A napokban számos, az Orosz Haditengerészethez kapcsolódó rövidhír látott napvilágot, melyet a szokott módon mi most annak rendje és módja szerint csokorba szedve adunk át olvasóinknak.
Kora tavasszal publikáltunk egy összegző írást az Orosz Haditengerészet kilátásairól az elkövetkező évtizedre nézve, melyben igyekeztünk arra kilyukadni, hogy bár úgymond a tradícióknak megfelelően néha orbitális nagyotmondás zajlik, azért a lehetőségekhez mérten úgy tűnik, hogy nagyobbrészt ésszerűen, helyes vonalon zajlik a modernizáció és lassan-lassan tényleg elkezdenek nagyobb számban érkezni az új generációs, tényleg modern hajók.
Első rövidhírünk nagyjából ehhez kapcsolódik, hiszen nem más, mint a tengeri erők hosszútávú fejlődésével kapcsolatos bejelentés. Az Orosz Haditengerészet jelenlegi parancsnoka, Vlagyimir Viszockij admirális azt találta nyilatkozni, hogy Oroszország az évszázad közepére ismételten teljes értékű flottával rendelkezhet majd.
Az admirális az Ekho Moskvy rádiónak adott interjújában elmondta, hogy ha a jelenleg folyamatban lévő modernizálási, megújításai programok mellett egy teljes értékű modern flotta megvalósítása mellett döntenek, akkor egyben azt is el kell könyvelniük, hogy bár a nagy része 2035 magasságára már hadrendben állhat a teljes kiépülés csak 2050 környékére lenne tehető.
De ha már szóba került a modernizálás: egy jó ideje rikácsolják már a sirályok a Kirov-osztályú, nukleáris meghajtású (csata)cirkálók mindegyikének újbóli hadrendbe állítását, ám szombaton egy amolyan fix dátumot kapott a negyérdemű a RIA Novosztyi hírügynökség tálalásában, mely viszont magasrangú katonai forrásoktól kapta az információt.
A friss információk szerint az Admiral Kuznyecov beütemezett átépítése mellett további nagyvadak, konkrétan az anno megépült 4 Kirov 3 inaktív tagjának felújítása is zöld lámpát kapott, melynek köszönhetően a tervek szerint 2020-ra mindhárom inaktív cirkáló ismét hadrendben állhat. Természetesen a megadott céldátumig hátralévő évtized alatt a nagyjavítás mellett a teljes körű modernizálást is elvégeznék mindhárom behemóton.
Ami meglehetősen biztosan borítékolhat a dologgal kapcsolatosan az az, hogy a 3 cirkáló közül elsőként az egykoron Kalinyin név alatt hadrendbe álló Admiral Nahimov csatlakozhat ismét az aktív állományhoz, hiszen a korábban szétvágásra ítélt, reaktorbalesetes ex-Kirov / Admiral Usakov-val és az ex-Frunze / Admiral Lazarev-vel ellentétben az osztály második tagján 2006 óta folytnak kisebb-nagyobb munkálatok, 2008 óta komolyabb tempóban. 2008-ban tervezett újbóli hadrendbe állításának időpontja 2012.
A 80-as évek folyamán hadrendbe álló, ma is tiszteletet parancsoló méretű és tűzerejű cirkálók közül ma csak az Északi Flotta zászlóshajójaként szolgáló Nagy Péter áll hadrendben
A válogatást pedig egy szintén rövidhírrel zárjuk, mely nem szól másról, mint hogy a korábban, az orosz haderő közeljövőbeli szerkezeti átalakításával kapcsolatosan felmerült, a Kaszpi Flottilla körüli pletykák alaptalanon.
Pénteki bejelentés szerint a Földünk legnagyobb taván az orosz érdekeltségeket védő tengeri erő továbbra is önálló marad, nem kerül át a Fekete-tengeri Flotta parancsnoksága alá.
Ha ezek a hajók visszakerulnek az aktív szolgálatba, akkor jelentosen megnol az orosz hadiflotta ereje. A legelso modernizált Kirovot a csendes-óceáni flottához kellene vezényelni, mivel az a leggyengébb.
a kirovokról mindig az jut az eszembe h milyen képet vághattak a szomáliai kalózok amikor rádöbbentek h egy csatacirkálót készülnek elfoglalni….
dudi
Nekem is beugrott:)
A sok jóhír hallatán csak annyit mondhatok:
HAJRÁ OROSZOK!!!!
„Ami meglehetősen biztosan borítékolhat a dologgal kapcsolatosan az az, hogy a 3 cirkáló közül elsőként az egykoron Kalinyin név alatt hadrendbe álló Admiral Nahimov csatlakozhat ismét az aktív állományhoz”
Igen, ez biztosan így lesz, oly annyira, hogy a hírek szerint már idén októberben sor kerül a hajó atomreaktorainak feltöltésére új nukleáris fűtőrudakkal. Viszont, amivel még meg kell küzdeniük, az a Shipwreck rakéták tervezett leváltása az új Onyx rendszerre. A kétféle rendszer finoman szólva nem csereszabatos, úgyhogy lesz még vele bőven munka…
„…a korábban szétvágásra ítélt, reaktorbalesetes ex-Kirov / Admiral Usakov-val és az ex-Frunze / Admiral Lazarev-vel ellentétben”
Tcat, láttad mostanában fotón vagy filmen a fenti két hajót? Mert szerintem nem érdemes összemosni őket ebből a szempontból. A Lazarev ugyanis szerkezetileg KIVÁLÓ, intakt állapotban van, az alapvetően szükséges korszerűsítések mellett magára a hajótestre nem kell sokat költeni, össze sem hasonlítható az állapota pl. a múltkori posztban bemutatott ukrajnai Slava-IV. cirkálóval. Ha volna itt csatolt fájl küldési lehetőség, berakhatnék róla fotókat…
Ezzel szemben az Ushakov ( Ex-Kirov ) katasztrófális állapotban van. A hajótestben nem lettek kijavítva a reaktorbaleset utáni másodlagos robbanások és kisebb tüzek nyomai, sőt, a felépítmény egy része is el lett már bontva, hiszen a hajót már évekkel ezelőtt beolvasztásra szánták. Bár én nagyon drukkolok neki is, de őszintén szólva nem hinném, hogy őt is újból szolgálatba állítják, hiszen majdhogynem olcsóbb lenne egy újat építeni helyette. Amikor a warfare.ru cikkre hivatkozva a Jane’s is lehozta egy rövidke hírben a Kirovok újbóli szolgálatba állítását, az angolok is arra tippeltek, hogy az Ushakov már csak alkatrészbázisként fog szolgálni a Nakhimov és a Lazarev számára, mint a műszaki kannibalizáció áldozata… Mellesleg elég is lenne az orosz flottának 3 aktív Kirov, hiszen 1-1 ilyen egység kell az Északi-, és a Csendes-óceáni Flottához, a Fekete tengerre még a mostani Slava is „overkill” egy picit. A harmadik Kirov egység pedig amolyan Jolly-Jokerként helyettesíthetné a nagyszerviz vagy reaktor feltöltés miatt éppen kieső társát. A Nakhimov befejezését épp azért siettetik amennyire lehet, mert lassacskán a Nagy Péternek is kinéz egy jó féléves nagyszerviz…
„Pénteki bejelentés szerint a Földünk legnagyobb taván az orosz érdekeltségeket védő tengeri erő továbbra is önálló marad, nem kerül át a Fekete-tengeri Flotta parancsnoksága alá.”
