|

Átszervezik az orosz katonai körzeteket

Szerdai bejelentés szerint Medvegyev elnök kiadta a rendeletet a katonai körzetek jelenlegi rendszerének módosításáról. Az orosz haderő vezérkari főnöke, Nyikolaj Makarov vezérezredes tolmácsolásában elhangzó bejelentésben szerepel, hogy a jelenlegi 6 katonai körzet négyre csökkentésével párhuzamosan 4 stratégiai parancsnokság kerül kialakításra, integrált logisztikai háttérrendszerrel.

Orosz katonai körzetek

Oroszország eddig 6 katonai körzetre volt osztva, melyhez a kalinyingrádi csoport tartozik még ,

A módosítások részeként a Szentpétervári és a Moszkvai régiók Nyugati Katonai Körzet (Nyugati Stratégiai Parancsnokság) név alatt kerülnek összevonásra. Ezen parancsnokság alá fog tartozni a Balti és az Északi Flotta. Az Észak-kaukázusi Katonai Körzetből lesz a Déli Katonai Körzet (Déli Stratégiai Parancsnokság) és alá sorolják be a Fekete-tengeri Flottát.

Részben összevonásra kerül a Volga-Urali és a Szibériai körzet: előbbihez az utóbbi nyugati felét csapják, létrehozva a Középső Katonai Körzetet (Középső Stratégiai Parancsnokság). Tán nem meglepő módon a Szibériai körzet keleti felét pedig a Távol-keleti körzet kapja meg, mely ezentúl a Keleti Katonai Körzet (Keleti Stratégiai Parancsnokság) megnevezés alatt fog futni és alá tartozik majd a Csendes-óceáni Flotta.

183 hozzászólás “Átszervezik az orosz katonai körzeteket”

  1. Sziasztok, nem új hír! Máshol megtalállható századokra lebontva a változások.

    És igen jelentősen érinti az alakulatokat is! Egyébként sem újdonság, mert a 2005-ben bejelentett csökkentéseket hajtják végre. Erről annó még a kevésbé igényes Jetfly is írt.

    Egy hónapja írtam más fórumon, a fenti hírrel kapcsolatban:

    Az Oroszok átszervezik a repülő erőiket 2010-ben. Felszámolják a régi légi hadsereg és repülő ezred struktúrát. Négy parancsnokságot állítanak fel Oroszország területén, ahol repülő bázisokat állítanak fel. A meglévő ezredeket ezekre vonják össze. Ez azt jelenti, hogy a reptereken újra átlagosan három repülő század fog szolgálni.

    A régi szovjet honi légvédelem elfogó-vadász alakulatainak maradványait tíz reptérre vonták össze. Ez annyit jelent, hogy a hatalmas Oroszország légvédelmét mindössze tíz repülő alakulat fogja adni, vegyes Szu-27 és Mig-31-es századokkal! (A légvédelmi rakétás egységeken kívül.)

    A régi szovjet front-légierő vadászrepülő alakulatai ösz-vissz három Mig-29-es alakulatra soványodtak!

    A felderítő, frontbombázó, csatarepülő feladatkört tíz ezredbe vonták össze.

    Az alakulatok összeolvadása után az utolsó Szu-24 Fencer C-ket és légvédelem kétüléses Mig-25-öseit kiselejtezik. A felderítő Mig-25RB gépeket már csak egy század üzemelteti tovább. A Mig-29-esek nagy részét is selejtezik.

  2. És egy kis orosz valóság, mert úgy látom ezen a fórumon sok kissé elvakult orosz hívő van:

    Az elmúlt években sok hangzatos hírt is hallhattunk az orosz gépek korszerűsítéséről. Most nyilvánosságra hozták, hogy ezekből mennyi jutott el a harci alakulatokhoz napjainkig:

    Szu-27SM 40 db
    Szu-25SM 0 db
    Mig-31BM 0 db
    Su-34 0 db
    Ezen kívül átadtak 24 Mig-29SMT-t, de ezek hadrendbe állítva nincsenek, csak látványrepüléseket végeznek. Készültséget nem adnak velük, csak a régi gépekkel

    Szóval a fentiek szerint a nagy ívű tervekből szinte semmi sem valósult meg, hiszen a leszállított negyven Szu-27SM is csak tervezett képességei töredékét kapta.

    Némi helo, az érdekesség kedvéért:
    Ka-50 0 db
    Ka-52 0 db
    Mi-28N 0 db
    Mi-24VP 25 db
    Mi-24PN 12 db

  3. Galcom

    honnan vannak a számok mert a mindenből nulla kicsit falsnak tűnik

    “Ezen kívül átadtak 24 Mig-29SMT-t, de ezek hadrendbe állítva nincsenek, csak látványrepüléseket végeznek. Készültséget nem adnak velük, csak a régi gépekkel”

    ez ebben a formában egyenesen hülyeség azok az smt gépek amiről te beszélsz (sosem tudom pedig már mondták páran)egy afrikai ország által át nem vett gépek(gondolom mindenki ismeri az okokat) és nem látvány repülnek velük hanem a rendszeresítéshez szükséges tesztrepülések folynak (tudod harceljárások kidolgozása az alkalmazhatóság vizsgálata üzemeltetés vizsgálata stb…)

  4. dudi

    Az átszervezésről:
    Az angol Combat Aircraft Monthly júniusi számában Stefan Büttner nyolc oldalas cikke. (Többek között ő a szerzője a Rote Plätze Russische Militärflugplätze Deutschland 1945-1994 című könyvnek)

    Az Algéria által visszautasított Mig-29SMT is felkapott téma. Ha nem ragadsz meg a sekélyes magyar átlag forrásoknál, akkor sok részletes cikket olvashatsz igényesebb magazinokban! pl AirForces Monthly három hónapja egy elég részletes cikket írt ezekről gépekről, és az üzemeletetési körülményeikről a 16. Légi hadsereg kötelékében.

  5. A nullákról még annyit, hogy azért mert gyári gépekről látsz fotókat 20 éve, vagy jobb esetben teszt alakulatnál repülőkről, azt messze nem jelenti azt, hogy akár egyetlen egy is hadrendben állt harci alakulatnál.

  6. bczozo:

    a Szu-24-esből az elmúlt három évben öt elő széria példányt adtak át, amiből ma négy repül a Lipetski teszt alakulatnál.

    Nagyon messze van az még, hogy ezek a gépek nagyobb mennyiségben hadrendbe álljanak harci alakulatnál is.

    És itt a HARCI ALAKULATOK SZÁMÁRA ÁTADOTT gépeken van a hangsúly, nem a gyári tulajdonú bemutató gépeken, amelyeknek semmi köze az orosz haderőhöz, annál több az orosz propagandához, amit sokat bekajálnak. :)

  7. Galcom

    az átszervezésről köszi

    sok nulla

    ha csak a helikoptereket nézem és csak az eléggé hiányos magyar forrásokat veszem alapul akkor is fals a nulla

    mig-31bm

    2006-ban lett befejezve a fejlesztés és meg is kezdték a nagyjavítást és korszerűsítést mert a mig-31 flotta olyan katasztrofális állapotban volt(2006-ban)h nem lehetett halogatni a dolgot

  8. Nem dudi, nem fals. Ez a rideg valóság. Attól, hogy airshowra mennek a gépek és vannak fotók róla, ez nem jelent reális harci képességet vagy rendszerbe állítást. Már elve ott kezdődik, hogy egyes országok máshogy definiálják azt, hogy mikor hadrafogható egy gép, egy alakulat vagy egy rendszer…

  9. csak mi-28n-ből több század eléri a hadrafoghatóságot és az úgy nem megy ha nincs 1 darab sem ahhoz min az kell h teljes legyen a század gépparkja és személyi állománya

    “Már elve ott kezdődik, hogy egyes országok máshogy definiálják azt, hogy mikor hadrafogható egy gép, egy alakulat vagy egy rendszer… ”

    az oroszoknál ez úgy működik h lipetskben kidolgoznak hozzá mindent és ha ők végeztek akkor hadrafogható (persze csak repülős vonalon légvédelemnél és más technikánál sztem kiküldik valamelyik egységhez csapatpróbára)

    amúgy meg ti szoktatok minden áron forrást kérni az ilyenek után most én kérnék

  10. Ha jól tudom a Szovjetunió abba reccsent bele, hogy gazdasági erején felüli gépparkot tartott hadrendben. A jelenlegi “szerény” (de világviszonylatban így is élvonalbeli) flotta azt mutatja, hogy megtanulták a leckét és nem esnek még egyszer ebbe a hibába.

    Az országuk védelmét elsősorban az atomarzenál szavatolja, semmi értelme nem lenne számversenybe szállniuk a vadászgépeikkel. Ha komolyabb konfliktus nézne ki feléjük, szerintetek nem tudnának komolyan rákapcsolni a repülőflottára? A jelenlegi helyzetben nincs szükségük óriási gépparkra, így okosan teszik ha nem vállalják túl magukat. Grúzia ellen elég volt ez a szint és a posztszovjet térségben elég is lesz, a reális ambícióik épp eddig terjednek.

    Mondom ezt úgy, hogy cseppet sem vagyok orosz fan, csak nem értem miért kell fikázni őket, amikor jelenleg nagyon is ésszerűen élnek a forrásaikkal. Mutatja ezt a katonai körzetek összevonása is. Nekem ezekből pont az esik le, hogy nem leírni kell őket, hanem komolyan venni, mert a szovjet megalománia után kezdenek reálisan tervezni.

  11. A SZU gazdasági osszeomlásának és szétesésének fo okait három kategóriába lehet sorolni :

    1. afganisztáni háború (pénzugyileg kimerítette )
    2. hatalmas fegyverkézés – válasz Reagan elnok ” csillagháborús terveire” (pénzugyileg kimerítette – USA-nak ez volt a célja)
    3. peresztrojka- glasznoszty

  12. Őőő… szerintem a ‘nullszériás’ gépek nem a gyártó tulajdonában vannak, hanem az Orosz Légierő tulajdonában, hiszen kifizették őket. Ahogy Dudi írja, az orosz metódus szerint első körben a ‘kiképző’ vagy ‘tesztelő’ ezredekhez kerülnek, ahol véglegesítik a programot, szükség esetén a változtatásokat végrehajtják (például a Mi-28N-asokon nem lesz radar, az a későbbi Mi-28MN programban fog véglegesen felkerülni). Ha megvan, akkor kerülnek a gépek az adott harci egységekhez, a Mi-28N ha jól tudom most áprilistól már megkapta a zöld lámpát a Torgokiaktól…

    http://pilot.strizhi.info/wp-content/uploads/2010/04/IMG_9797_tr.jpg

  13. @bczozo

    Persze-persze, én sem úgy gondoltam, hogy csak és kizárólag amiatt. Egyébként a te 1-es és 2-es pontod összefüggésben van a hadügyi gépparkkal és az én felvetésemmel, a 3-as pont pedig nem a szétesés oka volt, hanem már az okok következménye.

    De ahhoz tartom magam, hogy a jelenlegi “szerény” flottájuk miatt nem fikázni kéne őket, hanem elismerni, hogy kezdenek ésszerűen bánni a forrásaikkal.

  14. Én örülök annak,hogy a SZu jól tönkrement.Mármint inkább annak,hogy elhúzott a környékről a szocializmus.Alapvetően viszont én bírom az oroszokat.Nem tudom miért,csak valamiért pozitívan vélekedem róluk.Olvastam itt,hogy a környékre épp elég ez a légierő,és ha gond lenne akkor lehetne rajta csiszolni,de menne ez nekik,mikor az új típusok gyártása…,is elég döcögősen megy?

  15. bczozo

    ha a video alatti szövegre gondolsz igen most h felhívtad rá a figyelmem
    de miért is???

    ha a leszállított mennyiségre gondolsz arról már írtam fentebb
    ha a szu-27sm-re arról meg már kifejtettem a véleményem egy másik cikk alakalmával (röviden az sm változat szar)
    amúgy tudtátok h a szu-35bm-et szu-27sm2 néven fogják rendszeresíteni??

  16. Laci

    menne-e nekik vagy bárki másnak(pl európai államok)???
    egy komoly háború esetén igen

    mert ha háború van akkor csak háború van és semmi más…

    komoly háború alatt minimum egy kínai-orosz háborút értek nem pedig valami 3. világ béli országgal vagy egy törpével vívott konfliktusocskát

  17. A jelenlegi “szerény” (de világviszonylatban így is élvonalbeli) flotta azt mutatja, hogy megtanulták a leckét és nem esnek még egyszer ebbe a hibába.

    Mármint tengeri flotta vagy tengóflotta vagy légiflotta? Mert a légierő terén, ha nincs Szu-24 és minimális precíziós csapásmérő képessége – Sniper podos gépekhez képest az – semmiképpen sem világszínvonalú. Az alkalmazott csúcstechnika terén kapásból mondok vagy 15-20 országot, akik állva hagyják. Az összes AMRAAM shooteres légierő 4+ vagy 4++ géppel, de még India is rendelkezik elég sok géppel ami képes R-77 alkalmazásra. Többel, mint az oroszok, jóval többel…

    Az országuk védelmét elsősorban az atomarzenál szavatolja, semmi értelme nem lenne számversenybe szállniuk a vadászgépeikkel. Ha komolyabb konfliktus nézne ki feléjük, szerintetek nem tudnának komolyan rákapcsolni a repülőflottára?

