|

Ötödik típusú találkozások

Mind India, mind Oroszország nagyon pedálozik, hogy tető alá hozzák a PAK-FA, vagy T-50 elnevezéssel illetett ötödik generációs vadászbombázó közös fejlesztéséről szóló szerződéseket.

Mindkét félnek érdeke a megállapodás, az indiaiak egy potens (?) repülőgépet, az oroszok pedig kockázatviselő partnert szeretnének, így minél mélyebb megállapodást kívánnak elérni. Bár az oroszok tájékoztatása szerint a PAK-FA hamarosan a levegőbe emelkedik (ez várhatóan 2010-re tolódik, bár nagyon ígérgették, hogy még idén sor kerül rá), a rendszerek fejlesztésének még koránt sincs vége.

PAK-FA

A kiszivárgott információk alapján a PAK-FA az amerikai riválisához hasonló kialakítással készül és ugyanúgy képes lesz a szupercirkálásra, valamint rendelkezni fog belső fegyvertérrel is. Fedélzeti radarrendszerének a gép körüli légtér 360 fokos pásztázását két radarberendezéssel fogják tudni csak megoldani a faroknyúlványban elhelyezett kiegészítőradarral. A gép meghajtására az NPO Szaturn által fejlesztett 117S/AL-41F1A típusú hajtóművel a hírek szerint nincs minden rendben, de reményeik szerint a berepülés megkezdéséig befejezik a munkálatokat, különben egy korábbi erőforrással, az új hajtómű alapjául szolgáló AL-31F kell a légi teszteket megkezdeni.

Korábban arról szóltak a hírek, hogy az indiaiak eltérő aerodinamikai kialakítású gépet kívánnak szolgálatba állítani, most úgy látszik, beletörődtek abba, hogy a program előrehaladott állapota miatt az oroszok nem kívánják átdizájnolni a típust, így az indiai verzió nagyrészt abban fog különbözni Ivánékétól, hogy kétszemélyes pilótafülkével építik (úgy látszik az indiaiak látják a Szu-30MKI kétszemélyes voltából adódó előnyeit), és „természetesen” francia, izraeli és hazai elektronikai rendszerek kerülnek majd a gépbe (itt megint lehetne a Szu-30MKI-re hivatkozni…).

PAK-FA

„A közös vállalkozás egész jól halad. Bár nem tudtunk minden részletben dűlőre jutni, mindkét fél nagyon elégedett az eredménnyel.” – mondta Alexander Klementyev, a Szuhoj Vállalat alelnöke.
„Heteken belül újabb és újabb szerződéseket írunk alá, hogy pontosítsuk és minél jobban elmélyítsük a mindkét fél számára előnyös kapcsolatot. Oroszország minden területen fontos partnerséget ajánl Indiának. Bár még vannak területek, melyeknél késik a megegyezés, joggal mondhatjuk, hogy ez egy kiváló kapcsolat, mely évek múltán is fennmarad.”

Arról egyik fél sem mert jóslatokba bocsátkozni, hogy mikor készül el az indiai variáns prototípusa, azt azonban elhintették, hogy 2016-17 környékén már nem ártana szolgálatba állnia, megelőzvén a vetélytársat, Kínát. Majd meglátjuk…

93 hozzászólás “Ötödik típusú találkozások”

  1. Ugyan már 40 év mulva Biztosan újra Magyar Királyi Légierő lesz.:D:D:D

    Akkor majd tendereztetjük a gépeke. A győztes köteles lesz technológia transzferre.

    Most se vagyunk rosszabb helyzetben mint 1920-ban megjegyezem büszke magyar népet akkor spanyol nátha és éhínség is sújtotta.
    Mégis a nullából szinte 1940 közepesen fejlett államok felső határán voltunk.
    2020-ig van idő utána meg lehet a kapanyéllel verekedni meg a csákánnyal. Ki tud több munkát letenni az asztalra.

    MI tech meg kell a francnak. Akkor inkább génsebészet!
    F-35 és PAk-fa után is Magyar Királyi Légierő legényei fogják vezetni a 6-6+ gépeket csak hát 15G túlterhelés mellett. Mostaninál 20-30% jobb reakció idővel.

    Elegem van az amcsi kiborg mániás tudósokból.

  2. Én személy szerint tartok tőle, hogy fogunk látni PAK-FA-t a magyar égen és nem repnapon. Hazánk Moszkvából tekergetett kormánya nem fogja átadni a hatalmat, az In-Kal cionista magánhadsereg és Merkel német csapatai pedig erővel fogják segíteni őket, hogy leverjék a tavaszi választások törlése miatti kétmilliós tüntetéseket.

    Ukrajna és Magyarország orosz uralmi blokkba való visszaadása ugyanis a végső megpecsételése a német-orosz energetikai paktumnak, ami révén a németek újra elvehetik az európai vezető szerepet a britektől és franciáktól. A sok „zöld” technológia csak mese, az olaj, a gáz és a nyersanyag biztosítása a lényeg. A történelem meg fogja ismételni magát, végül fel fog bomlani a német-orosz mutyi újra és megint egymásnak esnek, mi meg két malomkő között…

    Addig is szépek lesznek az ideiglenesen hazánkban állomásozó Raptorszkij-ek! Lehet az MN is fog olyat kapni, ha cserében leadja a Gripeneket Zsukovszkijban.

  3. Tacsko te mit szedsz?

    Minden mondatodban ellent mondasz magadnak….

    Moszkva pont szemben áll a „cionista inkallal”
    Németországnál nagyobb nyugatseggnyalót nem is találni európában, a zöld technológia meg egy csomó pénzt hoz, mikor megveszik tőlük a licenszeket, meg ha egyszer elfogy az olaj valamiből energiát kell csinálni, ezért komolyan gondolják.

    Magyarországon max MH van a néphadsereg 20 éve megszűnt…

  4. Ennek a vadbaromnak sikerült behoznia a politikát ide.
    Minek kellett ez?
    Én azért drukkolok a PAK-FA-nak hogy ne csak egy gép az F-22-es domináljon.Ha sikeres és jó gép lesz akkor az amik tuti újraindítják az F-22-es gyártósorát és eladják az eggyensúly véget másoknak is.
    Elsősorban Japánra ,Izraelre és Dél-Koreára gondolok,ők tudják egyenlőre megfizetni.

  5. Nem tudom de vegyiipari művelettan vizsgán a tétel végén bevágnék ilyet hogy nincs értelme a zöld technológiának gondolkodás nélkül megvágnának.

    Zöld technológia nem megváltó ,de fontos szerepe van idővel az energia szükséglet 20% biztosíthatja.

    Ez is nagyon fontos ennyivel kevesebb fissziós erőmű kell.

    Itt már minden ki tudja hogy patrióta vagyok és királyság párti.

    Igen is hazám jövőben újra békés munkával szebb jövő elé néz.
    Akkor meg 2040-be mérten lehetne tendereztetni az akkori elérhető legjobb gépeket.
    Szemleges állam nem hagyatkozhat másra.

  6. Üdv Fiúk!

    A legutóbbi pár hozzászólással kapcsolatban néhány gondolat:
    A Raptor jelen pillanatban az USA repülőgépiparának csúcstechnikája, amely megadta a következő generációs fejlesztések alapját. Ha így jobban tetszik per pillanat ebben a kategóriában etalonnak számít. Hogy a jövő ezen a téren mit hoz, talány. Nem állítom, hogy soha senki nem fogja túllépni az F-22-es gépet – sőt, biztos, hogy fogják, de hogy ki és mikor, az még kérdés.

    Az F-22 léte bizonyos szempontból akár felesleges is lehet. Ugyanis a világ 3. és 4. generációs gépekkel rendelkezik és belátható időn belül ez így is marad. Az USA 4. generációs gépei nagy eséllyel képesek a légifölényt kivívni sok helyen Raptor nélkül is. A Raptorok képességeinek maximum a töredékét tudnák kihasználni jelen körülmények között, így kérdésessé válhat az, hogy a csillagászati összegekbe kerülő repülőgép flotta gyártása és repültetése rentábilis-e akkor, ha ugyanazt a végeredményt a korábbi generáció is simán hozza.

    Perzse abból a szempontból viszont van értelme a dolgonak, ha az USA középtávon csökkenti a repülőgépeinek a számát (öregedés, avulás, elhasználódás), azaz kevesebb géppel akarja ugyanazt a hatékonyságot fenntartani. Ennek látom realitását, mivel Irak és Afganisztán miatt is eleve felgyorsult az eszközök amortizációja, így az esetleges cserék során nem darabot darabért elv érvényesül.

    Tacsk0 „forgatókönyvében” én azért találok egy pici igazságmagot: valóban él a német-orosz tengely. Valóban egymás pozícióit igyekeznek erősíteni a lépéseikkel. Viszont egy orosz – német katonai összeütközésben nem hiszek, ugyanis ez ellentmondana mindkét ország alapvető stratégiai érdekeinek még hosszabb távon is. Most nem akarok belemenni hosszú fejtegetésekbe, a lényeg: nagyobb esély van egy orosz – német katonai együttműködés kialakítására, mint bármi másra.