A Kaszpi Flottilla amúgyis kevéssé alkalmas a világmegváltásra. Van ott egy viszonylag potens, Tatarstan nevű korvett, a többi inkább a „futottak még…” kategória. Ergo nem sok értelme lenne beolvasztani a Fekete-tengeri Flottába…
Mikor volt az a reaktorbaleset és mitől? Nem is tudtam eddit róla.
@molni: ezzel kapcsolatban sajna én csak annyit tudok hogy volt. Konkrétan 1990-ben. KC talán több részletét ismeri
@Killer Clown: Thx a kiegészítő infót! Mondjuk ha tippelnem kellett volna, valszeg az Usakovot mondom a legramatyabb állapotúnak, azon okokból, amit Te is felhoztál.
Mondjuk ez alapján ha van egy kis eszük tényleg a 2 + 1 aktív Kirov felállást erőltetik.
pedig norvégok még pénzt is adtak a környezetbarát tárolásra/elbontásra, csak ruszkik ne a szokásos hányadék modon kezeljék a problémát…
fregatt, romboló megy emellé jön 3 mistral vásárlás + 3 kirov felújítás és tessék máris nem lehet majd csuzimázni….
„Mikor volt az a reaktorbaleset és mitől? Nem is tudtam eddit róla.”
Nagyon kevés dolog szivárgott ki róla. Annyit tudni, hogy a kettes reaktor teremben történt a detonáció, amelyet erős tűz és másodlagos robbanások követtek. Természetesen nem a reaktor robbant fel, de hogy pontosan mi, azt nem kötötték a világ orrára. Emiatt sugárzás állítólag nem történt, csak egy jelentéktelen mennyiségű radioaktív gőz szabadult ki. Nyugati források 4 halottat említettek, az oroszok néhány sebesültet ismernek el. Viszont a károk helyrehozását meg sem kísérelték, a hajó egészen mostanáig selejtezésre volt szánva…
„pedig norvégok még pénzt is adtak a környezetbarát tárolásra/elbontásra, csak ruszkik ne a szokásos hányadék modon kezeljék a problémát…”
Nagyobb összegű pénzt inkább az amerikaiak és a kanadaiak adtak, illetve a japánok célirányosan a Csendes-óceáni orosz flotta korhadó atomtengóinak veszélytelenítésére. Lehet, hogy a norvégok is adtak valami pénzt, de cserébe annál több szart kavartak, amelyben élen járt a Bellona nevű „civil” szervezetük…
Mit értesz szarkavarás alatt? Szerintem eléggé vicces dolog, hogy oroszok nyugati fegyvert is vásárolnak, fegyverkezésre költenek, de a saját mocskuk eltakarítását meg a nyugat pénzéből finanszírozzák. Na, ehhez kell aztán vastag arcbőr…
„Mit értesz szarkavarás alatt?”
Volt egy dokufilm erről a témáról, az oroszok forgatták pár éve. Egyrészt kiderül belőle, hogy az állítólag totál „civil” Bellona pénzeket kapott a norvég védelmi minisztériumtól, sőt, egy NATO-hoz köthető kommunikációs ügynökségtől is. Ezen kívül, az általuk nyilvánosságra hozott információk és fotók, filmek tendenciózusak, gyakran szándékosan torzítanak, sőt, hazudnak. Pl. sok évvel korábbi képeket is mutogatnak azzal, hogy az a jelenlegi állapotot mutatja. Aztán volt arra is példa, hogy egy orosz civil magáncég által sorsára hagyott nukleáris és vegyi hulladék sorsát is az orosz vezérkaron és a védelmi minisztériumon kérték számon. Nyilván az oroszok sem gáncs nélküli lovagok, de ezek a „sötétzöldek” is megérik a pénzüket…
„Szerintem eléggé vicces dolog, hogy oroszok nyugati fegyvert is vásárolnak, fegyverkezésre költenek, de a saját mocskuk eltakarítását meg a nyugat pénzéből finanszírozzák. Na, ehhez kell aztán vastag arcbőr.”
Mondták már neked, hogy a világ nem ilyen egyszerű, csak fekete vagy fehér? Először is: a nukleáris szemét veszélytelenítésére nem kértek pénzt az oroszok saját maguktól, hanem a megrettent Nyugat ajánlotta fel önként. Másrészt: valóban volt egy olyan időszak, konkrétan az 1990-es évek első fele, amikor az orosz állam rettenetes gazdasági állapotban volt. Szó szerint semmire nem volt pénz, nemhogy az igen költséges rekultivációra. Aztán az ezredfordulón jött az alkoholista Jelcin után az értelmes és tehetséges Putyin, plusz kapóra jött nekik az olajár robbanás okozta beáramló dollár milliárdok jótékony hatása. Innentől kezdve lassan kezdtek magukhoz térni, egyre több pénz jutott oktatásra, egészségügyre, és természetesen a védelmi kiadásokra is. Viszont érdemes utána nézni, hogy azóta mennyi minden változott ezen a téren is: pár hónapja olvastam, hogy még idén befejeződik a Csendes Óceáni Flotta kiselejtezett összes tengeralattjárójának szétvágása, a reaktorok és fűtőanyagok hatástalanítása. A Barents tengerben jóval több szutyok van még, de lassan azok is el fognak tűnni. És most már saját forrásokból többet költenek a kármentesítésre, mint amennyit a nyugati segélyek biztosítanak. A te példád egyébként azért is sántít, mert amíg gazdaságilag szarban voltak, addig nyugati fegyverekre sem telt, sőt, az orosz fegyvergyárak is majdnem csődbe mentek. Úgyhogy csak objektíven, if you please… :-))
Molni: amennyire én tudom a a baleset körülményeit, 1990-ben a Mediterrán tengeren történt (bővebb adat nem igazán van, én valahova Libia magasságába teszem)
A gőz túlhevítő sérült meg, ebből tört ki második körös (mérsékelten radioaktív) gőz. A túlhevítő tudtommal olajfűtésű, és ekkor ütött ki tűz is.