    Nem. El kellene felejteni ezt a téveszmét. Ma nem úgy készül a vadászgép, mint 60 éve, hogy 3000 / hó. Ma 10 év alatt is legyártani ennyit iszonytos tempót jelent. Mellesleg hol, mivel és kivel? 3 év alatt sikerült kb. 30-40 db Szu-34-et összerakni. Ennyi maradt a gyártókapacitásból…

    És akkor még mindig ott tartunk, hogy nem olyan korszerű dologkat gyártanak elvben, mint mondjuk Európa nyugati felén vagy a jenkiknél, de már lassan Japán is otthagyhatná az oroszokat, ha lenne rá politikai akarat, hogy önállóan gyártsanak gépeket vagy licenszbe F-15SE-t vagy F-35-öt. Ez utóbbit csak részben tehetnék meg vagy talán sehogy, de valamilyen szinten részt tudnának venni. A japán ipar garantáltan képes rá, a tech trnaszfer és megosztás tisztán politikai jellegű kérdés.

    A jelenlegi helyzetben nincs szükségük óriási gépparkra, így okosan teszik ha nem vállalják túl magukat. Grúzia ellen elég volt ez a szint és a posztszovjet térségben elég is lesz, a reális ambícióik épp eddig terjednek.

    Na, ezzel egyetértek.

    Mondom ezt úgy, hogy cseppet sem vagyok orosz fan, csak nem értem miért kell fikázni őket, amikor jelenleg nagyon is ésszerűen élnek a forrásaikkal.

    Akkor minek erőltetik a Tu-160 gyártást? Értelmes darabszámot nem tudnak összehozni belőle, de a kis darabszám miatt amit gyártanak, az is méregrdága. Én inkább a meglevő állományt őrizgetném. Mondjuk a gond az, hogy a Tu-22M3 gépek is elég vének már. Viszont az SLBM és ICBM mellett minek kell egy maroknyi Tu-160? A jenki flotta ellen van más, ha ez vagy ehhez hasnoló törekvés a cél, stratégiai támadópotenciálnak meg picit sovány…

  18. molni

    miért gyártanak évi 1db tu-160 blackjack-et???

    “A jelenlegi helyzetben nincs szükségük óriási gépparkra, így okosan teszik ha nem vállalják túl magukat. Grúzia ellen elég volt ez a szint és a posztszovjet térségben elég is lesz, a reális ambícióik épp eddig terjednek.

    Na, ezzel egyetértek.”

    a válsz ott van az első mondatrészben!!

    azért gyártanak egyedüliként stratégiai bombázót a földön mert ő szeretnének újra nagyhatalom lenni és ehhez kellenek a nagy vasak

  19. Ha jól tudom a Szovjetunió abba reccsent bele, hogy gazdasági erején felüli gépparkot tartott hadrendben. A jelenlegi “szerény” (de világviszonylatban így is élvonalbeli) flotta azt mutatja, hogy megtanulták a leckét és nem esnek még egyszer ebbe a hibába.

    Nem csak a rendszerben tartással volt a gond. Egyre másra tervezték a ’70-es és ’80-as években az új SLBM hordozókat – minek kellett a temérdek Delta III/IV mellé még 6 Typhoon? Minek kellet még újabb és több ICBM és MRBM (SS-20)? Ez utóbbiakat meg egy leszerelési szerződés keretében igen hamar dobhatták is a szemétdombra.

    Afganisztán után legalább arra rájöttek, hogy az egyhajtóműves öreg gépek nem sokra jók. A MiG-21 állományt szépen selejtezték, elég hamar. A SZU összeomlása után meg gyakorlatilag eltűntek az egyhajtóműves vadászok, a ’90-es évek közepére végére alig maroknyi MiG-23 maradt, de aztán azoknak is harangoztak.

    Az SDI programot sokan felhozzák, de még a jenkik sem csináltak igazán semmit, ami vitte volna a pénzt. Egy koncepció volt, öteletelés és a legalapvetőbb kísérleteket csinálták. Mondhatnánk, hogy egy szép blöff. Szerintem csak a Los Angeles vagy Ohio tengóprogram több zsét vitt el… Egyáltalán az oroszok konkrétan mit reagáltak rá? Kifejlesztettek és legyártottak ellene bármit is?

  20. a meglévő állomány őrizgetésével kapcsolatban
    ők is nagyon odafigyelnek rá mint ahogy te is tennéd hisz náluk a modernizációs folyamat legelső és legnagyobb prioritást élvező rész az atom ütőerő már amúgy is potens képességeinek növelése csak ez után jön a flotta és a légierő ezért van az h nincs nagy ütemű sorozatgyártás pl szu-34-ből egész egyszerűen nem ez a fontos neki mert ha ez lenne akkor lenne gép bőven (ebben az esetben nem tu-160-ra meg bulavára költenék a pénzt hanem arra h legyen erős légierejük)

  21. molni

    akkor az usa minek tart rendszerben ilyen kategóriájú gépeket???

    hát egy tu-160 elvisz max 40 tonna bombát míg egy szu-24sm2 8 tonnát…

    vagy b-52 27 tonna bombát f-15e 8 tonna nem mind1…

    azért kellenek ezek a bombázók mert nem mind1 h hány alkalommal repülsz be a légvédelem megsemmisítési zónájába h n számú célpontot elpusztíts 1x vagy 4x

  22. “Mármint tengeri flotta vagy tengóflotta vagy légiflotta?”

    Ha élvonalnak mondjuk a top10-et vesszük, akkor szerintem mindhárom téren benne vannak. Bár szerinted:

    “Az alkalmazott csúcstechnika terén kapásból mondok vagy 15-20 országot, akik állva hagyják.”

    Na, erre a listára baromi kíváncsi vagyok. Ha azokat nézzük, akik maguknak fejlesztenek, akkor biztosan nincs ennyi. Komolyabb konfliktus esetén akinek nincs saját fejlesztő-gyártó kapacitása, az az exportőre kutyusává válik.

    “3 év alatt sikerült kb. 30-40 db Szu-34-et összerakni. Ennyi maradt a gyártókapacitásból…”

    Ezt neveztem én ésszerű forrásfelhasználásnak. Ez nem zárja ki, hogy konfliktus esetén őrült tempóba kapcsoljanak.

    Hardver téren igazán nem vagyok szakértő, úgyhogy a Tu-160-ast szerintem azért gyártják mert baromi jól néz ki :)
    Komolyabban véve meg azért mert a nehézbombázó fegyvernemet valamivel fenn kell tartani.

  23. akkor az usa minek tart rendszerben ilyen kategóriájú gépeket???

    A B-1B napi szinten repül hosszú időtartamú CAS bevetéseket Irak és Afganisztán felett. Ha lenne komoly légvédelem, akkor necces lenne. Még a szerb légvédelemnél is volt olyan, hogy a vontatott csalit kapta el és nema gépet a SAM, tehát azért forró helyzetről volt szó. Na, a Tu-160 jóval nagyobb, mint a B-1 és a gép picit arhaikusabb elektronikailag.

    Az is lazán elfelejted, hogy gyakorlatilag az összes B-1 belső tere át lett konfigurával ezért alaphelyzetben tudtommal már alkalmatlanok nukleáris csapásmérése. Némi melóval a bombatárakat vissa lehet alakítani, de szerintem ez nem két perc…

    hát egy tu-160 elvisz max 40 tonna bombát míg egy szu-24sm2 8 tonnát…

    Soha nem értettem, hogy miért érdekel bárkit is egy gép elvi max. bombaterhelése. Semmiféle jelentőséggel nem bír. Gyakorlatialg soha nem lehet kihasználni értelmesen. Az F-15E-re is elvben fel lehetne rakni 7 db 2000 fontos bombát. Megtették élesben vagy gyakorláson? Soha a büdös életben élesben, mert semmi értelme. Feltennél 7 bd Mk-84-et? Minek? Felteszek 8 db GBU-12-őt vagy 500 fontos JDAM-et és az többet ér, mert pontosak. Kemény célok ellen meg elég két db GBU-24/PEN vagy egy GBU-28. Elvben GBU-28-ból is vihetne kettőt vagy talán hármat is egy F-15E, de értelme szintén semmi. A gép képességeit nagyon lerontaná. Inkább vigyen 3 gép 1-1-et.

    Nem sértésnek szánom, de a max. bombaterhelés alapján ítélni nálam az igazán vérpistikés szemlélet.

    vagy b-52 27 tonna bombát f-15e 8 tonna nem mind1…

    A B-52 gépek 8-16 2000 fontos JDAM bombákka szokott tudtommal járőrözni. Ez picit messze van az elméleti terhelhetősétől. Ennyit sem nagyon dobnak le, viszont az őrjáratozási idő a kisebb tömeg miatt nő.

    azért kellenek ezek a bombázók mert nem mind1 h hány alkalommal repülsz be a légvédelem megsemmisítési zónájába h n számú célpontot elpusztíts 1x vagy 4x

    Egy Tu-160 alapvetően be se repüljön szerintem. Azért van Kh-555. Kérdés, hogy mennyi és mennyire pontos. Ezeknek viszont nagyon értékes célpontot kell kijelölni, mert igen drága dolgok. Mozgó célponttal meg szerintem nem tud mit kezdeni max., ha hajó az, de arra meg ott a Tu-22M3.

  24. Ha élvonalnak mondjuk a top10-et vesszük, akkor szerintem mindhárom téren benne vannak. Bár szerinted:

    Jó. Akkor lássuk a légierőt, mert tudjétok, hogy én ezt szeretem.

    Anglia, Portugália, Norvégia, Svédország, Finnország, Dánia, Hollandia, Belgium, Franciaország, Spanyolország, Olaszország, Görögország, Törökország, Izrael, USA, Kanada, India, Kína (elterjedtebbek jóval az aktív radaros légiharc rakéták, precíziós csapámérő képesség és SEAD képesség is van, a gépekben részben nyugati vagy izraeli elektronika van, a gépeken levő radarok is fejlettebbek az orosz gépekben levőnél és sok gépben van benne), Japán, Dél-Korea. Ez kb. 20. Elég lesz? De ehhez jöhet még részben Egyiptom – az összkép vegyes, mert a géppark is az, de van F-16 és AMRAAM is – de ide jöhet még Tajvan és még egy – két fejlettebb ázsiai légierő F-16- + AMRAAM-mal, plusz Ausztrália.

    Figyelem, nem mennyiségről volt szó, minőségről. Azt sem közöttem ki, hogy saját fejlesztés vagy sem. Lényegetelen Arról volt szó, hogy ki mit alkalmaz. A feni országok közül többnek is van AWACS gépe.

    Lehet, hogy sokakban megdöbbentést kelt, de így nézve a TOP20-as orosz helyezés igen csak necces…

    Ha azokat nézzük, akik maguknak fejlesztenek, akkor biztosan nincs ennyi.

    Láds fent. Nem erről volt szó.

    Komolyabb konfliktus esetén akinek nincs saját fejlesztő-gyártó kapacitása, az az exportőre kutyusává válik.

    Már megint ez… Egy gyors lefolyású konvencionális háborút ma azzal vívsz meg, amivel az elején bírsz. (Egy két speciális esetet leszámítva, lásd GBU-28 + ODS, de ez két db bombát jelentett…) Ekkor szinte teljesen lényegtelenné válik, hogy mid van vagy a haverodnak, ha messze van és még szövetségi rendszerben sem vagytok.

    Ezt neveztem én ésszerű forrásfelhasználásnak. Ez nem zárja ki, hogy konfliktus esetén őrült tempóba kapcsoljanak.

    Ma 1 hónap alatt lehet kb. összerakni és berepülni egy gépet, ha a pénz nem számít és minden le van már gyártva. Az 1999-es AF csigalassú valami volt, mert a politkus urak szokás szerint jól elkúrták az egészet. 2 hónap alatt szerinted egy komoly légierő komoly bevetésszámmal mit művel veled? Első körben szétkapják a gyártó üzemet, aztán lehet pislogni… :)

  25. molni

    felsoroltál érvetek arra h miért fölöslegesek az orosz nehézbombázók de ezek az érvek ugyan úgy ráhúzhatók az ami tesóikra de azok még is megvannak tovább megyek használják is őket na ez h hogyan lehet???

    szerintem úgy h valamit vagy nem vettél számításba vagy nem tudsz
    vagy azok az emberek akik az usa-ban vagy oroszországban kiállnak az stratégiai bombázók mellett sík hülyék és nem értenek a dolgukhoz

  26. molni

    “Egy gyors lefolyású konvencionális háborút ma azzal vívsz meg, amivel az elején bírsz.”

    oroszország épp ésszel felfoghatatlan (ez nem érv csak idevág)
    az oroszok ellen nem tudsz gyors konvencionális háborút vívni a méretei miatt és itt jön ki a gyártókapacitás

    az általad sorolt országok közül te melyikeket tartod arra alkalmasnak h azelőtt elpusztítsa(az általad sorolt országok nagy része el sem érné repülővel az orosz gyárakat) az orosz gyártókapacitást h mielőtt az oroszok elpusztítanák az adott ország gyártókapacitását reptereit gépeit stb (felsoroltál sok nato tagot most tekintsünk el attól h a nato-nak segítséget kéne nyújtania az adott országnak hisz te sem nato-t írtál hanem külön országokat)

    ne felejtsd el h egy háborút nem csak légierővel vívnak

  27. @molni

    Csodálom, hogy a németeket kihagytad a listádból. A te kis gondolatkísérletedben, amelyben egy szuperszűk spektrumra redukálod a szempontokat, meg tudod magyarázni, hogy az oroszok a béka segge alatt vannak. Mellesleg ha ez a szempont önmagában ügydöntő lenne, akkor ma a Harmadik Birodalom polgárai lennénk.

