Az indiai védelmi minisztérium tavaly júliusban bejelentette, hogy saját fejlesztésű gépekkel váltaná le 2013-tól a Hindustan Aeronautics Limited által gyártott, lassan kiöregedő HPT-32 (Hindustan Piston Trainer-32) típusú repülőgépeit.
A kiöregedő Otto-motoros gépeket szintén hazai gyártású, de turbópropelleres típussal kívánják felváltani. A hazai fejlesztéshez külföldi cégek segítségét is kértek, azonban azóta semmit sem lehetett hallani a procedúráról.
A közelmúltban újabb hírfoszlányok érkeztek, azonban kissé meglepő módon 75 repülőgép vásárlása szerepel most a tervben, legalábbis ekkora mennyiségre kértek árajánlatot, saját (vagyis közös) fejlesztésről szó sincs. A szóba jöhető típusok: Embraer EMB-314 Super Tucano, Raytheon T-6 Texan II, Grob G-120TP, EADS PZL PZL-130TC II Orlik, Pilatus PC-7/9/21, Korea Aerospace Industries KT-1.
A pályázatoknak március 17-éig kell beérkezni. Kikötés, hogy a nyertes típusból a szerződéskötéstől számított 24 hónapon belül 12 darabnak szolgálatban kell állnia. Valamint, ha hinni lehet a „mendemondáknak”, a 75 darabos megrendelést újabb hasonló mennyiségű vásárlás fogja követni, ugyanis az Indiai Légierő összesen 181 darab ilyen kategóriájú kiképzőgépre tart igényt.
Meg a héten rendeltek 144db fulos M777et.
link pl http://www.spacewar.com/reports/India_Orders_M777_155mm_Howitzers_999.html
Öntik a pénzt a hadseregükre mégis valahogy mindíg kapufa van…..
Szó nincs róla. Pakisztán is vadul fegyverkezik, korábban pariban is voltak ma pedig már nagyon nem.
Lehet nem olyan könnyű megoldani, de India helyében fokoznám az együttműködést Brazíliával. A két nagy vevő összeköthetné a vadászgép-beszerzéseket, így még olcsóbban jutnának hozzá a leendő váltótípushoz.
India Super Tucanot vehetne, együtt fejleszthetnék a KC-390-et és a légtér/tengeri ellenőrző repülőgépeket.
Mondjuk nagy a távolság, ami nehezíti a kooperációt.
Egyébként a brazílok helyében erősen próbálnám megvenni a JF-17 licenszét. Megfelelne az F-5E utódjának, udnák gyártani és még tovább lehet fejleszteni.
Viszont a venezuelai Szuhojok ellen kicsit kevés, kiegészítésül még kellene venni 1 századnyi nyugati 4+ gen. típust.
Nem vagyok pacifista vagy „éljen a világ béke” szajkózó emberke, de azért másra is költhetné a két ország a pénzét!
Van elég pénznyelő ami simán beszipkázná ezt az összeget!
Új-Delhi nyomor negyedeit kellene megszűntetni és valami megoldást találni, hogy a lakosságuk nagy része ne éhezzen!
Amúgy meg a pakisztán-india térhódítása kicsit olyan, mnint tangó, egye előre, kettőt vissza, majd fordítva….
Igaz azonban az is, hogy India satúban van:Keletről Kína, Nyugatról Pakisztán.
Nem egy szép angol örökség!
Tomcat 204:
Ha nem vasarolnak be fegyverekkel, akkor az uj-delhi nyomornegyedek felszamolasa kinai vagy pakisztani belugy lenne. :)
Ez ott letkerdes.
Ez is igaz!
De szerinted a kínaiak vagy a paki fiúk felszámolnák?
Az a baj a világnak abban a részáben, hogy túl sok oroszlán készül ugrani!
Éhes, nagy éhes oroszlánok….
> Lehet nem olyan könnyű megoldani, de India helyében fokoznám az együttműködést Brazíliával. A két nagy vevő összeköthetné a vadászgép-beszerzéseket, így még olcsóbban jutnának hozzá a leendő váltótípushoz.