mondat helyesen : mediterrán tengereken. Fogalmazásgátlót szedtem, úgy látom…
Vízkiszorítás 24 300 t (üresen)
28 000 (teljesen)
Hossz 252 m
Szélesség 28,5 m
Merülés 9,1 m
Hajtómű 2 KN–3 típusú atomreaktor, 2 olajtüzelésű kazán, 2 db hajócsavar
Sebesség 32 csomó (59 km/h)
Hatótávolság 2000 km 30 csomós sebesség mellett (vegyes meghajtás)
Korlátlan, 20 csomós (40 km/h) sebesség mellett (atommeghajtás)
Fegyverzet
2 db 100 mm-es ágyú (EZEKET MÁR LESZEDTÉK)
2 db 130 mm-es ágyú (Frunze, Kalinyin,Nagy Péter, Velikij)
20 db P–700 Granyit hajók elleni rakéta
14 db SS-N-14 Silex tengeralattjáró elleni rakéta
96 db SZ–300PMU Favorit föld-levegő rakéta
96 db SZ–400 Triumf föld-levegő rakéta
(Nagy Péter Velikij)
192 db 9K311 Tor föld-levegő rakéta
44 db 9K33 Osza föld-levegő rakéta
2 db RBU-1000 305mm rakétakilövő
2 db RBU-12000 254 mm rakétakilövő
10 db 533 mm-es torpedóvető cső
8 db AK-630 30 mm-es ágyú (Kirov, Frunze)
6 db CADS-N-1 30 mm-es revolverágyú (Kalinyin, Nagy Péter, Velikij)
Repülőgépek 3 db helikopter
Pár adat a Kirovokról a modernizált verzióról még nem tudok semmit
„Nagy Péter Velikij”
Ez így nem okés! Vagy „Nagy Péter”, vagy „Pjotr Velikíj”. Együtt nem megy…
„Fegyverzet:”
A Shipwreck ( Granit ) rakéták inkább már csak a múlt. A Nagy Péteren ugyan még ott vannak, de nyugati források szerint már nem alkalmasak éles bevetésre, mert az irányításukhoz szükséges hajdani műholdak már nem állnak rendelkezésre. Így persze csak felesleges holtsúlyt cipel velük a hajó, de presztízs okokból mégsem foszthatják meg a flotta zászlóshajóját a fő csapásmérő fegyverzetétől. A másik 3, szolgálaton kívül álló Kirov-ról már leszerelték a Granit-okat…
Ami még érdekes a fegyverzetükkel kapcsolatban, az egyrészt a nem kicsit brutális Kashtan CIWS rendszer, másrészt az AK-130 gépágyúk, amelyhez elvileg kilenc (!) különböző típusú lőszer van hadrendben…
Killer:
a gránitnak van még egy pár vezérlési módja (radar, infra, radar-kereső, tehetetlenségi, TV), csak éppen a legfontosabb hibádzik :-D Mondjuk az új glonass gyanús nekem egy kicsit. Egyébként tényleg elavult, már nem képes túlterhelni a légvédelmet, ahhoz sokkal (3x 4x) annyi kellene.
AK-130 általános célú 130 mm-es vízhűtéses gyorstüzelő ágyú, légi és vízfelszíni/szárazföldi célok ellen. De szeretném egyszer közelről látni, nem semmi műszaki megoldásokkal dolgozhattak…
Killer Crown: Bocs igazad van elfelejtettem jelezni,hogy a Pjotr Velikij a régi neve
FU de hülye vagyok most akk a Pjotr velikij magyarül Nagy Péter vagy azóta kapott új nevet?
A hajónak darabszámra nézve iszonytosan nagy a légvédelme. Már már inkább légvédelmi cirkáló ez, mint támadó hajó. De mit oltalmazzon, ha nincs komoly támadóerő már?
Jo oké már rájöttem milyen jol elvitatkozok magammal a nevéről:)
Utána néztem ennek a P-700 as granitnak lehetett rá 500kt-ás termonukleáris robbanófejet is szerelni amúgy 750kg-os robbanótöltet van vagy volt rajta.
de ez lehet hogy a tengeralattjáróról indítható verzió
„…a Pjotr Velikij magyarul Nagy Péter, vagy azóta kapott új nevet?”
Így van, sima tükörfordítás. És egyben ez az új neve is, mert amikor elkezdték építeni a 4. Kirovot, még a Yuri Andropov nevet kapta, a volt szovjet pártfőtitkár után…
„A hajónak darabszámra nézve iszonyatosan nagy a légvédelme. Már már inkább légvédelmi cirkáló ez, mint támadó hajó.”
Jaj már… Pont a támadásra szolgáltak az egyébként szuperszonikus sebességű Shipwreck rakéták, amelyeket több mint 500 kilométerről is ki lehetett lőni a célpont felé. Nem volt egy kispályás rendszer a maga idejében: volt például „wolfpack” üzemmódja, amelyben a teljes szalvót egy „vezér rakéta” vezette a célra, ő kapta meg a célpont adatait a műholdaktól. Az volt benne a pláne, hogy ha a „vezér rakétát” légvédelmi találat érte, a mögötte repülő következő rakéta automatikusan átvette a salvo irányítását! Nem gyenge technika, nem véletlenül került ugyanez a rendszer a „CVN-gyilkos” Oscar-II. SSGN tengókra is…
„De mit oltalmazzon, ha nincs komoly támadóerő már?”
