Miközben a RIA Novosztyi értesülései szerint Anders Fogh Rasmussen NATO főtitkár hétfőn a washingtoni Georgetown Egyetemen nyilatkozott Ukrajna és Grúzia NATO tagsága kapcsán, addig Oroszország NATO követe is hallatta Moszkva hangját a kérdésben.
Rasmussen úgy nyilatkozott, hogy bár Bukarestben nem született konkrét céldátum, azért nem tettek le Ukrajna és Grúzia NATO-ba történő bevételéről, hovatovább munkacsoportok segítségével aktív kommunikációt folytatnak velük a kérdésben, ám mindkét országnak még jelentős reformokat kell végrehajtania, a minimális kritériumok elérése érdekében.
Ezen nesze semmi fogd meg jól nyilatkozathoz kapcsolódó hír, hogy szintén hétfőn Oroszország NATO követe, Dmitrij Rogozin az Ekho Moskvy nevezetű rádiónak adott interjúban úgy nyilatkozott, hogy Moszkva – Ukrajna új elnökének nyilatkozatára alapozva – úgy véli, jelenleg Ukrajna igen messze van a NATO tagságtól, lévén az nem lesz elsődleges prioritású kérdés a jövőben: a február 25-én hivatalába lépő Viktor Janukovicstól elődje, Viktor Juscsenko elnöksége alatt megromlott orosz-ukrán viszony helyreállítása várható.
Rogozin nyilatkozata szerint, ha a NATO csatlakozás kérdésé ismételten előtérbe kerül Janukovics alatta, arról népszavazás fog majd dönteni, ám a kérdés támogatottsága gyenge a baráti szláv országban.
„Ukrajna jelenleg extrém módon távol áll a NATO tagságtól” – mondtam, elismerve, hogy korábban valóban komoly erők munkálkodtak a megvalósításán. Mindezt kiegészítve azzal, hogy a NATO elérte „természetes” határait, a blokk újabb, kelet felé történő bővítése kedvezőtlen kihatással lenne Oroszország és a NATO kapcsolatára.

Kik maguk és mit akarnak az előszobánkban? ,