    Pak-fa: Én is kíváncsian várom a gép bemutatkozását. Ez meg fog történni, már csak azért is, mert Oroszország nem engedheti meg magának, hogy ne legyen saját 5. generációs vadásza. Az USA már rendelkezik ilyennel, Kína szintén fejleszti a sajátját, sok választása szerintem Moszkvának sincsen. Az orosz-indiai együttműködéssel pedig valóban sec perc alatt „kökinccsé” tehető a technológia – ennek pedig nagy jelentősége lesz katonai-stratégiai szempontból! Az egyik ok, hogy kvázi rövid időn belül több meghatározó állam is hozzájuthat ilyen eszközökhöz, így ismét az USA katonai vezetőit hozhatják lépés kényszerbe, a másik ok pedig az, hogy India segítséget kap Moszkvától a térségbeli erőegyensúly fenntartásához Kínával szemben.

    És szerintem a politikai elemzéseket tényleg zárjuk le ezen az oldalon, szívesebben olvasgatnék inkább a cikkel kapcsolatos véleményeket! :)

    Üdv: M

  7. Jól beszélsz!
    Az lesz a jövő nagy kérdése ezen a téren hogy az oroszok mennyiért tudják a gépüket szállítani!
    Pl ha 50 v.75%-os áron a Raptorhoz képest, akkor tuti nagyon elterjed
    s ebben az esetben a 187 db Raptor igen kevés lesz.
    Pánikszerűen rendelnek vagy 500-at……)

  8. hegyaljai: amíg bal, szélsőbal és szélsőjobb van MOon, jobboldal pedig nincs én elképzelhetetlennek tartom MO reális felemelkedését.

    zöld energia orszáfüggő de pl svédek 2025ig energiaellátásuk 80%át CO2mentessé akarják tenni, ez kb a nem megy benzinnel kocsi kategória. Ha követné a svéd példát egész EU megujuló+atomenergia arabok nagyon gyorsan éhenhalnának…. :(
    wiki sose mérvadó de http://en.wikipedia.org/wiki/Oil_phase-out_in_Sweden
    Külön öröm kishazánknak, hogy az első Htankoló Mercedesek sorozatgyártása várhatóan Kecskeméten indul be, 2012ben.

    molni: Persze és Párizs Moszkva, Berlin Párizs tengely is létezik. Orosz-Német katonai együttmüködés azmitjelent? NO kilép NATOból és Varsó szerződés 2 lesz?

    Pak-Fa: Énis drukkolok, de irtózatos elmaradásokat látok. Az amiknak első felszállástól számított 15év kellett az F22 rendszerbe állításig. repült már a Pak-Fa?
    Az ami stratégiát amúgy nem értem, oké, hogy az F22 szükségetelenül fejett, de mit raknak a kiöregedő F15ök helyére, 10év múlva amikor a PakFa és tsai még az én verziom szerint se lesznek a sorozat gyártástól túl messze?

  9. Én minden körülmények közt a Horthy rendszer veszem alapul.
    Más kérdés hogy Gömbös miniszter elnöksége idején a rakás haza áruló került akkor a magyar vezérkarba.
    Valamint a magyar nagykövet nem továbbította a kormányzónak Molotov levelét.
    Ha ez megtörténik akkor be se lépünk.
    M.K.H fejlesztési tervei 45-ig szóltak addigra állt volna össze.

    Organikus történelmi alkotmányba pont úgy van a király személye definiálva hogy a nemzet önnön bölcsessége által választ egy királyt akinek feladat a pártoskodás megszüntetése.

  10. „Ha oroszok sokat totojáznak kínának is hamarabb lesz akkor meg vége a dalnak.”

    15év az nem totojázás, ennyi egy 4+gen után az 5.gen még úgy is, hogy ott az F117/B2 „előtanulmánynak”. Ja nem ennyi miután felszált az YF22 és az F22 sorozatgyártása közti idő. Pak-Fa repült már? Kínaiaknak még ott se tartanak.

    Királyságban nem hiszek, egy USA/Francia(demokratikus orosz) rendszer elképzelhető. De 4/6évente akkor is választások.

    molni: Mi az USA stratégia? Mivel fogják a kiöregedő F15öket váltani ha F22 gyártását nem folytatják?

  11. Nem tudom. Talán még ők sem tudják. Szerintem nem marad más, mint az F-35. Az F-15C-ket nem 1:1-ben kell F-22-vel leváltani, de azért a 187 az tényleg elég kevés.

    Lehet, hogy kinyílik a szemük és az F-15SE-nek lesz esélye. Az F-15E gépek 2020-ig vagy tovább biztosan repülnek. Az F-15SE annak alapjaira épül, ezért nem jelent olyan nagy műszaki kockázatot, de RCS teniktetében bizony előrelépés. Erősebb hajtómű is elképzelhető hozzá. A Raptor hajtóműve nem megy bele szerintem, de annak alapjain lehet a 229-esnél egy erősebbet csinálni.

  12. Üdv Mindenkinek!

    Az orosz – német katonai együttműködés lényege a két állam geostratégiai érdekeinek eredőjében keresendő. A NATO-ba be- vagy kilépés két okból sem jelent túl sokat:
    1. Az USA Irak esetében nyíltan deklarálta, hogy akár a NATO szövetségesek nélkül is „rendezi” saját ügyeit.
    2. A NATO szervezetén belül maradó európai hatalmak sokkal hatékonyabban tudják a saját prioritásaikat érvényre juttatni belülről, mint kilépve, egyfajta „sértődött dacból” kezelve a történetet.

    Az orosz – francia tengely és az orosz – német tengely ugyanolyan egyenletek mentén folyik, mint az orosz – kínai vagy orosz – indiai együttműködés. A lényeg, hogy egyik térfélen se kerüljön senki „túlhatalmi” pozícióba – divide et impera, ahogy Róma óta működik.

    Pak-Fa: Egyáltalán nem biztos, hogy „tükörválaszt” fognak adni az oroszok. Az 5. generációs technikának megvannak a fő alapkövetelményei, de az sehol sincs kőbe vésve, hogy ebből a követelmény rendszerből melyeknek kell egy új gép esetében a fő reprezentációs képességeket adni. Sok esetben egymással ellentétes igényeknek kellene megfelelniük, a technológiai fejlettség, az ipar képességei és a harcászati filozófia fogja végül eldönteni, hogy mit is fog tudni a Pak-Fa.
    Ebből kiindulva én nem látok olyan nagy lemaradást orosz részről, bőven van miből építkezni. Egyébként, ha jól tudom, az orosz gép közelebb fog állni az F-35, mint az F-22 kategóriához, de ez majd kiderül.

    Üdv: M

  13. Olvastam valahol hogy az a tény hogy leáll a gyártósora az F-22-nek nem jelenti azt hogy bezúzzák a gépeket . Lekonzerválják és elrakjákvalami raktárba de szükség esetén talán 1 másfél éva alatt újra képesek a gyártásra!
    A tudás nem vész el bár a munkások újraképzése időbe tellik,az alvállalkozóknak is idő kell a felpörgésre!
    Bár az F-15 kitűnő gép de hátrányban lesz akár kínai akár az orosz 5.generációval szemben.Ezért úgy gondolom a gyártósor bezárása időleges dolog.

  14. Üdv Tyutyu!

    Sokmindentől függ az, hogy mi lesz az F-22 további gyártásának sorsa. Ha India, Kína és Oroszország viszonylag nagy darabszámban állít majd hadrendbe saját 5. generációs gépeket illetve egyéb államok részére is exportálni fogják (Brazília, Indonézia, stb.), akkor kénytelenek lesznek az amerikaiak is újabb gyártósorokat indítani, egyébként a légifölény elolvadhat.

    Fontos tényező lesz a következő évtizedben, hogy a kínai és az orosz (esetleg orosz-indiai) gépek mekkora költséget fognak jelenteni mind gyártás, mind rendszerben tartás szempontjából.
    Ha relatíve „olcsóbb” lesz, mint az F-22 vagy F-35, akkor bizony ez további terhet fog jelenteni az USA számára. Nem mindegy, hogy 100 millió dollár fölötti összegbe kerül egy gép, vagy csak a felébe.

    Sok szempontból történő megfontolás miatt nem biztos, hogy jó ötlet lenne egy Kínával történő új fegyverkezési verseny beindítása – korlátozott darabszámú F-22 rendszerben tartása ugyanis nem fokozza annak a lehetőségét, hogy Kína a következő évtizedben „kicsit jobban megerőltetve magát” komolyabb arányú fegyverkezésbe kezdjen a high-tech szférában. Ez hiányzik ugyanis a legkevésbé az Államoknak.

    Üdv: M

  15. Igen ebben igazad van de az F-22 tovább fokozza az amúgy is nyomasztó ami légi fölényt.Az F-15,F-16,F-18 típusok külön külön is megállják a helyüket, a mindent látó AWACS támogatással meg eleve reménytelen velük kikezdeni.
    De ha egy keleti Stealt típus miatt ez az előny elvész 10 év múlva fordulhat a kocka.Akkor lehet hogy amerika abban a szituban találja majd magát mint az angolok a II.vh után.
    Átveszi a szerepét más.
    Ezért rossz a döntés hogy leállították a gyártást.Egy évi 10-12 db-os ütem talán olcsóbb lett volna nekik és a pozícióvesztés sem fenyegetné őket.

  16. Azért az átveszi a szerepén nagyon erős. Kínának A Szu-30MKK gépekete leszámítva – ami inkább 4+ és nem 4++ – semmi komoly cucca nincs. A J-10 inkább sima 4. gen. Ezekből is alig van. Namármost a jenki gépek ezek feletett vannak minőségileg és mennyiségileg is. 8-10 év alatt sikerült kb. 300 db J-11A és kb. 180 db J-10-et legyártani. Nagyon optimistának kell lenni ahhoz, hogy a már összerakott F-22-vel szemben bármit állítsanak 15 éven belül. Még egy valódi 4++ AESA radaros, stb. extrával ellátott gépet összerakjanak. Először pl. egy olyan hajómű kellene, ami nem egy 30 éves (!) szovjet cucc másolata.