Szakértő létedre néha furcsákat tudsz kérdezni… :-)) Ismered azt, hogy „a hatalom célja, a hatalom maga”? Itt is lényegében erről van szó. A Kirov osztályú nukleáris csatacirkálókat az amerikai hordozó kötelékek elleni támadásra tervezték. Az erős légvédelem pedig arra kellett, hogy egyáltalán ki tudja lőni a Shipwreck rakétáit, hiszen a CVBG air wing-je nyilván azonnal megtámadta volna, ahogy kiszúrja egy Hawkeye, vagy feltűnik egy radaron. Úgy vélték, hogy minimum ennyi cucc kell, ha távol akarnak tartani két századnyi Tomcat-et. Egyébként ez a masszív légvédelem nem csak a saját támadó gépek oltalmazására alkalmas, hanem pl. konvoj kíséretnél, vagy akár a saját felségvizek, kikötők elleni légitámadás elhárítására is…
„Utána néztem ennek a P-700 as granitnak lehetett rá 500kt-ás termonukleáris robbanófejet is szerelni amúgy 750kg-os robbanótöltet van vagy volt rajta.”
Igen, elvileg lehetett volna, de az oroszok és az amerikaiak aláírtak egy szerződést arról, hogy békeidőben felszíni hadihajón nem tartanak harckészültségben nukleáris fegyvert. Ezért nincs az amerikai felszíni hajókon sem, holott a Tomahawk cruise missile is kaphatna atomfejet…
Tomcatetet? A flotta védővadászát nulla csapásmérőképességgel? A Gránit elméleti hatótávolsága 500-600 km. Elég decens távolság, ilyen távlolságra való csapásmérése azért a Navy gépeinek is fel kell kötni azt a bizonyost.
Kikötőket meg amúgy is elég rendesen védék az orszok.
Nyilván amikor a Kirovok épültek, még voltak Corsair és Intruder gépek is a Navy állományában, de azokat azért nem említettem, mert a relatíve kis sebességük és manőverező képességük miatt már akkor sem lettek volna komoly ellenfelei egy Kirovnak…
„A Gránit elméleti hatótávolsága 500-600 km.”
Igen, 550 km. a szakirodalom szerint. De egy éles támadás esetén biztos, hogy a kapitány megpróbált volna ennél közelebb lopózni, mert elég necces egy fegyverrendszer _elméleti_ hatótávolságának a széléről próbálkozni, pláne egy deathmatch esetén…
azon gondolkodtatok már h mit csinálnátok abban az esetben ha a csendes-óceán közepén éppen csapásmérő gépet vezettek és egy kirov ellen de még mielőtt odaérnétek kapjátok a hírt h a cvn elsüllyedt(nincs másik) és a kötelék nagy része is nagyot kapott
a kérdésem az akart lenni (csak sikerült nem leírni) hogy leoldanátok a fegyverzetet azért h eljussatok egy reptérig vagy folytatnátok a támadást úgy h tisztában vagytok vele h nincs hova leszállni miután befejeztétek a támadást
(még mielőtt az lenne h másik cvn meg kis sziget ez a szitu nincs sziget cvn stb…)
Azért megnézném, hogy a „szar, lassú Intruderek és Corsairek” hogyan véreznének el a Kirov ellen. Szerintem sehogy. Egy század A-6E TRAM némi Prowler-fedezet mellett percek alatt a tenger alá küldött volna egy Kirovot.
Dudi, ha az eligazítás alatt elhangzott az „at all costs” kifejezés, akkor nincs mese, mész támadni :) Ha nem…. akkor esetleg már elgondolkozol a dolgon… :)
Liverbird
mekkora hatótávolságú fegyverekkel operáltak volna szerinted ezek a gépek
mert az s-300fm(sa-n-20)150km a hatótávja 96db tűzkész rakéta
kinzhal (sa-n-9)15km a hatótáv és 192db tűzkész rakéta(egyszerre 4 cél ellen tevékenykedhet legyen az repülő vagy hajó/radar elleni rakéta)
6db CADS-N-1 Kashtan komplexum 8km a rakéta hatótávja gépágyújé 2500méter
szóval a kis repülőcsoportodat kb már akkor el kezdenék támadni amikor még azoknak esélyük sincs válaszolni a zavarásról csak annyit h az annál hatástalanabb minél közelebb mész a radarhoz
dudi:Te folytatnád a támadást?:)
nem
Dudi, KC arról az időről beszélt, amikor szolgálatba állt a Kirov, Te viszont az Sz-300FM alapján a 90-es évekről, ami bőven a Hornet-éra.
Az pedig mit akar jelenteni, hogy felsorolod ezeket a légvédelmi rendszreket? Azt, hogy a hajó 150km-es körzetébe érve bármilyen ellenséges repülőeszköz azonnal és spontán módon hamuvá ég? Nincs elpusztíthatatlan hadieszköz. És igenis, én azon a véleményen vagyok, hogy egy Harpoonokkal felszerelt Hornet-század megelelő EW támogatás mellet nagyon is jó esélyekkel menne neki egy Kirovnak.
Egyébként nekem ez az oroszos légvédelem kicsit visszás. Itt van egymásra pakolva egy kupac légvédelmi rendszer. De vajon mennyire van integrálva ezek működése? Gyanítom hatékonyságban nem egy Aegis.
Liverbird
ebben az esetben (80-as évek) a fegyverzet a következő
az s-300fm(sa-n-20) marad mert ez az eredeti légvédelmi fegyver(a nagy péteren a modernizálás után s-400 van tudtommal)150km a hatótávja 96db tűzkész rakéta
kinzhal lecserélve sa-n-4-re (osa tengerészeti változat) egy ZIF-122 indítóban 20 tűzkész rakéta van nem tudom hány indító van egy kirovon hatótáv 15 km egyszerre 2 célt lehet támadni egy indítóval
kashant lecserélve 8db ak-630 gépágyúra minden fegyverrel 1 cél támadható 2500m hatótáv
Az vicces, mert Sz-300FM csak a Nagy Péteren van, a többin eredetileg Sz-300F volt, durván 90 Km-es max hatótávval. Nagy Péter viszont nem volt a 80-as években. De legyen más hajó akkor. És képzeld el a fenti szitut F-18-as helyett A-6E-vel.
azt sajnos nem tudom h egyszerre hány célt tud támadni a kirov az s-300fm rendszerrel de szerintem minimum 8-10-et (ne felejtsük el h a hajón „szinte” semmi nem korlátozza a több elektronika helyigényét ezért jobb képességei vannak a hajóra szerelt változatnak mint a földinek erre jó példa a kinzhal rendszer megduplázódott a leküzdhető célok száma és az ellenük egyszerre indítható rakétáké is az alaptípus tor m1-el szemben mert volt hely a több elektronikának) ami több mint egy fél hornet század + ha lőnek rád rakétával te azzal leszel elfoglalva h mentsd az irhád és nem azzal h egyenesen repülj a addig amíg kilőheted a harpoon rakétáidat
Kifelejted, hogy a Hornetek természetesen nem közepes magasságban 600km/órás tempóban kolbászolnak, hanem a tenger felett a lehető legalacsonyabban. Indítás előtt ugranak egyet nagyobb magasságra, bőven bent vannak a Harpoon indítási zónájában. Aztán sipirc, a Harpoonnal nem kell többet foglalkozniuk.
a tengeren nem nagy dolog alacsonyan lévő lévő célokat detektálni
Azért a hullámzás igen zavaró dolog szerintem :)
Bocs fiúk, nem akarok a kis csörtébe beleszólni, de ha a tengerfelszín hullámzása akkora, hogy zavarjon egy hajóra szerelt többfázisú radarrendszert, akkor az zavarni fogja az alacsonyan repülő gépeket is.
