Az ausztrál kormányzat mai bejelentése szerint nem látja akadályát, hogy uránt exportáljon az energiaéhes ázsiai országba, ha Kína szerződésben vállalja, hogy az így szerzett urániumot kizárólagosan a civil szektor hasznosítja. Alexander Downer külügyminiszter bejelentése szerint Peking már korábban, Februárban felvetette Ausztráliában végzendő kutatási és kitermelési javaslatát. Ám a javaslatnak elöbb átt kell mennie a küldöldi befektetéseket elbíráló bizottságon, valamint a biztonsági előírásoknak is meg kell köttetniük.
"Nem exportálunk urániumot Kínába semmilyen katonai célra. Ez alatt nem csak a nukleáris fegyvereket értjük, hanem a katonai járművekben történő felhasználást is" – nyilatkozta Downer a nemzeti rádióban.
A hihetetlen energiaéhes Kína mint említettem még februárban tette fel a kérdést a Pekingben tárgyaló ausztrál küldöttségnek. A javaslat ma került nyilvánosságra a The Age újság által, amit a külügy aztán meg is erősített. Downer külügyminiszter egyébként az év korábbi részében tett olyan javaslatot, hogy a kormányztanak növelnie kéne az uránium exportot, főleg az ázsiai régió olyan országaiba, mint Kína, Dél-Korea és India.
A becslések szerint Ausztrália rendelkezik a világ urántartalékainak 40%-val. Ehhez 3 működő uránbánya társul – 2 dél Ausztráliában egy pedig az Északi Területeken. Az országnak ugyanakkor nincs nukleáris energiaiparja. A tavalyi évben Ausztrália 9648 tonna uránt exportált. A termelés 39% az Egyesült Államokba, 25%-25%-a Japánba és az EU-ba, 10%-a Dél-Koreába és 1%-a Kanadába került exportra.
A balközép munkáspárt újabb uránbányák megnyitása ellen foglalt állást. Ugyanakkor a megfelelő szabályozás mellett nincs ellenvetésük az export ellen. "Bőven van lehetőségük a meglévő bányáinkból uránhoz jutni." – nyilatkozta a párt elnöke. Ugyanakkor a konzervatív John Howard miniszterelenök kormányzata augusztusban megszerezte az Ézsaki Területeken az urániumbányászat felügyeletének jogát, így kiadhat kutatási és kitermelési jogot. A külügyminiszter véleménye szerint ha a bányászati megkötések feloldódnának, akkor semmi akadálya nem lenne, hogy kínai cégek fektessenek be az ausztrál iparba.
"Ha a munkáspárt megváltoztatná a hozzáállását, ha meglennének a biztonsági szerződések és ha a vizsgálóbizottság elfogadná a beruházást, akkor megtehetnék." – mondta.
Ugyanakkor ha a kínaiak saját bányákat üzemeltethetnének, nehéz lenne ellenőrizni az urán felhasználását. Legalábbis néhányan ezen a véleményen vannak. Ugyanis így Kína saját tartalékait hasznosíthatná katonai célokra.
![]("staff/news/mataszkupa_p.jpg")
[/center]