A Lockheed Martin F-16 Fighting Falcon típusú vadászbombázót üzemeltető országok eddig nem válogathattak túlzottan a légi-utántöltést illetően, ám hamarosan változik a dolog.
Az amerikai típus 35 éve van a piacon, ám eddig csak azon országok élvezhették a típus légi utántölthetőségének előnyeit, melyek rendelkeztek merevcsöves légi tankolást biztosító tankergéppel, vagy ilyet üzemeltető szövetségessel.
India minél inkább önállóvá kíván válni, szereti saját maga megoldani a feladatokat – gondolunk itt a licenszgyártásra és a saját típusok fejlesztésére, de akár a légi utántöltésre is. Azonban csak kosaras rendszerrel felszerelt utántöltő repülőgépekkel rendelkezik, így az MMRCA tenderen győztes típus is ilyen rendszerrel kell, hogy utántölthető legyen. Emiatt gondolták azt a Lockheed Martin illetékesei, hogy a 126 gépért járó 10 milliárd dollár megéri azt, hogy az F-16-os légi-utántöltő csonkot kapjon, így érdekes megoldást találtak ki és valósítottak meg a Cobham és a HAL cégek segítségével.
Brazíliába kerülhetnek a Mirage 2000-9-esek? | Fotó: USAF ,
Azonban itt jön a probléma. Egy már elkészült és sorozatban gyártott típusnál nehézkes utólagosan beépíteni a rendszert. Egyes esetekben mereven a pilótafülke elé rögzítik a csonkot, ám a radarkeresztmetszet-csökkentésre törekvés miatt nem túl üdvözítő megoldás.
Jobb eldugni a csonkot a borítás alá, majd ha kell teleszkópos rendszer segítségével kinyújtani, azonban ez a sárkányszerkezet áttervezését vonja maga után. Ezt azonban bevállalták a Gripen esetében a svéd Saab szakemberei (a C/D verzió készítése során), ám a Lockheed Martin nem kívánt hozzányúlni a 35 éve sikeres Falcon-sárkányhoz. Az amerikai mérnökök kompromisszumot kötöttek: hajlékonycsöves/kosaras utántölthetőség a hatótáv rovására. Nem, nem bolondultak meg. A rendszer beépítése miatt valóban kisebb lesz némileg a Falcon hatótávolsága. (A Cobham korábban Izrael számára ajánlott egy 350 gallonos /1324 iteres/ szárny alatti póttartályba épített rendszert, ám nem rendszeresítették. Az az izraeli elgondolás is kudarcot vallott, mely fix csonkot képzelt el az F-16-os oldalán, pedig az IAI át is alakított egy „C” verziójú Falcont.)
Sokak számára ismerős lehet a CFT rövidítésű föggesztmény, azaz az illeszkedő póttartály. A Silent Eagle esetében ez az eszköz átértékelődött, új tulajdonságokkal bír. A Lockheed Martin szakemberei nem rugaszkodtak el annyira a CFT „tartályságától”, csak egyszerűen beleépítették a teleszkopikusan kitolható utántöltő csonkot. Az érdekes megoldás immár a valóságban is működik, sőt a napokban sikeresen tesztelték is.
A jobb illeszkedő póttartályba épített rendszert a fejlesztő cégek szerint bármely Block 50/52+ verziójú F-16-oson rendszeresíteni lehet, így a típust jelenleg üzemeltetők is kihasználhatják a kosaras tankerek adta lehetőséget is.
Ez nekem csak amolyan fél megoldásnak tűnik, mert ha nem rakod fel a CFT-t akkor marad a merevcsöves megoldás
Üdv!
A CFT nem sok vizet zavar, úgyhogy akár rajta is lehet hagyni.
Mennyi időbe telik a CFT le föl szerelése ? MEnnyivel bonyulultabb mint egy szárny alá való „tök” ?
Egy szárny alá való „tök” felszerelése rövidebb ideig tart, ám sokkal nagyobb a légellenállása és pilon(oka)t is lefoglal.
Nekünk a Lengyel pilóták arról meséltek, hogy az illeszkedő póttartály tényleg nem sokat ront a gép manőverezhetőségén, de csapásmérő és felderítő bevetéseken használják, levegő-levegő műveleteknél viszont a ledobható póttartályokat preferálják. Gondolom a pozitív-negatív G értékek az illeszkedő tartállyal limitáltabbak, és esetleges találat (repesz stb.) problémát okozhat. Nem tudom pld. van-e benne semlegesgáz, és öntömítő-e mint a belső tartályok, mert ha nem akkor tényleg nem jó ez légiharcbab, és ledobni meg nem lehet.. Mellesleg a mi Griffeinknek nincs öntömítés, vagy semleges gáz az üzemanyagtartályokban.. A MIG-29 ilyen összehasonlításban fejlettebb volt.
Kele
Szerintem nem csak a mi Griffjeinknek nincs ilyen védelme, hanem alapvetően a típusnak.
Igen, így van. Pontosan fogalmaztál.
Kele