India a Szu-30MKI típusú vadászbombázók számának növelése mellett a típus képességének növelésére is törekednek, a munkálatok elvégzéséhez (ki mással, mint) az oroszokkal kezdték meg a tárgyalásokat.
Indiának jelenleg 230 Szu-30MKI vadászbombázóra van érvényes megrendelése, ebből eddig összesen 105 darabot kaptak kézhez. 1996-ban rendelték meg az első, 50 darabos szériát, majd 2007-ben jött a következő, immáron „csak” 40 példányra szóló igénylés, ezt fejelték meg 140 darab licenszgyártási engedélyével. Az indiaiak elégedettségét jelzi, hogy további 50 MKI iránt mutatnak élénk érdeklődést, azonban más szándékuk is van: modernizációval növelni a gépek képességét. Ehhez a gyártó országot keresték meg a modernizációs csomag pontos kidolgozásáért, valamint annak végrehajtásában segédkezésért.
A két ország védelmi minisztere a napokban (október 14-15.) találkozik Moszkvában, ahol a közös orosz-indiai haditechnikai együttműködésekben döntenek. 2020-ig közel 200 kisebb-nagyobb katonai projektet érint a dolog, többek között az Admiral Gorskov felújítását, a T-90 tankok indiai gyártását, valamint a BrahMos rakéta előállítását, csak hogy a legnagyobbakat említsük.
A Szuhojok modernizációjáról konkrét dolgot egyelőre nem lehet tudni, de minden valószínűséggel az avionikába piszkálnak bele, legfőképp a radarcsere/modernizáció és fegyverintegrációk várhatók.
Nem is tudtam, hogy ennyi gépet rendeltek az indiaiak. Én csak 140-ről tudtam.
Indiának honnan van ennyi pénze, hogy ennyit tud költeni a katonai repülésre?
Honnan? egy majd nem 1 milliárd lakosságú ország teli ásvány kincsekkel meg olcsó munka munkaerővel. Meg remek mérnökökkel. Indiába fejlesztik a szoftver termékeke 25%-át minimum.
Meg az se egy demokratikus ország annyira. Van pénz amire szánni akarnak.
Ez a helyzet liberalizmus megöli USA-ban és az EU-ban a innovatív termelékeny ős honos fehér lakosságot így egyre inkább India és Kina fog diktálni a villagazdaságba, sokan vannak nagy számok törvénye szerint ott is születik kellő mennyiségű magas intelligenciájú ember akiből a műszaki értelmiség lesz.
Ha azt vesszük most durván van egy 400-500 harci gépük.
Mostani nemzetközik 100-120 db repcsitender után nem is beszél mennyi gépük lesz.
India még az USA-nak is nagy falat maga a gépek száma miatt is.
Oké jenkiknek is van 300 gépük de nem fogják egyszerre bevetni.
Max egy helyen 200 gépet. De az már nagy bravúr hogy annyi gépnek hol biztosítanak légibázist. Légi utántöltős verzió rizikós harci megterhelés mellett F-22 is új gép egyszerre egy huzamban teljes harci megterheléssel nem repültek vele 3 óránál többet egy huzamban.
Az hogy a harctérre repüljön Guamról van Hawairól és eljusson India egy adott pontjára és ott harci tevékenységet végezzen huzamosabb ideig. Kétséges nem beszélve a pilóták mentális megterhelésről.
Így viszont ez a gép mennyiség és telepitet légvédelem nagy gond.
F-22 raptor van belőle 100 db ez a legjobb ,azokat oda küldik akkor is tekintélyes veszteséggel kell számolni.
Haditengerészet F-18 meg mostanában ismerik meg az indiaik SzU-30 velük szembe még van is esélyük és igen Horneteket a földi légvédelem is tizedelheti.
USA azért hoztam fel ezen az oldalon szeretik viszonyítási alapnak venni.
Hát szerintem India ezt tudja most.
Légi utántöltős verzió rizikós harci megterhelés mellett F-22 is új gép egyszerre egy huzamban teljes harci megterheléssel nem repültek vele 3 óránál többet egy huzamban.
