Azaz minden, ami Orosz Haditengerészet és a 8. heti Hírhalomból valahogy kimaradt, ám mégiscsak ejtenénk róla pár szót. A Hírhalom említéséből is adódik, hogy nem feltétlenül friss ropogós hírekről, hanem az elmúlt hét terméséből származó szemezgetésről lesz itt most szó.

Kezdjük talán kis kedvencünkkel, a Bulava-val, melyet – lehet egyesek örömére – olyannyira hanyagoltunk az elmúlt időszakban. Ó nem, semmiféle teszt, vagy arra történő előkészület nincs folyamatban, a legutóbbi információk szerint csak nyáron folytatódnak az indítások. Melyek persze az orosz remények szerint immáron végre sorozatban sikeresek lesznek, ámde addig is, Vlagyimir Popovkin orosz védelmi miniszter helyettes még február 24-én igyekezett bizonygatni, hogy minden a legnagyobb rendben.

Az orosz Ekho Moskvy rádióban elhangzott interjúban úgy nyilatkozott, hogy teljesen megszokott, hogy egy, a Bulava-hoz hasonló fejlettségű, összetettségű fegyvert a fejlesztés szakaszában problémák sorozata kísér és ennélfogva nem is kritikus, hogy az eddigi 12 tesztből 7 indítás totális kudarcba fulladt. Nos, miután előmásztunk az asztal alól, ahova ezen kijelentés olvasata után kerültünk, megfogalmazódott bennünk a “No igen, persze kíváncsiak vagyunk, hogy az amerikaiak mit alkotnak majd a Trident II utódjával, de ez azért akkor is meredek nyilatkozat volt.” gondolat.

Véleménye szerint a maradék 5, sikeresnek mondható teszt jó volt arra, hogy az illetékesek tapasztalatokat szerezzenek, amit visszaforgathatnak a későbbi fejlesztésekbe. Továbbá elhintette, hogy a védelmi minisztérium szigorította a fegyvergyártók ellenőrzését a minőséggel kapcsolatos problémák minimalizálása végett. No igen… akkor talán akkor ugorjunk is!

A következő témánk Gorskov. Nem, nem az orosz-indiai “szuperprodukció” keretében Indiára “sózott” ex-Admiral Gorskov repülőgép hordozó, hanem akiről nevét kapta, Szergej Georgijevics Gorskov admirális (1910 – 1988), az Orosz Haditengerészet egykori feje – aki vélhetően forog sírjában a haditengerészet jelenlegi állapota és például a Bulava miatt.

Említésének igazi apropója, hogy Oroszországban február 26-án ünnepelték az admirális 100. születési évfordulóját. A Szovjet Haditengerészet egykori feje, illetve a Szovjetunió helyettes védelmi minisztere 1910. február 26-án született az ukrajnai Kamianets-Podilskyi-ben, ám Oroszországban, a Moszkvától nem túl messze fekvő Kolomna-ban nevelkedett. 17. életévének betöltésekor jelentkezett a Frunze Haditengerészeti Akadémiára, aminek elvégzése után, szolgálata első szakaszában a Fekete-tenger mellett a Csendes-óceánon is megfordult.

A 2. Világháború alatt tűzközelben volt, szolgálatának ezen időszakának magyar vonatkozása is van: Gorskov vezette a Budapest ostromának segítésére érkező Dunai Flottillát

Oroszországban persze nem emiatt övezi nagy tisztelet, hanem mert aktív tevékenysége alatt épült fel az a haditengerészet, mely a korábbi időszakok alapvetően pusztán partvédő erejéből a világtengereken magát aktívan képviselni tudó erővé fejlődött.

Nyissz-nyassz, újabb vágás, immáron Szeverodvinszkban vagyunk, ahol február 20-ának délutánján, helyi idő szerint kora délelőtt, a Zvedocska hajógyárban zajló feldarabolása közben tűz ütött ki a Project-971/Akula(-I) osztály egyik szebb napokat látott egységének, a K-480 Ak Bars (1997-ig: K-480 Bars) fedélzetén. Ha hinni lehet a kiadott sajtóanyagnak, akkor lángvágós kezelés során kaptak lángra kábelvezetékek, melyek eloltása első körben nem volt sikeres, így végül a szekció elárasztásával oldották meg a problémát 14:45 környékére. A kiadott kommunikációs anyag kiemelte, hogy a fedélzeten már nem volt hasadóanyag, így alapvetően semmilyen veszélyt nem jelentett az eset

Az egykoron 7 egységből álló Akula-I erő 4. egysége 1988-ban csobbant a szeverodvinszki szárazdokkból, hogy 10 évvel később már tartalék állományban találja magát. A K-480 kivonására 2002-ben került sor és 2007-től várja szeverodvinszkban a lángvágók lesújtását.

Szeverodvinszkban egyébként hasonló eseményre 2009. november 7-én, egy speciális akusztikai feladatkörre átalakított Yankee-osztályú egység, a K-403 Kazany szétdarabolás során szembesültek hasonló problémával a munkások. A tűzet abban az esetben is több órába tartott megfékezni.

Zárásként pedig a mostanában aktuális téma, a Mistral-osztályú partraszállást támogató helikopterhordozó beszerzése kapcsán egy kis szösszenet. Ugyan a tavaly augusztusa óta gyorsan összehozott üzletet többen is igyekeztek megfúrni és ferde szemmel néznek döntése miatt Párizsra, ámde az üzlet bebetonozott, a francia nyilatkozatok alapján már csak a végső aláírásra vár.

Hogy ezen tollvonásokra sor kerül-e Medvegyev elnök március 1. – 3. között esedékes párizsi látogatása során, arra a közelmúltban nem adott választ az orosz elnök a francia Paris Match-nak, ám megragadta az alkalmat, hogy hangoztassa, miért is van szüksége Oroszországnak (többek között) egy – egyébként civil standard mentén megépülő – Mistral-osztályú hajóra. Amiben persze semmi újdonság nem volt, hiszen a nyilatkozatban az szerepelt, ami eddig sem volt titok: ily módon (persze be nem ismerve a hatalmas presztízsveszteséget) alaposan tanulmányozni tudják miként is lehet ilyen kaliberű hajókat építeni. Medvegyev hovatovább rámutatott, hogy nem csak hadihajókat – és nem csak Franciaországtól – terveznek külhoni technikát beszerezni hasonló felállásban.