  17. Az F-35-tel kapcsolatban nehéz bármi mondani. Fegyverzet terén tényleg szerény, csak ezt mással kompenzálja. BVR-ban minden dolog miatt, ami miatt nyápcinak tűnik, csak a látszat. Az első előny az AIM-120D. Ez minden más rendszerben álló légiharc rakétánál nagyobb megsemmisítési távolsággal bír.

    A második a stealth képesség. Lehet,hogy nem olyan atomász t/w aránya van, mint F-22-nek, de olcsóbb is. Nem is feltétlen van rá szükség. Lehet, hogy a kabinból is kicsit rosszabb a kilátás, de LoAL képesség mellett – AIM-120 off bore sight képessége is lassan 60 fok lesz! – elég nehéz közel menni. 4 gen. gépek t/w aránya simán megvan.

  18. Jobb estét, mindenkinek….
    A PAK-FA – ha megvalósul, akkor egy 4++++ gép lesz. Oroszország egyelőre nincs abban a tecnikai heyzetben, hogy elekrronikában felnőjön a Raptorhoz. Ez a dolog egyik fele. A másik, hogy erre nincs is szükség. Ezek a gépek – és erről lehet vitatkozni – igazából nem is a harcra készülnek, hanem a technológiák fejlesztése és gazdasági érdekek miatt. Birodalmak jönnek és mennek. Az USA is előbb-utóbb a hanyatló szakaszba lép (ha még nem lenne ott) és felemelkednek új birodalmak. Ezek már nem katonai erővel tartják fenn hatalmukat, hanem technológiai és gazdasági erővel. Magyarország jövője azon áll vagy bukik, hogy tudunk-e innovációban olyat nyújtani, ami értékessé tesz minket. Van édesvizünk, élelmiszerrel – ha újjáépítjük a mezőgazdaságot – egész Európát el tudjuk látni. A lényeg, ha értéket látnak bennünk, akkor F22-vel vagy PAK-FAva, de megvédenek. Ha nem, akkor ismét eljátsszuk a sötét gyalog szerepét a világ sakktábláján.

  19. Üdv Molni!

    Igen, nehéz ügy lenne előre megjósolni, hogy alakulnak majd a lehetőségek.
    Az USA azért állította le az F-22 gyártósort, mert valójában nem kell több gép. Az, hogy a katonai lobby ezzel nem ért egyet, más kérdés. Persze nekik mások a motivációik, de ez így van rendjén – mindegyik oldal képviselje a saját közvetlen érdekeit.

    Kína és Oroszország katonai stratégiája eltér az USA stratégiájától – eleve más a kiinduló alap, így más filozófia szerint építkeznek. Ez pedig meg fogja határozni a jövőbeni fejlesztési irányokat is.

    Az USA a légierejét arra építi fel, hogy a világ bármely pontján képes legyen csapást mérni és lokálisan biztosítani a légifölényt. Ennek az oka pedig igen egyszerű – egyszer már írtam róla – a saját gazdaságuk működtetéséhez szükséges nyersanyagforrásokhoz való hozzájutás és kontroll folyamatos biztosítása a cél. (Prioritás: a Közel-kelet, a Kaszpi-térség és Közép-Ázsia).

    Kína és Oroszország az USA ezirányú hegemóniájának megtörésében érdekelt. Nekik nem kell globális csapásmérésre alkalmas légierőt kifejleszteniük és fenntartaniuk, elég, ha a saját közvetlen érdekszférájuk tekintetében képesek az USA erők semlegesítésére – lásd hivatkozott területek, első sorban a Kaszpi- és Közép-Ázsia régiója.

    Ebből következően van némi előnyük is a dologban: könnyebb kiépíteni és fenntartani egy komplex légvédelmi rendszert minden összetevőjével együtt (műholdas felderítés, többlépcsős légvédelmi rakétarendszerek, 4. és 5. generációs vadászgépek)a saját közelinek tekinthető régiók védelmének érdekében, mint egy alapvetően globális kiterjesztettségű offenzív katonai rendszert fenntartani és működtetni.
    Hülye példa, de érthető: Oroszországnak könnyebb védenie a Kaszpi régiót, mint „bekebelezni” például Alaszkát. Ugyanez fordítva is igaz: Az USA számára katonai katasztrófát jelentene, ha meg akarná szerezni például Oroszországtól a nevezett térséget. A világ másik oldalán offenzív katonai terjeszkedést folytatni (és megnyerni) szinte leheteten, ha közben az elfoglalni szánt régió szó szerint az ellenfél kapujában van. (Action radius)

    Ez a két stratégiai megfontolás néz szembe egymással. Amennyiben Oroszország illetve Kína képes ezt megvalósítani (eddig nagyon úgy tűnik, hogy igen) az egyet jelent azzal, hogy az USA csak korlátok közé szorítva képes a stratégiáját életben tartani – ez pedig geostratégiai értelemben a koncepció vereségét jelenti.
    Innentől kezdve pedig az F-22 jelenlegi darabszáma bőven elégséges.

    A Pak-Fa illetve a kínai 5. generációs harci gépek kérdése pedig belátható időn belül egyértelművé válik. Az valószínűsíthető, hogy a technológiai hátrányukból eredően lesz némi minőségbeli különbség az F-22-höz viszonyítva, de ez korántsem fog akkora hátrányt jelenteni, mint azt sokan gondolják – pont a korábban felvázolt eltérő alkalmazási stratégia/filozófia miatt.

    Az én magánvéleményem annyi, hogy globális értelemben a korlátozott kiterjedésű, lokális csapásmérésre a világ bármely pontján a cirkálórakéták a legmegfelelőbb eszközök. A mai fegyvereket korszerűsíteni, nagy darabszámban legyártani sokkal olcsóbb, mint méregdrága hihg-tech gépekkel operálni. Ráadásul a szóba jöhető platformok (tengeralattjárók, cirkálók) hatalmas mennyiségű ilyen eszközzel tudnak operálni, a hatékonyságuk pedig nem marad el a légierőétől.

    A légvédelmi rendszerek fejlődése illetve az új rakéták (SM-3, SZ-400, illetve leendő utódja az SZ-500) képességei eleve kétségessé tehetik a pusztán légierőre alapozott katonai akciók hatékonyságát olyan államokkal szemben, akik ilyen szintű rendszereket alkalmaznak.

    Üdv: M

  20. Mindez igaz de a cirkálórakéták nem alkalmasak taktika csapásmérésre .
    A harctér feletti uralmat mindíg vadászgépeknek kell sztem kivívni.
    A légvédelmi rendszerek legfeljebb megnehezítik vagy nagy veszteségekkel teszik lehetővé a ténykedést egy adott légtérben!
    Ezen kívűl a lopakodó technológia egy mégoly jó légvédelmi rakétát is semlegesíthet, ha nem tudják a gépet detektálni lelőni sem tudják.Erre az RW harc még jobban rátesz.

  21. a saját gazdaságuk működtetéséhez szükséges nyersanyagforrásokhoz való hozzájutás és kontroll folyamatos biztosítása a cél. (Prioritás: a Közel-kelet, a Kaszpi-térség és Közép-Ázsia).

    Szerintem ez minden hatalomra igaz. Csak valaki így, valakú úgy éri el.

    Ebből következően van némi előnyük is a dologban: könnyebb kiépíteni és fenntartani egy komplex légvédelmi rendszert minden összetevőjével együtt (műholdas felderítés, többlépcsős légvédelmi rakétarendszerek, 4. és 5. generációs vadászgépek)a saját közelinek tekinthető régiók védelmének érdekében, mint egy alapvetően globális kiterjesztettségű offenzív katonai rendszert fenntartani és működtetni.

    Ezt nem igazán vágom. Akkor minek gyúrnak rephordózókra? Lokális érdekekhez nem kellene az.

    A jenkiknek nem kell igazán nagy statikus légvédelmet fentartani. Ők a vadászvédelemre jobban esküsznek meglátásom szerint. Az oroszok mindig is kicsit túldimenzionátlák a földi telepítésű légvédelmet szerintem.

    Nekik mitől is lenne könnyebb akkor? Kell pémz a méregdrága Sz-300/400 rendszerekre, amit alapvetően azzal kinyírsz, hogy alacsonyabbra mész. Persze ez komoly taktikai hátrány, de elég olcsó húzás. :)

    A stealth képesség már megvan. Ezek részben szintén hazavágják a méregdrága légvédelmi rendszereket.

    Nekik a vadászlégierő mitől lenne olcsóbb? Nekik is sok $ kifejleszteni. Ha alcsonyabb technikai szintű a gép, akkor meg több kell belőle.

    Sokan ezt felejtik el. Lehet, hogy az F-22 tiszta ára 140 millió dollár, csak éppen vele szemben legalább 3-4 4++ gép kell. Azok ára meg lassan már 60-70 milló. És ez csak a tiszta ár. Azoknak több repóra kell, több földi személyzet, stb. Magyarán az F-22 igazából most már egy olcsó valami – ha a fejlesztési költségektől eltekintünk – „csak” gyártani és reptetni kell. Az üzemeltetési költsége F-15C körüli zöldhasút emészt fel.

    Hülye példa, de érthető: Oroszországnak könnyebb védenie a Kaszpi régiót, mint “bekebelezni” például Alaszkát.