Egyébként pedig értelmetlen a vita, a Kirov a ruszkások legkeményebb hajója, sem anno, sem most nem lenne könnyű célpontja semelyik hordozóra telepített repülőgép köteléknek – pláne nem Corsaireknek vagy Intrudereknek.
Ráadásul – bár elvileg ezt is megtehetné – egy Kirov háborús helyzetben nem egymaga fog kolbászolni a Nagy Kékségben reménykedve abban, hogy talán nem fut össze semmi ellennel.
Igen, szerintem is tök parttalan a dolog… Pontosan az van, hogy sem a Kirov nem lenne egyedül, sem egy akármilyen típusból álló századot nem küldenének be egyedül egy ilyen küldetésre.
Amúgy a hullámzás jó, lehet kicsit túlzás volt, de a föld(tenger) közelében érkező gépeket bizonyosan jóval kisebb távolságról érzékelné a radar.
Miből gondoljátok,hogy hordozó kötelékek támadnák
Kirovokat?
Elintézi azt egy vadász tengo is.
A jenkik sem fognak hordozókat küldeni,olyan flotta
közelébe ahol Akula veszély van.
Am hordozó rep kötelékek az utóbbi 50 évben szárazföldi célpontokat
támadnak.
Az USA haditengerészetének fő csapásmérő erői a hordozó kötelékek. Egy vadásztengo vs Kirov vagy Ticonderoga, hát nem tudom… Én inkább ezen hajókra tenném a voksom. És megint ismétlem magam – ezek nem egymaguk úszkálnak, de még magukban is kemény diók lennének.
Persze egy Seawolf vagy Akula tudna komoly meglepit okozni, de minden valamirevaló hadiflotta komoly tengeralattjáró elhárító kapacitással bír – ebben pedig az USA és a ruszkik a toppon vannak.
A példa és a levont következtetés kissé fals: az USA az utóbbi 50 évben azért támadott szárazföldi célpontokat a hordozókról, mert az ellenfelei gyakorlatilag semmilyen tengeri erővel nem rendelkeztek.
Nyilván amikor a Kirovok épültek, még voltak Corsair és Intruder gépek is a Navy állományában, de azokat azért nem említettem, mert a relatíve kis sebességük és manőverező képességük miatt már akkor sem lettek volna komoly ellenfelei egy Kirovnak…
Az Intruder alacsony repülési profil mellett is elég decens hatósugárral bírt. Konkrétan a Hornet – a váltótípus – meg sem közelítette ezen a téren.
A horizon alatt levő célokkal meg a Kirov semmit nem tud kezdeni. Egy felpattanó manőverben indíthatóak. A Kirov légvédelme egyszerűen nem tudja a gépeket leszedni. Mivel vadászgépek nem voltak várhatóak egy „blue navy” csatában a SZU részéről, ezért gyakorlatilag teljes nyugalomban elrepülhettek volna az indítási pontig – viva AWACS support – aztán ott mehetet volna az indítás. Indítás után vissza 300 lábra és spuri haza.
mert az s-300fm(sa-n-20)150km a hatótávja 96db tűzkész rakéta
kinzhal (sa-n-9)15km a hatótáv és 192db tűzkész rakéta(egyszerre 4 cél ellen tevékenykedhet legyen az repülő vagy hajó/radar elleni rakéta)
6db CADS-N-1 Kashtan komplexum 8km a rakéta hatótávja gépágyújé 2500méter
szóval a kis repülőcsoportodat kb már akkor el kezdenék támadni amikor még azoknak esélyük sincs válaszolni a zavarásról csak annyit h az annál hatástalanabb minél közelebb mész a radarho
– Ezek már a ’80-as években is rajta voltak? Nem utólag erősítették meg a légévdelmet?
– A radarhorizont hatásáról egy laza mozdulattal elfeledkezel. Elegáns húzás. Kicsit olyan személet, mint az ’50-es évek végén a BVR radarirányítású rakéta + vadszgép kombó. Azt hitték, hogy egy vadászgép nem térhet ki a rakéta elől. Mekkorát tévedtek. Te gyakorlatilag minden posztban a SAM rendszerek elméleti maximális hatótávolságával számolsz, ami egy rossz vicc.
a tengeren nem nagy dolog alacsonyan lévő lévő célokat detektálni
Na ez az a pont, ahol leestem a székről…
Am hordozó rep kötelékek az utóbbi 50 évben szárazföldi célpontokat
támadnak.
Ez nem azért van, mert csak erre jók, nem a képességek vagy akarat hiányáról van szó, hanem mert nem nagyon volt más. Ha nincs ellenséges flotta, akkor nincs mit elsüllyeszteni… Pár kivétel azért akadt.
– A ’80-as évek alatt az „tankerháború” alatt – Irak és Irán között – asszem támadtak kisebb hajókat.
– Egy líbai hajót el is süllyesztettek még a ’80-as években. Intruderek intézték el Harpoonnal és kazettás bombával, ha jól emlékszem.