    Maradjunk a légierőnél és számoljuk a top10-et úgy, hogy minden szempont játszik: minőség, mennyiség, önállóság, források, stb., stb. Így aztán már változik a felállás és orosz barátaink felkúsznak a huszadik helyről a másodikra.

    Ha tényleg minden szempont játszik, akkor az atomképesség is ügydöntő és akkor aztán a második helyezésük abszolút megingathatatlan.

  28. Tilikov

    nincs igazad “ha ez a szempont önmagában ügydöntő lenne”
    akkor mi nem lennénk a 3. birodalom állampolgárai hisz a magyar kérdés vagonkérdés ha érted(márpedig tuti h érted)mire próbálok rávilágítani
    :D

  29. felsoroltál érvetek arra h miért fölöslegesek az orosz nehézbombázók de ezek az érvek ugyan úgy ráhúzhatók az ami tesóikra de azok még is megvannak tovább megyek használják is őket na ez h hogyan lehet???

    A B-1 flotta már van állítva konvencionális hadviselére és abból is a CAS-tól a OCA bevetésekig mehet minden. Miért építsenek le egy meglevú képességet? A 100 gépes legyártott mennyiségből elvileg már csak 40 aktív – hadrafoghatóság. Az orosznak viszont gigantikus pénzeket kellene kifizetni, hogy ezt a szintet elérjék. Így már érhető a difi?

    Az USA már régesrég nem stratégiai bombázóként tenkit a B-1-re a jelek szerint…

  30. Csodálom, hogy a németeket kihagytad a listádból.

    Szimplán elfelejtettem a sok NATO ország miatt. :)
    Csak azért nem írtam azt, hogy NATO, hogy lehessen számszerűsíteni.

    A te kis gondolatkísérletedben, amelyben egy szuperszűk spektrumra redukálod a szempontokat, meg tudod magyarázni, hogy az oroszok a béka segge alatt vannak.

    Akkor nézd meg a szárazföldi erőt és flottát. Mikor állítottak nagy számban / rendszerbe bármi újat? A 15-20 éve elkezdett és 5-15 évvel később befejezett tengó az nem új…

    Maradjunk a légierőnél és számoljuk a top10-et úgy, hogy minden szempont játszik: minőség, mennyiség, önállóság, források, stb., stb. Így aztán már változik a felállás és orosz barátaink felkúsznak a huszadik helyről a másodikra.

    Ezzel sem értek egyet. Nagyon nem. Hiába nagy, ha a minőséggel súlyozod + hadrafoghatósággal + repórával, akkor én az IAF-et simán potensebbnek tartom az orosznál, de már a Török és Görög mennyiség + minőség + repóránál is padlót fog az orosz technika és rendszer véleményem szerint. A légierejük a ’80-as éveket idézi, ezen nincs mit szépíteni. Ezen 20-30 újabb gép nem változtat semmit. Az oroszok a félaktív BVR légiharc rakéták korában vannak két generációval régebbi feldélzeti radarral és besugárzás jelző rendesszer megspékelve. A kabin ergonómiával már nem is foglalkozok, mert annyira felesleges. A ’70-as évek végi nyugati szinten vannak a gépek.

    Az atommal meg nem számolok. Az atom nálam nem a bevethető fegyverek kategóriájában van.

  31. Szergejéket nem szabad lenézni,akárhogyan is le vannak jelenleg gatyásodva!Ha az atomot nem nézzük,akkor is stabilan ott vannak az élmezőnyben,mivel eleve nagy mennyiségű hadianyaggal rendelkeznek,+ annyira azért nem rosszak a fegyvereik,hogy egy jött-ment csak úgy nyakonvágja őket.Szerintem azok az országok,akikkel az oroszoknak meggyűlne a bajuk az,USA,Nagy B.,Franciao,Németo.,India,Kína,+talán még egy pár ország.

  32. @dudi

    Nono, a führer azt mondta, hogy a magyarok az ún. kultúrahordozó népek közé tartoznak. Természetesen alacsonyabb rendűek, mint a kultúrateremtő árja germánok, de képesek arra, hogy a germán kultúrát utánozzák és hogy a szolgáik legyenek. A birodalomban csak a kultúraidegen népeket semmisítették volna meg, a magyar kultúrahordozók élhettek volna, hogy kiszolgálják a kultúrateremtő uraikat.

  33. Laci abban igazad van hogy nagy hadianyaguk van de hogy élmezőnyben vannak aszt nem hinném
    usa Nagy B . Francia, india, Kína ezek országok közül ha úgy nézzük
    bármelyik lenyomná az oroszokat a németek kihagytam
    Az oroszoknak inkább a haditengerészetük ütne nagyot
    aki kivívja a légiharcot már fél győzelem lehet ezt vitatni .

  34. hogy lehet egy atomhatalom haderejét úgy vizsgálni h atomerő mínusz
    ez nevetséges olyan mintha azt mondanám h török légierő amraam mínusz
    az atombomba van és kész

    “Az atommal meg nem számolok. Az atom nálam nem a bevethető fegyverek kategóriájában van.”

    azzal h van már bevetetted!!!

    biztos hallottad már az angol bölcsességet (nem szó szerint)flotta ami a létezés tényével hat
    ugyan ez az atombomba is már a létezés ténye is hat

  35. bczozo

    inteligens fegyverekre akkor van szükséged ha szempont a járulékos kár minimalizálása egyébként nem
    nagy előny ha vannak(nem vonom kétségbe h az inteligens fegyvereké a jövő és már a jelen is) de ezek nélkül is van “élet”

  36. Na ugye molni, akkor minden szempont mínusz atom mellett negyedik helyre teszed tovarisékat, atom mellett pedig másodikra. Így már reálisabb.

    Nem. Sehol nem írtam ezt le. Ne állíts olyat, amit nem írtam le.

    A fegyvernemeket lehet külön nézni, együtt értelmetlen. A világ második legerősebb atomhatalma. Viszont ezzel semmit sem lehet kezdeni, mert ezzel nem lehet “erőt kivetíteni”, mint egy expedíciós haderővel vagy hordozó csoporttal.

  37. inteligens fegyverekre akkor van szükséged ha szempont a járulékos kár minimalizálása egyébként nem

    Bocs, de itt picit fetrengek a röhögéstől. Azt sem tudom, hogy mivel kezdjem, hogy ez a butaságot megcáfoljam. Pár példa.

    – Megerősített betonfedezékek ellen bizony kell a nagy kalapács. Ezekből az átlag csapásmérők normális hatósugár és manőverező képesség mellett 1-2 db-ot visznek és még a 80-as és ’90-es években is a legpontosabb CCIP oldás mellett is a CEP 5-6 ezer lábon való oldás estén 10-12 méter, de inkább több. 15-20 ezer lábon magasból már 50-60 méter. Na ezzel te büdös életben nem rombolsz le ilyen célokat. Mindemellett vastagon belerepülsz a AAA és SHORAD megsemmisítési zónába…

    A kifutópályák elleni tevékenységre ez igaz. Volt BLU-107B és JP-233. Az LGB-k elterjedésével ezek szélsebesek kikoptak. Kettőt találhatsz, hogy miért. Mert LGB hajító bombázással vagy közepes magasságból többnyire biztonságosabb, de éjszaka a TGP + LGB pontosabb és pontensebb, mint TGP + buta bomba.

    Vietnámban több száz bevetéssel támadtak egy fontos hidat, de soha nem sikerült teljesen kiiktatni. Az első LGB-t asszem ott vetették be F-4 gépekről. Első alkalommal lerombolták a hidat. A cél nagyon kis felületű volt.

    Ez csak két példa volt, amiket buta bombákkal nem nagyon lehet megoldani, vagy jóval nagyobb kockázatot kell válalni. 2000 fontos bomba mellett járulékos kár csak akkor nem lesz, ha nincs a közelben semmi civil dolog. Egyszerűen nagyon szól.

    Szigorúan nézve az AGM-65 is precíziós, hiszen erősen pontcélok leküzdésére tervezték és lényegében telitaláltak kell a célon. (harckocsi.)

    Véleményem szerint orbitális tévedés amit leírtál.

    de ezek nélkül is van “élet”

    Csak egészen másmilyen. Ez kb. olyan, mint a MÁV szolgáltatását összevetni a japán Shinkanzennel. Anélkül is van élet, de én örülnék, ha itthon is az lenne a színvonal…

  38. molni

    lehet fegyvernemeket külön nézni de háborúkat nem fegyvernemek hanem hadseregek(amik tulajdonsága h összhaderőnemiek és összfegyvernemiek) vívnak ezért értelmetlen őket külön nézni hisz nem mutatják meg egy ország teljes katonai potenciálját

    lehet h nincs igazam de oroszország szerintem annak köszönheti azt h ma olyan formában létezik amilyenben van h komoly atomarzenállal bírt
    véleményem szerint ez elég erőkivetítés

    látom te nem teszed ezért én megválaszolom a neked feltett kérdést:

    “az általad sorolt országok közül te melyikeket tartod arra alkalmasnak h azelőtt elpusztítsa(az általad sorolt országok nagy része el sem érné repülővel az orosz gyárakat) az orosz gyártókapacitást h mielőtt az oroszok elpusztítanák az adott ország gyártókapacitását reptereit gépeit stb”

    az usa esetleg de csak nagyon esetleg kína a többi általad sorolt ország erre képtelen éppen ezért nem beszélhetünk velük kapcsolatban gyors konvencionális háborúról
    (te kizártad az atom ütőerő használatát ezért én sem számoltam vele)

  39. lehet fegyvernemeket külön nézni de háborúkat nem fegyvernemek hanem hadseregek(amik tulajdonsága h összhaderőnemiek és összfegyvernemiek) vívnak ezért értelmetlen őket külön nézni hisz nem mutatják meg egy ország teljes katonai potenciálját

    Ha valamelyik elhanyagolt vagy gyenge, akkor lőttek az összfegyvernemi haderőnek. Márpedig a légierő terén az oroszokat bemutattam, hogy technikai szint terén hol kell kezelni.

    lehet h nincs igazam de oroszország szerintem annak köszönheti azt h ma olyan formában létezik amilyenben van h komoly atomarzenállal bírt véleményem szerint ez elég erőkivetítés

    Lehet, hogy rossz szót használtam. Oroszország határai mentén a kisesbb államok ellen jól el van és ő az úr. Ellenben mondjuk határaitól 3000 km 0 katonai erőt képes igazából felmutatni. Hajóak tud küldni pl. kalózok ellen, de expedíciós képességei nincsenek. Ezt értem erőkivetítés alatt. Nem tud odamenni valahova és sebbergúni azt, aki baszogatja az érdekeltségeit mondjuk Afrikban vagy bárhol messzebb. Még a franciák is képesek erre valamilyen szinten…

    A gyársas példa meg lényegetelen. 1-2 hónap alatt egy komoly konfliktus végetér. Tök mindegy, hogy lerombolják az üzemet vagy sem. Sokkal gyorsabban elfogynak a gépek, mint ahogy bárki képes lenne pótolni őket. Teljesen reménytelen.

  40. moni

    az usa kivételével nincs olyan állam aki 2 hónap alatt letudná győzni oroszországot főleg nem ilyenek h Portugália, Norvégia, Svédország, Finnország, Dánia, Hollandia, Belgium, de még fro gb és németországnak sem menne ennyi idő alatt ha sikerülne egyáltalán már eleve ott a gond h honnan támadnák meg???
    megint csak azt tudom mondani ne csak a légierőt nézd mert légierővel még nem foglaltak vagy tartottak meg területeket

  41. “Nem tud odamenni valahova és sebbergúni azt, aki baszogatja az érdekeltségeit mondjuk Afrikban vagy bárhol messzebb. Még a franciák is képesek erre valamilyen szinten…”

    erre a világon ma kb usa gb fr képes más nem
    természetesen csak önerőből külső segítség nélkül
    azt ne felejtsd el molni h az orosz vdv a világ bármrely pontján bevethető 48 órán belül

    afrikát meg érdemes 2 részre szedni ebből a szempontból

    fekete afrika szerintem nem jó példa mert oda még lehet h mi is elegek lennénk:) nem hogy az oroszok fro vagy az angolok

    észak-afrika (pl líbia egyiptom algéria) oda meg az amikon kívül szerintem senki nem menne a biztos győzelem tudatában

  42. DUDI
    én is írtam ilyet hogy a légierő a legfontosabb egy német vs orosz háborúba nem kéne nagy területet foglalni hogy legyőzzék na jó nem 100 százalékig de szerintem az oroszokat nem nagy gond lenne a németeknek
    megállítani bombázásokkal GPS irányitásu meg lézer irányitásu bombákkal meg rakétákkal csak bombákból meg rakétákból kéne elég sok a többit meg elintéznék a leo 2-sek .

