HTKA – Haditechnikai Kerekasztal

A Military Papers rendszeres olvasói már többször összefuthattak a Joint Unmanned Combat Air Systems (J-UCAS) kifejezéssel az oldal hírei között. Igen, ez az a DARPA/USAF/Navy közös program, melynek célja egy jól felfegyverzett, részben autonóm robotrepülőgép kifejlesztése. Hmm, igazából jelenleg kettőé, hiszen a Nortrop X-47-ese a haditengerészetnek, míg a Boeing X-45-öse a légierőnek készül. Most utóbbiról lesz szó.

A robotrepülőgépek felfegyverzése önmagában ma már nem is egy nagy újdonság… Elég ha a Predatorra és a ráaggatott Hellfire rakétákra gondolunk. (Bár ettől a lassúcska Predator továbbra is inkább csak felderítő gép marad.)

A J-UCAS gépek viszont már igazi agresszorok lesznek. A szteroidokon nevelt X-45C – mely a maga 8,1 tonnás súlyával jóval nagyobb a "mindössze" 3,6 tonnás öcsinél, az X-45A-nál – például 2 db 2000 fontos (~900kg) preciziós bomba szállítására lesz képes. Mindezt közel hangsebességgel (0,85 Mach) akár 12km magasságban!

No persze ez önmagában még nem lenne egy akkora nagy kunszt. Ám ha figyelembe vesszük, hogy a manapság elterjedt UAV-okkal szemben az operátornak nem kell folyamatosan pátyolgatni őket – értsd: nem kell a joystickot markolászva reptetni őket, hiszen autonóm repülésre és bizonyos mértékig önnálló döntéshozatalra képesek – akkor már mindjárt más a kép. "It's fly-by-mouse," (Egérrel irányított) – nyilatkozta David Koopersmith, az X-45 program vezetője. A fegyverzet aktiválása és használata természetesen az operátor feladata, nem a gépen lévő számítógépeké… Az elképzelés szerint az X-45 rajok egy háború esetén a légicsapások nyitóhullámát képeznék, semlegesítve a légvédelmet és radarállomásokat. Igen, pontosan, amit mindenki sejtett/tudott: a pilótaéleteket követelhető rizikós feladatok jutnak nekik. A cirka 15 méter szárnyfesztávolsgú X-45C-t egy F404-GE-102D (ilyen dübörög a Hornet-ekben is) hajtómű hajtja. A gép hatósugara 1100-1300 tengeri mérföld (olyan 2400 km) körül alakul. Ez jóval nagyobb, mint az ember vezette vadászgépeké (utántöltés nélkül persze). Megjegyzendő, hogy ugyan jelenleg 2 db X-45C építése van kilátásban az esetleges harmadik prototípus légi utántöltésre is alkalmassá lesz téve.

A "lassan" kifutó F-15 és F-18 után vadászgép nélkül maradó Boeing számára igen fontos ez a program, ugyanakkor a project sorsa koránt sem biztosított. A Pentagon választhatja a Northrop X-47B-jét is. Esetleg mindkét típust. Szóval elképzelhető, hogy a gépek megépítsére nem lesz keret. Persze idővel eldől a gép sorsa. Mindenesetre a Military Papers továbbra is nyomon fogja követni a fejleményeket…

A C variáns repülése 2007 magasságában esedékes. A kisebb A variáns utolsó tesztjére egyébként augusztusban került sor, mikor is a géppár egy 30×60 mérföldes "csatatér" felett lett bevetve, ahol a fedélzeti döntéshozó szoftvert használva kiválasztották a legjobb útvonalat a célok megközelítésére, majd szimulált támadást intéztek radarállomások és rakétaütegek ellen.

Az Akash föld-levegő rakéta tesztjét követő napon India (tegnap) a Trishul rakéta újabb sikeers tesztjéről számolt be. A legutóbb október 5-én indított rakéta mindhárom fegyvernem általi használatra lett tervezve. A nagy manőverezőképességű, rövid hatósugarú rakéta egy 15 kilogrammos robbanótöltetet tud 9 kilométer távolságba juttatni.

India még 1983-ban döntött úgy, hogy önellátóvá válik a rakétatechnológia területén. Az ambíciózus program eredményeként kifejlesztett 5 irányított rakétatípus közül 3 tesztelését gyorsították fel az utóbbi időben. Az export lehetősége is lehetővé vált a közelmúltban.

A rakétaprogram megkoronázásaként egy 5000 km hatósugarú ballisztikus rakéta hadrendbe állításában bíznak. (Indiának természetesen van már ballisztikus rakétéja). Ezen új típus lehetővé tenné a dél-ázsiai régión kívül eső célpontok elérését is.

