HTKA – Haditechnikai Kerekasztal

Havril András vezérezredes, a HM Honvéd Vezérkar főnöke Dragan Paskas altábornagy, a szerb–montenegrói haderő vezérkari főnöke meghívására – október 11-én, kedden – hivatalos határ menti találkozón Szabadkán tárgyalt vendéglátójával. A két ország vezérkari főnökei szakértők részvételével megbeszéléseket folytattak a kétoldalú katonai kapcsolatok alakulásáról, és véleményt cseréltek a haderő-átalakításban szerzett nemzeti tapasztalataikról.

A magyar vezérkari főnök tájékoztatta partnerét, hogy milyen feladatai vannak a Magyar Honvédségnek természeti katasztrófák és elemi csapások okozta károk elhárításában, a nemzetközi terrorizmus elleni harcban, valamint arról hogyan vesznek részt katonáink békemissziós műveletekben. A tárgyalások programjában szerepelt a magyar haderő euró-atlanti csatlakozásra történt felkészülésének néhány fontos kérdése is.

(Forrás: HM honlapja)

A Biztonságpolitikai és Honvédelmi Kutatások Központja és a Fiatal Biztonságpolitikusok Fóruma 2005. október 19-ei rendezvényén, szakértők bevonásával vizsgálja az észak-kelet afrikai térség (Szudán) jelenét és jövőjét, amelyre minden érdeklődőt szívesen lát.

Elérhetőségek: 1054 Budapest, Alkotmány utca 15.
Telefon/fax: 269 07 54,
email: [email protected]
honlap: www.bhkka.hu
honlap: www.kihivas.com

Egyébként akit érdekel ez a térség, annak ajánlom ezt a cikket: Vass András – Szudán

Ez a kérdés azután merült fel, hogy a pakisztáni kormány felkérte a NATO-t, hogy küldjön a térségbe nehéz szállítóhelikoptereket, és élelmiszerszállítmányokat.

Egyébként ha küldenek, akkor az a legvalószínübb, hogy a szomszédos afganisztánban állomásozó NATO által vezettett egyesített biztonsági erő, az ISAF által használt eszközök egy részét küldik el.

Ma magyarország jelenlegi légtérvédelmi állapotáról tart ülést a honvédelmi bizottság, a sajtó teljes kizárása mellett.

Az ülést Simicsko András, a bizottság alelnöke kezdeményezte, tudniillik szeretné tudni, hogy a tavaszi emlékezetes légtérhiányosságokat felmérő repülés után milyen ellenintézkedéseket tettek.

(Egyébként tavasszal Vári Gyula volt vadászpilóta déli irányból egy kisrepülőgéppel, alacsonyan behatolt a magyar légtérbe. A légvédelem a gépet csak Dunaújvárosnál észlelte, ami mint tudjuk, már túl van Pakson is.)

A Pentagon Fejlett Védelmi Kutatási Projekt Ügynöksége, azaz a DARPA egy új anti-torpedó rendszeren kifejelsztésén dolgozik. Az elképzelés szerint a hajók mindkét, vízvonal alatti oldala 360 db 1m²-es jelátalakítóval – lényegében egyfajta hangszóróval – lenne felszerelve, melyek összehangolása esetén olyan intenzív hullámot képes útjára indítani a hajó, mely akár a torpedó felrobbanásához, de legalább a semlegesítéséhez elegendő.

Említve lett itt a hangszóró. Nos igazából ezek nem a megszokott membrános hangszórókhoz hasonlítandók, lévén közepükön egy faltörő koshoz hasonlítható, henger alakú armatúra található, melyet elektromágnesek mozgatnak kifelé nagy sebességgel, lökéshullámot generálva. A 6 sorban elhelyezett 60 hullámkeltő együttes bekapcsolása esetén a "pusztító lökéshullám képes semlegesíteni egy torpedót" – áll a DARPA bejelentésében.

Perpillanat ennyi információ áll rendelkezésre. Mindenesetre nem lennék delfin, egy ilyen védelmi rendszert aktiváló hajó közelében…

Az elmúlt héten magyar miniszterelnöki delegáció tett látogatást az Amerikai Egyesült Államokban. A Gyurcsány Ferenc miniszterelnök vezette küldöttségnek tagja volt Juhász Ferenc honvédelmi miniszter is.

