HTKA – Haditechnikai Kerekasztal

Japán gőzerővel építi ki rakétaernyőjét. Erről már írtunk. Ahogy arról is, hogy július 22-én parlamenti [felső ház] döntés született a Védelmi Törvény módosításáról: a várhatóan jövő tavasztól életbe lépő módosítás értelmében nem kell a kabinet beleegyezését kérnie a Védelmi Erők parancsnokának rakétatámadás elhárításához. [Erre nem is nagyon lenne idő, lévén pl. É-Korából cirka 10 perc alatt odaér egy rakéta]

Egy újabb egyszerűsítés megvalósítása végett a Védelmi Erők parancsnoka most a miniszterelnök hozzájáulását igyekszik megnyerni. Azt szeretné elérni, hogy engedélyezhesse a rakétavédelem készenlétbe helyezését – beleértve az Aegis hajókat – ha küszöbönálló rakétaindítást észlelnek [Nem véletlenül nyomják a saját UAV programjukat]. Ilyen előjelnek számít például a rakéták hajtóanyaggal történő feltöltése. Ekkor a védelmi erők támadást intézhetnek minden Japán felé tartó rakéta ellen. Ha nincs egyértelmű jele az indításra készülődésnek, ám a körülmények magas készültségi szintet követelnek, a parancsnok akkor is készültségbe helyezhetné a védelmi rendszert illetve kiadhatná a rakéták elfogását.

Marek Belka lengyel külügyminiszter júliusi távol-keleti látogatásai során több bejelentés is szüleztett védelmi témában:

Gloria Macapagal Arroyo, a Fülöp-szigetek elnökasszonyának bejelentése szerint Lengyelország 140 millió dolláros [~ 27,5 milliárd Forint] hitelt nyújt országának védelmi és rendőrségi felszerelés beszerzésére. Részleteket ugyan még nem tudni, de első körben rendőrségi felszerelések beszerzése tűnik legvalószínűbbnek [kézifegyverek, golyóálló mellények, repülőgép]

Indonézia hasonló, 145 millió dolláros hitelről számolhatott be. Az indonéz rendőrség a pénz neki jutó részéből már meg is rendelt 4 PZL M28 Skytruck rövid le/felszállási képességekkel bíró könnyű teherszállító repülőgépet, 11 PZL Mi-2plus helikoptert és 5 NS-935 őrhajót. A pénz fennmaradó részével a katonaság gazdálkodik. A tervek szerint tengerészeti felderítő és teherszállító repülőre, integrált légvédelmi rendszer illetve nagy hatósugaró radar kerül beszerzésre az összegből. A tárgyalások után a két ország megegyezett, hogy fokozzák együttműködésüket a védelem terén. Az indonéz elnök emellett hangsúlyozta, hogy a két országnak el kéne gondolkoznia a kiválasztott eszközök közös gyártsásán is.

Vasárnap a két nem éppen jó viszonyáról híres szomszéd megállapodott, hogy forró drótot létesít, nehogy tévedéből/engedély nélkül atomháború törjön ki nemzeteik között. Elemzők szerint a szeptemberre megvalósuló kapcsolat hasonló lesz, mint ami a hidegháború ideje alatt Moszkva és Washington között létesült miután már túl sok meleg helyzeten volt túl a két ország. [Hozzáteszem, volt 1 nagyon rázós helyzet, mikor érthetetlen módon senkinek nem jutott eszébe a telefon használata. Erről ennyit, de ez a 3. Világháború peremén cikk…] Mindezek mellett a 2 napos tárgyalások során megállapodás született arról is, hogy ezentul a ballisztikus rakétasztekről is előre értesítik a szomszédot. Ugyan ez eddig is bevett szokás volt, ám nem állt mögötte semmi hivatalos megegyezés. Mindezekre már nagyon nagy szükség volt, lévén a két ország sorsát egy tévedés 3-4 perc alatt örökre megváltoztathatja. Ennyi egy ballisztikus rakéta repülési ideje jelen esetben. Vagyis nagyon-nagyon gyorsan kell cselekedni ilyen esetben.

A 2 napos tárgyalás a tavaly januárban megkezdődött békülési folyamat részét képezte. A pakisztáni delegáció vezetője "egy lépés a helyes irányba"-ként összegezte a találkozót.

