Hírünk megjelenésekor még talán folyamatban van, vagy már talán vége is annak a hadgyakorlatnak, melynek keretén belül mintegy 300 orosz ejtőernyőst dobtak le ÉNy Oroszországban egy kis éles lövészetre.
„A tervek szerint mintegy 300 ejtőernyőst dobunk le 12 harcjármű kíséretében, melyekből hármat bent lévő személyzettel együtt deszantolunk. Hovatovább első alkalommal kerül sor az új Sprut önjáró páncélelhárító löveg deszantolására.” – nyilatkozta Alexander Cserednyik ezredes.
Bár utóbbi alatt vélhetően a 76. ejtőernyős hadosztályt érthette, mely a mostani gyakorlatban érintett, hiszen az orosz ejtőernyős alakulatok, azaz a VDV (Vozdushno-Desantnye Voiska) arzenáljában megtalálható BMD-3 alapjaira építkező 2S25 Sprut-SD rendszeresítése 2007-ben vette kezdetét, azóta pedig csak nem mindössze A-pontból B-pontba furikáztak velük…
httpv://www.youtube.com/watch?v=J-CNASN-G1U&start=110
A direkt a VDV igényeinek megfelelően létrehozott 2S25 Sprut-SD a könnyű légi szállíthatóság végett az ejtőernyősök által amúgy is használt BMD járműcsalád harmadik generációs tagjára, a BMD-3-ra alapoz tehát. Ezzel a megfelelően kis súly (~18 tonna) és kellő mobilitás biztosított, a kellően erős vasökölt az orosz harckocsikon használt 2A46 löveghez hasonló ballisztikai paraméterekkel bíró, szintén 125 mm-es simacsövő, 2A75 jelölésű löveg hivatott biztosítani. A cirka 18 tonnás és így a BMD-3-nál jó 5 tonnával nehezebb harcjármű személyzete 3 fő és a BMD-3-hoz hasonlóan alkalmas arra, hogy személyzettel együtt deszantolják.
2S25 / Sprut-SD – a BMD-3-hoz képest a kerekek száma kettővel növekedett | Forrás és rengeteg ‘walk-around’ fotó ,
A 2S25 / Sprut-SD rendszeresítése ugyanúgy a ejtőernyős fegyvernem fegyverzetének megújítását képzi, mint a folyamatban lévő BMD-4 beszerzések. Utóbbiból az idei év folyamán mintegy 200 jármű érkezése vérható egy tavaly év végi nyilatkozat alapján.
Hovatovább a grúziai tapasztalatok alapján tervbe van véve a kerekes harcjárművek arányának növelése is. Utóbbi többek között a Nona-SVK és a GAZ-2975 Tigr nagyobb arányú beszerzését jelentheti majd.
Tudom, tudom, ezt előttük már, meg szovjet-éra, meg egy film kedvéért készült a képanyag, stb., ám mégis kellemes összhatású videó :)
A szovjet idők 7 ejtőernyős hadosztályából a Szovjetunió összeomlása után csak 4 maradt meg, melyből egyet tavaly oszlattak fel, így jelenleg 3 hadosztályba és egy dandárba tömörül a 48 – 50 000 fősre becsült ejtőernyős erő. A folyamatban lévő haderő reformoknak megfelelően 2011-re kizárólagosan szerződéses katonákat kíván látni ezen hadosztályokban.
És a VDV ma: orosz reklámanyag az ejtőernyős fegyvernemről
Arról tud valaki valamit hogy a fekete disznókat felszámolták-e? Állítólag a világ eggyik legbrutállisabb legkeményebb alakulata volt…
Azért nem ülnék egy harcjárműben sem ami földet ér.De talán mégis!!
A legjobb extrém sport lehetne!Most hogy a helyükbe képzelem magam:egy konzervdobozban irányítva zuhanni(jo! van ejtőernyő).
Az amcsiknak van ilyen képességük?Úgy értem rendelkeznek hasonló harcjárművel?A 125ös löveg nem piskóta egy könnyű harckocsitól.
Mit kell a tervezésnél figyelembe venni hogy egy harcjárművet deszantolni lehessen?Ezt nem egy jeepre értettem hanem egy 20t körüli szörnyetegre.
