HTKA – Haditechnikai Kerekasztal

Az MH 64. Boconádi Szabó József Logisztikai Ezred november 9-én közlekedésbiztonsági nap keretében készítette fel gépjárművezetőit a téli időjárásból adódó körülményekre. Az ezred állományában igen sok gépjárművezető teljesít szolgálatot. A technikai eszközök felkészítése mellett ugyanolyan fontos a személyi állomány felkészítése is. Ennek érdekében az ezred – együttműködve Kaposvár Megyei Jogú Város Rendőrkapitányságával – közlekedésbiztonsági napot tartott a járművezetőknek.

Nagy Zsolt rendőr főhadnagy a Közlekedésbiztonsági Osztály munkatársa tartott előadást a témáról, a közlekedésbiztonsági szabályokról, a KRESZ aktualitásiról, kiegészítve két film vetítésével, illetve egy tesztlap kitöltetésével és annak értékelésével. Az előadás végén a felmerült kérdésekre is válaszolt a szakember. A visszajelzések, a gépjárművezetők nagy érdeklődése alapján elmondható, hogy a nap sikeres volt.

Kátai Róbert , Honvédselem Online

Havril András vezérezredes, a HM Honvéd Vezérkar főnöke és Győrössy Ferenc altábornagy, az MH szárazföldi erőinek parancsnoka értékelte a Magyar Honvédség idei legnagyobb gyakorlatát. A hódmezővásárhelyi laktanyában november 8-án megtartott értékelésen ott voltak a gyakorlaton részt vett alakulatok parancsnokai. Bevezetőjében Havril András vezérezredes kiemelte, hogy a Bevetési Irány 2005 egyik legfontosabb kérdése az volt, hogy miként tudnak együttműködni a szárazföldi erők, valamint a légierő és a logisztikai alakulatok. A gyakorlat bebizonyította, hogy sikeresen.

Emellett a Bevetési Irány 2005-ön azt is sikerült bemutatni, hogy a Magyar Honvédség jelenleg milyen képességekkel rendelkezik. Győrössy Ferenc altábornagy értékelésében elmondta: a gyakorlaton több mint 1600 katona, 376 harc-, és gépjármű, valamint 18 különböző légijármű vett részt. A kijelölt alakulatok kombinált közúti és vasúti szállítással jutottak el laktanyájukból a gyakorlat helyszínére.

A továbbiakban Győrössy altábornagy a gyakorlat szervezését, a kitelepülést megelőző számítógéppel támogatott parancsnoki és törzsvezetési gyakorlatot, illetve a feladat végrehajtást értékelte. Hangsúlyozta: a szeptember 13-i szakmai napon, és a szeptember 15-i fő látogatói napon a Magyar Köztársaság vezető politikusai, és a társadalmi szervezetek képviselői is megbizonyosodhattak arról, hogy a katonák képesek feladataik végrehatására. A szárazföldi erők parancsnoka elmondta: a Bevetési Irány 2005-ön sikerült teljesíteni a kitűzött célokat, így a gyakorlatot összességében jóra értékelte Győrössy Ferenc altábornagy.

Szűcs László , Honvédelem Online

És akit jobban érdekel, az a részletek-re kattinta egy másik hírt is átböngészhet!

November 5-én a Honvédelmi Minisztériumban került sor külföldi missziókban szolgált katonák visszafogadó ünnepségére. Dr. Isaszegi János mérnök vezérőrnagy, a HM HVK Műveleti Főcsoportfőnökség (HM HVK MFCSF) főcsoportfőnöke köszönetet mondott kiemelkedő munkájukért és átadta a Békefenntartásért Szolgálati Jelet az Irakban, Grúziában és a Sínai-félszigeten szolgált tiszteknek és tiszthelyetteseknek.

A tábornok hangsúlyozta, hogy Magyarország, a Magyar Honvédség kiemelkedő feladatai közé tartozik a békemissziókban való szerepvállalás és hozzátette: örül, hogy elismerő visszajelzéseket kap a magyar katonák feletteseitől. Beszédében rámutatott arra, hogy a többen már nem először szolgáltak misszióban, ezért kérte a kitüntetetteket, hogy osszák meg tapasztalataikat társaikkal. A továbbiakban megköszönte a koordinálást végző HM HVK MFCSF Békeműveleti és Válságkezelési Osztály munkáját.