Magyar idő szerint vasárnap hajnalban egy Scorpio-45 típusjelzésű brit mélytengeri robot elvágta az Orosz Haditengerészet Csendes-óceáni Flottájának Priz ASZ-28 jelű mélytengeri kutatóhajóra csavarodott 60 tonnás horgony köteleit és egy halászháló maradványaitól is megtisztította az orrát. Ezután a tengeralattjáró önerejéből felemelkedett a felszínre, majd a hét tengerész saját lábán hagyta el a 76 órára "vízi-börtönné" vált mélytengeri kutatóhajójukat. A hírügynökségek jelentései szerint a több, mint 76 órán át a 190 méteres mélységben és 5-10 fokos hőmérsékletben, csak megfázásos és sokkos tünetek jelentkeztek náluk.

Ez a mentés egyébként parázs vitákat szított az orosz katonai vezetés felsőbb köreiben, hogy kellett-e ide külföldi segítséget hívni. Eduard Baltyin tengernagy, a fekete-tengeri flotta volt parancsnoka hibásnak nevezte a hadi tengerészeti erők vezetésének azon döntését, hogy NATO-tagállamoktól kért segítséget. Baltyin úgy vélte, hogy az orosz haditengerészet birtokában lévő mélytengeri robottal meg lehetett és meg kellett volna önerőből oldani a mentést.
"Ez a térség tele van titkokkal, itt fekszik a csendes-óceáni flotta hadászati atom-tengeralattjáróinak legnagyobb támaszpontja, amelyet maguk a NATO-tagállamok is darázsfészeknek neveznek. Titkos kábelek hálózzák be a térséget, és itt állították fel a külföldi tengeralattjárókat észlelő megfigyelő rendszert" – mondta szombaton az admirális, aki szerint "még jó, hogy nem az egész NATO-t hívta meg és vele együtt a Dél-afrikai Szövetséget" a haditengerészet parancsnoksága.
Fjodorov tengernagy viszont kiállt a döntés mellett, s közölte, hogy az amerikai és brit mentőegységek bevonásával nem sértik meg a titoktartást. A Szovjetunió idején ebbe a térségbe valóban nem engedtek be külföldi hajókat, de a hadászati fegyverek korlátozásáról szóló START-I és a START-II szerződések életbe lépésével megváltozott a helyzet. Emellett a batiszkáf nem Oroszország fenségvizeiben, hanem nemzetközi területen vált mozgásképtelenné, így a nemzetközi jog értelmében Oroszország nem korlátozhatja külföldi hajók mozgását ebben a térségben – érvelt Fjodorov admirális.

Én, személy szerint példa nélkül állónak, és emellett igen hasznosnak értékelem azt a döntést, miszerint az orosz haditengerészet egyből nemzetközi segítséget kért. Valószínűleg a brit és amerikai robotok nélkül nem sikerült volna a mentés.
Mellesleg szerintem a haditengerészet egynéhány főmuftija még nem nőtt fel ahhoz, hogy megértse, hét tengerész élete nem presztízskérdés!

Arra azért kíváncsi lennék, vajon ezek után a túlélő tengerészek mernek-e többet tengeralattjáróba ülni… :P

[Források: origo]

A legfrissebb információk szerint halászhálóba gabalyodott és fedélzetén 7 fővel a Berezovaya-öböl [Kamcsatka-félsziget régiója] fenekén, 190 méteres mélységben rekedt egy orosz mini tengeralattjáró. Az oxigéntartalékokkal kapcsolatban korábban ellentmondó információk kerültek napvilágra. A RIA Novosti hírügynökség azt jelentette, hogy a csütörtökön bajba jutott tengeralattjárónak mindössze 24 órára elegendő tartalékai vannak. Az ITAR-TASS hírügynökség későbbi bejelentésében, melyben a védelmi minisztérium egyik szóvívőjét idézték már 5 napos tartalékokról van szó. Az Interfax ma hajnali információi szerint ugyanakkor a Csendes-óceáni Flotta parancsnoka már csak 48 órás készletekről [elektromosság, levegő] számolt be. [A két bejelentés között 35 perc telt el amúgy]

Ezen felül az Interfax értesülései szerint a mentési munkálatokhoz egy másik, a bajba jutottal megegyező egységre lesz szükség. Az ügynökség hozzátette, hogy a térségben van ilyen tengeralattjáró, melnyek felkészítése már megkezdődött.