A gazdasági és világpolitikai kérdéseken volt a hangsúly George W. Bush amerikai elnök és Gyurcsány Ferenc magyar kormányfő ötvenperces fehér házi megbeszélésén. Az ovális irodában a sajtónak nyilatkozva a miniszterelnök elmondta: a látogatásnak az volt a célja, hogy megerősítsék a két ország barátságát és azt, hogy közös dolgaink vannak a világban: fenntartani a stabilitást, és ebben a feladatban Magyarország nemcsak szövetségese, hanem barátja is az Egyesült Államoknak.

Juhász Ferenc honvédelmi miniszter találkozott az amerikai védelmi miniszterrel, akivel a két ország közötti katonai kapcsolatokat és az együttműködés kérdéseit vitatták meg. A Donald Rumsfeld védelmi miniszterrel folytatott tárgyalásait összegezve Juhász Ferenc hangsúlyozta: az amerikai fél tudomásul vette, hogy Magyarország az EU-csatlakozással járó kiadások miatt nem tud nagyobb részt vállalni a közös védelmi költségekben. Mindemellett biztosította amerikai kollégáját: hazánk átcsoportosítások révén vállalja, hogy teljesíti vállalt NATO-kötelezettségeit, kérve azonban az Egyesült Államok segítségét az afganisztáni szerepvállalásunk végrehajtásához és a Gripen vadászgépek fegyverzetének beszerzéséhez.
( Bekukkantok a militarypapers.hu csodálotason jó képeket tartalmazó Jas-39 Gripen képtárába )

[center][/center]

A honvédelmi miniszter egyik nyilatkozatában elmondta: végig a miniszterelnök úr programjában vett részt Washingtonban, ám eközben a Pentagonban tett látogatásakor meglepetésként érte, hogy nemcsak Rumsfeld fogadta őket, hanem Henry Kissingerrel is találkozott.

Washingtonban nagyra értékelték, hogy hazánk teljesíti iraki és afganisztáni vállalásait. Magyarországnak már nem kell bizonygatnia szövetségesi elkötelezettségét. Az EU- és NATO-tag Magyarország regionális központként kínálkozik az amerikai tőke számára, s közepes uniós tagállamként szívesen ajánlkozik közvetítői szerepre a transzatlanti kapcsolatok megerősítésében.

(Írta: M. T. Gy. , Fotó: Rétfalvi Attila , HM honlapja)

Iraki felkelők újabb támadássorozatot indítottak hétfőn, öt nappal az iraki alkotmányról tartandó népszavazás előtt amerikai katonák és az iraki fegyveres erők tagjai ellen.

Bagdadban, Kirkukban és Moszulban összesen 13 ember, köztük egy amerikai katona életét oltották ki öngyilkos merényletek, út szélén elhelyezett pokolgépek és orvlövészek golyói. Támadás érte Bagdadban az Arab Liga tíztagú küldöttségét szállító konvojt is, de egyelőre ellentmondóak az értesülések arról, hogy vannak-e áldozatai a merényletnek. Egyes források három agyonlőtt rendőrről és hat sebesült testőrről tudnak, más jelentések szerint sérültek sincsenek.

(uno.hu)

A szerbia-montenegrói államfő budapesti látogatásának hetében hazánk vendége volt a szomszédos állam tartalékosainak küldöttsége is. A Magyar Tartalékosok Szövetségének (Matasz) meghívására október elején két napot töltött Magyarországon a Szerbia-Montenegrói Tartalékos Tisztek és Tiszthelyettesek Szövetségének delegációja, Prof. dr. Sinisa Borovic tábornok, a szervezet elnöke vezetésével. A küldöttség tagja volt dr. Milorad Drobac nyugállományú ezredes, a Szerb Köztársaság tartalékosainak elnöke, valamint Kovács Imre nyugállományú alezredes, a szabadkai körzet tartalékosainak elnöke is.

A budapesti tárgyaláson Borszéki Tivadar nyugállományú vezérőrnagy, a Matasz elnöke tájékoztatta a vendégeket a magyar társadalmi szervezet helyzetéről, nemzetközi kapcsolatairól. Borovic tábornok elmondta, a szerbia-montenegrói szervezet elődje az 1870-es években jött létre, s mindig is nagy népszerűségnek örvendett. A szövetégnek ma mintegy 260 ezer tagja van, s működésének feltételeit a védelmi minisztérium költségvetési forrásokból biztosítja.