Vegyünk mi is vagy 100at!Máris jobb lenne a katonák közérzete.Mennyi lehet egy ilyen ára?
https://htka.hu/2010/03/25/gyakorlaton-az-orosz-ejtoernyos-erok-ugrott-a-sprut-sd-is/ ha már volt bl kmz
A cucc úgy ér földet,hogy az ejtőernyőn kívül még fékezőrakéták is lassítják.Így puha a leszállás. Hogy az amcsiknak van e ilyen cuccuk,azt nem tudom.
Utánna néztem az amiknak valami CV-90 van ilyen konfigban.:)
Úgy tudom, hogy az amiknak a M551 Sheridan volt az eggyetlen páncélosuk aminek a tervezésénél számoltak az ejtőernyős célbajuttatással. Nem tudom, hogy valaha ledobták személyzettel eggyütt. A szovjeteknél elméletileg a BMD-3 már számoltak azzal, és rendszeresen gyakoroltak deszantolást személyzettel. De hallottam olyan híresztelést is, hogy a bmd-1 is ledobtak személyzettel hadgyakorlatokon.
És túlélték?:)
Ha ejtőernyő nélkül dobták, biztos nem :)
Háááát, ha minden papírforma szerint zajlik, akkor símán túlélhető a dolog. Sőt talán kevésbé veszélyes, mint az alacsony magasságú ugrás, akkor sincs második esély.
http://www.youtube.com/watch?v=B8tHiZ03U6c
Mikor a seregben néztünk oktatófilmeket, ott láttam orosz hadgyakorlatot. Azok amit ki lehet dobni gépből mindent kidobtak!
BMP-1 est, BTR-t Teherautót, meg amit akarsz még vontatott löveget is!
Tetszik a cucc egyébként. Nem rossz masina!
Tényleg mi a BMP1eseinket ki is vontuk.Nincs hasonló sem a seregben.
Mekkora gáz.Mondom vegyünk ezekből egy párat.A Btr80 nem véd meg semmitől,kell valami páncélozott könnyű harcjármű ami tűztámogatást képes adni és képes páncélos ellen is a harcra.Meg aztán azért is jo lenne mert csak 20t körül van ugye ergo nem fogyaszthat annyit mint egy T72,a lövege még jobb is annál talán,és terepen jobban boldogul a 20tonnájával.Vagy ott a BMP2.
HINDtheBEST nem mondj butaságokat h lenne jobb egy 76os rövid csövű löveg mint egy 125ös hosszú csövű????
ami linket beillesztettem azt nagyon el..tam ezt akartam http://www.honvedelem.hu/cikk/0/19078/mh2588_harcaszati_gyakorlat_csorlohaz.html
Az amerikaiaknak a tengerészgyalogság a fő desszantos fegyvernemük, szal nekik nincs ilyen, az USA mint tengeri hatalom a világóceánok felől közelíti meg a távoli harcmezőket. Az oroszoknak, mint szárazföldi hatalomnak szükségszerűen adódik, hogy a légideszantosokon lesz a hangsúly. És ez nem könnyűharckocsi, hanem páncélvadász harcjármű. A harckocsiknak komoly páncélzatuk is van, ennek semmilyen nincs. A magyar fegyveres erők számára teljesen használhatatlan lenne.
Na ehez mit szólnának a legendás 82-es és 101-es ejtőernyős hadosztály veteránjai…:)
Úgy tudom, hogy az amiknak a M551 Sheridan volt az eggyetlen páncélosuk aminek a tervezésénél számoltak az ejtőernyős célbajuttatással.
