Az utóbbi időben ismét szép számú, érdekes hírekből válogathatunk a fejlesztés/tesztelés alatt álló Lockheed Martin F-35 Lightning II-vel kapcsolatban, nézzünk is meg párat!

Norvégiában megkezdődtek a tárgyalások az 56 darab F-35A vásárlásáról, miután elcsitulni látszanak az újabb és újabb, a vesztes Saab által keltett viták, bár a svéd gyártó még mindig nem nyugodott bele a vereségbe.

A norvég-amerikai egyeztetések annak ellenére előre láthatóan 2 évet vesznek igénybe, hogy a skandináv ország is részt vesz a lopakodó vadászbombázó fejlesztési-gyártási programjában. A norvég védelmi miniszter elmondása szerint még nem tudják, mikor kerül aláírásra a szerződés, valamint azt sem, hogy pontosan hány darab gépet rendelnek (48 vagy 56). Az első gépek várhatóan 2016-ban állhatnak szolgálatba Norvégiában, a teljes bevethetőséget 2020-ra ígérik.

Kanadának is idén várható a döntése, az észak-amerikai ország 80 darab F-35-ösért áll sorban. Kanada is résztvevője a JSF programnak, az F-35-össel kívánják 2017-től leváltani a Boeing CF-188 (F/A-18A/B) gépekből álló vadászbombázó-flottájukat.

A Northrop Grumman leszállította az első repképes CNI (communications, navigation and identification) rendszert a F-35 joint strike fighter számára. Az eszköz 40 kommunikációs alrendszer működését helyettesíti, magába foglalja az IFF (Identification Friend or Foe – barát/ellenség azonosító) rendszert, az UHF/VHF rádiót, a TACAN (tactical air navigation) és számos más szoftvert/hardvert is.

A Kongsberg Defence & Aerospace és a Lockheed Martin jól halad a Joint Strike Missile (JSM) fejlesztésével/integrálásával. Az F-35-ös fedélzetére tervezet fegyver a sikeres, de mára elavult Penguin rakétát is kifejlesztő norvég vállalat új terméke, a ma is széleskörűen elterjedt amerikai Harpoonnál egy generációval korszerűbb, 150 tengeri mérföldes (280 kilométeres) hatótávval rendelkezik. Irányítórendszere a legkorszerűbb GPS/INS (inerciális navigáció rendszer) rendszerű, és a repülés alatt az indítóeszközzel folytonos adatkapcsolatban marad, így új célpont kijelölése, iránymódosítás nem lehetetlen. Ezen felül képes önálló célkeresésre saját képalkotó infravörös berendezésével, és automatikus célazonosító (ATR, Automatic Target Recognizer) rendszerével. A cél rombolását programozott repeszhatású, titánból készült harci résszel végzi.

A rakétát egyébként a szintén norvég fejlesztésű Naval Strike Missile hajó elleni rakátából fejlesztették ki.

http://www.youtube.com/watch?v=pTJemIvznMI