A Vandenberg légibázisról a napokban – október 19 – emelkedett magasba az utolsó Titan rakéta, amivel lezárult a rakétacsalád közel fél évszázados története. A Titan 4B utolsó feladata egy szupertitkos kémműhold pályára állítása volt, amit sikeresen teljesített is.
E hónapban 50 éve, hogy megkezdődött a Titan-I fejlesztése. A folyékony hajtóanyagú rakétát természetesen nem békés célokra szánták, hiszen mind a Titan-I, mind utódja a Titan-II – mely egyben az USA legnagyobb interkontinentális ballisztikus rakátája volt – nukleáris robbanótöltetek célbajuttatására terveztetett. Ugyanakkor a Titan-II módosított változata később a Gemini program hordozórakétájává vált, későbbi változatait pedig széles körben használták például (kém)műholdak űrbe juttatására. De Titan nevéhez kapcsolható a Viking szondák űrbe juttatása is.
A 2004-re már csak 3 Titan 4 volt tartalékban és többet nem is rendeltek. Ez a készlet most fogyott el. A rakétacsalád jelenlegi tulajdonosa a Lockheed-Martin úgy döntött, hogy a drágább Titan helyett inkább az Atlas 5 és a Delta IV rakétékat favorizálja. Az elmúlt fél évszázad során 368 Titan emelkedett a magasba. [A Vandenberg légibázisról 200, míg Cape Canaveral-ről 168.]