    Naná. :)

    Ugyanez fordítva is igaz: Az USA számára katonai katasztrófát jelentene, ha meg akarná szerezni például Oroszországtól a nevezett térséget.

    Hosszútávon, mert akkor a support bejátszik a szárazföldi erőknek és a hordozókat nem szerekcsés beküldeni olyan helyre, ahol körkörösen közel van szárazföld és jöhet sok-sok tengó (van Szevesztopolbam?). Viszont, ha két CV-nyi erő megjelenik, akkor azért az olyan erőkoncentráci, amivel azonnal elég kemény dolog szembeállítani valamit. 100 körüli 4++ gép. Elég ütős. Ehhez jöhet még az USAF is, Raptorral. Uh.

    A világ másik oldalán offenzív katonai terjeszkedést folytatni (és megnyerni) szinte leheteten, ha közben az elfoglalni szánt régió szó szerint az ellenfél kapujában van. (Action radius)

    Erről van szó. Ha kellő időd van felépíteni magad, akkor megy. Lásd 1991 ODS.

    A Pak-Fa illetve a kínai 5. generációs harci gépek kérdése pedig belátható időn belül egyértelművé válik.

    Számszerűsítve mit jelent belátható? Mert lassan 6-8 éve ezzel a belátható idővel hitegetik a népet. PAK-FA gurulópróba sem volt, de még kép sincs egyetlen épülő gépről sem.

    Az én magánvéleményem annyi, hogy globális értelemben a korlátozott kiterjedésű, lokális csapásmérésre a világ bármely pontján a cirkálórakéták a legmegfelelőbb eszközök.

    Egy komoly légvédelem számára ma már nem leküzdhetetlen akadályok, főleg AWACS supporttal. Kína és Oroszország e téren viszont valóban sokkal könyebben acélosodhat, mint 5. gen gép építésben.

    Ne feledd, eddig igazán korszerű légvédelemmel rendelkező ellenfél ellen még nem vetették be ezeket. Véleményem szerint már egy MiG-31 is nagyon komoly eséllyel száll szembe egy tömeges BGM-109 támadással. Naná, hiszen erre tervezték. Viszont mai radarok simán tudnak annyit, mint az. 30 éves!

  22. Csak légierővel nem lehet egy államot térdre kényszeríteni! A repülőgép nem tud területet foglalni, házat átkutatni, ellenőrzőpontot üzemeltetni. A szárazföldiekre mindig szükség lesz. Mint ahogy a szárazföldieknek is arra hogy a légierő biztosítsa számukra az ellenfél légi erejének kiiktatását.
    Egyébként PAK-FA ról csak annyit hogy max szép maketteket mutogatnak a ruszkik. Szerintem még sehol sem tartanak.
    A kínaiak elvileg 2016 körül tervezik a gép elkészültét.
    De majd az idő eldönti ki az ügyesebb és a gyorsabb.
    Utána meg látjuk majd melyik típus mire képes.(remélem max repnapon.)

  23. Üdv Urak!

    Azt gondolom, hogy a kiefjtett nézetek nem állnak nagyon távol egymástól.

    Néhány kiegészítés a Molni által felvetettekhez:

    Oroszország és Kína valóban kezd „rágyúrni” a tengerészeti erőkre (hordozók, deszanthajók, stb.). Ez mondjuk nem túl jó előjel, ugyanis ez azt jelenti, hogy a jövőben számolnak olyan katonai akció lehetőségével, ahová ezek kellhetnek. :(

    Valóban, ha van időd „felépíteni magad”, akkor működhet a dolog. De itt megint egyet ne felejtsünk el: ki az ellenfél. Oroszország, India vagy Kína ellen például akár egy évig is építgethetnénk magunkat a szomszédjukban, a vége jó eséllyel kudarc lenne. Két egyszerű okból: az egyik, hogy ők is elkezdenék a felkészülést. A másik: lehet, hogy meg sem várnák, amíg felkészülünk. :)
    (Megjegyzés: pl. Grúzia kapcsán eszébe sem jutott senkinek, hogy „odalépjen”, megvárták, amíg az oroszok leállnak.)

    Cirkálórakéták: nagy tömegben előállítani és bevetni olcsóbb, mint a drága gépeket és a nehezen pótolható pilótákat kockára tenni. Igaz, nem vetették be még a cirkálórakétákat fejlett ellenfél ellen, de ez igaz a légierőre is.
    Más tészta egy relatíve kis területű, korszerűtlen légvédelemmel rendelkező, minden oldalról körbekerített ország (Jugó, Irak) ellen több száz, akár ezer gépet is folyamatosan bevetni, és megint más tészta egy-két nagyságrenddel erősebb ellenfél ellen elindulni.

    Snakeye:
    Pak-Fa és kínai 5. gen gépek: Szerintem az orosz masinának a bemutatására sokat nem kell várni. A hadrendbe állításának az ideje inkább kérdéses.
    Kínának megvan az esélye arra, hogy meglepetést is okozhat ezen a téren. Nem állítom, hogy fog, de nem kizárt.
    Valószínűleg a felsorolt jeles alkalmakkor úgyis találkozunk ezen az oldalon! :)

    Üdv: M

  24. Cirkálórakéták: nagy tömegben előállítani és bevetni olcsóbb, mint a drága gépeket és a nehezen pótolható pilótákat kockára tenni.

    Milló dolláros nagyságrendben vagy egy Taurus is.

    http://en.wikipedia.org/wiki/Taurus_KEPD_350

    Egy BGM-109 vagy más combosabb eszköz még drgább. És ahogy írtam, mai légvédelmi rendszereknek ma mrár közel sem olyan leküzdethetlen dolgok.

    Más tészta egy relatíve kis területű, korszerűtlen légvédelemmel rendelkező, minden oldalról körbekerített ország (Jugó, Irak) ellen több száz, akár ezer gépet is folyamatosan bevetni, és megint más tészta egy-két nagyságrenddel erősebb ellenfél ellen elindulni.

    Az AF alatt egyáltalán nem volt nagy akciózgatás. A napai 100 bevetés már mozgalmas napnak számított, de ebben minden benne volt. AWACS, Tanker, Escort bevetések is. SEAD alig volt. Ehhez a mérethet képest a szerb légvédelem nem volt olyan gyenge ám, csak korszerűtlen.

  25. Reggelt!

    Visszaolvasok, sorban mondom, ami eszembe jut

    Molni:

    Fekete/kaszpi tenger, tengeralattjárók: van, elsősorban Kilo (talán van Lada is?).

    Cirkálórakéták:
    Korábban fejtegettem: 20-30 évvel ezelőtt (asszem a tomahawk is ennyi idős) az oroszok alkottak néhány jelentős típust. Csak hát azóta jóformán a kutya sem nyúlt hozzá. Kíváncsi lennék, hogy egy gránit alapon működő (és nem bulava módon kreált ;-D) cirkálórakéta mit tudna ma „felújítva”. Az a bibi ezekkel, hogy szimplán tehetetlenségi vezérléses (passzív) módon megközelítik a célt (alacsonyan vagy magasan, de mindenképpen rohadt gyorsan), utána átállnak egyéb (műholdas, önálló) vezérlésre. Hagyományos fej esetén akár lézerrel is rávilágíthatnak a célra, az nem egy bonyolult dolog a vezérlőrendszer számára.

    Akár csökkentett radarkeresztmetszettel is építhetik, legfeljebb majd a végén lebukik, amikor bekapcsolja a radart.

    A cikálórakéta előnye, hogy 1-500 darab vezérléséhez elég pár embert kiképezni, nem kell 1-1000 pilóta (a karbantartásról ne is beszéljünk-lásd hermetikusan lezárt tomahawk).

  26. Gránittal az a baj, hogy a RORSAT volt igazán az alapja. Az viszonylag pontos célkoordinátákat adott, ami után még pár óráig jó esély volt elkrapni a hordozócsoportot. Viszont RORSAT meg lassan 20 éve nincs… Felderítési adatot Tu-95/142 elvileg tudna adni, mert ennek és RORSAT-nak volt adattovábbítási lehetősége még tengók felé is. Csak éppen túlélési esélye ma elég csekély.

    Lehet, hogy volt kiegészítő IR szenzor is a végfázisos rávezetésben, de ezek alapvetően radaros rakéták tudtommal. A lézer nem igazán értem, hogy miért lenne jó. Az Észak-Atlanti térség nem éppen jó időjárásáról híres…

    Csökkentett RCS-sel nem igaznál lehet ilyesmit építeni, ennek okai vannak és nem csak fizikai. Alapból is méregdrága egy ilyen cucc.

    A karbantartás sem igaz, mert ezeknek hordozó rendszer is kell. Nehézbombázó vagy komplett hajó. No, azokhoz meg jó sok embert kell.

    Időérzékeny cél ellen használhatatlanok, mert mozgó célok támadási képességa a hajó sebességnél kb. megáll és a tengeren elég nehéz más céllal össszetéveszteni őket. SHORAD, mobil légvédelmet, harckocsikat, stb. mivel támadod? Mert ezekkel ugyen nem. Az árukat is leírtam. 1 millió táján kezdődnek.

    Szóval van amire jók, de átalánosságban egy vadászgép rugalmasságtá és sokoldalúságát meg sem közelítik. Pl. egy közeledő támadó repülőgéppel mit csinál egy ilyen rendszer? Magyarán védővadász kell. Viszont csak ezért vadászt fejleszteni hülyeség. Akkor legyen multirole. Hoppá, akkor minden cirkáló rakétára alapozni?

