India nem éppen arról híres, hogy saját fejlesztésű haditechnikai eszközei szép karriert futnak be, épp ellenkezőleg. Úgy tűnik, nincs ez másként Rustom névre hallgató UAV-jával sem.
Ugyanis a MALE (Medium-Altitude Long-Endurance –közepes magasságú, hosszú járörőzési idejű) kategóriába tartozó UAV első repülésén egyből le is zuhant. Így eshetett meg tehát az, hogy egyszerre történt meg szűzfelszállása és első repeseménye is, melyekre egyébként november 16-án került sor Bangalore várostól nem messze.
Az indiai médiában megjelent hírek szerint a balesetet az okozta, hogy a repülési magasságot helytelenül állapították meg, ez pedig végzetes tévedésnek bizonyult.
A gyártó cég szerint még sokat kell finomítani a gép rendszerein, főleg az irányításon. Ez a teszt főként arra szolgált, hogy ezeket ellenőrizzék. Ezek szerint nem stimmelt minden.
A gépet az Indiai Haditengerészet, Légierő és Hadsereg igényei alapján fejlesztették ki, tervezése 2001-ben indult. A programot az Indiai Aeronautikai Fejlesztési Intézet vezeti, de közreműködik több hazai vállalat is.
Feladatkörét tekintve az IAI Heronhoz és az MQ-1 Predatorhoz hasonlít, vagyis főként harctéri felderítést végez, de a jövőben szeretnének rá fegyverzetet is illeszteni.
Azért ez kissé ciki :)
Egy újabb Indiai kudarc. Hol vannak ezek a kínaiakhoz? Kínának legalább néha sikerül valami használhatót is lemásolnia. India meg elbasz egy csomó pénzt a semmire mert, hogy nem tanulnak a hibáikból az tuti. Szerintem a hordozójuk is egy rakás szar lesz.
Azt ne felejtsd el, hogy Kínában kicsit más rendszer van. A sikereikről mindenki tud. A kudarcot meg szépen eltitkolják.
Hiába másolnak le vagy fejlesztenek ki valamit, ha nem képesek rendesen működtetni. Ha még működik is rendesen, ahogy kell, akkor sem hiszem hogy túl jól fog szerepelni a gép éles körülmények között. Elég csak megnézni pl. az ember vezette repülőgépeik baleseti statisztikáját. Iszonyatosan rossz. Sehol máshol a világon nincs ennyi repesemény egy éven belül, mint Indiában. Az ilyen dolgokat nehéz eltitkolni a világ elől. Szóval ezzel azt akarom mondani, hogy mit lehet tőlük várni ezen a vonalon ha hagyományos gépeket is képtelenek vezetni. Tényleg valaki tudna adatot mondani az Indiai légierőben hogy állnak repült órák tekintetében évente, esetleg havi bontásban a pilóták? Ha ez megfelelő mennyiségben áll nekik rendelkezésre, vagyis van rá pénzük akkor a képzéssel van a baj. Mégpedig az alap készségek elsajátításánál lehet talán a bibi. Nyugodtan szálljon vitába ezzel bárki. Szívesen meghallgatnám erről mondjuk egy pilóta véleményét. (Nem Indiaiét)
Bár szerintem a tudósaik, mérnökeik sem állhatnak a helyzet magaslatán, a híreket hallva egyéb fejlesztéseik sikertelenségéről.
Lehet ezen sikertelenségek sokadik oka nem megfelelő minőségű alapanyagok használata, illetve az összeszerelés, gyártás utáni, közbeni minőségellenőrzés hiánya vagy felületessége is.
Vagy lehet a sikertelenségek és a sok baleset oka a genetika is, egyszerűen az indiai népnek a műszaki dolgokhoz nincs érzéke.
A gének sok mindenért felelősek, pl állítólag tudósok bebizonyították, hogy a gének felelősek azért, hogy valaki rossz vagy jó autóvezető.
A híba oka a az iskolai alul képzettség. Az orvoslásban élen járnak, de azon kívül valahol a 18. században rekedtek. Főleg társadalmilag. a fő gond ezzel van. A születés határozza meg ki milyen iskolába járhat, de előfordul az is hogy egyáltalán nem jár iskolába. Az oktatás színvonala is hagy kívánnivalót maga után. A probléma tehát itt keresendő. Sztem csak a szuholyok csak azért nem potyognak mert rendkívűl jól tolerálja a pilótahibákat, valamint valószínűleg az értelmesebb és gyakorlottabb pilótáikat ültették a típusra.