Onthnos? Tudom, határeset. :)
Úgy tudom, hogy az Ontosnál a légi szállíthatóságot vették figyelembe. Amúgy aszem kb 20 tonna a max tömeg, amit biztonságosan tudnak ejtőernyővel ledobni (lehet már több???). Tehát megfelelő előkészítés esetén bármit le tudnak dobni, ami e határ alatt van. A lényeg az előkészítés. Azok a páncélosok amiknél ezt figyelembe vették a lényeg az alacsony tömegen kívül a felfüggesztésük. Ez utóbbi lehetővé teszi, hogy a páncéltestet gyakorlatilag a hasára ültessék. BMP-1/2 és BTR is dobáltak ejtőernyővel, de akkor az egész cuccot felbakolták, hogy ne a lánctalpára, vagy a kerekeire essen, mert akkor eltörhet valami. Ez meg időveszteség mert földetérés után az egész cuccot le kell valahogy szedni a raklapról. Míg a Sheridannal, a bmd családnál újabban kínai ZLC 2000 nél szépen felemelkedik a raklapról és akár mehet is.
a sprutot 125ös löveggel szerelték fel dudi,és mérget vehetsz rá hogy az célzóoptikája modernebb mint a mi t72eseinken,mert azok már a 90es éveke elején is elavultak voltak.
Blogen miért és a BMP3?
Jó ok ez tényleg desszantolásra van optimalizálva,de a 125ös lövege miatt nem gondolom hogy használhatatlan lenne,max nem tudnánk maximálisan kihasználni.
A BMP3 viszont teljesen megfelelne.És amugy BMP2 helyett BMP3at akartam írni,sorry két külön gépállat.
Az a probléma hogy a 2A75 agyú alacsony nyomású, tehát nem alkalmas páncélozott célok elleni harcra leváló köpenyes lövedékekkel. Inkább repesz-romboló gránátokra van optimalizálva. Ha vki logikusan gondolkodik rájön hogy nem fognak olyan ágyút rárakni egy 18t IFV-ra ami egy 45t MBT-t is igen megráz ha tűzkiváltásra kerül sor. Lásd Stryker MGS…(csak egy előző generációs 105 ágyút raktak rá nem a 120-as simacsövűt)
The „Sprut-SD” is armed with a 125mm stabilised smoothbore cannon (similar to cannons of the T-80U, T-90S MBTs, as REGARDS BALLISTIC AND AMMUNITION), a guided missile system and a coaxial 7.62mm machine-gun.
http://www.army-guide.com/eng/product2379.html
The 125mm gun is a low-pressure version of the standard Russian 125mm gun
http://www.globalsecurity.org/military/world/russia/2s25.htm
sajnos kezdősebességet nem találtam
gepard145:
a páncéltörő képességet csőből indított rakéta adja
AT-11 (9M119 Missile) Svir
missile speed – 1700
Round- HEAT
min range – 100
max range – 4000
penetration – 126C
guidance – AVG
AT-11 (9M119M1 Missile) Refleks
missile speed – 1700
round – HEAT-T
min range – 100
max range – 5000
penetration – 110C/138C
guidance – AVG
(előfordulhat még a AT – 8 /9K112 Kobra/ is)
jogos! De sok ember azt hiszi hogy teljes értékű hk ágyú van rajta, ami nem fedi a valóságot. Arra azért kiváncsi lennék hogy milyen páncélvédelme van ezzel lepkefing súllyal. Vagy mit szólna egy IED-hez. Csecsenföldön belefuthatnak párba.
Minimális. A páncélzatot feláldozták a mozgékonyság (beleértve mozgathatóság) és a tűzerő javára. De ebben a kategóriában ez nem olyan nagy hátrány. A jármű eléggé hidegháborús, de hát a régi reflexek még működnek. Elméletileg az lenne a feladata, hogy az ellenság mélyében, jóval a frontvona hátamögött dobják le és ott tevékenykedjen.
a 125 hk-lőszerek lőportöltetét kb 5 boldog perc _kézzel!_ átalakítani ehhez a löveghez, ipari méretben meg nem számottevő. Azaz mindent kilő, amit a t-64/72/80/90 csak kicsit lassabban-közelebbre.
páncélvédettség:
a kumulatív védelme elfogadható (van hozzá szoknya), az űrméret alatti lövedékek ellen imádkozik a legénység :-D.
IED: mint kb. bármely orosz lövészpáncélos: a konvoly _következő_ tagja nem sérül :-D
Az elsődleges védelme a mobilitás, ami azért van neki rendesen. Meg ugye egy rakat gyalogossal/BMD-3 v. 4-sel együtt vetik be.