  43. Roni

    és eközben az oroszok csak ülnének és néznének ki a fejükből eszükbe sem jutna pl blokád alá vonni a kikötőket tengeralattjárókkal amikről esetleg pusztíthatnák a hátország fontosabb létesítményeit vagy stratégiai bobázókkal ugyan ez a h-555-nek 2000km a hatótávja (ez azt jelenti h németország legtávolabbi pontját is lehet velük támadni úgy h nem kell megközelíteni az orosz légtér határát 200km-nél jobban) h csak pár példát említsek

    de még 1 egyszerű felvetésem lenne hogyan juttatod oroszországba a tankokat???mert egy partraszállás eleve esélytelen hisz a németeknek nincs erre kapacitásuk

  44. “egy német vs orosz háborúba nem kéne nagy területet foglalni hogy legyőzzék na jó nem 100 százalékig de szerintem az oroszokat nem nagy gond lenne a németeknek
    megállítani bombázásokkal GPS irányitásu meg lézer irányitásu bombákkal meg rakétákkal csak bombákból meg rakétákból kéne elég sok a többit meg elintéznék a leo 2-sek .”

    Nem valószinu, hogy háboru lenne No és OO kozozz, mivel jelentos gazdasági partnerek és jó a politikai viszonyuk.
    Ha teoretikusan igen: Felszáll pár TU-160-as és kilo pár robotrepulogépet náhány kt-ás atomtoltettel (attol fugg mit támadnak). Elpusztítanák a légibázisokat a repulok fel se tudnának szállni.
    Roni a németeknek esélyuk se lenne (Natot ne vegyuk figyelembe).
    Még mindig OO-nak van a legtobb tankja, ha raktáron is.

  45. Konkrétan mi lettünk volna a rabszolgák.

    Laci: 42 nagyobb mint 4. Akkor én most lenézem a 4es számot? De igen ennyire rosszak.

    dudi: “az oroszok ellen nem tudsz gyors konvencionális háborút vívni a méretei miatt és itt jön ki a gyártókapacitás”
    Mért nem? Megnézted amit linkeltem? Pont arról beszél a fószer, hogy a hadviselés mennyire megváltozott legkésöbb az első 4-5napban a háború eldölt. Pont ez a reform egyik legföbb oka.

    sulyid: sztem leg M1 és leo. Sivatagra/utcára Merkava az ok. Amúgy tök8.

  46. az usa kivételével nincs olyan állam aki 2 hónap alatt letudná győzni oroszországot

    Én nem így gondolkozom. Nem vagyok Tom Clancy és nem ilyen pre determinált forgatókönyveket nézek. Azt nézem, hogy milyen képességek létezhetnek és kipróbálták -e őket élesben valaha és mi volt az eredeménye. Ennyi. Azt, hogy a nyugati cuccok a nyugati szemlélettel mire képesekes a szovjet / orosz ellen orosz szemlélettel azt már többször láthattuk.

    megint csak azt tudom mondani ne csak a légierőt nézd mert légierővel még nem foglaltak vagy tartottak meg területeket

    Valóban nem. Csak éppen rohadtul megkönnyítette és akkor még enyhén fogalmaztam.

  47. @Fade

    Én még nagyon nem temetném az ember által vezetett gépet. Szigorúan véve már most sem teljesen ember vezette, mert az ember “csak dönt”, de a vezérlés már régóta gépi segítséggel megy.

    Számtalan ok van, amiért ember kell és a láthatáron sem látok semmit, ami indokolná, hogy az embert kivegyük a legrázósabb feladatoknál.

  48. A VDV az a orosz ejtőernyős csapatoknak a rövidítése.

    Akkor viszont a kijelentés elég merész. Pl. Arentínában totál kizártnak tartok egy ilyen beavatkozást vagy csak akár a Falklandon egy orosz ejtőrenyős hadműveletet. Mivel csinálnák és a support hogyan menne?

    dudi szerintem egy párhuzamos unverzumról írhat…

  49. Molni

    A VDV-s srácokat nem kell félteni mivel sokkal jobb felszerelésük van mint 1 szimpla gyalog hadosztálynak.Pontosabban nekik külön fejlesztenek felszereléseket.Amúgy az oroszoknál ők olyanok mint a amcsiknál a Marinek gyakorlatilag az a dolguk hogy érvényesítsék az orosz akaratot ahol szükséges.

  50. Ez nem felszerelés kérdése. Il-76 hogyan röppen le Falklandig? A legközelebbi baráti reptér ahonnan tanker mehet az hol van? Hol van annyi orosz tanker és Il-76?

    Egyszer kidobni még csak – csak. No és a support? Vadászfedezet meg kizárt. Tehát minimális vadász és légvédelem kapásból ellehetetetlenít mindent.

    Véleményem szerint ez a “48 órán belül bárhol” szöveg a nevetséges és röhejes között van valahol. Egyszerűen fel nem fogom, hogy honnan jönnek dudi gondolatai. Hozzá képest Tom Clancy egy fantáziátlan senki. :)

    A világ legfejlettebb expedíciós haderejének is 3 nap volt egy TFW áttelepítésének elkezdése 1991-ben USA-ból Szaúdiba baráti terület felett úgy, hogy az európai támaszpont hálózat is ott volt, ha gáz lenne út közben.

  51. Szerintem ha falkandra akarnak elugroni akkor Venezuelába szivesen látják őket pár napra amíg felkészülnek és végrehajtják a műveletet. Amúgy szerintem 1 ország sem képes 48 óra alatt felkészülés nélkül lerohanni 1 másik országot vagy 1 szigetet ami a világ másik felén van.

  52. Ok. Akkor maradjunk ennél a példánál. (Ez a forgatókönyv nekem is eszembe jutott.) Venezuela – orosz határ távolság 9500 km, ha nyílegyenesen repülsz, tehát ennél jóval nagyobb a táv, de legyen csak 11000 km. Falkland alatt a Black Buck bevetések alatt 7500 km volt a táv csak oda, de a gépek legalább sokáig magasan repülhettek – jobb fogyasztási mutató – és hazafele könnyebbek voltak. Egyetlen Vulcanhoz kellett kb. 10-12 Victor tanker. Egyetlen Il-76 eljuttatásához mennyi is kellene?

    – Il-76 utántölhető?
    – Van ehhez minden időben bevethető személyzet?
    – An-124 szóba jöhet, de nem hermetizált, ezért messze az ideális utatzómagasság alatt repülne. (Az Il-76 tehertere hermetizált?)

    Aki szerint ezek után reálisnak gondolja ezt. Hááááááát…

  53. A an 124-esnek a pilótafülkéje hermetizált tehát alapból a felszerelések szállítására alkalmas.Szerintem a il 76 az hermetizált.
    A vadász fedezetet szerintem a kuznyecovval részben megtudnák oldani, de szükség esetén a vadászgépeket utánfogják tölteni szerintem.

  54. el vagytok tévedve én azt írtam h 48 h belül bárhol bevethető nem azt h ennyi ideig tart elfoglalnia egy országot

    bevethető: ennyi idő oda kijutnia az első csapatoknak pl 1 zászlóalj az ilyen gyors reagálású erők nem arra vannak h háborúkat vívjanak meg hanem arra h olyan hirtelen konfliktus helyzetekben tudjanak segítségül lenni mint pl a prágai tavasz leverése(a vdv a specnaz erőkkel megszállta egész prágát pár óra leforgása alatt a pár óra attól a pillanattól értendő h az első specnaz katona leszállt civilként a prágai reptéren) vagy pl a falklandi háborúhoz hasonló esetekben a saját csapatok megerősítése nem afalklandi esetében mert a szigeteket nem védte senki ezért nem is volt kit megerősíteni

    arra h a vdv teljes állományát kb 50.000 fő és technikai felszerelését utánpótlással kijuttassák egy hadszíntérre 30 nap a limit

    molni

    csak mert te még sosem hallottál róla még van

    “A világ legfejlettebb expedíciós haderejének is 3 nap volt egy TFW áttelepítésének elkezdése 1991-ben USA-ból Szaúdiba baráti terület felett úgy, hogy az európai támaszpont hálózat is ott volt, ha gáz lenne út közben.”

    még a vdv alkalmazásának elméletével vagy rendeltetésével sem vagy tisztában(pár kommenttel ezelőttig azt sem tudtad mit jelent a rövidítés) de azonnal elkezdesz hülyézni más univerzumról beszélni

    a vdv nem csapásmérő erő nem tengerész gyalogság inkább hasonlít az ami légideszant hadosztályokra de annál sokkal komolyabb fegyverzettel bír feladata ugyan az mint minden ejtőernyős alakulatnak utat nyitni az orosz főerőknek erőknek nem pedig a harc megvívása

    ezek után még mindig más univerzumból szólok hozzád??nagyokos

  55. molni: Nem én mondtam… hanem a JSF tesztpilótája…. :D Jut ezembe Boeing F18E/F váltógép hivatalos skiceket láttad? Pedig arra nem is 2030 utánt mondtak…

    Vicces de nem a logisztika a legnagyobb problémája ennek az elméleti akárminek: Falkland Anglia.

    Másrészt bármi ilyennek az alapja a légtér uralma. Annak pedig a hordozó központú flotta. Nem lehet mindenhol bázisuk.

  56. dudi: Ebben az esetben meg a “bárhol evethető a világon”nak semmi értelme. Hogy veted be őket falklandon? Oké az k* messze van meg Anglia meg NATO, legyen más plda: SzArábia. Első feladat lenne biztosítani a légteret különben lelövik mind az 50.000et. őőő van ruszkiknak összesen 150+BVR gépük? az amolyan minimum kéne…

    így ennyi. Nekünk is van C17re repóránk xdb bakát 48hn belűl bárhol be tudunk vetni…

  57. Fade

    azt ne ródd fel a vdv hibájának h nem uralja légteret az orosz légierő

    te olyanban gondolkodsz mint pl kréta bevétele de a vdv nem erre való nem csapásmérő erő de ezt már leírtam

    a vdv arra van h egy repteret elfoglaljon és tartson addig amíg be nem érkeznek a főerők mint pl prága 1968

    két menetrendszerű aeroflot gép szált le a prágai nemzetközi reptéren (egyik sem oroszországban szállt fel)pár h-val azután h az utasok elhagyták a repteret egy üzemzavart jelentő aeroflot gép kért leszállási engedélyt és kapott is de ebből már nem civilek hanem a vdv katonái szálltak ki teljesen felfegyverezve és elfoglalták a repteret miközben az elején említett civilek(specnaz) állig fegyverben megszállták a reptérre vezető utakat ezzel biztosítva h ne lehessen se ki sem pedig bejutni oda a nap közepére még beérkezett pár szállítógép és prágát elfoglalták

    fade felvetésével kapcsolatban természetesen ebben az esetben a szovjet légierő uralta a légteret habár nem nagyon volt rá szükség hisz a katonák civil gépekkel érkeztek és prága elfoglalásával lefejezték az egész csehszolvák államot(katonai és polgári vezetőket ) így nem volt ki utasítsa a hadsereget az ellenállásra

  58. amit leírtam az mind azelőtt történt h hadat üzent volna szu csehszlovákiának és afelől ne legyenek kétségeink h az oroszok ezt ma is el tudnák játszani pl szaud-arábiával csak mondjuk a gépek nem orosz színekben repülnének hanem valami más országéban(van választék pl il-76 üzemeltetőkből)

  59. A ruszkiknak elég nehéz lenne egy tőlük messzebb lévő államot lerohanni,max addig a hatótávig ameddig elérnek a szállító gépei ok,de,ha az utánpótlás még a nyugatiaknak se gyerekjáték Afganisztánban,akkor a ruszkiknak szerintem kicsit döcögősebben menne.Majd ha ott lesznek Mistralok,akkor már távolabbi tengerparttal rendelkező országokat is fenyegethetnek.Talán.

  60. Falkland na az a terep ahol az oroszok győzhetnének is.

    Sziget bevételének egyik kulcsa a tengeri erő.

    Ebben a angolok hátrányba vannak.

    Orosz tagok komoly erőt képviselnek akkor egy Nagy Péter vezette őszpontosítót csapás mérő kötelékkel is számolhatunk.