Svédre lefordítva: Kalevala vejnemöjnen
Magyarra fordítva: sokáig éljen a Gripen NG üzemeltetők megbonthatatlan egysége.
> a brazílok helyében próbálnám megvenni a JF-17 licenszét
Arrafelé az utcán táncoló félmeztelen csajok éjjel is úsznak a verítékben: páratartalom 100%, őserdő 90% (a többit már kivágták), hőmérséklet és hangulat forró. Szerinted meddig tartana ott egy bádog repülőgép, akár alu, akár titán? Nem véletlenül nézelődnek kompozit iránt.
Másrészt a JF-17 a maga egy szem orosz hajtóművével valszeg nem elég megbízható ahhoz, hogy végeláthatatlan brazil dzsungel felett reptessék. Sokat mond, hogy az oroszok maguk is csak kétcsövű gépet hajlandóak üzemeltetni.
A legtöbb az Amazonas vidékén lezuhant gépet sosem találják meg a buja növényzet miatt és a mentésnek esélye sincsen!
A Mirage III vagy 30 évig repült ott és az a gép nem kompozit, ráadásul egyhajtóműves. Tudtommal a fő vadásztípusukban, az F-5E-ben sincs kompozit-túltengés.
Vagy: egyszerű és nagyszerű döntés lenne, ha mind India, mind Brazília „tömeggépként” gyártásba adná a Tejast és mellé vennének 2-3 századnyi korszerű nyugati 4+ gen. gépet, részben hordozó-fedélzeti üzemre alkalmazva. Közben megoldva, hogy a Tejas, és az „elit” típus ugyanazzal a bevált hajtóművel repüljön.
Szerintetek össze lehet ezt hozni valamilyen kombinációban?
Akkor már inkább Gripent kéne favorizálni, sokkal kiforrottabb típus :)
tomcat204:
India végignézte ahogy Kína anektálta Tibetet aztán volt egy háború ahol Kína Indiai területeket anektált, aztán Kína megtámadta Vietnámot és napi területi vitái vannak jelenleg is pont egy hete ment feléjük egy Japán szeretetcsomag. Na és napi szinten fenyegetik Taiwant és mint Tibetnél Taiwannal is el lehet vitázni arról, hogy történelmileg…. mennyire is Kína része.
Ja és nem csak korábban az elmúlt 10évben is sokszor kifejezték a Kína-Indiai határon, hogy mennyire stabil is a „béke”
Na ez India egyik szomszédja. A másik Pakisztán. Atlagban 20évente háboruznak egymással. A köztes időt szakirodalom úgy, hyvja, hogy cease fire. Nem véletlen.
Szóval ha vmire erre kell költeniük.
A dolog másik oldala, hogy az elmúlt 20évben az átlagosan Indiai/Kína 8-10%ot bővült GDPre, evvel párhuzamban százmilliókat emeltek ki a nyomorból.
Fade!
Csak ha már annyit ráköltöttek a Tejasra… És nyilván olcsóbb lenne, mint a Grip-grip.
Mellé elit típusnak, ki smennyiségben azért megvenném a SH-t, vagy a Rafale-t. A Typhoonak nincs hordozó-fedélzeti változata, a Gripené csupán rajz.
> mind India, mind Brazília “tömeggépként” gyártásba adná a Tejast
Nem biztos, hogy a sok lúd disznót győz elv még működik. Mennyi esélye lenne egy század indiai Volksjagernek egy kínai Szuhoj raj ellen, ami saját aktív radaros BVR rakétákkal repül?
> Typhoonak nincs hordozó-fedélzeti változata, a Gripené csupán rajz.
Gripenből még az idén várható demó leszállás akár valódi hajón is, de legalábbis kifutóra felfestett dobozban!
A kínai aktív radaros BVR finoman szólva elég korlátozott. Az vásárolt kb. 300 db R-77-et ellövöldözték a tesztekhez miután a PL-12 melett döntöttek. Amennyit lehet tudni aszert az Pl-12 kicsit messze van még a széles körű elterjedéstől. Majd 1-5 év múlva vegyük elő újra ezta témát, mint a kínai partaszálló kapacitást.
Tacsk0!
„indiai Volksjager” :)))
Ez jó…