Kifizetődőnek bizonyult az EADS (European Aeronautic Defence and Space) több éves malajziai stratégiája (jelentős befektetések a maláj repülőgépiparba), hiszen az erős francia lobby hatására a maláj kormány idén tavasszal felföggesztette a C-130 flottájának modernizálási folyamatát és Airbus A400M gépek vásárlását vette fontolóra. Az idei Langkawi (LIMA 2005) kiállításon (dec. 6-11) nyélbe üttetett a 4 gépről szóló 630 millió Eurós üzlet. A gépek szállítása 2013-2014 között esedékes. Aki azt kérdi, miért ilyen sokára: az első gép szűzfelszállása 2007-2008 magasságában esedékes. A szállítások 2009-2025 között várhatóak, és ugyebár malajzia nem az első megrendelő. A 4 gép a meglévő 15 gépes Hercules flottát (13 C-130H és 2 tanker változat ) fogja kiegészíteni. A Herculesek, míg gazdaságosan üzemeltethetőek, repülni fognak.

Az EADS várakozásai szerint ez elkövetkező 5 év során az ázsiai – csendes-óceáni régió az eladásaiknak már 20%-t fogja kitermelni. 2015-re ezt az értéket 30%-ra kívánják feltornászni.

Eddig összesen egyébként 201 darab A400M lett rendelve a projectben résztvevő országok által.

A400M koncepció

A hangzatos "The World Market for Man-Portable Anti-Armor and Bunker Buster Weapons" (~ A hordozható anti-páncélos és anti-bunker fegyverek világpiaci helyzete) a Forecast International Weapons Group (FIWG) azt prognosztizálja, hogy 2014-ig várhatóan 1,9 millió ilyen fegyver fog piacra kerülni mintegy 5,33 milliárd USD értékben. Az elemzők emellett ezen fegyverek használatának kiszélesedését jósolják: az eddigi, lényegében dedikált anti-páncélos szerepkör folyamatos kibővülésével ezen eszközök a könnyű és közepes csapatok tűztámogató fegyverévé válhatnak.

A Rosoboronexport munkájának köszönhetően a piacot várhatóan továbbra is az orosz RPG-k fogják dominálni, míg az európai modellek a high-tech véget fogják erősíteni. A FIWG becslése szerint a különféle RPG-k – de főleg a fejlett RPG-26 és 27 – a termelés több mint 68%-t, valamint a piaci érték nagyjából 51%-t fogják kitenni. Ezzel összevetve a nagy európai "játékosok" összesített termelése a felhozatal mindössze 13,96%-t teszi ki várhatóan. Ugyanakkor a piaci érték vonatkozásban az érték 33% körül alakulhat majd.

Az amerikai cégek közül egyedül a LAW és SMAW gyártójának a Talley Defense Systems-nek van esélye jelentősebben képviseltetnie magát: a termelés 5,14%-t, illetve a piaci részesedés 5,26%-t jósolják a cégnek 2014-ig. A kínai NORINCO a Type 69 családjával kevesebb mint 1% piaci részedést várhat.

A napokban adódtak nem várt gondok a nemrég befrissített portálmotorunkkal. Egyenlőre nem tudjuk mi okozhatta a problémát, így a mai napon visszatértünk a régebbi verzióra. A két verzió közti drasztikus különbségek miatt a régi verzió utolsó adatbázismentését kellett visszatennünk, így az elmúlt 4 nap anyaga sajnos elveszett.

Úgy tűnik új "karrier" elött állnak a US Navy Cyclone őrhajói. Az eredetileg az 1990-es évek elején épített 14 hajót elsősorban a különleges erők – főleg a SEAL – szállítására használták volna, ám az alakulat túl nagynak és számukra túl nagy merülésűnek tartotta a hajókat, így az egészből nem lett semmi. A Navy végül már külföldi tengerészeteknek kezdte árulni a hajókat. Kevés sikerrel, hiszen mindössze a legelső hajó kelt el. Ezt a Fülöp-szigetek vásárolta meg.

Irak lerohanásával egyidőben a Navy azonban szembeszült azzal a ténnyel, hogy a gigászi anyahajók és multifunkciós, ám nagyméretű rombolók dominálta flottában nincs megfelelő hajó a partok védelmére. Így négy Cyclone egységet Bahrain-ba vezényeltek, hogy a két iraki olajterminált védjék.

A hirtelen újboli használatbavétel ellenére a Navy továbbra is elégedetlen volt a kis kapacitású – 30 fős legénység és 9 szállítható fő – és gyengén felfegyverzett hajókkal, így amint lehett kettőt egyből a csendes-óceáni régióba vezényelt vissza. További ötöt a Parti Őrségre tukmált rá. Akik persze nem sok mindent tudtak kezdeni a hajókkal, és ennek hangot is adtak.