Elismerésben részesültek

A Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Erők (ISAF, Afganisztán) békefenntartói állományában szolgált: Molnár József százados, Bocskai Dániel főhadnagy, Tokoviczné Valastyán Eszter főtörzsőrmester, Varga Orsolya főtörzsőrmester, Dallos Renáta törzsőrmester. Az ENSZ BT által létrehozott a grúziai tűzszünet betartását ellenőrző fegyver nélküli szolgálatot teljesítő ENSZ megfigyelői állományában (UNOMIG, Grúzia) szolgált: Petrovics János őrnagy A Sínai- félszigeten állomásozó Többnemzetiségű Erők és Megfigyelők békefenntartói állományában szolgált: Kovács Balázs százados.

Honvédelem Onlinne

A háborúk és természeti katasztrófáktól sújtott Afganisztán elindult a fejlődés útján. Az első demokratikus választások után az ország nagy részében stabilizálódott a helyzet, a külföldre menekült afgánok tömegesen térnek haza, egyetemek, iskolák épülnek, a nagyobb városokban megtöbbszöröződött a lakosság létszáma. Az egykor virágzó fővárosnak Kabulnak az ötvenes években mintegy 750 000 lakosa volt, ma a városban – a menekültekkel együtt – több mint 3.9 millióan élnek. Ez a népességnövekedés alapjában rázta meg a kabuli közigazgatási rendszert, a városvezetést eddig nem ismert kihívások elé állította.

Az új Kabul, mind méretében, mind lakosainak számában kinőtte régi infrastruktúrájának kereteit, így például a korábbi mezőgazdasági területek ma a főváros új kerületeit képezik (Paghman, Musayi, Chahar Asiab). A táli uralom alatt a hadurak hatalomért folytatott harcaiban a korábbi infrastruktúra megsemmisült, s ezt tovább súlyosbította a globális felmelegedés okozta aszály. Mindezen problémák együttese a nemzetközi szervezetek összefogott segítségét sürgeti, a lakosság mindennapi túléléséhez szükséges alapvető igények kielégítése (ivóvíz, élelem, biztonság) a legfontosabb feladat ma Afganisztánban.

Az ENSZ 2001. december 6-ai bonni megállapodás alapján létrehozott ISAF-erők (Nemzetközi Biztonságtámogató Erők) fő feladata az afgán kormány támogatása, és minthogy az állam egyik fő támasztópillére egy jól működő rendőri erő megléte, így az ISAF számára is létfontosságú, hogy az afgán rendőrség önállóan képes legyen fenntartani a rendet és a biztonságot. Az Afganisztánban állomásozó magyar kontingens (az ISAF KMNB 3.
Zászlóalj-harccsoport alárendeltségében) a biztonságos átmenetet elősegítő folyamatban vállal oroszlánszerepet a rendvédelmi erők megerősítésével. Ehhez a munkához nyújt segítséget a szintén Kabulban dolgozó háromfős magyar CIMIC-csoport; kapcsolatrendszerével anyagi eszközöket biztosít a különböző kiképzések megtartásához, illetve a rendőrök biztonságos szolgálatellátásához.

Ezen feladatok szellemében az MH Könnyűgyalogszázad 2005. augusztus 31-től október 24-ig rendőri kiképzést szervezett és tartott Kabul város 6. közigazgatási területén (mely a magyar század felelőségi körzete) dolgozó rendőrök számára. A kiképzés alapját szolgálta annak a hosszú távú programnak, melynek során a kabuli rendőrök megtanulhatják, hogyan léphetnek fel hatékonyabban és szervezettebben a bűnözés ellen, illetve miként tudják biztosítani azt a békét és nyugalmat, mely elengedhetetlenül szükséges a főváros békés és demokratikus fejlődéséhez.