Hiába a nagy löveg, ha egy sima 8×8-as PATRIA AMV sokkal jobban páncélozható, szal ha már könnyű páncélvadász jármű, akkor az OTO Melara 120mm-es tornyával felszerelt PATRIA sokkal ideálisabb. A BMP-3-al ugyanez a baj, egy CV-90-el összehasonlítva továbbra is vékonybőrű BMP-k egyik modifikációja, az úszóképesség nem ér ennyit a küzdőtere pedig meglehetősen szűkös és annak elhagyása unegronómikus szemben korszerű NATO járművek nagy deszantajtajával.
Az oroszoknak nincs használható 8×8-as páncélozott szállító járművük. A BTR-80 és modifikációi sima belügyi járművek. Nincs igazán jó lánctalpas gyalogsági harcjárművük, BMP-ket toldozgatják-foldozgatják, de már évtizedekkel ezelőtt kihozták ebből a konstrukcióból a maximumot. Olyan mintha a NATO hadseregek fő IFV-je még mindig az M113-as lenne. És harckocsik terén se állnak fényesen, bár ott legalább fejlesztenek újat is ellentétben a gyalogsággal, ami belátható időn belül nem kap igazán korszerű harcjárműveket nehéz és közepes kategóriában.
Hogy az úszóképesség mennyit ér meg, az ízlés dolga. Ha támadó szerepkörben gondolkozol, akkor sokat (mert kedves ellenfeled nem fog neked hidat hagyni), védekező beállítottságnál nyilván az a lényeg, hogy bírjon ki mindent, tökmindegy milyen nehéz, tisztességes infrastruktúrát használhat. Csak ha támadsz vele, akkor egy Rába méretű folyó hadműveleti szintű akadállyá válik, amit kedves ellenfeled remekül tartani tud. A „jó” annak a függvénye, mire akarod használni. Orosz barátaink ezek szerint továbbra is leginkább az agresszor szerepét szeretnék játszani:)
Más: a BTR-90-et azért már össze lehet vetni 1-2 nyugati típussal is (pl. a Strykernél én személy szerint jobbnak tartom).
Az oroszok képtelenek kimászni a salyát seggjukukból. Azt nem értem, hogy mi a fenének kell még mindíg 4 NÉÉÉGGYY!!! légidesszant hadosztály. Kik ellen akarják bevetni őket? Megjegyzem, hogy az ejtőernyősöket (nem összekeverendő a felderítőkkel) csak és kizárólag hatalmas offenzívák nyitányaként érdemes használni.
Az oroszoknál a légidesszant a fő desszantos fegyvernem. És azért kell nekik ekkora erő, mert Oroszország nagyhatalom és bármelyik másik nagyhatalom ellen helyt kell tudnia állni.
Teljesen fölösleges az úszóképesség a támadó erők számára. A műszaki csapatok azért vannak, hogy hadihidakat építsenek, mert a tankok nem tudnak úszni, szal mindenképp meg kell építeni azokat a hidakat. Az önjáró pontonok pedig zseniális találmányok, szal a hadihidak építése percekben mérhető, így a folyók nem képeznek egy mozgásban lévő hadsereg számára akadályt.
És igen, a Stryker az amerikai fegyveres erők nagy tévedése, de ne ebből induljunk ki. Ott van a VBCI, a PATRIA AMV, a TERREX ICV, a BOXER vagy éppen a PANDUR II. Ezek mind tisztességes harcjárművek, korunk színvonalán és megfelelően páncélozottak és páncélozhatók is, továbbá az oroszoknak máig nem sikerült eljutniuk oda, hogy a desszantajtót talán a jármű hátsó oldalára aplikálják és ha lehet emberes méretben.
Azért szerintem egy katonai harcjárművet ne a kényelmek alapján osztályozzunk már!És a páncélvédettség kérdése szerintem relatív,a feladatkörtől függ kell-e vagy sem.Mekkora legyen az stb.
Meg szerintem nézd meg a nyugati technika hátrányát:ergo tul tiszta csataterekre vannak tervezve,mindent tudnak csak épp a port nem szeretik meg stb.