A US Navy azonban átalakulóban van. A jövő amerikai haditengerészetében fontos szerepet fognak kapni a kis merülésű partmenti hajók. Lásd például az egész előrehaladott állapotban lévő Joint High-Speed Vessel (JHSV) katamaránokat. Ezek talán kisebb szerepelnek a médiában, mint a nagyratötő Littoral Combat Ship (LCS) program, ám igen fontos szerepük lesz. Lényeg a lényeg, több kis merülésű hajóra van szüksége a US Navy-nek. A fenti projectek még csak folyamatban vannak, még várni kell rájuk. Ám úgy tűnik valakinek eszébe jutott, hogy ha nem is sok, de van néhány ilyen jellegű hajó elfekvőben. Ennélfogva a Parti Őrségre sózott Cyclone-ok visszakerülnek a Navy állományába, ahol is partmenti őrhajó és mobil kiképző platform szerepkörben fognak funkcionálni. Utóbbi a kisebb haditengerészetek számára lesz elérhető "szolgáltatásuk".

A svéd kormány javaslata alapján XVI. Gusztáv király – a svéd–magyar katonai, védelmi kapcsolatok erősítésében végzett – kiemelkedő tevékenysége elismeréseként az Északi Sarkcsillag Királyi Rend parancsnoki fokozatát adományozta a stockholmi véderőattaséi katonadiplomáciai szolgálatból hazatért Józsa László ezredesnek. A kitüntetést november végén Budapesten Bengt Lundborg svéd nagykövet nyújtotta át.

Az eseményen megjelent dr. Szőke László, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára, Morber Ferenc, az MK Katonai Felderítő Hivatal főigazgatója, Szabó József ezredes, a HM tervezési és Koordinációs Főosztály főosztályvezető-helyettese, valamint a kitüntetett családtagjai.

Honvédelem Online

Január közepén százötven magyar katona utazik Koszovóba, hogy békemissziós feladatokat lásson el. A debreceni MH 5. Bocskai István Könnyűlövészdandár 1. lövészzászlóaljának katonái az 1998-ban megalakított olasz–szlovén–magyar Multinational Land Force (MLF – Többnemzeti Szárazföldi Kötelék) részeként vesznek részt a balkáni misszióban. „A januárban induló misszió egy teljesen új, nem azonos a már több éve Koszovóban szolgáló Őr- és Biztosító Zászlóaljéval. A feladatrendszere is más, békefenntartói, illetve járőrözési feladatokat kell ellátnia a magyaroknak” – mondta el Mórucz László alezredes.

A magyar MLF-század egy olasz harccsoport parancsoksága alatt dolgozik majd, táborukat Pec város közelében jelölték ki. A misszióra jelentkezett, s az orvosi alkalmassági vizsgálatokon megfelelt 185 magyar katonák felkészítése hónapokkal ezelőtt kezdődött meg.

A kiképzés végét jelentő zárógyakorlatot (képeinken) november 30–december 1. között rendezték meg a debreceni dandár hajdúhadházi kiképző bázisán. A 48 órán keresztül zajló gyakorlaton a katonáknak egyebek mellett konvojt ért támadást kellett elhárítaniuk, és tömegoszlatási feladatokat is végeztek. Egyébként a debreceni katonák közül kilencen – akik a többnemzeti dandár törzsében kaptak beosztást – már november közepén megkezdték külszolgálatukat Prizrenben. A magyar század parancsnoka Frankó Imre őrnagy, a könnyűlövész-zászlóalj parancsnokának helyettese lesz.

Szűcs László , Fotó: Tóth László , Honvédelem Online

A tüzérek napja alkalmából együtt ünnepeltek december 2-án, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Kossuth Lajos Hadtudományi Kara műveleti támogató tanszékének szervezésében a Magyar Honvédség tábori és páncéltörő tüzér szervezeteinek képviselői. A tanszék által már 18. alkalommal rendezett ünnepi állománygyűlésén megjelent Juhász István vezérőrnagy, a HM HVK Katonai Tervező Főcsoportfőnökség főcsoportfőnöke, Huszti András dandártábornok, az MH 25. Klapka György Könnyűlövészdandár parancsnoka, Hajdú István ezredes, a hadtudományi kar dékánja, valamint Pintér József, a Pintér Művek vezérigazgatója is.

Az ünneplő tüzéreket Juhász István vezérőrnagy köszöntötte. Kiemelte, hogy napjaink biztonságpolitikai követelményei a Magyar Honvédségben is átértékelték a tüzérség szerepét, de ennek ellenére a feladatok végrehajtása megköveteli, hogy század, és zászlóalj szinteken a tüzérek teljesítsék a követelményeket.

Az ünnepségen felolvasták a HM Honvéd Vezérkar főnökének és az MH szárazföldi erői parancsnokának üdvözlő leveleit, majd dr. Csikány Tamás alezredes, tanszékvezető idézte fel beszédében a Szent Borbála kultusz keletkezését, s a tüzér fegyvernem történetében betöltött szerepét.