    Ott orosz tengerész gyalogosoké lenne a faltörő kos.

    Az deszantosok csak a helyi repteret foglalnák el.

    Utána szerintem Iván kivágná a földi légvédelmét.

    Másik ez esetben Herrier VS Szu-27 család.

  61. @Molnibalage:

    Úgy, hogy szarra sem jó. Arra jó, hogy ellened ne használják. Ennyi. Nem tudsz vele sem területet elfoglalni, ellenőrzés alatt tartani, stb. Lényegében ennyi haszna volt 60 év alatt.

    Pont te szoktad a fegyverrendszerek összehasonlításánál felhozni, hogy nem az F-16-ost kell a MiG-29-eshez mérni, mert az F-16-osoknál mindig ott van az E-3 a háttérben, stb.

    Oroszország katonai erejéhez hozzátartozik a nukleáris csapásmérő egysége. Emiatt hülyeség valóban azt mérlegelni, hogy Kína, India vagy az USA erősebb nála hagyományos fegyverzet terén. Ha USA vs. Oroszország háború lenne, akkor azt nem hagyományos fegyverzettel fogják vívni. Emiatt nem is akar egyik fél sem ilyen háborút. Akkor viszont a hagyományos haderejüket sem igen éri meg összevetni, mert nem fognak megütközni.

    Az tény, hogy Oroszország nem képes jelentős hagyományos haderőt a világ másik felén felvonultatni, de ez csak azt jelenti, hogy nem is fog ilyet csinálni – de például a Mistral-ok beszerzése kapcsán látható, hogy igyekszik ennek a képességnek a kiépítésére.

  62. @A legjobb NYUGATI az a challenger 2 illetve sivatagi és városi terepen a Merkava.A legjobb KELETI pedig szerintem a t80ud illetve a t90A.

    Őőő…. Ez a “legjobb” dolog gumicsont, de especiel hogy a Challenger 2 lenne a legjobb nyugati harckocsi?!? Őőőőő… nyilván ezért tesztelték a Challenger 2-őt a 120mm-es L/55-ös simacsövű löveggel.

    http://www.militaryphotos.net/forums/showthread.php?74213-Challenger-2-tested-with-120-mm-smoothbore-gun

    A programot idén felfüggesztették, mert nincs pénz egyszerűen rá, a Challenger 2 TES (Theatre Entry Standard) volt az egyetlen upgrade vele kapcsolatban, ami a városi hadviselésre való felkészítés volt, és első sorban a kiegészítő páncélvédelmet takarta. A fő fegyvere maradt az elavult 120mm-es L/30 huzagolt csövű hk. ágyú. Ezzel lenne a legjobb?

    Én ezen egy picit csodálkoznék. :)

    T-80UD és T-90A mint legjobb keleti harckocsik? Hát tudja a fene. A szovjet/orosz hadkocsik a kis méretük és az ERA csomagok miatt valóban nem lebecsülendőek, de miért nincs megemlítve az Ukránok BM Bulat programja (T-64B upgrade). Az sem véletlen, hogy mind az ukránok (T-84-120) mind az oroszok (T-90 ‘Burlak’) azon dolgoznak, hogy a lőszerkészletet végre száműzzék a harctérből, és az eddig leszólt nyugati módra a torony végére applikált lőszertárolóra állnak át.

    http://igorrgroup.blogspot.com/2010/01/new-tank-conditioner.html

    Olyannak, hogy “legjobb” szvsz nincs sok értelme. A Chally 2 sem rossz, de especiel fegyverzet terén lemaradt. A Leo2A6 és kortársai (Leo2S, Leo2A6 HEL) kétségkívül a legfejlettebbek közé tartozik.

    Viszont a legmodernebbek a távol keleten vannak szerintem, a Dél-Koreai K2 és a Japán Type-10. Ezeket nem az 1970-es években tervezték, mint az M1 Abrams, Leo2, Chally2, Leclerc, T-80/T-90, hanem az 1990-es és 2000-es években. Mindkettőn moduláris páncélzat, hidropneumatikus felfüggesztés, automata töltőberendezés, stb.

  63. Cifu:

    Nem L/30, mert az kaliber hossz, hanem L30 ez meg típusjelzés ami egyébként szintén 55-ös kaliberhosszú és especiel a rövidebb csövű rheinmetallnál jobb teljesítményű, úgyhogy azért ez az “elavult” dolog elég erős. Mellesleg a sima csőnek és a huzagoltnak is meg van az előnye-hátránya, tény, hogy a legmodernebb löveg az az új L/55-ös rheinmeteall.

  64. #@K0C1

    Jogos az öt pont, ezt benéztem keményen, sőt, rémlik, hogy korábban is megégettem már magam ezzel. Lehet be kéne vennem a Kavingtont :)

    Mindenesetre az angolok évek óta küzdenek vele, mert folyton gondot okoz az osztott (ha jól rémlik zsákos) lőszer.

  65. a legjobb kérdése pedig ahogy mondtad gumicsont. Ha harci alkalmazást nézem, akkor valóban a Challengernek kell az élen állni, mert komoly harci tapasztalat csak az Abramsal és Merkavaval gyűlt össze rajta kívül, azokbólól pedig elég sok vált harcképtelenné, sőt pár meg is semmisült (javíthatatlanul sérült) talán. A Leo nem sok puskaport szagolt a Távol-Keleti csodák meg egyáltalán nem. Persze ez sem reprezentatív tökéletesen, mert az alkalmazás módjában is lehetnek buktatók. Mindenesetre mi még annak is örülnénk ha létezne még a fegyvernem! :(

  66. Ami azt illeti Chally 2 is volt kilőve, ráadásul egy másik Chally 2 által, 2003-ban.

    http://www.timesonline.co.uk/tol/news/world/iraq/article1058775.ece

    Szerintem az, hogy egy harckocsi harcképtelenné válik a találattól, annyira nem meglepő, inkább az a kérdés, hogy a legénység életben marad-e. E téren pedig a Merkava Mk.4 valóban nagyon pozitív dolgokra képes. Az, hogy például négy darab 152mm-es tüzérségi gránátból fabrikált IED miatt le kellett írni egy Abrams-t, az aligha meglepő – kétlem, hogy bármelyik harckocsi mozgás és harcképes maradna, ha felrobbanna alatta egy ilyen csomag…

    A “puskaport nem szagolt” dolog ugyan nem elhanyagolható, de emiatt leírni a Leo2-őt meg nem kellene. Ezzel az erővel akkor az F-16 és az F/A-18 előbbre való, mint az F-22A, hiszen az utóbbi még nem vett részt harci bevetésben?

  67. A an 124-esnek a pilótafülkéje hermetizált

    Lényegtelen, hogy a pilótafülka az vagy sem. A tehertér a lényeg. Embereket és nem kruplis zsákokat kell ledobni a célkörzetben. :)

    A vadász fedezetet szerintem a kuznyecovval részben megtudnák oldani, de szükség esetén a vadászgépeket utánfogják tölteni szerintem.

    12-14 mai szemmel elavult vadászt tud vinni a Kuznyecov és azok is korlátozottan operálhatnak, mert még teljes légiharc fegyverzet mellett sem szállhat fel tudtommal teljes üzemanyaggal. (Mondjuk azért így is sokat repkedhet elvben.) Viszont BVR képessége elég kopottas az R-77 hiánya miatt.

  68. @dudi

    Attól, hogy a vdv rövidítést nem ismerem, attól még józan paraszti ésszel belátható, hogy nem igaz amit írtál. Pont. Csűrheted csavarhatod, akkor is igaz.

    a vdv arra van h egy repteret elfoglaljon és tartson addig amíg be nem érkeznek a főerők mint pl prága 1968

    Előbb még arról volt szó, hogy a világ bármely pontján 48 óra alatt. Ez “némileg leszűkített” alkalmazási kör. Ugyanis úgy foglalták el, hogy utána szárazföldön a szomszédból jött a haderő. Az orosz Market-Garden volt csak lényegesen kisebb ellenállás volt csehszlovák részről…

  69. Nem írtam le.

    A túlélési arány amit említettél a Challenger 2ben a legjobb, mert ha jól tom “összesen” az a két ember halt meg benne amit az általad küldött link is említ ez pedig a harci alkalmazás idejét nézve marha jó, főleg ha azt nézem, hogy ELLENSÉGES tűzben még nem esett el challengeren szolgáló.

    Sztem könnyen belátható, hogy nincs akkora difi a Leo és a Chally közt mint az F-16 és F-22 közt. Mellesleg nem előbbre való az F-22, mert a jó öreg 16-os még jó sokáig szolgálatban lesz és sokkal nagyobb számban, mint a Raptor! :)

    Az osztott lőszer valóban érdekes, nyílván lassítja a töltést, kíváncsi lennék mivel indokolnák az angolok a dolgot!?

  70. Félreértés ne essen, nem kardoskodni akarok én itt vmi “felsőbbrendű” brit technika mellett, de ha már télleg a legjobb kérdését akarja eldönteni vki, járjon utána a dolognak és jöjjön rá, hogy ez annyira összetett, hogy egyszerűen nem lehet! Vannak statisztikák meg vannak paraméterek, de ott az emberi tényező meg az adott szituáció ami előre nem kiszámítható.

  71. K0C1:

    A túlélési arány azért fals, mert például Abrams-ból több, mint kétszer annyi (1000+) volt Irakban 2003-ban, mint amennyit Chally 2-ből összesen legyártottak (~440). Leo2-ből szolgál ugye cirka ~100 példány Afganisztánban, ha jól tudom, azoknak a kezelőszemélyzetéből ha jól tudom még egy sem veszett oda – akkor a Leo2 még jobb ebből a szempontból?

    Ami az osztott lőszert illeti, én úgy tudom, hogy a lőszerkezelés miatt döntöttek mellette. Az egybeszerelt lőszer ugye csaknem kétszer hosszabb, így mind a mozgatása, mind az elhelyezése is nehézkesebb – pláne ha eredetileg a tárolórekeszek osztott lőszerhez készültek. A Rheinmetal 120mm L/55-össel átépített Chally 2 esetén valami olyasmi volt, hogy csak hat lőszer volt készenlétben, mert többet nem tudtak komolyabb átalakítás nélkül elhelyezni a rövid tárolórekeszekben.

  72. @Molnibalage:

    Azoknál éppenséggel ott van a tapasztalat, hiszen a fejlesztés idején történt a 2003-as iraki háború, és az utána következő évek városi hadviselése. Ők még a tervezőasztalon áttervezhették az egész harckocsit, míg ugye a nyugati hadseregeknél már csak az upgrade csomagokban bízhatnak, amelyeknél azonban egy kész harckocsiról van szó, ahova be kell építeni a szükségessé vált dolgokat.

  73. @K0C1:

    Félreértés ne essen, nem kardoskodni akarok én itt vmi “felsőbbrendű” brit technika mellett, de ha már télleg a legjobb kérdését akarja eldönteni vki, járjon utána a dolognak és jöjjön rá, hogy ez annyira összetett, hogy egyszerűen nem lehet! Vannak statisztikák meg vannak paraméterek, de ott az emberi tényező meg az adott szituáció ami előre nem kiszámítható.

    Szerintem senki sem vádolt ilyesmivel. Az általad felhozott érvek megállnak a lábukon, tehát indok sincs rá. :)

  74. Cifu:

    Ha megnézed a kommentet, akkor a harcialkalmazás fügvényében írtam a dolgot. Egyébként 2008 július 25-én egy Dán LEO IED-re szaladt Afganisztánban. 3 ember kijutott a sofőr nem tudott és a helyben végzett kezelés ellenére belehalt sérüléseibe. RIP

  75. em csak attól lesz jó egy hk h mennyire védett van anak a szerencsétlennek lövege mobilitási(nem csak az tartozik ide h mennyire jó terepen) jellemzői megbízhatóság fogyasztás és egyéb dolgok

    challanger 2 lövegével kapcsolatban a huzagolás ront a páncéltörő képességen apfsda lőszer esetén + rakétát sem lehet belőle kilőni

    a keleti csodákkal kapcsolatban meg szerintem a nyugati hk-k semmivel nincsennek lemaradva elektronika terén mint egy dél-koreai vagy japán hk

  76. Dudi:

    Igen a 3 alaptétel (plusz a megbízhatóság ami semmilyen fegyvernél sőt eszköznél nem elhanyagolható, ahogy te is említed).

    Tűzerő: Mint írtam az L30 teljesítménye jobb a korábbi rövidcsövű rheinmetallnál és igen kisebb nyomást produkál, mint a simacsövű (L/55), mert a huzagolás mentén elszökik némi lőporgáz, de van ám előnye is a dolognak tekintve, hogy a megpördített lövedék stabilabban röpül és ezért a pontosság nem romlik olyan gyorsan a távolsággal, persze a pörgés a kumulatív gránátok hatásfokát rontja (ezt a franciák a 105-ösnél csapágyazott lövedékköpennyel oldották meg), de a britek nem használnak kumulatív lövedéket. Mondjuk ha egy Challenger képes volt kilőni egy másikat akkor feltételezem, hogy bőségesen elég CHARM 3 páncéltörő képessége! Amúgy azt olvastam valahol (linket ne kérjetek :p), hogy az új rheinmetall löveg az új nem szegényített urán (DU) nyíllövedékkel jobb teljesítmény nyújtott a régi DU lőszerénél is! Az osztott lőszert én sem értem, ami perzse megint nem jelent semmit.