A kiképzés megszervezéséért és lebonyolításáért felelős Lázár Tibor hadnagy (3 danos kyokushin karate mester) az MH Könnyűgyalogszázad 1. szakasz parancsnoka elmondta, hogy a kiképzés sikeres volt, a hallgatók aktívan vettek részt a különböző foglalkozásokon, melyek során megtanulták az elsősegély, az önvédelmi harc, a térképolvasás alapjait, a gépkocsi átvizsgálás folyamatát, a gyalogos járőrözés szabályait, illetve VIP személyek védelmének megszervezését és kísérését. A kiképzés résztvevői nemcsak elméleti oktatásban részesültek, hanem éles helyzetben is gyakoroltak a magyar század katonáival közösen, így például gépjármű ellenőrző áteresztő pontot üzemeltettek Kabul belvárosában.

A kiképzés végén Halász István százados a Könnyűgyalogszázad parancsnoka és Ghulam Haider tábornok, Kabul város 6. közigazgatási területének rendőrfőnöke oklevelet, illetve 100 darab zseblámpát nyújtott át a sikeresen levizsgázó rendőröknek. A tábornok beszédében kifejezte elismerését a magyar század katonáinak és megköszönte munkájukat. A tanfolyam sikeres zárása után az MH Könnyűgyalogszázad folytatja a további magyar felelőségi területen dolgozó rendőrök kiképzését.

Gasparics Zalán százados , Honvédelem Online

Ünnepélyes keretek között került sor a MH 43. Vezetéstámogató Zászlóalj szervezetéből a MH Híradó és Informatikai Parancsnokság (MH HIP) állományába átkerülő Területi Hírközpont katonái búcsúztatására. November 2-án Révész Gyula mérnök alezredes, parancsnok búcsúztatta a Területi Hírközpont katonáit, akik feladatukat a továbbiakban az MH HIP kötelékében végzik. A parancsnok a Területi Hírközpont áldozatos munkáját megköszönve, mindenkinek további sikereket kívánt az új beosztásában.

[center]
Katt a képre a nagyításhoz![/center]

Sipos József , Kép: Ruskovics István , Honvédelem Online

A „Felderítők Társasága” november 4-én tartotta alakuló ülését a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen. A társaság a nemzeti, a katonai, ezen belül a felderítő hagyományok ápolása mellett a felderítés magyarországi történetének tudományos igényű feldolgozását, a hagyományos katonai értékek – a bajtársiasság, a hon védelme iránti elkötelezettség – megőrzését jelölte meg tevékenységének alapjaként. A jelenlévők az alapító közgyűlést megelőző időszakra előkészítő bizottságot választottak, amelynek elnökéül dr. Tömösváry Zsigmond nyugállományú dandártábornokot kérték fel.

Honvédelem Online

Néhány évvel ezelőtt ez a kérdés nevetségesnek tűnt. Nemcsak a hadsereg berkeiben, de a társadalom jelentős részében is. Hiszen a korábbi évtizedek alatt a felnövekvő nemzedékek tagjaiban úgy rögződött, hogy minden sorkatonai szolgálatot teljesített férfi tartalékosként várhatta a hadsereg esetleges megszólítását kiképzésen, gyakorlaton való részvételre. Ma ez a kérdés – az érvényben lévő jogszabályok alapján – felvetődhet. A törvény szövegéből kimaradtak a tartalékosokra vonatkozó parancsok, az önkéntesség ezen a területen is meghatározóvá vált.

A lakosság széles tömegei gondolják úgy, hogy az önkéntes haderő mögött szükség van egy társadalmi erőre, amely – szükség esetén – gyorsan, alapkiképzettséggel felvértezve rendelkezésre áll a hon- vagy katasztrófák elleni védelem feladataira. Ezt a vélekedést erősíti, hogy a NATO-országokban mindenütt fontos tényezőként kezelik a kiképzett, bevethető tartalékerőt. Sőt minél kisebb a haderő, annál több gondot fordítanak a stabil háttérre.

A megoldás alapvető kérdései sorakoznak a Magyar Tartalékosok Szövetségének közelgő közgyűlése előtt. A több mint 4 éve alakult és egyre jobban működő társadalmi szervezet legfontosabb feladatának tekinti, hogy a honvédség vonzáskörében, a honvédelem feladatainak támogatásaként összekapcsolja a katonákat, a katonai szervezeteket a tenni akaró állampolgárokkal, helyi és területi társadalmi szervezetekkel.