– Mintha a Sivatagi Vihar alatt is elsüllyesztettek volna pár kisebb hajót.
molni
amit írtam s-300fm kinzhal kashant alapból voltak a nagy péter cirkálón
előtte volt s-300f/fm osa/kinzhal és ak-630/kashant
attól függően h melyik hajóról van szó mert mindnek eltérő a fegyverzete köszönhetően annak h mikor készültek a hajók és akkor milyen rendszerek voltak a legmodernebbek
20 P-700 Granit (SS-N-19 Shipwreck) AShM
14 SS-N-14 Silex ASW cruise missiles (Ushakov only)
12×8 (96) S-300PMU Favorit SA-N-6 Grumble surface-to-air missiles (Ushakov, Lazarev, Nakhimov)
96 S-400 (SA-NX-20 Gargoyle) long-range SAM (Pyotr Velikhy)
192 9K311 Tor (SA-N-9 Gauntlet) point defense SAM
44 OSA-MA (SA-N-4 Gecko) PD SAM
2x RBU-1000 305 mm ASW rocket launchers
2x RBU-12000 (Udav-1) 254 mm ASW rocket launchers
1 twin AK-130 130 mm/L70 dual purpose gun (2x AK-100 100 mm/L60 DP guns in Ushakov)
10 533 mm ASW/ASuW torpedo tubes, Type 53 torpedo or SS-N-15 ASW missile
8x AK-630 hex gatling 30 mm/L60 PD guns (Ushakov, Lazarev)
6x CADS-N-1 Kashtan missile/gun system (Nakhimov, Pyotr Velikhy)
ez alapján rosszul írtam az osa és tor m1 tengerészeti változatai párhuzamosan üzemeltek minden hajón
Köszi Molni hogy megerősíted a mélyrepülő Intruder-es teóriámat. Ezek szerint nem csak szerintem lenne életképes az elképzelés :)
Üdv!
Az Intruder + Harpoon páros egy eléggé életképes kombináció. A-6Anak is teljes terheléssel is 600km-es sugarú körben tevékenykedett a hordozó körül. A konkrét példánál a „hozzánemértő” amcsik A6E 2 Harpoonnal 800km-es bevetési körrel számoltak (semmi mellékes fegyverzet). És ehhez jön hozzá az első AGM-64 93KMes hatóköre. Ha a jelent nézzük, akkor az F/A-18 SH és Harpoon kombinációról semmit se találok, de hi-lo-lo-hi repülési profilban jelentős terheléssel 720KM a maximális bevetési táv. Az AGM-84D max indítási sugara 220KM, de ez nagy magasságból. Felszín közelból 90-95 KM.
Ez csak érdekességnek.
Off.
Dudival fölös vitázni, számára a ruszki technika legyen az bármilyen elavult, szent és sérthetetlen. Kicsit unalmas, de rendkívül szórakoztató :D. És egy kis személyes megjegyzés: amir az orosz főnix éppen aktuálisan magához tért a történelem bármely szakaszában, kis hazánk azt rövid időn belül nagyon megjárta. Elég csak 1848-49-re, vagy 1945-re gondolni. A hideg ráz ki azoktól akik büszkén fejtegetik, hogy milyen jó is lesz ha Oo. újra nagyhatalom lesz. Idióták.
Tisztelettel Q
Qualit: Hányszor húztak meg történelemből? :D
Skacok, Hivek, Hölgyeim és Uraim!
Kérhetem, hátrébb az agarakkal!
A CGB légvédelme eléggé hatékony, de nem fal! A Kirov képes eltakarítani egy hordozót (azért tervezték), de nem a kísérőkkel együtt! Egyik sem volt, és ma sem totális fegyver. Az a kobaltbomba.
CGB (leggyakrabban): 1 hordozó+ 0-1 iowa + 2-4 Aegis+ 2-6 fregatt+ 1-2 vadász tengeralattjáró + 1 tanker + ellátóhajó.
Kirov (elméleti bevetési kötelék, nem tudok róla, hogy összeállt volna valaha): 1 kirov + 1 slava és/vagy sovremennij, +1-2 Kresta+ 1 moszkva v kiev + 4-6 rakétás fregatt+1-2 oscar + 1-2 vadász-tengeralattjáró. A probléma az volt, hogy egyáltalán ritkán volt egy „kupacban” ez a rengetek hajó (főleg az ASW hajók hiányoztak / északi flotta).
Ha megnézitek, ez egy elég potens csapat volt mindkét oldalról, elegendő a föld domborzati térképének részleges átrajzolásához.
Molni: tömeges harpoon indítás esetén a 130 mm-es gyorstüzelő (max 40 lövés/perc; radarvezérelt) AK-130 ágyú flak gránátjai kb 115000 m3-t szórnak be (persze nem egyenletesen, de azért van ott légnyomás is), ez képes e leverni/szétszedni a rakétát?
Szerintem képes megritkítani a sorokat, de hogy elég e a légvédelmi rakéták/ciws maximális terheléséhez, bevallom passz.
Üdv!
Mindenképp az Onyx, vagy lehetséges, hogy a Brahmos, lesz integrálva felújítás után?
Off.:
Cinikus, egyszer se. :D Csak osztom volt történelem tanárom (Isten nyugosztalja) decens orosz gyűlöletét. :) Órákon keresztül volt képes ecsetelni, hogy mért lehet gyűlőlni a kedves szláv elvtársakat. És némi öniróniával ki merem jelenteni, hogy egy kicsit elfogult vagyok. A jobbikkal (ami szvsz egy vicc) ellentétben retotikáját Ő eléggé alá tudta támasztani, de ez elő szóban is órákig tartana levezetni, nemhogy íróttan, megkímélném a kedves urakat ettől, majd talán egyszer… :D
Off. End
Egyik sem volt, és ma sem totális fegyver. Az a kobaltbomba.
Ez csak elméleti dolog volt, soha senki nem csinálta meg. Hála istennek. Az őrültség egy formája lett volna, de semmiképp sem fegyver. Sem harctéri sem stratégiai, de a Földön az emberei és magasabbrendű életformák kipusztítására elvben tökéletesen alkalmas lett volna.
CGB (leggyakrabban): 1 hordozó+ 0-1 iowa + 2-4 Aegis+ 2-6 fregatt+ 1-2 vadász tengeralattjáró + 1 tanker + ellátóhajó
Egy sima hordozót még két AEGIS is ritkán kísérget nemhogy 4… Összesen van 22 hajó, de 100%-os bevethetőség nincs. 2/3 az egy reális szám. Ez 16 hajót jelent. A 10 vagy 11 CV(N) egyséből 5 vagy 6 vagy folyamatosan tengeren. Ez 2-3 AEGIS-t jelent. Háborús időkben a hordozók gyakran járnak párokban. Egy sima CV(N)-t 1 esetleg 2 AEGIS 4-6 romboló / freagatt és 1-2 tengó fedez. ét hordozó esetén 1,5-2-szeres szorzó lép életbe.
Molni: tömeges harpoon indítás esetén a 130 mm-es gyorstüzelő (max 40 lövés/perc; radarvezérelt) AK-130 ágyú flak gránátjai kb 115000 m3-t szórnak be (persze nem egyenletesen, de azért van ott légnyomás is), ez képes e leverni/szétszedni a rakétát?
