Kezdjük meg a 2010-es Bulava szálat! Így az első hetekben, de főleg az elmúlt pár napban napvilágot láttak hírek a hányattatott sorsú SLBM-mel kapcsolatban amiket mi most szépen csokorba szedünk. Lesz benne egy ütős rész, előre szólunk…
Hogy 2009 sem a Bulava éve volt azt mindannyian tudjuk, elég ha csak a legutóbbi – különösen a korán kelő norvégoknak – emlékezetes tesztre gondolunk. Az igen látványos mutatványnak tudják be egyesek, hogy a Bulava leendő hordozóplatformjául szolgáló Borej-osztály negyedik egységének megkezdését elhalasztották az idei év első negyedére.
Az idei év Bulava fronton olyan nem hivatalos híresztelésekkel indult, hogy az Orosz Haditengerészet idén mindössze 2 Bulava tesztet tervez. Az orosz sajtó vélhetően benézett valamit, ugyanis pár napja autentikusabb, immáron haditengerészeti forrásokra alapozva azt lehetett tudni, hogy a jelenlegi hordozóplatformról, az egyetlen bevethető Typhoon-ról, a Dimitrij Donszkoj-ról valóban 2 indítást terveznek – majd valamikor a nyár folyamán – és ha minden jól megy ősz magasságától már az első Borej-osztályú egység, a Jurij Dolgorukij eregeti a Bulavakat.
A RIA Novosztyi hírügynökség védelmi szektorból származó értesülései szerint kettőnél jóval több Bulava teszt várható idén, ám az első teszt nem várható május előtt. Mondjuk ez nem is meglepő a tesztek helyszínéül szolgáló Fehér-tenger nem nagyon szokott jégmentes lenni május előtt.
A Bulava hírek megkoronázása azonban még csak most következik, lévén a napokban olyan infó látott napvilágot, amire a Bulava kapcsán az orosz védelmi illetékesektől még nem volt példa. Szintén a RIA Novosztyi értesülései szerint a decemberi Bulava show okát vizsgáló csapat ugyanis arra a végkövetkeztetésre jutott, hogy tervezési hibával állnak szemben.
Nos igen, eddig az összes Bulava teszt esetében gyártási, minőség-ellenőrzési problémákra hivatkoztak az oroszok, de azt hogy tervezési hiba miatt szenvedne a Bulava, azt szigorúan kizárták. Felmerülhet a kérdés, hogy akkor most tervezési és gyártási problémák is adódnak? Mert akkor pláne érthető a pocsék szereplés.
A rendelkezésre álló információk természetesen elég szűkszavúak, egyelőre annyit lehet tudni, hogy a harmadik rakétafokozat szeparálódását vezérlő megoldás körül véltek tervezési hibát felfedezni az illetékesek.
Üdv Tcat!
Szerintem teljesen hihető ez a verzió, ugyanis figyelembe véve azt, hogy az oroszok hadászati rakétatechnikája alapvetően kiforrott és eléggé megbízható eszközöket képesek gyártani – ennek fényében igencsak meglepő, hogy kimondottan egy konkrét típussal ennyi baj legyen. Hozzáteszem, hogy mindeközben a szárazföldi nagytesó (Topol-M) gyakorlatilag hiba nélkül működik.
A háttérben szerintem valaki seggét nagyon próbálták védeni, így aztán „mindenki hülye volt”, beleértve a gyártói oldal teljes spektrumát, kivéve a tervezőket.
Márpedig a statisztika a teljes orosz rakétaarzenált figyelembe véve nem arról árulkodik, hogy nem tudnak használható rakétákat gyártani.
Üdv: M
az orosz ht megcsufolása a bulava….
Márpedig a statisztika a teljes orosz rakétaarzenált figyelembe véve nem arról árulkodik, hogy nem tudnak használható rakétákat gyártani.
Ez így nem egészen pontos. Most nem tudnak, régen tudtak!
Lehet badarságot mondok, de a Szu idejében nem az Ukránok építettek rakétákat, ő rájuk meg most annyira nem lehet számítani.
Amit a rakétatechnikáról tudni kell, azt az oroszok tudják… Mondtam volna ezt húsz éve. Csakhogy a pénzhiány részben nyugati érdekszférába irányította a nagy rakétatervezőket, részben belefáradtak egy csomóan, és aztán a mostani generációnak néhány dolgot a maga fejéből kell megoldani. Talán ez is egy ok. A másik valószínűleg lehet egy tervezési hiba, amiről én se azt gondolnám, hogy a hajtóművet érinti…
Remélem ha nem is ezen a pusztításra tervezett egységen, de újra megjelennek majd a rakétaépítésben azok a sajátos „orosz ötletek”, amelyek tényleg képesek voltak megbízható, és másokat megelőző technológia megalkotására…
Nagy cucc!
