A terveknek megfelelő ütemben halad a medinai beruházás, szeptemberben már a radarberendezés telepítése kezdődik meg, s várhatóan a tesztek után, 2014 második negyedévében fog hadrendbe állni a komplexum – közölte a Honvédelmi Minisztérium (HM) az MTI-vel.
A Népszabadság hétfői számában Friedrich István nyugalmazott radarmérnök nyilatkozata alapján írt arról, hogy Medina nem alkalmas a radarberendezés telepítésére, s hogy „nem szakmai, hanem politikai döntés született”. Az alezredes a Népszabadságnak elmondta, hogy a szakemberek a régió lokátor szempontjából szóba jöhető helyeket pontozták, s a tízes skálán a Zengő 9,2, a Tubes 8,8, a Hármashegy 8,2, Mórágy 7,5 pontot kapott, míg Medinának mindössze 2,2 pont jutott. Ezt a cikkben azzal magyarázták, hogy Medináról nem látható a térség fel nem derített légterének (a 2950 méter alatti tartománynak) a 80 százaléka. Emiatt fenn kell tartani két réskitöltő radart és az azokat kiszolgáló századokat. A Népszabadság arra is kitért, hogy két réskitöltő radarszázad fenntartása a következő húsz évben tetemes költséget jelent majd.
A HM erre reagálva hangsúlyozta: „elképzelhetetlen az, hogy a szövetség olyan beruházást finanszírozzon, ami nem felel meg stratégiai céljainak”. Mint kifejtették, a NATO a közös költségből beszerzett radarok élettartama alatt, azaz 2033-ig a működés-fenntartás költségeire biztosít forrást – vagyis nem igaz az, hogy kizárólag nemzeti kiadást jelent a berendezés működtetése. A 3D-s radar költsége a szolgálatot teljesítő állomány bérjellegű kiadásaiból, a laktanyai elhelyezési költségekből, valamint a technika hadrafoghatóságának biztosításához szükséges költségekből tevődik össze. Azt, hogy mindez mennyibe fog kerülni, csak az üzembe állítás után lehet pontosan megmondani – írta a HM.
„A mobil radarszázadokra a 3D-s radar elhelyezésétől függetlenül is nagy szükség van” – hangsúlyozta a HM, főként azért, mert egy feszült biztonsági helyzetben az épített radarok kiemelt katonai célpontnak számítanak. Biztonságpolitikai szempontból sem megengedhető, hogy ne álljon rendelkezésre mobilradar-képesség. A HM Arzenál Zrt.-nél jelenleg is folyamatban vannak olyan haditechnikai fejlesztések, amelyek a radarmodernizációt szolgálják, és amelyek eddigi eredményei biztatóak – emelte ki a HM.
A helyszínválasztás kapcsán felidézték, hogy a Legfelsőbb Bíróság 2010 márciusában hozott döntésével olyan feltételeket támasztott, amelyek a radarobjektum kivitelezését gyakorlatilag a teljes Mecsek hegységben – így a Zengőn, a Tubesen és a Hármashegyen is – ellehetetlenítették. Emiatt olyan helyszínt kellett keresni, amely egyszerre megfelel a katonai és a környezetvédelmi feltételeknek, és a környező lakosság sem tiltakozik ellene. Ennek a feltételnek egyedül Medina felelt meg; bármely más, zöldmezős beruházás – köztük a Mórágy és a Liszó – esetében valamelyik szempont sérült volna.
A HM szerint „a kiválasztott helyszín megfelel a NATO elvárásainak”. Mint írták, a Tubesre tervezett radar Medinára történő áthelyezéséhez való hozzájárulását a NATO Szövetséges Erők Európai Főparancsnokságának vezérkari főnöke 2010. szeptember 4-én kiadott állásfoglalásában is megerősített.
A medinai 3D-s radarállomás a magyar légteret ellenőrző rendszer harmadik eleme lesz, a másik két háromdimenziós radarállomás Bánkúton és Békéscsabán működik.
Forrás: MTI/Népszabadság
Hát amennyire most látszik eléggé dísz- és kirakatjellege lesz ezeknek 3D-s szerkentyűknek. Az ott dolgozó ismerőseim szerint elég megbízhatatlanok és heteket kell várni az olaszokra, mire méltóztatnak megjelenni és belekezdeni a szervízbe. Konflikt esetén biztos az első között kapnának találatot, a légvédelmünk bakfitty kategória, ha egy kiesik – mert hát miért ne esne ki – a többit akár felrobbanthatjuk magunk is :) nem kell oda ellenség.