    Jé, és meg is van a mai helyzet. :)

  27. Molni:

    Most nem a gránitról beszéltem, mert arra az mind igaz, amit mondtál. Azt csak példának hoztam, mint a 80-as évek egyik (szerintem) csúcs robotrepülőgépét.

    Általánosságban szóltam a cirkálórakétákról, felhozva azt, ami szerintem lehetne a fejlődés iránya: nagy sebesség+kis RCS.

    Egyébként gránitot zilplatórol is indítottak…

    Karbantartás: nemrég olvastam valahol (talán itt?), hogy az amerikaiak hermetikusan lezárták a tomahawkok indítókonténereit, hogy a ne kelljen kézzel ellenőrizni. Azt az öndiagnosztika elvégzi, ami kívülről vezérelhető. Az meg két ember és egy laptop :-D

    Lézer: egy lehetséges irány, amikor a kisebb rombolóerejű eszközöket végfázisban ezzel _is_ vezérelhetik.

    Egyébként a cirkálórakéta nem is harckocsi ellen való :-D
    De gépjármű-oszlop, bunker már „megéri” :-D

  28. Nagy sebesség és kis RCS együtt elég nehéz. A kis RCS önmagában nehéz és drága, mert az alapvető geometriája nem kedvez a cuccnak.

    A Zil platós Gránitról van képed? Vagy ez honnan jön? Cirka 7 tonna az cucc és kétlem, hogy arról indítható lett volna. Pl. a céladatot meg honnan nyerte volna? Remélem ez csak poénos megjegyzés volt, mert nagyon tudom komolyan venni. A nyílt óceánon hajózó hordozók ellen készült. A Zil attól amúgy is kicsit messze lenne…

    Az a megjegyzés korszerűsített BGM-109-re vonatkozik. Csak a korszerűsítés + konténer 250 k zöldhasú / Tomahawk. Kemény.

    Gépjármű oszlop ellen is alkalmatlan a reakcióidő miatt. Mire odaér a célhoz, az oszlop már lehet, hogy régesrég szétszéledt. Ezeket a fegyvereket nem ilyen dolgokra találták ki. Az is csak „mázli”, hogy arra amire ODS alatt használták jók, mert a BGM-109 atomfegyverhordozónak készült. Csak aztán olyan jól sikerült az irányító rendszere, hogy 9 méteres pontossággal célbajutva az 1000 fontos robbanófej is kellő pusztítást okoz.

  29. sztem sokkal érdekesebb kérdés a „Anti-ship ballistic missile” és képviselője a DF-21, vmint ennek utodai. Az, hogy talál célt? Mert vhogy tuti. És ha Kínaiak minden Csenes Oceáni USA hordozóra elinditanak 100at, amik mit csinálnak?
    ABMDS elhárríthat belőle 99et de egy akkor is betalál. Nem lehet, hogy a ford class hordozok energiaellátása azért van ennyire brutálisan túlméretezve mert a most még repülőn üzemelő lézeres rakétavédelmet rá akarják a ford clasra hegeszteni?

    u mennyi feltételezés….

  30. montezuma:
    „a saját gazdaságuk működtetéséhez szükséges nyersanyagforrásokhoz való hozzájutás és kontroll folyamatos biztosítása a cél. ”

    Olaj/gázon kívül USA nem szorul semmi nyersanyagforrásban behozatalra. Lehet drágábban termeli ki a rezet mint Chileben, drágább az USA szén mint az Ausztrál de bőséggel rendelkezésre áll. Másrészt nem látom, hogy tudna egy Oroszo/Kína beleszólni abba, hogy pl messze legnagyobb olaj exportőr SzaudArábi, elad e USAnak olajat vagy sem. SzaA egyértelműen USA védernyője alatt van, útvonal biztosítva.

  31. A lézeres védelemet elég régóta tervezik csak nem ilyen léptékben tudotmmal. A CIWS rendszerek új generációja lett volna. Gondolom hasonló problémák lehetnek, mont a YAL-1-nél. Ha meg nagyobb rendszert akarnak, akkor végképp.

    Ha DF-21 repül, az már régen rossz. Az atomháborút jelent. Ha korlátozott lenne, még akkor is.

  32. ami kimaradt a „kik”

    Kína nem USAval háboruzott bőséggel az elmult időkben hanem Indiával. Nem USA fél, hogy Kína elfoglalja alaszkát, hanem Oroszok, hogy a félig lakatlan szibériára fáj a Kínaiak foga, a csodálatos Koerai-Kínai, Japán- Kínai viszonyokról pedig még nem is szóltam.

    Ehez képest USAnak rendezett békés szomszédkapcsolatai vnnak, ráadásul egyik szomszédja se szuperhatalom, akivel parázsló területi vitáik vannak.

    Ezek nagyon komoly geostratégiai előnyök, ráadásul USA rémitően könnyen játszhat divide et imperat.

  33. Üdv Fade!

    A kőolaj létkérdés mindenkinek, még a dollárnak is. Az USA geostratégiai célja kettős: egyik oldalról biztosítani kívánja a saját zavartalan ellátását (addgi sem kell a saját tartalék mezőket megnyitni), másik oldalról ha a legtöbb olajexportőr USA protektorátus alatt áll, akkor Amerika közvetlenül is képes más hatalmak nemzetgazdaságát befolyásolni, gondolok itt azokra, akik igen erősen függnek az importtól: Japán, EU, Kína, India.

    Afganisztán: amiről kevesen beszélnek, Afganisztánban 18-szor (!!!) annyi kőolaj és földgáz van a mélyben kiaknázatlanul, mint amit 10 évvel ezelőtt feltételeztek. Ráadásul rengeteg aranyat is rejtenek a hegyei. Nos, ezért folyik a háború. :(

    USA szomszédai: Kanada, Mexikó és Oroszország. Ebből egyedül Kanada tekinthető „békésnek” – vagy inkább kellőképpen gyengének. Viszont az amerikai geostratégia nem kizárólagosan konkrét szomszédokban gondolkodik, hanem számára stratégiailag fontos régiókban – ilyen például Szaúd-Arábia és térsége (Irak, Irán, Szíria, Izrael, stb.) is.

    Az USA közel 800 (!!!) katonai támaszpontot üzemeltet idegen ország területén. Ez finoman szólva is jelzésértékű. Megjegyzem, hogy a Római Birodalom 24, a Brit Birodalom pedig 25 katonai támaszpontot üzemeltetett külföldön a saját fénykorában.

    Szibéria valóban kényes kérdés Kína és Oroszország relációjában, ugyanígy igazad van a dél-kelet ázsiai térség államait illetően.

    A DF-21 fegyverről én is írtam már korábban, az amerikai Tengerügyi Hivatal fél évvel ezelőtti értékelése szerint egy esetleges Kína elleni háború esetén a DF-21-esek tömeges bevetése a tajvani szorosban ignorálni képes az USA haditengerészeti erőit és repülőgép hordozóit.

    Pak-Fa és kínai tesója: Nincs megbízható információ 2016-ról. Voltaképpen egyik gépről sincs szinte semmi infó. Csak vélemények.

    Üdv: M

  34. Afganisztán: amiről kevesen beszélnek, Afganisztánban 18-szor (!!!) annyi kőolaj és földgáz van a mélyben kiaknázatlanul, mint amit 10 évvel ezelőtt feltételeztek. Ráadásul rengeteg aranyat is rejtenek a hegyei. Nos, ezért folyik a háború. :(

    Most erre mondjam azt, hogy a szinte semmi 18-szorosa is semmi? :)
    Jó, persze ez durva vicc, de jó lenne tudni, hogy minek a 18-szorosa, mert ez így tényleg nulla infó.

    Ismételten jó lenne tudni, ha ilyen olajjal, arannyal mézzel folyó kánaán, akkor mit vackolnak ott 40 ezer katonával, mikor az ODS-hez átdobtak 400’000 ezret…

    A római birodalom támaszpontjai alatt mit értesz? Mert a 800 jenki kb. úgy jön ki, ha legutolsó kis egy barakkos valamit is számolod, ahol van egy távcsöves muki. (Ez csak egy hülye példa akar lenni.) Egy kb. 50 (?) proviniciás birodalomban 24 támpaszpont? Nem vagyok nagy római szakértő, de itt nyilvánvaló az adatok elemzésének szándékos torzítása, ezt csak a bolond nem látja. Csak Pannóiában hány település is volt? Ez az egyik legritkábban lakott Provinica volt. Még itt is több helyen állomásoztak legalább rendfentartó katonák. Ez az én szememben már támaszpont. A 800 jenki is kb. így jön össze, csak ez esetben a 24 egy nevetséges hazugság így.

    Kicsit számolgassunlg.

    Ha átlagosan 1000 emberes támaszponttal számolsz (ez nevetséges méret) ez csak ezekben 800’000 ember. Add össze a teljes aktív US NAVY, USAF, USMC és ARMY állományt. Ezek után, ha a támaszpontok fel vannak töltve úgy szeretném tudni, hogy ki szolgál a 11 hordozón és kísérő flottáján. Ezekhez tartozik váltó legénység is. kik oktatnak, és ki állomásozik otthon?

    Valami itt nagyon csúnyán ferdíte van. Eddig mindig precízen fogalmaztál, számomra elképesztő, hogy egy ilyen – legalábbis szerintem – elemi logikai hibát vétesz. Egyszerűen ordít, hogy ez nem igaz.

  35. A DF-21 tömeges bevetése mit takar? Mert, ha atomfegyver van rajta, akkor tömeges sem kell. Ha 10-ből egy átjut, akkor csókolom. Nukleáris robbanófej nélkül viszont értékük 0. Egy hajór nem találsz el vele közvetlenül. Nincs ma ilyen BM rendszer.