Ezt a m3 adatot nem tudom értelmezni. Ez egy 30 méter sugarú gömböt jelent. Milyen repeszsűrűsséggel?
Igen, a bejövő célokat megritítja a légvédelem. De, ha 24-48 Harpoon befigyel és a Horizont miatt jó, ha 30-35 km-ről kezdheted meg az ellentevékenységet egyszerűen előfordulhat, hogy nincs kellő tűzgyorsaság a védelmi rendszer oldaláról. Szép, hogy dudi felsorolt egy listát de attól, hogy 100 db rakétád van, nem tudod mindet azonnal indítani, újratöltési idő is van. Még, ha 1 perc alatt is úratöltöd a 12 tubusos (?) indítót, az már régen késő…
Azt fejből meg nem mondom, hogy a mostani AEGIS az hogyan és mennyit indíté és milyen újratöltési ideje van. Amennyire tudom az előre betárazott készletenél 4-6 másodpercenkén indulhat egy rakéta, az újratöltés közben 8-10 másodpercenként. Ezek nagyon hasalt értékek, 1000 éve néztem ennek utána…
Molni: ezek elméleti _hidegháborús_ számok. A CBBG néhányszor összeállt, ha jól tudom. Legalább egyszer az atlanti óceánon, és egyszer az indiain.
Az oroszok voltak azok, akik még gyakorlat erejéig sem állították össze.
AK-130: ja 30m a kill-zone (ezen belül hatékony a repesz). Egy flak gránát srapnellje kb fél tenyérnyi, most próbálok valami adatot találni, mert nagyon nincs kedvem számolni körívvel is határolt forgástest felszínét :-D
Egyébként biztos, hogy ritka a repeszfelhő, nem hiszem, hogy 400 db-ot meghaladja, akkor sem, ha speciális a gránátköppeny/töltet. Csak a harpoon nem hiszem, hogy sérülésálló lenne.
Igazából nem hiszem, hogy a kirov légvédelme 8-nál több rakétát 90%-os eséllyel tudna kezelni akkor sem, ha időbe észleli. Elsősorban repülőgépek ellen van az kitalálva, meg persze nem önálló tevékenykedésre.
„Az oroszok voltak azok, akik még gyakorlat erejéig sem állították össze.”
De, (legalább) egyszer, 2003-ban összeállítottak egy jó kis ütős naval group-ot, egy Észak-Atlanti óceáni gyakorlaton. Gyakorlatilag mindent kizavartak, amit az Északi Flotta éppen csatasorba tudott állítani. Ott volt az Admiral Kuznyecov rep.hordozó, a Nagy Péter (Kirov-IV.) cirkáló, az Usztyinov Marsall ( Slava-II. ) cirkáló, 2-2 Udaloy és Sovremenny romboló, 1-1 tanker és ellátóhajó, 2 Akula SSN, és egy Delta-IV. SSBBN tengeralattjáró. Bár a NATO-nál nyilván kissé idegesen nézték a műholdképeket, de rossz nyelvek szerint nem annyira a Nyugatnak szólt ez az erődemonstráció, hanem a három évvel korábbi Kursk tragédia miatt az orosz közvéleményben a Flotta iránt erősen megrendült bizalmat akarta ezzel visszaállítani az orosz plitikai vezetés…
Killer:
THX. Bár nem a hidegháború utáni időkre célozta, de nem tudtam (vagy elfelejtettem, hol is van a pirulám… :-D) erről a gyakorlatról.
Bár a NATO-nál nyilván kissé idegesen nézték a műholdképeket
Ezt ugye viccnek szántad? Miért lennének idegesek egy békeidős gyakorlattól? Miért lennének idegeseg egy olyan erőtől amit csípőből lerendez a NATO légierők töredéke, de még egy szóló CBG csoport is…
Na Molni!
Ebből megint szép kis vita fog kerekedni!
Mindjárt jön a Dudi és megcáfol, hogy még egy csillagromboló sem árt az orosz(szovjet) technikának!
Ebből megint szép kis vita fog kerekedni!
Nem értem miért. Egyetlen hordozón alapból 4 – szükség esetén már rovására – öt darab 12 gépesz vadásszázad van. És nem a ’80-as éveket írjuk. Ez 48-60 db multirole vadász. Ekkora erőnek szerinted mekkora kivívás egy ilyen hajócsapat?
A kisebb csapásmérőképességgel bíró II.Vh-s gépekből kb. ennyi küldött a tenger fenekére 3 db japán hordozót Midwaynél egy csapással. A gépek fegyverterhelését és azok célbajuttatásának hatékonyságát inkább ne is mérjük össze, mert felesleges…
„Miért lennének idegesek egy békeidős gyakorlattól?”
Te sem nagyon látsz tovább az orrodnál! :-)) Nézz utána egy kicsit, hogy mekkora hullámokat keltett az amerikai médiában, amikor 1 azaz egy szem Improved Akula SSN végig crúzolt az amerikai partok előtt, még tavaly nyáron. A Pentagon nem győzte nyugtatgatni az újságírókat, hogy nincs ebben semmi rendkívüli, nemzetközi vizeken oda mennek az oroszok is ahova akarnak, csak a hidegháború óta elszokott ettől az amerikai közvélemény, stb. Na most, ehhez képest képzeld el azt a szituációt, amikor hirtelen azt látod a műholdképeken, hogy szinte a TELJES bevethető orosz felszíni hadiflotta elindul kifelé a kikötőkből. Ehhez vedd hozzá, hogy minimum egy SSBN is elhagyja a Poljarníj Öblöt, és ki tudja, nincs-e kint a nyílt tengeren még több boomer. Plusz – a gyakorlat miatt – jóval aktívabbak a Flotta légierejének repülőgépei is, TU-22 Backfire bombázók, légtérfelderítők, stb. De mindez nyilván nem ok a fokozottab figyelemre, a NORAD-nál is szundikáljanak csak nyugodtan tovább, az amerikai adófizetők amúgy is azért fizetik őket… :-))
Molni!
Én veled értek egyet, de sokan itt nem, szerintem! :)
Superhornetek lerendeznék ezt simán!
Az F/A-18F nem azért kétszemélyes mert gyakorló gép!