És ezt honnan tudod? Meg mi az, hogy teljes harci terheléssel. SZerinted az a 8 db légiharc rakéta számít valamit is? Mikor átttelepültek Japánban, akkor szerinted hány órát repültek?
Az hogy a harctérre repüljön Guamról van Hawairól és eljusson India egy adott pontjára és ott harci tevékenységet végezzen huzamosabb ideig. Kétséges nem beszélve a pilóták mentális megterhelésről.
A jenkik miért is háborúznának Indiával? Mellesleg Diego Gracia közelebb van… A mentális terhelést sem értem. AF és Iraqui Freedom alatt is repültek 6-8 órás bevetéseket. Látom még minidg nehéz egyesekne felfogni, hogy a bevetés nagy része dögunalmas repkedés. Mi abban stresszes? Az ODS alatt volt olyan eset, hogy a megterhelés miatt az F-15 személyzet elaludt a gépben és utólagos értékelések szerint 45 percig csak az autopilot vitte a gépet.
Így viszont ez a gép mennyiség és telepitet légvédelem nagy gond.
F-22 raptor van belőle 100 db ez a legjobb ,azokat oda küldik akkor is tekintélyes veszteséggel kell számolni.
183 db az = 100? Érdekes matematika. Még mindig nem értem, hogy az USA miért is háborúzna Indiával, mikor az ottani kvázi szövetségese, Kína ellenpontja. Miért is kéne tekintélyes veszteséggel számolni? Épp most írták meg itt és máshol is nemrég, hogy gyakorlatailag a teljes R-77 készlet gallyra ment, a földi teszteken nem ment át a tárolt rakéták nagy része, amik nem voltak még reptetve sem igazán… Szép, hogy van egy Szu-30MKI gépük, csak működőképes fegyverzet az nincs hozzá igazán. Az R-27 „kicsit” kopottas és alulmúja képességek terén egy AIM-120-C-5 rakétát nemhogy C-7 vagy D verziót. Az élettartama és megbízhatósága hasonlóan jó, mint az R-77-nek…
India légvédelméről nem tudok sokat.
USA azért hoztam fel ezen az oldalon szeretik viszonyítási alapnak venni. Hát szerintem India ezt tudja most.
Az Indiai légierő azért ma nem lenne egy túl nagy falat a USAF + US NAVY erőknek. Kb. 120 modern gép. Egy két hordozós CV task force kb. ekkora erőt vonultat fel…
USA légi erejét csak mércének szántam. Viszonyitásia alapnak.
Alap igazság béké hozza a pénz a háború viszi.
Idővel lesz Indiának is a mostaninál jóval erősebb légereje pénze meg van hozzá.
„Meg remek mérnökökkel.”
Na te sem dolgoztal meg veluk! :)
Szerintem meg Békében van pénz, háborúban meg még több. Lásd második világháború hadigazdaság!
Szerinte pont az ilyen helyzetekre kellene ismét egy Tomcat szerű, kifejezetten a légvédelemre kifejlesztett tengerészeti gép.
R.I.P F-14
Milyen helyzetekre? Az F/A-18E/F gépek AIM-120D-vel és az AESA radarral a Tomcatnél durvább képességeket kapnak meg.
– Nem csak kb. 10 fokos szögtartományban támadható több cél, bár csak 4 asszem.
– Van data link.
– Nem 4 vagy 6 rakéta tehető rá, hanem akár 10 db is. Még 6 darabbal is leszállhat a hordozón.
Akkor is, csak a TOMCAT! :)
Szerintem minden idők legszebb vadászrepülője!
Különben arra gondoltam molni, hogy a korban ideillő képességekkel felszerelt, kifejezetten vadász célokra épített gépet kellene rendszeresíteni,mint amilyen a maga idejében a Tomcat volt.
Pl: egy navyRaptor vagy valami hasonló, mert aHornet is és az F-35 is vegyes használatra lett tervezve, nem csak kimondottan légi fölény kivívására. Igaz manapság már nem divat csak egy célú repcsik fejlesztése.
A Raptorra is ráerőszakolták a bombákat, de minek???