  36. ” kőolaj létkérdés mindenkinek, még a dollárnak is. Az USA geostratégiai célja kettős: egyik oldalról biztosítani kívánja a saját zavartalan ellátását (addgi sem kell a saját tartalék mezőket megnyitni), másik oldalról ha a legtöbb olajexportőr USA protektorátus alatt áll, akkor Amerika közvetlenül is képes más hatalmak nemzetgazdaságát befolyásolni, gondolok itt azokra, akik igen erősen függnek az importtól: Japán, EU, Kína, India.”

    Ehez nem kell semmien államnak USA védelem alatt álnia. USA lezárja Homuzt aztán vissza lehet szokni biciklire.

    „Afganisztán: amiről kevesen beszélnek, Afganisztánban 18-szor (!!!) annyi kőolaj és földgáz van a mélyben kiaknázatlanul, mint amit 10 évvel ezelőtt feltételeztek. Ráadásul rengeteg aranyat is rejtenek a hegyei. Nos, ezért folyik a háború. :(”

    MOalatt annyi gáz ami meg 40évre biztosíthatná EGÉSZ Europa gázellátottságát. Mégis 80%ban importból élünk és nem jöttek ide amik. Pedig de jó lett volna.

    „szomszédok, geostratégia…”
    Tök8, hogy csavarod, USAnak nincsenek parázsló területi vitái a szomszédaival. A katonai bázisok pedig egy újabb k* nagy for. Véletlenül se hátrány.

    „A DF-21 fegyverről én is írtam már korábban, az amerikai Tengerügyi Hivatal fél évvel ezelőtti értékelése szerint egy esetleges Kína elleni háború esetén a DF-21-esek tömeges bevetése a tajvani szorosban ignorálni képes az USA haditengerészeti erőit és repülőgép hordozóit.”

    egyrészt mit keresnek a tajvani szorosban az amerikaiak? Tajvant nem onnan védenék meg, nem hülyék, hogy a Kínai partok közelébe menjenek. amúgy is ha majd vmiért kockáztat egy komoly háborút Kína egy komoly katonai hatalommal az nem egy se olaj, se gáz tajvan hanem pl a félig lakatlan de „végtelen” és olajban, gázban, mindenben gazdag szibéria.

    „Pak-Fa és kínai tesója: Nincs megbízható információ 2016-ról. Voltaképpen egyik gépről sincs szinte semmi infó. Csak vélemények.”

    Akkor miért közlik ezt egyesek tényként?

  37. molni:
    „Nukleáris robbanófej nélkül viszont értékük 0. Egy hajór nem találsz el vele közvetlenül. Nincs ma ilyen BM rendszer.”

    Még a vkin is ilyenek vannak: „The US Department of Defense has stated that China is developing a high hypersonic[1] land-based anti-ship ballistic missile based on the DF-21, with a range of up to 3,000 kilometres (1,900 mi).[5][6] These would combine manoeuvrable reentry vehicles (MaRVs) with some kind of terminal guidance system. Such a missile may have been tested in 2005-6, and the launch of the Jianbing-5/YaoGan-1 and Jianbing-6/YaoGan-2 satellites would give the Chinese targeting information from SAR and visual imaging respectively. The upgrades would allow China to employ the missile to launch attacks on US Navy aircraft carriers.[7]”

  38. MOalatt annyi gáz ami meg 40évre biztosíthatná EGÉSZ Europa gázellátottságát. Mégis 80%ban importból élünk és nem jöttek ide amik. Pedig de jó lett volna.

    Már elnézést, de az ilyen beszólásoknál durran el az agyam, de kibaszottul. A tököm teli van mér, hogy „a makói gázt blalbla”. Mindenki félreértelmezi és urban legendeken él. A gáziparban dolgozom, szóval tudom, hogy miről van szó.

    Nemhogy egész Európa, de Magyarország gázellátására sem lenne elég az ottani gáz 40 évre. „Ősidők” (70-es évek) óta tudjuk, hogy ott van. Ebben sincs semmi új. Mi a baj? Az, hogy mélyen van. Nem kicsit, nagyon.

    Kettős kemény záróréteg alatt és nem egy olyan tiszta gázmező, mint az eddig megszokott.A geotermikius gradiens meg itthon kétszerese az átlagnak. Kellemes műszaki probléma. Ja, és a magyarországi gáz nem valami jó minőségű. Vizes, koszos, szutyok. Ez még annál is inkább az.

    Tehát energiatartalomban nagy készlet papíron, csak éppen gazadásgi szempontból a kitermelése az orosz importnál is drágább lenne. Nincs olyan fúrcég 1-2-őt a világpon leszámítva, aki egyáltalán bepróbálkozott volna, mert jelen ár és technológia mellett annyira kockázatosank tűnt. Igazuk volt. Szóval ezt a makó gáz témát be lehetne fejezni, vagy előbb tessék tisztességesen tájékozódni. Azt hülyeséget is tessék elfelejteni, hogy az állam kiteremeli. Nem tudja, nem foglalkozik ilyennel. Magyaroszágon sincs meg a technológia. Pont.

    Jött egy cég, aki saját kockázatra elkezdett próbafúrásokat. Elköltöttek 50-60 milliárd (!!) forintot és mi lett a tanulásg? Az, hogy a gáz jelenleg a kitermelési költségét sem fedezi. A bányajáradék, tisztítás, ehhez szükséges beruházás és üzleti haszonról még nem is beszéltük.

    A Tajvani szorosba meg tényleg nem hajóznának be. Minek? Viszont a DF-21 hatótávolsága kicsit nagyobb, mint a Tajvani szoros mérete…

  39. Üdv Molni és Fade!

    A támaszpontok számáról (Róma, Brit Birodalom, USA) konkrét adatok állnak rendelkezésre, ha lesz egy kis időm, meg fogom keresni a linkeket. Róma esetében természetesen a határőr posztokat nem számolták, hanem a valóban nagyobb seregeket állomásoztató állásokat.

    Afganisztáni olaj és gázkészlet: nem szivárgott ki konkrét infó, de az biztos, hogy nem elhanyagolható mennyiségről lehet szó. Afganisztán fontos terület.

    A DF-21 bevetéseit hagyományos robbanófej használatával vizsgálták egy esetleges USA-Kína Tajvan miatti összeugrása esetén.

    USA szomszédok: Mexikó nemzetbiztonsági kockázatot jelent az USA számára, katonai forgatókönyv létezik arra az esetre, ha Észak-Mexikóban összeomlik az állam és az USA beavatkozásra szánja el magát.
    Oroszország: nincs területi vita – még. Bár az Északi Sarkkör területeiért folyó harc még csak a kezdetén tart.
    Egyéb régiók: Az USA a saját protektorátusának – ha így jobban tetszik, a szövetségesének – tekint több régió vezető államát. Így az ottani kockázatokat is értékelve dolgozza ki és működteti a katonai rendszereit.

  40. Molni:

    visszakanyarodva a gránithoz: zilplató: keresem, de könyvben volt. Partvédelmi célra próbálkoztak, volt hozzá „műhelykocsi” + 4 indító (a zil nem biztos, lehet, hogy kraz, de egyébként a zil-133 elvisz 20t-t, abba belefér az indítórendszer és a gránit). Gondolom valami „katyusa” utánérzésnek akarták, de a végén sosem rendszeresítették. Asszem a Fekete tengerre akarták. Bár lehet, hogy rájöttek arra, hogy ott nincs is akkora hajó, amire érdemes lenne kilőni (vagy talán csak nem az ára miatt? :-D).

    tomahawk:
    Igen, pont erre gondoltam _nem hajó_ elleni alkalmazásban. Azért 9 m-es pontosság ekkora robbanófejjel jónak számít. Persze nem mérhető egy longbow+hellfire precizitáshoz, de nem is arra való. Statikus célok ellen hatékonyan alkalmazható: erődítések, közlekedési csomópontok, repterek, hidak, alagutak.

    Gépkocsioszlop:
    Azért 4+ Mach(5 perc alatt 300+ km, ha nem számoltam el valamit – és 5 perc gépkocsioszlopnál nagyon kevés a szétszóródáshoz, ha nem a sivatagban vannak) az elég gyors ahhoz, hogy olyan könnyen ne szóródjanak széjjel. És ugye a bunker csak becsapódás után „szóródik széjjel”.

    RCS:
    „Nagy sebesség és kis RCS együtt elég nehéz. A kis RCS önmagában nehéz és drága, mert az alapvető geometriája nem kedvez a cuccnak.”

    Hát ehhez a részéhez nem értek, de az Eagle-nél is összehozták. Innen gondoltam, hogy ez lehet egy lehetséges fejlesztési irány.

    Ár:
    Az ár viszonylagos. Az élőerő jóval drágább, mint a technika (talán Kína, Észak-Korea, Vietnam kivétel). A kiképzés, illetmény, hadtáp sokba kerül.

  41. Igen, pont erre gondoltam _nem hajó_ elleni alkalmazásban. Azért 9 m-es pontosság ekkora robbanófejjel jónak számít.

    Viszont csak statikus cél ellen. Mozgó cél egy Tomahawknak kb. egy hajó és passz. Egyszerűen nincs más szenzor hozzá. Radar még lehet az orrában, de azért annak elég limitált SAR kapacitása lehet és SAR üzemmódban a doppler nyaláb szűkítés miatt nagyon szűk terület pásztázható. Tehet data linken kelle valamitől real time céladat neki, mert a célazonosítást sem tudja önerőből megoldani szerintem.