    Mobilitás: Ez is több tényezős kérdés. Az Abrams és a LEO közúton bírja a 70-et. Állítólag (ezt vmi dokumentum filmben láttam, úgyhogy erről sincs link) az Abrams, ha nem lenne leszabályozva elérhetné a 110 km/h-t is! Lehet, hogy a korai könyebb változatokra ez igaz volt egy A2-t elnézve nem tom elképzelni, de ez nem jelent semmit! A terepen elérhető sebesség már más tészta, mert felfüggesztéstől is függ. A Leclerc meg a Chally hidropneumatikus felfüggesztést használ, így aztán a terepen nagyobb sebességet tudnak elérni (mármint amennyivel még van értelme haladni terepen).

    Megbízhatóság: Hát igen, ez a britek gyenge pontja! Az első Challengereknek elég sok nyűgjük volt a sivatagban a szűrőkkel, hűtéssel, állítólag a tűzvezető rendszer sem volt elég pontos, ami azért fura, mert egy Challenger 1-es tartja több mint 5 km-rel a legnagyobb harckocsi leküzdési távolságot (ejj, be szép volt :)). Lehet, hogy éjszaka akadtak gondjaik. A kettesnél sokmindenen kijavítottak a külső hasonlóság ellenére nem sok közös alkatrész maradt a motor speciel az egyik bár a melegedési problémákat állítólag megoldották (gondolom a levegőszűrőt cserélték le).

  77. @Dudi:

    challanger 2 lövegével kapcsolatban a huzagolás ront a páncéltörő képességen apfsda lőszer esetén + rakétát sem lehet belőle kilőni

    A nyugati simacsövű lövegekhez tudomásom szerint legfeljebb az izraeli LAHAT lövegcsőből indítható rakéta jöhetne szóba, ám azt az Izraelieken és az Indiaiakon kívül senki sem rendszeresítette. Tehát a Leo2 vagy az Abrams lövegéből elvileg lehetne kilőni ilyen rakétát, de mégse lehet, mert nincs integrálva és rendszeresítve – vagyis nem képes rá mégsem.

    A huzagolt csőnél előny a pontosság, ezen a téren a sima cső némi hátránnyal bír – cserébe a lőtávolsága jobb.

    a keleti csodákkal kapcsolatban meg szerintem a nyugati hk-k semmivel nincsennek lemaradva elektronika terén mint egy dél-koreai vagy japán hk

    Dél-Koreai K2:

    -Hidropneumatikus felfüggesztés, mindegyik futógörgő külön-külön állítható magassággal bír, így ‘lehasalhat’, ‘felállhat’, előre-hátra vagy oldalra dőlhet és így tovább.
    -Egy milliméter hullámhosszon működő radar van beépítve a torony elejébe, így távolságmérésnél erre is lehet támaszkodni. A jelenleg általános lézeres távolságmérővel vannak gondok – használhatatlan intenzív esőben, ködben, füstben. A radart ugye ezek igazán nem zavarják.
    -A tűzvezető rendszere nem ‘gombnyomásra’ lő, hanem a befogott cél adatait követve a gombnyomás után akkor tüzel, amikor a lőelemeket kiszámítva legnagyobb esély van a találatra. Ezzel az egyenletlen terepen való mozgás közbeni találat esélyét növelték meg.

    Japán Type-10:

    -CVT (folyamatosan változó áttételű) sebességváltó. Ez ugye annyit tesz, hogy a motor fordulatszáma (közel) állandó, a sebességváltó áttétele változik átmenet nélkül, folyamatosan. Ez egyfelől egyenletesebb erőátvitelt jelent (ami terepen sem árt), másfelől mindig a legnagyobb forgatónyomatékot biztosíthatja a motor felől. Emiatt egyébként előre-hátra azonos a sebessége is a harckocsinak (~70km/h kiépített útburkolat esetén).
    -A K2-höz hasonlóan hidropneumatikus felfüggesztés.

  78. Üdv mindenkinek az oldalon.

    Nekem kétségeim vannak a Challenger 2 védelmével kapcsolatban.
    Úgy tudom, hogy Irakban egy rpg-29 a frontális páncélzaton és az ERA -án is súlyosan megsebesítve a vezetőt és a legénység többi tagját is.
    http://www.strategypage.com/militaryforums/2-18415.aspx
    http://www.dejawolf.com/steelbeasts/RPG-29%20penetrate%20Challenger-2.gif.jpg
    Úgy tudom, hogy egyetlen Abrams-et sem tudtak még kilőni szemből, tehát védelem szempontjából mindenképp felülmúlja a Challenger 2 -t.

    Emellett úgy gondolom, hogy Oroszország képes a határaitól nagy távolságra is beavatkozni.(legalábbis elméletileg)
    A Kuznyecov ugyan nem szálít igen jelentős légierőt egy CVN hez képest, de a britt Invincible osztályhoz hasonlítva már nem tűnik olyan gyengének.
    Viszonylag nagy létszámú tengerészgyalogsággal rendelkezenk, és tudtommal van még egy kisebb LHD -jük is(Ivan Rogov osztály).
    Nem olyan mértékben, mint az USA vagy Franciaország, de képesek az erőkivetítésre.

  79. “A tűzvezető rendszere nem ‘gombnyomásra’ lő, hanem a befogott cél adatait követve a gombnyomás után akkor tüzel, amikor a lőelemeket kiszámítva legnagyobb esély van a találatra. Ezzel az egyenletlen terepen való mozgás közbeni találat esélyét növelték meg.”

    egy fegyver akkor lőjön amikor én azt mondom neki ne akár 1 seccel később mert az már lehet h végzetes rám nézve(de ez csak az én véleményem)
    ezt az egyenetlen terepet nem értem a mai hk-k lövegei két irányban is stabilizáltak és annyira túlbiztosítva h nincs olyan eset(nem tud annyira instabil lenni a hk) h a hk lövegcsöve ne álljon stabilan a cél irányába erre van sok video főleg orosz

  80. Egyébként, hogy vmi személyes véleményt is hozzá fűzzek:
    Sztem nem feltétlen jó és indokolt egy harckocsit agyon fejleszteni és kicsit sarkosan a pohártartótól 10 hangszórós HiFi-ig mindent beletenni, mert ma már nem ez a haderők csúcsfegyverneme, hanem a légierő, amivel egyszerűen nem vetekedhet egy mégoly fejlett és védett nyugati harckocsi sem. Szükség van rá, de be kell látni a korlátait és ennek megfelelően fejleszteni a praktikum a gyárthatóság és könnyű szervizelhetőség figyelembe vételével, hogy értsétek mire gondolok mondok egy példát:
    például lehet, hogy a hidropneumatikus felfüggesztés javítja a terepen elérhető optimális sebességet és besegít a lövegstabilizátornak mozgás közben, de x órával és pénzel többe kerül legyártani, több munkaóra kell a karbantartásra és több pénzbe kerül békeidőben. Háborúban még többe kerül, emellett ha szétlövik megint több a munkaóra ameddig a harcból ki esik. Ha csinálunk egy minden jóval ellátott harckocsit nem feltétlen lesz annyival effektívebb a harcban, és egy olyan fegyverbe öltük a pénzt, ami a mai doktrina mellett egy TOTÁLIS háborúban fogyóeszköz és éppen ezért gyors reprodukálhatóságot kíván meg!
    Jó példa erre a Németek 2. vh végi harckocsiépítése!

  81. dudi:

    Már hogyne indulnának ki belőle (elvégre pont a fenyegetettségre válaszul fejleszted), persze nem úgy tervezik/NÉK meg, hogy ez legyen a sorsa, de gazdaságossági szempontok is vannak a világon illetve nem feltétlen müxik az az elv, hogy ha van egy 5x olyan jó fegyverem az kivált 5 régebbit, főleg ha 10x annyiba kerül!

  82. minden páncélátütési adatot homogén páncélra vetítve adnak meg és 90fokos becsapódási szög esetén
    apfsds lövedéknél általában 2000m a távolság ha nincs odaírva
    a harckocsik páncélvastagságát is homogén páncélra vetítve adják meg

  83. Mert pl. az orosz tervezés a nagymennyiségű és olcsó, de közepes kategóriájú hk-ra esküszik még mindig (ld. T-90), ami egyébként fegyvezetben sztem megfelel még a nyugati hk-k ellen is, annál is inkább mert nekik is van DU lőszerük.

  84. am egy raptor nem 10 f-16 nál jobb légiharcban
    ekkora különbség(10X jobb légiharcban!!!)az f-15 és az f-4 között volt még amikor kész lett az f-15

    egy gyakorlat alkalmával egy 4 gépes raptorkötelék 187 f-18-t lőtt le(közben nem végeztek 3g-nél aktívabb manővert) mire sikerült leszedni 1 raptort(gépágyúval)
    a superhorneteknek korlátlan mennyiségben állt rendelkezésre rakéta míg a raptproknak csak annyi volt amennyi eredetileg is elfér a belső függesztőpontokon

    azt sajnos nem olvastam h ezt h sikerült összeszedni 4 gépnek hisz nincs rajtuk ennyi rakéta de valószínűleg amint kifogytak a rakétából a raptorok kiváltak a harcból és mentek feltölteni

  85. Mondtam egy számot. :)

    Ettől függetlenül, ha afgánban két helyre egyszerre kérnek légitámogatást, akkor Raptorból is annyit kell odairányítanod, mint 16-osból vagy 35-ösből vagy akár B-1esből is már ha nem akarsz komoly veszteséget elkönyvelni vmelyik ponton és akkor ez még csak harcászati szinten zajló szituáció.

  86. “am a rapira semmivel sem rosszabb egy l-45-ös Rheinmetall lövegnél”

    Ilyet nem mondtam, sőt pont uezt mondom. Ettől még a ruszki tankok olcsóbbak (és ezért jóval több is van belőlük) és hát kevésbé védettek is, mint a nyugati illetve ezek szerint a Távol_keleti kollégáik.

  87. a t-90-re már ez nem annyira sarkosan igaz a védettség sok összetevős kicsi a hak ezért több páncél jut egy felületre meg kisebb célpontot is nyújt van rajta aktív védelmi rendszer era és a személyzet sokkal jobban el van szeparálva lőszertől mint a 72-ben

  88. “a t-90-re már ez nem annyira sarkosan igaz a védettség sok összetevős kicsi a hak ezért több páncél jut egy felületre meg kisebb célpontot is nyújt van rajta aktív védelmi rendszer era és a személyzet sokkal jobban el van szeparálva lőszertől mint a 72-ben”

    Ez igaz, de az olcsóság sem olyan sarkos már.

  89. @K0C1:

    Mert pl. az orosz tervezés a nagymennyiségű és olcsó, de közepes kategóriájú hk-ra esküszik még mindig (ld. T-90)…

    Az olcsóság relatív, az alacsonyabb munkabérek, elektromos áram és nyersanyagárak miatt előnyben vagy egy Oroszországi gyártás esetén (lásd még Renault-Lada autógyártás). A T-90-est nyugaton gyártani aligha lenne nagyságrendekkel olcsóbb, mint egy Leclerc-et vagy Leopard 2A6-ot.

  90. @Dudi:

    a t-90-re már ez nem annyira sarkosan igaz a védettség sok összetevős kicsi a hak ezért több páncél jut egy felületre meg kisebb célpontot is nyújt van rajta aktív védelmi rendszer era és a személyzet sokkal jobban el van szeparálva lőszertől mint a 72-ben

    Miért lenne jobban elszeparálva? Ugyanott van a lőszertárolója, mint a T-72-nek. Az új T-90 ‘Burlak’ esetén lesz új torony és automata töltőberendezés, ekkor kerül csak a lőszertároló a tornyon végébe, elszeparálva…

  91. Melyik ajobb ez vagy az ? Manapság ( ahogy ti azt jól tudjátok ) a rendszer és főleg a hálózat alapú hadviselés a lényeg. Mert ha abban van az ember és van mögötte minden és azt el is tudja érni akkor egy felderítő PSZH is igen veszélyes lehet még egy harckocsi dandárra is .

    Ha viszont az ember egyedül van egy korszerű harckocsiba akkor csak könnyű célpont semmi más. Esetleg jó esélyei vannak a menekülésre ha azonnal hozzáfog.

    A II. VH ban a Szu-Német fronton érdekes módon mindíg az állt nyerésre akinek gyengébb harckocsijai voltak. Fordult háromszor a kocka de mindíg annak volt jobb harckocsija aki éppen vesztésre állt.

  92. A Kuznyecov ugyan nem szálít igen jelentős légierőt egy CVN hez képest, de a britt Invincible osztályhoz hasonlítva már nem tűnik olyan gyengének.