"A legénység a mélység miatt nem hagyhatja csak úgy el az AS-28-at, hogy csak úgy a felszínre jöjjön." – nyilatkozta a haditengerészet egyik szóvívője. Bejelentése szerint a KIL-168 tengerészeti egység horgonyokkal fésüli a területet. "Ezzel talán sikerül elkapni magát az egységet, vagy a hálót amibe beleakadt, megoldva ezzel a problémát." Összesen 9 egység tartózkodik a térségben.

Update: három japán hadihajó – a Chiyoda nevű tengeralattjáró mentő és 2 aknaszedő – indult meg orosz kérére a mentési munkálatok segítésére. Nem megerősített információk szerint a hajók hétfőn kora hajnalban érik el a régiót. A tengeralattjáró elvileg át tudja vészelni a hétvégét… "Reméljük, hogy nem lesz szükség japán kollégáink segítségére" – nyilatkozta a Csendes-óceáni Flotta parancsnoka.

Update #2: Menetközben az angol kormány is felajánlotta a segítségét. Továbbá az amerikai Csendes-óceáni Flotta a Scorpion nevű táviránytású egységgel járul hozzá a mentéshez, melyet természetesen repülőgéppel szállítanak a térségbe.

14 tengerészgyalogos és a velük tartó tolmács vesztette életét a mai nap folyamán, mikor is járművük mellett bomba robbant Bagdadtól 260 kilométernyire északnyugatra. A jármű egyik utasa sérülésekkel megúszta a robbanást. A mai áldozatokkal együtt 2003 márciusa óta 1811 amerikai katona esett el a közel-keleti országban. A hét során egyébként már 21 katona halt meg különféle támadások során.

A közeli jövőben a mini harctéri UAV-ok mellett egy újabb lehetőség kerülhet a harcoló alakulatok kezébe, hogy megtudhassák, mi a fene is van például a szemközti domb mögött. Az izraeli Rafael Armament Development Authority által kifejlesztett gránátvetőböl kilőhető kompakt felderítő rendszer a Firefly nevet kapta. A 38 mm átmérőjű, 155 mm hosszú, mindössze 145 gramm súlyú lövedék 600 méter távolságba lőhető ki a fegyverre szerelhető, 40mm-es M203 gránátvetőből. Maximum 8 másdodperces útja során a lövedék a képeket a katona PDA-jára küldi vissza [ami onnét persze már továbbítható máshova is].

A Rafael kereskedelmi részlegének vezetője elmondta, hogy a Firefly már túlvan a kritikus technológiai fejlesztések szakaszán, és az év vége felé reményeik szerint már mehet is tesztelésre katonai alakulatokhoz. Jövő év elejétől fontolgatják más nemzetekkel való tesztelést is. "A Firefly-t már bemutattuk néhány külföldi vásárlónknak, és pozitív véleményeket kaptunk."

Békés küldetés – 2005 fedőnéven közös hadgyakorlatot tart Oroszország és Kína mintegy tízezer katonája augusztus 18. és 25. között – jelentette be Vlagyimir Moltyenszkoj vezérezredes, az orosz szárazföldi erők főparancsnok-helyettese kedden Moszkában. Ez az első alkalom, hogy a két szomszédos nagyhatalom közös hadgyakorlatot tart, kiváltva több ország nyugtalanságát.

A szárazföldi, a légi és a haditengerészeti erőket egyaránt megmozgató gyakorlatozás augusztus 18-án kezdődik Vlagyivosztok közelében, majd a Sárga-tengeren és a kínai Santung (Shandong) tartományban folytatódik. A forgatókönyv szerint egy elképzelt harmadik országban etnikai alapú zavargások törnek ki, és két másik feltételezett szomszédos ország csapatai ENSZ-mandátum alapján bevonulnak a válságövezetbe, ahol részt vesznek a szemben álló felek szétválasztásában és a rend helyreállításában.

A hadgyakorlat koordinálásával megbízott Moltyenszkoj altábornagy elmondta, hogy a cél Oroszország és Kína együttműködésének javítása védelmi és biztonsági téren, valamint a nemzetközi terrorizmus és a szélsőségességek elleni küzdelmet szolgáló rendszerük tökéletesítése. Kiemelte, hogy a hadgyakorlatra a Sanghaji Együttműködés Szervezetének keretében kerül sor, s arra meghívást kapott a másik négy tagállam, Kazahsztán, Üzbegisztán, Tádzsikisztán és Kirgizisztán védelmi minisztere is.