Nem ezért fejlesztik az F-35-öt?
ja, persze ma már kevés olyan háborút vívnak amiben először a légi fölény kivívása az első. Pedig ahogy itt is írják, ha az a 100 egynéhány Szuhoj le lenne darálva az első fél órában, utána már akár az F-4eseket is kicsomagolhatnák Davis-Monthanban.
De az agyatlan politikusok, ezt ne nagyon értik, szerintük a vegyes gép, az olcsó gép a jó! :(
Na mindegy, majd ebbe is jól beleköt a molni! :)
A Tomcat nem klasszikus vadászgépnek lett rendszeresítve annak idején. Igazából 4-6 böhöm nagy rakétának és egy ütős és nagy radar és tűzvezető rendszer hordozó eleme volt.
A Raptorra azért erőszakolták rá, mert 1.4 – 1.6 Mach sebességgel (lehet hangsebesség felett oldani?) elhajtíva őket, 12 km távon irtó messzire száll az a bomba. Olyan messzire, hogy az oldási pont simán azon táv környékén lehet, ahonanna egyetlen radar sem látja a Raptort vagy ha igen, egy szép 180 fokos forduló és gyorsítás után nem éri utol az esetlegesen rá indított SAM vagy olyan messze lesz, hogy az a radar, ami indításkor még látta, indíás után már nem.
HARM ingegráció is tervezve van. Ha már olyan irtó drága lett a gép, akkor legyen mutirole is viszonylag kis ráfordítással.
De az agyatlan politikusok, ezt ne nagyon értik, szerintük a vegyes gép, az olcsó gép a jó!
Ehhez semmio köze a politkusoknak. Harcászati rugalmasság miatt jó és tényleg olcsóbb. Kevesebb pilóta, kevesebb gép, tehát kevesebb tanker, stb. kell.
Nem belekötök, csak próbállak gondolkozásra serkenteni, hogy gondold végig, hogy mit jelent az, hogy mutirole.
Értem én, hogy multirole, de szerintem egy öszvér gép nem olyan jó mint egy direkt célok miatt kifejlesztett gép.
A valamit valamiért elv szerint nem lehet mindenben szuper. De az igaz, hogy ma már nem fejlesztenek ilyen gépeket.
A multirole nem öszvér gép. Egy valódi mutirole mindazt tudja, mintha tiszta vadász lenne sőt, néha többet is. Ha az F-16C nem tudna csapásmérő fegyverzetet vinni, akkor csak vadász lenne. A csapásmérő tud viszont de, ha csak légiharc rakétát raksz rá, mitől lenne gyengébb egy hipotetikusan egyfeladatos másik F-16C-nél? Semmivel. Nem látom az öszvérséget. Ezt játszd el a Szu-27 leszármazottakkal vagy más olyan típussal amiből utólag lett többfeladatos gép.
Egy multirole és nem mutlirole gép aerodinamikai koncepciója gyakorlatilag az F-16 óta tökéletesen megegyzik.
Magyarán a multriole képességek a fegyverintegráción és a hozzá való rendszereken alapszik. Legyen benne radar, cipelhet -e lézeres célzó konténert, az esetleg lehet integrált stb. Egy multirole és nem multirole F-16 is szinte egyforma lenne. Akkor minek két típust külön fenntartani nagyobb egyikből és a másikból x és y darabszámban? Semmi.
Mi a gond? Az, hogy a multirole drágább gépet és kiképzést igényel, ha EGY darabara vetíted mert:
– A sima egyfeladatos vadászpilóta már 160-170 órával is egész jól elkaristol. Annak aki légiharcban és csapásmérésben is meg akarja állni a helyét – főleg alacsonyan repkedésben – annak inább 220-240 óra kell. Ennyivel több repórát kell állni és a csapásmérő fegyverekkel is kell éleslövészet. Sok, sok $.
– A precíziós csapásmérhez olyan radar kell, amit tud SAR módot és lehetőleg TFR képességgel is bír az autópilótával összekötve. Ez nem kevés pénz és techológiai háttér. Még teljesen azonos sárkány esetén is ez töménytelen pénz. A fegyverzetintegrációkat is meg kell csinálni. Stb.