    Az angol hajó feladatköre teljesen más. Az, hogy 1982-ben kvázi hagyományos flottakötelék hordozóként használták több kevesebb sikerrel az nem jelenti az, hogy arra tervezték és arra is kellene használni.

  93. egy fegyver akkor lőjön amikor én azt mondom neki ne akár 1 seccel később mert az már lehet h végzetes rám nézve(de ez csak az én véleményem)

    Csak mivel ma az első lövés is iszonyatosan pontos inkább legyen 1-2 sec késés, mint újratöltés és az egész célzási folyamat előlről úgy, hogy a te pozíciód is fel van fedve…

  94. @dudi

    Súlyosan félreértelmeztél egyes dolgokat.

    ekkora különbség(10X jobb légiharcban!!!)az f-15 és az f-4 között volt még amikor kész lett az f-15

    Ez így önmagában nem igaz. Egyszer talán írok erről is egy cikket. Alapanyag van, idő nincs rá. A tesztek alatt 1 vs 1-ben az F-15 tényleg szó szerint legyűrhetetlen volt akkor más gépek számára, ha a Sas zsokéja nem tolta el.

    Viszont az AIMVAL /ACEVAL tesztek egészen érdekes dolgokat hoztak ki, amik ereményével lehet foglalkozni sőt, még érdekesebb, ha a tesztek eredményét a valósággal veted össze.

    egy gyakorlat alkalmával egy 4 gépes raptorkötelék 187 f-18-t lőtt le(közben nem végeztek 3g-nél aktívabb manővert) mire sikerült leszedni 1 raptort(gépágyúval)

    Na itt a súlyos félreértelmezés. A gépek összesen a gyakorlat során arrattak tudotmmal ennyi “légigyőzelmet” és erre jutott ez az egy “veszteség”.

    a superhorneteknek korlátlan mennyiségben állt rendelkezésre rakéta míg a raptproknak csak annyi volt amennyi eredetileg is elfér a belső függesztőpontokon

    Lásd fent.

    Továbbá az Aranyas cikk amiben ez benne volt közölt egy régebbi F-15 és F-4 dolgot is. Több vs. több küzdelemben volt olyan rámenős F-4 pilóta aki öt “légigyőzelmet” ért el F-15 ellen.

    Ahogy mondtam, egyszer talán lesz egy rövidebb cikk erről ;)

  95. molni
    és ha nem rejtett tüzelőállásból lősz mint ahogyan a harckocsik általában(igazából ha egy harckocsit beásol elrejted akkor annak vége a harckocsi hadviselés alapja az állandó mozgás)??

    és jól mondtad nagyon pontos az első jövés is a meglévő stabilizátorokkal nem kell h várjon vele 1-2sec-ot

  96. “Na itt a súlyos félreértelmezés. A gépek összesen a gyakorlat során arrattak tudotmmal ennyi “légigyőzelmet” és erre jutott ez az egy “veszteség”.”

    én is ugyan ezt írtam nem értem mit értettem félre nem egy légi harcról beszéltem hanem egy gyakorlatról mint te

  97. @Dudi:

    és jól mondtad nagyon pontos az első jövés is a meglévő stabilizátorokkal nem kell h várjon vele 1-2sec-ot

    Nyilván a Dél-Koreaiak sík hülyék, hogy beépítették ezt a dolgot a tűzvezető rendszerbe…

    Megpróbállak rávezetni: a stabilizátor nem képes előre megmondani, hogy merre és milyen mértékben fog a harckocsitest és/vagy a torony elmozdulni. Érzékeli a mozgást (gyorsulást), és erre reagál. Egy Youtube videón lehet, hogy azt látod, hogy az ágyúcső rezdületlenül áll, de egyfelől ez nem jelenti azt, hogy a ballisztika nem változik (pl. a cső egésze fél méterrel magasabb lesz), másfelől az ideális síktól való pár milliméteres eltérést nem látsz meg egy ilyen videón, a valóságban viszont 2-3km-es távolságnál ennyitől is függhet, hogy eltalálod-e a célt, vagy sem.

  98. @Dudi

    milyen rejtettségről beszélsz a mi szenzorok ellen egy harckocsit nem lehet elrejteni gondolj csak a hőképalkotóra pár percig az ember lábnyoma látható vele akkor egy felmelegedett páncéltest???

    Jujj. Először is, a lábnyomot kis távolságról láthatod meg hőkamerával. Viszont mit csinálsz a hőkamerával esőben, ködben, füstben? Megmondom: kikapcsolod.

    De mondok még valamit: létezik speciális hőkiegyenlítő festés, ami felveszi a környezet hőmérsékletét, ezzel kevésbé lehet feltűnő az hőkamerák képén a jármű.

    Végül pedig ime, a ‘lopakodó’ harckocsi, ami eltűnhet a hőkamerák elől:

    http://www.defense-update.com/products/b/black_fox_thermal_defense_17052010.html
    http://www.youtube.com/watch?v=QNv04HC6VSc

  99. és az elárulnád h a motorból kiáramló gázokat vagy a lánctalp súrlódásakor keletkezett hővel mit csinálsz(ha egyszer felmelegszik a lánctalp és a görgők akkor azok nehezen hűlnek le??
    láttam egy képet azt hiszem m-60-as volt a motor és a lánctalpak világítottak rajta igazán nem a test

  100. “a stabilizátor nem képes előre megmondani, hogy merre és milyen mértékben fog a harckocsitest és/vagy a torony elmozdulni.”

    ebben igazad van de nem is erre való a stabilizátor azért van h harckocsiágyú minden elképzelhető(ésszerű keretek közt)helyzetben a megadott irányban álljon a mai stabilizátorok annyira fixen tartják a csövet h egy hk menetből bármilyen terepen képes 2-3000 méterről elsőre eltalálni egy célt ami lehet egy másik mozgó hk is

    ma már nem csak azt tudja egy stabilizátor h vízszintesen tartja a csövet

    amiről te beszélsz (a röppálya elemeinek kiszámítása) azt a tűzvezető számítógép végzi nem a stabilizátor az csak azért van h a löveg végig a célon maradjon

  101. “tud valaki valamit a leopard a4 evulotion tankról szolgálatba állítják vagy csak egy kísérleti tank vagy mi egyszer kérdeztem de senki se válaszolt ?”

    túl sokat kérdezel :)

    szerintem fejlesztik csak nem tudom milyen ütemben mert ugye most álltak elő az a7 verzióval
    de remélem nem lesz belőle semmi mert kicsit haszontalannak tartom
    az a7 is 70 tonna(szerintem túl sok ez a baja az amiknak is az abramsal) ez meg tuti több lesz nézd meg mennyi pótpáncélt kapott

    ( http://www.google.hu/imgres?imgurl=http://myimg.info/images/rgh0290805001215489267n.jpg&imgrefurl=http://www.militaryphotos.net/forums/showthread.php%3F137398-Incredible-Tanks-from-all-over%26p%3D3372141%26viewfull%3D1&usg=__GnwMHjgBTjCif34McAmKOrNWvAk=&h=1600&w=1600&sz=422&hl=hu&start=11&um=1&itbs=1&tbnid=-rdaA_cWDIhaKM:&tbnh=150&tbnw=150&prev=/images%3Fq%3Dleopard%2B2%2Bevolution%26um%3D1%26hl%3Dhu%26client%3Dfirefox-a%26sa%3DN%26rls%3Dorg.mozilla:hu:official%26tbs%3Disch:1 )

  102. @dudi

    Látom te úgy kezeled, hogy az IR kamrák mindent látnak és mindig mindenhol. Ez első ilyeneke Vietnám idején is léteztek már. Bár tudnám, hogy akkor miért gyúrnak mai napig fejlettebb rendszerekere. Biztos, mert “mindig mindent látnak”.

    A történelemben volt pont hasolnó szemlélet és hasonló eset már. A BVR légiharc rakétákról hitték azt egy időben, hogy mindig talál, ha nincs műszaki hiba. Aztán jött a pofon, hogy nem, mert nagyon nem úgy néz ki a valóság, ahogy azt a tervezőasztalon hitték.

    A felbontólképesség, kameraoptika és időjárási hatások, por, füst és egyebek nem játszanak ugye?

    A lánctalgörgő hője meg kb. olyan viszonyban van a többi forráshoz képest, mintha azon vitatkoznál, hogy az IR vezérlésű légharc rakéta a pilóta infravörös kisugárzása és nem a hajtómű hője alapján menne célra.

  103. “A lánctalgörgő hője meg kb. olyan viszonyban van a többi forráshoz képest, mintha azon vitatkoznál, hogy az IR vezérlésű légharc rakéta a pilóta infravörös kisugárzása és nem a hajtómű hője alapján menne célra.”

    a test hőjénél mindenképpen melegebb ebben azt hiszem egyet érthetünk
    márpedig a páncéltest hőmérsékletét is érzékeli

  104. “Látom te úgy kezeled, hogy az IR kamrák mindent látnak és mindig mindenhol.”

    én ilyet sosem gondoltam vagy mondtam ez a te véleményed rólam csak azt mond már el h mi alapján melyik commentem engedett erre következtetni

  105. Még az egyik első hozzászóláshoz, Galcoméhoz fűznék hozzá egy keveset:

    Szu-27SM 40 db
    Szu-25SM 0 db
    Mig-31BM 0 db
    Su-34 0 db
    Ezen kívül átadtak 24 Mig-29SMT-t, de ezek hadrendbe állítva nincsenek, csak látványrepüléseket végeznek. Készültséget nem adnak velük, csak a régi gépekkel

    Szóval a fentiek szerint a nagy ívű tervekből szinte semmi sem valósult meg, hiszen a leszállított negyven Szu-27SM is csak tervezett képességei töredékét kapta.

    Némi helo, az érdekesség kedvéért:
    Ka-50 0 db
    Ka-52 0 db
    Mi-28N 0 db
    Mi-24VP 25 db
    Mi-24PN 12 db

    Ez így nem teljesen igaz, mivel a dél-oroszországi Bugyonnovszkban állomásozó repülőegység mind a Szu-25SzM-et, illetve a Mi-28N gépeket használja. A Szuhojok már a grúzok ellen is repültek, veszítettek is belőle. Ez pedig a Mi-28-asokhoz kapcsolódikhttp://tvzvezda.ru/news/forces/content/na_aviabaze_v_budenovske_1607.html

  106. én ilyet sosem gondoltam vagy mondtam ez a te véleményed rólam csak azt mond már el h mi alapján melyik commentem engedett erre következtetni

    Lábonymos megjegyzés. És milyen távolságról? Ja, hogy mondjuk 20 vagy 200 méterről? És 20 km-ről? Ahol harckocsi van, ott csapatlégvédelem is normális helyeken. Ergo nem mehetsz túl közel. Továbbá, ha takarában van a jel – egy laza fás terület is megteszi – akkor neked meszeltek. Ehhez add hozzá a felhőt, párát, port ködöt.

    A IR képalkotás sem csodafegyver.

  107. “és az elárulnád h a motorból kiáramló gázokat vagy a lánctalp súrlódásakor keletkezett hővel mit csinálsz(ha egyszer felmelegszik a lánctalp és a görgők akkor azok nehezen hűlnek le??”

    árnyékolsz, hőt elvezeted (nem látható helyekre pl aljára), a legproblémásabb kipufogó gázokat pedig hűtod. Tényleg elvi síkon B2ből kiindulva.

    IR előnye, hogy passzív. Nem, hogy nem lehetne árnyékolni….

  108. IR tartományban sugárzódik szét a hő.

    IR rakétáknál:
    -1- tökéletesen szép időben ~20kmekről beszélgetnek
    -2- vadászgépeknél. Egy vadászgép pedig irtózatos mennyiségű hőt termel egy tankhoz képest.
    -3- a jelenlegi info alapú világban (mármint NYról beszélgetünk) egyre jobban lehet tudni, hogy levegőben ami elöttünk van 20kmre az ellenség/barát. Innen nem kell azonosítani. Földön ez necces és nagyon más az észlelés mint azonosítani, hogy az ott mi.

    ha csak azt kellett azonosítani, hogy tank e(tudtad nincs elötted barát) amik Iraqnál (ami északa hideg és nincs sok pára) 2kmről beszéltek.

  109. @Dudi:

    és az elárulnád h a motorból kiáramló gázokat vagy a lánctalp súrlódásakor keletkezett hővel mit csinálsz(ha egyszer felmelegszik a lánctalp és a görgők akkor azok nehezen hűlnek le??
    láttam egy képet azt hiszem m-60-as volt a motor és a lánctalpak világítottak rajta igazán nem a test

    Ahogy Fade rávilágított, a motorból kiáramló gázokat lehet hűteni, sőt, a lánctalpat is. Amúgy nagyon egy irányba gondolkodsz csak. A hőkiegyenlítő festés a ‘hideg’ harckocsiknál fontos, amely nem üt el a környezetétől (lásd linkek). Senki nem mondta, hogy a célpont harckocsi végig csúcs sebességgel fog vágtatni (ekkor melegedhet igazán fel csak a lánctalp és az erőforrás). Ha egy csendben ácsorgó harckocsit veszel alapul, az bizony ilyen festéssel csaknem láthatatlan az hőkamerák számára…

    ebben igazad van de nem is erre való a stabilizátor azért van h harckocsiágyú minden elképzelhető(ésszerű keretek közt)helyzetben a megadott irányban álljon a mai stabilizátorok annyira fixen tartják a csövet h egy hk menetből bármilyen terepen képes 2-3000 méterről elsőre eltalálni egy célt ami lehet egy másik mozgó hk is

    Én nem így tudom, jelentősen növelik a találati esélyt, de koránt sem 100%-osan. Nyilván a rendszer ezt a találati esélyt növeli.

