Annak ellenére, hogy Indiának nincsenek kifejezetten jó tapasztalatai az Oroszországtól beszerzett katonai eszközök terén – lásd pl. INS Vikramaditya -, rendkívül szoros kapcsolat fűzi össze őket. Ez pedig úgy tűnik, hogy a jövőben sem változik.

Az egyik fontos jövőbeni összekötő erő a PAK-FA alapján kifejlesztendő közös 5. generációs vadászgép lesz. A típusról, melynek egyelőre nem ismert a pontos neve, hamarosan alá is írják a szerződést a felek, melynek értelmében India 25%-os részesedést vállal a fejlesztési munkálatokból, a költségeket pedig ennek megfelelően egyenletesen osztják majd el.

Amint azt a Hindustan Aeronautics Limited (HAL) indiai repülőgépgyártó vállalat elnöke, Ashok Nayak elmondta, cégük szeretne minél több tapasztalatot szerezni a fejlesztés során. Továbbá elárulta azt is, hogy egyelőre még nem tudják, hogy a felek melyik részterületeken fognak dolgozni, de szerinte a HAL főleg az avionikára és a kompozit anyagokra fókuszál majd.

Navak a RIA Novosti hírügynökségnek adott interjújában beszámolt az orosz-indiai együttműködési program másik leendő gyümölcséről, a közös szállítógépről. A típust MTA (Multirole Transport Aircraft) vagy MRTA (Multi-role Transport Aircraft) jelzéssel emlegetik és az orosz Il-214-es tervein alapszik majd.

Az An-12-esek leváltására szánt, orosz-indiai fejlesztésű, 18-20 tonna teherbírású, 60 tonnás maximális felszálló tömegű géppel szemben elvárás, hogy kiépítetlen és magashegyi repterekről is képes legyen üzemelni. A felsőszárnyas konstrukció meghajtásáról két Aviadvigatel PS-90 kétáramú sugárhajtómű gondoskodik majd. Hatótávját 2500 kilométerre, maximális sebességét 870 km/h-ra saccolják.

A jelenlegi tervek szerint az MRTA-nak 2018-ra kellene elkészülnie. A fejlesztésre a felek összesen 600 millió dollárt szánnak, melyen a közös vadász fejlesztéséhez hasonlóan, a részvételnek megfelelő arányban osztoznának. A gépek összeszerelése Oroszországban és Indiában egyaránt folyik majd, és a legyártott példányok mintegy 30%-át a világpiacon tervezik értékesíteni.

Navak elmondása szerint a szükséges papírokat már aláírták, és kezdődhet az érdemi munka. Kíváncsian várjuk, hogy az indiaiak sok más fejlesztési programjához hasonlóan e két esetben is sorozatos költségnövekedések és műszaki problémák kísérik-e majd a fejlesztéseket, vagy esetleg kicsit simábban mennek majd a dolgok.