A két szövetség elnökségének képviselői tárgyalásokat folytattak a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeiről. A határ menti együttműködés – a Matasz Csongrád megyei és a szerbiai szövetség subuticai szervezete között – már eddig is szép eredményeket hozott, s a kétnapos program során, a vendégek szegedi látogatása során hivatalos megállapodás formájában újabb megerősítést nyert.

A budapesti tárgyalásokon a felek megállapodtak, hogy a két országos szervezet együttműködési szerződésének aláírására a jövő esztendő hasonló időszakában kerül sor.
A szerbia-montenegrói küldöttséget hivatalában fogadta Mikita János mérnök-altábornagy, vezérkarifőnök-helyettes. A látogatás során Borovic tábornok a tartalékos szövetség által alapított kitüntetést adott át a vezérkarifőnök-helyettesnek, valamint a Matasz elnökének.
A budapesti program záró vacsoráján részt vett dr. Deák János nyugállományú vezérezredes, a Matasz tiszteletbeli elnöke is.

(HM honlapja)

Az MH Katonai Rendfenntartó Kontingens (KRK) állományában szolgálatot teljesítő 11. Hunyadi Mátyás Harckocsizászlóalj katonái 2005. szeptember 26–30 között sikeresen végrehajtották a CROSS ROAD 2 műveletben kapott feladatot, amelynek célja Bosznia-Hercegovina és Montenegró közötti délkeleti határátkelőhelyek forgalom ellenőrzése volt, valamint a térségében található csempészútvonalak felderítése és megfigyelése a helyi határvédelmi erőkkel szoros együttműködésben.

[center][/center]
A CROSS ROAD 2 művelet több szempontból is jelentős változásokat hozott a század eddigi alkalmazásához képest: egyrészt a század önállóan látta el feladatát, nem került nemzetközi katonai kötelék alárendeltségébe – mint az eddigi műveletek alkalmával. Mindez azt bizonyítja, hogy a magyar század nemzetközi környezetben mind kötelékben, mind pedig önállóan is megállja a helyét. Újdonságnak az is, hogy szeptember vége óta egy román szakasz is a magyar század alárendeltségébe tartozik, és együttes alkalmazásukra most először került sor. A század parancsnoka kifejtette, hogy az együttműködést nehezítették a nyelvi problémák mindkét oldalról, de a feladatok ellátása szakmai szempontból mindvégig zavartalan volt.

Megnyugtató volt, hogy a határforgalom szigorított ellenőrzése során – az átvizsgált 403 jármű és 722 személy közül – az alegység illegális szállítmányt, illetve csempészárukat nem talált.

(Szerencse Renáta százados , HM honlapja)

Karel Kuehnl cseh védelmi miniszter bejelentése szerint Prága fegyvereket és egyenruhákat küld Iraknak, hogy "segítse az országot kultúrális örökségeinek megőrzésében". A szerződést ma írta alá a két ország. Az 1500 kiszuperált géppisztoly, 50 géppuska és 1500 katonai egyenruha összértéke 1 millió Korona, azaz cirka 8 és fél millió Forint körül alakul.

Irak csehországi nagykövete Zia Hadi Mahmood Dabas, elmondta az újságíróknak, hogy a fegyverek és egyenruhák főleg humanitáriánus célokra lettek szánva, nem pedig katonai használatra, és az irakiak moráljának növelése a céljuk. "Nem becsülhető meg ezen szerződés értéke, ez egy hatalmas morális támogatás az iraki népnek." – nyilatkozta az újságíróknak.

Irak több ezer éves kulturális emlékhelyei egyébként igencsak rászorulnak a katonai védelemre, lévén már sokat kifosztottak és sok meg is sérült Hussein bukása óta.

A cseh kormányzat iraki helyreállításra előirányzott 78 millió dollárjából [~ 16 milliárd Ft] eddig humanitáriánus segítségnyújtás, a basra-i cseh tábori kórház, iraki rendőrök képzése és most a kultúrális örökségek védelme valósult meg.