    De ismétlem, esetleg el kellene gondolkozni azon, hogy a Dél-Koreai mérnökök lehet értenek hozzá (ugyanis már a K1 is rendelkezett stabilizátorral, az M1A1 Abrams-ból lett átvéve), és ezért építették be ezt a képességet az új harckocsijukba, és ezért rohadt büszkék rá?

    amiről te beszélsz (a röppálya elemeinek kiszámítása) azt a tűzvezető számítógép végzi nem a stabilizátor az csak azért van h a löveg végig a célon maradjon

    A kettőnek véletlenül nincs köze egymáshoz? :)

    h mennyire nincs igazad és ezzel a hővédő burkolatok valódi hatékonyságát is megfelezhetjük

    Ez egy viszonylag közelről készült kép egy mindenféle hőkiegyenlítő kezelés nélküli M109A5-sről…

    nem infravörös képalkotásról volt szó hanem hőképalkotóról az meg tudtommal nem ugyan az

    A kettő egy és ugyanaz. A hőkamerák az infravörös tartományban működnek, passzívan…

    Mondjuk találomra itt írnak arról mi is a hőkamera…

    http://www.skf.com/portal/skf_hu/home/products?contentId=261905

    ez egy harckocsi nem repülő

    Ettől függetlenül ugyanúgy működik a hőképalkotás. Ráadásul a földön még “apró” problémákat okoz a táj változó hőkisugárzása (feltűnt, hogy a “látványos” hőképek mindig sivatagban vagy valami nyílt terepen készültek? Azért, mert egy átszedett terepen vagy városban már korántsem üt el a háttértől egy harcjármű, legfeljebb az alakja lehet árulkodó, nem a hőkibocsátás ténye).

  110. “hőkiegyenlítő festés a ‘hideg’ harckocsiknál fontos, amely nem üt el a környezetétől (lásd linkek). Senki nem mondta, hogy a célpont harckocsi végig csúcs sebességgel fog vágtatni (ekkor melegedhet igazán fel csak a lánctalp és az erőforrás). Ha egy csendben ácsorgó harckocsit veszel alapul, az bizony ilyen festéssel csaknem láthatatlan az hőkamerák számára…”

    erről már leírtam h a harckocsi támadó eszköz(még védelemben is az ellentámadás a feladata)márpedig támadni csak mozogva lehet
    a harckocsi hadviselés alapja az h minél kevesebb időt tölts egy helyben mert akkor még kiszolgáltatottá válsz az ellenség fegyverei számára

    és nem kell max gázon járnia a motornak h üzemi hőfokra melegedjen sőt ha max gázon mész akkor sem melegszik fel a motor jobban mintha csak fél gázon üzemelne mert bekapcsol a hűtőrendszer mit az autóknál

  111. hogy hűtesz lánctalpat???

    “De ismétlem, esetleg el kellene gondolkozni azon, hogy a Dél-Koreai mérnökök lehet értenek hozzá (ugyanis már a K1 is rendelkezett stabilizátorral, az M1A1 Abrams-ból lett átvéve), és ezért építették be ezt a képességet az új harckocsijukba, és ezért rohadt büszkék rá?”

    és azon is el lehet gondolkodni h miért csak a dél-koreaiak alkalmazzák és más nem

  112. @Dudi:

    erről már leírtam h a harckocsi támadó eszköz(még védelemben is az ellentámadás a feladata)márpedig támadni csak mozogva lehet

    Értem. Megtudtuk tehát, hogy a harckocsik beásása (ami mai napig általános harcászati eljárás) baromság…

    és nem kell max gázon járnia a motornak h üzemi hőfokra melegedjen sőt ha max gázon mész akkor sem melegszik fel a motor jobban mintha csak fél gázon üzemelne mert bekapcsol a hűtőrendszer mit az autóknál

    Igen jó hasonlat. Az autóknál ugye a hűtőradiátor a kocsi orrán található, és a hűtőmaszkon keresztül a menetszél hűti (ezért indul be kevésbé a hűtőventillátor autópályán). A harckocsiknál a hűtő ugye általában a motortér felett vagy mögött van elhelyezve, és hatalmas ventilátorok hűtik – lévén menetszélre nem nagyon lehet egy harckocsinál támaszkodni…

    és azon is el lehet gondolkodni h miért csak a dél-koreaiak alkalmazzák és más nem

    Mondjuk mert a Dél-Koreaiaké (a Japánokkal egyetemben) a legújabb tervezésű harckocsi? Ha pedig megjelenik ez a fajta rendszer a többi harckocsin (meg fog, borítékolható), akkor mi lesz? :)

  113. “ez egy harckocsi nem repülő”

    Hát ezaz. Ha fulon pörög sincs sehol a hőkibocsátása egy akármelyik vadászéhoz képest.

    “hogy hűtesz lánctalpat???”

    Azt sanszosan inkább árnyékolnák.

    “és szerinted meddig tart egy új tűzvezető számítógépet beépíteni?”
    beszélj az oroszokkal mért nem megy az r77 integráció nekik…

  114. molni
    a k-2-t 4 éve gyártják sorozatban nem hiszem h a németeknek vagy az amiknak nagy nehézséget okozott volna megcsinálni egy hasonló rendszert ennyi idő alatt

    fade

    azért megy nekik nehezen mert alig van olyan gépük ami alkalmazni tudná főként a radarok miatt (ez a baj a szu-27sm-mel a régi radar egy javított változata van benne ami szart sem ér)

    “Hát ezaz. Ha fulon pörög sincs sehol a hőkibocsátása egy akármelyik vadászéhoz képest.”

    és nem is 50-60 km-ről kell érzékelni hanem csak 3-4km-ről

  115. molni

    gondolj bele mi elektronika kel egy hk-ba
    tűzvezető számítógép éjjellátó hőképalkotó a többi elektronikai dolog legyártása még Magyarország iparának sem esne nehezére

    ezzel szemben egy repülőbe
    radar besugárzásjelző adatátviteli rendszer h csak a legalapabb dolgokat említsem ezek nélkül már nem is gyártanak modern vadászbombázókat

  116. a k-2-t 4 éve gyártják sorozatban nem hiszem h a németeknek vagy az amiknak nagy nehézséget okozott volna megcsinálni egy hasonló rendszert ennyi idő alatt

    Technikailag valószínűleg. De, ha nincs lóvé erre? A statégiai szállítógép flotta fenntartásánál a C-5A gépeket elkaszálták, ami a mostani terhelés függvényéban szerintem egy orbitális marhaság. Ezres nagyságrendben van kiváló M1 vagy szolgáltaban. Valszeg egyszerűen nem propritás ez most, mert semmi szükségük rá. Ennyi. Mindenkinek megvannak a maga prioritásai és forrásai…

    “Hát ezaz. Ha fulon pörög sincs sehol a hőkibocsátása egy akármelyik vadászéhoz képest.”

    és nem is 50-60 km-ről kell érzékelni hanem csak 3-4km-ről

    IR tartományban 50-60 km az max. hátulról, égháttérben egy téli teljesen tiszta éjszakán, népmesei előfodulási gyakoriság. Az láttad, hogy a közel levő képen is alig látszott az egyiken a technika. Akkor képzeld el ezt 4-5 km-re. És nagyobb távolságról kellene észlelni, mert a mai hk-k ilyen távból már kopogtatnak a másik hk-n…

  117. @dudi

    Csak a katonai rendszerektől egészen más fajta megbízhatóságot várnak el. India valami 5 évig fejlesztett egy MFD kijelzőt és ami hozzá kell, míg végre beépíthetőnek ítélték. Gőzöm sincs, hogy milyen feltételek kellhettek, de ne a civil szektorból és a korlátozott ismereteidből indulj ki, mert az nem fog menni.

    Az ‘A’ és ‘C’ Griff MFD képernyői alapvetően hasonló elrendezésűek. Az egyik TV a másik meg LCD vagy mittomén mi. Mégsem pár hét volt kifejleszteni és mindent megcsinálni.

    Az élet nem olyan egyszerű, ahogy te azt elképzeled. Egyszerűen a tények és gyakorlat ellentmond az elméletednek. Ennyi…

  118. a tények azt mondják h ma hőképalkotóval nem gond észlelni egy hk-t 4-5km vagy annál nagyobb távolságból és a gyakorlat is ezt támasztja alá mert már 91-be ilyen messziről lövöldözték ki a beásott hk-kat az abramsok ás azóta eltelt majd 20 év

  119. “a k-2-t 4 éve gyártják sorozatban”
    forrás? Mert amelyik tankos ROKAsal beszéltem (jó egy éve) az nem tud róla….

    “a tények azt mondják h ma hőképalkotóval nem gond észlelni egy hk-t 4-5km vagy annál nagyobb távolságból”
    Megint az észlelni… Csak nehogy egy kamaz legyen az a tank. Amúgy tuti ez a 4-5km? Én még mindig 2000mre emlékszem M1nél. (Ott már vmennyire azonosít is.)

  120. “a németek 2006 óta megcsinálták az a6 és a7 verziókat egyikben sincs hasonló rendszer mint a k-2ben ”

    amit a németek csinálnak a vassal az a folyamatos modernizáció és nem terveznek mindig új tankot. Azt majd 2017körülre.

    Amik nagyon meg vannak elégedve M1el és uazt az utat járja be amit a leo. szintén 2017fele jön a sep3 rakéta/rpg elleni aktív védelemmel.

  121. 4-5 km es látótávolság a kamerának ??? Hol tudsz te ennyit belátni egy csatatéren vagy akár egy átlag európai terepen.

    És akkor még nem beszéltem a porról, esőröl , álcázásról stb.

    Egy barátom volt kint tanulmányi úton a Bundeswehr páncélos iskoláján ahol szóba került és gyakorlatban is alkalmazták a technikát.

    Volt párérdekes meglepi ami a magyar katonánkat érte, pedig hát igen csak nem egy tapasztalatlan akárki.

    Szóval a por azért nem volt akkora zavaró tényező a kamerának és az álcaháló sem sokat ért ha hozzá ért a harcjárműhöz. Viszont ha alakmásítót is használtak és az álcaháló nem ért hozzá a járműhöz akkor a cél eltünt a képernyőröl illetve nem produkált más jelet mint egy szikla vagy laposabb egyéb természetes képződmény. Az az beleolvadt a környezetbe.

    Jóóóó dolog nagyon jó dolog az infra kamera de nem csodafegyver nem lehet rá építeni. A rendszerben a maga helyén mint minden.

  122. K2 gyártás: 2007-ben három prototípus készült el (XK2 jelöléssel), a sorozatgyártást idén kezdték el, a ROK az első harckocsikat várhatóan 2010 végén, 2011 elején veheti át.

    Lánctalp hűtés: Nem nagy kunszt, hűtőfolyadék (víz) a lánctalpra. Ha jól rémlik az Abrams-nál is tesztelték, két 180 literes hordóban vitt vizet hozzá. De Fade írja a tutit, a legtöbb felújítás része a “földig érő” szoknya…

    4-5km-ről…: Ahogy korábban írták, a rekord eddig 5km felett van valamivel, és nappal érték el. 1991-ben az M1A1-esek TIS rendszere valójában nem tartozott a legjobbak közé, az M60A3-asokba épített AN/VGS-2 TTS a harckocsizók szerint jobban teljesített nála. A 2003-as iraki hadművelet összefoglalója megemlíti, hogy az első generációs TIS-el szerelt M1A1-eseket minél hamarabb fel kell szerelni az M1A2 SEP második generációs éjjelátó rendszerével, mivel a mai kihívásoknak nem felel már meg. A hőkamera “látótávolsága” sok tényezőtől befolyásolt, a felbontástól, a nagyítást végző optika minőségétől (az M1A2 és A2 SEP ebben volt komoly előrelépés), és legfőképpen a környezeti hőviszonyoktól illetve változóktól (homokviharban a jelentések szerint semmit sem értek). Reálisan a második generációs földi hőkamerák ideális körülmények között 2-3km-es távolságból képesek olyan minőségű képet biztosítani, amelyről már megállapítható, hogy milyen típusú jármű is van ott. Nem keverendő össze az UAV-k és helikopterek FLIR kamerájával, mivel azoknál mivel magasból tekintenek le, a környezeti hőhatások kevésbé zavarnak be.

Fórum hozzászólások

There are no comments in the forum topic that is associated with this post.