmutatja az alapfegyver rendeltetését, ami mögötte van az csak egy véletlen szerű szám (ami szándékosan, vagy anélkül utalhat a kaliberhosszra, de általánosságban ez nem mondható el)

    http://hu.wikipedia.org/wiki/GRAU-k%C3%B3d

    TG

Fórum hozzászólások

There are no comments in the forum topic that is associated with this post.