Április 4-ig a honvédelmi tárcától az ágazati tervekkel összhangban, eddig több mint 1500 fő vett részt az árvízi védekezés feladatainak konkrét végrehajtásában. Április 3-án hozzávetőleg 906 katona és 80 technikai eszköz dolgozott a gátakon. Jelenleg a kijelölt erők Szentendre, Győr, Nagymaros, Dunaalmás, Kisoroszi, Kismaros, Margitsziget, Sződliget, Tát, Neszmély, Visegrád térségében vesznek részt a védekezési munkákban. Április 4-én az MH Szentendrei Kiképző Központ és Szakképző Iskola parancsnoka újabb 150 főt rendelt ki az árvízi mentésre, ahol eredetileg 50 fő teljesített szolgálatot. Helikopterleszállót alakítottak ki a kiképző központ sportpályáján. A 32. Budapesti Őr- és Díszezred állományából 150 fő kapcsolódott be a védekezésbe.
A kirendelt katonák rendelkeznek a feladat végrehajtásához szükséges felszereléssel, a tervek szerint a vízügyi szakemberek irányítása mellett a város területén erősítik a gátakat. Április másodikától közepes szállító helikopter és PTSZ-M lánctalpas úszó (kétéltű) harcjárművek állnak készenlétben a szentendrei laktanyában, amelyekkel a víz által a külvilágtól elzárt Kisoroszi ellátása és az életmentés biztonsággal megoldható. A helikopter egy felszállással 25 főt képes szállítani, míg az úszó harcjármű teherbírása 50 fő.
Versenyfutás az idővel
Április 3-án délután a Duna fővárosi szakaszán, valamint a Dunakanyarban is gyors ütemben emelkedett a folyó vízszintje, így a bal parti gátakon dolgozó katonák is versenyt futottak az idővel. Szöllős Béla alezredes, az MH 1. Tűzszerész és Hadihajós Ezred parancsnokának helyettese elmondta: katonáik három helyen vesznek részt a munkálatokban. Homokzsákokkal védik saját kikötőjüket – amely az árvíz idején a vízügy és a katasztrófavédelem bázisaként is szolgál – óvniuk kell sződligeti robbanóanyag raktárukat, és 20-20 fő, 12 órás váltásokban a kismarosi és a nagymarosi gátakon is dolgozik. Negyven katonájuk mellett két rohamcsónakot a Dunakanyarba vezényeltek, kettő pedig készenlétben áll. A nagymarosi helyzet súlyosságára jellemző, hogy több épülethez csak rohamcsónakokkal, a Duna felől tudják eljuttatni a homokzsákokat.
[center][/center]
Hétfőn délben az MH 64. Boconádi Szabó József Logisztikai Ezred 117 katonája fokozatosan elkezdte leváltani (megerősíteni) az elsőként érkező tataiakat. Mátés Tamás hadnagy, a tatai katonák parancsnokának tájékoztatása szerint huszonkét emberével vasárnap délben érkeztek Kismarosra, ahol estig több ezer homokzsákkal próbálták útját állni az egyre emelkedő víznek. A legsúlyosabb helyzet a Duna utca környékén alakult ki, ahol több helyen már csak a több mint másfél méter magas homokzsák-fal tartóztatja fel az áradó vizet. Vasárnapról hétfőre virradóra a katonák 11 fős váltásokban járőr- és figyelőszolgálatot is elláttak.
Az ezred tagjai is azonnal munkához láttak megérkezésük után, ők a Nagymarost védő gát megerősítésén dolgoztak. Itt is kilométer hosszan csak a homokzsákok tartják már a vizet, a veszélyt a szivárgások és a feltörő buzgárok is fokozzák.
Nagymaros több utcáját elöntötte már a Duna, s miután a 12-es úton is több helyen méteres magasságban áll a víz, a település is csak nagy kerülővel közelíthető meg. A rendőrség csak a helyi lakosokat és a mentési munkálatokban résztvevőket engedi áthajtani Nagymaroson.
Kép és szöveg: Szabó Béla
A várost és a kiképző központot védik
Ötödik napja folyamatosan dolgoznak a gátak magasításán és megerősítésén a szentendrei katonák. A Duna vízszintjének emelkedése miatt az MH Szentendrei Kiképző Központ (SZKK) katonáinak és a Kinizsi Pál Tiszthelyettes Szakképző Iskola hallgatóinak már március 31-én, pénteken közre kellett működniük az árvízvédelmi munkálatokban. A Magyar Honvédség állományából ők voltak az elsők, akik megkezdték a védekezést, és segítették a vízügyes és a katasztrófavédelmi igazgatóság szakembereinek munkáját. Április 3-án, hétfő délután, befejeződtek a fő védelmi munkálatok, azaz a Duna gátját homokzsákokkal sikerült megmagasítani.