A Ludovika Akadémián alapított Borbála-kard másolatát, az Új Borbála-kardot három évvel ezelőtt adták át először kiválóan teljesített tüzérhallgatónak. A mostani ünnepségen e kardot Gyürky Attila negyedéves hallgató vehette át dr. Felházi Sándor mérnök alezredestől, tanszékvezető egyetemi docenstől és Imre Jenő nyugállományú ezredestől, a Jó Magyar Tüzérekért Alapítvány kuratóriumának elnökétől. Ezt követően a kard kicsinyített változatát átadták Pintér Józsefnek, tiszteletbeli öregtüzérnek. Az év tüzére szakmai díjat, a Pintér József által adományozott, sorszámozott Szent Borbála-kisplasztikát Felházi Sándor mérnök alezredes vehette át. Ezt követően egyéb elismerések átadására is sor került.

Az ünnepség tüzéravatással folytatódott. Előbb a hagyományőrző 1848-as honvéd tüzérek elsütötték a háromfontos tábori ágyút, majd tizenegy harmadéves hallgató adott le egy-egy lövést a 85 mm-es ágyúból, s az avatómester, Tóth Barnabás főhadnagy töltőfával elvégzett szertartása után az ifjú tüzérek elfogyasztották a díszes avatótálon kínált speciális tüzérszabvány alapján kifőzött pálinkát. Az ünnepség a Borbála-szobor megkoszorúzásával, majd tiszteletbeli tüzérek felavatásával zárult.

Katona M. István , Honvédelem Online

December negyedike, Szent Borbála napja, a tüzérek ünnepe. Ebből az alkalomból Havril András vezérezredes, a HM Honvéd Vezérkar főnöke az alábbi levélben köszöntötte az érintetteket, a tüzérek és páncéltörő tüzérek mellett a légvédelmi tüzéreket és a rakétásokat is.

[b]Tábornokok, Tisztek, Zászlósok, Tiszthelyettesek, Tisztesek, honvédek!
Hölgyeim és Uraim![/b]

A Magyar Honvédség vezetői nevében őszinte tisztelettel és megbecsüléssel köszöntöm a tüzér és páncéltörő tüzér katonákat december 4-én, Szent Borbála napján, a tüzérség védőszentjének ünnepén. A régmúlt tüzérei abban a reményben választották védőszentjüknek Szent Borbálát, hogy óvja meg őket az ágyú- és lőpor felrobbanásától és a harc közbeni hirtelen haláltól.

A képzőművészet a szentet háromablakos toronyban, ágyúcsővel ábrázolja. Borbála a kisázsiai Nikomédiában szenvedett vértanúhalált, abban a városban, ahol később Thököly Imre és Zrínyi Ilona menedéket talált emigrálásuk után.

A hagyomány szerint, Borbála napján ünnepeljük a tábori-, a páncéltörő tüzérek napját.
Az utóbbi évek átszervezései következtében – a szűkülő létszám és technikai lehetőségek mellett – a tábori és páncéltörő tüzérség nagyfokú szakmai hozzáértéssel látta el feladatait. A pécsi tüzérdandár felszámolása után a fegyvernemi hagyományok ápolását a tatai könnyű lövész dandár kötelékében folytatják.

Ebben az ez évben végrehajtott olyan jelentősebb gyakorlatok, mint, a Bevetési Irány 2005, és a Bakonyi Irány 2005 bizonyították a tüzér fegyvernemnél szolgáló katonák elméleti, és gyakorlati felkészültségét.

Hazánk, mint a NATO és az Európai Unió tagja – megfelelő eszközeink és képességeink felajánlásával – aktívan bekapcsolódik a közös kül- és biztonságpolitikai célkitűzések megvalósításába. Az átalakuló, képességalapú haderőben továbbra is jelentős szerep hárul a tüzérségre, mint fegyvernemre, az ott szolgáló tisztekre és tiszthelyettesekre.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

A fegyvernemi nap alkalmából elismerésemet és köszönetemet fejezem ki a Szárazföldi Haderő és alárendeltjeik, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, és a Kinizsi Pál Tiszthelyettesképző Központ tüzér-, és páncéltörő tüzér személyi állományának a végzett munkáért. Köszöntöm továbbá az ünnepelt fegyvernemnél korábban szolgálatot teljesítő nyugállományba vonultakat, és a Tüzér Katonák Hagyományőrző Körének tagjait.

Hiszem, hogy az önkéntes haderő hivatásos és szerződéses állományának felkészültsége, hivatás- és kötelességtudata megbízható alapot jelent a jövőbeni feladataink eredményes megvalósításához. Mindezekhez sok sikert, erőt és egészséget, magánéletükben pedig sok boldogságot kívánok.

Havril András vezérezredes