Kőkemény sead képességekkel + 2-3 Grizzly és máris nyekk a környéken minden úszó alkalmatosságnak! szvsz
Te sem nagyon látsz tovább az orrodnál! :-))
De. :)
Nézz utána egy kicsit, hogy mekkora hullámokat keltett az amerikai médiában, amikor 1 azaz egy szem Improved Akula SSN végig crúzolt az amerikai partok előtt, még tavaly nyáron. A Pentagon nem győzte nyugtatgatni az újságírókat, hogy nincs ebben semmi rendkívüli, nemzetközi vizeken oda mennek az oroszok is ahova akarnak, csak a hidegháború óta elszokott ettől az amerikai közvélemény, stb.
Akkor ki nem lát tovább az orránál? A buta jenki vagy én? :)
Mellesleg pontosan ilyen hírekkel szokás a jenki közvéleményt megdolgozni, hogy „adjatok még zsét drága cuccokra”.
Na most, ehhez képest képzeld el azt a szituációt, amikor hirtelen azt látod a műholdképeken, hogy szinte a TELJES bevethető orosz felszíni hadiflotta elindul kifelé a kikötőkből.
És aztán ránézek a saját országom erejére és azt látom, hogy ez az én flottám töredékének a töredéke és megyek billiárdozni meg bowlingozni Joe haverommal…
Ehhez vedd hozzá, hogy minimum egy SSBN is elhagyja a Poljarníj Öblöt, és ki tudja, nincs-e kint a nyílt tengeren még több boomer.
És ez mit számít? Nem értem. Évizeted gyakorlat a boomer járőröztetés, mert a tengó az nem kikötőben állva elrettentő fegyver hanem a tenger alatt ismeretlen helyen.
Halkan teszem fel a kérdést, hogy ezt a kérdést miért is nem tetted fel jenki oldalra? Ott is mindig több boomer van kint és nem orosz őrjárati idővel és darabszámban…
Molni:
Minden épelméjű országban idegesen néznek egy erő-összevonást, függetlenül annak céljától (A vázolt csapat az _én_ véleményem szerint egy CBG szintjén muzsikál, de nem is ez lényeges). Ennek megfelelően az Észak-Atlanti CBG megkapta a megfelelő utasításokat, és felkészültek az esetleges problémákra (akár egy második Kurszk-ra is). De ettől még valószínűleg mindenki nyugodtan aludt, max a pilóták nem, akik égtek a kíváncsiságtól, hogy élőben láthassák az orosz gépeket (másnak nem hiszem, hogy esélye lett volna ott kolbászolni). Nem lennék meglepve, ha az éppen arra „tévedő” orion még idegenvezetést is kapott volna, mert úgy biztosan azt és annyit lát, amennyit neki „megengedtek”.
A kirovokat nem véletlen pakolták tele légvédelmi fegyverekkel és ugye azér pakolták tele, hogy ha jön a az amcsi repülőgép hordozó és ráküldi az összes vadászgépet ami csak létezik a fedélzetén akkor képes legyen lekötni és visszaverni mindet ez ennyire egyszerű.Valószínű nem viccnek szánták rá ezt a sok fegyvert. Meg hogyha annyira elavult lenne akkor szerintetek költenének rá milliárdokat hogy hadrendbe állítsák meg működtessék ha annyira ócska lenne akkor hagynák megrohadni szerintem a többi 3 darabot is és azt az 1 darabot ami szolgálatba van rég kidobták volna
A Granitok bevethetőek. A Tu 142esek adnák a pontos céladatokat. Mielőtt fikázni kezdene valaki: Gyakorlatilag semmi esélye az F18asoknak, hogy elfogják őket. Főleg, hogy az egész csak előre megtervezetten működik.
Helyesbítek. Van műholdas rávezetőjük az oroszoknak. Radaros műholdjuk nincs. Mondjuk az amiknak sincs. Érdekes, az ukránoknak van, igaz geodéziai feladattal. Komoly ilyen műholdrendszerük a németeknek van, amit közösen használnak a franciákkal. Az oroszoknak a passzív tengeri kémműholdjaik megvannak. A Rosatok voltak a SzU legrosszabb műholdjai. Ezért is hagyták a fenébe az egészet 88ban.
dudi
Volt már ilyen. Az árván maradt repülőgépek befejezték a támadást. a „Hihetetlen Győzelem”ben el lehet olvasni.
Szerintem a Harpoonok nem értek volna oda. A Kashtanok leszedték volna mindet. Legalább is az első 10et. Persze ezt nem próbálta ki senki.
Na álljunk meg egy szóra!
Ha az orosz kötelékben ott a Kuznyecov akkor az a 48-60 Hornet abszolút értékben sokkal kevesebbnek számít! Ami komoly előny az a Hawkeye mert az oroszoknak nincs.A légtérellenörző Kamovok nem tudom mit tudhatnak de nyilván nem olyan rugalmasak mint az E-2C(D)-k.
Ha Északi flotta vs CBG összecsapás lenne távolról sem borítékolható az USA győzelem!
Azt gondolom ott fent északon inkább orosz előny lenne a Backfire-k és a TU-95-k miatt s mivel az akciórádiuszuk Alaszkáig kiterjed az oroszokra a nagyobb veszélyt inkább az SSN-ek jelentik míg a B-1B-k és B-52-k szintén csak harponokat hordozhatnak.
Az oroszok ezért fektetnek ekkora súlyt a hajóelhárító eszközökre.
Osztom Qualit véleményét. Nekünk addig jó, amig az oroszoknak rossz. Sajnos. Én bevenném az alkotmányba, hogy az oroszokat senkivel, és semmilyen körülmények között nem támadjuk meg.
Harpoonok ellen spec. 40 km hatótávolságú fegyverek kellenének. Radarmagasságban ui. kb. ennyi a horizont. ahogy meglátják őket, el kellene kezdeni a tizedelésüket.
Mondjuk ha számítanak a támadásra, nyilván fenn lenne 1 radaros Hélix, és máris 350 km.re látnának. +1 Tu142es valahol a közelben. 22 van belőlük, és olyan 8 órát lehetnek a célkörzetben, tankolás nélkül.
Tilos boomereket titokban a tengerre küldeni. Magyarul minden kikötőben levőnek látszani kell. Ezért is nincsenek fedett állóhelyek. Ez még a SALT, vagy mi a faszom 1ezményben volt. Szerintem ez azóta is így van.
Az első SALT megállapodás szerint a boomerek indítóinak fedelét meghatározott időközökben fel kell nyítni, hogy a műholdas megfigyelés ellenőrizhesse azokat. Ez ugye békeidőkre vonatkozik. Konfliktus, vagy annak előkészítése esetén meg a szabály az, hogy nincs szabály.