Az orosz lehet nem rak 4 cd lejátszót a harckocsiba meg nem épít mindenféle holt teret a járműbe de azért én inkább bíznám magam a harcmezőn egy orosz gépre magam.Lsd:Dakar Kamaz.Meg a történelem.
blogen: strykerrel mik a bajok, hogy ennyire ratyi lett?
hind: Ki írt kényelemről? Amúgy ha 6-8órákat ülsz egy vaskalitkában nem árt ha nincs benne 50C, ha kényelmes, nem árt ha a töltő nem melletted dolgozik (és ha rosszul nyulsz -1kéz….)
NYtechika tiszta csataterekről annyit, hogy évek óta tömve van müködő harceszközökkel afganisztán és iraq.
A páncélvédettség kérdése minden csak nem relatív, ezen múlik, hogy mekkora valószínűséggel pusztul el a személyzet a lövészekkel együtt a járműben, minnél erősebb a páncélzata, annál kisebb a valószínűsége. Míg a kényelem elsőrangú szempont a katonai járműveknél, egyáltalán nem mindegy ugyanis, hogy a katona egy szűk kis üregben zötykölődik X kilométert, vagy egy tágas térben kényelmesen elhelyezkedve és az se mindegy, hogy a jármű oldalán kell e kilépnie az ellenséges tűzbe, vagy attól védetten a jármű hátoldalán.
Az meg csak egy legenda, hogy az orosz technika többet bír, valójában a silányabb kidolgozás egyáltalán nem növeli az élettartamot, az a tény meg, hogy meddig fut valódi karbantartás nélkül berhelve az orosz legénység színvonalát mutatja.
A Strykernek ugyanaz a baja mint a BTR-80-nak. Alulmotorizált vékonybőrű jószág.
Oppsz. Tehát, a Strykernek ugyanaz a baja mint a BTR-80-nak. Alulmotorizált vékonybőrű jószág, amit a közepes gyalogság alapjárműveként használnak, miközben legföljebb könnyűgyalogos tűztámogató és felderítő járműnek lenne alkalmas.
@blogen: Tulajdonképpen igazad van, a hidat mindenképp meg kell építeni a nehezebb járműveknek és tényleg gyorsan meg lehet csinálni, főleg kompokkal. Én is egyedül azért frocliznám az úszóképességet, hogy még a híd megépítése előtt át lehessen dobni a folyón egy viszonylag erős harcsoportot, ami fedezi a főerő átkelését. Magyarul, hogy valami balfácán ne kezdje el lövöldözni a túlpartról az ügyködő műszakiakat. Abban valószínüleg igazad van, hogy minden harcjárműnek nem kell tudni úsznia, de szerintem kis számban kell ilyen is (akár a hídépítő csapatok szerves részeként). A Patria AMV-t jó hogy felhoztad, mert az nekem is nagy kedvencem, mivel valóban nagyon jól páncélozható, de alapkiépítésben (pótpáncél nélkül) viszont úszóképes, ez talán mindenkinek megfelel:)
Nem kell átdobni semmit. Erre találták ki a tüzérséget, meg a légicsapást.
Az úszóképesség meg relatív dolog. Elvileg a BTR is úszóképes, gyakorlatilag meg hosszú előkészítést igényel egy szerelőcsarnokban. Ez volt a Beetetési irány 2009-en is.
A harckocsik képesek menetből átkelni méllyebb folyókon, csak nem ússzák át, hanem átmennek alatta.
Igen ranyek kell, ezért illesztenek a dandárok szervezetébe felderítő vagy lovassági zászlóaljakat, többek közt ez az ő dolguk.
A víz alatti átkelés macerásabb, fel és le kell szerelni a tankokra az azt biztosító szerkezetet, az önjáró pontonokkal zavartalanabb az átkelés:
http://www.youtube.com/watch?v=HgxCTn5Fo-E&feature=related
http://www.youtube.com/watch?v=xdBW1TKcGLM&feature=related
Tudom. Szerencsére nem kellett kipróbáljam :)))
Azért nem árt párat átkűldeni biztosítani egy hídfőt, míg a pontonok kiépűlnek.
Végre megtaláltam. A témához kötődik:
http://www.youtube.com/watch?v=50cpPAVoxJQ
4 db Sheridan dobása
http://www.youtube.com/watch?v=HGkWlijrbTU&feature=player_embedded
http://rian.ru/video/20100326/216489384.html