Van 1 típus ami hibákkal,gyermekbetegségekkel küszködik.Másik 8 meg nem ennyi!
Majd lassan megoldják , rendszerbe áll oszt jónapot.
Igen, nagy cucc. Az összes ballisztikus rakéta öregszik, lejár az élettartamuk. Tahát nem lehet azt mondani, hogy „majd megoldájk”.
– A kisebbik baj az oroszoknak, hogy öntik a pénzt egy feneketlen kútba, ha nem oldják meg.
– A nagyobbik baj, hogy ha elvesztik a ballissztikus rakétákat, akkor bizony az egyetlen dolog megszűník, ami az oroszokat nagyhatalmi státuszban tartja és a stratégiai erőegyensúly sem lenne meg. Ez viszont nagyon veszélyes, ha felelőtlen emberek vannak rossz helyen.
olvastam egy 2éve egy cikket (sajnos fogalmam sincs már hol), ami részletezte, hogy vadászták amik a Szovjet elit/tehetséges tudosokat Szovjet akarom mondani Oroszoktól a Szu összeomlása utáni zavaros időkben.
Nem az volt a legnagyobb baj, hogy legkiválobb tudósaik egy részét elvesztették, hanem az ami ezen réteg fejében volt.
Valóban érvágás volt a SZU összeomlása az elvándorolt tudósok és mérnökök kérdésében.
Ettől függetlenül akár a Topol-M új generációját nézzük, akár pl. az Iszkander típusokat én nem mondanám azt, hogy ma már esélyük sincs jó rakétákat gyártani. Minden alapjuk megvan hozzá.
Ha úgy nézem a dolgot, akkor konkrétan egy rakétával van probléma, ez pedig a Bulava. Ebből messzemenő következtetéseket levonni téves.
Bár nem a klasszikus ballisztikus rakétákhoz tartozik, de megemlíthatjük a Brahmos rendszert is, amit Indiával közösen fejlesztettek. Maga az alaptípus színtiszta orosz technika volt abban az esetben is.
Rövidesen kiderül úgyis, hogy tudnak-e vagy sem – előbb-utóbb dönteni kell Bulava kontra Sineva továbbfejlesztés ügyében és beindult a következő generációs ICBM fejlesztésük is. Én nem féltem őket.
Üdv: M
Tyutyu:
Majd lassan megoldják , rendszerbe áll oszt jónapot.
Na igen, ellenben nem ártana minél hamarabb megoldani. Jó, most a Sineva-val még ellesznek egy ideig, de utána Bulava adja a nukleáris erők egy igen erős lábát. Egy megbízhatatlan rakétára, vagy mellyel kapcsolatban ilyen aggodalmak merülnek fel, ez nem alapozható.
Oroszoknak egy nagy mákja van, hogy a Topol-M pöccre müxik és mobil (is), kvázi egy SSBN/SLBM kombóhoz hasonló túlélési mutatóval bírhat majdnem.
Janaj
Lehet badarságot mondok, de a Szu idejében nem az Ukránok építettek rakétákat, ő rájuk meg most annyira nem lehet számítani.
jaja, bár ez így igaz, terveztek meg gyártottak is, de azért az orosz infrastruktúra is megvolt, megvan ehhez. Csak kissé ledurrant a SZU összeomlása, majd az azt követő gazdasági összeroppanás közben.
Montezuma:
Szerintem teljesen hihető ez a verzió, ugyanis figyelembe véve azt, hogy az oroszok hadászati rakétatechnikája alapvetően kiforrott és eléggé megbízható eszközöket képesek gyártani
Lévén a Bulava igen széles hibaspektrumot produkált eddig – bár tény, hogy legtöbbször fokozat szeparálódási problem volt ha jól emlékszem – azért én a tervezési hiba mellé csak besorolnám a gyártási problémákat, ha máshol nem a beszállítók kapcsán a minőség-ellenőrzésnél
Pont most irtam egy masik cikkhez, hogy az Iszkanderekkel azert messze nem volt minden rendben a Gruz haboru idejen, csak nezzetek korul a Youtube-on.
Na kik alkotják a NASA rakétahajtómű (tehát nem szilárd hajtóanyagú) fejlesztésért felelős csapatának gerincét? Hát orosz szakemberek. Lehet, hogy minden kompetens személy átment a NASA-hoz :)