    Gépkocsioszlop:
    Azért 4+ Mach(5 perc alatt 300+ km, ha nem számoltam el valamit – és 5 perc gépkocsioszlopnál nagyon kevés a szétszóródáshoz, ha nem a sivatagban vannak) az elég gyors ahhoz, hogy olyan könnyen ne szóródjanak széjjel.

    4 Mach-hal fölközelben semmi nem bír repeszteni tartósan ,ég magasan is csak nagyon kevés dolog. Vagy tolóerő nincs hozzá, vagy szerkezeti anyag, ami ez bírná. Egy ilyen fegyver milliókba kerül. Ezekkel teherautókra lövöldözni kész anyagi csőd. Hajókra lövöldöznek ilyen távolságból az erős légvédelm miatt. Ott az azonosítás elég könnyű, nehéz összekeverni, hogy ki kivel van. Egy nagyon mozgó célpontot nem 300 km-ről támadsz, mert mire odaért a fegyver ki tudja, hogy mi lesz.

    Hát ehhez a részéhez nem értek, de az Eagle-nél is összehozták. Innen gondoltam, hogy ez lehet egy lehetséges fejlesztési irány.

    Az SE az csak egy koncepció, nem kész tény még. Az F-22-nél sikerült a kis RCS jó aerodinamokával. Viszont látható, hogy egy F-22 és rakéta elég távol állnak egymástól?

    Akkor mi legyen? Hm… Jó kérdés. Fingom sincs. Nézzen ki hasonlóan egy rakéta, mint egy repcsi? Méretre érdekes lenne. Valószínűleg nem férne be egyetlen gép belső terébe sem komoly mennyiség. Vagy talán egy sem. Viszont nem lopakodó nehézbombázóra tenni stealth rakétát a szárny vagy törzs alá sok értelme nincs. A gépet előbb kiszúrják úgy is.

  42. Teherautó:

    nem találok képet… :-(
    Ellenben találtam mást, és így lehet, hogy tévedtem. Az Onix-ot indították szárazföldről _is_ (meg levegőből, vízről, víz alól(?) is).

    Majd otthon megpróbálom megkeresni a könyvet, hogy kísérleti indítás volt e, vagy Onix. A két cucc elég hasonló, csak az Onix jóval kisebb.

    Ugyanakkor ami miatt előkerült, amiatt végül is mindegy, mind a kettő cirkáló rakéta.

  43. A P-700 szerintem nem ‘cruise missile’. Szuperszónikus hajó ellen rakéta. Olyan, mint a Kh-22 vagy KSR-5.

    Az Onyx minrha kísértetisen az indiai Brahmos lenne. Annak van szárazföldi indítású változata valóban. Csak az a P-700-nál jóval kisebb. Az Onyx vagy Brahmos mitől lenne az? Csak azért, mert esetlegesen képes kicsit cikkcakkban menni? Nem értem.

  44. Molni:

    Statikus cél: egy híd szerintem jóval lassabb, mint egy hadihajó :-D
    Mondjuk gyorsabban mozgó célok ellen lehet végfázisban külső vezérlés (lézer, műhold, uav?). Szerintem ez nem akkora fejlesztés.

    Nem értem miért akarsz _egy_ abc-123 forgalmi rendszámú teherautóra kilőni egy cirkálórakétát, amikor kilőheted egy _területre_ is :-D. 250+ kg-os hagyományos fejnél párszáz (200+) méteren belül szervizbe küld mindent és mindenkit, ami/aki nem páncélozott. Ne egyedi célok ellen gondold el, hanem nagy területi kiterjedésűek ellen.

    Sebesség: erről már beszéltünk, szerintem hűtötték a vasat valamivel.

    Az biztos, hogy egyedi célok ellen nem éri meg.

  45. A gránit és az ónix is ugyan azon az elven működik, mind a kettő sugárhajtóművel (torlósugárhajtóművel?).

    A fejlesztő is ugyan az (NPO Mash?). Szerintem a Gránitot kicsinyítették le, hogy a kisebb célok ellen ne kelljen ilyen drága cuccot kilőni.

  46. Akkor most eljutottatok az indiai Szu-30 Brahmos kettősig, lopakodó kivitelben. Ilyen konfigurációt másik oldalon max.a B-2-es bírna el, nem tudom megérné-e a felhajtást. Ráadásul egy lopakodó rakéta kialakításából adódóan biztos nem lehetne 3-4 Mach gyors. talán-talán 1.
    De lopakodó drónja a B-2-esnek is vsz. lehet.
    Predator C – Avenger árban akár sikerülhetne is valami

  47. 250 kg-os töltet nem fog hazavágni minden páncélozatlant 200 méteren belül sem. Akkor a II.Vh-nak nem lenne túlélője.

    A Gátrobbantók című könyven le volt írva, hogy a 4 tonnás (4,5? háztömbromboló bombák rombolási sugara is 100 méter körüli volt.

  48. A TNT-től már nagyon messze vagyunk robbanóanyagban! Egyébként a modern hadviselés szerint jobb, ha megsebesíted/megrongálod az ellent, mintha megsemmisítenéd. A tallboy, garnd slam TNT-vel volt töltve, és nem repeszhatású, hanem áthatoló „földrengés” rombolóbombák voltak.

    Az onix „hatóterülete” (250 kg robbanóanyag, hexogén?) 200+ m, egy leírás szerint.

  49. A fenti két bomba szinte biztos, hogy TNT alapú. Nem találtam ellenkező információt.

    A 2. vh. gyakorlatilag összes bombája TNT alapú a trotil jó tulajdonságai miatt (alacsony tűzveszély – ha meggyújtod, nem robban, csak elég, érzéketlenség az ütésre, jól önthető, vízre, hidegre érzéketlen – bár a meleg párás környezetet annyira nem szereti, de ott is évek kellenek a problémához).

  50. „Az Onyx minrha kísértetisen az indiai Brahmos lenne.”

    Aha :-D
    Utánanéztem, a Gránit, Onix fejlesztői (NPO Mashinostroyenia) kooperációban építették az indiai típust.

    Kíváncsi vagyok, hogy csak az indiai technikához integrálták, vagy fejlesztettek rajta? Tud erről valaki valami bővebbet?

  51. Időközbe valamit bizti :P
    Viszont a szárazföldi telepítésű csapásmérőképességgel kapcsiban csak annyi gondolatom ha lehet még, hogy először azt kéne sztem megnézni hogy költségarányosan mennyit is érne meg a többi technikához viszonyítva egy-egy darab 100-600 km közötti hatótávolságú rakéta /mert az általad felvázolt koncepcióból kiindulva 1 milkát biztos nem – de érzésem szerint nekünk 0.5 is ugyanúgy sok lenne/, és milyen „minimális” mennyiségben volna értelme telepíteni (ami ugye feltehetően kib.sok). A Jumper meg, NLOS-LS is 40-60 km-t tudhat – és még friss-ropogós fejlesztés . Először is a legolcsóbb normál tüzérséggel elérni a maximális (60-70km-es) távolságot és affölött pedig keresni rakétát, vagy egyéb platformot amivel megtámogatják vagy mentesítenék a „vadászbombázók”-at, a fentebb számolt költséghatékonysági mutató mentén. Hasamra ütök (viszonyításképp) és azt gondolom 150 ezer/darabár alatt /szoval csak több lehet/ tuti nem lehetne megúszni, még ha az önköltségi ár is volna.

  52. MOalatt annyi gáz ami meg 40évre biztosíthatná EGÉSZ Europa gázellátottságát. Mégis 80%ban importból élünk és nem jöttek ide amik. Pedig de jó lett volna.

    Már elnézést, de az ilyen beszólásoknál durran el az agyam, de kibaszottul. A tököm teli van mér, hogy “a makói gázt blalbla”. Mindenki félreértelmezi és urban legendeken él. A gáziparban dolgozom, szóval tudom, hogy miről van szó.

    Nemhogy egész Európa, de Magyarország gázellátására sem lenne elég az ottani gáz 40 évre. “Ősidők” (70-es évek) óta tudjuk, hogy ott van. Ebben sincs semmi új. Mi a baj? Az, hogy mélyen van. Nem kicsit, nagyon.

    Kettős kemény záróréteg alatt és nem egy olyan tiszta gázmező, mint az eddig megszokott.A geotermikius gradiens meg itthon kétszerese az átlagnak. Kellemes műszaki probléma. Ja, és a magyarországi gáz nem valami jó minőségű. Vizes, koszos, szutyok. Ez még annál is inkább az.

    molni ha mégeccer átolvasod a hszem talán észreveszed, hogy pont erre utaltam. Hiába van MO alatt gáz, ahogy Afganisztán alatt is.

    Kis adalék: Tessék megnézni mekkora Iraq olajkitermelése. Tételezzük fel, hogy a következő 100évben a jézuska ezt az összes olajat mindenfajta fúrási/szálítási költség levonása nékül odadja USAnak. (2-2.5mbarell/y) Tessék beszorozni a hordonkénti árat $150al. Igaz 150$ ba még sose került egy hordó olaj, de mind1.
    Kijön egy szám.
    Hasonlítsátok össze ezt a számot az Iraqi kalandozásokra elment összesen 2000-3000milliárd$ al. (azért ekkora a szórás mert nagyon nehéz számszerüsíteni, ha azt is beleszámoljuk, hogy az akna levitte a két kezét katona mennyi pénzbe kerül a köv 50évben + nem is dogozik az összeg még ennél is jóval magasabb lehet.)

    hude megérte. És a Jézuska nem fúr ingyen olajtornyot, meg szállít olajat…

  53. „Mexikó nemzetbiztonsági kockázatot jelent az USA számára, katonai forgatókönyv létezik arra az esetre, ha Észak-Mexikóban összeomlik az állam és az USA beavatkozásra szánja el magát.”