A közgyűlésen összegezik azokat a szellemi és fizikai erőfeszítéseket, cselekvési programokat, amelyek alapján az elmúlt időszakban sikeresen teljesítették hazai és nemzetközi célkitűzéseiket. Megvitatják a jövő feladatait, melyek közül első helyen áll a törvényi háttér "kialakítása, átalakítása" a haderő tartalékerejének biztosítása érdekében.

Fontos feladat meghatározni azon formákat és módszereket, programokat, amelyekkel a haderőben rövidebb-hosszabb időt eltöltött szerződéses és hivatásos katonákat a kiválásuk után össze lehet fogni, az összetartozás-tudatot fenn lehet bennük tartani, valamint a fiatal, hadsereg iránt érdeklődőket fel lehet készíteni az önkéntes haderő utánpótlási igényeinek kielégítésére.

Nem szabad elhanyagolni a "veteránokkal" való foglalkozást sem. Magyarországon veteránszövetség nem alakult, több társadalmi szervezet tömörít – valamilyen szempontból – katonaviselteket. De mi lesz azokkal a nőkkel, férfiakkal, akik szerződésesként ma is szolgálatot teljesítenek például Afganisztánban, voltak Irakban, Kuvaitban, vagy máshol a világban? Őket is meg kellene szólítani, hiszen különleges kiképzésben részesültek, speciális tapasztalatok birtokába kerültek.

A közgyűlés kiemelt napirendje lesz az országos vezetés megújítása. Ilyen "képlékeny" átmeneti időszakban megnő a fontossága a menedzser szerepének. Olyan vezetőt és elnökségi tagokat kell választani, akik értik a haderő mai helyzetét, ismerik a következő évek célkitűzéseit, feladatait, megtalálják a közös hangot, közös nevezőt a HM és a HVK vezetőivel, el tudják fogadtatni a MATASZ-t, sikeresen pályáznak az elnyerhető pénzügyi támogatásokra, és jól mozgósítanak a közösen meghatározott, elfogadott programokra. A sikeres, jól dolgozó MATASZ fontos a HM és a hadsereg számára is. Olyan erős támogatottságot kap a társadalom egy részétől, amelynek erővonalai eljutnak a megyékbe, városokba, falvakba, az ország minden szögletébe. Ezért érdemes dolgozni!

Takács Ferenc nyugállományú ezredes , Honvédelem Online

2005. október 27. Párizs. Bouna Traore és Ziad Benna egy trafóházban áramütés által halálukat lelik. Erre a két névre még sokáig fognak emlékezni Franciaországban.
A külső gettósodott, volt gyarmatokról bevándoroltak által lakott negyedekből azóta gyűrűzik az elégedetlenség, az erőszak, a düh, és a pusztítani vágyás. Már nem csak más városrészekbe, hanem a Szajnán 120 kilóméterrel lentebb eső Rouen városában, a német határon Strasbourgban, valamint a svájci Genftől 110 kilóméterre/az olasz határtól pedig 150 kilóméterre lévő Lyonban is folyik a dühödt pusztítás.
A vezetés egyelőre cselekvésképtelen, azt várják, hogy majd maguktól lehiggadnak az emberek, és alábbhagy az erőszakhullám. Ez a hozzáállás, vagy inkább szép álom mára szertefoszlott. Szombatra virradólag 900 autót gyújtottak fel a zavargók. Vagy hívjuk ezt már inkább Intifádának? Amikor az ember az egyik csatornán nézi az egyik képet, ahogy egy égő zsinagóga körül a tömeg Allah Akbar-t kiált, inkább ez jut az eszébe. A kép azonban kontrasztos, a másik bejátszáson a dühöngő tömeg és a rendőralakulatok közé állnak a vallásosak ugyanezt skandálva, mintha a tettlegességtől tartanák vissza a tömeget. A mai napra virradó pusztítás még a korábbiakat is "felülmúlta" – időközben megérkezett a hivatalos szám: 1300 autó.
A német sajtó közben arról próbálja győzködni a lakosságot, hogy ez Németországban nem fordulhat elő. Mindenesetre a határ közvetlen túloldalán is tombol már a jelenség, a Strasbourg feletti füstoszlopok már szabad szemmel is jól láthatóak Németországban… talán ma ismét tárgyalnak a hadsereg bevetéséről.
2005.XI.6.11:00 Kiegészítés: Már Dijon, Marseilles és Toulouse is gócpontokká váltak (ld utolsó linkek), valamint a németországi Bréma kikötőváros Huchting negyedében 6 autó és egy iskola borult mára virradólag lángokba.