Hangsúlyozta, hogy a hadgyakorlat nem irányul harmadik ország ellen, az elképzelt ország egyáltalán nem azonos Tajvannal vagy Észak-Koreával. "Lépéseink nem demonstratív jellegűek. Az a fontos, hogy közösen megoldjuk a hadgyakorlat taktikai feladatait" – mondta az altábornagy.

Elismerve, hogy több külföldi ország, szomszédos államok és nagyhatalmak, egyaránt fokozott érdeklődést tanúsítanak az orosz-kínai hadgyakorlat iránt, rámutatott: Oroszország geopolitikai fekvése előfeltételezi a barátságot szomszédjaival úgy nyugaton, mint keleten. Úgy vélte, az ilyen hadgyakorlatok éppen a stabilitás garanciáját jelentik.

Szergej Ivanov orosz védelmi miniszter korábban ugyancsak azt mondta, hogy a hadgyakorlatnak nem kell nyugtalanítania más országokat. Emlékeztetett arra, hogy Oroszország közös hadgyakorlatokat tart az Egyesült Államokkal, a NATO más vezető országaival, Indiával és Japánnal, nincs tehát semmi ok a Kínával való közös manőverezés elutasítására.

Az izraeli hadsereg megkezdte a bizonyos esetekben akár halálos gumilövedékeinek cseréjét. A gumiburkolatú acéltöltények az elmúlt 2 évtized során több tucat palesztín halálát okozták. A tömörített homokfejű lövedék minden további nélkül kilőhető a hagyományos fegyverekből. Igen fájdalmas, ám jóval veszélytelenebb, lévén úgy lett kialakítva, hogy ne hatoljon át a bőrön. A palesztín tüntetők ellen már bevetett töltényt az izraeli börtönökért felelős hivatal fejlesztette ki.

Condoleza Rice USA külügyminiszter izraeli látogatásakor észrevételezte a Palesztin Nemzeti Hatóság (PNA), hogy nem tudnak a terror elleni küzdelemben részt venni, mert Izrael nem hagyja, hogy az ehhez megfelelő katonai technikai feltételeket megteremthessék maguknak. Egy példával élve közölték, hogy gyakorlatilag palesztin járőrönként 4 darab lőszert tudnak csak kiosztani.
A külügyminiszter nyomást gyakorolt Izraelre, és egyben felkérték a PNA-t, hogy adja le igényeit az amerikai valamint az izraeli hatóságoknak. A lőszeren felül tömegoszlató vízágyúkkal is felszerelhető APC-kre is igényt jelentettek be többek között a palesztinok.
A Gáza-övezetbeli palesztin hatóság 4 brit APC-t már át is vett. Ennek a jelentősége úttörő, ugyanis 300 adományozott kínai és orosz BTR várt már eddig is szállításra. A szállítmányok hamarosan elérhetik Gázát és Ramallahot. Az izraeli kormányzat nem engedélyezte a szállítást. Izrael attól tart, hogy a páncélozott járműveket ellene használják majd fel. Ms. Rice valószínűleg ismét közbe fog avatkozni a kínai Harpy UAV skandallumból kifolyólag hűvös Izraeli-USA viszony miatt.

Az időzítés sem véletlen. Hamarosan megkezdődik a Gázai kivonulás, és a palesztinok az alábbiakat követelik:
– 100 órával az izraeli csapatok bevonulása és az evakuáció megkezdése előtt felfegyverzett palesztin csapatok állásokat foglalhassanak el Gush Katif körül.
– felfegyverzett palesztin csapatok pozicionálása a biztonsági falaknál az evakuálásra kijelölt 21 helyszínen a fosztogatást, rablást, lövöldözést megelőzendő
– Mivel a PNA-nak nem áll rendelkezésére elegendő felfegyerzett csapat ahhoz, hogy ezt az összes helyszínen egyszerre végrehajtsa, szakaszonkénti velük koordinált végrehajtást, és előzetes egyeztetéseket kérnek.
Izrael messzemenőleg ellenzi ezek teljesítését, mert fegyveres összeütközésekhez, illetve terrorista támadások kivitelezésére adnak lehetőséget álláspontjuk szerint.