    Sött Kanadára is ugyanez megvan. Komplett kész tervek mivan ha összeomlik. Mégdurvábbat mondok: Nem dolgoztam még olyan gyárban ahol nincs terv mit kell akkor csinálni ha akár egy repülő rápottyan a gyárra. Komplett terv vannak a kiürítésről, a termelés ujraindításáról AKKOR IS ha nincs is légifolyosó a közelbe.
    Az, hogy terv van meg kockázat erősen különbözik.

    És hol van ez a kockázat és mérték egy India-Kína csörtéhez képest? Mexico komplett légifölény kapacitása lokaki a Magyarhoz képest, 10db F5. Szembe meg jön 150 F22…. Nézzük meg evvel szembe Indiat és Kínát…
    De páncélosok ellen se semmi amit fel tudnak mutatni 150db 8tonnás ECR. Tankot nem látok. Ehez képest Indiaban 1000+db Izraeli elektronikás T90 van kész + gyártás alatt.

    valójában bármely Kínával ~szomszédos állam amely nicns jóban(~mind) Kínával 100*erősebb mint egy Mexico.

  54. Az, hogy terv van meg kockázat erősen különbözik.

    Erról szól egy kedvenc mondásom. Tervnek kell lennie, még ha nincs is értelme. :)

    Monte szerintem nem ilyen aspektusból gondol Mexikóra, mint probléma. Gazdasági kihatása van. Azért eléggé gáz lenne, ha az USA határai mellett lövöldözne valaki. Kicsit idegborzoló egy olyan országban, ahol a polgárháború óta nem volt szárazföldi ütközet jenki földön vagy csak határaiknál.

  55. Üdv Molni és Fade!

    Kösz Molni a kiegészítést! :)

    Mexikó valóban gond, több aspektusból is. Az északi határ mentén gyakorlatilag a törvényt a kartellek jelentik. Ez még nem lenne olyan nagy probléma – kivéve Mexikónak – csakhogy ezek a csoportok magasról tesznek az államhatárokra. Olyaninnyira így van ez, hogy az USA déli körzeteiben lassan mindennapossá válik a mexiói bűnbandák kisebb-nagyobb csetepatéja.
    Ráadásul a mexikói kormány hosszú évek óta „nem kellő eréllyel” lép fel az USA-ba történő illegális bevándorlás kérdésében. A letelepedett és USA területen szülő mexikóiak gyermekei pedig automatikusan USA állampolgárok lesznek. A demográfiai torzulások miatt 15-20 éven belül komoly problémát jelenthet az USA nemzetbiztonságára nézve a latin lakosság szaporulata.

    Az USA nem csak terveket készített a Mexikóba történő benyomulásra, hanem konkrét katonai előkészületek is történtek a térségben. Az egy más kérdés, hogy egy ilyen akció – még akkor is, ha kivételesen jogosnak ítélné a világ és a nemzetközi jog – komoly kockázatot jelenthet Az USA azon déli államaira nézve, ahol jelentős a latin diaszpóra.

    Üdv: M

  56. Némi éllel azt is lehetne mondani, hogy „kapóra jönne” (ez nagyon cinikus hozzáállás, én nem vagyok ilyen), mert statáriális állapot bevezetésével gyakorlatilag olyan módon lehetne rendet csinálni, hogy koporsók leeresztése formájában oldódik meg a bandák meglétének a problémája.

  57. „Azért eléggé gáz lenne, ha az USA határai mellett lövöldözne valaki. Kicsit idegborzoló egy olyan országban, ahol a polgárháború óta nem volt szárazföldi ütközet jenki földön vagy csak határaiknál.”

    Kéne USA 0perc alatt gyakorlatilag hermetikusan lezárná a határait. Már most is 3m magas/kamerázott…. a szögesdrót akadályrendszer.
    Lelkileg persze rossz ha lőnek melletted, de összehasonlthatalan avval amikor ~egyenértékű miliós 1000db T90es…. hadseregek indulnak el egymássl szembe. az nemcsak lelkieg rossz.

    amúgy ami ismeretem van eddig az átlagamerikairól, lobogtatja a lobogot és le se szarja ha fossálövik egymást a szomszédban.

  58. RBS-15-ök árát nem tudja véletlen valaki kábéra? légyszi-légyszí
    Állítollag most csinnálnak belüle majdnem 1000km-est is. Szerintem kb.ez az a kategoria ami még cirkálórakéták helyett bevállhatnak nagy tömegben a Wolfrick féle doktrínába, ha eléggé olcsók (pl.Kh-35 stb)
    pld.Harpoonokra egy helyen 400 ezret írnak a dealt pedig 800ezerért kötik. Nehéz ezt így…

  59. „demográfiai torzulások”
    Nem tudom mi ez a demográfiai mizéria. Nem is először bukkan fel. Én rendszeresen vagyok együtt USA állampogárokkal. Ha sztereotipiázni akarok akkor:
    -Egojuk, stilusuk egy más kaliber. Nekem nem jön be de vannak náluk rosszabbak is…
    -Ha csinálnak vmit azt nagyon csinálják. Kitünő szakemberek, de illik rájuk az a sztereotipia, „hogy nem tudják, hol van MO.”
    -Hazafiak. Kemény és szvsz egészséges nacionlizmussal. akivel találkoztam mind, legyen fehér, fehér spanyol beütéssel vagy fekete. Hozzák hálaadáskor a devils egget, lengetik a zászlót, apropó zászló: 2koli szoba tipus elött volt kint anno 99%ban zászló. Az egyikbe Francia, a másik az USA pogárok laktak.
    akkor miért is probléma? Talán a fekete nem jó pilóta, mert hülye? :p

    „Az egy más kérdés, hogy egy ilyen akció – még akkor is, ha kivételesen jogosnak ítélné a világ és a nemzetközi jog – komoly kockázatot jelenthet Az USA azon déli államaira nézve, ahol jelentős a latin diaszpóra.”
    Már mért jelentene kockázatot? szvsz pont a spanyol ajkú lakosság támogatná a legjobban az egészet.

  60. Azt nem tudom, hogy mennyire reális az oroszok PAK-FA programjának időzítése – de az ötödik típusú találkozások sci-fi címhez illően egyesek mozifilmet akarnak forgatni az antarktiszi hüllőnácik (!) által üzemeltetett Vril és Thule UFO-k Föld elleni inváziójáról, amire a bécsi festő Holdra költözésének 100. évfordulóján kerülne sor:

    http://www.eyeonscifi.com/2009/11/iron-sky/

    Legalább a filmvásznon lesz ellenfele a PAK-FA-nak, ha már a Kalinyin K7-es nem bírt a teuton búgócsigával:

    http://englishrussia.com/images/flying_fortress/7.jpg

  61. Szerény véleményem szerint megnyugodhatsz, újabb ámítással van dolgunk, bár kétségkívül csak a józan ész mondatja velem, a képen nem nagyon látszik, hogy számítógéppel művelték volna.

    De ha megnézed a függőleges vezérsíkot, vagy a szárnyakat, eléggé elmosódva, de a kínai felségjelzés figyel a felületen. és ha emlékezetem nem csal, 2015 utánra ígérték a kínai 5.gen.vadászt

  62. A függőleges vezérsíkon érdekesen néz ki a kis piros csík.

    Orosz biztos nem. Ha tényleg ott tesztelik, ahol tesztelik, a környező épületek alapján be lehetne lőni, hogy ez nem az vagy az a reptér amit mondanak.

    Az orosz és kínai is elég kérkedős nép. Pont most szoknának le róla?

  63. Ez bizony a T-50 lesz, talán csak a hómező hiánya zavaró, ha orosz gépről van szó télen? Nagyon hasonló számítógépes rajz jelent meg pár napja a militaryphotos.net-en, mint a legutolsó PAK-FA konfiguráció. Azon is feltűnőek voltak a rendkívül kicsiny és szélesen terpesztett függőleges vezérsíkok.

  64. Rendes háromnézeti rajz volt, kiszínezve.

    Amúgy a vitatott kamerás mobilfotó alján érdemes megnézni a nagy sárga táblát, ami mutatja, hogy merre fuss, ha lőnek utánad… Lehet, hogy a négy golyó valójában mind kínai képírásjel, csak rossz a fájl felbontása? Akkor viszont a házak tetejének pagodásnak csücskűnek kellene lennie, nem?

    A másik lehetséges trükk, hogy Iván titokban a hindu partnernél repteti az új T-50 tankját, miközben a buta jenkik gúvadt műhóddal lesik az összes lehetséges szibériai repteret? Ez megmagyarázná Tél Tábornok hiányát a képen.

    A növény látszólag az ablaküvegen kívül van, felismeri valaki, hogy mi ez latinul? Utalhatna az éghajlatra, helyszínre.

    Esetleg a képen látható házakat és azok egymáshoz való elhelyezkedését be lehetne modellezni Google SketchUp-ban, aztán rákeresni Google Earth-ben, hogy van-e mintaillesztés a szóba jöhető három ország területén. Ebből kiderülne, mi a reptér, tiszta hi-tech. De talán egyszerűbb rákérdezni az airliners.net fórumban, hogy valaki felismeri-e az adott repteret?