Így igaz, a mobilradar úgy kell mint a falat kenyér. És az orosz cuccokat se kéne kidobni végleg.
Amikor a Medinai radarról olvasok, mindig felmegy a pumpa bennem, hogy Sólyom, hogy lehetett ennyire felelőtlen és ostoba.
A két – szükség szerint – fennmaradó réskitöltő századot is fizeti a NATO?
Megy a parasztvakítás. Miért nem az uránbányák vágataiba telepítették a radart? Vicc lenne ez az egész, ha nem lenne ennyire szomorú!
Háááát szerintem dr. Sólyom László a legfelelősségteljesebb köztársasági elnök volt. Ő nem politikai főleg nem napi politikai szempontok alapján döntött. Aztán a radar kérdésben mint civil polgár fejezte ki véleményét, egyéb döntési joga nem is volt !!!
Az igazán modern és biztonságos megoldás a légi légtér ellenőrzés volna. Érdekes módon erre senki sem készített gazdaságossági számításokat !
Az alezredes úrnak igaza lehet, mert a NATO annak is örülhetett már, hogy egyáltalán megépül az állomás valahol. Ahogy tudom, el lett halasztva pár soron az egész herce-hurca. Ami a réskitöltő állomásokat jelenti gondolom nem fognak nagy mobilitásnak örvendeni, ha adott légtér lefedése a feladatuk. Gyanítom egyelőre jó magyar szokás szerint hol működik majd valami, hol nem.
Ami a köztársasági elnököt illeti, tisztéhez méltatlan viselkedés volt, hogy a zöldekkel együtt odaláncolta magát a fához. Ez a dilettáns viselkedés lett volna az ország első emberének méltó véleménye honvédelmi kérdésben?
GrGLy – Phoenix !
Nagyon nekem estetek pedig nem a Ti zsebetekről van szó ! D D
A gazdaságossági számításaitok részemre nem igazán hitelesek, mert pontos adatokat Ti sem tudtok.
A földi fix radar kiváló békében, de egy kiélezett helyzetben semmit sem ér !
Amennyiben a radar önvédelmi célból kikapcsolja magát, az hatalmas védelmi sikerként értékelendő ????
Oszt’ a földi radar mennyiben védett tüzérségi rakéták ellen ? Vajon milyen a védelme kommandó akciók, szabotázs ellen ?
Tudom, hazánk örüljön az ilyen radarnak is, ha nem fizetnék még ilyen sem volna !
Továbbra is fenntartom,hogy a radar csak a nyugatnak jó – ezért is fizetik !
Az érveitek annyira meggyőzőek mint azé a szegény emberé aki dicséri a mérsékelt mennyiségű kalóriabevitel előnyeit !
Hunter
Egyetlen sötétzöldre sem haragszom, mert nekik az a dolguk, hogy hörögjenek és láncolgassák nyugodtan magukat, mert nem várom el tőlük, hogy képesek legyenek felfognia a nemzetbiztonság kontra pettyegetett tüdőfű különbséget.
De egy köztársasági elnöknek NEM lehet magán véleménye, neki tudnia kell értelmeznie nemzetbiztonsági és nemzetgazdasági szempontokat.
Neked, meg nekem lehet eltérő magánvéleményem.
Amúgy én rendszeres természetjáró vagyok. A zengőn is sokat kirándultam, totál elhanyagolt hely volt mindig is, egy rettenetesen ocsmány, kilátónak gúnyolt, beton geodéta toronnyal a tetején. A környezetvédőket egyszer sem láttam fent szemetet szedni, pedig volt bőven, egyszer le is vittünk a cserkészekkel egy zsákkal.
Szóval nem volt fontos az annyira, amíg nem lehetett belőle politikai kérdést csinálni.
Be kellett áldozni 3 hegycsúcsot a nemzetbiztonság oltárán.
Ennyi.
200 vár áll hegycsúcsokon korábbi korszakok nemzetbiztonságának maradványaként. Az nem zavarja a környezetvédőket.
Azt pedig nem gondolhatod komolyan, hogy a repülő olcsóbb lenne, mint a szárazföldi telepítésű?!