Mi az előny?
– Hatalmas taktikai rugalmasságot ad, hogy x gépől bármennyi lehet csapásmérő és vadász is. A csapásmérő is képes nagyon keményen megvédemi magát ma, mert gyakorlatilag még a kiképzőgépekre is lehet AMRAAM-ot pakolni, csak elhatározás, fegyverzetintegráció, vagyik csak pénz kérdése.
– Nem kell két eltérő gépet gyártani és karbantartani. Logisztikai főnyeremény. Hosszútávon világbajnok.
– Minden gép ugyanazt tudja, sokkal egyszerűbb bevetést tervezni. Ha kell x gép, akkor nem x bázisról kell összesakkozni, hogy akkor innen vadász, innen SEAD innen meg csapásmérő gép. Ha mindezt egy gép tudja, akkor egy bázisról szépen felszáll az összes ‘oszt mennek. Fordítva is igaz. Ha valahova települni kell, akkor is tökmindegy, hogy melyik gép hol van. Mind tudja azt, amire szükség lehet. A képesség megvan, csak a gép méretétől függően a harcászati hatósugár és egyéb apróságok különböznek.
Emiatt bizony fajlagosan olcsóbb a dolog. Azonos mennyiségű zöldhasúért, komolyabb gépszám esetén messze több képességet vásárolsz! Így már érthető? Tehát semmi értelme egy hipotetikus eseben 24 db egyfeladatos vadász F-16-nak és 24 db egyfeladatos F-16-nek. Akkor inkább legyen 36 db többfeladatos. A harcászati rugalmasság bizony pótolja a mennyiséget. Mert ez lehet 36 db vadász és 36 db csapásmérő is. Az előző esetben nem érsz el ekkora képességet soha és ahgy már mondtam a csapásmérő verzió sem védtelen. Lehet akármilyen mondern ma egy csapásmérő Tornado BVR harcban tehetetlen a rátámadó ósdi 25 éves MiG-29 ellen is, mert nem tud mivel visszalőni 7-8 km felett…
Sőt, továbbmegyek. A multirole gépek egyes esetekben meghaladhatják az előd tulajdonságat. Az F-15E/K/I tolóerő tömeg aránya CFT nélkül jobb, mint az F-15C gépé. Két szempár többet is lát. Az a vicces helyzet állt elő, hogy ha az RokAF F-15K és az IAF F-15I gépei bizony tiszta állapotban elvileg még a USAF F-15C gépeinél is potensebbek a repülési teljesítmény terén. Ez az F-15E gépekre is igaz. Ha tisztán vadász feladatra használnák felülmúlná az F-15C-t. Jobb radarja is van nekik, egyedül az JHMCS integráció hiányzik az USAF gépeiről, de ez folyamatban van.
Ez az F-16 utódverziókra is igaz lehet, mert kicsit erősebb hajtómávet kaptak asszem a gépek a CFT miatt. Viszont le lehet venni őket. Magyarán ott is eljátszható ez a felállás. Elég rugalmasan használhatóak a gépek. Egyfeladatos gépek esetén erről mind lemondhatsz. Van ilyen géped és kész, passz. Nem viccből találták ki a többfeladatosságot.
Nézzük pl. a Tornado-t. Az egy öszvér. A Tornado azért olyan amilyen, mert kezdetben fel sem merült (tudtommal), hogy vadász legyen belőle. Hát nem is egy acélos WVR vadász, mert nem annak készült.
A tanulság mi? Az a gép ami eredetileg csak vadásznak készült többnyire rendelkezik elegendő tolóerő felesleggel, hogy csapásmérő gép alapja legyen, csak avionikai fejlesztés kell. Fordítva ez nem igaz. Egy F-111, Szu-24, Tornadó soha a büdös életben nem lesz vérbeli vadász.
Érhető már?
Indiába fejlesztik a szoftver termékeke 25%-át minimum.
És milyen a minőségben? Egy indiaiak által összetákolt cuccal találkoztam és az a merő borzalom kategóriába tartozott. Egy hulladék volt.