„Jelenleg katonáink legfőbb feladata az úgynevezett készenléti munka, vagyis ha az ideiglenes védmű valahol átázik, azt erősítik meg újabb homokzsákokkal. Emellett megteszik a szükséges intézkedéseket a nagy terhelés alatt álló gát mellett egyre több helyen feltörő buzgárok ellen is” – mondta el Holp György ezredes, a kiképző központ parancsnoka. Tóth István alezredes, törzsfőnök, az SZKK-ban létrehozott katasztrófavédelmi operatív csoport vezetője mindehhez hozzátette: ha újabb parancs érkezik, a katonák természetesen készen állnak arra, hogy máshol is bevessék őket az árvízvédelmi munkálatok segítése érdekében.
Még hétfő délelőtt húsz szentendrei katona indult útnak Kisorosziba, hogy leváltsák az árvízvédelmi munkálatokban szombat este óta szerepet vállaló tataiakat. Mivel a Szentendrei-sziget csücskében fekvő települést már napok óta nem lehetett a szárazföldről megközelíteni, a váltóállományt az MH 86. Szolnok Helikopterezred egyik Mi–8-as szállítóhelikoptere jutatta el a településre. E forgószárnyast egyébként még a múlt hét végén vezényelték át Szolnokról Szentendrére, így szükség esetén gyorsan el lehet jutni a vízzel körülvett településekre. A parancsnok arról is intézkedett, hogy két PTSZ típusú, kétéltű harcjármű készenlétben álljon Kisoroszi környékén. A lánctalpas „vasszörnyeket” és kezelőiket hétfőn délután trélerekkel szállították ki a szentendrei laktanyából.
[center][/center]
Szűcs László , a szerző felvételei
Hosszú áradásra készülnek
Dunaalmás. A Komárom-Esztergom megyei kis falu alig húsz kilométerre található Komáromtól, s a hírekből közismert, hogy az áradó Duna Komárom és Budapest között több lakott települést is veszélyeztet. „Bár egyelőre még nincs veszélyben a falu, mi már felkészültünk arra, hogy szükség esetén kitelepítjük a veszélyeztetett lakosságot. Óvatosságunk főleg annak köszönhető, hogy a település határában a folyamba ömlő Által-eret a Duna nagyon visszaduzzasztotta, a torkolat közelében meggyengült a töltés, s a gát melletti házak a víz szintjénél mélyebben fekszenek” – adott tájékoztatást a faluban kialakult árvízvédelmi helyzetről Lévai Péter polgármester, amikor április 3-án, hétfő délután Dunaalmáson jártunk.
Amennyiben mégis biztonságos helyre kellene költöztetni a veszélyeztetett területen lévő – nyolcvan családi házban lakó – százhúsz embert, a polgármester számítana a katonák segítségére is. Lévai Péter elmondta azt is, hogy számításaik és a vízügyesek előrejelzése szerint a Duna hétfőn éjjel 790 centiméter körüli értékkel tetőzik ezen a szakaszon. Ez ugyan alatta marad a 2002 augusztusában mért 802 centinek, ám hosszan tartó magas vízállásra kell felkészülniük, így a gátaknak napokon – rossz esetben heteken – keresztül kell kibírniuk a hatalmas víztömeg nyomását.
A településen zajló árvízvédelmi munkálatokba már április 1-jén, szombaton bekapcsolódott a tatai 25. Klapka György Könnyűlövészdandár. Tizenkét órás váltásokban húsz-húsz katona segíti a vízügyes, és a polgári védelmi szakembereket, illetve a helyi önkéntesek munkáját. A polgármester szerint a katonák és a civilek között nagyon jó az összhang, Dunaalmás sokat köszönhet a településre vezényelt katonáknak. A tatai egyenruhások segítettek például az Által-ér torkolata melletti töltés bordás megtámasztásában, s szombat óta harcolnak a falu határában található lovarda megmentéséért.
Szintén segítettek a tatai katonák a polgármesteri hivatal mellett egy nyúlgát megépítésében. Ennek az ideiglenes védműnek az a feladata, hogy lezárja a csapadékvíz-árkot, melyet visszaduzzaszthatna az áradó folyó, s akár alá is moshatná a közeli házakat.
[center][/center]
A Dunaalmáson dolgozó tatai katonákat hétfő délután Ignéczi Viktor hadnagy vezette. A fiatal tiszt szerint a lövészzászlóaljtól, illetve a híradó és a törzstámogató századoktól érkezett szerződéses katonákra nem lehet senkinek panasza. Úgy dolgoztak, mintha saját tulajdonukat kellett volna menteniük az áradó folyótól. Volt, aki annyi homokzsákot pakolt meg, hogy a tizenkét órás „műszak” végére ínhüvelygyulladást kapott, ám a pihenő után másnap folytatni akarta a munkát, és csak orvosi „parancsra” volt hajlandó egészségügyi szabadságra menni.
Szűcs László , a szerző felvételei
Honvédelem Online