[size=7]<Deutsche Welle, Redstate, Guardian, RNZ , HVG >[/size]

A Focus hírmagazin értesülései szerint Berlin több német céget is figyelmeztetett, hogy német csúcstechnológia került nem megfelelő kezekbe.

"Orosz cégeknek és kutatóintézeteknek – teljesen legális – keretek között eladott csúcstechnológiák kerültek továbbításra iráni és szíriai rakétafejlesztő központokba" – áll a "számos német cégnek" küldött levélből kiollózott idézet az újságban.

Az állítások alapján Irán német technológiát használt a Shahab-3 ballisztikus rakátájának meghajtó és vezérlő rendszerében. Szíria pedig a kiöregedett Scud rakétáinak modernizálásához vett igénybe íly módon némi segítséget. A figyelmeztető levél 15 moszkvai, szent-pétervári és samara-i céget és intézetet nevez meg az üggyel kapcsolatban.

Az önkéntes haderőre történő áttérés egy éves születésnapja (november 3-a) kapcsán joggal merülhet fel a kérdés a civil lakosság körében: mit is csinálnak a katonai szolgálatot önként vállalók abban az időszakban, amikor éppen nem készülnek missziós feladatokra vagy éppen nem határainkon túl teljesítenek szolgálatot? Erre a kérdésre korábban elég sokan tudták a választ, hiszen szinte minden családban akadt olyan hozzátartozó vagy ismerős, aki éppen kötelező sorkatonai szolgálatát töltötte a hadseregben. Ez a helyzet ugyanakkor már egy éve gyökeresen megváltozott.

Részben ezért is tartottak november 3-án szakharcászati bemutatót a civil és a katonai sajtó képviselőinek a tatai MH 25. Klapka György Könnyűlövész Dandár, 1. Könnyűlövész-zászlóaljának katonái.

A bemutató első mozzanata a helységharc: épületbe való behatolás, az épületben tartózkodó őrök gyors, szakszerű, és kellő határozottsággal való semlegesítése. Az úgynevezett „szalagszobás” bemutató után komplex harccselekményt is imitáltak a katonák, akik Lippai Péter alezredes, zászlóaljparancsnok szerint – bár mindig mindenen lehet mit csiszolni – jól oldották meg a feladatot. – Ez a bemutató abból a szempontból is fontos, hogy a látogatók tudjanak különbséget tenni a korábban itt állomásozó gépesített fegyvernemi kultúra, illetőleg a könnyűlövész kultúra között. – fogalmazott a zászlóaljparancsnok.

A bemutató második fázisában a légi mozgékonysági műveletek alapfoglalkozását hajtották végre, ahol két Mi-17-es szállító helikopter játszotta a főszerepet. Éles helyzetet megközelítő körülmények között gyakorolták a helikopter gyors elhagyásának és az abba való beszállás technikáit. A szakharcászati foglalkozás zárásaként – Tardos térségében – hegyi kiképzés szerepelt a programban, ahol alapvető csomózási és mászási technikákat figyelhettünk meg.

A zászlóalj nagy része júliusban érkezett haza a KFOR-misszióból és jelenleg az úgynevezett „sárga” kiképzési időszak szerint végzi feladatait. Ez a periódus elsősorban a katonák regenerálódására, illetve át- és továbbképzésre szolgál. A hazatért állomány egy része rövid pihenő után különböző tanfolyamokon (nyelvtanfolyam, vezetési tanfolyam) vesz részt, de természetesen egyéb kiegészítő képzésre – például egészségügyi, vegyivédelmi, túlélési, közelharc és mesterlövész tanfolyamra – is lehetőség van.

Az 1. Könnyűlövész-zászlóaljnál szeptember hónapban a rajparancsnokokat képezték ki, a lövésszázadok felkészítése október másodikán kezdődött és tíz napos ciklusokban jelenleg is tart.

[center][/center]

kálmánfi, Honvédelem Online